Marsi rejtély: párás levegő, száraz talaj
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#51
Nem értitek az egészet.
A lényeg, hogy a társadalomnak közvetlenül csak az a munka hasznos, amelyik megehetõ, ruházatként felvehetõ, vagy megiható, esetleg belélegezhetõ - és a lényeg - a továbbélést, a szaporodást valamilyen módon segítõ anyagot állít elõ. A többi mind másodlagos tevékenység. A holnapi túlélést biztosítani kell, emellett a termelés adott százalékát félre kell tenni a holnaputáni túlélés érdekében. Na, most mondom a lényeget:
Az igazi mûvészet, a bölcsek köve, a Szent Grál, az aranymetszet a helyes arányok megtalálása: tehát, hogy mennyit fogyasszunk el, és mennyi menjen a nem-produktív szférára, illetve fejlesztésre, beruházásokra.
Nos, ezekben az arányokban az az érdekes, hogy a régi bölcsek vélekedésével ellentétben a helyes, optimális arányok ("optimalizáció") természetesen nem fixek, hanem dinamikusan változnak. Ugye most tetszik érteni?
A lényeg, hogy a társadalomnak közvetlenül csak az a munka hasznos, amelyik megehetõ, ruházatként felvehetõ, vagy megiható, esetleg belélegezhetõ - és a lényeg - a továbbélést, a szaporodást valamilyen módon segítõ anyagot állít elõ. A többi mind másodlagos tevékenység. A holnapi túlélést biztosítani kell, emellett a termelés adott százalékát félre kell tenni a holnaputáni túlélés érdekében. Na, most mondom a lényeget:
Az igazi mûvészet, a bölcsek köve, a Szent Grál, az aranymetszet a helyes arányok megtalálása: tehát, hogy mennyit fogyasszunk el, és mennyi menjen a nem-produktív szférára, illetve fejlesztésre, beruházásokra.
Nos, ezekben az arányokban az az érdekes, hogy a régi bölcsek vélekedésével ellentétben a helyes, optimális arányok ("optimalizáció") természetesen nem fixek, hanem dinamikusan változnak. Ugye most tetszik érteni?
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
Röviden: "A jelenlegi pénz nem is pénz." mert most komolyan miért nem kerül semmibe elhitetni veled, hogy egy darab sonka az sonka, vagy egy kõ az kõ, ház az ház, csavarhúzó az csavarhúzó stb. és miért nem került semmibe elhitetni veled, hogy az arany az arany... csak éppen az értéktelen szar amit az állam semmibõl csinál és a népnem mindenért adja úgy, hogy a nép számlájával garantálja az értéket amely nem az amberek valós és individuális értékelésén (piac) hanem becsapásán, illúziókeltésén és erõszakkal (törvény szerint köteles vagy elválalni) elért "értékelésén" alapszik. Különben a kilõtt alapanyag az olyan kevés, hogy mérhetetlen a föld anyagtartalékaihoz képest, ha ez lenne a gond nem lenne semmi gond. Egyébként a többivel egyetértek azért is mondtam lejebb, hogy az nem fontos, fontos csak az, hogy ki fizeti.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#49
Az igaz hogy a légkõr sokkal ritkább, de a gravitáció is sokkal gyengébb.
Az elköltött milliárdokról meg annyit hogy, Nem 100'000'000$-t lõttek ki a Marsra, hanem maximum az alapanyagok árát. Mert a többi pénz újra itt a földön el lesz költve.
Egyébként nem az adó a drága sõt nem is a kutatás, hanem a pénz maga az ami drága. Az kerül sokba, hogy elhitessék veled hogy a 100$ az tényleg ér annyit amennyinek mondják, tehát te holnap vagy holnapután ugyanannyi kenyeret, vagy tejet kapsz érte, mint amikor elfogadtad valamiért fizetségül azt a százast.
Az elköltött milliárdokról meg annyit hogy, Nem 100'000'000$-t lõttek ki a Marsra, hanem maximum az alapanyagok árát. Mert a többi pénz újra itt a földön el lesz költve.
Egyébként nem az adó a drága sõt nem is a kutatás, hanem a pénz maga az ami drága. Az kerül sokba, hogy elhitessék veled hogy a 100$ az tényleg ér annyit amennyinek mondják, tehát te holnap vagy holnapután ugyanannyi kenyeret, vagy tejet kapsz érte, mint amikor elfogadtad valamiért fizetségül azt a százast.
#48
Az elejét úgy értettem, hogy senki nem fog attól rosszabbul élni, ha valaki más kihajít 1 kiló aranyat a világûrbe. Ha felhozod a hasznosságot, az érték definíciója is pont azt mondja, hogy minden annyit ér amennyi hasznosságot okoz (örömöt okoz, szomorúságot elõz meg, stb..). Vagyis ha neked nem okoz örömet a rúd aranyad akkor 0 $-t ér, ha minden vágyad hogy kilõhess az ûrbe egy rakás szart, akkor a rakéta minden pénzt megér. (persze eladhatod az aranyat, de olyankor fizetõeszközként szerepel, amire bármi alkalmas, pénz, arany, búza, só, rengeteg gyufásdoboz, ami hasznos valaki másnak...)
