Túlzás még a digitális HD adás Magyarországon
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Hát szép új világ mit ne mondjak, emiatt rosszabb lesz mint a jelenlegi rendszer ... Miaz hogy nem vehetem fel, hogy késõbb megnézzem? Pedig erre megszereztem a jogot, hogy rendelkezem a tvelõfizetéssel, és végigbámultam a film elõtt/közben egy csomó reklámot NEM???????
az milyen is? Elég sûrûn járok moziba mostanában de éles képpel még nem találkoztam és nem is tudom, hogy vetített anyag valaha is lesz-e olyan tûéles, mint a megjelenítõk.
A magyar analog sugarzasnak nem jo a kepe, hanem atlagos analog pal minoseget at. Az analog kabelteves adas valojaban digitalis, ugyanis pl. a upc rendszeren a gerinchalozat digitalis es mpeg2 tomoritesu az osszes csatorna, csak a vegpontok elott dekodoljak. Ehhez kepest az analog adas jo. Az uj foldfelszini digialis adas csak akkor jobb, ha digitalis bemenetu megjelenitot hasznalunk, mert akkor elmarad az analogra torteno oda/visszaalakitas. Ez a legtobb dekoder es hd ready tv eseten nem talalhato meg. Az adasok jo resze amugy is analog formaban jon alapbol, tehat az oda/vissza alakitgatas csak rontani kepes a kepminosegen (lasd: kvantalasi hiba).
Hd tartalmak eseten letezik a jo 15 eve hasznalt 720p, ami nem sokkal jobb mint a progressziv pal minosege (lasd: dvd-k). Az 1080i/50fps csak arra jo, hogy megizzassza a dekodert es ennek ellenere szetessen a kep. Az 1080p alapvetoen jonak tunik, mivel a mozifilmek 24 fps-el keszulnek, tehat az europai 25 fps van hozzajuk a legkozelebb. Az 1080i-s rendszeren sem lesz tobb kepkocka, csak nagyobb az eselye, hogy a deinterlace fazisban osszecsusszon ket eltero kockahoz tartozo felkep.
Alapvetoen az 1080p/25fps all legkozelebb az eredeti mozis minoseghez, persze csak a jelenlegi technologia korlatai mellett. Ma magyarorszagon a legtobb adas analog, tehat egy analog tv sem ad rosszabb minoseget mint egy digitalis. Viszont egy digitalis rendszer eseten elofordulhat, hogy rosszabb lesz a kepminoseg. Ha minden idealis es az adas is hd, csak akkor van esely arra, hogy jobb legyen a kep. (mivel sem az 50, sem a 25 nem oszthato maradek nelkul 24-el)
A legtobb mai digitalis tv-n pedig azert olyan rosszak az analog adasok, mert nem megfelelo a tamogatasuk az analog musorok vetelehez. Ez nyugaton es keleten mar nem feltetel, csak errefele van ra egyaltalan szukseg. Megfelelo szoftver alkalmazasa eseten egy lcd tv is adhat olyan tiszta sd kepet, mint az analog adas es akar egy atlag sd video is nezhet ki olyan jol mint egy tultomoritett hd.
LZ forever
Teppik Amon, Dzsel-völgy, Piramisok
Egy szóval sem mondtam, hogy én találtam ki. Egész pontosan azt írtam, hogy: "Ez (megint csak) egy példa".
Nem az IPTV-rõl beszéltem (ami egy konkrét megoldás), hanem adattovábbításról általánosságban. Annyit mondtam csak, hogyha csak az igényelt csatornátak továbbítjuk, nem pedig az összeset mindig mindenkinek, akkor kevesebb erõforrást pazarlunk. PONT.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Gratulálok a spanyolviaszhoz, elárulom az IPTV rendszerek a kezdetek óta így mûködnek. Multicasttal szépen eljut az A pontokig az összes csatorna, majd az egyes elõfizetõkhöz csak az megy tovább, amit valóban néznek. Csakhogy te teljesen másról írtál korábban a p2p ötleted kapcsán.
Mellesleg a csatornaváltásra továbbra is várom a te megoldásod.
Szerinted. Szerintem meg nem érted, mit mondok. Olvastál a témában valamit, és el sem bírod képzelni, hogy másként is lehet, inkább rámeröltetnéd azt. Ennyi erõvel a Föld lapos, és égessünk meg mindenkit, aki mást mond, mint ami írva vagyon.
