Megbukott a buborékfúzió "atyja"

> Ez a jövõ energiaforrása lehet, hiszen egy fúziós erõmû nem termel radioaktív szennyezõ anyagokat.

"Will Iter produce radioactive waste?

Yes. The neutrons produced in fusion reactions will "activate" the materials used in the walls of Iter's plasma chamber. But one of the project's tasks will be to find the materials that best withstand this bombardment."

http://news.bbc.co.uk/1/hi/sci/tech/4627237.stm

"Nekem egy teniszlabda méretû golyó kellene, amelyik meleget ad, örökkééééé..... "

Ez elvileg infravörös sugarakat ad ki (ergo elvileg meleget is adhatna), és ezzel tisztítja a ruhákat. ;D

<#vigyor>

No, akkor lássuk:

Nekem egy teniszlabda méretû golyó kellene, amelyik meleget ad, örökkééééé.....

Nekünk nincs idõnk 100 millió évet várni, valamilyen eltérõ módszerre van szükség:

³H+²H Þ 4He+n +17,6 MeV

Az energia nagy részét a neutron viszi.

Magfúzió alapjai:

Hidrogén ciklus (kis csillagoknál, pl.: Nap)

(nagy csillagokban inkább C-N ciklus van)



(a) +H + +H => 2H + e+ + u + 0,42MeV



Magas hõmérséklet kell kb. 15 millió oK szükséges hozzá! Ezen átlag nagyságrendileg 100 millió évente történik egy protonnal.(elég lassú)

Ha a két proton kötött lenne (azaz a 2He létezne), akkor ez csak percekbe telne.



(b) 2H + 1H => 3He + g + 5,5MeV (másodpercek alatt megy végbe)



(c) 3He + 3He => 4He + 2 1H + 12,8MeV



Végeredményben 4 protonból (H) lett egy hélium (He) mag. Atomokról ilyen hõmérsékleten nem, csak plazma állapotról beszélhetünk.
A nyomás nem engedi, hogy a hõmérséklet emelkedjen. Ma még vitatott, hogy a fúzió folyamatosan vagy szakaszosan zajlik le.

A napon belül vertikális keveredés gyakorlatilag nincs, a gravitációs nyomással a gázok és a fotonok nyomása egyensúlyt tart (nagyobbrészt a gázok). Eddig a pontig a nap egy szabályozott fúziós reaktorként viselkedik, de ha a hidrogén kiég, zavar keletkezik a szabályozásban Þ a belseje összeesik Þ a hõmérséklet nõ, majd 100 millió K-en beindul a H fúziója nehezebb elemekké (pl 12C és 160 elemekké)Þ a csillag felfúvódik és vörös óriás keletkezik.

A vörös óriások instabilak és ritkák, mert ez a periódus rövid ideig tart. Az Orion csillagképben található az egyik legszebb példája.

Kis tömegû csillagok esetén (pl. a Nap) a vörös óriás állapottal megszûnik a magfúzió, a csillag évmilliárdok alatt lassan kihûl (fehér törpe). Nagyobb tömegû csillagok esetén további izgalmas folyamatok történnek (szupernóva robbanás, neutroncsillag, fekete lyuk), ezek tárgyalása azonban nem tananyag.

Fúzió a földön:

Nekünk nincs idõnk 100 millió évet várni, valamilyen eltérõ módszerre van szükség:

Þ17,6 MeV

Az energia nagy részét a neutron viszi.



Elõidézése:

Gyorsítókkal vagy magas hõmérsékleten történik.

- az egy szabadsági fokra jutó átlagos energia.

Az átlagos energiát alapul véve elmondhatjuk, hogy körülbelül K-nél indulna be a folyamat.

Szerencsére egyes atommagok az átlagos energiától sokkal nagyobb energiával rendelkeznek (Boltzmann-eloszlás) és az alagút effektus is segít. Ezek miatt már lényegesen alacsonyabb hõmérsékleten is lehetséges a fúzió. Már nagyságrendileg 50 millió K-en beindul, tehát ez a folyamat lényegesen eltér attól, ami a Napban zajlódik.

A folyamat történhet

A., robbanásszerûen: hidrogénbomba (körülbelül 100 milliószor nagyobb energia, mint a kémiai égésnél (tömegegységre vonatkoztatva))

A magas hõmérséklet elõállítása: hasadási bombával. Ha itt megállunk (neutronbomba)

A keletkezett gyors neutronok az hasításával még több energiát szolgáltathatnak.



