Felértékelődik a szénbázisú áramtermelés
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Kara kánként folytatom tanításom.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
Kis Bobnak siralmas a stílusa, olyan, mint egy hisztis kisgyerek. Ez az érem egyik oldala. A másik oldala a "mérnökök jófiúk-e?" kérdés.
A mérnökökön semmi nem múlik, de az orvosokon, sõt az igazságügyi szakértõkön sem.
Minden a döntéshozókon múlik, és a mögöttük álló, - mit álló, vészesen figyelõ -, pénzmágnásokon.
Legalábbis itt Magyarországon ez a helyzet. Hamis szakértõi véleményeket iratnak, és van szakértõ, amelyik pénzért bármit leír (ld. a Tasnádi pszichiátriai véleményezését, például).
Védett tájvédelmi körzeteket tesznek tönkre, a budapesti közlekedési káosszal az emberek tüdejét, egészségét, idegrendszerét zúzzák ripittyára, hadd ne folytassam...
Szóval, szép az a kiba' elmélet, jól néznek ki az egyetemi diplomák (nekem is van, kettõ is), de a Való Világ, az más, az gyõzikééké. Abban pedig a hamisat tüntetik fel igaznak, a rablóból lesz közmegbecsült polgár, hadd ne soroljam...
Kara kánként folytatom tanításom.
Ilyen kijelentéseket általában a legsötétebb zöldek szoktak elõadni, és közben elismerésért pislognak a hasonszõrûekre. Szerintük egy mérnöknek élvezetet okoz, ha letaposhat pár ritka virágot, de õk persze megvédik, a légkondicionált irodájukból....
Ezt állította valamelyik vadbarom? Atyaistan...
A mérnökök csak az igények kielégítésére terveztek dolgokat, de mikor kiderült, hogy mi a gáz velük akkor szintén mérnökök és egyéb természettudományos végzettségûek oldják meg a porblémát. A mocskos üzleti világ csak a kreatív emberek hátán lovagol...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A mérnöki szemlélethez hozzátartozik a környezet védelme. Már az elsõ félévben oktatnak a Mûszaki Egyetemen ökológiát.
Az a helyzet, hogy az emberek szükségletei kielégítésére ha tetszik ha nem, el kell vennünk az élõvilágtól területeket. A föld népessége növekszik, az igények is nõnek. Minden egyes új telek kijelölésével, minden út megépítésével, stb. fogy a természetes élõvilág. Ha nem tetszik kezdjél globális népírtásba, és nem kell ilyenekkal foglalkozni.
A környezetvédelem arról szól, hogy úgy elkégítsük ki a szükségleteket, hogy a lehetõ legkisebb kárt okozzuk a természetes élõvilágban, és a meglévõ mûszaki vagyont is úgy újítsuk meg, hogy környezetbarát legyen.
Azért elárulhatnád mi a francot tanultál. Kíváncsi lennék, hol tanítják azt, hogy a mérnökök el akarják pusztítani a világot. Felháborítónak tartom, hogy ennyire lealacsonyítják a munkánkat, és megbecsülésünket.
pl. minden egyes fa kivágását, fontolóra vesszük, nem is lehet engedély nélkül fát kivágatni akár mit is trvez az ember. Nagyobb léptékben még alaposabb vizsgálatok és engedélyeztetések folynak, nehogy azt hidd már hogy önkényesen nekiállunk lebetonozni a világot.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Ez igazából költõi kérdés volt<#hawaii>#hawaii>
Gondolom utánajártál kicsit, és megváltozott a váleményewd. Tudom, hogy nem fogod beismerni, de ebbõl a hozászólásból erre következtetek.
Nem vagyok pszihológus, de szerintem egy ilyen hozzászólás csak ennek lehet a következménye.
Nem szégyen az ha félrevezetnek, de végül rájössza az igazságra, sõt...
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Kara kánként folytatom tanításom.
- Az urán!
<#nyes>#nyes>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ahz urán eloszlása viszonylag egyeneletes a Földön míg a szénidrogéneké nem. Nem is a nyers urán beszerzése a nehéz, a finomított urán a szûk keresztmetszet. Ez is több helyerõl beszerezhetõ, az orosz gáz az meg orosz gáz marad...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A Duna vízszintje katasztrofálisan alacsony
És léteznek magyar emberek, akik mindent megtesznek....és van kézzel fogható mûvük....hogy a föld és a nap energiája hasznosítható legyen a otthonainkban .
A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne.
