51
  • Epikurosz
    #51
    Te sem vagy egy reménytelen eset. :-))
  • Garga Pitic #50
    Mint a póker. Amig zsetonod van, nyerhetsz.
    Amig kapcsolat van az eszközzel és idelent össze tudnak hívni egy agymenést, van remény. Általában valami "józan, parasztias" megoldás a nyerő.

    http://hirek.csillagaszat.hu/mars/mikroszkopos-vizsgalatra-keszul-a-phoenix.html
  • Molnibalage
    #49
    Ajjaj..
  • Epikurosz
    #48
    OFF
    Pocsékul állunk, Balikám.
    Képzeld mit mondott a Miller (na, ki ő? Nem osztrák, hanem a ruszki gázpromos): Akár 250$ is lehet az olaj, a gázár pedig duplázódhat. Ha nincs még egy Paks, nemtom mi lesz itt. OFF
  • Molnibalage
    #47
    Ja, a Józsi Bácsi beszólás elég necces volt.
  • Epikurosz
    #46
    "Az "idiótáid" megoldották a problémát, míg te itt dúlsz-fúlsz."

    Na, ja, miután rájuk szóltam.
  • valamit
    #45
    Az "idiótáid" megoldották a problémát, míg te itt dúlsz-fúlsz.

    http://www.nasa.gov/mission_pages/phoenix/news/phoenix-20080611.html

    "NASA's Phoenix Mars Lander has filled its first oven with Martian soil. "We have an oven full," