Forradalmat ígér az MIT napenergia téren
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#71
> Nem akarom sietve pontozni ezt is, kérlek, magyarázd meg.
> Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.
Mihez képest éri meg? Persze ha úgy nézed, hogy 1.0-nál képest magasabb, akkor igazad van. Viszont: a szélerõmûvek energiamérlege 100 fölött van. Atomerõmûrõl ne is beszéljük. Mindig a többi lehetõséghez kell viszonyítani. Ugyan úgy mint amikor be akarsz fektetni egy üzletbe: ott sem azt nézed hogy mennyi profitod lesz 1 év múlva, hanem hogy ez hogy viszonyul ahhoz ha államkötvényt veszel vagy ugyanezt a pénzt lekötöd a bankban.(Mivel ezen is van haszon de a kovkázat szinte nulla, és még dolgozni se kell érte.
Ráadásul környezetvédelmi szempontból a rossz energiamérleg extra környezetszennyezést jelent, mivel a termék elõállításához szükséges energia nagy részét szénerõmûben fogják megtermelni. Ha így nézzük akkor a napelem már nem is annyira környezetbarát... És akkor arról még nem is beszéltünk hogy a napelem legyártása során környezetre veszélyes anyagokat használnak bõven.
Egy szélerõmû ilyen szempontból pl. sokszor jobb mint egy napelem. De jobb még a geotermikus, a koncentrátoros naperõmû, a vízerõmû sõt még az atomerõmû is sokkal környezetbarátabb!
> Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.
Mihez képest éri meg? Persze ha úgy nézed, hogy 1.0-nál képest magasabb, akkor igazad van. Viszont: a szélerõmûvek energiamérlege 100 fölött van. Atomerõmûrõl ne is beszéljük. Mindig a többi lehetõséghez kell viszonyítani. Ugyan úgy mint amikor be akarsz fektetni egy üzletbe: ott sem azt nézed hogy mennyi profitod lesz 1 év múlva, hanem hogy ez hogy viszonyul ahhoz ha államkötvényt veszel vagy ugyanezt a pénzt lekötöd a bankban.(Mivel ezen is van haszon de a kovkázat szinte nulla, és még dolgozni se kell érte.
Ráadásul környezetvédelmi szempontból a rossz energiamérleg extra környezetszennyezést jelent, mivel a termék elõállításához szükséges energia nagy részét szénerõmûben fogják megtermelni. Ha így nézzük akkor a napelem már nem is annyira környezetbarát... És akkor arról még nem is beszéltünk hogy a napelem legyártása során környezetre veszélyes anyagokat használnak bõven.
Egy szélerõmû ilyen szempontból pl. sokszor jobb mint egy napelem. De jobb még a geotermikus, a koncentrátoros naperõmû, a vízerõmû sõt még az atomerõmû is sokkal környezetbarátabb!
#70
"De még így is, legutóbbi értesüléseim szerint a legmodernebb napelemek energiamérlege kb. 4. Ez azt jelenti hogy teljes élettartamuk alatt kb. négyszer annyi energiát termelnek ki mint amennyi az elõállításukhoz szükséges. Ez pedig - valljuk be - siralmas."
Nem akarom sietve pontozni ezt is, kérlek, magyarázd meg.
(Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.)
Nem akarom sietve pontozni ezt is, kérlek, magyarázd meg.
(Mert ugye, ha visszakapom a befektetett energia 4x-esét, az vastagon megéri.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#69
Jaj látom már mire adtad a mínusz pontot. Kösz hogy elsõre bennem kerested a hibát. :-) Természetesen a "legritkább"-at nem úgy kell érteni hogy a "legkevesebb mennyiségben elõforduló" hanem úgy hogy "a legkisebb sûrûségû". Tudod a "ritkának" van egy ilyen jelentése is. :-)
Az igaz hogy a hidrogén nagyon gyakori anyag, de szinte mindennel reakcióba lép. A földön nincsen önmagában elõforduló hidrogén. Helyette van víz, szénhidrogén stb. Vízbõl leválasztani nem hatékony (ezen akar most segíteni a MIT új project-je). De ez csak a megoldandó problémák egy kis része, és a cikk címében található "forradalmasítás"-tól nagyon nagyon messzire vagyunk.
Ez ismét egy tipikus álszenzációs hír. :-p
A hozzászólásom lényege burkolt formában az lett volna, hogy ha forradalom lesz akkor az nem itt kezdõdik. :-)
Az igaz hogy a hidrogén nagyon gyakori anyag, de szinte mindennel reakcióba lép. A földön nincsen önmagában elõforduló hidrogén. Helyette van víz, szénhidrogén stb. Vízbõl leválasztani nem hatékony (ezen akar most segíteni a MIT új project-je). De ez csak a megoldandó problémák egy kis része, és a cikk címében található "forradalmasítás"-tól nagyon nagyon messzire vagyunk.
Ez ismét egy tipikus álszenzációs hír. :-p
A hozzászólásom lényege burkolt formában az lett volna, hogy ha forradalom lesz akkor az nem itt kezdõdik. :-)
#68
1. A hidrogén tényleg a leggyakoribb elem az univerzumban. De a mínusz pontot mire kaptam?
2. Szilícium... hát igen az van bõven. De tiszta szilícium? Szennyezett szilíciumból nem lehet félvezetõket gyártani. A természetben elõforduló tiszta szilícium pedig ritka. Tisztítani kell és lehet is, de ez nagyon drága és rengeteg energia kell hozzá. Annyira sok energia kell hozzá, hogy elsõdlegesen ez az oka annak, hogy nem homokból gyártják a mikroprocesszorokat. Hanem olyan szilíciumból, ami természetes formájában is elég tiszta. Pl. a szilícium völgyben található ilyen. Ez ritka dolog, és éppen ezért drága. De még így is, legutóbbi értesüléseim szerint a legmodernebb napelemek energiamérlege kb. 4. Ez azt jelenti hogy teljes élettartamuk alatt kb. négyszer annyi energiát termelnek ki mint amennyi az elõállításukhoz szükséges. Ez pedig - valljuk be - siralmas. Ezen a vékonyréteg napelemek tudnának javítani, de azok még gyerekcipõben járnak. A két legnagyobb problémájuk a rövid élettartam, és az alacsony hatásfok.
