85
-
#85
> Ez a jövő energiaforrása lehet, hiszen egy fúziós erőmű nem termel radioaktív szennyező anyagokat.
"Will Iter produce radioactive waste?
Yes. The neutrons produced in fusion reactions will "activate" the materials used in the walls of Iter's plasma chamber. But one of the project's tasks will be to find the materials that best withstand this bombardment."
http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/4627237.stm -
#84
"Nekem egy teniszlabda méretű golyó kellene, amelyik meleget ad, örökkééééé..... "
![]()
Ez elvileg infravörös sugarakat ad ki (ergo elvileg meleget is adhatna), és ezzel tisztítja a ruhákat. ;D -
bvalek2 #83 ![]()
-
Epikurosz #82 No, akkor lássuk:
![]()
-
Epikurosz #81 Nekem egy teniszlabda méretű golyó kellene, amelyik meleget ad, örökkééééé..... -
rotaboy #80 Nekünk nincs időnk 100 millió évet várni, valamilyen eltérő módszerre van szükség:
³H+²H Þ 4He+n +17,6 MeV
Az energia nagy részét a neutron viszi. -
rotaboy #79 Magfúzió alapjai:
Hidrogén ciklus (kis csillagoknál, pl.: Nap)
(nagy csillagokban inkább C-N ciklus van)
(a) +H + +H => 2H + e+ + u + 0,42MeV
Magas hőmérséklet kell kb. 15 millió oK szükséges hozzá! Ezen átlag nagyságrendileg 100 millió évente történik egy protonnal.(elég lassú)
Ha a két proton kötött lenne (azaz a 2He létezne), akkor ez csak percekbe telne.
(b) 2H + 1H => 3He + g + 5,5MeV (másodpercek alatt megy végbe)
(c) 3He + 3He => 4He + 2 1H + 12,8MeV
Végeredményben 4 protonból (H) lett egy hélium (He) mag. Atomokról ilyen hőmérsékleten nem, csak plazma állapotról beszélhetünk.
A nyomás nem engedi, hogy a hőmérséklet emelkedjen. Ma még vitatott, hogy a fúzió folyamatosan vagy szakaszosan zajlik le.
A napon belül vertikális keveredés gyakorlatilag nincs, a gravitációs nyomással a gázok és a fotonok nyomása egyensúlyt tart (nagyobbrészt a gázok). Eddig a pontig a nap egy szabályozott fúziós reaktorként viselkedik, de ha a hidrogén kiég, zavar keletkezik a szabályozásban Þ a belseje összeesik Þ a hőmérséklet nő, majd 100 millió K-en beindul a H fúziója nehezebb elemekké (pl 12C és 160 elemekké)Þ a csillag felfúvódik és vörös óriás keletkezik.
A vörös óriások instabilak és ritkák, mert ez a periódus rövid ideig tart. Az Orion csillagképben található az egyik legszebb példája.
Kis tömegű csillagok esetén (pl. a Nap) a vörös óriás állapottal megszűnik a magfúzió, a csillag évmilliárdok alatt lassan kihűl (fehér törpe). Nagyobb tömegű csillagok esetén további izgalmas folyamatok történnek (szupernóva robbanás, neutroncsillag, fekete lyuk), ezek tárgyalása azonban nem tananyag.
Fúzió a földön:
Nekünk nincs időnk 100 millió évet várni, valamilyen eltérő módszerre van szükség:
Þ17,6 MeV
Az energia nagy részét a neutron viszi.
Előidézése:
Gyorsítókkal vagy magas hőmérsékleten történik.
- az egy szabadsági fokra jutó átlagos energia.
Az átlagos energiát alapul véve elmondhatjuk, hogy körülbelül K-nél indulna be a folyamat.
Szerencsére egyes atommagok az átlagos energiától sokkal nagyobb energiával rendelkeznek (Boltzmann-eloszlás) és az alagút effektus is segít. Ezek miatt már lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten is lehetséges a fúzió. Már nagyságrendileg 50 millió K-en beindul, tehát ez a folyamat lényegesen eltér attól, ami a Napban zajlódik.