B., szabályozottan: így is mûködik de az energia mérlege egyenlõre még negatív, mert a gyorsításhoz rengeteg energia kell és kizárólag elektromágneses falakkal lehet a minimum 50 millió K-es plazmát egyben tartani. Angliában most épül egy fúziós erõmû, ami állítólag pozitív energiamérlegû lesz. Ez a jövõ energiaforrása lehet, hiszen egy fúziós erõmû nem termel radioaktív szennyezõ anyagokat.

Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/modern1/21.htm

Köszi a javítást, ezért jó ha valahol emberek összedugják a fejüket, valaki valamihez biztos ért <#worship>

Utánanéztem, és a kavitáció a csõben gyorsan, turbulensen áramló víz zörgését/dörgését okozza.

"Ezért zörögnek néha a csaptelepek is amikor megnyitjuk õket"

Nem a kavitáció miatt zörögnek a csapok hanem azért mert ki van kopva a szeleptányér és a szelep a zárás-nyitás irányában ugrál és sorozatban zárja a vízet a hirtelen megállítot víz "ütést" mér a csõre.

Különben félek, hogy ezt a telet is orosz gázzal kell átvészelnem, amelyre a Gázmûvek külföldi tulajdonosai rárakják a maguk uzsoraprofitját.

Bencze Gyula cikke (http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0205/buborek.html) szerintem tanulságos, bár magáról a jelenségrõl õ sem ír sokat.

A Wiki cikk szerint Pons és Fleischman vegyi katalizátorokkal idézett elõ fúziót, de én - nemtom miért - mindig is úgy tudtam, hogy õk is a buborékfúzióval nyomulnak.

Hát igen.
Pons és Fleischman kísérletét 1989-ben hajtotta végre, és amint megjelentek az elsõ nyilvános híradások, én már akkor olvastam errõl a buborékfúzióról, szemben ugye rigidusszal és rolikával is, akik gondolom a homokban morzsolták akkor a fütyijüket.

A meglepõ az egészben penig az, hogy kb. 18 év alatt nem történt elõrelépés e téren. Illetve annyi újat látok, hogy most már nem desztillált vízzel, hanem acetonnal próbálkoznak, meg neutronos besugárzással is, ha jól értettem, de eredmény semmi.

Az elméleti lényege a dolognak persze az, hogy a magasfrekivel cseszegetett buborékok összeomlása olyan erõvel történik, hogy több millió fokos hõmérséklet és nagy nyomás alakul ki (igaz csak parányi térrészben), melynek hatására beindul a fúzió.

Így elsõre, prosztó szinten minden teljesen logikusnak tûnik, de megint elõjön a kérdés: miért nincs elõrelépés?

Szerintem vagy kurva nagy lehetõségeket látnak ebben az egyes országok katonai gurujai, és mihelyst valami ígéretest felfedeznek, gyorsan elkezdõdik a terelés és a hazudozás, titkolózás, vagy valami gond van mégis az egész elméletével, és nem müxik, vagy müxik, de csak parányi skálán, és gyakorlati haszna zérus.

Kérek engedélyt meghunyászkodásra. :-)

> Nem termelõdik "több" energia, mert nincs szó vízbontásról.

En ugy emlekszem, hogy a fejlodo gozt ha turbinaba vezeted ami egy generatort hajt, kepes tobb elektromos aramot termelni mint ami a folyamat fenntartasahoz szukseges. (jo persze fugg a turbinatol es ageneratortol is)

Ok, kossz. En emlekezetbol irtam.

Köszönöm a válaszokat, ahogy elnézem a hozzászólásokat, alaposan keverik itt egyesek a jelenséget a '89-es kamu hidegfúzióval. Megpróbálom leírni amit leszûrtem az olvasnivalóból.

Elõször is kavitációról van szó, nagy sebességû áramlásban, vagy sugárzás vagy ultrahang hatására, buborékok jönnek létre a folyadékban, amik hamar össze is omlanak. Ezért zörögnek néha a csaptelepek is amikor megnyitjuk õket, ez egy hétköznapi létezõ dolog. Ezek nem olyan buborékok mint a szódában, ahol az oldott széndioxid fújja fel õket. A létrejövõ buborékok szinte teljesen üresek, ezért is omlanak össze, egy pici gõz van csak bennük, és pont ez a fõszereplõje a történetnek. Az összeroppanó buborékokban a hirtelen térfogatcsökkenés miatt megnõ a nyomás és hõmérséklet, és ez miatt világít a folyadék például a videón.