2. Szilícium... hát igen az van bõven. De tiszta szilícium? Szennyezett szilíciumból nem lehet félvezetõket gyártani. A természetben elõforduló tiszta szilícium pedig ritka. Tisztítani kell és lehet is, de ez nagyon drága és rengeteg energia kell hozzá. Annyira sok energia kell hozzá, hogy elsõdlegesen ez az oka annak, hogy nem homokból gyártják a mikroprocesszorokat. Hanem olyan szilíciumból, ami természetes formájában is elég tiszta. Pl. a szilícium völgyben található ilyen. Ez ritka dolog, és éppen ezért drága. De még így is, legutóbbi értesüléseim szerint a legmodernebb napelemek energiamérlege kb. 4. Ez azt jelenti hogy teljes élettartamuk alatt kb. négyszer annyi energiát termelnek ki mint amennyi az elõállításukhoz szükséges. Ez pedig - valljuk be - siralmas. Ezen a vékonyréteg napelemek tudnának javítani, de azok még gyerekcipõben járnak. A két legnagyobb problémájuk a rövid élettartam, és az alacsony hatásfok.
#67
1. A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban! Kaptál mínusz egy pontot.
2. "és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum"
A Földön annyi a szilícium, mint égen a csillag. A homok egyik alkotóeleme a Si. Si, senor?
2. "és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum"
A Földön annyi a szilícium, mint égen a csillag. A homok egyik alkotóeleme a Si. Si, senor?
Kara kánként folytatom tanításom.
#66
Ja egyébként, a hidrogén elõállítása most is megoldott, ha nem is ilyen hatékonyan. A tárolással van a baj, és erre még nincs megoldás. Jelenlegi lehetõségek a tárolásra:
1. üzemanyagcella. Proton membrán kell hozzá meg egyéb nyalánkságok, nagyon drága. Jelenleg csak speciális felhasználásra éri meg gyártani.
2. hidrogéngázt tároló palack. Az a fránya hidrogén mindennel reakcióba lép, ezért nehéz stabilan egy helyen tartani. Ráadásul ez a legritkább anyag az univerzumban. 200-300 bar nyomáson kell legalább tartani hogy emberi léptékû tartályban lehessen tárolni. Ez meg ugye mondanom sem kell hogy mennyire veszélyes....
Akkor már inkább megint csak power tower, mert ott hõben tárolják az energiát. Sokkal egyszerûbb és olcsóbb.
1. üzemanyagcella. Proton membrán kell hozzá meg egyéb nyalánkságok, nagyon drága. Jelenleg csak speciális felhasználásra éri meg gyártani.
2. hidrogéngázt tároló palack. Az a fránya hidrogén mindennel reakcióba lép, ezért nehéz stabilan egy helyen tartani. Ráadásul ez a legritkább anyag az univerzumban. 200-300 bar nyomáson kell legalább tartani hogy emberi léptékû tartályban lehessen tárolni. Ez meg ugye mondanom sem kell hogy mennyire veszélyes....
Akkor már inkább megint csak power tower, mert ott hõben tárolják az energiát. Sokkal egyszerûbb és olcsóbb.
#65
Napelemekre több fény koncentrálni - ez nem új dolog. Sok éve kitalálták már. A következõ problémák vannak vele:
1. hõmérséklet emelkedésével csökken a napelemek hatásfoka, egy bizonyos szinten túl értelmetlen tovább koncentrálni
2. a koncentráláshoz koncentrátorok kellene. Ahhoz pedig a nap útját követõ mechanikus berendezések, ezek minden hátrányával (sok mozgó alkatrész, könnyen meghibásodik, szórt fényben semmit sem ér stb.)
A napenergia jövõjét a napelemek akkor jelenthetik ha
1. hatékony és hosszú élettartalmú vékonyréteg napelemeket fejlesztenek ki (a jelenlegiek nagyon sok szilíciumot tartalmaznak, rengeteg energia kell az elõállításukhoz, és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum...)
2. nem szilícium alapú, organikus vagy más elven mûködõ napcellákat fejlesztenek. Hát ettõl is elég távol állunk még.
Van viszont elérhetõ megoldás ami ipari méretekben mûködik, és sokkal olcsóbb mint a napelem. Ezek a napfényt koncentráló, annak hõjét hasznosító erõmûvek mint pl. a solar tower. Nem kell hozzá tiszta szilícium, csak tükrök, és ezeket nagy mennyiségben és egyszerûen lehet elõállítani. Jelenleg azonban ez is még többször annyiba kerül mint pl, a szénerõmûvel elõállított energia. De ahogy nõ a fosszilis energiahordozók ára, úgy egyre jobban megéri majd ezekbe befektetni.
1. hõmérséklet emelkedésével csökken a napelemek hatásfoka, egy bizonyos szinten túl értelmetlen tovább koncentrálni
2. a koncentráláshoz koncentrátorok kellene. Ahhoz pedig a nap útját követõ mechanikus berendezések, ezek minden hátrányával (sok mozgó alkatrész, könnyen meghibásodik, szórt fényben semmit sem ér stb.)
A napenergia jövõjét a napelemek akkor jelenthetik ha
1. hatékony és hosszú élettartalmú vékonyréteg napelemeket fejlesztenek ki (a jelenlegiek nagyon sok szilíciumot tartalmaznak, rengeteg energia kell az elõállításukhoz, és hát a földön nagyon fogy a tiszta szilícum...)
2. nem szilícium alapú, organikus vagy más elven mûködõ napcellákat fejlesztenek. Hát ettõl is elég távol állunk még.
Van viszont elérhetõ megoldás ami ipari méretekben mûködik, és sokkal olcsóbb mint a napelem. Ezek a napfényt koncentráló, annak hõjét hasznosító erõmûvek mint pl. a solar tower. Nem kell hozzá tiszta szilícium, csak tükrök, és ezeket nagy mennyiségben és egyszerûen lehet elõállítani. Jelenleg azonban ez is még többször annyiba kerül mint pl, a szénerõmûvel elõállított energia. De ahogy nõ a fosszilis energiahordozók ára, úgy egyre jobban megéri majd ezekbe befektetni.
#64
Napelem "tuning"
Ezek a fickók azt "találták ki", hogy a napelemek felülete helyet a napfény mennyiségét kellene növelni, ha OLCSÓBBAN akarunk TÖBB villamos energiát termelni.
solar concentrator
részletesen
Egy másik oldalon jobban bemutatva.
A napelemes rendszerekben a legdrágább elem a napelem.
Ezek a fickók azt "találták ki", hogy a napelemek felülete helyet a napfény mennyiségét kellene növelni, ha OLCSÓBBAN akarunk TÖBB villamos energiát termelni.
solar concentrator
részletesen
Egy másik oldalon jobban bemutatva.
