41 másodperc: újabb jelentés a Columbia-katasztrófáról

én a shutle komplett elejét lerobbantanám, mint ahogy egy hal fejét levágják, és ez lenne maga a mentõkabin. azt már több lépcsõs ejtõernyõrendszerrel le lehet lassítani. késõbb, normális magasságon akár ki is lehetne ugrálni belõle.

dehogynem. csak a nasatól elvárják, hogy figyeljen a biztonságra. ott ezért drága a dolog. a ruszkik lesz.rják magasról, õk meg ezért olcsók.

Én is ezt mondom, hogy Mach 20 körül tökmindegy... nincs az az apró kiegészítés, ami megmentette volna a Columbia utasait, az esélyhez az egész ûrrepülõgépet át kellene tervezni. Egy hõvédõ pajzs rohadt nehéz ám.

Tényleg nem támadólag írom, de látom következetesen rosszul értelmezed azt amit leír az ember, de már nekem snassz tovább folytatni valami szájbarágós stílust.
Csak most csak neked belinkelem az eredeti szöveget:
"Egy leválasztható kabin + esetleg katapult ülések az ûrrepülõgépnél is jól jönne, csak erre már az elején kellett volna gondolni, és ugye nem kicsiny költségnövelõ tényezõ lett volna egy ilyen bonyolult mentõ rendszer. Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni."
Az elsõleges tehát a leválasztható kabin, a katapultálásra akkor lenne szükség, a maximális biztonság érdekében, amikor ez a mentõ egység is annyira megsérül, hogy habár képes lefékezni, de pl az ejtõernyõ meghibásodása, egyéb rendszerhibák miatt valszeg az utasok halálát okozná . (Volt már ilyen). Ennél többet nem lehetne tenni az utasok biztonsága érdekében, a jelenlegi technológiai szintem, asszem.

Mint írtam, a JIMO egy bolygóközi jármû, nincs rajta leszálló egység és nem a Földrõl indul. Eszembe nem jutott, hogy olyat vizionáljak, hogy vagyunk már olyan szinten, hogy ilyen jellegû jármûvet lehetne kilövésre használni.

Csak annyit minimálisat kérek, hogy amíg az ellenkezõje 100%ig totálisan be nem bizonyosodik, addig tételezd már fel, ha látsz egy infót a neten, akkor amikor esetleg én is elolvastam, akkor ugyan úgy értelmezem. Köszike!
<#nyes>

1. A katapult ülésekre reagáltam, mivel azok anno voltak az elsõ néhány repülés során (aztán kiszerelték õket). Akkor sem volt megoldott a middeck elhagyásának a kérdése. Továbbá tartom azon állításom, hogy Mach 20 körül katapultálhatsz, de kb. annyi esélyed lesz a túlélésre, mint egy sugárhajtómûbe repülõ galambnak.

2. A nagy kérdés még mindig a feljutás / visszatérés. Ilyen szempontból az ion és egyéb atomhajtómûvek irrelevánsak most itt. Te hívhatod visszalépésnek, de akkor én meg felteszem a kérdést, hogy az autóknak miért van már száz éve négy kereke, szélvédõje, kormánya? A kémiai rakétahajtástól jelenleg nem nagyon fogunk elszakadni, és a visszatérésre a legbiztonságosabb forma továbbra is a csonkakúp...

1. Cselendzser megmentõsdi:
Amikor valaki leírja, hogy szerinte lehetne egy olyan autót építeni, ami rakéta hajtású és át lehet vele lépni a hangsebességet, akkor valszeg nem arra gondol, hogy egy Trabantba kéne beépíteni egy ilyen hajtómûvet. Bár ez úgy tûnik nem mindenkinek egyértelmû. Igaz az is oda volt írva a hsz-be, hogy ilyen rencert már a kezdetekkor be kellett volna tervezni a gépbe, utólag reménytelen, de az olvasás nem lehet mindenkinek a zerõssége, mint nekemazírás, ugyee.;D