Ideális gázok állapotegyenlete: p * V / T = állandó, ahol p: nyomás, V: térfogat, T: hõmérséklet. Amikor a térfogat hirtelen lecsökken, a gáz felmelegszik, mindenki pumpált már fel biciklikereket gondolom. Biztos azt is észrevettétek mennyire felmelegszik, nos ez azért történt, mert összepréselõdött benne a levegõ.

A tudósok szeretnék megnövelni a kezdeti buborékok méretét, így a térfogatcsökkenés annyira nagy arányú lesz, hogy a buborék belsejében felmegy a hõmérséklet több millió fokra. Tehát NEM hidegfúzióval próbálkoznak, hiszen több millió fokot akarnak létrehozni. Továbbá ez nem nevezném szonofúziónak, a kísérletben amirõl szó van éppenséggel sugárzással hoztak létre buborékokat (mint a buborékkamrákban), a hang csak szabályozó szerepet tölt be. Azért deutérium (nehéz hidrogénizotóp) tartalmú folyadékkal próbálkoznak, mert a deutérium atommagjai már néhány millió fokon fuzionálnak, a többi lehetséges atommagnak sokszáz millió fokra van szüksége.

Az eddigi EGYEDÜLI kísérletekben, amikben állítólag fúzióra utaló jeleket észleltek, deutérium tartalmú acetonba neutronsugárzást vezettek. A neutronok mikroszkopikus légüres buborékokat képeztek, éppen úgy mint egy buborékkamrában. Ultrahang segítségével milliméteresre megnövelték a buborékok méretét, melyek utána a folyadék nyomása alatt összeomlottak. Amíg a buborékok léteztek, a folyadékból egy pici gõz került beléjük, ami az összeomláskor alaposan felhevült, ez okozza a fénylést.

A kísérleti berendezést neutrondetektorokkal vizsgálták, az észlelt neutronok közül ki kell válogatni azokat, amelyek a buborékokat okozó neutronforrásból származnak, azokat amelyek a tárgyak természetes radioaktivitásának az eredményei, és azokat amik a feltételezett fúzióból származnak, ezen felül trícium (még nezehebb hidrogén izotóp) nyomait is keresték, mely az esetleges fúzió eredménye lehet. Mivel több forrása van a neutronoknak, sok múlik az eredetük értelmezésén, ezért NEM a kísérleti eredményeket kritizálják, hanem azt hogy milyen jelentést tulajdonítottak neki.

Detektáltak nyomokban tríciumot, és elenyészõ többlet neutronsugárzást, aminek az eredetén vitatkoznak a tudósok (és nem mindenkinek sikerült reprodukálnia). A többletsugárzásban a részecskék energiája nem felel meg a fúzióból származó neutronok energiájának.

A következõ gondolatok merültek fel bennem:

- Deutérium tartalmú aceton, hát ez alaposan szennyezett anyag, tele van szén és oxigénatomokkal. Ez nem akadályozza meg a kis részarányban jelenlévõ deutérium fúzióját? egyszerûen a lézengõ deuteronok nem is találkoznak egymással a szénatomok tömegében, mint a turisták a Nairobi piacon.

- Neutronokkal sugározták be a folyadékot, nem lehet, hogy a laboratóriumi neutronforrás neutronjai radioaktívvá tették az aceton szén és oxigén tartalmát? Így keletkezhet trícium, hélium-3 és neutronsugárzás is, aminek az energiája más lesz mint ami fúzióból származik.

- Azt az eredeti kísérletezõk is elismerik, hogy a deutérium fúzióra jellemzõ energiájú neutronok NEM keletkeztek, fúzió tehát NEM történt, ezen kár vitázni, a neutron spektrum tévedhetetlenül jelzi hogy mi történt, 60 éve megbízható anyagvizsgálatokat végeznek az ilyen detektorokkal.

- Erõsen kaotikus (NEM véletlenszerû, hanem kis behatásra hatalmasat változó) kísérleti feltételek mellett nem csoda hogy gondot okoz a pontos reprodukálás. A folyamat pontos lefolyása ismeretlen, a fúzió lehetõsége ezzel a módszerrel teljesen elképzelhetõ (bár még NEM történt meg), ezért a kísérleteket mindenképpen folytatni kell.

