41
  • Tetsuo
    #41
    a nekem írt paragrafusban igazad van, úgy emlékeztem, a cikk fullerénnek is említi az anyagot es igen már én is hallottam az anyagról kemiaórán a 90es években.
  • Tetsuo
    #40
    hehehe
  • Epikurosz
    #39
    mert kell. csak.
  • dez
    #38
    Persze, hogy ilyen, de miért kellene ezt kinyögni?
  • Epikurosz
    #37
    nyögd már ki, hogy ilyen a rácsszerkezete a C60-as fullerénnek.
  • dez
    #36
    Pontosítok: nem magát az európai focilabdát hívják így, hanem az alakját adó öt- és hatszögekből álló mértani testet.
  • dez
    #35
    Akartam "mondani":
  • dez
    #34
    Hát ja, buckyball = az európai futball (amit az amerikaiak soccernek hívnak) hagyományos öt- és hatszögekből álló focilabdája.


    Azért hívják ilyen furán az amerikaiak, mert az amerikai futball hagyományos labdája így néz ki:
  • kernerster
    #33
    1 PhD hallgató:
    Most elrontottad mások szórakozását, de azért köszi:D
  • 1 PhD hallgató
    #32
    Néhány megjegyzésem lenne:
    1. ez nem egy papír, a szén nanocső egy fekete por (ha szűröd a szuszpenziót, kirakódik a szűrlet, ennyi erőből a vaspor is "paper")
    2. ez nem a C60. a C60 az ún. buckyball, a nanocső Cx (x=?) attól függ milyen hosszú csövet tudnak csinálni és hogy hány falú)
    3. a nanocsövek többféleképpen előállíthatók: ívben, lézerrel, katalitikusan stb. így mások a paraméterek is, pl katalitikosan 1000 fok alatt légköri nyomáson.
    4. használata: kísérletek szinte minden országban folynak (itthon is) csak "csendben" és nem ilyen semmitmondó cikkekkel reklámozva magukat...
  • NEXUS6
    #31
    Ez nem így műxik!

    Ezeknek az anyagoknak a szakító szilárdsága nagy. Lövedéknek nagy sűrűségű anyagokat érdemes használni. Wolframot, vagy uránt, ezek viszont könnyűek, elkenődnek az ütközéskor.

    Persze lehetne valami szupervékony tűt csinálni belőlük ami áthatol, az anyag szálai között, de kérdés, hogy egy akupunktúrás tű mennyi kárt okoz a szervezetben. Kb semennyit.

    A lézert viszont ezek se bírják, szal előre a csillagok háborújáért!;)))
  • Epikurosz
    #30
    Hát, ha neked már az anyukád mesélt erről '90-ben, akkor Én kérek elnézést!
    :-)
  • Ironka
    #29
    Mire jöttem rá butuska? Rá se néztem a hozzászólásodra. Húha, látom milyen nyaktörő mutatványt végeztél. És komolyan, tökegyedül linkelted be? Áruld már el, mi a titkod, hogy csinálod, hadd lépjek a nyomdokaidba májszter... Utánad már mindenki csak plagizál, mi?

    Attól, hogy te ez előtt a cikk előtt még nem ismerted ezt a szénmódosulatot, talán el tudod képzelni, hogy mások igen. Nekem spec elég erősen rémlik, amikor kémiatanár édesanyám mutatott egy fullerénekről szóló cikket 1990 magasságában. Bevallom, akkor még új volt a téma.

    Tetsuo, ez van benne a cikkben:
    "ezért nevezte el buckminsterfullerénnek, illetve az egyszerűség kedvéért "buckyballnak""
    Igen, leírja a teljes nevét (ami amúgy csak a C60 forma neve, emellett még számtalan módosulat van), de a kémiában használatos egyszerűbb gyűjtőnevét nem (ami nyilván a spec. focilabda formából származik, ha már itt tartunk ezt inkább értené a magyar), helyette az érthetetlen amcsi becenevet ismételgeti végig "egyszerűként". Én ezt szolgai fordításnak hívom. Ráadásul ez a 'papír' főleg vagy kizárólag csak nanocsövekből áll, tehát nincs benne "bákiból". Így meg szimpla hülyeség.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Fullerene#Carbon_nanotubes
  • Epikurosz
    #28
    Miután belinkeltem az angol wikis cikket, rájöttel ugyi te is, te okoska.
  • Tetsuo
    #27
    ez benne van a cikkben.
  • Gyurry
    #26
    Egyet felejtettetek el, ha páncélt lehet belőle csinálni, akkor golyót is! :)
    Ráadásul az olcsóbb, mert kis méretű, tehát egy páncélból többszáz lövedék készíthető!