2. Utolsópár elõrefuss.
Hát a zufó az nekem is tökre teccik, ott van pl a gravity control systems, ami magyar csapat és a volt KFKI területén kutassák a zûrt és marha dizájnos weblapjuk van, meg minden.
De azért amíg meg nem csinálják az elsõ 15 cm-es kis modelljüket, amit már vagy 10 éve építenek, addig is jó lettek volna olyan projektek, amit volt szíves Busbácsi törölni, mielött ezt a 60'-as évek technológiai szinvonal szerint valszeg roppant jövõbemutató bár oda éppen soha meg nem érkezõ CEV-et kiizzadta az agyából valamelyik peopagandahuszárja abból a szervébõl, ami általában az embernek a gondolkodásra szolgál, de neki valszeg ürítésre, meg hogy valamelyik buzipajtása belopja oda a lompost.
Szal legyen, vagy inkább jó lett volna: ott van ugye a rengetegszer sokat emlegetett X-33/VentureStar, aztán miután ezt törölték, a NASA elõállt a Space Launch Initiative programmal, de azt is törölték, pedig abba is igazán elõremutató újrafelhasználható technológiák voltak. link De talán még volt egy másik program is, amit szintén törölt Busapó. A programok kronológiáját elég macerás manapság visszagöngyölíteni, mert sajna a NASA weblapkiszerkesztõi hatékonyabban dolgoznak, mint Ivan Fjodorjovics Kaszparovszkíj, aki a KGB megbízásából retusálta ki annak idejen a politikailag nem teljesen korrekt kozmonauta elvtársakat a fotókról.
Aztán szegény JIMO gyerek is áldozatul esett, egyrészt mert a CEV utáni határtalan költségvetésbe õ már nem fért be, pedig egy ionhajtómûves, nagy tömegû bolygóközi jármû lett volna. Csak hát ráadásul még rajta volt a zatom is, amit politikus barátaink a rakétákon kívül máshol nem szívesen látnak. Sajna hát a zatomból egyelõre kevesebb pénzük van, mint az olajból, szal az embereknéek még esetleg eszükbe jutna, hogy nem is olyan nagy gáz manapság már egy atomerõmû, ha már egy rakétát marhagyorsan marha messzire el tudna vinni.😉))

A többit jelentem nem én írtam.
;D

Néhány reakció...

"Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni."

De mégis hogyan katapultálnak a middeckrõl? Megvárják, amíg a felsõ szinten mindenki nyom egy ejectet, a kabin lerobbantja magáról a második szintet (ami egyébként számos kötéssel kapcsolódik a géptörzshöz), majd katapultálnak a középfedélzeten ülõk? Vagy hogy gondoltad?😊 Egyébként meg sajna nincs olyan, hogy egy ~Mach 18 körüli sebességgel haladó gépbõl kiugrasz és túléled.

"Az viszont, hogy a NASA nem elõre menekül, hanem visszalép vagy kettõt az új rendszerekkel, az nem tudom minek nevezhetõ."

Mi lenne az elõremenekülés? Úgy értem a realitások talaján, a különféle antigrav és egyéb ufós blablát pls hagyjuk most...😊

"A jelenlegi szemelyzetek jo resze a nasa foldi kiszolgalo szemelyzetebol (pl. iranyitok) kerulnek ki, tehat szinte mindenkit felvesznek urhajosnak aki jelentkezik es ert is valamihez."

Azért egy így nagyon erõs csúsztatás. Az viszont nem véletlen, hogy az irányítóteremben aktív ûrhajósokat látsz: a CAPCOM a kezdetek óta ûrhajós.

"A NASA-nak a saját mûholdjai mellett lassan csak katonai és állami megrendelések maradnak..."

Gyakori tévedés, hogy a NASA-nak bármilyen rakétája is lenne. Az Atlasokat a Lockheed Martin, a Deltákat pedig a Boeing gyártja megrendelésre. Szigorúan véve csak a orbiterek a NASA-é, mert anno megvette õket a Rockwelltõl, de a külsõ tankot állandóan a LockMarttól, az SRB-ket pedig a Thiokoltól veszik.

Más kérdés persze, hogy stratégiai tervezõ, koordináló, kutató-fejlesztõ és pénzügyi támogató szerepe van a szervezetnek, és ezek a fenti magáncégek sem nagyon fejlesztenek saját szakállra, szóval az egészet megette a fene.:/

Nem is a NASA-ra írtam amit írtam, hanem az amerikaiakra... Abba beletartoznak a politikusok és a NASA is...
Ha szabad kezet kapna a NASA, akkor nem is lenne gond...

Ez nagyjából nem így van. A Világon senki nem költ többet a repüléssel, ûrrepüléssel kapcsolatos alapkutatásra, mint éppen a NASA. Csak persze a komoly rendszereikrõl szóló döntést végül a politikusok hozzák meg. Akik nem csak a pénz nagyságát határozzák meg, hanem azt is hogy konkrétan mire lehet költeni, vagy éppen milyen rendszerek további fejlesztését állítják le. Lásd X-33.

Ha a politikusaik kicsit tovább látnának ebben a tekintetben a következõ választásoknál/háborúnál az amerikaiak már rég telepeket hoztak volna létre a Marson.

Ezt a "fejlesztést" a Columbia miatt kezdték el, hogy minél hamarabb lecserélhessék az ûrrepülõket. Addig "kényelmesen" elvoltak, inkább öntötték dézsából a pénzt az STS rendszerbe, minthogy egyetlen centet is fejlesztésre költsenek...
De meg lehet nézni a mai amerikai hordozórakétákat is... Vagy kõkori konstrukció, vagy szilárd hajtóanyag, vagy oroszoktól licenszelt hajtómû... Saját új fejlesztés viszont nagyon kevés... Viszont van egy közös tulajdonságuk: mindegyik nagyon drágán mûködik...

Igaz, az oroszok sem fejlesztenek sokat, de legalább relatíve olcsón mûködnek a rakétáik. Nem véletlen, hogy egyre több amerikai (kereskedelmi) mûholdat is õk állítanak pályára... A NASA-nak a saját mûholdjai mellett lassan csak katonai és állami megrendelések maradnak...