A folyamat történhet
A., robbanásszerűen: hidrogénbomba (körülbelül 100 milliószor nagyobb energia, mint a kémiai égésnél (tömegegységre vonatkoztatva))
A magas hőmérséklet előállítása: hasadási bombával. Ha itt megállunk (neutronbomba)
A keletkezett gyors neutronok az hasításával még több energiát szolgáltathatnak.
B., szabályozottan: így is működik de az energia mérlege egyenlőre még negatív, mert a gyorsításhoz rengeteg energia kell és kizárólag elektromágneses falakkal lehet a minimum 50 millió K-es plazmát egyben tartani. Angliában most épül egy fúziós erőmű, ami állítólag pozitív energiamérlegű lesz. Ez a jövő energiaforrása lehet, hiszen egy fúziós erőmű nem termel radioaktív szennyező anyagokat.
Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/modern1/21.htm -
bvalek2 #78 Köszi a javítást, ezért jó ha valahol emberek összedugják a fejüket, valaki valamihez biztos ért 
Utánanéztem, és a kavitáció a csőben gyorsan, turbulensen áramló víz zörgését/dörgését okozza. -
babajaga #77 "Ezért zörögnek néha a csaptelepek is amikor megnyitjuk őket"
Nem a kavitáció miatt zörögnek a csapok hanem azért mert ki van kopva a szeleptányér és a szelep a zárás-nyitás irányában ugrál és sorozatban zárja a vízet a hirtelen megállítot víz "ütést" mér a csőre. -
Epikurosz #76 Különben félek, hogy ezt a telet is orosz gázzal kell átvészelnem, amelyre a Gázművek külföldi tulajdonosai rárakják a maguk uzsoraprofitját. -
Epikurosz #75 Bencze Gyula cikke (http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0205/buborek.html) szerintem tanulságos, bár magáról a jelenségről ő sem ír sokat. -
Epikurosz #74 A Wiki cikk szerint Pons és Fleischman vegyi katalizátorokkal idézett elő fúziót, de én - nemtom miért - mindig is úgy tudtam, hogy ők is a buborékfúzióval nyomulnak. -
Epikurosz #73 Hát igen.
Pons és Fleischman kísérletét 1989-ben hajtotta végre, és amint megjelentek az első nyilvános híradások, én már akkor olvastam erről a buborékfúzióról, szemben ugye rigidusszal és rolikával is, akik gondolom a homokban morzsolták akkor a fütyijüket.
A meglepő az egészben penig az, hogy kb. 18 év alatt nem történt előrelépés e téren. Illetve annyi újat látok, hogy most már nem desztillált vízzel, hanem acetonnal próbálkoznak, meg neutronos besugárzással is, ha jól értettem, de eredmény semmi.
Az elméleti lényege a dolognak persze az, hogy a magasfrekivel cseszegetett buborékok összeomlása olyan erővel történik, hogy több millió fokos hőmérséklet és nagy nyomás alakul ki (igaz csak parányi térrészben), melynek hatására beindul a fúzió.
Így elsőre, prosztó szinten minden teljesen logikusnak tűnik, de megint előjön a kérdés: miért nincs előrelépés?
Szerintem vagy kurva nagy lehetőségeket látnak ebben az egyes országok katonai gurujai, és mihelyst valami ígéretest felfedeznek, gyorsan elkezdődik a terelés és a hazudozás, titkolózás, vagy valami gond van mégis az egész elméletével, és nem müxik, vagy müxik, de csak parányi skálán, és gyakorlati haszna zérus.
-
Epikurosz #72 Kérek engedélyt meghunyászkodásra. :-) -
#71
> Nem termelődik "több" energia, mert nincs szó vízbontásról.