"esztillalt viz + kalium-karbonat megfelelo aranyban elkeszitett elegyet 200-300V-on (DC) galvanizaljak"
Magát az elegyet nem galvanizálják (az a külsõ áramforrás segítségével, a katódra kötött elektrolitban levõ tárgy fémbevonattal való ellátása), hanem elektrolízist hajtanak végre rajta.

"A dolog jellegzetessege pedig, hogy ahogyan melegszik a viz, ugy egyre gyorsabb es stabilabb lesz a folyamat, igy egyre tobb gaz fog fejlodni."
A vízbontás elektromos energia-igénye a hõmérséklet növekedésével csökken. Víz esetén egészen kb. 2000 °C-ig, amikor is a víz ezen a magas hõmérsékleten hidrogénre és oxigénre válik szét (nem kell hozzá külön elektromos energia-befektetés, csak a magas hõmérsékletet kell biztosítani) - ez a termolízis.

"Az utobbihoz kell a kisebb teljesitmeny es egyszerubb a kivitelezese is, de mindkettonel tobb energia termelodik mint ami a bontashoz kell."
Az ultrahangos dolognál akusztikus kavitációról van szó, illetve a buborékok létrejötte után a szonolumineszcencia jelensége - azaz a buborékok megfelelõ ultrahanghatásnak kitéve elõbb növekednek, majd összemennek, és amikor összemennek a buborékban magas nyomás és hõmérséklet alakul ki.
A lézeresnél meg hasonló a helyzet.

"Az utobbihoz kell a kisebb teljesitmeny es egyszerubb a kivitelezese is, de mindkettonel tobb energia termelodik mint ami a bontashoz kell."
Nem termelõdik "több" energia, mert nincs szó vízbontásról.

Tobb valtozata van, igy csak pongyolan. Az egyszerusitett valtozata, az desztillalt viz + kalium-karbonat megfelelo aranyban elkeszitett elegyet 200-300V-on (DC) galvanizaljak, ekozben a vizbol Oxigen es Hidrogen valik ki ami buborekok formajaban - tobbe-kevesbe durranogaz formajaban - probal tavozni. Mivel ez gaz halmazallapotu, a rajta athalado aram ionizalja igy a durranogaz a vizben begyullad. Az eredmeny, hogy felforr a viz es az goz formajaban tavozik amit mar energiatermelesre is fel lehet hasznalni. A dolog jellegzetessege pedig, hogy ahogyan melegszik a viz, ugy egyre gyorsabb es stabilabb lesz a folyamat, igy egyre tobb gaz fog fejlodni.

Ennek a megoldasnak a hatranya, hogy a buborekok begyujtasahoz nagy ionizacios aram kell, igy a hatasfoka meglehetosen rossz lesz, ezert vannak alternativ valtozatok is amelyek a buborekokat mas elven gyujtjak be magasfeszultseg es alacsony aramerosseg mellett.

Az egyik megoldas a lezeres begyujtas tukrokkel es prizmakkal, a masik az az ultrahanggal valo begyujtas. Az utobbihoz kell a kisebb teljesitmeny es egyszerubb a kivitelezese is, de mindkettonel tobb energia termelodik mint ami a bontashoz kell.

A folyamat kozben mellektermekkent He3 is letrejon, ami azert is furcsa mivel korabban azt hittuk, hogy a hidrogen fuzioja csak nagyon magas homersekleten es nagy nyomason kovetkezhet be, ezert a tudomanyos tarsadalom rakasztotta a "hidegfuzio" nevet. Ettol fuggetlenul a hivatalos neve az a buborekfuzio ill. a szonofuzio.

Itt bovebben a szonofuziorol.

"Valaki aki ért hozzá, légyszíves magyarázza el nekem a hidegfúzió elméleti hátterét."
Itt írnak arról (Bencze Gyula fizikustól, megjelent a Természet Világa 133. évfolyam, 5. számában), hogy mi is ez az egész.

