#10
Szerintem az nagyjából már körvonalazódik, hogy legalább is amíg jobb meghajtási/energiatárolási módokat nem találunk, addig 2 fajta eltérő követelményeknek eleget tevő szállító eszközre van szükségünk.
Az egyik rendszer a Föld felszínéről szállítja földkörüli pályára/illetve onnan a felszínre az anyagokat, személyeket. Itt célszerű a légkör felhasználása, egyrészt annak oxigénjét, másrészt annak aerodinamikai felhajtóerejét, fékezését.
Itt egyrészt biztonsági szempontokból, másrészt mert nem tudunk elég nagy tömeg/tolóerő viszonyú elektromos meghajtást megvalósítani továbbra is célszerű a kémiai meghajtást használó rakéták alkalmazása.
A nagy távolságú repüléseknél viszont már célszerű az elektromos/nukleáris meghajtás. Az ilyen eszközök élettartama jelentősen nagyobb lehet, mint a nagy fizikai igénybevételnek kitett rövid nagy impulzusokkal működő kémiai rakétáké. És a folyamatos működésre képes elektromos meghajtás a hosszútávú repülések alatt már lényegesen nagyobb sebességre is képes. A Földtől távolabb a nukleáris technológia jelentette biztonsági kérdés is másodlagossá válik.
#10