És azért sem kerül olyan sokba, mert hiába röpködnek az állami pénzek, az bennmarad a körforgásban (aki zsebreteszi újra elkölti, nem a széfbe pihen örökké). És nem dolgoztatnak 100000000 embert az ûrszondájukon, nem azon robotol minden 10. ember, hogy legyártsák az ûrhajó alkatrészeit miközben lenne jobb dolguk. (p. nem lenne semmi értelmes dolguk ha ez nem jönne és diplomás WC-pucoló lehetne...) Vagy hogy mondjam: nem lesz szegényebb az ország annyival, mint amit dollárban az ûrkutatásra költ, az adófizetõ pedig méganyira se, ez nem teljesen olyan mintha neked 1000$ a fizetésed és 400-at elköltesz egy TV-re, akkor annyival szegényebb lettél, inkább mintha családtag készítette volna a TV-t is és legközelebb õ vesz tõled valami hasonló árú cuccot amit te csinálsz...
Utálom a közgazdaságtant, de felületesen azért ismerem, viszont nem is akartam errõl vitatkozni, csak megemlíteni hogy nem mondjunk ilyeneket, hogy kiszórjuk az ablakon az adófizetõk pénzét az ûrkutatással, minden haszon nélkül. (mert haszna is van és nem is úgy kell érteni ezeket a dollármilliókat ahogy egy kenyér árát a boltban...)
Sokmindent fel lehet találni a pincében barkácsolva, meg a rajzasztal fölött agyalva akkor is ha korog a gyorod az éhségtõl, mert nem futja ételre, de ne tagadd, hogy sok mai technológia köszönhetõ a hidegháborúnak, abból is sokminden az akkori ûrprogramoknak.
És azért sem kerül olyan sokba, mert hiába röpködnek az állami pénzek, az bennmarad a körforgásban (aki zsebreteszi újra elkölti, nem a széfbe pihen örökké). És nem dolgoztatnak 100000000 embert az ûrszondájukon, nem azon robotol minden 10. ember, hogy legyártsák az ûrhajó alkatrészeit miközben lenne jobb dolguk. (p. nem lenne semmi értelmes dolguk ha ez nem jönne és diplomás WC-pucoló lehetne...) Vagy hogy mondjam: nem lesz szegényebb az ország annyival, mint amit dollárban az ûrkutatásra költ, az adófizetõ pedig méganyira se, ez nem teljesen olyan mintha neked 1000$ a fizetésed és 400-at elköltesz egy TV-re, akkor annyival szegényebb lettél, inkább mintha családtag készítette volna a TV-t is és legközelebb õ vesz tõled valami hasonló árú cuccot amit te csinálsz...
Utálom a közgazdaságtant, de felületesen azért ismerem, viszont nem is akartam errõl vitatkozni, csak megemlíteni hogy nem mondjunk ilyeneket, hogy kiszórjuk az ablakon az adófizetõk pénzét az ûrkutatással, minden haszon nélkül. (mert haszna is van és nem is úgy kell érteni ezeket a dollármilliókat ahogy egy kenyér árát a boltban...)
Sokmindent fel lehet találni a pincében barkácsolva, meg a rajzasztal fölött agyalva akkor is ha korog a gyorod az éhségtõl, mert nem futja ételre, de ne tagadd, hogy sok mai technológia köszönhetõ a hidegháborúnak, abból is sokminden az akkori ûrprogramoknak.
#47
jó lenne ez is, meg az is.
Közben a kínaiak is haladnak. Szept. 25-30 között, 3 év után, indul a Szencsou 7-es, 3 ûrhajóssal. Egy Hosszú Menetelés 2F rakéta fogja felvinni õket, Dzsiu-csuánból. Megcsinálják az elsõ kínai ûrsétát.
Mondd nyugodtan: Jujj!
Közben a kínaiak is haladnak. Szept. 25-30 között, 3 év után, indul a Szencsou 7-es, 3 ûrhajóssal. Egy Hosszú Menetelés 2F rakéta fogja felvinni õket, Dzsiu-csuánból. Megcsinálják az elsõ kínai ûrsétát.
Mondd nyugodtan: Jujj!
Kara kánként folytatom tanításom.
#46
’’Egyébként az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük érdemes lenne valami kisbolygót, vagy kisebb holdat odairányítani. Olyant, ami sok vizet tartalmaz például. Illetve úgy állítani pályára, hogy a Mars kevésbé imbolyogjon és így stabilabb klímája legyen. Akár fel is olvadjanak a sarki jegei például.’’
-És ha légkört akarnánk vonni a Mars köré, akkor vajon mennyire szökne el?
Szerintem meg talán lehet, hogy nem ártana elõször a Föld magjáig lejuttatni végre egy szondát…
-És ha légkört akarnánk vonni a Mars köré, akkor vajon mennyire szökne el?