Az ilyen kis fejlesztgetések általában a végére mindig annyiba kerülnek, mintha teljesen új rendszert találnának ki.

Amúgy nem értem még az egész logikáját, nem fordítva kéne csinálni? Elõször leírni, hogy felépítünk mondjuk egy 50 ember befogadására alkalma holdbázist, ami már ipari tevékenység folytatására is alkalmas, hogy kb 30 év alatt behozza a kiépítés költségét, vagy legalább is annak egy részét.
Ehhez szükséges x tonna anyag Holdra juttatása, illetve y tonna anyag folyamatos mozgatása a Föld és a Hold között. Ha ezek az adatok nagyjából megvannak, akkor el lehet kezdeni gondolkodni, hogy adott mennyiségû anyagot milyen tételben és hogy célszerû így mozgatni. Amihez már speciális jármûveket lehet tervezni.

Erre megtervezték ezt az Apollo II-t, ami azért jóval többre képes, mint az eredeti, de a fenti feladatok kiszolgálására messze nem alkalmas. Az Ares rakétacsaládból elvileg csak a gyorsító fokozatok lesznek újrafelhasználhatóak, ami nem nagy tétel, ahhoz képest, hogy a rakéták szerkezetének 90%-a megsemmisül. Az Orionnak, meg az utaskabinja.
Hát erre még mindíg nem lehet üzletileg is mûködtethetõ vállalkozást építeni.

ezt a "fejlesztést" megtehették volna idestova 30 éve is és akkor nem kellett volna siklókat fejleszteni.

vagy ha már sikló, akkor meg rég el kellett volna kezdeni a fejlesztését.

bakke ennyi idõs autó már múzeális darab.

"A meglevo anyagokbol akarnak dolgozni. Ottvannak ugyebar az apollo inditoallasok (2 darab), ezekrol csak le kell szedni az ursiklok mozgoalvanyat es ujra hasznalhatoak. Ott vannak a meglevo szilard gyorsitoraketak, hajtomuvek es tartalyok. Ezekbol epitik az uj raketakat, mert ezeket sem kell ujratervezni."

Igazából az SRB-t is és az STS-hez használt külsõ tartályt is áttervezik, elõbbi a 4 helyett 5 szegmenses lesz, míg utóbbi a 8,4 helyett 10 méteres átmérõjü lesz. Ez a gyártó üzemben is igényel átalakításokat. Sõt az ARES-I-hez vadi új második fokozatot is fejlesztenek.

A Jupiter-120 és 232 rendszer használta volna a mostani elemeket, persze a külsõ tank tetejét kissé átépítették volna, hogy a következõ fokozattal vagy a teherrel össze lehessen kapcsolni. Ez a Nasa-nak (ill. Nasa döntéshozóknak) nem tetszett.

Teljesen életképes lenne ma már egy szárnyas ûrsikló, sõt az ûrsikló is az lenne. Mindössze az agresszív, és brutális légkörbe lépést kéne elfelejteni. Úgy nem kéne 1400 fokos max hõmérsékletekkel bajlódni, még csökkentett méretû hõvédelemmel sem (ami mellesleg könnyebb és olcsóbb lenne), és az egész gépet kevésbé venné igénybe.
Ja persze ott a "nemmerarégimegbevált" (persze bevált, csak alig 7 ember halt meg a bevált dologtól).
Mai technikával sikerülni tényleg olcsó, egyfokozatos ûrsikló... majdnem sikerült is, majdnem kész volt (venture star), de háborúzzunk inkább, hiszen a világ irányítása fontosabb mint a tudomány.

"Egy leválasztható kabin + esetleg katapult ülések az ûrrepülõgépnél is jól jönne, csak erre már az elején kellett volna gondolni, és ugye nem kicsiny költségnövelõ tényezõ lett volna egy ilyen bonyolult mentõ rendszer. Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni."

A challanger szemelyzetenek meg par ejtoernyo is eleg lett volna, ezert is kapnak ujabban ernyot. A columbia eseteben csak a mentokabin lett volna hasznalhato, mert olyan sebessegnel nem lehet ernyovel ugrani, bar a magassag nem jelentett volna gondot. A szomoru pedig az, hogy eredetileg voltak katapultulesek a gepeken, de ugy nem ferne be annyi utas, mivel pl. jelenleg az also szinten ulo utasokat nem lehetne katapultalni. Mentohajo pedig van, de a nasanak vegul nem volt arra penze, hogy befejezze. Tobbek kozott ezert is maradtak a sojuz alapu mentokabinok. (most mar ketto fog kelleni a 6 embernek)

A nasa szemelyzeterol pedig csak annyit, hogy a vizsgalatok szerint csak egy ember volt rendesen felkeszulve a visszateresre. Igaz, hogy nem sok eselyuk lett volna, de meg sem probaltak betartani a szabalyokat. Egyebkent lassan ott tartanak, hogy mar csak az orultek hajlandoak az urrepulokkel repulni. A jelenlegi szemelyzetek jo resze a nasa foldi kiszolgalo szemelyzetebol (pl. iranyitok) kerulnek ki, tehat szinte mindenkit felvesznek urhajosnak aki jelentkezik es ert is valamihez.

