A Google-szindróma nyomában

A cikk általánosít. Úgy tûnik az idézett kutató egy elég konkrét területtel foglalkozik (történelemtudomány). Értelmetlen dolog minden tudományos területre érvényesíteni a következtetéseit. Másfelõl, ebbõl a felületes cikkbõl nem igazán derül ki, hogy melyek a feltevései és mivel bizonyítja õket.
Én jelenleg kutatást készítek elõ. De alapvetõen nem a google találataira támaszkodom. Az interneten nagyszámú tudományos adatbázis-gyûjtemény található: EBSCO, Proquest, Thomson, Web of Science, stb. Az EBSCO például egy szolgáltató, aki nagyszámú olyan adatbázishoz nyújt hozzáférést, mint a Business Source Premier vagy Academic Search Premier, stb. Egy ilyen adatbázis pedig több ezer tudományos referált folyóirathoz biztosít hozzáférést, egy tudós munkája számára pedig az egyik legfontosabb dolog, hogy hozzáférjen az õ szakterületének a legfontosabb és legújabb eredményeihez. Ha én a net elõtt kellett volna a munkámat végezzem, akkor az idõm jelentõs részét utazással és keresgéléssel töltöttem volna. Most, például ha találok tanulmányban egy fontos hivatkozást, lekeresem a hivatkozott tanulmányt pár perc alatt. Röviden: a cikk a tudományos világ és a net kapcsolatáról nem mondott el semmit.

az emberiség ismert ~10.000 éve alatt összesen ~9.950 évig baszott nagy áramszünetek voltak. az, hogy ezek számodra (még) befogadhatatlan perspektívák, egy dolog.

én azért letöltöttem múltkor a "háziállatok anatómiája" könyvecskét az ingyé elektronyos könyvtárból. már csak napelem vagy egy nyomtató kell hozzá és úgy alszom, mint egy bébi.

Most sem az elvégzett feladatot gondolod tovább, hacsaknem te írtad ezt a cikket 😛
--
Attól hogy nem volt, még nem következik, hogy nem is lesz. (az se, hogy lesz 😉

Szerintem szívesen elolvasnál egy szakkönyvet, amikor a gabonád elkezd feketedni és ha választ találnál a problémára, akkor mindent megtennél, hogy el ne pusztuljon.

"Ha elvégezted a feladatot, akkor csinálod a következõt, nem?"

Már, ha van... Van amikor gyorsabb vagyok annál, mint ahogy bejönne. Ma is ez van. 😊
---

"Ha nem lesz áram, akkor nem lesz Google, ahol megnézd, hogy hogy kell gabonát termelni, kenyeret sütni."

Kérlek regéld már el, hogy a II.Vh óta mikor volt olyan, hogy tartós áramszünet. Ahhoz ma minimum egy (világ)háború kéne ma. Akkor, ahogy íram nem a könyvolvasás fog lekötni. Mellesleg a könyv is elpusztulhat...
----

>Tévedés, pont fordítva...
Ha elvégezted a feladatot, akkor csinálod a következõt, nem?

Ha nem lesz áram, akkor nem lesz Google, ahol megnézd, hogy hogy kell gabonát termelni, kenyeret sütni. Egy könyvet még akkor is fel lehet ütni. Igaz persze, hogy a vidéken élõket egyszerûbb megkérdezni, de azok közül is egyre kevesebben érteken hozzá. Tõlünk nyugatabbra egyszer megkérdezték tõlem, hogy szoktunk-e étterembe járni? Mondom nem. Mire jött a következõ kérdés, hogy akkor mit esztek? Csodálat világított az illetõrõl, hogy tudunk magunknak fõzni. Jut eszembe a Wall-E címû rajzfilm ezt egész jól ábrázolja. Majd ültetünk pizzát. 😛

Az hogy egy könyv nem elérhetõ egy könyvtárban nem azt jelenti, hogy a könyv mint olyan sux... Ezért jók az elektronikus könyvtárak, mint pl. a google books, vagy a safari, esetleg a pdfchm. De abban ugyanúgy könyvek vannak, csak digitalizált formában. A könyv számomra nem a bekötött papírokat jelenti, hanem azt hogy valaki összeszedett egy csomó mindent, szervezte-rendezte, átrágta, és megírta, más lektorálta, stb-stb. Tehát elvileg szervezett és csekkolt tudásköteg.