En ugy emlekszem, hogy a fejlodo gozt ha turbinaba vezeted ami egy generatort hajt, kepes tobb elektromos aramot termelni mint ami a folyamat fenntartasahoz szukseges. (jo persze fugg a turbinatol es ageneratortol is) -
#70
Ok, kossz. En emlekezetbol irtam. -
bvalek2 #69 Köszönöm a válaszokat, ahogy elnézem a hozzászólásokat, alaposan keverik itt egyesek a jelenséget a '89-es kamu hidegfúzióval. Megpróbálom leírni amit leszűrtem az olvasnivalóból.
Először is kavitációról van szó, nagy sebességű áramlásban, vagy sugárzás vagy ultrahang hatására, buborékok jönnek létre a folyadékban, amik hamar össze is omlanak. Ezért zörögnek néha a csaptelepek is amikor megnyitjuk őket, ez egy hétköznapi létező dolog. Ezek nem olyan buborékok mint a szódában, ahol az oldott széndioxid fújja fel őket. A létrejövő buborékok szinte teljesen üresek, ezért is omlanak össze, egy pici gőz van csak bennük, és pont ez a főszereplője a történetnek. Az összeroppanó buborékokban a hirtelen térfogatcsökkenés miatt megnő a nyomás és hőmérséklet, és ez miatt világít a folyadék például a videón.
Ideális gázok állapotegyenlete: p * V / T = állandó, ahol p: nyomás, V: térfogat, T: hőmérséklet. Amikor a térfogat hirtelen lecsökken, a gáz felmelegszik, mindenki pumpált már fel biciklikereket gondolom. Biztos azt is észrevettétek mennyire felmelegszik, nos ez azért történt, mert összepréselődött benne a levegő.
A tudósok szeretnék megnövelni a kezdeti buborékok méretét, így a térfogatcsökkenés annyira nagy arányú lesz, hogy a buborék belsejében felmegy a hőmérséklet több millió fokra. Tehát NEM hidegfúzióval próbálkoznak, hiszen több millió fokot akarnak létrehozni. Továbbá ez nem nevezném szonofúziónak, a kísérletben amiről szó van éppenséggel sugárzással hoztak létre buborékokat (mint a buborékkamrákban), a hang csak szabályozó szerepet tölt be. Azért deutérium (nehéz hidrogénizotóp) tartalmú folyadékkal próbálkoznak, mert a deutérium atommagjai már néhány millió fokon fuzionálnak, a többi lehetséges atommagnak sokszáz millió fokra van szüksége.
Az eddigi EGYEDÜLI kísérletekben, amikben állítólag fúzióra utaló jeleket észleltek, deutérium tartalmú acetonba neutronsugárzást vezettek. A neutronok mikroszkopikus légüres buborékokat képeztek, éppen úgy mint egy buborékkamrában. Ultrahang segítségével milliméteresre megnövelték a buborékok méretét, melyek utána a folyadék nyomása alatt összeomlottak. Amíg a buborékok léteztek, a folyadékból egy pici gőz került beléjük, ami az összeomláskor alaposan felhevült, ez okozza a fénylést.
A kísérleti berendezést neutrondetektorokkal vizsgálták, az észlelt neutronok közül ki kell válogatni azokat, amelyek a buborékokat okozó neutronforrásból származnak, azokat amelyek a tárgyak természetes radioaktivitásának az eredményei, és azokat amik a feltételezett fúzióból származnak, ezen felül trícium (még nezehebb hidrogén izotóp) nyomait is keresték, mely az esetleges fúzió eredménye lehet. Mivel több forrása van a neutronoknak, sok múlik az eredetük értelmezésén, ezért NEM a kísérleti eredményeket kritizálják, hanem azt hogy milyen jelentést tulajdonítottak neki.
Detektáltak nyomokban tríciumot, és elenyésző többlet neutronsugárzást, aminek az eredetén vitatkoznak a tudósok (és nem mindenkinek sikerült reprodukálnia). A többletsugárzásban a részecskék energiája nem felel meg a fúzióból származó neutronok energiájának.
