37
-
pimplike #37 Valaki tudja, hogy milyen magasságban és mekkora sebességnél történik a leválás?
-
dara #36 A SpaceShuttle esetén eredetileg az olcsóság volt az egyik elsődleges szempont. Innentől kezdve nem meglepő, hogy alacsony költségű rendszereket próbáltak használni. Végül persze ebből az olcsóságból semmi sem lett, lényegében csak a boosterek feleltek meg az elvárásoknak.
Szilárd hajtóanyagú rakéta tolóereje is szabályozható a kiömlő keresztmetszet változtatásával (ennek egyik legegyszerűbb módja a Sidewinder esetén alkalmazott leolvadó fúvóka, de ez is csak egy bizonyos célra jó). Leállítani tényleg nem lehet, de egy boostert vészhelyzetben inkább le kell választani. -
#35
Attól függ, hogy mit tekintünk konstrukciós hibának.
Szabályozhatatlan/kikapcsolhatatlan, hibás működés esetén az egész járműre veszélyes gyorsító rakétákat alkalmazni, minden jelentősebb mentőrendszer nélkül szerintem konstrukciós hibának tekinthető. Nem lehet minden kezdeti feltételt úgy megválasztani, hogy tudható, hogy abból 100%, hogy nem lesz baj. Ha a felszállás közben kell beavatkozni, pl asszimetrikus tolóerő miatt, akkor a szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozatnál nem sok lehetőség van. Egyedül a viszonylagos olcsóság indokolta a szilárd boosterek alkalmazását. (Jó vicc, amikor az egész ürrepülő rendszer üzemeltetése, amúgy is kiba drága)
Ha jól tudom a kerozinos rakéta még mindig hatékonyabb, mint általában a szilárd hatóanyagúak. A hajtóanyag kezelése sokkal kevésbé igényes, mint pl a hidrogéné, és nem is mérgező, vagy korrodeáló, mint pl a Proton hordozó rakétánál alkalmazott dimetil-hidrazin.
Az említett RD-170 hajtómű elvileg újra felhasználható 10-20 alkalommal, vagy 20 éve létezik. -
dara #34 A Challenger katasztrófáját nem a boosterek konstrukciós hibája okozta, hanem a nem megfelelő ellenőrzésük az újratöltés után.
Lehet jobb lett volna kerozinos rakétahajtóművel, csak újrafelhasználható folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművet nem éppen egyszerű építeni. (Egyáltalán van ilyen a SpaceShuttle főhajtóművein kívül? És normális teljesítménnyel.)
Az oroszok esetén a kerozin használata nem meglepő. Van elég komoly olajkészletük. Ők sem a hatékonysága miatt használják, hanem az olcsó mivolta miatt. -
#33
Bódogkaráxonyt mindenkinek!;D -
#32
Az Energia óriásrakéta gyorsító fokozataiban levő RD-170 is kerozinos (volt), gyak ezt használják a Zenit nevű rakétákban, sőt ennek modifikációját az Amcsik az Atlas V-ben. Szintén erre a hajtómű családra épülnek az oroszok Angara rakétái.
Szal a kerozint nem kell elfelejteni!
Amúgy az amcsi űrrepülőgép rendszer, azzal hogy a hidrogénes fő hajtóművek mellé annak idején odabiggyesztettek 2 szilárd hajtóanyagú (kevésbé szabályozható) gyorsítót, összességében olyan jóságú lett mintha az egészet mondjuk kerozinos hajtóművekkel csinálják.
(Ráadásul azok valszeg biztonságosabbak lehettek volna, és a Challenger katasztrófa így nagy valószínűséggel megúszható lehetett volna). -
dara #31 Az se ma volt. Nem mondtam, hogy soha nem is használták. Csak éppen vannak helyette sokkal jobbak. Ha messzire akarsz eljutni, akkor biztosan nem azt fogod használni. Ha hosszú ideig akarsz készenlétben tartani egy rakétát, akkor megint nem.
Ha az összes rakétahajtóanyag-felhasználást nézzük, akkor a kerozin eléggé a sor végén lesz. És egyre jobban háttérbe fog szorulni.
A tévedés jogát fenntartom. -
Thrawn #30 A Saturn V első fokozata kerozint használt. -
#29
kösz, baba nagyon -
#28
Vannak olyan urban legendák, hogy a TR-3B jelű gép, gyakorlatilag azonos a háromszögletű ufo észlelések nagy részével, és ez egy atommeghajtású, antigravitációs, ionhajtóműves repülőgépet takar.