Véleményem szerint a szénerõmûvek is üzemelni fognak, ha majd megéri. Hiába nem tetszik a füstje, áram akkor is kell.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Szó sincs arról, hogy le akarnánk betonozni az országot, arra nincs szüksége senkinek.
Sok embernek fogalma sincs mennyi munka van azzal, hogy az alapvetõ dolgok rendelkezésre álljanak. Neked természetes dolog, hogy a csapból folyik a víz, nem dõl rád a ház, nem fulladsz bele a szarba, van áram, és internek, vannak utak és hidak. Csaakhogy ezeket meg is kell ám csinálni, és ez nem megy magától. Van hogy fákat kell kivágni, és elárasztani területeket, de ez nem rombolás, hanem a környezet átalakítása az emberek részére. A régi helyén új lesz, nem rosszabb mint volt, csak más, egy szép tó lenne most ott, nem értem mi azzal a baj.
Ha nem lenne áram bajba lennénk mindannyian, ehhez építeni kell ezt azt, de neked nem jó ha füstöl, és az se jó ha el kell árasztani egy területet.
Tök hülye vagy ha azt hiszed lesz áram erõmûvek nélkül.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Én hídtervezéssel foglalkozok, de sokat hallottam Bõs-Nagymarosról.
Az alapképzésben tanultunk vízgazdálkodást, és vízépítést is, több elõadáson is érintettük a témát.
Ezen kívül van pár ismerõsöm, akik környezeti, vagy vízgazdálkodási szakirányon végeztek. Tõlük is hallottam pár érdekességet. Valamint olvastam pár cikket a témáról.
Gondolom te újságíró vagy a Blik-ben így fûzõdik a szakmádhoz<#mf1>#mf1>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Más: ezek az angolok megint nyomulnak. Csináljunk mi is ilyeneket ...a Balatonra. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
Ezek szerint nem nagyon olvastad egy könyvét sem, különben tudnád, hajlandó mindenkit meghallatni, és ha valamit állít, akkor a legjobb tudása szerint utána nézett a dolognak.
Te egyáltalán utána néztél valaminek, vagy csak szajkózod itt a hivatalos álláspontot. De õszintén!
Ami pedig a hozzáértést illeti, egy íróasztal mögül csak azt látod, amit eléd tárnak. És ha eleve szelektált az információ, akkor az eredmény sem valós.
Kara kánként folytatom tanításom.
Érdekes egyébként, hogy elõhúztad érvként a zsidó kártyát. Mintha az valamit is érne.
Ami pedig a könyvét illeti, a munkájai alapján bevallom, eléggé hitelesnek tûnik a szememben. Igaz, hogy nincs vízmérnöki diplomája, de alaposan utána szokott nézni a dolgoknak, alaposabban mint sok szakértõ.
Ami pedig a vízügyi rendezési tervet illeti, az elsõ változatát 1937-ben hozták össze. Az elsõ elemeket el is kezdték megépíteni, majd a háború félbeszakította a munkát. Az ötvenes években leporolták, majd nagy szocialista vívmányként megépítették a Tiszalöki Vizlépcsõt, meg a Keleti Fõcsatornát. A következõ lépés a Kiskörei Víztározó, mai nevén a a Tisza-tó megépítése volt. A harmadik lett volna Bõs-Nagymaros, azután jött volna a Dél-tiszai, illetve a Körösök menti vízi létesítmények. A Dunán még Baja körzetében is terveztek még egy vízlépcsõt, illetve szó volt a déli határ közelében egy Duna-Tisza csatornáról is.
A terv sok szempontot próbált kielégíteni. A hajózási szempontok is elsõrendûek voltak, de figyelembe vették az öntözési lehetõségeket éppúgy mint az energia-termelésit is, illetve az árvíz-védelmet.
Ami a hajózást illeti, a nagymarosi duzzasztógát meg nem építése miatt a Visegrádi-szorosban a kis vízálláskor nem tudna keresztülmenni egy Európa-szabványos uszállyal sem, mert túl sekély a víz.
A vízlépcsõk ügyében
De Dr. Kozák Miklós is biztos csak félrebeszél.
A politikát pedig nehéz ebbõl kihagyni (fõleg hogy felhoztad a Környezetvédelmi minisztériumot, akinek MSZP-s vezetõje van jelenleg), ugyanis errõl szólt és szól a dolog (fõleg).