"Ha 100 ember ugyanazt a 3 mbites sávszélességen továbbított csatornát nézi, akkor miért jobb unicasttal (300mbit) terhelni a gerincet, mint 3mbittel? Szóval hol is van a nyereség?"
Adott A pont, ahova befut az összes csatorna (m), ami szétosztja B1-Bn-ig. B1-Bn-ig maximálisan n csatornára van szükség (n<<m), de sokkal valószínûbb, hogy kevesebbre, mivel többen is ugyanazt a csatornát nézik. Nyilvánvaló, hogy m csatorna továbbítása és n csatorna továbbítása közül ez utóbbihoz kell kevesebb sávszélesség, másképp fogalmazva adott sávszélesség mellett jobb minõség biztosítható. (Megjegyzés: A és Bx pontok között FÜGGETLEN kapcsolat van, tekintve hogy csillagpontos, nem pedig soros topológia, mint ahogy a példádban feltételezted). Ez (megint csak) egy példa.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Ugyanis ha valaki szeretné a meccseket felvenni (mondjuk vb, vagy a lánya vív az elsõ osztályban, és megörökítené) addig esélytelen a dolog. Az emberek igenis fel akarják venni a mûsorokat, szeretnék ha meglenne egy mecss, stb... És mindezt lehetõleg olcsón. (tehát a hd készülék árak, és a szolgáltatás igénybevételének árai is sokat számítanak)
Mellébeszélés. De sebaj, én alkalmazkodó ember vagyok, akkor felteszem egyszerûbben a kérdést, hátha így megérted: Ha 100 ember ugyanazt a 3 mbites sávszélességen továbbított csatornát nézi, akkor miért jobb unicasttal (300mbit) terhelni a gerincet, mint 3mbittel? Szóval hol is van a nyereség?
"A csatornaváltást meg úgyse értenéd meg, másik absztrakciós szint, mint amiben gondolkodsz."
Azért megpróbálhatnád elmondani.😊
"A csúszásról annyit, hogy 1-2-3 sokmásodperces késés jelenleg is van minden élõ közvetítésben, mégse vetted észre (csatornaváltáskor se)."
Ez viszont gáz, ebbõl látszik, hogy nem fogtad fel a probléma mibenlétét. Nem késésrõl beszélek, hanem tökéletesen fekete képrõl.
Lehet tényleg utána kéne kicsit olvasnod a témának, mint azt mások már ajánlották korábban...
guglizz kicsit, pl.: "Poor Man's Broadband", ez csak egy a sok lehetséges felhasználás közül. Proxyzás a másik (nem proxy cache, hanem proxy broadcast).
A csatornaváltást meg úgyse értenéd meg, másik absztrakciós szint, mint amiben gondolkodsz. A csúszásról annyit, hogy 1-2-3 sokmásodperces késés jelenleg is van minden élõ közvetítésben, mégse vetted észre (csatornaváltáskor se).
"Gondolj arra hogy az a 20 év elfektetett telefon kábel hova fejlõdött az elmúlt 10 év alatt."
Hát ez az, hogy sehova, max. korrodált. Attól még, hogy a kábel két végén lecserélik az adó és vevõ berendezést, a kábel áteresztõképessége nem javul (sõt, lehet, hogy alacsonyabb frekvencián jobb volt a minõsége, mint magasabbon).
2. Arra pedig szintén kíváncsi vagyok, hogy a remek p2p rendszered hogyan kezeli le a csatornaváltások közti 1-2-3-sok másodperces szüneteket. Igazán élvezetes lehet úgy TV-zni, hogy minden egyes csatornaváltáskor másodperceket kell várnod, hogy lásd a képet...
Kezdesz vicces lenni. Ez nem valami vallási kérdés. Egyszerûen olvass utána és kész. Az a baj, hogy neked nagyon az interneten jár az eszed.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Anno volt momdemes net 300 baundtól 56 kbps-ig. Ott a primer központokban voltak a szerver oldali modem egységek, oda tárcsázott be az elõfizetõ. A primer központokból volt csak optikai gerinckapcsolódás TDM hálózaton. De pl. az 56 kbps-hez is digitális telefonközpont kellett, mert csak akkor mûködött, ha csak egyetlen átalakítás volt a szolgáltatási láncban. Aztán lett ISDN ami már 64/128 kbps-et tudott és a telefondrót még mindig ugyanaz maradt.