De szerintem egyelőre maradjunk a kereskedelmi ürrepülés talján, ott egyelőre ilyen technológiákról még nincs szó;DDD -
teddybear #27 Az ötvenes években az amerikaiak kísérleteztek repülőgép-fedélzeti atomreaktorral, de csak beépítették egy B-36 -osba, és a sugárvédelmet tesztelték. A gép az eredeti hajtóművekkel repült. Tovább nem léptek, a kísérletet megszakították. -
djw #26 atomtengeralattjáró már van... miből gondolod, hogy atomrepülőgép még nincs? :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#25
Az R-7/Szojuz család Kerozin üzemanyagot használ például. Továbbá ahogy Teddybear is írja, az LH2 jelenleg még mindig szénhidrogénekből állítóható elő legolcsóbban. -
jeec #24 Videó:
http://www.flightglobal.com/articles/2008/12/21/320386/world-exclusive-video-spaceshiptwos-mothership-maiden.html -
raingun #23 Hmm, ez már így elég logikusnak tűnik, köszi :) -
Caro #22 Ezért írtam, hogy elméletileg :) -
teddybear #21 Katonai célra kerozint is használnak ami szénhidrogén-származék, illetve a szilárd rakéta-hajtóanyag is részben fosszilis eredetű. -
teddybear #20 Földgázból sokkal olcsóbb hidrogént előállítani, mint vízbontással. -
dara #19 A rakéták hajtására nem nagyon használnak fosszílis tüzelőanyagot. -
dara #18 A B747 SCA tetejéről nem lehet indítani a Space Shuttle-t. Az Enterprise is csak siklórepülésre indult onnan.
Egyébként meg sokkal bonyolultabb rádaruzni az orbitert, minthogy a SpaceShip(x)-et egy árokba állítod, felégurulsz a WhiteKnightTwo-val, és felcsörlőzöd. Utóbbi messze kisebb és olcsóbb infrastruktúrát igényel. Emellett nem kell a gép tetejét komoly hővédelemmel ellátni, mivel a SpaceShip(x) leoldás után indítja be a hajtóműveit. Ha a gép tetejéről akarnád indítani, akkor már ott be kellene indítani a hajtóművet. -
raingun #17 Értem, de miért jobb ez a megoldás, mint az hogy a teteján hordozza?
kép -
Sidewinder #16 Bár nem érint a dolog nincsenek ilyen "gondjaim",hogy melyikkel menjek,de én inkább összespórolnám a Szojuz-ra azt a 25 millát.Kiforrottabb rendszer,hosszabb út,feljutok az úúúúúúúááállomásra is vele,szóval az nekem jobban bejön. -
Turdus #15 Ezért kéttörzsű: kép -
#14
Ezzel szerintem csak egy gond van, hogy az antianyagnak roppant magas a kilónkénti ára a tőzsdén!;))) -
raingun #13 Azt árulja már el valaki hogy miért két törzsű a gép? Nagyon kevés kép készült ilyen konstrukcióban, jellemzően azért mert így volt a legolcsóbb egy közel 2x teljesítményű gépet létrehozni rövid idő alatt.
Itt csak arra tudnék tippelni hogy stabilabban tudja hordozni az űrrepülőt.
Vélemények? -
Caro #12 Variable Specific Impulse Magnetoplasma Rocket :)
Ezekkel az ionhajtásokkal mindig az a baj, hogy nagyon jó fajlagos impulzust lehet velük elérni, de az energiaigény hihetetlenül gyorsan nő. Szerintem ami a jelenlegi ismereteinkkel elméletileg megvalósítható, azok közül ez a legjobb:. -
#11
Amúgy a NASA már jó pár éve használ ionhajtóműves meghajtást. Amit mostanában olvasni, hogy egy új generációs úgynevezett VASIMR (jó kis betűszó, de lusta vagyok kikeresni a vikiben a feloldását;))) hajtóműveket pár éven belül valszeg a nemzetközi űrállomáson fognak tesztelni, annak pályamódosító hajtóműveként használni.
Ez a rádióhullámokkal fűtött plazma hajtómű több üzemmóddal is rendelkezik. A rövid idejű nagyobb impulzust létrehozó üzemmód gyors pályakorrekciók végrehajtására, gyorsításra/fékezésre alkalmas. A hosszú ideig alacsony impulzust produkáló meghajtás pedig a bolygók közötti utazás lerövidítését teszi lehetővé. -
#10
Szerintem az nagyjából már körvonalazódik, hogy legalább is amíg jobb meghajtási/energiatárolási módokat nem találunk, addig 2 fajta eltérő követelményeknek eleget tevő szállító eszközre van szükségünk.
Az egyik rendszer a Föld felszínéről szállítja földkörüli pályára/illetve onnan a felszínre az anyagokat, személyeket. Itt célszerű a légkör felhasználása, egyrészt annak oxigénjét, másrészt annak aerodinamikai felhajtóerejét, fékezését.
Itt egyrészt biztonsági szempontokból, másrészt mert nem tudunk elég nagy tömeg/tolóerő viszonyú elektromos meghajtást megvalósítani továbbra is célszerű a kémiai meghajtást használó rakéták alkalmazása.