Az más kérdés, hogy vannak kiadók akik ezzel nem igazán értenek egyet, de ez nem a szerzõk vagy a könyvek hibája.

Ha tartósan nem lesz áram az olyan súlyos helyzetet jelente, hogy akkor nem az olvasás a legnagyobb gond...

aki a szekeret meg a könyvet fikázza, az kicsit fordítva ül a lovon. a szó, amit õk keresnek, az az "infrastruktúra-független". víz a csapból, villany a deróton. mikor meg majd nem, lesz ám szájtátás ezer petyabájt ebookkal. kövér ludak esetében ráadásul távoli szervereken. a helyes értékrendre imígyen rávilágítva idéznék:

"pf könyv mellett érvelni...
ennyi erõvel járjunk szekerekkel mer az is régi meg nem károsítja a levegõt, nem?"

mondjuk a szekerek önmagukban nam fogják megoldani a dolgot, önellátó faluközösségek is kellenek. meg persze ezer gigahertz.

Tévedés, pont fordítva. Több munka fér bele ugyanabba az idõbe. --> Több tudás, több logikai kapcsolat.

Amire gondoltam, hogy ha gyorsan megkapod az adatokat a munkádhoz, akkor ugye gyorsabban kész vagy vele és nem lesz üresjárat, amikor az adott dolog mellékhatásaival, esztétikájával és egyéb nem közvetlenül kapcsolódó dolgaival lehetne foglalkozni.

pf könyv mellett érvelni...
ennyi erõvel járjunk szekerekkel mer az is régi meg nem károsítja a levegõt, nem?

Ja, és a neten levõ hasznos tartalom nagy hányada nincs meg egyetlen könyvtárban sem... Ma a könyv nagyon kezd elavulni. Egyszerûen túl lassú az átfutási ideje. Mire megírnak és megszerkesztenek egy könyvet a mûszaki tartalma elavulthat.

Ez ami nem igaz. A net teli van elektronikus formában ÚJ tankönyvekkel és jegyzetekkel. Ehhez jönnek még a cikkek és pár valóban magas színvonalú tudományos oldal.

A BME könyvtárában összesen kb. 12-13 "könyv" (valamelyik csak 100 oldal és alig van több benne egy heti 2x45 perces féléves elõadássorozat tarttalmánál...) van ami a zajvédelemmel akusztikával foglalkozik. Vágod? ÖSSZESEN az ország egyik legrangosabb könyvtárában volt ennyi! Kész-passz. Ez lószar. Ja és ebbõl csak 3 volt 1990 utáni és a fenti szám az összes nyelvet beleértve ennyi. Egy átlagos nyugat-európai egyetem könyvtárával összevetve is egy vicc szinte a BME-OMIKK könyvtára is.

Mikor neten keresgéltem a diplomamunkához olyan könyvekre bukkantam kinti könyvtárkban, hogy ehaj. 300-400 euróba fájnak, de az elõnézet alapján simán megérné õket megvenni legalább 1 példányban. Erre esély nincs itthon. Nézd csak meg a google books-on, hogy milyenek az IGAZI tudományos mûvek. Nagyon kevéshez van full hozzáférés, de amit látsz az elég kemény sokszor.

És akkor csodálkoznak, hogy miért olyan itthon a kutatók helyzete amilyen... Magyarországon a net verhetetlen, de még más témában is szar a helyzet. Normális könyvet lassan itthon egyéb témában is alig kapni. Ha akarsz valamit akkor külföldrõl kell rendelni és angol nyelven.

Felületes információt _is_ hozhat. Nem sok olyan terület létezik amirõl egy magyar könyvtárban bövebb információt találsz mint a neten. Attól, hogy az információk 99%-a felületes, még létezik a neten a maradék 1%, és ez az 1% is oriási mennyiség egy könyvtárhoz képest.
Az, hogy korábban a kartotékok között molyolva jobban átgondolhatták a dolgokat az emberek nem érv. Ha hasznos amit csinal akkor van ideje átgondolni most is, csak a keresési idõ csökkent le ... irattár helyett mehet a parkba gondolkozni. Ha spanyolviasz kutató akkor meg megérdemli.