Aztán jött az ADSL. Ennél már teljesen át kellett alakítani a hálózatot és rövidítani kellett az elõfizetõi réztávolságot. Itt már nem a primer központban voltak a szolgáltató oldali szerver eszközök, hanem közelebb kerültek az elõfizetõkhöz, a telefonközpontokba, alközpontokba, esetleg kihelyezett fokozatokba. A rézkábeltáv 0-5 km közé redukálódott a korábbi primer betárcsázós akár sok tíz km-es maximumával szemben. Ez persze azt jelentette hogy az optikai kapcsolódást közelebb kellett hozni az elõfizetõhöz az elõbb felsorolt helyszínekre, oda rakni a DSLAM-okat hogy az elõfizetõi modemek ahhoz csatlakozzanak. Az eredménye egy megnövelt sávszélesség ami már 1-20 Mbps tartományban mozoghat az elõfizetõi rézkábel hosszának függvényében. Azok az elõfizetõk akik nincsenek távolabb mint 2km a DSLAM-októl elindítható az IPTV szolgáltatás, 2 SD streammel. Persze ez csak az elõfizetõi kör 20-25%-át jelenti de akkor is elõrelépés és azért a többieknél is kialakítható 1-2 Mbps-es netkapcsolat, ami a korábbi modemes betárcsázóshoz képest igen nagy elõrelépés. És közben a kábel továbbra is ugyanaz a 20 éve lefektetett kábel maradt.
A következõ fokozat ugyanaz mint ami eddig is történt, a kábel felhasznált réz szakasz még tovább rövidül, az optikai végpont még közelebb kerül az elõfizetõhöz, még újabb, hatékonyabb technológiát használnak, amivel a sávszélesség tovább növelhetõ. Miközben a 20 éve lefektett rézkábel ugyanaz marad, persze az idõ elõrehaladtával egyre rövidebb szakaszát használják fel, a maradék pedig szép lassan optikára cserélõdik.
Ez utóbbi szakasz pl. a FTTN+VDSL2 fejlesztés. Amikor egy sûrûbb optikai node hálózatot alakítanak ki, közelebb az elõfizetõk otthonaihoz. Így a rézkábel táv rövidíthetõ 0.5-1 km maximumra. Ezen a távolságon VDSL2-vel 25-50-100 Mbps közötti sebességet lehet elérni, ami ismét nagy elõrelépés az ADSL 0-20 Mbps közötti sebesség tartományához. Leginkább azért mert így még a legtávolabbi ügyfeleknél is egy viszonylag magas sebesség érték garantálható, ami széles körû alkalmazhatóságot teremt az IPTV-nek, akár HD minõség mellett is.
Az utolsó fokózat pedig az amikor teljesen megszûnik a rézkábel és lecserélik végpontig optikára.
Kábeltv hálózatoknál dettó ugyanez történik, a nodeok számossága idõvel gyarapodik ahogy bõvítik a hálózatot, így egyre kisebb elõfizetõi csoport esik egy nodere, így egyre kevesebben osztoznak a coax közös osztott kapacitás, ezért fajlagosan egyre több jut egy elõfizetõre. Kábelen is a optikai idõvel egyre közelít a fogyasztóhoz a rézkábele coax meg egyre rövidül, míg végül ott is a teljes optikáig fognak eljutni.
De még a mobil adathálózatokra is ugyanez mondható el. Ott is ahhoz hogy növelni lehessen az adatátviteli sebességet egyre sûrûbben kell adótornyokat, kvázi nodeokat telepíteni és azokat optikán nagysebességû adatkapcsolattal megtáplálni. A jõvõben a sávszél növeléshez ott is egyre nagyobb sûrûségû optikai node hálózatra lesz szükség, a wireless szakasz pedig egyre rövidebb lesz, a kisebb távolságon pedig nagyobb adatátviteli sebességet lehet elérni, pont úgy ahogy kábelen az xDSL technológiáknál.
Ez persze nem azt jelenti hogy best effort hálózaton p2p alapon nem lehet videokat streamelni. Ott van példának a Joost. Viszont ott sem a video minõség, se a képminõség, sem a szolgáltatási jellemzõk nem ütik meg azt a szintet amit a fogyasztók egy mûsorszórásnál elvárnak. Pont az elõbb felsorolt problémák miatt. Persze ettõl lehetnek olyan pillanatok amikor minden klappol és minden jól néz ki, de ez ahogy esik úgy puffan elv alapján mûködik így aztán semmi nem garantálja hogy a következõ pillanat már nem ugyanolyan lesz. Ráadásul a Joost sem igazán live stream, hanem inkább csak NVOD ahogy te is írtad.