A következő gondolatok merültek fel bennem:
- Deutérium tartalmú aceton, hát ez alaposan szennyezett anyag, tele van szén és oxigénatomokkal. Ez nem akadályozza meg a kis részarányban jelenlévő deutérium fúzióját? egyszerűen a lézengő deuteronok nem is találkoznak egymással a szénatomok tömegében, mint a turisták a Nairobi piacon.
- Neutronokkal sugározták be a folyadékot, nem lehet, hogy a laboratóriumi neutronforrás neutronjai radioaktívvá tették az aceton szén és oxigén tartalmát? Így keletkezhet trícium, hélium-3 és neutronsugárzás is, aminek az energiája más lesz mint ami fúzióból származik.
- Azt az eredeti kísérletezők is elismerik, hogy a deutérium fúzióra jellemző energiájú neutronok NEM keletkeztek, fúzió tehát NEM történt, ezen kár vitázni, a neutron spektrum tévedhetetlenül jelzi hogy mi történt, 60 éve megbízható anyagvizsgálatokat végeznek az ilyen detektorokkal.
- Erősen kaotikus (NEM véletlenszerű, hanem kis behatásra hatalmasat változó) kísérleti feltételek mellett nem csoda hogy gondot okoz a pontos reprodukálás. A folyamat pontos lefolyása ismeretlen, a fúzió lehetősége ezzel a módszerrel teljesen elképzelhető (bár még NEM történt meg), ezért a kísérleteket mindenképpen folytatni kell. -
#68
"esztillalt viz + kalium-karbonat megfelelo aranyban elkeszitett elegyet 200-300V-on (DC) galvanizaljak"
Magát az elegyet nem galvanizálják (az a külső áramforrás segítségével, a katódra kötött elektrolitban levő tárgy fémbevonattal való ellátása), hanem elektrolízist hajtanak végre rajta.
"A dolog jellegzetessege pedig, hogy ahogyan melegszik a viz, ugy egyre gyorsabb es stabilabb lesz a folyamat, igy egyre tobb gaz fog fejlodni."
A vízbontás elektromos energia-igénye a hőmérséklet növekedésével csökken. Víz esetén egészen kb. 2000 °C-ig, amikor is a víz ezen a magas hőmérsékleten hidrogénre és oxigénre válik szét (nem kell hozzá külön elektromos energia-befektetés, csak a magas hőmérsékletet kell biztosítani) - ez a termolízis.
"Az utobbihoz kell a kisebb teljesitmeny es egyszerubb a kivitelezese is, de mindkettonel tobb energia termelodik mint ami a bontashoz kell."
Az ultrahangos dolognál akusztikus kavitációról van szó, illetve a buborékok létrejötte után a szonolumineszcencia jelensége - azaz a buborékok megfelelő ultrahanghatásnak kitéve előbb növekednek, majd összemennek, és amikor összemennek a buborékban magas nyomás és hőmérséklet alakul ki.
A lézeresnél meg hasonló a helyzet.
"Az utobbihoz kell a kisebb teljesitmeny es egyszerubb a kivitelezese is, de mindkettonel tobb energia termelodik mint ami a bontashoz kell."
Nem termelődik "több" energia, mert nincs szó vízbontásról. -
#67
Tobb valtozata van, igy csak pongyolan. Az egyszerusitett valtozata, az desztillalt viz + kalium-karbonat megfelelo aranyban elkeszitett elegyet 200-300V-on (DC) galvanizaljak, ekozben a vizbol Oxigen es Hidrogen valik ki ami buborekok formajaban - tobbe-kevesbe durranogaz formajaban - probal tavozni. Mivel ez gaz halmazallapotu, a rajta athalado aram ionizalja igy a durranogaz a vizben begyullad. Az eredmeny, hogy felforr a viz es az goz formajaban tavozik amit mar energiatermelesre is fel lehet hasznalni. A dolog jellegzetessege pedig, hogy ahogyan melegszik a viz, ugy egyre gyorsabb es stabilabb lesz a folyamat, igy egyre tobb gaz fog fejlodni.
