101
-
who am I 7 #61 Hopp, beindult a troll gépezet, mindenki fedezékbe 
(nyilván saját magamra gondoltam kicsi troll, igen zomg
)
-
uwu #60 Te vagy az?
Jó hogy jössz.
Tényleg szuper intelligens vagy, vagy csak reklám? -
who am I 7 #59 Itt. -
uwu #58 hol vannak? -
who am I 7 #57 Ez azért nem teljesen így van, rengeteg eszmei dolog van, ami nem mutatható ki fizikailag, de igenis ugyanúgy hasznos a társadalomnak. -
who am I 7 #56 Ejha!, megjöttek a szokásos "anti-tudós" elháritó szuper-intelligens troll csoport oszlopos tagjai 
-
rotaboy #55 Én nem ilyen mély gazdasági összefüggésekre gondolta. Csak ara akartam rávilágítani, hogy a pénz árának nagy részét, olyan dolgok teszik ki, amik egyáltalán nincsenek az egyének közvetlen vagy közvetett hasznára. Ezért lesz mindig minden drágább, és ezért van infláció. Ettől olyan drága a kenyér, ettől olyan drága a kutatás és ezért nőnek az államok olyan nagyra, hogy felvehessék a versenyt a pénz árával. Pl.: gondolok itt a reklámok gazdasági hatásaira, mert csak hátrányára van mindenkinek és erre épül egy egész iparág. Meghamisítja a természetes versenyt amihez itt olyan sokan ragaszkodnak, mint a szentgrál-hoz. Mert kinek kel egy jobb és a drága reklám nélkül olcsóbb mosópor?
Pedig ha minden tudást meg lehetne osztani és nem torzítaná el a média, még jól is dönthetnénk, hogy melyik mosópor a jobb és akkor a mosópórgyártó sokkal magasabb profillal működhetne, mert nem kellene a médiának sarcot fizetnie.
Lásuk be pl.: "a média" nem termel semmilyen anyagi vagy szellemi hasznot az egyénnek, sőt csak hátráltatja azt, mert hatalmas erőforrásokat emészt fel előle, mégis ragaszkodunk hozzá. -
uwu #54 Még nem szooktál hozzá?
Akkora marhaságok születnek itt, hogy nehéz megállni hozzászólás nélkül.
De mivel, már kipróbáltam, és tudom, hogy semmi értelme az erölködésnek, meg sem próbálom felvilágosítani a tudós professzorainkat alapvető dolgokról.
Jobb ha hagyjuk őket az illózióikon élvezkedni, nekünk a sírva röhögés marad csak.
-
BlackRose #53 OK de ezt az "aranymetszetet" nem lehet felülről meghatározni, ez individuális dolog, mindenki valamennyit megtakarít valamennyit elfogyaszt, és ez az arány mindenkinél más és akkor ennek eredményeként a társadalomban van egy átlag megtakarítási szint amely valójában nem jelent semmit, minnél jobban él az ember annál kevesebbet hajlandó megtakarítani mert biztonságosabb a jövője és a megmaradása, minnél közelebb áll a szakadékhoz és szegényebb annál többet próbál megtakarítani, mint ez addig igaz még nem jön a fiat pénz és a hitelexpanzió aztán már nem számít, akkor megfordul a kerék és a szegények megtakarítás helyett túlfogyasztanak és eladósodnak azok akik pedig jobban élnek többet takarítanak meg fejreáll a világ. A fejlesztés és beruházás különben a megtakaritást jelenti, nem pénz az amit megtakarítunk a pénz az csak forog a rendszerben a megtakarítás valójában beruházás és fejlesztés. Minden más fogyasztás, és minden produktív szféra amit a piac kér, a nemproduktív szféra az amire a piacnak nincs szüksége (mert ha lenne akkor valaki magántőkével csinálná) és vagy állam csinálja erőszakkal (törvény által) vagy állam kötelezi a cégeket (szintén törvények által). Ha filmet csinálok amit az emberek élveznek, vagy viccet mesélek nekik az is produktív szféra, mert kérték. Az élet a "pursuit of happiness" ahogy mondani szokták, a különbség csak az, hogy ennek a boldogságnak az alsó végén van az élelem, az öltözék, a tető a fejünk felett stb. a végén pedig vannak azok a dolgok amelyeket te másodlagosnak nevezel, de nm másodlagos dolgok azok, a társadalom nem képes értékelni csak az egyének, ésami neked fontos az nekem nem és fordítva, a társadalom csak ennek az összeségét tükrözi. Mégegyszer a produktív minden amit a piac önkéntesen kér, a nemproduktív minden amire a piacnak nincs szüksége de valakinek hatalmában áll, hogy kényszerítse mert neki az érdekében van. Neki nem a társadalomnak, a társadalomnak amikor valami az érxdekében van az azt jelenti, hogy a többségnek az érdekében van és ha a többségnek valami kell akkor a többség azért fizetni hajlandó és ha fizetni hajlandó akkor megjelenik a szolgáltatás vagy termék mert hasznosítani lehet. END OF STORY. Sőt általában be sem lehet tiltani, ha betiltják azt amire a piacon valós szükség van, átmegy a feketepiacra és tovább él, kisebb mértékben mert drágább és kevesebb lessz a vavő, de él. -
Ferrer #52 Már megint itt az SG tudóstársaság, olyan vicces :DDD -
Epikurosz #51 Nem értitek az egészet.