Szerintem meg talán lehet, hogy nem ártana elõször a Föld magjáig lejuttatni végre egy szondát…
Bajtársak kitartás! - Jogos Önvédelem, youtube
#45
Különben ez legalább annyira biztos és bizonyítható mint a gravitáció.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#44
És nem ártalmas dolog ha szem elõtt tartjuk (David) Friedman törvényét amely szerint minden amit az állam végez legalább kétszer annyiba kerül mint ha privát vállalkozás végezné. Teszem hozzá, hogy amikor az állam kihelyezi a munkát valami sógor-koma-jóbarát cégéhez akkor még legalább kétszer annyiba kerül mint az állami verzió 😊
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#43
Csak nehany marhasagnak tuno dolog a commentedbol:
1,"az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belõni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok)"
Nos,esetubkben az arany-de ez vonatkozik barmire- erteket a hasznossaga,gyakorisaga hatarozza meg (az arany sok helyen hasznalhato,aranylag ritka ergo ertekes,a rez sok helyen hasznalhato, de gyakori,ergo nem annyira ertekes (persze ez viszonylagos...)
2,"jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre" kicsivel kesobb:"mert a neves tervezõszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb."
Jo lenne eldonteni vegre😄 Ez kutya kozonsegesen a fizikailag elkoltott penz....es nem eszmei ertek...
3,"És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizetõ pénzét akkor azzal munkahelyet teremt"
Az eszed tokja..te hol eltel idaig? ertsd: Magyarorszag,elmult kb.15 ev...
4,"És a befejezõ pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erõforrásokkal dolgoznak az adófizetõk pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány"
Ugyancsak az eszed tokja😄 Tudod hany felfedezes tortent penzugyi tamogatas nelkul? Amikor a felfedezes megtortent UTANA mar bizony kellett a tomeggyartashoz/finomhangolashoz,stb penz,de a felfedezesekhez altalaban csak esz kellett(zsenialitas eppenseggel😄)
1,"az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belõni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok)"
Nos,esetubkben az arany-de ez vonatkozik barmire- erteket a hasznossaga,gyakorisaga hatarozza meg (az arany sok helyen hasznalhato,aranylag ritka ergo ertekes,a rez sok helyen hasznalhato, de gyakori,ergo nem annyira ertekes (persze ez viszonylagos...)
2,"jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre" kicsivel kesobb:"mert a neves tervezõszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb."
Jo lenne eldonteni vegre😄 Ez kutya kozonsegesen a fizikailag elkoltott penz....es nem eszmei ertek...
3,"És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizetõ pénzét akkor azzal munkahelyet teremt"
Az eszed tokja..te hol eltel idaig? ertsd: Magyarorszag,elmult kb.15 ev...
4,"És a befejezõ pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erõforrásokkal dolgoznak az adófizetõk pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány"
Ugyancsak az eszed tokja😄 Tudod hany felfedezes tortent penzugyi tamogatas nelkul? Amikor a felfedezes megtortent UTANA mar bizony kellett a tomeggyartashoz/finomhangolashoz,stb penz,de a felfedezesekhez altalaban csak esz kellett(zsenialitas eppenseggel😄)
#42
Nya, kérem.
Amire feljut, kijut oda a legénység, arra már lesz több technika is.
Pld. ez is.
Mond nyugodtan: Jujj!
Amire feljut, kijut oda a legénység, arra már lesz több technika is.
Pld. ez is.
Mond nyugodtan: Jujj!
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
A Vikingeken volt gáz-kromatográf, ami képes volt kimutatni a H2/N2/O2/CH4/CO2 gázokat a begyûjtött mintából! Hülyék is lettek volna nem rárakni, mivel feltételezték, hogy van ott víz. Ez benne van a mûszaki leírásban, ami még itt-ott fellelhetõ! A probléma csak az, hogy ennek eredményeit elfelejtették a nagyközönséggel közölni. Ennyit lehetett hivatalosan tudni:
A talaj legfontosabb összetevõi:
- SiO2/45%
- Fe2O3/18%
- Al2O3
- MgO
- CaO
- SO3
Ilyen kósza-dokumentumokból is kiderül, hogy vizsgálták már a talaj páratartalmát:
mars_soil
A talaj legfontosabb összetevõi:
- SiO2/45%
- Fe2O3/18%
- Al2O3
- MgO
- CaO
- SO3
Ilyen kósza-dokumentumokból is kiderül, hogy vizsgálták már a talaj páratartalmát:
mars_soil
#40
A vikingek csak megneztek a Marsot, elemeztek a por kemiai osszetetelet es lefuttatak egy foldi tipusu eletre utalo jeleket kereso tesztet. Tovabba jegyeztek az idojarast.
A sojurner egy techdemo volt, kiprobaltak a marsjaro rendszert. Nekem ez a kis hatkereku ciposdoboz a kedvencem.
A spirit es az oppurtinity robotgeologusok, asvanyokat vizsgalnak a bolygo szarazabb reszen. Meg mingig... jobbak mint az a bizonyos nyuszi.
A fonix egy sarkkori labor, alapvetoen jeget mentek asni. Sikerult kideriteni, hogy egy kis segitseggel a bolygo talaja alkalmas a novenyi elet fenttartasara es meg viz is van. Ezt a tobbi, a sivatagok kozepen rohangalo robot nem tudta ellenorizni. Szukseg eseten meg szendioxid is van, bar valoszinuleg kompresszorokkal kellene a novenyeknek osszegyujteni. Cserebe a novenyek olcson oxigent es taplalekot adnak egy bazis emberi szemelyzetenek.