A net jóval felületesebb infókat hoz, mint egy könyvtári turkálás.

Nem értem ez hogyan jön ahhoz, hogy milyen sebességgel érkezik meg a kértr infó. Ha nincs infó akkor nincs mit körüljárni...

Talán régen jobban körbejárták emiatt az adott témát. Több idõ volt rá. Volt idõ a következmények átgondolására is.

Jó kis téma ez. A jövõben biztos hogy teljesen más lesz a tanulás fogalma mint most. Régen kellett a lexikális tudás, hisz egy kiküldetésben csak magadra számíthattál, még 20 éve is. Nem volt senki aki megmondja, hogy kell csinálni. Ha meg tudtad azt a lexikális tudásodnak és a problémamegoldó képességednek köszönhetted. Ma meg csak felmész bárhol a mobilinternetre és megnézd a példát is bárhol a világon. Esetleg valós idõben problémamegoldás közben megbeszéled egy kollégáddal, hogy mi az ábra.

Sztem aki az internetet bármilyen formában támadja, korlátozza, stb. Nem tudja mit csinál. A kollektív (bár még hiányos) emberi tudásanyagot veszélyezteti és emberiség ellenes bûntettet követ el. Lehet durván hangzik de igaz.

"Néhány évtizeddel ezelõtt egy tudósnak, ha információkat akart szerezni, gyakran el kellett látogatnia egy könyvtárba, kartotékokat átlapoznia, könyveket kellett megrendelnie és volt, hogy napokig, hetekig várt az általa kért adatokra. Ezzel szemben napjainkban csak leül a számítógép elé, beírja az általa keresett szót vagy fogalmat a keresõbe és néhány másodperc múlva megjelennek a képernyõjén a kért információk. Azonban joggal merül fel a kérdés: ez egyáltalán tudományos munkának nevezhetõ-e?"

Ez szimplán hülye. Lír két telejesen egyforma tevékenységet, csak az átfutási idejükben térnek el. Ezek szerint ami gyors és hatékony az nem tudományos? Atyagatya micsoda érv...

A diplomamunkámhoz gyakorlatilag az BME-OMIKK-ban sem volt megfelelõ forrás semmilyen nyelven. Ezek után aki a könyvtárakat élteti az nem normális. Kell könyv és net is, de a net sebessége egyszerûen verhetetlen és fentartási költésége vicc egy könyvtárhoz képest. A BME-OMIKK pl. max. Bp. és környékét szolgálja ki, de csak azalatt az idõ alatt amíg beutazol oda (0,5-1 óra) azalatt neten találsz több cikket is vagy legalább olyan cikket aminek a hivatkozásai érdemes megénzni.

A könyvekben is van nyomdahiba, tévedés és elvuló infó. Ez elektornikusan pillanatok alatt javítható gyakorlatilag ingyen. Egy könyvnél ez messze nem így van. Az tudományos cikkek gyûjõoldalán ezzel szemben még korlátozott hozzáféhetõséggel is találtam viszonylag gyorsan.

Az internet átalakít elég sok mindent. Pl.: a zeneterjesztés rendszerét, csapkodnak is a hagyományos terjesztésben résztvevõk.
A tudósok, szakértõk szerepe csökken, mert régen az egyszerû ember rájuk volt utalva, ha tájékozódni akart, most meg nélkülük is megy.
Persze a kapott adatokat rendszerezni kell, de ez egy újfajta tudós nemzedéket fog "kitermelni". Ehhez viszont a hagyományos módszerekbõl sokat lehet tanulni.
Az az aggodalom jogos, hogy mi lesz, ha felégetjük magunk mögött a hagyományos tudástároló rendszereket, aztán egy EMP legyalulja az eszközeinket.