A nagy távolságú repüléseknél viszont már célszerű az elektromos/nukleáris meghajtás. Az ilyen eszközök élettartama jelentősen nagyobb lehet, mint a nagy fizikai igénybevételnek kitett rövid nagy impulzusokkal működő kémiai rakétáké. És a folyamatos működésre képes elektromos meghajtás a hosszútávú repülések alatt már lényegesen nagyobb sebességre is képes. A Földtől távolabb a nukleáris technológia jelentette biztonsági kérdés is másodlagossá válik.
-
Cat #9 Te vagy lemaradva
http://www.sg.hu/cikkek/34044/egy_uj_urkorszak_szuletese
A Virgin csak a sikert látva szállt be szponzorként. -
Turdus #8 "A magánűrrepülés úttörője, a Scaled Composites"
Én vagyok lemaradva, vagy átkeresztelték? Nem a Virgin Galactic az úttörő?
NEXUS6: "űrrepüléshez még jó sokáig elegendő fosszilis üzemanyagunk lenne"
Ez nem műxik, ugyanis az alapötlettel van a baj. Annyi üzemanyagot kellene szállítani, ami meghaladja a rakéták hajtóerejét. Űrben emiatt hosszútávon használhatatlanok a fosszílis üzemanyagok. Nem véletlen, hogy az USA most a radioaktív üzemanyagokra gyúr, és hogy a NASA tesztelni akarja az ionhajtóművét. -
#7
20 ezret én is simán kiperkálnék érte!;DDD
Szerintem abból már milliós nagyságrendű potenciális kuncsaft lenne.
Aztán van aki biztos extrém sportot is csinálna belőle. Pl volt a múltkor, hogy fel mennének egy űrruhában 100 km magasra, majd onnan ki a járműből és ejtőernyővel le.
Nem vagyok egy extrém sportmen, de ezt én is megcsinálnám marhára!;DDD -
Epikurosz #6 Ami nekem még nagyon érdekes, hogy van a világon már most 65 ezer ember, aki hajlandó leperkálni a 200 vagy 100 ezer dollárt.
"More than 65,000 would-be space tourists have applied for the first batch of 100 tickets to be available. The price will initially be $200,000.[20] However, after the first 100 tickets are sold the deposit would be dropped to around $100,000. Then deposits after the first year will drop to around $20,000. The deposit for the near future is expected to remain at $20,000 per person per flight. The duration of the flight will be approximately 2.5 hours, and weekly launches are planned.
In December 2007 Virgin Galactic had 200 paid-up applicants on its books for the early flights, and 95% were passing the necessary 6-8 g centrifuge tests.[2"
Ha valaki itt közületek feljut, tegye már meg, hogy beszámol nekünk róla. -
Epikurosz #5 Különben, ha elkészül a SpaceShip Two (amely állítólag 60%-ban kész), akkor így fog kinézni a felvivő repcsikkel:
![]()
Aztán jön a SpaceShip Three is. -
#4
Off
Belegondolok, hogy 30 éve épp valami nagy olajválság közepén voltunk és a köolaj ára az egekbe szökött, ami születése előtt kinyírta a szuperszonikus személyszállító repülőgépek korszakát és valszeg a magán cégek által finanszírozott polgári űrrepülésnek, az egész űriparnak is ez tett be.
Szal eltelt 30 év, kiderült, hogy olajunk még mindíg van még vagy 30 évnyire elegendő a jelenlegi szinten, de közben mindenki nekiállt komolyan gondolkozni azon, hogy a közlekedést más alapokra helyezzék át.
A városi közlekedést mondjuk 30 évvel ezelött is át lehetett volna elektromos alapkora helyezni. Az ingázásokhoz ugye nem mennek az emberek pár 10 kilométereknél messzebb, azt meg az akkori aksik is bírták volna. Na mindegy.
Ez csak azért fontos, mert ha az autók nagy része elektromos hajtással megy, akkor a repüléshez, űrrepüléshez még jó sokáig elegendő fosszilis üzemanyagunk lenne. És ezért nem kéne az olaj áránaknak az egekben tartózkodnia a repülők és rakéták helyett. Mert a kerónál még jó sokáig nem lesz nagy energiájú, kis térfogatú, biztonságosan kezelhető üzemanyagunk.
Jelenleg egy nagy pénzügyi válság közepén ülünk kb fél évvel a rekord magasságú olajárak után, amikor mindenki azt mondta, hogy szokni kell a gondolatot, mert soha az életben nem lesz már olcsó az olaj.
Én bizakodok, kellemes kis karácsonyi ajándék ez a szűzfelszállás a repülés kedvelő embereknek.:)))
Ki mit képzel el a köv 30 évről? -
Epikurosz #3 Tényleg jó hír. Kíváncsian várom a fejleményeket. -
#2
Gratula! 
Nagy lépés ez az emberiségnek, amit 30 éve meg kellett volna már tennie. -
#1
kár, hogy video nincsen róla