Technika:
-a vikingek hajtomuveket hasznaltak
-a roverek jo nagy ejtoernyoket es legzsakokat
-a fonix ejtoernyoket es raketakat
Ha tul kicsi a legkor, akkor jo nagy ernyo kell es egy viszonylag konnyu jarmu. Ezert volt, hogy a fonix eldobta leszallas kozben a melyuri rendszereinek a jo reszet, mivel azok tul nehezek voltak. (kozben jopar kratert is csinalt :-) )
A szenzoradatokrol pedig csak annyit, hogy a nedvesseg ket fazisban rohangal. Fagyott allapot a talaj also reszen es finom para a talaj folott. A talaj felso reteget az elso napsugar csontszarazza teszi, mivel ez fogja fel a homennyiseg nagyreszet. A szondanak hajnalban napfelkelte elott kellene dolgoznia, amikor nem sut a nap es ezert a felso talaj is nedves. A gond, hogy ilyenkor van az energiaszintje a minimumon es meg a karjat sem nagyon tudna mozgatni. A jo hir viszont az, hogy most mar tenyleg mehetne a bazisepito csapat es meg tul is elnek.
A sojurner egy techdemo volt, kiprobaltak a marsjaro rendszert. Nekem ez a kis hatkereku ciposdoboz a kedvencem.
A spirit es az oppurtinity robotgeologusok, asvanyokat vizsgalnak a bolygo szarazabb reszen. Meg mingig... jobbak mint az a bizonyos nyuszi.
A fonix egy sarkkori labor, alapvetoen jeget mentek asni. Sikerult kideriteni, hogy egy kis segitseggel a bolygo talaja alkalmas a novenyi elet fenttartasara es meg viz is van. Ezt a tobbi, a sivatagok kozepen rohangalo robot nem tudta ellenorizni. Szukseg eseten meg szendioxid is van, bar valoszinuleg kompresszorokkal kellene a novenyeknek osszegyujteni. Cserebe a novenyek olcson oxigent es taplalekot adnak egy bazis emberi szemelyzetenek.
Technika:
-a vikingek hajtomuveket hasznaltak
-a roverek jo nagy ejtoernyoket es legzsakokat
-a fonix ejtoernyoket es raketakat
Ha tul kicsi a legkor, akkor jo nagy ernyo kell es egy viszonylag konnyu jarmu. Ezert volt, hogy a fonix eldobta leszallas kozben a melyuri rendszereinek a jo reszet, mivel azok tul nehezek voltak. (kozben jopar kratert is csinalt :-) )
A szenzoradatokrol pedig csak annyit, hogy a nedvesseg ket fazisban rohangal. Fagyott allapot a talaj also reszen es finom para a talaj folott. A talaj felso reteget az elso napsugar csontszarazza teszi, mivel ez fogja fel a homennyiseg nagyreszet. A szondanak hajnalban napfelkelte elott kellene dolgoznia, amikor nem sut a nap es ezert a felso talaj is nedves. A gond, hogy ilyenkor van az energiaszintje a minimumon es meg a karjat sem nagyon tudna mozgatni. A jo hir viszont az, hogy most mar tenyleg mehetne a bazisepito csapat es meg tul is elnek.
#39
Nem vagyok wikipédia zseni, sõtt, kerülöm azt az oldalt, csak ha a google nem dob jobbat, de azért magyarázkodok errõl egy kicsit. 😄
Mi az hogy az adófizetõ pénzét költik? Mi az hogy rengetegbe kerül? Mi kerülhetne sokba egy marskutatásban? Mennyire bekrül az a szonda?
Mert azek a dollármilliók jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre. Annyiba került, amennyi nyersanyagot és munkaórát felemésztett. Ha drága, de nem milliárdokat érõ anyagok vannak benne (ami megint jó kérdés mennyit ér egy aranyrúd, mert igazából senki sem fog rosszabbul élni ha most kilõsz 1k aranyat az ûrbe, az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belõni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok), akkor egész emberi ára van egy ilyen gépnek. Csakhát dollárba fordítva drága az elõállítása, mert a neves tervezõszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb.
És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizetõ pénzét akkor azzal munkahelyet teremt, a szonda építõinek is volt tudásukhoz mért munkája, és kaptak pénzt hogy alkossanak. Ha már beszedték az adót csak az a kérdés mire költsék.
És a befejezõ pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erõforrásokkal dolgoznak az adófizetõk pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány. Ma csak kitalálják, hogy lehetne az ûrhajóban felmelegíteni az ételt, holnap meg ott ül a te asztalodon is a mikrohullámú sütõ, stb, stb. Ez sem feltétlen rosszabb mintha holnap befoltoznának minden kátyút a közutakon ebbõl a pénzbõl. (persze ez hülye példa, nálunk több a kátyú mint ott aholûrkutatásra költenek)
Mi az hogy az adófizetõ pénzét költik? Mi az hogy rengetegbe kerül? Mi kerülhetne sokba egy marskutatásban? Mennyire bekrül az a szonda?
