113
-
Pares #33 Hallottál már a Nibiru-ról, avagy a Planet X-ről, ami párezer évente keresztül megy a naprendszeren, és felborit mindent? Avagy arról a barna törpéről, ami a feltehetőleg a mi napunk testvércsillaga? És a Planet X amolyan lift a kettő között? Ezek csak elméletek, de ha belegondoltok, egy nagy bolygó, ami egykor vagy még mindig a nap körül kering, és kereszeti a bolygók pályáját, simán okozhatja ezeket a rendelllenességeket. Csak olyan hosszú ideig tart neki megkerülni a napot, hogy mikor utoljár ai tt járt, az emberek még barlangokban laktak... -
ACmotor #32 meg a földi gravitációt se lenne egyszerű kizárni a kísérletből. amúgy tök jó hogy egymini szupernóván godolkodunk, mert vki a hozzászólásk elején hülyeségből felvetette az ötletet. még lehet, hogy lesz belőle valami? -
#31
Se anyagaramlasok, lokodesek naptomegekkel.. ezt csak szimulalni lehet, amire legjobb a szamitogep.
Nagysagrendekkel kisebb gravitacional mar az anyag strukturaja "viszkozitasa" is maskeppen viselkedik, meg sok egyeb. -
ge3lan #30 Az ilyen (magneto)hidrodinamikai folyamatokat nem lehet csak úgy lekicsinyíteni és lavorban kísérletezni. Repülőknél sem a 20 centis modellt teszik a szélcsatornába, nem érne semmit. -
#29
Az még a Föld nagyon korai stádiumában történt, még alig volt szilárd kéreg, és a becsapódástól a nagy része újra megolvadt. Az egész Föld gyakorlatilag egy képlékeny magmagolyó volt, és hamar újra felvette a gömb formát. -
#28
Igen, a tömeget tudod pótolni energiával. De akkor is még mindig ott tartunk, hogy másfél Napnyi energia. Magába kellene omlasztani az anyagot, az meg kicsiben nem megy.
LHC-re gondolsz, nem? Igen, az végülis egy kísérleti eszköz az ilyesmik igazolására. De szupernova-modellkísérlet sehogysem fog menni. -
bvalek2 #27 A Phobos és a Deimos "nemrég" befogott aszteroidák, és néhány millió év múlva be fognak csapódni a Marsba (túl közel keringenek, fékeződnek a ritka felsőlégkörben mint a földi műholdak). A Csendes-óceán nem becsapódásos eredetű, a kontinensmozgások alakították ki (egyébként sincs 200 millió évnél idősebb tengerfenéki kőzet). A Marsi "kráter" relatíve nagyobb mint a földi Csendes-óceán! Majdnem az egész északi féltekét elfoglalja, nyilván egy legalább Hold méretű bolygókezdemény csapódott bele, csodálom hogy nem maradt utána pályán valamennyi törmelék. -
Turmoil #26 A Marsnak két holdja is van. Phobos és Deimos.
http://csep10.phys.utk.edu/astr161/lect/mars/moons.html
A Hold létrejöttéhez egy Mars méretű objektum becsapódása kellett és talán azért nem látjuk a kráterét, mert pl. Csendes-óceánnak hívjuk:) Vagy csak szimplán olyan régen történt, hogy a nyomai teljesen eltűntek. A marsi kráterhez egy kisebb becsapódás is elég lehetett. -
brueni #25 a tömeget hiányát tudod pótolni nagy külső nyomással is...
a cern-ben is csinálnak mini fekete lyukat... -
bvalek2 #24 Írom én, csak lassan halad 
Relativitáselméleti könyvhöz nem elég az ihlet, marha sokat kell számolni
Az aláírásomban lévő honlapon sok okos ember okos könyve közé csempésztem
-
#23
semmi gond, en is szoktam ;) -
who am I 7 #22 Vagy akár a sok is bumbumbumbum előtt is ott pereghetett már (csak maga köré gyűjtötte a jupitert, és így lett egy bolygó 
)..meg egyébként is, az nem tornádó, hanem örvény 
-
#21
amennyire tudjuk, ott van, mióta meg tudjuk figyelni. Tehát a 300 év, az a minimum. De ott lehet ezer, vagy százezer éve is. -
xizor #20 Én úgyemlékszem régebbi, de vihar az biztos
bvalek2 te meg írj egy könyvet inkább a kommentek helyett -
Etinger #19 Ez történt akkor az első napon? :) -
#18
a jupiter vörös foltja úgytudom egy több mint 300 éve tomboló vihar gyakorlatilag egy tornádó amibe a föld elférne egy párszor. -
jamborl #17 igen igazad van, tenyleg nagy hulyeseget irtam.