A napelemes rendszerekben a legdrágább elem a napelem.
#63
Egyrészt ez semmit nem ír arról, hogy mennyire hatékony (még erõsen kutatási fázisban van), másrészt meg szén-monoxid kell hozzá?
Hol van itt az "ingyen" hidrogén elõállítás, ha energiabefektetéssel szén-monoxidot kell hozzá elõállítani?
Hol van itt az "ingyen" hidrogén elõállítás, ha energiabefektetéssel szén-monoxidot kell hozzá elõállítani?
#62
Bemásolom ide ától cettig, mert tom, hogy egyesek arra is lusták, hogy egy linkre rábökjenek:
"SciTech
Send to friend | Print version
Hydrogen bacteria to fill gas tanks? July 21, 2008, 11:25
Hydrogen bacteria to fill gas tanks?
A Russian-born scientist living in the U.S. state of Tennessee believes he may have found a solution to rising petrol costs – a cheap way to produce hydrogen.
Biology Professor Sergey Markov from Austin Peay State University has discovered a way to produce hydrogen fuel for vehicles by using photosynthetic bacteria.
“This is very attractive for industrial application because photosynthetic bacteria can produce hydrogen using solar light and water and we have plenty of solar light and water around,” he said.
The specific purple bacteria Dr. Markov is referring to, grows in mud, ponds and lakes. The prototype bioreactor he built mixes the bacteria with carbon monoxide and water - and makes hydrogen.
Hydrogen is an attractive alternative fuel for the future. It’s is reusable, efficient and eco-friendly since when it burns it produces ordinary water and no greenhouse gases. However it’s explosive and requires special engines – problems yet to be solved.
Dr. Markov is now building a pilot scale bio-reactor – the prototype he has now is just too small for mass hydrogen production.
He's received a grant from the U.S. Department of Energy - but says more finance and support is needed." (http://www.russiatoday.ru/scitech/news/27769)
"SciTech
Send to friend | Print version
Hydrogen bacteria to fill gas tanks? July 21, 2008, 11:25
Hydrogen bacteria to fill gas tanks?
A Russian-born scientist living in the U.S. state of Tennessee believes he may have found a solution to rising petrol costs – a cheap way to produce hydrogen.
Biology Professor Sergey Markov from Austin Peay State University has discovered a way to produce hydrogen fuel for vehicles by using photosynthetic bacteria.
“This is very attractive for industrial application because photosynthetic bacteria can produce hydrogen using solar light and water and we have plenty of solar light and water around,” he said.
The specific purple bacteria Dr. Markov is referring to, grows in mud, ponds and lakes. The prototype bioreactor he built mixes the bacteria with carbon monoxide and water - and makes hydrogen.
Hydrogen is an attractive alternative fuel for the future. It’s is reusable, efficient and eco-friendly since when it burns it produces ordinary water and no greenhouse gases. However it’s explosive and requires special engines – problems yet to be solved.
Dr. Markov is now building a pilot scale bio-reactor – the prototype he has now is just too small for mass hydrogen production.
He's received a grant from the U.S. Department of Energy - but says more finance and support is needed." (http://www.russiatoday.ru/scitech/news/27769)
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
A metán vagy hidrogén elõállítása baktériumokkal elég rossz hatásfokú. Marha nagy tartály kellene ahhoz, hogy folyamatosan elegendõ gázt biztosítson a háztartás számára.
Szénbányák: Vannak kõszén bontó baktériumok? Én még nem hallottam ilyenekrõl.
Szénbányák: Vannak kõszén bontó baktériumok? Én még nem hallottam ilyenekrõl.
#60
Kedves 41. Emberi Ember!
Neked megjött a józan eszed!
Neked megjött a józan eszed!
Kara kánként folytatom tanításom.
Ezt akartam én is mondani, van ezen az otthoni "hidrogénbombán" kívül annyi más biztonságosabb és jobb módszer, miért nem azokkal foglalkoznak? Miért nem azokat fejlesztik?
Biodiesel... akkor miért nem biogáz? Nem kell ezért külön növényeket termeszteni, elég csak egy nagy tartályba összegyûjteni a szart. A többit ingyen elvégzik a metántermelõ egysejtûek. Azokban a szénbányákban, ahol keskeny a szénréteg, szintén bacilusokkal lehetne fejtés nélkül metánt termelni. A metánnal aztán nemcsak hõerõmûveket lehet fûteni, hanem gépkocsikat is..😄
Biodiesel... akkor miért nem biogáz? Nem kell ezért külön növényeket termeszteni, elég csak egy nagy tartályba összegyûjteni a szart. A többit ingyen elvégzik a metántermelõ egysejtûek. Azokban a szénbányákban, ahol keskeny a szénréteg, szintén bacilusokkal lehetne fejtés nélkül metánt termelni. A metánnal aztán nemcsak hõerõmûveket lehet fûteni, hanem gépkocsikat is..😄
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#58
Az energiatarolasnak egesz hasznalhato modja a hidrogen, viszont fontos lenne, hogy ugyanaz az uzemanyagcella vegezze az oda- es a visszaalakitast is. A nagy nyomasu tarolas jelen esetben veszteseget okoz, bar ennek a vesztesegnek egy resze hokulonbozet formajaban visszanyerheto (suritesnel meleg, tagulasnal hideg formajaban), ami akar felhasznalhato energiatermelesre is. Viszont mindez csak nagyobb meretekben eri meg, tehat nem hazi rendszerekrol beszelve.
Vizbontashoz a legjobb a plazma allapot. Ekkor a vizet addig melegitjuk, amig szet nem szakad atomjaira. Ezutan a plazma elektromagnesekkel szetvalaszthato, majd hutes hatasara visszaalakul gazza. Ilyen rendszereket terveztek a 60-as evekben is, de mivel az engergiaforras egy atomreaktor lett volna, ezert az igy keletkezo gazok is radioaktivak lettek volna, ami nem elfogadhato. Alternativakeppen valoszinuleg a telitett gozallapotbol lehetne kiindulni, majd a keletkezett durranogazt centrifugalisan szetvalasztani. Ez tovabbra is ipari meretu megoldas.
ps: Olcso energiaforrasnak egyszerubb egy hoerogepet epiteni. Egy hokulonbozettel mukodo linearis stirling motor (lasd: nasa fele stirling) tobb energiat termel mint a napelemek es kepes hasznositani mind a nap kozvetlen hojet, mind a foldfelszini levego es a melyebb talajretegek kozti hokulonbseget. Egy ilyen megepitese hazilag is sokkal egyszerubb mint a napelemes rendszere. Energiatarolasra pedig vagy aksikat vagy szivattyus viztarozot vagy nagykapacitasu kondenzatorokat lehet alkalmazni. Mivel gyakorlatilag szemetbol megvan a rendszer ezert a megterulese szinte azonnali es az elettartalma is hosszu.