Mert azek a dollármilliók jobban hasonlítanak eszmei értékre, mint leperkált készpénzre. Annyiba került, amennyi nyersanyagot és munkaórát felemésztett. Ha drága, de nem milliárdokat érõ anyagok vannak benne (ami megint jó kérdés mennyit ér egy aranyrúd, mert igazából senki sem fog rosszabbul élni ha most kilõsz 1k aranyat az ûrbe, az aranyat nem lehet megenni vagy vénásan belõni, szóval nem fogyasztható, csak egy csereeszköz, igazából az is csak annyit ér amennyibe kibányászni került, ami nem sok), akkor egész emberi ára van egy ilyen gépnek. Csakhát dollárba fordítva drága az elõállítása, mert a neves tervezõszakemberek munkáját is rengeteg dollárba veszik, a ritka nyersanyagokat is, stb, stb.
És ez megint egy olyan dolog hogy ha az állam elkölti az adófizetõ pénzét akkor azzal munkahelyet teremt, a szonda építõinek is volt tudásukhoz mért munkája, és kaptak pénzt hogy alkossanak. Ha már beszedték az adót csak az a kérdés mire költsék.
És a befejezõ pont, hogy mikor ezek az értelmes mérnök/csillagász/egyéb kutató emberek tág erõforrásokkal dolgoznak az adófizetõk pénzén nagy lépéseket tehet a tudomány. Ma csak kitalálják, hogy lehetne az ûrhajóban felmelegíteni az ételt, holnap meg ott ül a te asztalodon is a mikrohullámú sütõ, stb, stb. Ez sem feltétlen rosszabb mintha holnap befoltoznának minden kátyút a közutakon ebbõl a pénzbõl. (persze ez hülye példa, nálunk több a kátyú mint ott aholûrkutatásra költenek)
#38
A csillagászat nem az... de mi lenne ha ott kutatnánk, ahol jó eséllyel van élet.
Pl. Európa?
Ok, tudom, hogy egy pöttyet odébb van, de lehet, hogyha most sikerülne egy szondát útnak indítani oda, akkor 15 év múlva talán odaérne.
Nem tudom... odaérne?
Pl. Európa?
Ok, tudom, hogy egy pöttyet odébb van, de lehet, hogyha most sikerülne egy szondát útnak indítani oda, akkor 15 év múlva talán odaérne.
Nem tudom... odaérne?
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#37
Elmélet.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#36
Ez is több tényezõtõl függ,ahogy a hõmérséklet is,elismerem a távolság amit mondtam, ezek közül az egyik ,talán nem a leglényegesebb,de már valaki elmondta mi az amitõl függ még.Pl az ,hogy lezuhan vagy nem zuhan le függ a tömegtõl,stb...,és a marsjáró nem öntöttvasból készült,még csak nem is nagy 😊
Meg ha jól emlékszem az animációkból valami lufi volt köré fújva,ami csökkentette a becsapódás erejét,aztán mikor leállt a pattogás kinyílt. 😊
A viking szondák nyilván nem olyan részletes analízist csináltak,de ezt csak tippelem,talán valahol utána lehet nézni.
Nincs itt semmi összeesküvés ezúttal,a fényképes dologba lehet ,hogy igazad volt(ha jól emlékszem 😄 ),de ott is összeesküvést látsz ahol nincs.Jó nem mondtad ki nyíltan,de nekem ez jött le.
<#alien>
Meg ha jól emlékszem az animációkból valami lufi volt köré fújva,ami csökkentette a becsapódás erejét,aztán mikor leállt a pattogás kinyílt. 😊
A viking szondák nyilván nem olyan részletes analízist csináltak,de ezt csak tippelem,talán valahol utána lehet nézni.
Nincs itt semmi összeesküvés ezúttal,a fényképes dologba lehet ,hogy igazad volt(ha jól emlékszem 😄 ),de ott is összeesküvést látsz ahol nincs.Jó nem mondtad ki nyíltan,de nekem ez jött le.
<#alien>
#35
Nézz utána a két egység mûszerei közti technikai különbségnek, hátha okosabb leszel 😉
#34
Nem értem, hogy jön most ez ide, meg mi ez a beragadt Caps Lock? De te biztosan tudod a választ! <#pardon1>
#33
"A Holdat nem idetették, hanem kiszakadt, belõlünk. Nagy különbség."
az egyik elmélet szerint... másik szerint más történt...
az egyik elmélet szerint... másik szerint más történt...
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#32
ÉS AKKOR A MARSI ARCRÓL EGY SZÓT SEM SZÓLTÁL, UGYE?
Kara kánként folytatom tanításom.
#31
Én úgy vagyok a notebookot illetõen, hogy amikor mindent feltelepítek amire szükségem van (és itt szerver dolgok ugye szóba sem jönnek), mire felkel lemerül az aku 😊
Ha én használom, te nyújtod a szolgáltatást és Pista fizeti akkor mi az ami éngem megfékez abban, hogy akármekkora összegért is "megvegyem" a szolgáltatásod és mi az ami téged megfékez, hogy az árát akkorára emeld amekkor'ra csak akarod... addig persze még Pista képes fizetni (és õt persze senki sem kérdezi), de ez általában sokkal magasabb ár mint amennyi a piaci ár lenne ha én aki használom fizetném. És akkor a pazarolást még nem is említettem...