"Az viszont, hogy a NASA nem elõre menekül, hanem visszalép vagy kettõt az új rendszerekkel, az nem tudom minek nevezhetõ"

A meglevo anyagokbol akarnak dolgozni. Ottvannak ugyebar az apollo inditoallasok (2 darab), ezekrol csak le kell szedni az ursiklok mozgoalvanyat es ujra hasznalhatoak. Ott vannak a meglevo szilard gyorsitoraketak, hajtomuvek es tartalyok. Ezekbol epitik az uj raketakat, mert ezeket sem kell ujratervezni. Ami uj fejlesztes az a kabin es a holdkomp. Ezek gyakorlatilag a meglevo apollo tervek alapjan mukodnenek, tehat sokat itt sem kell fejleszteni. Innentol mar eleg egyszeru dolga van a beszallitoknak, mert szinte ugyanazt adhatjak el mint eddig, csak mas csomagolasban es elvileg megbizhatobb valtozatban.

Igazabol ezzel nincs semmi gond, de nem allohelyzetbol kellene inditani a raketakat, hanem megkeresni az elerheto legjobb inditasi magassagot es sebesseget. Ha hosszutavra gondolkodnak, akkor meg lehetne probalni a vegyesuzemu raketak hasznalat, elvegre egy ram/scram/rocket rendszer nagysagrendekkel kevesebb oxigent kell hogy magaval vigyen, ami jelenleg a hajtoanyag tomegenek es terfogatanak nagy resze.

A Szojuz 11 ûrhajósai egyszerû melcsiben jöttek mentek, na ezt kapd ki!
Jól meg is haltak.
Pedig ugye a Szojúz meg az ilyen kapszulás cuccosok vannak kikiáltva manapság a biztonság netovábbjának.Azóta megint kötelezõ viselet a szkafander.

Egy leválasztható kabin + esetleg katapult ülések az ûrrepülõgépnél is jól jönne, csak erre már az elején kellett volna gondolni, és ugye nem kicsiny költségnövelõ tényezõ lett volna egy ilyen bonyolult mentõ rendszer. Bár valszeg mind a Challanger, mind a Columbia személyzetét meg lehetett volna ilyesmivel menteni. Ez a rendszer utólag viszont nem beépíthetõ már a gépekbe.

A ciki az, hogy az ürrepülõgép így is nagy és drága, ha elposszan az rengeteg pénzt jelent, ergo eleve nonszensz lett volna egy ilyen bonyolult szállító rendszer megépítése, ha az elején tudják, hogy ennyibe kerül és ilyen kevéssé biztonságos. Szal valszeg, ha a kockázat kalkulációk eredménye miatt bele kellett volna tervezni a mentõrendszert, akkor kiderült volna, hogy az egész elképzelés ebben a formában anyagilag, vagy biztonsági szempontból nem mûködik.
Manapság viszont már tudható, hogy a meghibásodással, eseménnyel, balesettel kapcsolatos kalkulációk kb egy nagyságrendet tévedtek!
Kb ezért tûnik zsákutcának.

Az viszont, hogy a NASA nem elõre menekül, hanem visszalép vagy kettõt az új rendszerekkel, az nem tudom minek nevezhetõ.

minden ûrhajós filmben van az ûrhajón mentõkabin. itt miért nem lehet egy nagyob kabinféleséget, valami baromi erõs anyagból beilleszteni, ami katapultálni tud az ûrhajóból és legalább ejtõernyõs technológiával rendelkezik?

ja és legyen protokollszerû az, hogy kesztyû, sisak, biztonsági öv. ha itt lent kötelezõ, ott fent nagyobb a veszély nem?

A régen bevált technológiákra épül, de minden komolyabban fejlesztés nélküli megoldás az Orion. Az árakról annyit, hogy az Orion biztos nem visz fel semmit, de az ARES V. majd igen. És nem lesz olcsó az sem... 😊

Az ûrrepülõgép egy teljesen eltérõ igénylista alapján épült, képesnek kellett lennie hatalmas mûholdak indítására és befogására, mert a Védelmi Minisztérium ezt várta el.

"Talán nem a közeljövõben és nem a ma ismert anyagokból, de olyan ûrhajót kellene tervezni és építeni"

Nem kell a jövõ anyagaira várni... Csak vissza kell térni a régen bevált, sokkal biztonságosabb konstrukciókhoz, ahogy azt teszik az Orion-nal. Felszálláskor a hõvédelem sérülése kizárt, rakéta hibája esetén ott a mentõrakéta...
Igaz, nem tud akár 30t hasznos terhet felvini (mindezt méregdrágán), csak néhány embert - biztonságosan... De az oroszok ûrrepülõ nélkül is megépítették a MIR-t... Vagy az USA egy rakétával feljuttatta a 77 tonnás (ISS 1/3-a tömeg) Skylab-et, de ugyanazzal a rakétával vihetett volna 120 tonnát is...