Vizbontashoz a legjobb a plazma allapot. Ekkor a vizet addig melegitjuk, amig szet nem szakad atomjaira. Ezutan a plazma elektromagnesekkel szetvalaszthato, majd hutes hatasara visszaalakul gazza. Ilyen rendszereket terveztek a 60-as evekben is, de mivel az engergiaforras egy atomreaktor lett volna, ezert az igy keletkezo gazok is radioaktivak lettek volna, ami nem elfogadhato. Alternativakeppen valoszinuleg a telitett gozallapotbol lehetne kiindulni, majd a keletkezett durranogazt centrifugalisan szetvalasztani. Ez tovabbra is ipari meretu megoldas.
ps: Olcso energiaforrasnak egyszerubb egy hoerogepet epiteni. Egy hokulonbozettel mukodo linearis stirling motor (lasd: nasa fele stirling) tobb energiat termel mint a napelemek es kepes hasznositani mind a nap kozvetlen hojet, mind a foldfelszini levego es a melyebb talajretegek kozti hokulonbseget. Egy ilyen megepitese hazilag is sokkal egyszerubb mint a napelemes rendszere. Energiatarolasra pedig vagy aksikat vagy szivattyus viztarozot vagy nagykapacitasu kondenzatorokat lehet alkalmazni. Mivel gyakorlatilag szemetbol megvan a rendszer ezert a megterulese szinte azonnali es az elettartalma is hosszu.
#57
Sajnos a technológiai eszközök gyártásakor valamilyen szintû környezetszennyezés mindenképpen fellép. A kérdés az, hogy mennyi.
#56
Gyerekem gyerekem,miért lenne ez környezet barát az alkatrészeket és a paneleket le kell gyártani,ami nem környezet barát😊
#55
azért ha az MIT profok nem haragszanak még nem törölgetem ki a 6 x 2 méteres vizes tetõkollektor meg a kapcsolódó 8 köbös szigetelt melegvíztartály terveit a sketchup modellembõl.
továbbra sem hiszem, hogy még több különleges fém és többlet-middleware-technológia alkalmazása a megoldás.
továbbra sem hiszem, hogy még több különleges fém és többlet-middleware-technológia alkalmazása a megoldás.
#54
Ha nagy mennyiségû vizet találnak a csillagászok valamely égitesten, akkor ezeknek a feltalálóknak a zsenialitása mérhetetlen lesz: a fenti cikk szerint oxigén fejlõdik (az egyik lételem, mely a többi bolygóról hiányzik). Márpedig valamelyik óriásbolygó holdjáról épp nem régiben jött a megalapozottnak tûnõ feltételezés: "a felszín alatt hatalmas óceánok húzódhatnak". Ami biztos: a napenergia a naprendszerünk végéig megmarad, a szén, a gáz, és az olaj meg csak fogy (ez utóbbit sem lehet majd biodízellel pótolni, hiszen akkor meg a termõföldrõl tünne el teljesen a gabona, ami szintén az életet adja mindennek, mindenkinek).
#53
"Mi köze a frekvenciának a hatásfokhoz?"
Hát a párhuzam. Ahányféle órajelû gép van, annyiféle hatásfokú napelem.
Erõltetett példa, elismerem, csak gondoltam hátha szöget üt a fejedbe, hogy milyen sokféle órajelû processzor van, hogy mennyire régen volt 1MHz, és hogy most hol tartunk.
Terméknek termék, ebben egyetértünk, de a probléma pont az, hogy NEM akarják eladni a fogyasztóknak, mert az olaj nagyobb biznisz.
Hát a párhuzam. Ahányféle órajelû gép van, annyiféle hatásfokú napelem.
Erõltetett példa, elismerem, csak gondoltam hátha szöget üt a fejedbe, hogy milyen sokféle órajelû processzor van, hogy mennyire régen volt 1MHz, és hogy most hol tartunk.
Terméknek termék, ebben egyetértünk, de a probléma pont az, hogy NEM akarják eladni a fogyasztóknak, mert az olaj nagyobb biznisz.
#52
"A számítógépek meg 1Mhz-n mûködnek. Gondolkodj már kicsit..."
Mi köze a frekvenciának a hatásfokhoz?
Én nagyon is értem, hogy mirõl van szó.
Igazából megújuló energiatermelésnél 1 dolog fontos:
mekkora befektetéssel tudok 1 kW áramot termelni FOLYAMATOSAN
a többi csak rizsa
Napelem, amely a háztetõre van felszerelve, csak egy nagyon szûk idõ intervallumban fogja a gyári teljesítményét leadni.
Kb 50%-át, mert a napfény mindig változó szögbõl fog rá esni.
Ez is egy termék amit eladnak a fogyasztóknak...
Mi köze a frekvenciának a hatásfokhoz?
Én nagyon is értem, hogy mirõl van szó.
Igazából megújuló energiatermelésnél 1 dolog fontos:
mekkora befektetéssel tudok 1 kW áramot termelni FOLYAMATOSAN
a többi csak rizsa
Napelem, amely a háztetõre van felszerelve, csak egy nagyon szûk idõ intervallumban fogja a gyári teljesítményét leadni.
Kb 50%-át, mert a napfény mindig változó szögbõl fog rá esni.
Ez is egy termék amit eladnak a fogyasztóknak...
#51
Szerintem nem érted a lényeget. Itt a hangsúly azon van, hogy passzív módon raktározzák a napfénybõl nyert energiát, ami (szerintem) zseniális ötlet, ha ki is tudják vitelezni, az meg mégjobb.
"napelemek 6-15% hatásfokkal termelnek áramot NAPPAL."
A számítógépek meg 1Mhz-n mûködnek. Gondolkodj már kicsit... van fogalmad róla, hányfajta kollektor létezik?!? Azért, mert te egyszer láttál egy szart, nem jelenti azt, hogy mind az.
Ez pl sorozatgyártott, meg is rendelheted:
cikk
"napelemek 6-15% hatásfokkal termelnek áramot NAPPAL."