Ha én használom, te nyújtod a szolgáltatást és Pista fizeti akkor mi az ami éngem megfékez abban, hogy akármekkora összegért is "megvegyem" a szolgáltatásod és mi az ami téged megfékez, hogy az árát akkorára emeld amekkor'ra csak akarod... addig persze még Pista képes fizetni (és õt persze senki sem kérdezi), de ez általában sokkal magasabb ár mint amennyi a piaci ár lenne ha én aki használom fizetném. És akkor a pazarolást még nem is említettem...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#30
Ha olyan ritka lenne a légköre akkor hogyan mûködhettek a szondák fékezõernyõi? Merthogy 7,5-es mb-nál zuhantak volna mint a kõ, elenyészõ fékezõhatás mellett és ott már a fúvókák sem segítettek volna ...
Nincs mindenhol annyira hideg, az egyenlítõ környékén megvan a kellemes 27C°-ez hivatalos adat.
A Phoenix meg egy nagy parasztvakítás, merthogy a talajvizsgálatokat már elvégezték a Viking-szondák, amik pontosan meghatározták az összetételét, ráadásul biológiai kísérletet is végeztek; ja és ott nem ragadt be a robotkar, meg ilyenek; mindez 1976-ban.<#nezze>
Nincs mindenhol annyira hideg, az egyenlítõ környékén megvan a kellemes 27C°-ez hivatalos adat.
A Phoenix meg egy nagy parasztvakítás, merthogy a talajvizsgálatokat már elvégezték a Viking-szondák, amik pontosan meghatározták az összetételét, ráadásul biológiai kísérletet is végeztek; ja és ott nem ragadt be a robotkar, meg ilyenek; mindez 1976-ban.<#nezze>
#29
Ez is egy vélemény csak éppen nem tudom milyen tudomány támasztja alá.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#28
A Holdat nem idetették, hanem kiszakadt, belõlünk. Nagy különbség.
Az esetleg érdekes, roppant érdekes lehet, hogy: "...és teremti Isten Évát, Ádám oldalából..."
Az esetleg érdekes, roppant érdekes lehet, hogy: "...és teremti Isten Évát, Ádám oldalából..."
Kara kánként folytatom tanításom.
#27
Tartsd meg szerintem a pécéd, különben is notebook a divat.
Az államok rettenetesen elhíztak, ez az egyik oka a mai problémáknak. A sok adó, amely megy a feneketlen zsákba, na emiatt - többek között - nem jutunk 2-rõl 3-ra.
Szerintem, azért van kint olyan nagy csend, a SETI azért nem talál semmit, mert minden értelmes civilizációt elõbb-utóbb megöl az értelmetlen adórendszer (vö. idiotizmus és élõsködés).
Az államok rettenetesen elhíztak, ez az egyik oka a mai problémáknak. A sok adó, amely megy a feneketlen zsákba, na emiatt - többek között - nem jutunk 2-rõl 3-ra.
Szerintem, azért van kint olyan nagy csend, a SETI azért nem talál semmit, mert minden értelmes civilizációt elõbb-utóbb megöl az értelmetlen adórendszer (vö. idiotizmus és élõsködés).
Kara kánként folytatom tanításom.
#26
Az alapkutatás állami feladat.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#25
Ha megmutatod, hol irtam én, hogy az ûrkutatás haszontalan, az aléirásomban levõ gép a tiéd. Én csak azt mondtam nem adófizetõk pénzén kell csinálni, sõt azt is mondtam, hogy én adnák rá néhány dollárt évente (és még sokan mások is).
És igen az általad felsorolt felfedezésekhez hasonlók mind magánpénzbõl és személyes rászántságból születtek egészen ott kb. az 1950-es évekig akkor kezdte az állam az adóból fizetni, addig magánpénz, különbözõ jótékonysági társaságok, privát egyetemek stb. finanszírozták az asztronómiát. Ez tény nem mese. Galileo sem kapott semmi pénzt az adófizetõktõl és Einstein sem (persze õ nem volt csillagász) de Tesla és Edison sem...
És igen az általad felsorolt felfedezésekhez hasonlók mind magánpénzbõl és személyes rászántságból születtek egészen ott kb. az 1950-es évekig akkor kezdte az állam az adóból fizetni, addig magánpénz, különbözõ jótékonysági társaságok, privát egyetemek stb. finanszírozták az asztronómiát. Ez tény nem mese. Galileo sem kapott semmi pénzt az adófizetõktõl és Einstein sem (persze õ nem volt csillagász) de Tesla és Edison sem...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#24
Hát, ha ilyenekre ami általatok haszontalan (ahogy látom, szerintetek a csillagászat akkor az??), nem költenének, barátom akkor még azt sem tudnád, hogy épp hol vagy, s pláne nem irogatnál ide...
Csillagászat-ûrkutatás nélkül nem csak, hogy soroljam a teljesség igénye nélkül: tele és távközlési mûholdak, pontos idõ szolgálat, pontos földrajzi helymeghatározás, instant ételek, jó hõszigetelõ ruhák, nagysorozatú nagypontosságú optikák, s még millió dolgot lehetne sorolni...