Nem bántani akarlak, ne érts félre, de nem kell mindent értened. Talán túl sok sci-fi-t olvasok, vagy nézek, de én csodálkozom, hogy erre miért nem gondoltak hamarabb. A legértékesebb rakomány a gép legvédettebb pontján, egy többszörösen biztosított helyen kellene, hogy utazzon. Talán nem a közeljövõben és nem a ma ismert anyagokból, de olyan ûrhajót kellene tervezni és építeni, aminél egy hasonló hiba csak egy durva kényszerleszálláshoz vezet. Tudom, hogy ez ma még fantasztikum, de nagyon úgy fest a dolog, hogy minden csak idõ kérdése...

Ha John Young valamit nem vett jó néven, akkor valószínüleg igaza is lehetett 😊
Végül is minden idõk legtapasztaltabb ûrhajósa, az egyetlen ember, aki 3 (+1 holdkomp) különbözõ ûrhajóval repült, ráadásul mindegyik repülésének volt valami komoly "elsõsége".
2x Gemini, 2x Apollo (ebbõl 1x holdkomp is), 2x Shuttle. Lettek volna további Shuttle repülései is, pl. "az övé lett volna" a Hubble. De a Challenger katasztrófája közbe jött, Õ meg elmondta a nem túl hízelgõ véleményét a NASA-ról...

"amikor egy baleset következtében elkezdenek szétdarabolódni a "rendszerek és a szerkezet a lehetõ legfokozatosabban épüljenek le, fokozva a legénység túlélésének esélyeit"

Ezt marhára nem értem. Milyen túlélési esélyrõl beszélnek itt? Kétpercesrõl, hogy legyen idejük egymástól könnyes búcsút venni? Mennyi esélyed van a túlélésre akármilyen hiper-szuper szkafanderben is, ha ott találod magad 100 kilométer magasan, >20 ezer km/h-val közlekedve, egy szétesõ ûrhajóban? Még ejtõernyõjük sincs, nemhogy privát hõvédõ pajzsuk. Én inkább valami kapszulát terveznék be, hogy ha akarnak, gyorsan meghaljanak, ne kelljen elevenen elégni.

Max. jelentõs részt kell vállalniuk. Pénz van az EU-nak, Oroszoknak, Kínának is, az utóbbi kettõnek és az ESA-nak valamilyen szinten van infrastruktúra is. Összefogás kellene, de nem egyszerûen országok között, hanem a különbözõ célú szervezetek kötött is. Értem ezt úgy, mint pl. egy állami/gazdasági - hadi - ûrkutatási összefogás. (pl.: EU - NATO - ESA, USA - NATO - NASA)

Azért valahol de.

Pénz, infrastruktúra ott van. Ezért nagyhatalom.

Ha tudnak környezetet szennyezni, akkor ezeket a feladatokat is vállalniuk kell. (Idill. Muhaha.)

A szomoru a dolgoban az, hogy majdnem elvesztettek a Columbia-t az elso probauton, mert a visszatereskor majdnem ategett a jobb oldali futomuakna szigetelese. (lasd: nasa jelentes) Vegul a bal oldali akna ategese okozta a siklo pusztulasat jopar evvel kesobb. Mar az elso tesztuton is egyertelmu volt, hogy a szerkezet tul serulekeny es nem biztonsagos. (a fellovesi meghibasodasokra kidolgozott tervek nem jarhatoak, a tartalyrol hullo jeg meg mar akkor is gondot okozott) A siklok biztonsaga azota csak romlott, foleg amikor, hogy tobb utas ferjen be, kiszedtek a katapultuleseket is.

ps: Miert raktak a siklot a tartaly oldalara es nem a tetejere? Ket okbol: az elso, hogy a tartaly nem birja el ha a hajtomuveket folotte gyujtjak be, egyszeruen elegne a szigeteles, arrol nem beszelve hogy a hajtoero jo resze elveszne amikor a sugar a tartaly tetejenek utkozne. A masik ok meg az, hogy a siklok a regi apollo-khoz hasznalt alvanyokrol indulnak a mai napig, azoknak meg fix meretuk van, ebbe kellet belefernie a tervezoknek. (a szilard raketaknal meg a vasuti urszelvenybe, stb.)

"es nem azt irja a repulesi tervre a tesztpilota mint az ursiklora az utolso apollo-s urhajos, hogy 'Ne jatszunk orosz rulettet!'"

No offense, csak kiegészítés. Az ominózus orosz rulett kifejezés azzal kapcsolatban merült fel, hogy voltak tervek egy RTLS próbára az elsõ fellövésnél, és ezt nem vette jó néven John Young:

At one stage, NASA considered making STS-1 a test of the Return to Launch Site (RTLS) abort profile, which would have required Columbia to jettison the Solid Rocket Boosters at the normal separation altitude, fly downrange and pitch the Orbiter and External Tank over, resulting in the vehicle flying backwards with all three engines burning at the same time. Because the RTLS maneuver is considered very risky, Young declined, saying, "Let's not practice Russian roulette."