A számítógépek meg 1Mhz-n mûködnek. Gondolkodj már kicsit... van fogalmad róla, hányfajta kollektor létezik?!? Azért, mert te egyszer láttál egy szart, nem jelenti azt, hogy mind az.
Ez pl sorozatgyártott, meg is rendelheted:
cikk
#50
"Ja és a két térítõ közötti részen ugyanúgy elõfordul merõleges napsütés is. Ahhoz sem kell az egyenlítõn lenni. "
De az is közelebb van az egyenlítõhöz mint kis hazánk. 😉
De az is közelebb van az egyenlítõhöz mint kis hazánk. 😉
#49
"Napsugárzás kb 1000W/m2, a te számításaid alapján akkor ebbõl 24 W/m2-t hasznosíthatunk.."
Tungikám pihenjél, ez a hatásfok, amit becslésként írtam a cikkben leírt rendszerre ÉS arra az idõszakra vonatkozik, amikor nincs napsugárzás.
Ez gyakorlatilag naponta 16 órát jelent. Egyébbként Te is tudod, le is írtam, hogy a napelemek 6-15% hatásfokkal termelnek áramot NAPPAL.
Másrészt itt a cikkben egy 3 elembõl álló drága rendszerrõl van szó:
1 napelem
2 tüzelõanyagcella
3 hidrogént elõ állító Daniel Nocera professzor által kifejlesztett eljárás
Mindez azért, hogy néhány tudós pénzt kapjon eleve értelmetlen kutatására.
Azért így adják elõ történetüket, mert már (szerintem) normális üzletemberek elhajtották õket.
Ez az un. "tudomány marketing".
Egyébbként Jó ez, mert kell a heti "szenzáció" a médiának.
Nektek meg kell valamiben reménykedni, igaz?
Tungikám pihenjél, ez a hatásfok, amit becslésként írtam a cikkben leírt rendszerre ÉS arra az idõszakra vonatkozik, amikor nincs napsugárzás.
Ez gyakorlatilag naponta 16 órát jelent. Egyébbként Te is tudod, le is írtam, hogy a napelemek 6-15% hatásfokkal termelnek áramot NAPPAL.
Másrészt itt a cikkben egy 3 elembõl álló drága rendszerrõl van szó:
1 napelem
2 tüzelõanyagcella
3 hidrogént elõ állító Daniel Nocera professzor által kifejlesztett eljárás
Mindez azért, hogy néhány tudós pénzt kapjon eleve értelmetlen kutatására.
Azért így adják elõ történetüket, mert már (szerintem) normális üzletemberek elhajtották õket.
Ez az un. "tudomány marketing".
Egyébbként Jó ez, mert kell a heti "szenzáció" a médiának.
Nektek meg kell valamiben reménykedni, igaz?
#48
Ja és a két térítõ közötti részen ugyanúgy elõfordul merõleges napsütés is. Ahhoz sem kell az egyenlítõn lenni.
#47
Igen. Eléggé jók. Csak azt nem értem miért nem a sokkal elõnyösebb Ráktérítõ/Baktérítõ környéki sivatagokkal jössz. Ott nem volna ilyen probléma.
Az általad linkelt ábrán is nagyon jól látszik mennyivel jobbak ott a napsütési adatok.
Az általad linkelt ábrán is nagyon jól látszik mennyivel jobbak ott a napsütési adatok.
#46
"Mágneses szétválasztásra..."
Jaaa. Persze. Már megint egy gagyi összeesküvés elmélet.
Jaaa. Persze. Már megint egy gagyi összeesküvés elmélet.
#45
Ismét említem. Ez NEM fotoszintézis. Csak azt vették alapul. Sõt valószinûleg az ég világon semmi köze nincs hozzá. Ez csak egy marketing szöveg. Egy csomó minden, ami a fotoszintézis hatásfokát lerontja nem, vagy nem feltétlenül igaz rá.
A DJ Faustus a #30-ban belinkelt doksiban felsorolt tényezõk közül pl nem igaz rá az, hogy a létfunkciók felntartásához szükség volna az energia 33%-ára. És valószinûleg nem igaz rá, hogy csak ugyanazt a 400-700 nm-es hullámhosszú fényt hasznosítja, remélhetõleg ebben jobb lesz a cikkben említett megoldás.
És eleve a fotoszintézisnél egy eleve 28,6%-os elméleti maximumból indulnak ki, de ez ahhoz kell, hogy CO2-bõl cukrot állítsanak elõ. Itt meg egy teljesen másik folyamatról van szó (Víz bontás.), aminek teljesen más az elméleti max hatásfoka.
A DJ Faustus a #30-ban belinkelt doksiban felsorolt tényezõk közül pl nem igaz rá az, hogy a létfunkciók felntartásához szükség volna az energia 33%-ára. És valószinûleg nem igaz rá, hogy csak ugyanazt a 400-700 nm-es hullámhosszú fényt hasznosítja, remélhetõleg ebben jobb lesz a cikkben említett megoldás.
És eleve a fotoszintézisnél egy eleve 28,6%-os elméleti maximumból indulnak ki, de ez ahhoz kell, hogy CO2-bõl cukrot állítsanak elõ. Itt meg egy teljesen másik folyamatról van szó (Víz bontás.), aminek teljesen más az elméleti max hatásfoka.
#44
te okos amcsi kutató, most magaddal vitatkozol???????
Nasugárzás kb 1000W/m2, a te számításaid alapján akkor ebbõl 24 W/m2-t hasznosíthatunk. Veszünk egy átlag házat, azon ehet vagy 20m2 napelem, ami akkor ugye 480W. Ez a gépem tuningolt állapotban levõ teljes terheléses fogyasztásánál is több. Namost neked ennyi energiád van az esti villanykapcsolgatásra.
másrészt a 6%-t honnan vetted kérdésre ez mesterséges fotoszintézis, a természetesének a hatásfokával ne gyere. Egyébként nagy amcsi kutató, mennyi az autód belsõ égés motorjának a hatásfoka? Asszem nem vesztesz sokat!!!
Nasugárzás kb 1000W/m2, a te számításaid alapján akkor ebbõl 24 W/m2-t hasznosíthatunk. Veszünk egy átlag házat, azon ehet vagy 20m2 napelem, ami akkor ugye 480W. Ez a gépem tuningolt állapotban levõ teljes terheléses fogyasztásánál is több. Namost neked ennyi energiád van az esti villanykapcsolgatásra.
másrészt a 6%-t honnan vetted kérdésre ez mesterséges fotoszintézis, a természetesének a hatásfokával ne gyere. Egyébként nagy amcsi kutató, mennyi az autód belsõ égés motorjának a hatásfoka? Asszem nem vesztesz sokat!!!