Ne feledjük, valamikor el kell hagyni ezt a bolygót, mert egyrészt megöltük-másrészt hamarosan nem férünk el rajta..
Csillagászat-ûrkutatás nélkül nem csak, hogy soroljam a teljesség igénye nélkül: tele és távközlési mûholdak, pontos idõ szolgálat, pontos földrajzi helymeghatározás, instant ételek, jó hõszigetelõ ruhák, nagysorozatú nagypontosságú optikák, s még millió dolgot lehetne sorolni...
Ne feledjük, valamikor el kell hagyni ezt a bolygót, mert egyrészt megöltük-másrészt hamarosan nem férünk el rajta..
#23
Önmagában az kevés, hogy 96% a CO2, mert lehet, hogy az a légkör kevésbé sûrû és ami ott 96%, az itt 1-2% lenne. Ez csak annyit jelent, hogy ott fõleg az van. De lehet, hogy az is kevés, mint ahogy a földi légkörhöz képest valóban kevés is.
"A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz." - by Wiki
És ha ehhez hozzáveszed, hogy mennyivel messzebb van a Naptól, akkor már nagyjából meg is kapod, hogy miért van olyan hideg.
Egyébként az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük érdemes lenne valami kisbolygót, vagy kisebb holdat odairányítani. Olyant, ami sok vizet tartalmaz például. Illetve úgy állítani pályára, hogy a Mars kevésbé imbolyogjon és így stabilabb klímája legyen. Akár fel is olvadjanak a sarki jegei például. (Már az is eszembe jutott, hogy lehet, hogy ezért van nekünk is ekkora bazi nagy Holdunk, mert valaki idetette, hogy a bolygó kevésbé legyen rakoncátlan imbolygásában és bírjon olyan elemeket is, amikben esetleg máskülönben szûkölködne.)
"A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz." - by Wiki
És ha ehhez hozzáveszed, hogy mennyivel messzebb van a Naptól, akkor már nagyjából meg is kapod, hogy miért van olyan hideg.
Egyébként az jutott eszembe, hogy lehet, hogy ahhoz, hogy lakhatóvá tegyük érdemes lenne valami kisbolygót, vagy kisebb holdat odairányítani. Olyant, ami sok vizet tartalmaz például. Illetve úgy állítani pályára, hogy a Mars kevésbé imbolyogjon és így stabilabb klímája legyen. Akár fel is olvadjanak a sarki jegei például. (Már az is eszembe jutott, hogy lehet, hogy ezért van nekünk is ekkora bazi nagy Holdunk, mert valaki idetette, hogy a bolygó kevésbé legyen rakoncátlan imbolygásában és bírjon olyan elemeket is, amikben esetleg máskülönben szûkölködne.)
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#22
Nem az a gond mennyibe kerül, az a gond, hogy kényszerbõl fizeti az adófizetõ. Különben nekem semmi kifogásom csak önkéntes forrásokból kellene fizetni akit érdekel az fizeti akit nem (mint pl. téged) az ne. Én pl. lehet, hogy néhány dollárt adnák évente ilyen célokra, csak az bosszant hogy ez nem az én döntésem hanem más nyúl a zsebembe. Az pedig, hogy mire "költik el a pénzt" az egyáltalán nem fontos ha nem a te pénzedrõl van szó, teljesen mindegy hogy filmezésre, lovaglásra vag Marskutatásra költik el a pénzt, a gazdaságnak tök mindegy, az ami nem mindegy hogy kinek a pénzét költik.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#21
Igaz, de azt is figyelembe kell venni, hogy a Föld kivételes mert óceánok fedik nagy részét és áramlatok szabályozzák a hõmérsékletet.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#20
khmmm...a Merkúr átlag hõmérséklete 179°C (min:-183 °C;max:427 °C)
#19
Ezzel a marsi misszióval már kezd az az érzésem lenni, mint amikor az a bizonyos dakota indián a döglött lován "lovagol tovább".
Tök, jó, hogy dollármilliókat vernek el erre /most mindjárt jön egy wikipedia zseni aki kiszámolja, hogy ez milyen olcsó és nem is millió... nem érdekel... összesítve a költségeket baromi nagy pénz/, de már köszönjük, tudjuk, hogy halottabb, mint gondoltuk és nagyon örülünk a vízjégnek, de ahogy ez a rohadt vízjég megtalálható teszem azt egy üstökösön is és még sincs életnek nyoma rajta, úgy a Marssal kapcsolatosan is ez a helyzet.
Roliika... ha erre járnál, légyszi ne linkeld ide be a zöldelõ marsi tájakat, mert azzal totál leolvasztanád a reaktorom. Köszi.
Tök, jó, hogy dollármilliókat vernek el erre /most mindjárt jön egy wikipedia zseni aki kiszámolja, hogy ez milyen olcsó és nem is millió... nem érdekel... összesítve a költségeket baromi nagy pénz/, de már köszönjük, tudjuk, hogy halottabb, mint gondoltuk és nagyon örülünk a vízjégnek, de ahogy ez a rohadt vízjég megtalálható teszem azt egy üstökösön is és még sincs életnek nyoma rajta, úgy a Marssal kapcsolatosan is ez a helyzet.