A lényeg, hogy a társadalomnak közvetlenül csak az a munka hasznos, amelyik megehető, ruházatként felvehető, vagy megiható, esetleg belélegezhető - és a lényeg - a továbbélést, a szaporodást valamilyen módon segítő anyagot állít elő. A többi mind másodlagos tevékenység. A holnapi túlélést biztosítani kell, emellett a termelés adott százalékát félre kell tenni a holnaputáni túlélés érdekében. Na, most mondom a lényeget:
Az igazi művészet, a bölcsek köve, a Szent Grál, az aranymetszet a helyes arányok megtalálása: tehát, hogy mennyit fogyasszunk el, és mennyi menjen a nem-produktív szférára, illetve fejlesztésre, beruházásokra.
Nos, ezekben az arányokban az az érdekes, hogy a régi bölcsek vélekedésével ellentétben a helyes, optimális arányok ("optimalizáció") természetesen nem fixek, hanem dinamikusan változnak. Ugye most tetszik érteni? -
BlackRose #50 Röviden: "A jelenlegi pénz nem is pénz." mert most komolyan miért nem kerül semmibe elhitetni veled, hogy egy darab sonka az sonka, vagy egy kő az kő, ház az ház, csavarhúzó az csavarhúzó stb. és miért nem került semmibe elhitetni veled, hogy az arany az arany... csak éppen az értéktelen szar amit az állam semmiből csinál és a népnem mindenért adja úgy, hogy a nép számlájával garantálja az értéket amely nem az amberek valós és individuális értékelésén (piac) hanem becsapásán, illúziókeltésén és erőszakkal (törvény szerint köteles vagy elválalni) elért "értékelésén" alapszik. Különben a kilőtt alapanyag az olyan kevés, hogy mérhetetlen a föld anyagtartalékaihoz képest, ha ez lenne a gond nem lenne semmi gond. Egyébként a többivel egyetértek azért is mondtam lejebb, hogy az nem fontos, fontos csak az, hogy ki fizeti. -
rotaboy #49 Az igaz hogy a légkőr sokkal ritkább, de a gravitáció is sokkal gyengébb.
Az elköltött milliárdokról meg annyit hogy, Nem 100'000'000$-t lőttek ki a Marsra, hanem maximum az alapanyagok árát. Mert a többi pénz újra itt a földön el lesz költve.
Egyébként nem az adó a drága sőt nem is a kutatás, hanem a pénz maga az ami drága. Az kerül sokba, hogy elhitessék veled hogy a 100$ az tényleg ér annyit amennyinek mondják, tehát te holnap vagy holnapután ugyanannyi kenyeret, vagy tejet kapsz érte, mint amikor elfogadtad valamiért fizetségül azt a százast. -
#48
Az elejét úgy értettem, hogy senki nem fog attól rosszabbul élni, ha valaki más kihajít 1 kiló aranyat a világűrbe. Ha felhozod a hasznosságot, az érték definíciója is pont azt mondja, hogy minden annyit ér amennyi hasznosságot okoz (örömöt okoz, szomorúságot előz meg, stb..). Vagyis ha neked nem okoz örömet a rúd aranyad akkor 0 $-t ér, ha minden vágyad hogy kilőhess az űrbe egy rakás szart, akkor a rakéta minden pénzt megér. (persze eladhatod az aranyat, de olyankor fizetőeszközként szerepel, amire bármi alkalmas, pénz, arany, búza, só, rengeteg gyufásdoboz, ami hasznos valaki másnak...)