-
#16
Nagyon Kicsi Bumm? Az ilyen lenne, hogy:
ööö, elnézést, (pukk)
-
#15
kicsiben lenyeges tomeggel rendelkezo hidrogenfuzios plazmat a legures terben, meg szupernovat.. LOL
te nem vagy normalis. -
Wharyoo #14 Hát ha kivesszük a vízbül a zokszigént, akkor lesz egy csomó hidrogénünk is, nem? 
Megcsinálhatnánk a Nagyon Kicsi Bummot... Kicsi is lenne, sárga is lenne, meg savanyú is lenne, de legalább a mienk
-
#13
Kicsiben SZUPERNOVA? Ne viccelj már, majd' másfél naptömegnél kezdődik. Ugye nem gondolod, hogy majd a brazil gépsor összelapátol másfél naptömegnyi hidrogént?
Ezt hogy a fenébe gondoltad? -
jamborl #12 miert? kicsiben miert nem lehet megcsinalni?
regen csak sejtettuk mi lehet az atommagban, ma mar merjuk is oket, es kiserletezunk veluk.
-
Atees1987 #11 Elméletileg univerzumot létre lehetne hozni, hallottam 1 dokfilmben :) -
AzUs #10 oh my god..! 
Ugye ezt nem komolya kérdezted..? 
-
sbela #9 "Ugy ertem ezt az egeszet csak modelleztek igaz? Szamitogepen, es nem volt realis kiserlet."
Ez tetszik!! Csináljunk naprendszert létrehozó kísérletet! Ki kezdi ? :) -
jamborl #8 Ugy ertem ezt az egeszet csak modelleztek igaz? Szamitogepen, es nem volt realis kiserlet.
Ott van egy link a cikkben, abbol kiderul hogy ez egy magan, nonprofit ceg amit a NASA is tamogat.
Jo tudni, hogy mast is erdekel az allamokon kivul a tudomany es a kutatas. -
Anomaly #7 "Ezen vita végére tett végre pontot a Carnegie Intézet Földi Mágnesesség Osztályá...." Max a mondat végére tettek pontot. -
bvalek2 #6 Szerintem a Naprendszer történelme nagyon izgalmas. A Merkúr gyakorlatilag egy sűrű bolygómag, hová tűnt a nagy része? A Vénusz alig forog, ráadásul visszafelé ami nem normális, mi lassította le? A Föld holdja egy nagy becsapódás során keletkezett, a Mars északi féltekéje a Naprendszer leghatalmasabb becsapódási medencéje, miért nem alkotott körülötte holdat a kilökődő anyag mint nálunk? Milyen régi a Jupiter nagy vörös foltja? És a Szaturnusz gyűrűrendszere? Összetételük alapján a Neptunusz a Naphoz közelebb keletkezett, mint az Uránusz, hogy cseréltek helyet? Mi billentette fel derékszögben az Uránusz forgástengelyét? Mi szórta szét a Neptunusz holdrendszerét? Miért keringenek abnormális pályákon a Plútónál is nagyobb külső törpebolygók? Valami megzavarta őket, vagy nem is a Naprendszerben keletkeztek? Vannak itt kérdések még bőven :) -
#5
érdekes cikk. igaz nem sokat értek belőle, de amit igen az tetszik. 
-
darkhill #4 Dinoszaurusz ürülék is voltál egyszer. avagy "Aki a Duna vizét issza saját nedvét szivja vissza" örök igazság ^^ -
bvalek2 #3 Ez a bumm nem olyan bumm, csak játszanak a szavakkal. Itt "hétköznapi" szupernóvarobbanásról van szó. Úgy olvastam, hogy valószínűleg kettő ilyen esemény is végbement a közelünkben annak idején. Az első robbanás lökéshulláma sűrűsítette össze a csillagközi gázt, ebből alakult ki a Naprendszer (erről szól a cikk). A második nem sokkal az után történt hogy kialakultak a bolygók, és beszennyezte radioaktív elemekkel a felszínüket. Ez utóbbi a magyarázat arra, hogy a Föld kérgében jóval nagyobb a radioaktív izotópok részaránya, mint a belsejében. -
toto66 #2 Azon sem csodálkoznék, ha a "nagy bumm" elméletét "sok kicsi bummra" cserélnék -
bvalek2 #1 Testünk anyaga felrobbant csillagokból származik 