Ad 1) p2p!=torrent (a p2p ugyanis egy olyan szabvány, ami 69-ben lett lefektetve, RFC1-ben már szerepel.) Ad 2) simán kapcsolgathatsz, kb úgy, mint ahogy honlapokról honlapokra váltasz, vagy, ahogy a winampodban választasz a playlistbõl streamet. Csak annyit mondasz meg, hogy mi legyen az aktuális forrás. Ez technikailag NEM probléma.
Az a baj, hogy Ti mindent elhisztek, amit hallotok a médiából, és nem éltétek át a számítógépes hálózatok hõskorát. Akkoriban senkinek eszébe sem jutott ilyen hülyeséget kérdezni, hogy: "és hogy válthatok BBS szerverek között?". Az, hogy a technika azóta fejlõdött, és az adatátvitel mennyisége ugyancsak megnõtt, az alaptényeken nem változtat.
Igen, de aligha hiszem, hogy a 20-40 évvel ezelõtti kábelek képesek akkora adatátvitel gyors torzulásmentes átvitelére, mint ami az ÖSSZES csatorna nagyfelbontású képéhez szükséges. Emlékezetes, mi történt, mikor a drágalátós T a régi telefonvonalakon emelte a frekvenciát.
A minõségi adáshoz új hálózat kell(ene).
Egy kábeles mûsorszórási rendszer tipikus fa struktúrában épül fel. Van egy központi fejállomás ami ellátja a regionálisakat, azok tovább küldik a nodeokig a jelet, majd azok tovább a felhasználók otthonáig.
A node és az elõfizetõ között viszont kétféle elérési hálózati kialakítás létezik. Az egyik az osztott hálózati közeg, amilyen pl. a coax. Ott van egy közös coax ami fa szerû struktúrában osztódik szét amíg eléri a fogyasztókat, ezen a kábelen egyetlen nagy jelfolyam megy, amit minden fogyasztó egyformán megkap. Ez a mûsorszóráshoz egyébként is tökéletesen illeszkedik, nem véletlenül olyan a kábeltv rendszerek kialakítása amilyen. A másik kialakítás a dedikált kábelezés, amikor a nodetól minden elõfizetõ végpontig egyedi saját kábelt húznak ki, ilyen pl. a telefonkábel. Itt nincs osztott hálózati közeg, viszont a kábel áteresztõ képessége is töredéke a coaxnak, hisz csak egyetlen elõfizetõre kell méretezni a rajta átfolyó adatfolyamot. Ezért van hogy pl. IPTV-nél a node ezen az utolsó elérési szakaszon már csak annyi adó jelét küldi át amennyire az elõfizetõi végpontokon az STB(k) igényelt jeleztek. De mivel ez a áteresztû kapacitás szûkös ezért igen nehézkes az alkalmazás mûsorszórásra, ezért is okoz gondot ADSL-en az IPTV akár SD képminõségnél, HD-nél meg különösen.
persze, hogy tulzás, gyakorlatilag épp, hogy elindult.
Metallica. Csakis. Amig ki nem halnak. Easyrider öcsém, easyrider!
Msi 915P Neo2 v2, Intel Pentium 4 3ghz, Asus EAX550, 512mb ddr2 ram
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
NEm arról beszéltünk, hogy ez igy jó vagy nem jó. A te gondolatmeneteddel az a baj, hogy azt feltételezi hogy most épitik ki, de õk a 20-40 évvel ezelõtti struktúrát használják és azt használni olcsóbb.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Na itt a kulcs. Magyarország 2008. Ügyfél le van szarva jó neki a szar is elvégre is magyar.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Gondolj bele, ha van 1 millió elõfizetõi végpont és van mondjuk 100 csatorna, legyen mindegyik 5 Mbps bitrátával kódolva. Ez azt jelenti hogy a 100 csatorna együtt 0.5 Gbps adatforgalmat jelent. De mivel ez broadcast a hálózati szakaszon csak akkora maximális adatforgalom jelenik meg függetlenül attól hogy egyetlen elõfizetõhöz kell eljuttatni vagy kvázi végtelenhez. A végpontok száma nincs hatással a hálózati adatforgalom nagyságára, ezért minél több elõfizetõhöz jut el annál inkább hatékonyabb mûsorterjesztési forma. Márpedig fél giga nem olyan nagy adatmennyiség, a ma széleskörûen elterjedt gigabites hálózatokon ez az adatmennyiség nem okoz problémát és igen nagy számú végpontot lehet vele gond nélkül kiszolgálni.