És azért sem kerül olyan sokba, mert hiába röpködnek az állami pénzek, az bennmarad a körforgásban (aki zsebreteszi újra elkölti, nem a széfbe pihen örökké). És nem dolgoztatnak 100000000 embert az űrszondájukon, nem azon robotol minden 10. ember, hogy legyártsák az űrhajó alkatrészeit miközben lenne jobb dolguk. (p. nem lenne semmi értelmes dolguk ha ez nem jönne és diplomás WC-pucoló lehetne...) Vagy hogy mondjam: nem lesz szegényebb az ország annyival, mint amit dollárban az űrkutatásra költ, az adófizető pedig méganyira se, ez nem teljesen olyan mintha neked 1000$ a fizetésed és 400-at elköltesz egy TV-re, akkor annyival szegényebb lettél, inkább mintha családtag készítette volna a TV-t is és legközelebb ő vesz tőled valami hasonló árú cuccot amit te csinálsz...
Utálom a közgazdaságtant, de felületesen azért ismerem, viszont nem is akartam erről vitatkozni, csak megemlíteni hogy nem mondjunk ilyeneket, hogy kiszórjuk az ablakon az adófizetők pénzét az űrkutatással, minden haszon nélkül. (mert haszna is van és nem is úgy kell érteni ezeket a dollármilliókat ahogy egy kenyér árát a boltban...)
Sokmindent fel lehet találni a pincében barkácsolva, meg a rajzasztal fölött agyalva akkor is ha korog a gyorod az éhségtől, mert nem futja ételre, de ne tagadd, hogy sok mai technológia köszönhető a hidegháborúnak, abból is sokminden az akkori űrprogramoknak. -
Epikurosz #47 jó lenne ez is, meg az is.
Közben a kínaiak is haladnak. Szept. 25-30 között, 3 év után, indul a Szencsou 7-es, 3 űrhajóssal. Egy Hosszú Menetelés 2F rakéta fogja felvinni őket, Dzsiu-csuánból. Megcsinálják az első kínai űrsétát.
Mondd nyugodtan: Jujj! -
droidka #46 ’’Egyébként az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük érdemes lenne valami kisbolygót, vagy kisebb holdat odairányítani. Olyant, ami sok vizet tartalmaz például. Illetve úgy állítani pályára, hogy a Mars kevésbé imbolyogjon és így stabilabb klímája legyen. Akár fel is olvadjanak a sarki jegei például.’’
-És ha légkört akarnánk vonni a Mars köré, akkor vajon mennyire szökne el?
Szerintem meg talán lehet, hogy nem ártana először a Föld magjáig lejuttatni végre egy szondát…
-
BlackRose #45 Különben ez legalább annyira biztos és bizonyítható mint a gravitáció. -
BlackRose #44 És nem ártalmas dolog ha szem előtt tartjuk (David) Friedman törvényét amely szerint minden amit az állam végez legalább kétszer annyiba kerül mint ha privát vállalkozás végezné. Teszem hozzá, hogy amikor az állam kihelyezi a munkát valami sógor-koma-jóbarát cégéhez akkor még legalább kétszer annyiba kerül mint az állami verzió :) -
cateran #43 Csak nehany marhasagnak tuno dolog a commentedbol:
1,"az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belőni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok)"
Nos,esetubkben az arany-de ez vonatkozik barmire- erteket a hasznossaga,gyakorisaga hatarozza meg (az arany sok helyen hasznalhato,aranylag ritka ergo ertekes,a rez sok helyen hasznalhato, de gyakori,ergo nem annyira ertekes (persze ez viszonylagos...)
2,"jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre" kicsivel kesobb:"mert a neves tervezőszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb."
Jo lenne eldonteni vegre:D Ez kutya kozonsegesen a fizikailag elkoltott penz....es nem eszmei ertek...
3,"És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizető pénzét akkor azzal munkahelyet teremt"
Az eszed tokja..te hol eltel idaig? ertsd: Magyarorszag,elmult kb.15 ev...