Az ujrafelhasznalhato urrepulokkel meg mindig ugyanaz a baj, mint annakidejen. A jelenlegi kemiai raketak mellett a hajtomuvek uzemanyagigenye a generalt hajtoerohoz kepest meg mindig tul nagy, tehat rengeteg uzemanyag kell a hasznos teher feljuttatasahoz. Ehhez jon meg hozza az alkatreszek gyors kopasa is, ami miatt egyes komponenseket nem igazan eri meg tobbszor hasznalni, mert vagy eleg stabilra epitik, de akkor minden fellovesnel fel kell emelni a plusz sulyt, vagy vekonyabbra csinaljak oket, de akkor egy hasznalat utan cserelni kell oket.

Jelenleg a hagyomanyos kemiai hajtomuveket alkalmazva csak egy tobbfokozatu rendszer mukodne olcson es megbizhatoan. Ez tartalmazhat egy sugarhajtomuves elso fokozatot es egy raketahajtasu masodikat. A legolcsobb es legbiztonsagosabb megoldas ha minden fokozat iranyithato, tehat visszahozhato a foldre. Ehhez hasonlo kombinalt rendszer a Burt Rutan fele pegazus, amit a nasa is hasznal.

Ha minden aron az egyfokozatu palyaraallas a cel egy ujrafelhasznalhato rendszerrel, akkor egyreszt szukseg van egy kombinalt uzemmodu hajtomre (turbofan/ram jet/scram jet/raketa), bar egy ehhez hasonlot mar a blackbird-ok is kaptak/. Tovabba szukseg van olyan anyagokra, amik kibrjak a terhelest szeteses nelkul. (es nem azt irja a repulesi tervre a tesztpilota mint az ursiklora az utolso apollo-s urhajos, hogy 'Ne jatszunk orosz rulettet!') A jelenlegi alukeret+keramia+tuzallo szovetek helyett hasznalhatnanak erossebb es stabilabb monolit anyagokat, pl. corundum (aluminium oxid) keramiat. Ez az anyag tobbet bir mint a siklo jelenlegi hovedelmi rendszere es kb. gyemantkemenysegu. (szennyezett formait rubintnak es zafirnak, a szurke femes valtozatat adamantiumnak is hivjak) Mivel iparilag olcson eloallithato, ezert egy titanumvazra rogzitett kompozit stuktura nagyon eros es konnyu urhajokat eredmenyezne, amik meg raadasul nagymertekben tuzalloak is.

A nasa egyelore ugy itelte meg, hogy valami olcsobbat akarnak osszehozni, ha mar az oroszoknak olyan jol sikerult. Tobbek kozott ezert sporoltak le anno az ursiklok kulso tartalyarol a feher festeket (az elson meg volt), mivel igy konnyebbe valtak. Arra meg mar senki nem emlekezett, hogy a vastag muanyagalapu festek feladata igazabol a lehullni keszulo habdarabok helyukon tartasa lett volna. A nasa barmikor epithetne egy egyszeru es jo urhajot, de a beszallitoiknak nem ez az erdekuk, mivel akkor gyakorlatilag munka nelkul maradnanak. Mostanaban mar ott tartanak, hogy az uj marsjarokhoz meg villanymotorokert is japanba kellett menniuk, mert az usa-ban nem taltaltak megfelelot.

Namégegyszer:

BP - NY = 100 000 Ft
Csillagváros - ISS = 32 millió Ft

Egy tizedesvesszõ elcsúszott, többek között😉))

Hát szerintem mindkettõ annyiba kerül, amennyit a társaság elkér érte, ez ma már inkább üzlet. Nekünk viszont még sokáig így sem lesz megfizethetõ.

Ha van fölösleges üres hely akkor hótziher, hogy kiadják olcsóbban is mint a teljes árú út, csakhogy ne üresen menjen a járgány (lásd Szojuz turista járatok). Ha van rá kereslet akkor viszont az üzemanyagfaló Concorde-ot is nyereségessé lehet tenni.

De kb ha lenne valami menetrendszerû repülés az ûrbe akkor olyan 10-20 millió forint körül lenne egy jegy ára.

A Szojúz rakéta olyan 300 t üzemanyagot füstöl el és felvisz 3 embert.
Egy Airbus 380-as kb 250 t üzemanyaggal elvisz 800 embert. Budapest - New York út 100 - 300 út akkor, csillagváros - nemzetközi ûrállomás az ált isk matekkal számolva 3 200 000 Ft lenne (áfával), ha csak az üzemanyag számítana. (Csak hát ugye a Szojúz rakéta erõsen 1X használatos a repcsi meg elröpköd 30 évig akár mindennap is.)

Most csak mint józan paraszt szólaltam meg, mert nem vagyok hozzáértõ.