Ezzel szemben egy unicast alapú forgalom irgalmatlan adattömeggel jár. Pl. az elõzõ példánál maradva, ha az 1 millió végpont egyidõben 5 Mbps-es dedikált unicastos streamet néz, ahhoz 5 Tbps-es aggregált hálózati kapacitásra lenne szükség. Ami az elõbb említett broadcastos példa 10 ezerszerese. És az elõfizetõi végpontok számosságának növelésével az adatforgalmi igény is lineárisan növekszik, míg broadcastnál ennek nincs hatása. Gondolom nem kell ecsetelni hogy egy tízezerszer nagyobb áteresztû képességû hálózatot kiépíteni jóval több pénz, aminek az ára persze az elõfizetõk havidíjában csapódna le.
A unicast szempontjából pedig teljesen mindegy hogy ez a VoD jellegû streamelt adatfolyam akár HTTP alapon CDN hálózatokkal, akár P2P alapon kerül oda az elõfizetõi végpontokra, ez egyaránt az adatforgalom drasztikus növekedéssel jár, ami emeli a költségeket. Ráadásul a P2P-hez még viszonylag szimmetrikus adatfolyam is kell, mert ha az 1.0-ás ratiot tartani akarják a userek akkor duplán jelentkezik az adatforgalom lefelé és fölfelé is.
A UPC-s digitális TV tényleg megéri az árát.
Msi 915P Neo2 v2, Intel Pentium 4 3ghz, Asus EAX550, 512mb ddr2 ram
Ki kell hogy ábrándítsalak. Mit gondolsz, miért küzdenek tûzzel vassal a peer2peer ellen?!?
Viszont a földi kábeles digitális mûsorszórásnál erre nincs szükség. Ott az eredeti mûhódról leszedett jelet is nyugodtan lehet broadcastolni, a nélkül hoz hozzányúlnának mert van elégséges kapacitás. Vagy akár arra is van lehetõség hogy a csatornától optikán elhozzák a jelet(ami sokkal jobb minõségû mint amit mûhódról szerethetnének), azt encodolják és úgy küldik ki broadcastra.
Hogy kéne?
Digitális->mpeg4 (pl h264) jó minõségû tömörítés -> hozzád
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
Semmelyik cég nem kinál 70 csatornát a free csatornákat nem õk kinálják.
"5Mbit/s rátával számolva 70 csatorna az már 350Mbit/sec. Persze az MPEG2 "
Igen de errõl pofázunk folyamatosan hogy ez csak egy álom. 1,5-3Mbit csatornák vannak és a 3Mbitnek már örülni kell mint az atom.
"tömörít rajta, de ha csak a tizedére tömörít, akkor is 35Mbit/sec. Ez azért vicces lenne."
Nem értem miért vicces? Ez továbbra sem internet. Egy múholdas transzponderen pl 50Mbit/sec édeskevésnek számit (szerintem a UCPnek körülbelül ennyi lehet, vagy alig valamivel több.
"Szóval, szerintem ne szóld le, ha normális dolgokat mond. "
Egyrészt nem mondott normális dolgokat, másrészt meg ezek szerint te sem vagy tisztában a mûsorszórás lényegével.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
POnotsan errõl beszélek. Persze ez igy nem teljesen igaz egy jó kis német csatorna ahol tényleg 720x576-ban adnak normális bitrattel az közel dvd minõség. Csak mint irtam a köcsög UPC éppen valami fele felbontásban ad, negyed bitrattel 😞
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Miért is lúzerség? Egyébként meg pont ez a része nem terjed nyögvenyelõsen a háztartások 90%-ban ilyen megoldás van. (lehet hogy 98%)
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
Inkább örüljetek, hogy jön a hd hátha javul a kábeltévén is a minõség...
Bár nem igazán tudok tv-t nézni, nemrég leültem egyik este:
-rtl-en kinyírták a first lady-t
-a tv2-n csak majdnem,
- m1-en az elnök halt meg (természetesen az usa-é)
Nekem ez analóg, free, szar, földi sugárzásban sem kell. Egyszóval abszolút nem érzem, hogy nekem most nagyfelbontású tv-t kéne vennem.
Az meg vicces, hogy nem lehet számítógépen nézni, akkor minek? Szobámba tv-tuner kártyával nézek tv-t, ha meg rádugom a hd-s cuccot akkor meg örülehetek magamnak, mert ami meg fog jelenni, ugyanaz a szar lesz kb mint eddig ( talán hangya nélkül).