4,"És a befejező pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erőforrásokkal dolgoznak az adófizetők pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány"
Ugyancsak az eszed tokja:D Tudod hany felfedezes tortent penzugyi tamogatas nelkul? Amikor a felfedezes megtortent UTANA mar bizony kellett a tomeggyartashoz/finomhangolashoz,stb penz,de a felfedezesekhez altalaban csak esz kellett(zsenialitas eppenseggel:D)
-
Epikurosz #42 Nya, kérem.
Amire feljut, kijut oda a legénység, arra már lesz több technika is.
Pld. ez is.
Mond nyugodtan: Jujj! -
HiddenTruth #41 A Vikingeken volt gáz-kromatográf, ami képes volt kimutatni a H2/N2/O2/CH4/CO2 gázokat a begyűjtött mintából! Hülyék is lettek volna nem rárakni, mivel feltételezték, hogy van ott víz. Ez benne van a műszaki leírásban, ami még itt-ott fellelhető! A probléma csak az, hogy ennek eredményeit elfelejtették a nagyközönséggel közölni. Ennyit lehetett hivatalosan tudni:
A talaj legfontosabb összetevői:
- SiO2/45%
- Fe2O3/18%
- Al2O3
- MgO
- CaO
- SO3
Ilyen kósza-dokumentumokból is kiderül, hogy vizsgálták már a talaj páratartalmát:
mars_soil -
kvp #40 A vikingek csak megneztek a Marsot, elemeztek a por kemiai osszetetelet es lefuttatak egy foldi tipusu eletre utalo jeleket kereso tesztet. Tovabba jegyeztek az idojarast.
A sojurner egy techdemo volt, kiprobaltak a marsjaro rendszert. Nekem ez a kis hatkereku ciposdoboz a kedvencem.
A spirit es az oppurtinity robotgeologusok, asvanyokat vizsgalnak a bolygo szarazabb reszen. Meg mingig... jobbak mint az a bizonyos nyuszi.
A fonix egy sarkkori labor, alapvetoen jeget mentek asni. Sikerult kideriteni, hogy egy kis segitseggel a bolygo talaja alkalmas a novenyi elet fenttartasara es meg viz is van. Ezt a tobbi, a sivatagok kozepen rohangalo robot nem tudta ellenorizni. Szukseg eseten meg szendioxid is van, bar valoszinuleg kompresszorokkal kellene a novenyeknek osszegyujteni. Cserebe a novenyek olcson oxigent es taplalekot adnak egy bazis emberi szemelyzetenek.
Technika:
-a vikingek hajtomuveket hasznaltak
-a roverek jo nagy ejtoernyoket es legzsakokat
-a fonix ejtoernyoket es raketakat
Ha tul kicsi a legkor, akkor jo nagy ernyo kell es egy viszonylag konnyu jarmu. Ezert volt, hogy a fonix eldobta leszallas kozben a melyuri rendszereinek a jo reszet, mivel azok tul nehezek voltak. (kozben jopar kratert is csinalt :-) )
A szenzoradatokrol pedig csak annyit, hogy a nedvesseg ket fazisban rohangal. Fagyott allapot a talaj also reszen es finom para a talaj folott. A talaj felso reteget az elso napsugar csontszarazza teszi, mivel ez fogja fel a homennyiseg nagyreszet. A szondanak hajnalban napfelkelte elott kellene dolgoznia, amikor nem sut a nap es ezert a felso talaj is nedves. A gond, hogy ilyenkor van az energiaszintje a minimumon es meg a karjat sem nagyon tudna mozgatni. A jo hir viszont az, hogy most mar tenyleg mehetne a bazisepito csapat es meg tul is elnek. -
#39
Nem vagyok wikipédia zseni, sőtt, kerülöm azt az oldalt, csak ha a google nem dob jobbat, de azért magyarázkodok erről egy kicsit. :D
Mi az hogy az adófizető pénzét költik? Mi az hogy rengetegbe kerül? Mi kerülhetne sokba egy marskutatásban? Mennyire bekrül az a szonda?
Mert azek a dollármilliók jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre. Annyiba került, amennyi nyersanyagot és munkaórát felemésztett. Ha drága, de nem milliárdokat érő anyagok vannak benne (ami megint jó kérdés mennyit ér egy aranyrúd, mert igazából senki sem fog rosszabbul élni ha most kilősz 1k aranyat az űrbe, az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belőni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok), akkor egész emberi ára van egy ilyen gépnek. Csakhát dollárba fordítva drága az előállítása, mert a neves tervezőszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb.