Azért ne legyünk szélsõségesek. A túlzott kétkedés legalább olyan rossz, mint a túlzott hiszékenység. A tudományos elõrehaladásban legalább olyan fontos a kétkedés, mint a lehetséges sikerben való hit. Kétkedés nélkül szinte "vallássá" válna a tudomány. Az ókori görögök közül sokan azt hitték, hogy a Föld gömbölyû, de a nagy keresztény újítóknak köszönhetõen késõbb már mindenki tudta, hogy lapos. Aki meg nem hitte, azt esetleg jól megégették, így aztán jó sokáig mindenki egyetértett. Arisztotelész is sok jó dolgot írt, meg sok hülyeséget, csak sajnos kb 1500 évig elég kevesen kételkedtek benne.
Addig jó, amíg van elég kétkedõ és pártoló is.
(a történeted pedig fantasztikusan jó :) )

A fizikához nem értek, de szerintem Epi nem létezik, mer' soha nem láttam, egy videót a létezésérõl, sem egyéb bizonyítékot.Beírásait, meg egy hirdetési robot is írhatja.
Megpróbáltam otthon megépíteni a nagy hadron ütköztetõt. Eddig 2 méter mélységig, és 3 méter hosszig jutottam az alagúttal, viszont elfogyott a támgerenda. Ha valaki tudna segíteni, akkor ígérem megépítem. Sajnos viszont addig nem tudok hinni az állítólagos svájci határnál lévõ létezésében, mer' amíg én otthon nem tudom megépíteni az addig nem bizonyított.

Elképzelem, annak idején az elõreugró homlokereszû eleink kétkedéstõl meggyûrõdött pofáját, mikor ez elsõ lángokat látták fellobbanni társuk ügyeskedõ kezei által. Aztán mikor, megfelelõ táplálás híján kialudt, és szerencsétlen társuk nem tudta újra életre lehelni, akkor diadalmasan visszamentek a barlangba összebújni, és egymás között
röhögcsélve megtárgyalni az esetet.
Késõbb mindegyik megpróbálta titokban, hogy a többiek ne lássák, de nem sikerült nekik,ezért morogva otthagyták az egészet, agyonverték a próbálkozót, és megették nyersen.
Így újabb ezer évnek kellett eltelnie, míg valaki újra fellobbantotta a tüzet.
Ha ez nem lett volna már csillaghajóink lennének, de a hitetlenség ezer évvel visszavetett minket.
Nagyon szomorú.
Ja én sem létezek, úgyhogy ne próbáljatok utánozni.

Valaki aki ért hozzá, légyszíves magyarázza el nekem a hidegfúzió elméleti hátterét. Nem kérek linket, nem fogok regisztrálni sehol, videó sem kell, érdekes módon a TV létezése elõtt másnak sem hiányzott. Reklámszöveg sem kell, fizika érettségi megvolt, köszönöm, és nem félek a számoktól. Csak az elméleti modellre vagyok kíváncsi, amire alapozzák.

Epi nem szoktál ilyen fafejû lenni.

Az ITER-hez meg sok sikert. az adatlapod alapjan ahogy elneztem - optimista becslesek szerint - leszel vagy 80 eves mire az elsot lehet alkalmazni a gyakorlatban is energiatermelesre.

Ugy latom nem erted.
1. Ez egy demonstracios eszkoz es a gyakorlati felhasznalastol meg messze van. Amit TE kersz az kb. ugy nez ki mintha nyujtogatnad a 160.000 Ft-odat a Microsoftnak, hogy adjak ki neked a Windows 7-et holnap uzemkeszen kulonben nem hiszed el...

2. Vannak ennel mar kiforrottab es elektromos aram termelesere celszerubb overunity eszkozok mint ez. Lasd: Perendev motor, Bedini motor es mar a TPU projekt is van olyan allapotban, hogy rovidesen alkalmazhato lesz eles kornyezetben.

3. Annak a kutatonak - aki ezt elkeszitette - ez az eletmuve. Valaki aki elbol - tajekozodas nelkul - allast foglal olyan kerdesben aminek nem jart utana ES elutasitja egy kutato eletmuvet - amit mar tobben is reprodukaltak - valamint ezt kozvetetten vagy kozvetlenul olyan szovegkornyezetben teszi, hogy majdhogynem sarlatannak allitja be, annak tizszer ennyi penzert sem vagyok hajlando egy teafozot se epiteni nem hogy egy overunity eszkozt. Aki ennyibe nezi masok erofesziteseit az fizessen 10x annyit energiaert mert megerdemli.

Vannak dolgok amiket nem lehet megfizetni es a masokon valo atgazolas az egy ilyen. Remelem ezutan nem lesz felreertes.