Ennek a megoldasnak a hatranya, hogy a buborekok begyujtasahoz nagy ionizacios aram kell, igy a hatasfoka meglehetosen rossz lesz, ezert vannak alternativ valtozatok is amelyek a buborekokat mas elven gyujtjak be magasfeszultseg es alacsony aramerosseg mellett.
Az egyik megoldas a lezeres begyujtas tukrokkel es prizmakkal, a masik az az ultrahanggal valo begyujtas. Az utobbihoz kell a kisebb teljesitmeny es egyszerubb a kivitelezese is, de mindkettonel tobb energia termelodik mint ami a bontashoz kell.
A folyamat kozben mellektermekkent He3 is letrejon, ami azert is furcsa mivel korabban azt hittuk, hogy a hidrogen fuzioja csak nagyon magas homersekleten es nagy nyomason kovetkezhet be, ezert a tudomanyos tarsadalom rakasztotta a "hidegfuzio" nevet. Ettol fuggetlenul a hivatalos neve az a buborekfuzio ill. a szonofuzio.
Itt bovebben a szonofuziorol. -
#66
"Valaki aki ért hozzá, légyszíves magyarázza el nekem a hidegfúzió elméleti hátterét."
Itt írnak arról (Bencze Gyula fizikustól, megjelent a Természet Világa 133. évfolyam, 5. számában), hogy mi is ez az egész. -
Nos #65 Azért ne legyünk szélsőségesek. A túlzott kétkedés legalább olyan rossz, mint a túlzott hiszékenység. A tudományos előrehaladásban legalább olyan fontos a kétkedés, mint a lehetséges sikerben való hit. Kétkedés nélkül szinte "vallássá" válna a tudomány. Az ókori görögök közül sokan azt hitték, hogy a Föld gömbölyű, de a nagy keresztény újítóknak köszönhetően később már mindenki tudta, hogy lapos. Aki meg nem hitte, azt esetleg jól megégették, így aztán jó sokáig mindenki egyetértett. Arisztotelész is sok jó dolgot írt, meg sok hülyeséget, csak sajnos kb 1500 évig elég kevesen kételkedtek benne.
Addig jó, amíg van elég kétkedő és pártoló is.
(a történeted pedig fantasztikusan jó :) ) -
Jötün #64 A fizikához nem értek, de szerintem Epi nem létezik, mer' soha nem láttam, egy videót a létezéséről, sem egyéb bizonyítékot.Beírásait, meg egy hirdetési robot is írhatja.
Megpróbáltam otthon megépíteni a nagy hadron ütköztetőt. Eddig 2 méter mélységig, és 3 méter hosszig jutottam az alagúttal, viszont elfogyott a támgerenda. Ha valaki tudna segíteni, akkor ígérem megépítem. Sajnos viszont addig nem tudok hinni az állítólagos svájci határnál lévő létezésében, mer' amíg én otthon nem tudom megépíteni az addig nem bizonyított.
Elképzelem, annak idején az előreugró homlokereszű eleink kétkedéstől meggyűrődött pofáját, mikor ez első lángokat látták fellobbanni társuk ügyeskedő kezei által. Aztán mikor, megfelelő táplálás híján kialudt, és szerencsétlen társuk nem tudta újra életre lehelni, akkor diadalmasan visszamentek a barlangba összebújni, és egymás között
röhögcsélve megtárgyalni az esetet.
Később mindegyik megpróbálta titokban, hogy a többiek ne lássák, de nem sikerült nekik,ezért morogva otthagyták az egészet, agyonverték a próbálkozót, és megették nyersen.
Így újabb ezer évnek kellett eltelnie, míg valaki újra fellobbantotta a tüzet.
Ha ez nem lett volna már csillaghajóink lennének, de a hitetlenség ezer évvel visszavetett minket.