#43
Gyerekek, gyerekek... elfelejtetek egy roppant fontos dolgot.
1) nem az a kérdés, hogy mennyi idõ alatt térül meg, hanem hogy egyáltalán megtérül-e. Egy benzingenerátor sose térül meg (folyamatosan kell bele venni üzemanyagot). Nem az az érdekes, hogy mennyibe kerül, hanem hogy a fenntartása mennyi, és ennek max. egy kis desztilláltvíz utántöltésre van szüksége. Tehát gazdaságos. Nem bocsát ki szennyezést, tehát környezetbarát is.
2) a hatásfoknál sem az az érdekes, hogy mennyit veszít, hanem hogy mennyi marad a végén! Most õszintén, miért érdekel, hogy 2-3% a hatásfok, ha az több energiát jelent, mint amennyi egy nap kell a háztartás fenntartásához?!?
Idézet a cikkbõl: "Egy óra alatt elég napfény éri a Földet, hogy biztosítsa a teljes bolygó egy évi energiaszükségletét", ergo a Föld 1 órányi energiaszükségletének fedezéséhez a minimális hatásfok: 0.0114% (feltételezve, hogy az energiafogyasztó teljes területe egyben napelem is). Ha a felületnek mindössze 10%-a napelem, ez akkor is kevesebb, mint 1%. Ezzel persze nem azt mondom, hogy nem kell a kollektorok hatásfokát javítani, csak épp ne higgyük már azt, hogy a jelenlegiek használhatatlan szarok, mert nem.
Az egyetlen ok, ami miatt nem terjed el a megújuló energiaforrás az, hogy a fosszílis energiaforrások kinyerése csak központilag történthet (fúrótornyok, finomítók), amit aztán szétosztanak, és a szétosztásnál sápolható. Ezzel szemben a megújúló energiaforrás akkor gazdaságos, ha sok kis független erõmû van, ez azonban nem kedvez a multi szemléletnek. Pont.
Mágneses szétválasztásra: egy ausztrál fickó csinált ilyen berendezést, az volt a trükkje, hogy az elektromágneseknél nem rezonaciafrekvenciát használt, hanem olyant, ahol a H és az O ellentétes fázisban rezeg, így jóval kevesebb energiával bontotta a vizet.
Sajnos e szenzációs felfedezés annyira elkeserítette, hogy a szabadalom beadása után másnap elégette az összes tervrajzot, szétzúzta a bemutató berendezést, majd felakasztotta magát a legelsõ fára.......
1) nem az a kérdés, hogy mennyi idõ alatt térül meg, hanem hogy egyáltalán megtérül-e. Egy benzingenerátor sose térül meg (folyamatosan kell bele venni üzemanyagot). Nem az az érdekes, hogy mennyibe kerül, hanem hogy a fenntartása mennyi, és ennek max. egy kis desztilláltvíz utántöltésre van szüksége. Tehát gazdaságos. Nem bocsát ki szennyezést, tehát környezetbarát is.
2) a hatásfoknál sem az az érdekes, hogy mennyit veszít, hanem hogy mennyi marad a végén! Most õszintén, miért érdekel, hogy 2-3% a hatásfok, ha az több energiát jelent, mint amennyi egy nap kell a háztartás fenntartásához?!?
Idézet a cikkbõl: "Egy óra alatt elég napfény éri a Földet, hogy biztosítsa a teljes bolygó egy évi energiaszükségletét", ergo a Föld 1 órányi energiaszükségletének fedezéséhez a minimális hatásfok: 0.0114% (feltételezve, hogy az energiafogyasztó teljes területe egyben napelem is). Ha a felületnek mindössze 10%-a napelem, ez akkor is kevesebb, mint 1%. Ezzel persze nem azt mondom, hogy nem kell a kollektorok hatásfokát javítani, csak épp ne higgyük már azt, hogy a jelenlegiek használhatatlan szarok, mert nem.
Az egyetlen ok, ami miatt nem terjed el a megújuló energiaforrás az, hogy a fosszílis energiaforrások kinyerése csak központilag történthet (fúrótornyok, finomítók), amit aztán szétosztanak, és a szétosztásnál sápolható. Ezzel szemben a megújúló energiaforrás akkor gazdaságos, ha sok kis független erõmû van, ez azonban nem kedvez a multi szemléletnek. Pont.
Mágneses szétválasztásra: egy ausztrál fickó csinált ilyen berendezést, az volt a trükkje, hogy az elektromágneseknél nem rezonaciafrekvenciát használt, hanem olyant, ahol a H és az O ellentétes fázisban rezeg, így jóval kevesebb energiával bontotta a vizet.
Sajnos e szenzációs felfedezés annyira elkeserítette, hogy a szabadalom beadása után másnap elégette az összes tervrajzot, szétzúzta a bemutató berendezést, majd felakasztotta magát a legelsõ fára.......
#42
Van egy jobb megoldás! <#ravasz1>
Akksikba tárolom a nappal termelt áramot (60% hatásfok)
majd este reflektorokkal világítom meg a napelemeket <#heureka><#vigyor5>,
amik 6-15% hatásfokkal árammot állítanak elõ,
így <#vigyor2> 3,6 - 9,6% lesz a rendszerem hatásfoka,
ráadásul szinte ugyanannyiba kerül, mint egy sima napelemes rendszer!
<#hehe> lehet hogy szabadalmaztatni kéne <#vigyor5>
ezek amcsi tudósok<#worship>
Akksikba tárolom a nappal termelt áramot (60% hatásfok)
majd este reflektorokkal világítom meg a napelemeket <#heureka><#vigyor5>,
amik 6-15% hatásfokkal árammot állítanak elõ,
így <#vigyor2> 3,6 - 9,6% lesz a rendszerem hatásfoka,
ráadásul szinte ugyanannyiba kerül, mint egy sima napelemes rendszer!
<#hehe> lehet hogy szabadalmaztatni kéne <#vigyor5>
ezek amcsi tudósok<#worship>
#41
hatásfok 2,4% !!!
3* 1 millió/ kW beruházási költséggel
Ez rekord! Ekkora megtérülést, kb 60 év
amcsi kutató akarok lenni!!!
áááááhhhhhhhh
<#help>
3* 1 millió/ kW beruházási költséggel
Ez rekord! Ekkora megtérülést, kb 60 év
amcsi kutató akarok lenni!!!