Ja, értem, vagyis nem értem, mert ha tõlem kapsz HUF160k-t, meg utána még egy millió embertõl is ugyanennyit, kezdetnek, az már angliai viszonylatban is sok.
De ha nem, hát nem. Jobb híján megvárom az ITER-t. :-)

Nem kell a penzed. Egyreszt nem vallalnam, masreszt a munka dijat sem fedezne - angliai viszonylat, harmadszor pedig tovabbra is egy kiserleti eszkozrol van szo amibol TE akarsz holnaputan energiat kiszedni.

Tolem almodozhatsz egyedul, nekem nem kell a meghivod.

Értem, kedves rigidus.
nem kell az én 160 ezer forintom, meg egyáltalán nem akarsz $milliárdos sem lenni. Akkor álmodozzunk tovább, együtt. :-)

> Még hogy én nem vagyok fogékony az újra? Na, meg is sértõdtem.

Megegy okkal tobb, hogy vegre olvasgasd az oldalakat amiket napok ota linkelgetek.

> Na, most én hajlandó vagyok kiadni ennyi pénzt egy ilyen kütyüre, mert a 2. évtõl már ingyen termelni a bazi sok energiát.

Ilyen hozzallassal tenyleg nem neked valo. Szamtalanszor szo volt rola, hogy nem kiforrott megoldas, de kepes tobb energiat termelni mint amennyit a folyamat fenntartasa igenyel. Ez a videoban is elhangzott amit Rolika linkelt.

> Megépíteni magam nem tudom, mert kell hozzá palládium meg deutérium. Honnan vegyek ilyeneket?

Vegyel hozza meg 50 tonna aranyat, 200 tonna betont meg egy hindu imakonyvet is. Mert ilyen feluletes tajekozodas mellett meg is erdemled!

Ha pedig ezek utan - kivetelesen - elkezded vegigolvasni a topikot az elso hozzaszolastol kezdodoen - a linkelt videok es linkelt oldalak ALAPOS tanulmanyozasa utan - akkor megerted azt is, hogy ezt most miert mondtam...

Még hogy én nem vagyok fogékony az újra?
Na, meg is sértõdtem.

A tavalyi fûtésszámlám kb. 100k Ft volt, ehhez jön még kb. 60k villany = 160k energiaigény.

Na, most én hajlandó vagyok kiadni ennyi pénzt egy ilyen kütyüre, mert a 2. évtõl már ingyen termelni a bazi sok energiát.

Megépíteni magam nem tudom, mert kell hozzá palládium meg deutérium. Honnan vegyek ilyeneket? A barkácsüzletben nincs.

Ne mond nekem, hogy neked nem lenne jó buli megépíteni, és eladni nekem jó pénzért. Te lennél Bill Gates.
Persze, ehhez mûködni kellene, megbízhatóan, iparilag. aham.

A lehetoseg ott van neked is.

> A honlapod szar, csak reggeltek olvashatják.

Ha kivancsi vagy ra akkor beregisztralsz, ha meg nem veszed a faradsagot ugy is jo. Ettol meg nem a honlap szar.

szóval megépítetted és nálad mûködött

Meddõ lett a vita. Én a kétségeimet mondtam el, ettõl még örülnék, ha mûködhetne/mûködne egy hasonló eljárás.

> ...de senkinek sincs olyan biztos információ a kezében, amivel egyszerûen leinthetné a másik oldalt...

1. Tehat a hozzaszolasombol kovetkezik, hogy ez az allitas nem igaz.
2. Ott a "receptje" - mar haromszor is belinkeltem - epitsd meg! Aztan ha majd neked lesz informacio a kezedben arrol, hogy barki aki megepitette vagy akar en
tevedtunk erdemben is folytathatjuk a beszelgetest.

Addig pedig foglaljal allast olyan kerdesekben melyek valodisagat vagy velt valodisagat sajat magad is igazoltad kiserletekkel!

A videók alapján bárki megismételheti a kísérleteket... Csak tudni kell, hogy nem úgy mûködik, hogy bekapcsoljuk, és azonnal megfelelõen mûködik, hanem csak a próbák egy kisebb részében mûködik, és akkor is hol jobban, hol rosszabbul. Azt nem tudják, ez mitõl függ. (Többek között éppen erre kellene keresni a választ.)

Nem sokkal késõbb Taleyarkhan a Purdue-n folytatta kutatásait, ahol tanulmányai alapján sikerült megismételnie a kísérletet a korábbiaknál szilárdabb bizonyítékokkal.