Szóval egy kilövésbõl vehetsz magadnak egy utasszállítót és még kerozinra is bõven maradna pénzed 😉

Az Endeavour megépítése kb 1,7 milliárd dollárba került és átlagban egy kilövés 450 millió dollár. Míg egy Boeing 747 kb 300 millió dollárba kerül

Egy hozzáértõ írhatna valamit arról, hogy milyen különbség van egy átlag utasszállító repülõ és egy ûrhajó energiafelhasználása, vagy bármilyen paramétere között. Nagyon érdekel, hogy mennyibe kerül egy repülés mondjuk Amerikából Európába, és mennyi egy ûrbe való kirepülés.

"Látszólag leszarják, de épp az utóbbi években kezdtek elindulni az egyre komolyabb projektek, melyeknek célja pont az aszteroidák elleni védelem (melybe beletartozik az elõrejelzés is)."

jó, hogy tervezik az elhárító rendszereket, de még normális észlelõrendszer sincs. elõször abból kell használható, utána következõ projekt már lehet az elhárítás.

a Csillagkapuban hogyis mondta O'Neill?? "Carter! Már látom a házam."

Látszólag leszarják, de épp az utóbbi években kezdtek elindulni az egyre komolyabb projektek, melyeknek célja pont az aszteroidák elleni védelem (melybe beletartozik az elõrejelzés is).

Amúgy azért az túlzás, hogy olyan sûrûn jönnek ilyen közel és ekkora méretû égitestek. Persze volt már para, de a legtöbb vagy elég a légkörben, vagy túl messze van ahhoz, hogy problémát okozzon. Szerencsére a felfedezés is egyre modernebb.

"A ciki az, hogy nem tudjuk valójában, hogy mekkora veszély. 1-2 mrd $ lenne egy ilyen észlelõ rendszer, de cakkpúder mondjuk 50 mrd egy elhárító rendszer is kijönne."

Ezeket a költségeket nem az USA-nak kellene állnia, a kifejlesztése nem a NASA feladata. Mivel nem csak amerikaiak élnek ezen a sárgolyón. Ehhez nemzetközi összefogás kellene.

Igen, az ûrrepülõ volt annak idején az ûr ponyvás Ifájának kikiáltva (a nép felé). Volt egy nagyon jó kis portál annak idején az újrafelhasználható ûrszállító rendszer tervekrõl (csak már megszûnt az oldal) és ott volt egy jó kis elemzés, ami az elnök elé letett asszem 4 kidolgozott alternatív rendszert mutatta be. Az egyik végén ez, a megvalósult rendszer volt, a másik végén meg egy olyan, amit ha megépítenek, akkor utána tényleg csak benzint kell belerakni, lemosni a szélvédõt, és becsukni a csomagtartót. Sajna az 10X ilyen bonyolult lett volna, mint ez, és a NASA talán még azóta azt építené. De valahol a kettõ közötti valamelyik alternatíva igazán nem lett volna rossz.
Ez a rendszer volt a legegyszerûbben/legolcsóbban megépíthetõ, de üzemeltetését paramétereit tekintve a legrosszabb, amit ráadásul minél többször használnak, annál biztosabb, hogy nem érik el azt a bizonyos álomszerûen alacsony $/kg arányt.

Másrészt én azt "bírom" amúgy, hogy havonta/félévente jönnek a hírek, hogy pl. épp most húzott el a Föld és a Hold között egy olyan kisbolygó, ami akkora krátert fúrna mint a Kárpát-medence és kb a ma ismert civilizáció végét jelentené, ha pl Európába, vagy Amcsiba csapódna. De ez láthatólag marhára nem zavarja a politikusokat, pedig valójában azt sem tudjuk mik az esélyeink, mert nincs még csak erre specializált észlelõrendszer sem kiépítve.
Lehet, hogy vicces, ahogy eddig azt hittük, hogy milyen biztonságban élünk, hiszen ilyen kisbolygók, max a dinoszauruszokat nyírják ki, nekünk pedig nincs hosszú farkunk, mint nekik. Persze az is lehet, hogy tényleg tök biztonságban érezhetjük magunkat.
A ciki az, hogy nem tudjuk valójában, hogy mekkora veszély. 1-2 mrd $ lenne egy ilyen észlelõ rendszer, de cakkpúder mondjuk 50 mrd egy elhárító rendszer is kijönne.

Persze, de nincs is igazán olyan célkitûzés, amiért lehetne küzdeni. Most megint versenyezzenek a holdraszállásért? Minek, egyszer már sikerült. Van több jó projekt, azonban ahogy írod, szétforgácsolódik az erõ. Azért, mert most nincs is egyetlen konkrét cél, mint a hatvanas években. Meg nem is hajtja õket semmilyen politikai "gyõzni akarás". Kínában még mindig népünnepély, ha egy ûrhajóst sikerül fellõni, az USÁ-ban ez már az utolsó oldalon is csak egy félmondatos hír.