Nagyon szomorú.
Ja én sem létezek, úgyhogy ne próbáljatok utánozni. -
bvalek2 #63 Valaki aki ért hozzá, légyszíves magyarázza el nekem a hidegfúzió elméleti hátterét. Nem kérek linket, nem fogok regisztrálni sehol, videó sem kell, érdekes módon a TV létezése előtt másnak sem hiányzott. Reklámszöveg sem kell, fizika érettségi megvolt, köszönöm, és nem félek a számoktól. Csak az elméleti modellre vagyok kíváncsi, amire alapozzák. -
roliika #62 Epi nem szoktál ilyen fafejű lenni. -
#61
Az ITER-hez meg sok sikert. az adatlapod alapjan ahogy elneztem - optimista becslesek szerint - leszel vagy 80 eves mire az elsot lehet alkalmazni a gyakorlatban is energiatermelesre. -
#60
Ugy latom nem erted.
1. Ez egy demonstracios eszkoz es a gyakorlati felhasznalastol meg messze van. Amit TE kersz az kb. ugy nez ki mintha nyujtogatnad a 160.000 Ft-odat a Microsoftnak, hogy adjak ki neked a Windows 7-et holnap uzemkeszen kulonben nem hiszed el...
2. Vannak ennel mar kiforrottab es elektromos aram termelesere celszerubb overunity eszkozok mint ez. Lasd: Perendev motor, Bedini motor es mar a TPU projekt is van olyan allapotban, hogy rovidesen alkalmazhato lesz eles kornyezetben.
3. Annak a kutatonak - aki ezt elkeszitette - ez az eletmuve. Valaki aki elbol - tajekozodas nelkul - allast foglal olyan kerdesben aminek nem jart utana ES elutasitja egy kutato eletmuvet - amit mar tobben is reprodukaltak - valamint ezt kozvetetten vagy kozvetlenul olyan szovegkornyezetben teszi, hogy majdhogynem sarlatannak allitja be, annak tizszer ennyi penzert sem vagyok hajlando egy teafozot se epiteni nem hogy egy overunity eszkozt. Aki ennyibe nezi masok erofesziteseit az fizessen 10x annyit energiaert mert megerdemli.
Vannak dolgok amiket nem lehet megfizetni es a masokon valo atgazolas az egy ilyen. Remelem ezutan nem lesz felreertes. -
Epikurosz #59 Ja, értem, vagyis nem értem, mert ha tőlem kapsz HUF160k-t, meg utána még egy millió embertől is ugyanennyit, kezdetnek, az már angliai viszonylatban is sok.
De ha nem, hát nem. Jobb híján megvárom az ITER-t. :-) -
#58
Nem kell a penzed. Egyreszt nem vallalnam, masreszt a munka dijat sem fedezne - angliai viszonylat, harmadszor pedig tovabbra is egy kiserleti eszkozrol van szo amibol TE akarsz holnaputan energiat kiszedni.
Tolem almodozhatsz egyedul, nekem nem kell a meghivod. -
Epikurosz #57 Értem, kedves rigidus.
nem kell az én 160 ezer forintom, meg egyáltalán nem akarsz $milliárdos sem lenni. Akkor álmodozzunk tovább, együtt. :-) -
#56
> Még hogy én nem vagyok fogékony az újra? Na, meg is sértődtem.
Megegy okkal tobb, hogy vegre olvasgasd az oldalakat amiket napok ota linkelgetek.
> Na, most én hajlandó vagyok kiadni ennyi pénzt egy ilyen kütyüre, mert a 2. évtől már ingyen termelni a bazi sok energiát.
Ilyen hozzallassal tenyleg nem neked valo. Szamtalanszor szo volt rola, hogy nem kiforrott megoldas, de kepes tobb energiat termelni mint amennyit a folyamat fenntartasa igenyel. Ez a videoban is elhangzott amit Rolika linkelt.