    Sajnos a hadiiparban nincs meg az a jóhiszeműség, hogy biztos védelemre jó lesz.

  • Ironka
    #25
    Már megint mi ez a szolgai agyatlan fordítás??? Mi a f@szomat kell itt bákizni, utána lehetne egy hangyányit nézni, ez itt nem ámerika, van ezeknek az anyagoknak normális 'magyar' neve, fullerénnek hívják őket.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuller%C3%A9n
  • Tetsuo
    #24
    nincs olyan tulajdonsaga egy femnek, amit egy muanyag nem "pipal" le, talan a vezetokepesseget kiveve. Egyedul az eloallitasi koltseg a visszatarto.
  • Tetsuo
    #23
    a hadseregnek meg van a sajat backypaperje. Ami valszeg kicsit eltero technologia es mar hasznaljak is.
  • Tetsuo
    #22
    az acelhoz kepest ja, de nem az aluminiumhoz..
    meg lehetne csinalni az egesz motort muanyagbol, csak tobbe lenne mint a Veyron.
  • NEXUS6
    #21
    Amúgy milyen jó magas házakat, hidakat, akármit lehetne csinálni belőle! Csak a szél el ne fújja.;)))
  • brueni
    #20
    hm érdekes hozzászólások..

    páncélzatnak? a jó hővezetési képességei miatt kiszippantaná a katonák testhőjét, tehát jó szigetelő ruha kell alá.

    nagy nyomás és hő? önszervező kémiai reakciókkál szokták az ilyeneket előállítani

    csökkentett fémtartalmú motor? valóban van ilyen, de az igénybevétel miatt az anyagfáradás is hamarabb következik be. azok a motorok nem bírták a kiképzést, csak koncepció volt.
  • Icegod
    #19
    azért én nem állnék be ezzel a golyóálló mellénnyel egy 60 milis (hasamra ütöttem...) ágyú elé, lehet, hogy a mellény mögöti részek épen maradnak, de a többi ... :D a kinetikai fegyverekről nem is beszélve (nyíllövedék...), vagy akár egy sima robbanás is elég nagy gyorsulást generál ahhoz, hogy akár a mellény sérülése nélkül öljön ... de természetesen kézfegyverek ellen jó lenne

    Egy hülye kérdés: ezek az anyagok újrahasznosíthatóak?, csak hogy egy kicsit a nagyonnagyon távoli jövőbe tekintsünk.
  • mcganyol
    #18
    ennek a harcászati jelentősége óriási. ott a pénz nem (annyira) számít. és ha annyit kell előállítani, hogy bazi nagy tankokat és vadászbombázókat építsenek belőle, akkor meglesz a technológiai háttér az olcsó tömeggyártáshoz.

    ez pl testpáncélnak is kiváló lenne. 10x könnyebb, mint az acél, viszont 500x erősebb. ha ez igaz, akkor ugyanannyi súlynál, 5000x erősebb az acélnál. így ha jól számolom ilyen anyagból készített, két centi vastagságú golyóálló mellény nem nyomna 10kg-ot, ugyanakkor nehezebb lenni átütni, mint egy mai modern harckocsi páncélzatát.
  • Epikurosz
    #17
    „Ultrahard fullerite (C60) is a form of carbon synthesized under high pressure high temperature conditions.”
  • Epikurosz
    #16
    Ez meglepett.
  • torcipepe
    #15
    amúgy nagyon nagy nyomás és hőmérséklet kell hozzá, légköri nyomáson nyitott kemencében gyártják az MTA MFA-ban.
  • djw
    #14
    kondomon is csinálnak majd papírbú? mer akkor nem kell félni ha szuperűs... :D
  • NEXUS6
    #13
    Lehetne belőle pl környezetbarát, 20-30 év élettartamú WC papírt is csinálni!;)))
  • teddybear
    #12
    Kíváncsi vagyok, hogy ez az anyag alkalmas-e pl. belsőégésű motor készítésére. Ha igaz amit írnak, sokkal vékonyabb falú vázat lehetne készíteni belőle, és a vékonyabb váz könnyebb szerkezetet jelent.