Én úgy tudom, hogy az ûrsiklóról a megépítés során derült ki, hogy nem fogja hozni a néhány-dollár-egy-kilogrammos terveket, de már annyi pénzt beleöltek akkorra, hogy nem lehetett leállítani. Az viszont tény, hogy rossz és drága a konstrukció, hiszen különben nem térnének vissza a jó öreg Apollo-szerû kapszulákhoz.

Amúgy valóban, ha azt a 800 milliárd dollárt, amit évente a hadseregre költenek, az ûrkutatásba invesztálnák, öt év múlva már épülne a holdbázis kb.

Az amcsik kezében tényleg hatalmas potenciál van, de kb olyanok mint a németek a II. VH alatt. 1000 csodafegyver programjuk futott párhuzamosan, de ezáltal egyikre sem koncentráltak megfelelõ súllyal, és végül egyikre sem jutott annyi erõforrás, hogy abból komoly tényezõ válhasson, pedig némelyikre nem is kellett volna sok.

Nem irigylem a NASA vezetõit, pláne, hogy soxor õket is hibáztatja az ember a rossz döntések miatt. Talán az a gond, hogy túlságosan is szoros politikai/civil kontrol alatt állnak, a költségvetési kérdések pedig mindíg megelõzik a szakmaiakat. Vietnam-Irak-NASA, nem a végkifejlet csak az idõpont a kérdéses.

A jelenlegi ûrsikló rendszer volt a legolcsóbban megépíthetõ ilyen eszköz. Az üzemeltetésérõl már kezdetektõl tudták, hogy az alternatívákhoz képest magasak lesznek a költségei, és egyéb paraméterekben sem hozza majd az eredeti elvárásokat. Nagyjából ezért néz ki úgy ahogy kinéz, és ezért ilyen drága, illetve viszonylag kevésbé biztonságos.

A politika részérõl amikor Armstrong kitûzte a csillagos sávos lobogót már gyakorlatilag elvesztette a jelentõségét az egész emberes ûrprogram. Erre utal, hogy nem érezték presztízs veszteségnek az amcsik, hogy 2-3-5 éveket simán kihagytak, amikor valamit fejlesztgettek, és nem volt közben alternatíva, max az oroszok. Ciki.

A teljes 30 éves shuttle ûrprogramot mondjuk az amcsik iraki háborújuk 1 éves költségvetésébõl, vagy a most a bankoknak megszavazott gyorssegély töredékébõl meg lehetne csinálni. Pláne ha valaki elõre megkapja így az egész pénzt egyben, akkor még talán jobbat is tud csinálni, mint ez a mostani.

Szerintem korai még a NASA-t leírni. Hatalmas potenciál van benne, épp csak az USA most nem kezeli úgy az ûrkutatást, mint ezelõtt harminc-negyven évvel. Szerintem egyetlen döntésbe kerülne, hogy újra generációkkal törjenek a riválisok elé (most csak egy generációval vannak elõttük).

Ma vettem meg az Invázió címû filmet, az is pont ezzel kezdõdik.

Amúgy a ma már hyperbiztonságosnak tartott Szojúz rendszernek is volt 2 halálos balesete. Ha az is 7 embert tudna szállítani, akkor már az oroszok is elvesztettek volna 14 embert extrába. Így 4-gyel megúszták.

Sajnos mivel a shuttle orbitere egy integrált, kevésbé moduláris rendszer, nem úgy mint mondjuk egy Szojúz, ezek az ajánlások gyakorlatilag megfogadhatatlanok lesznek még vagy 30 évig, amíg végre valaki egy normális szállító rendszert kifejleszt. Bár az is lehet/valószínû, hogy az már nem a NASA lesz.

biztos megvan annak is a logikus magyarázta, hogy miért nem ezt használják. ha csak ezen múlna... nos, valakinek tuti eszébe jut ez a megoldás is. valószínûleg az építés elõtt sokféle variációt kipróbáltak és elvetettek.

szomorú amúgy mind a columbia, mind a challenger esete. azért az ûrsiklók így is szép pályafutást tudhatnak maguk mögött, mégha alapvetõen nem teljesítette azokat a célokat, melyeket kitûztek elé.

azon vajon gondolkodtak a NASA-nál, hogy az ûrsiklót a külsõ üzemanyagtartály tetejére tegyék át?? az ûrsikló hajtómûvét áttenni a tartály aljára, a kettõ közé kapcsolót tenni, végül a segédrakétákból 3-at még a szélére csatolni és tadá.. kész a biztonságosabb ûrsikló. kis költségbõl meglehetne valósítani és nem lennének az oroszokra utalva, míg kijönnek a újjal.

Az ûrsikló szárnyai tették lehetõvé, hogy ne valahol az óceánba landoljanak az asztronauták hanem egy hagyományos reptérre is le tudjon szállni.

Már hogy ne lett volna értelme? Sõt az volt az egyik lényege: azok segítsévével tudott a küldetés végrehajtása, és a légkörbe való visszatérése után repülõgép módra leszállni.

Sajnálom hogy nyugdíjba mennek az ûrsíklók, ha nem is volt szinte semmi értelme a szárnyaknak legalább jól néztek ki.