> Megépíteni magam nem tudom, mert kell hozzá palládium meg deutérium. Honnan vegyek ilyeneket?
Vegyel hozza meg 50 tonna aranyat, 200 tonna betont meg egy hindu imakonyvet is. Mert ilyen feluletes tajekozodas mellett meg is erdemled!
Ha pedig ezek utan - kivetelesen - elkezded vegigolvasni a topikot az elso hozzaszolastol kezdodoen - a linkelt videok es linkelt oldalak ALAPOS tanulmanyozasa utan - akkor megerted azt is, hogy ezt most miert mondtam... -
Epikurosz #55 Még hogy én nem vagyok fogékony az újra?
Na, meg is sértődtem.
A tavalyi fűtésszámlám kb. 100k Ft volt, ehhez jön még kb. 60k villany = 160k energiaigény.
Na, most én hajlandó vagyok kiadni ennyi pénzt egy ilyen kütyüre, mert a 2. évtől már ingyen termelni a bazi sok energiát.
Megépíteni magam nem tudom, mert kell hozzá palládium meg deutérium. Honnan vegyek ilyeneket? A barkácsüzletben nincs.
Ne mond nekem, hogy neked nem lenne jó buli megépíteni, és eladni nekem jó pénzért. Te lennél Bill Gates.
Persze, ehhez működni kellene, megbízhatóan, iparilag. aham.
-
#54
A lehetoseg ott van neked is. -
#53
> A honlapod szar, csak reggeltek olvashatják.
Ha kivancsi vagy ra akkor beregisztralsz, ha meg nem veszed a faradsagot ugy is jo. Ettol meg nem a honlap szar. -
Nos #52 szóval megépítetted és nálad működött
Meddő lett a vita. Én a kétségeimet mondtam el, ettől még örülnék, ha működhetne/működne egy hasonló eljárás. -
#51
> ...de senkinek sincs olyan biztos információ a kezében, amivel egyszerűen leinthetné a másik oldalt...
1. Tehat a hozzaszolasombol kovetkezik, hogy ez az allitas nem igaz.
2. Ott a "receptje" - mar haromszor is belinkeltem - epitsd meg! Aztan ha majd neked lesz informacio a kezedben arrol, hogy barki aki megepitette vagy akar en
tevedtunk erdemben is folytathatjuk a beszelgetest.
Addig pedig foglaljal allast olyan kerdesekben melyek valodisagat vagy velt valodisagat sajat magad is igazoltad kiserletekkel! -
dez #50 A videók alapján bárki megismételheti a kísérleteket... Csak tudni kell, hogy nem úgy működik, hogy bekapcsoljuk, és azonnal megfelelően működik, hanem csak a próbák egy kisebb részében működik, és akkor is hol jobban, hol rosszabbul. Azt nem tudják, ez mitől függ. (Többek között éppen erre kellene keresni a választ.) -
humanticnc #49 ![]()
-
humanticnc #48 Nem sokkal később Taleyarkhan a Purdue-n folytatta kutatásait, ahol tanulmányai alapján sikerült megismételnie a kísérletet a korábbiaknál szilárdabb bizonyítékokkal.
-
Nos #47 és ne haragudj meg Rigidus, tényleg nem személyeskedésnek szántam -
Nos #46 Attól, hogy én inkább a kísérletet megkérdőjelezők oldalán állok, azért hozzátenném, hogy mind csak azt kapjuk, ami átszüremkedik valamilyen média nem éppen torzulásmentes szűrőjén. Ezért úgy gondolom, hogy lehet beszélgetni, vitázni és érvelni (itt talán ez a lényeg és be sem néznénk, ha mindenki úgyanazt a nótát fújná), de senkinek sincs olyan biztos információ a kezében, amivel egyszerűen leinthetné a másik oldalt annyival, hogy:
"Ezeknek olyan mindegy, hogy honlapot adsz, videot, tervrajzokat, ezek mind egyformak".
.jpg)