És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizető pénzét akkor azzal munkahelyet teremt, a szonda építőinek is volt tudásukhoz mért munkája, és kaptak pénzt hogy alkossanak. Ha már beszedték az adót csak az a kérdés mire költsék.
És a befejező pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erőforrásokkal dolgoznak az adófizetők pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány. Ma csak kitalálják, hogy lehetne az űrhajóban felmelegíteni az ételt, holnap meg ott ül a te asztalodon is a mikrohullámú sütő, stb, stb. Ez sem feltétlen rosszabb mintha holnap befoltoznának minden kátyút a közutakon ebből a pénzből. (persze ez hülye példa, nálunk több a kátyú mint ott aholűrkutatásra költenek) -
#38
A csillagászat nem az... de mi lenne ha ott kutatnánk, ahol jó eséllyel van élet.
Pl. Európa?
Ok, tudom, hogy egy pöttyet odébb van, de lehet, hogyha most sikerülne egy szondát útnak indítani oda, akkor 15 év múlva talán odaérne.
Nem tudom... odaérne? -
#37
Elmélet. -
#36
Ez is több tényezőtől függ,ahogy a hőmérséklet is,elismerem a távolság amit mondtam, ezek közül az egyik ,talán nem a leglényegesebb,de már valaki elmondta mi az amitől függ még.Pl az ,hogy lezuhan vagy nem zuhan le függ a tömegtől,stb...,és a marsjáró nem öntöttvasból készült,még csak nem is nagy :)
Meg ha jól emlékszem az animációkból valami lufi volt köré fújva,ami csökkentette a becsapódás erejét,aztán mikor leállt a pattogás kinyílt. :)
A viking szondák nyilván nem olyan részletes analízist csináltak,de ezt csak tippelem,talán valahol utána lehet nézni.
Nincs itt semmi összeesküvés ezúttal,a fényképes dologba lehet ,hogy igazad volt(ha jól emlékszem :D ),de ott is összeesküvést látsz ahol nincs.Jó nem mondtad ki nyíltan,de nekem ez jött le.
-
aki kérdez #35 Nézz utána a két egység műszerei közti technikai különbségnek, hátha okosabb leszel ;) -
HiddenTruth #34 Nem értem, hogy jön most ez ide, meg mi ez a beragadt Caps Lock? De te biztosan tudod a választ! 
-
tomcat1 #33 "A Holdat nem idetették, hanem kiszakadt, belőlünk. Nagy különbség."
az egyik elmélet szerint... másik szerint más történt... -
Epikurosz #32 ÉS AKKOR A MARSI ARCRÓL EGY SZÓT SEM SZÓLTÁL, UGYE? -
BlackRose #31 Én úgy vagyok a notebookot illetően, hogy amikor mindent feltelepítek amire szükségem van (és itt szerver dolgok ugye szóba sem jönnek), mire felkel lemerül az aku :)
Ha én használom, te nyújtod a szolgáltatást és Pista fizeti akkor mi az ami éngem megfékez abban, hogy akármekkora összegért is "megvegyem" a szolgáltatásod és mi az ami téged megfékez, hogy az árát akkorára emeld amekkor'ra csak akarod... addig persze még Pista képes fizetni (és őt persze senki sem kérdezi), de ez általában sokkal magasabb ár mint amennyi a piaci ár lenne ha én aki használom fizetném. És akkor a pazarolást még nem is említettem... -
HiddenTruth #30 Ha olyan ritka lenne a légköre akkor hogyan működhettek a szondák fékezőernyői? Merthogy 7,5-es mb-nál zuhantak volna mint a kő, elenyésző fékezőhatás mellett és ott már a fúvókák sem segítettek volna ...
Nincs mindenhol annyira hideg, az egyenlítő környékén megvan a kellemes 27C°-ez hivatalos adat.
A Phoenix meg egy nagy parasztvakítás, merthogy a talajvizsgálatokat már elvégezték a Viking-szondák, amik pontosan meghatározták az összetételét, ráadásul biológiai kísérletet is végeztek; ja és ott nem ragadt be a robotkar, meg ilyenek; mindez 1976-ban.