Az adatokra várakozás annakidején azért volt elõnyös, mert addig az ember a fantáziájára volt kénytelen hagyatkozni. kb mint egy könyv elolvasása kontra ugyanazon történeten alapuló film megnézése. Olvasás közben volt idõ megállni és elképzelni az adott körülményeket.

egyetértek finaltrekkerrel.
kicsit másképp megfogalmazva: az internet nem lehet sem jó sem rossz. inkább hasznosnak mondanám, rohadtul hasznosnak, és ma már elengedhetetlennek. az, hogy valaki rossz célra használja (vagy hamis infókat tesz fel rá) már az emberi hülyeség része, semmi köze magához az internethez.
érted, egy baseball ütõvel is lehet sportolni, meg emberek fejét beverni. attól függ, ki mire akarja használni...

Peter Haber úr csak azt nem tudja a Google-ról, hogy nem az elsõ találatra kell rákattintani, hanem keresni kell vele, ezért van sok 100 funkciója.

Sosem értettem az ilyen elmélkedéseket, hogy jó e a net és a Google vagy rossz. Az Internet nem könyvtár. Minden információt tartalmaznia kell, hiteleseket és hitelteleneket, a felhasználók pedig eldöntik, hogy mire van szükségük abban a pillanatban és megszerzik google-lel vagy más alternatívákkal. Itt megint az mutatkozik, hogy egyeseknek, akik szakembernek gondolják magukat, fogalmuk nincs arról, hogy mi az az Internet. Szégyen, hogy ilyennel kell szembesülni az információ korszakában.

Pl. ez a cikk ezek után, egyáltalán nem hiteles.

Na és aztán, régen lehetett mein kamphot írni, ma lehet neonáci honlapokat üzemeltetni. Szerintem tulajdonképpen nem változott semmi.

Épp ma hajnalban néztem az MTV2-t. Nem szokásom...azt sem tudom milyen mûsor volt, 2 idõs fickó beszélgetett az Internetrõl...fel kellett volna venni.

Alapvetõen arról szólt, hogy jó, vagy rossz-e az Internet.

És az Internetet ellenzõ azt mondta rossz, mert rengeteg negatív töltetû információ található rajta, a kiskorúakat veszélyezteti, hiányos felszínes tudást ad át, agresszívvé teszi az embereket és elszoktatja a fiatal nemzedéket a könyvektõl.

És aki megvédte az Internetet valami professzor volt (mindkettõ magyar valami vitamûsor féleség volt), és azt mondta jó az internet. Mert gyorsan minden információhoz hozzá lehet jutni. És bár valóban rengeteg a félinformáció, vagy káros információ, de sokkal gyorsabban korrigálhatja az ember, több pontból tud infókat gyûjteni, és így a hamis adat kihullik.

Míg a könyvek esetében elolvasod...lerakódik, elmész könyvtárba, elolvasol másikat...közben napok/hetek hónapok telnek el a káros információ tovább van benned.

A könyvek át fognak alakulni valamilyen indexelt digitális médiává a prof szerint, címszavakat keresel aztán egyre bõvebb tárház bomlik ki, és eljutsz oda, amit tényleg kerestél, anélkül, hogy ezer oldalakat olvasnál/tanulnál meg fölöslegesen.

És még a prof annyit hozzátett(tényleg), hogy mikor seholsem volt Internet, addíg is agresszívek és hülyék voltak az emberek, és a Mein Kampf-ot is könyv formában adták ki.

És az én megjegyzésem. A rosszindulat gerjesztéshez nem kell Internet. Sõt. Ha manapság valaki ilyet adna ki, sokkal gyorsabban tudná mérlegelni a tartalmát, mintha egy könyvtárban ülne/esetleg be sem menne könyvtárba.

És még egy személyes megjegyzés...a könyv nem azért született, mert velünk született képesség az olvasás, mint ahogy az írás sem az, csak egyszerûen nem volt jobb mód tudást konzerválni.

Most fejlõdünk, sõt az oktatás is át fog alakulni hamarosan és igen nagy mértékben a prof szerint, mert eddíg az oktatás egy szocializáló intézmény volt ahová kötelezõ volt bemenni, egy "tudás börtön", és valamit a palánták fejébe nyomtak, ha akarták, ha nem. Ez meg fog változni. És igen az Internetnek köszönhetõen, és a digitális technikának. Ez nem rossz út, csak új.

Arról nem is beszélve, hogy hamis információt is találni, és a hagyományos tanulás (olvasottság) nélkül ezt nehéz kiszûrni...