és ne haragudj meg Rigidus, tényleg nem személyeskedésnek szántam

Attól, hogy én inkább a kísérletet megkérdõjelezõk oldalán állok, azért hozzátenném, hogy mind csak azt kapjuk, ami átszüremkedik valamilyen média nem éppen torzulásmentes szûrõjén. Ezért úgy gondolom, hogy lehet beszélgetni, vitázni és érvelni (itt talán ez a lényeg és be sem néznénk, ha mindenki úgyanazt a nótát fújná), de senkinek sincs olyan biztos információ a kezében, amivel egyszerûen leinthetné a másik oldalt annyival, hogy:
"Ezeknek olyan mindegy, hogy honlapot adsz, videot, tervrajzokat, ezek mind egyformak".

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy biztos mûködik, csak a reagálásokat jellemeztem.

Egyébként azért érdekes, hogy annak idején, amikor a két eredeti felfedezõ elõállt, hallani lehetett híreket, hogy itt-ott sikerült utánuk csinálni. Mégis, az "illetékesek" a tévében ellentmondást nem tûrõen kijelentették: senkinek sem sikerült megismételni...

Az itt linkelt oldalakon szereplõ, nem egyszer tudományos fokozattal bíró személyek által elvégzett, sikeresnek mondott kísérletekrõl szóló tudományos beszámolók is nyilván mind csalások, hazugságok...

-1 t

Ez is csak látszatra ilyen logikus és igaz. Valójában Kínának sem érdeke, hogy ott bárki függettlenné tehesse magát az állami vezetéstõl. Az importált olaj árát meg úgyis összehordja a nép.

Hja, az internet korában már nem nagyon mûködik (legalábbis ha egyszer kikerült) az elhallgattatás, az új statégia: csináljanak, amit akarnak, a tömeg (az emberek 99.999999%-a) úgyis csak rácsodálkozik, aztán csak megvonja a vállát.

Az adott területtel behatóbban nem foglalkozó kutatók számára meg, amíg nincs nagybetûkkel leírva pl. a Nature-ban, hogy immár tudományos ténynek szabad venni, addig vehemensen támadni való csalás, tévedés, stb. Ez hatásos védelmi mechanizmus, csak éppen manipulálható.

Idefigyelj, hagyjad, Roli! Ezeknek olyan mindegy, hogy honlapot adsz, videot, tervrajzokat, ezek mind egyformak, csak azt hajtogatjak, hogy akkor hiszik ha latjak. De meg ha a kezebe nyomsz egy ilyet v. hasonlo energiaforrast akkor is a "csalast" keresik benne. Csak azt hiszik el amit a Nagy Televizio az orruk ele bax.

Nagyjabol ez a folyamat zajlik le mikor a kezukbe nyomsz egy overunity eszkozt:

1. Jeee, hat ez mitol vilagit? (nagy, kerek szemek <#guluszem1>) Hehe, ez tok jo. <#vigyor2>
2. (nehany masodperccel kesobb) Neeeem, ebben elemek vannak. (Kerdes: Hol? Mutasd meg!)
3. Azt nem tudom, de akkor is valahogyan belemegy az aram. (Kerdes: Hogyan?)
4. Nem tom, de ha ilyen egyszeru akkor miert nincs mindenkinek ilyen? Mert csak az a jo amit mindenki csinal. (Kerdes: Es azt ki mondja meg, hogy ki mit csinaljon?)
5. Azt se tudom, de az akkor is jo...

Egyszer az ilyen arcokbol fogok csinalni egy kib.ott videot...

> Érdekes ez a kísérlet, de én egy csak ívfényt láttam, amely az elektromos áram hatására az elektródák között létrejön a folyadékban.

Ami ugye egy ionizalt gaz jelenletere utal es folyadekban egy eleg abnormalis jelenseg. Ugye azt nem kell mondanom, hogy gazt ionizalni csak gazban lehet. <#rolleyes>

Én meg sok sok buborékot is ami valszeg hidrogént termelt.

Érdekes ez a kísérlet, de én egy csak ívfényt láttam, amely az elektromos áram hatására az elektródák között létrejön a folyadékban.

Tessék.

Fickó egyértelmûen megmutatja mi micsoda hány volt, hány fok, mibõl van az elektróda.

A honlapod szar, csak reggeltek olvashatják.

A másik:
Ha tényleg lehet atomokat összeolvasztani egy befõttesüvegben, akkor miért nem csinálod meg te otthon? Élvezed, hogy kiadsz egy csomó pénzt az áramszolgáltatónak, vagy a fûtésre télen?