Roliika... ha erre járnál, légyszi ne linkeld ide be a zöldelõ marsi tájakat, mert azzal totál leolvasztanád a reaktorom. Köszi.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#18
Távolabb van a Naptól ... talán az óvodában ezt még elhittem.
A Merkúr az elsõ bolygó -> átlaghõmérséklet: -73/67C°, ja és fagyott jég van rajta. <#confused> Majd elmagyarázom miért, mert most éhes vagyok; addig is lehet találgatni.
<#wink>
A Merkúr az elsõ bolygó -> átlaghõmérséklet: -73/67C°, ja és fagyott jég van rajta. <#confused> Majd elmagyarázom miért, mert most éhes vagyok; addig is lehet találgatni.
<#wink>
#17
De azt is vedd figyelembe, h a Vénuszon sokkal több Co2 van,mert sokkal sûrûbb a légköre.
#16
vagy a relatív nedvességtartalom >100%.
Kara kánként folytatom tanításom.
#15
Na, mondom.
A vízpára csak akkor tud kicsapódni, ha a test, amire kicsapódna, hidegebb, mint a vízpára hõmérséklete.
A vízpára csak akkor tud kicsapódni, ha a test, amire kicsapódna, hidegebb, mint a vízpára hõmérséklete.
Kara kánként folytatom tanításom.
#14
Öhm nem azért mert távolabb van a naptól? <#idiota>
Valszeg co2 nélkül még hidegebb lenne.
Valszeg co2 nélkül még hidegebb lenne.
#13
"Sok csillagász úgy véli, hogy jóval régebben volt víz a Vénusz felszínén, de a Nap növekvõ fényereje miatt megemelkedett hõmérséklet elég volt hozzá, hogy megkezdõdjék az óceánok fokozatos párolgása, ami viszont a légkörben növelte meg a vízgõz mennyiségét. Mivel a vízgõz jól abszorbeálja az infravörös sugárzást az üvegházhatás fokozódott, ami tovább növelte a hõmérsékletet és gyorsította a párolgást."
Akkor a Marson miért is van olyan hideg? Pedig neki is voltak hatalmas óceánjai ... talán ott nincsen üvegházhatás? A megoldás egyszerû logika: egyik érték sem helyes. <#rinya>
Akkor a Marson miért is van olyan hideg? Pedig neki is voltak hatalmas óceánjai ... talán ott nincsen üvegházhatás? A megoldás egyszerû logika: egyik érték sem helyes. <#rinya>
#12
Na ja, de azért a Föld légköre is melexik vagy 12 000 éve, a melegedés ha így nézzük valójában a technológiai civilizációnk oka és nem következménye.
;D
;D
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#11
tya,valszeg a különbözõ bolgyókra és légkörökre különbözõ hatással van ugyanaz a co2..
#10
A Vénusz légköre is 96% CO2... aztán ott valahogy nagyon meleg van. Szóval nem ettõl függ a hõmérséklet, viszont a Föld esetében a magasabb CO2 tartalom növeli a hõmérsékletet. Ez nem hazugság. A kérdés, hogy mennyire.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
Errõl az jutott eszembe, hogyha a Mars légkörének 96%-a szén-dioxid és -43C° az átlaghõmérséklete, akkor, hogy is mondjam, nem kicsit hazudnak akkor, amikor az elenyészõ mennyiségû CO2-t kiáltják ki a globális felmelegedés bûnösének.
Légkör és levegõ között szerintem van némi ici pici különbség. A légkör = atmosphere a levegõ viszont = air ami tudomásom szerint 78.08% N, 20.95% O, 0.93% Ar, 0.038% CO2...
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#7
a Marsnak van vékony légköre...
#6
A Mars keletkezése óta.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
Nem vagyok ehhez szakértõ de szerintem csapadékra van szükség ahhoz, hogy a föld ne legyen száraz. Na most ha van pára a levegõben de valami miatt (gondolom itt a légnyomás szerepet játszik) nem tud cseppfolyós állapotba kerülni akkor akár örök idõkre a légkörben maradhat. Egy kérdés azért felvillan bennem... mióta van a Marson levegõ?
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#4
A Dûnében is így gyûjtik a vizet!😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ezek szerint nem szoktad nézni a Discovery csatornát..
Amúgy Chile egyik sivatagi városában is úgy oldották meg a vízellátást, hogy a tengerre nézõ hegyoldalra jókora hálókat feszítettek ki oszlopokra. A hajnali pára kicsapódik rajtuk, majd lecsurog a ciszternába. Esõ amúgy arrafelé évekig nem szokott esni. Olyan száraz a vidék, hogy a fák szaladnak a kutyák után...
Amúgy Chile egyik sivatagi városában is úgy oldották meg a vízellátást, hogy a tengerre nézõ hegyoldalra jókora hálókat feszítettek ki oszlopokra. A hajnali pára kicsapódik rajtuk, majd lecsurog a ciszternába. Esõ amúgy arrafelé évekig nem szokott esni. Olyan száraz a vidék, hogy a fák szaladnak a kutyák után...
#2
Biztos vagy benne?