Moldova György
(Eredeti neve Reif György. A nyilas uralom alatt családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, ott élte meg a háború végét. A Színmûvészeti Fõiskola dramaturgia szakára járt négy évet, többek között Csurka Istvánnal egy évfolyamba. A fõiskola után fizikai munkát (kazánszerelõ) végzett, valamint tanulmányait is megszakította több hónapra a Komlói szénbányában végzett munkával.)
Elolvastam az általad idézett dolgot. Nos, Én elfogadom, hogy T. Moldova úr így nyilatkozik, de egyetérteni nem tudok vele. Számos tudományos dologgal nincs tisztába. Az új vízkezelési-szabályozási elveket pl. egyáltalán nem is ismeri, vagy ismerte abban az idõpontban, amikor írta a cikket. Világos az, hogy a szlovákok nyereséget szereznek belõle, de milyen áron? Felvállalnánk, hogy a Duna élõvilága átalakuljon? a természet és tájkép teljesen degradálódjon? Csupán azért, hogy az ország összfogyasztásának 5%-át nyújtó áramtermelõ eszközt üzemeltessünk? Elárulom, hogy nem számít ez a mennyiség semmit. Az energiaigényünk 60%-át importáljuk. Az erõmû múlandó, a természeti érték idõtálló. Turisztikai értéke sokkal több hasznot hoz. Nem firtatom Moldova Úr tájékozottságát, de sok helyen demagógnak tartom. Ez az én véleményem. Nyilván létezik egy ellenvélemény is. Én más megoldást keresnék energia elõállítására, nem ezt tartom a megfelelõ útnak. Innentõl kezdve mindenkinek a maga szíve-joga eldönteni, hogy mit akar. Én azt mondom: hál' Istennek, hogy nem épült meg.
A politikát inkább kihagyom az egészbõl, mert engem az nem érdekel, sõt, az oroszok sem.
http://www.irodalmiakademia.hu/scripts/DIATxcgi?infile=diat_vm_talalatok.html&locator=/dia/diat/muvek/html/MOLDOVA/moldova00073a/moldova00073a.html&oid=106826&session=1166866044)
A másik rész kitermelésére állami pénzbõl megbízást kellene adni ugyanannak a befektetõnek, aztán a szerzõdést megszegni, és a büntetés fejében odaadni a kitemelésbõl származó bevételt.
Továbbá el kéne adni a gáz- víz- és elektromos mûveket ugyanannak a befektetõnek.
A befolyó pénzbõl pedig terveket készíttethetnénk a kitermelés okozta környezeti ártalmak csökkentésére, és egy bazi jó honlapot a döntések népszerûsítésére.
Szerintem.
Amit itt hajtogatsz, az szinte egy az egyben a Duna (induláskor Nagymaros) Kör propaganda szövege. Olyan is. Ami a kutatásokat illeti, pénzért, politikai nyomásra mindent be lehet bizonyítani, volt rá nem egy példa. Annak idején a Bõs-Nagymaros beruházását kizárólag politikai okokból támadták, ezt páran késõbb be is ismerték. A sötétzöldek vissza is sírják ezeket az idõket, ekkor szinte korlátlan volt a hatalmuk. Sohasem fogják beismerni a tárgyban a félrevezetést, mert szerintük a rendszerváltás eszmei alapját vonnák kétségbe. Ami politikai öngyilkosság lenne, legalábbis a legtöbb mostani politikus szerint.
Ha már valami leírt szöveget akarsz, olvasd el Moldova riportkönyvét, neki volt elegendõ ideje kivesézni a témát. Persze ehhez nyitott ésszel kellene hozzáállni, mint mindenhez.
Ha kíváncsi vagy szakemberek véleményére is ajánlom a Mérnökújságot, az egyik tavalyi számban volt róla szó. De bármilyem mûszaki, tudományosan megalapozott forrásból származó anyag, alkalamas az álláspontod megdöntésére.
Amíg a zöldek forrásait nyomod az orrom alá, nem fog érdekelni, ez csak propaganda.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Menj el a Vízügyi igazgatóságra, ott egy makett is van arról, milyen lett volna, semmi gond nincs az esztétikával, baromi jól néz ki. Ott sok mérnök is dolgozik, kérdezd meg a véleményüket! Az õ dolguk, hogy védjék a környezetet, és a szaktudásuk is megvan hozzá. Érdekes dolgokat fpgsz hallani.
Az általad említett problémák nem, vagy csak részben valósak. Ez olyan szöveg amit nem szakembereknek löknek oda, hogy ráharapjon, és õ is beálljon a sorba....