áááááhhhhhhhh
<#help>
#40
"Honnan vetted ezt a 6%-os hatásfokot?"
Hallottam már 0,8%nak átlagosan, 3,5% a legjobb cukornád esetén, de van aki szerint 5%, mindegy hiszen a klorofil a fény energiájának csak egy szûk sprektumát tudja átalakítani, HISZEN, azért ZÕD!!!!!
ÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhhhhh kutató akarok lenni!!!!
pályát tévesztettem<#shakehead>
.
<#shakehead>
Hallottam már 0,8%nak átlagosan, 3,5% a legjobb cukornád esetén, de van aki szerint 5%, mindegy hiszen a klorofil a fény energiájának csak egy szûk sprektumát tudja átalakítani, HISZEN, azért ZÕD!!!!!
ÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhhhhh kutató akarok lenni!!!!
pályát tévesztettem<#shakehead>
.
<#shakehead>
#39
http://www.extremetech.com/article2/0,2845,2326042,00.asp
#38
"Ellenben a sok esõ miatt legalább gyakran borult, vagy párás az idõ az egyenlítõ mentén... 😊 "
Mégis az egyenlítõ környékén eléggé jók a napsütési adatok.
"Meroleges? Evente ketszer."
De itt nálunk a nap pályája nem lesz merõleges a földfelszínre - az egyenlítõnél meg igen.
Mégis az egyenlítõ környékén eléggé jók a napsütési adatok.
"Meroleges? Evente ketszer."
De itt nálunk a nap pályája nem lesz merõleges a földfelszínre - az egyenlítõnél meg igen.
#37
Honnan vetted ezt a 6%-os hatásfokot?
Semmi ilyesmi nem szerepel a hírben.
Az, hogy a fotoszintézist modellezték, még nem jelenti azt, hogy a hatásfok ugyan olyan.
Semmi ilyesmi nem szerepel a hírben.
Az, hogy a fotoszintézist modellezték, még nem jelenti azt, hogy a hatásfok ugyan olyan.
#36
Allitolg a 40%-osak ma mar megfizethetoek.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#35
Hogyis van ez?
A napelemek amelyek a beesõ fény energiájának max 25%-át hasznosítják ok (ezek olyan árban vannak, mint a kevésbé korszerû 6% hatásfokú amorf napelemek)
- A nap csak 8 órán keresztül süt (33%-os kihasználtság)
- a tetõn ezek fixen vannak elhelyezve, napkövetése további beruházás, költség
- a többi idõre áramot akkumulátorok segítségével kell biztosítani
(60%-át adják vissza)
akkor miért jó, ha csak 6%-át tudom hasznosítani h2 és oxigén elõállítására, amit majd egy qrva drága tüzelõanyagcellával 40%-os hatásfokkal árammá alakítok.
vagyis a nagynehezen termelt áram 100%-ból 6%-ot tudok kémiai energia formájában tárolni, majd ennek 40%-át (2,4%!!!) tudom éjszaka visszatáplálni.
ÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhhhhh kutató akarok lenni!!!!
pályát tévesztettem 😞
.
<#falbav>
A napelemek amelyek a beesõ fény energiájának max 25%-át hasznosítják ok (ezek olyan árban vannak, mint a kevésbé korszerû 6% hatásfokú amorf napelemek)
- A nap csak 8 órán keresztül süt (33%-os kihasználtság)
- a tetõn ezek fixen vannak elhelyezve, napkövetése további beruházás, költség
- a többi idõre áramot akkumulátorok segítségével kell biztosítani
(60%-át adják vissza)
akkor miért jó, ha csak 6%-át tudom hasznosítani h2 és oxigén elõállítására, amit majd egy qrva drága tüzelõanyagcellával 40%-os hatásfokkal árammá alakítok.
vagyis a nagynehezen termelt áram 100%-ból 6%-ot tudok kémiai energia formájában tárolni, majd ennek 40%-át (2,4%!!!) tudom éjszaka visszatáplálni.
ÁÁÁÁÁÁÁÁhhhhhhhhh kutató akarok lenni!!!!
pályát tévesztettem 😞
.
<#falbav>
#34
Ellenben a sok esõ miatt legalább gyakran borult, vagy párás az idõ az egyenlítõ mentén... 😊
#33
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#32
1000LE-s motort már régen tudunk gyártani. Daimler-Benzék már a második világháborúban gyártottak V12 közvetlen befecskendezéses dízel motort.
http://en.wikipedia.org/wiki/Daimler-Benz_DB_601
Alphonse Beau de Rochas már 1862-ben felvázolta a 4 ütemü motor elvét.
Nicolaus Otto pedig 1876 májusában megépítette az elsõ 4 ütemü belsõ égésü motort, ettõl a ponttól Daimlerék nem foglalkoztak többet 2 ütemü motorokkal.
Most feltehetjük a kérdést, miért nem fejlõdött tovább a technológia a kommunizmus idejében, sõt.
Gondolok itt a Trabantra és társaira.
Bár a Mercik akkor is faja kocsik voltak <#eljen>
http://en.wikipedia.org/wiki/Daimler-Benz_DB_601
Alphonse Beau de Rochas már 1862-ben felvázolta a 4 ütemü motor elvét.
Nicolaus Otto pedig 1876 májusában megépítette az elsõ 4 ütemü belsõ égésü motort, ettõl a ponttól Daimlerék nem foglalkoztak többet 2 ütemü motorokkal.
Most feltehetjük a kérdést, miért nem fejlõdött tovább a technológia a kommunizmus idejében, sõt.
Gondolok itt a Trabantra és társaira.
Bár a Mercik akkor is faja kocsik voltak <#eljen>
#31
Én arra várok, hogy a tetõcserépgyártók napelemes tetõcserepeket, az üveggyártók napelemes ablaküvegeket, a tetõteraszépítõk napelemes tetõteraszokat, a napernyõgyártók ....
Legyen az egész Föld egy nagy-nagy napelem...<#integet2>
Legyen az egész Föld egy nagy-nagy napelem...<#integet2>
Kara kánként folytatom tanításom.
#30
"Mivel egyedül élt, egy étterembe járt ebédelni. Ott mérgezték meg."
Az egyedül élés és az étterembe járás nem függnek egymástól. Aki egyedül él, nem kell feltétlenül étterembe járnia, fõzhet otthon.