-
BlackRose #29 Ez is egy vélemény csak éppen nem tudom milyen tudomány támasztja alá. -
Epikurosz #28 A Holdat nem idetették, hanem kiszakadt, belőlünk. Nagy különbség.
Az esetleg érdekes, roppant érdekes lehet, hogy: "...és teremti Isten Évát, Ádám oldalából..." -
Epikurosz #27 Tartsd meg szerintem a pécéd, különben is notebook a divat.
Az államok rettenetesen elhíztak, ez az egyik oka a mai problémáknak. A sok adó, amely megy a feneketlen zsákba, na emiatt - többek között - nem jutunk 2-ről 3-ra.
Szerintem, azért van kint olyan nagy csend, a SETI azért nem talál semmit, mert minden értelmes civilizációt előbb-utóbb megöl az értelmetlen adórendszer (vö. idiotizmus és élősködés). -
Caro #26 Az alapkutatás állami feladat. -
BlackRose #25 Ha megmutatod, hol irtam én, hogy az űrkutatás haszontalan, az aléirásomban levő gép a tiéd. Én csak azt mondtam nem adófizetők pénzén kell csinálni, sőt azt is mondtam, hogy én adnák rá néhány dollárt évente (és még sokan mások is).
És igen az általad felsorolt felfedezésekhez hasonlók mind magánpénzből és személyes rászántságból születtek egészen ott kb. az 1950-es évekig akkor kezdte az állam az adóból fizetni, addig magánpénz, különböző jótékonysági társaságok, privát egyetemek stb. finanszírozták az asztronómiát. Ez tény nem mese. Galileo sem kapott semmi pénzt az adófizetőktől és Einstein sem (persze ő nem volt csillagász) de Tesla és Edison sem... -
eke #24 Hát, ha ilyenekre ami általatok haszontalan (ahogy látom, szerintetek a csillagászat akkor az??), nem költenének, barátom akkor még azt sem tudnád, hogy épp hol vagy, s pláne nem irogatnál ide...
Csillagászat-űrkutatás nélkül nem csak, hogy soroljam a teljesség igénye nélkül: tele és távközlési műholdak, pontos idő szolgálat, pontos földrajzi helymeghatározás, instant ételek, jó hőszigetelő ruhák, nagysorozatú nagypontosságú optikák, s még millió dolgot lehetne sorolni...
Ne feledjük, valamikor el kell hagyni ezt a bolygót, mert egyrészt megöltük-másrészt hamarosan nem férünk el rajta.. -
#23
Önmagában az kevés, hogy 96% a CO2, mert lehet, hogy az a légkör kevésbé sűrű és ami ott 96%, az itt 1-2% lenne. Ez csak annyit jelent, hogy ott főleg az van. De lehet, hogy az is kevés, mint ahogy a földi légkörhöz képest valóban kevés is.
"A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz." - by Wiki
És ha ehhez hozzáveszed, hogy mennyivel messzebb van a Naptól, akkor már nagyjából meg is kapod, hogy miért van olyan hideg.
Egyébként az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük érdemes lenne valami kisbolygót, vagy kisebb holdat odairányítani. Olyant, ami sok vizet tartalmaz például. Illetve úgy állítani pályára, hogy a Mars kevésbé imbolyogjon és így stabilabb klímája legyen. Akár fel is olvadjanak a sarki jegei például. (Már az is eszembe jutott, hogy lehet, hogy ezért van nekünk is ekkora bazi nagy Holdunk, mert valaki idetette, hogy a bolygó kevésbé legyen rakoncátlan imbolygásában és bírjon olyan elemeket is, amikben esetleg máskülönben szűkölködne.) -
BlackRose #22 Nem az a gond mennyibe kerül, az a gond, hogy kényszerből fizeti az adófizető. Különben nekem semmi kifogásom csak önkéntes forrásokból kellene fizetni akit érdekel az fizeti akit nem (mint pl. téged) az ne. Én pl. lehet, hogy néhány dollárt adnák évente ilyen célokra, csak az bosszant hogy ez nem az én döntésem hanem más nyúl a zsebembe. Az pedig, hogy mire "költik el a pénzt" az egyáltalán nem fontos ha nem a te pénzedről van szó, teljesen mindegy hogy filmezésre, lovaglásra vag Marskutatásra költik el a pénzt, a gazdaságnak tök mindegy, az ami nem mindegy hogy kinek a pénzét költik.