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
aztán majd sírunk a savas esõk miatt
[allstars™] [TFT] [monitorvitéz] megeszem a vérzés tejet, kivazallak téged lóka komám! [A64 3200+, 2gb, 7600GT]
A vizieromu nem jo megoldas. Meg a kinai 3 szoros gat is csak az orszaguk fogyasztasanak 3%-at kepes adni, viszont a gat mogotti viz sulya foldrengeseket okoz.
Ma magyarorszagon marad a geotermikus es az atomenergia, mivel a szel nallunk nem megbizhato. A geotermikus energiaban nem sok tartalek van, meg nallunk sem, igy ipari celra nem hasznalhato.
Uranunk van boven, most akarjak ujrainditani a kitermelest. Meg foldgaz is van, ha mar fosszilis futoanyagrol van szo. Paksra meg epithetnenk kb. 4 blokkot, ami tobbe-kevesbe megoldana az energiatermelest (olyan 80%-at). A hazai foldgaz pedig maradhatna a kisfogyasztoknak, akiket nem lehet atallitani mas alternativakra. Ha olcso atomreaktor kell, akkor arra ott a pebble bed tipus, ami egyszeru, konnyu megepiteni, viszonylag olcso es hulladekkent csak fegyverminosegu plutoniumot gyart. Ezek tobbe kevesbe megoldanak az energiaszuksegleteinket.
Na igen ha minden orszag igy allna hozza akkor aztan lenne szennyezes.
Kara kánként folytatom tanításom.
http://csiri.blog.hu
"A nagymarosi vízlépcsõ: amely 115 km-rel az üzemvízcsatorna visszaágazása alatt, tulajdonképpen a csúcsrajáratás árhullámainak felfogására, visszatartására épült volna. Az itt tervezett vízerõmû teljesítménye meglehetõsen kicsiny, mindössze 171 MW lett volna. Az építkezést azonban nem elõzte meg részletes környezeti tanulmány, így a várható környezeti károkra csak jóval késõbb derült fény; az ezeket ismertetõ elemzések pedig - politikai okokból - csupán a nyolcvanas évek vége felé kaptak nyilvánosságot. Akadtak gazdasági ellenvélemények is, pl. a megtermelt villamos energia Magyarország szükségletének kevesebb mint 5%-át fedezné. A pénzügyi gondokkal küszködõ magyar építõk 1986-tól osztrák cégektõl kértek és kaptak segítséget. Az osztrák beruházás fejében Magyarország 2015-ig áramszállítással fizetett volna, vagyis az eleve kis energiamennyiségnek csak 35%-át tarthattuk volna meg.
Közben azonban egyre több környezeti probléma is napirendre került:
A Dunakiliti-tározótóban szennyezett víz halmozódik fel, ami a Csallóköz és a Szigetköz kavicsrétegeiben lévõ, 6 milliárd m3-re becsült ivóvíztartalékot veszélyezteti,
a talajvíz-utánpótlás erõs csökkenése súlyosan károsítja a növénytermesztést,
az üzemvízcsatornába irányított dunai vízmennyiség miatt a természetes vízhozam (kb. 2000 m3/s) helyett mindössze 50-200 m3/s) jut az Öreg-Dunába, ami veszélybe sodorja a szigetközi ártéri erdõségek egyedülálló élõvilágát,
az üzemvízcsatorna és Nagymaros között a várható iszapfelhalmozódás a parti szûrésû kutak vizét is szennyezheti,
a csúcsrajáratás árhulláma megváltoztathatja, visszaduzzaszthatja a Dunába ömlõ mellékfolyók természetes vízszállítását,
a nagymarosi gát 9 méter magas betonépítménye tönkreteszi hazánk egyik legszebb táját, a Dunakanyart. Az építõk ugyan parkosított kultúrkörnyezetet ígértek, ám ez valójában egyhangú, mesterséges partszakaszokat jelent.
Az erõsödõ tiltakozás hatására a magyar parlament 1989-ben a munkálatok leállítása mellett szavazott. Magyarország tehát leállította a munkálatokat, Csehszlovákia, illetve késõbb Szlovákia - ahol az építkezés már jóval elõrehaladottabb volt -, tovább folytatta azt. Miután Magyarország 1992 májusában az 1977. évi szerzõdést megszûntnek nyilvánította, Csehszlovákia 1992 októberében egy, még szlovák területen emelt gát segítségével egyoldalúan elterelte a Dunát, és vizét a már elkészült üzemcsatornába vezette - aminek következtében a vízutánpótlás nélkül maradt szigetközi területek egyre jobban kiszáradtak." http://www.bebte.hu/geologiai_turak/bos.htm