Az "ott mérgezték meg" meg az összeesküvés-elmélet hívõk vesszõparipája (igen Teslát is elhallgattatta az olajmaffia, tudjuk). A kissé bohókos "feltalálókra" meg könnyen rá lehet fogni, hogy biztos megmérgezték - így még nagyobb legendát lehet köré keríteni, még több "xyz titokzatos élete" címû könyvet lehet eladni, még több UFÓ-magazinos cikket megjelentetni.
Kis olvasnivaló.
"A fotoszintézist is sokan kutatják, de az elég bonyolult folyamat."
A fotoszintézis még a napelemeknél is kisebb hatásfokkal mûködik, kb. 6%-kos hatásfokkal.
"Honnan veszed, hogy az egyenlítõnél nagyobb a napállandó ?"
Ezt nem állította, csak hogy ott lehetne koncentrált napsugárzással vizet bontani.
Egyébként az egyenlítõnél a napsugárzás a felszínre merõlegesen esik be, így kisebb a veszteség, nem túl bonyolult a nappálya követése sem (csak egy tényezõt kell figyelembe venni), a nap hossza is állandó.
Olvasnivaló
Az egyedül élés és az étterembe járás nem függnek egymástól. Aki egyedül él, nem kell feltétlenül étterembe járnia, fõzhet otthon.
Az "ott mérgezték meg" meg az összeesküvés-elmélet hívõk vesszõparipája (igen Teslát is elhallgattatta az olajmaffia, tudjuk). A kissé bohókos "feltalálókra" meg könnyen rá lehet fogni, hogy biztos megmérgezték - így még nagyobb legendát lehet köré keríteni, még több "xyz titokzatos élete" címû könyvet lehet eladni, még több UFÓ-magazinos cikket megjelentetni.
Kis olvasnivaló.
"A fotoszintézist is sokan kutatják, de az elég bonyolult folyamat."
A fotoszintézis még a napelemeknél is kisebb hatásfokkal mûködik, kb. 6%-kos hatásfokkal.
"Honnan veszed, hogy az egyenlítõnél nagyobb a napállandó ?"
Ezt nem állította, csak hogy ott lehetne koncentrált napsugárzással vizet bontani.
Egyébként az egyenlítõnél a napsugárzás a felszínre merõlegesen esik be, így kisebb a veszteség, nem túl bonyolult a nappálya követése sem (csak egy tényezõt kell figyelembe venni), a nap hossza is állandó.
Olvasnivaló
#28
<#taps><#taps>Nekem van is otthon egy ilyen szobrocskám,állítólag valami csernobili mûvész készítette,ha lekapcsolom a villanyt istenien világít<#worship>(És ingyen)<#boxer>
#27
Watt nem az energia mérték egysége. Már itt bebuktad a hülyeséget.
Honnan veszed, hogy az egyenlítõnél nagyobb a napállandó ?
Kétlem, hogy H_2,O_2 -t mágnesesen szét tudsz választani.
Honnan veszed, hogy az egyenlítõnél nagyobb a napállandó ?
Kétlem, hogy H_2,O_2 -t mágnesesen szét tudsz választani.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
Stanley Meyer rájött, hogyan lehet egy spec. kondenzátorral 1-2 Watt energiával vizet bontani. Mivel egyedül élt, egy étterembe járt ebédelni. Ott mérgezték meg.
A fotoszintézist is sokan kutatják, de az elég bonyolult folyamat.
A víz ~2500 Celsiuson szétbomlik szintén alkotóelemeire. Ezt fõleg az egyenlítõ mentén koncentrált napsugárzással el lehet érni. A szétválasztáshoz elég lenne egy mágnesbõl (megfelelõ polaritással) készített csõ. ( bár kérdés, mit lehet mágnesezni 2500 fokon?) Itt nem kell átalakítás, a napfény közvetlen el tudja bontani a vizet.
A hulladékhõvel még talán egy hagyományos gõzturbinát is lehetne hajtani...
Lenne megoldás ezer. De amíg van kõolaj...
Egy ilyen hidrogénpalackot a lakásban valahogy nem is akarok elképzelni...
Ennyi erõvel tarthatnánk a polcon egy uránszobrocskát is... hátha már nem sugárzik...
A fotoszintézist is sokan kutatják, de az elég bonyolult folyamat.
A víz ~2500 Celsiuson szétbomlik szintén alkotóelemeire. Ezt fõleg az egyenlítõ mentén koncentrált napsugárzással el lehet érni. A szétválasztáshoz elég lenne egy mágnesbõl (megfelelõ polaritással) készített csõ. ( bár kérdés, mit lehet mágnesezni 2500 fokon?) Itt nem kell átalakítás, a napfény közvetlen el tudja bontani a vizet.
A hulladékhõvel még talán egy hagyományos gõzturbinát is lehetne hajtani...
Lenne megoldás ezer. De amíg van kõolaj...
Egy ilyen hidrogénpalackot a lakásban valahogy nem is akarok elképzelni...
Ennyi erõvel tarthatnánk a polcon egy uránszobrocskát is... hátha már nem sugárzik...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#24
Napfénybõl ugye?
Ha olyan gyors lennél, amilyen hülye, megdöntenéd a relativitáselméletet Én nem vagyok tökéletes. Én maga vagyok a TÖKÉLET!!!
#23
Nem vagyok túl erös kémiából ráadásul régen is volt az az általános iskola, de egy dolgot valaki hozzáértö elmagyarázhatna...
Ha a szép új katalizátor hidrogént csinál, minek még egy "oxigéncsináló" katalizátor is. Elvileg a H2O-ból kiveszed a H2-t, akkor az oxigén azért ottmarad, tehát olyan sokat bontogatni már nem nagyon kell... Vagy inkább ionokat "szül" a folyamat és azért kell az oxigénbontó rész is?
Ha a szép új katalizátor hidrogént csinál, minek még egy "oxigéncsináló" katalizátor is. Elvileg a H2O-ból kiveszed a H2-t, akkor az oxigén azért ottmarad, tehát olyan sokat bontogatni már nem nagyon kell... Vagy inkább ionokat "szül" a folyamat és azért kell az oxigénbontó rész is?
#22
vaN baci, amely termel hidrogént. ingyen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#21
Nem tudom miért kell mindig lehordani mindent a sárga földig, ha épp nem váltja meg a világot azonnal. Az elsõ autó se volt vlmi erõgép, de már lazán gyártunk 1000LE-s robbanómotort is. Ennek is idõ kell, egy újabb lépés, aminek én speciel örülök.
Oldal 1 / 2Következő →