    Olyan 30 éve a Mercedes kísérleti üzemében építettek egy csökkentett fémtartalmú motort. Fém csak a dugattyúkban a hengerperselyekben, a hengerfejben, a főtengelyben és a csapágyakban volt. A motor súlya a hagyományoshoz képest harmada-negyede volt.
  • vajon kiki
    #11
    gondolom jó olcsó lehet előállítani... ha -a gyémánthoz hasonlóan- gigantikus hő és nyomás kell neki hogy pl. grafitból ilyen formára álljon össze... sőt .. a gyémántnál nagyobb, mert az még a földi körülmények között is létrejöhet lávakürtőkben, ennek viszont csillagok belsejében van az "szülőföldje", a természetes lelőhelye...

    a másik neve egyébként C60, mert 60-as atomrács-szerkezete van, focilabda alakú öt és hatszögekből álló gömb- és forgás-szimmetrikus (akárcsak a tertaéder) poliéder .. ellentétben pl. a gyémánt tetraéder alakjától (C4)
  • who am I 7
    #10
    Nem áll jól, Wang úr kezében az a Durex (bár nem tudom melyik fajtája, mert még nem láttam ezt a szín kombót )

    Amúgy
  • Scamp
    #9
    Türelem rózsát terem :)

    Örülök az ilyen híreknek, legalább látom hogy azért fejlődünk is valamerre.
  • Atomreaktor
    #8
    csak nagyon lassan:(
  • Slim Rick
    #7
    Holdbázis kiépítésnél milyen jól fog jönni. Úgy tűnik elkezdődött valami . . .
  • Zocsi
    #6
    Nah végre! Végre látok fantáziát a nanotechnológiában! Még tíz év és végre használni is fogjuk őket napi rendszerességgel...
    A másik örömfakasztó az lesz, ha végre biológiai szemétlebontást, vagy egyéb fincsi dolgokat találnak majd fel és jöhetnek a barátságos baktérium gyárak, amik nanocsőből vannak felépítve.
  • NEXUS6
    #5
    Mer rosszulteccik értelmezni a dógot, nem egy álom-tulajdonságokkal rendelkező anyagról van itten szó, hanem olan anyarú, ami az álmot alkossa!
    Na!

  • Epikurosz
    #4
    Tessék nyugodtan azt írni, hogy álomanyag, mert már Karádi Kati is álomautóban repült!
    Ugyanis nem létük át a bűvös 6 szótagot, ami a magyar helyesírás Mach-sebessége. Érthető? Ha nem, tessék nyugodtan kérdezni.

    A vizsgálódás tárgyára térve:

    1. már látom, amint az űrliftesek szemében megcsillan a misztikus fény.
    2. biztos ehhez kapcsolódik az a másik hír, mely szerint a tranzisztorokat ezentúl papírból fogják gyártani, nem szilíciumból.

    Bucipapír, buckapapír, bukipapír, de nem buktapapír, sem bakipapír!
  • Palinko
    #3
    de inkább bizonyítást látnánk nem ígéreteket. akkor röhögtem mikor azt állították hogy autókat gyártanak ebből, hát sztem ez még messze van, nézzük csak a kerámia fékek, szelepek elérhetetlenségét, a hétköznapi ember számára, és karbon motorháztetőt sem nagyon látsz.

    bár a repülésben valszeg meg fog jelenni, ha tényleg annyira jó lesz mint gondolják, de egy kis edénykékben létrehozott kevés anyagtól talán sokat várnak, majd meglátjuk én szorítok, hogy minnél hamarabb lássunk ettől többet is
  • Praetor
    #2
    Ebbe nem is mernék belegondolni...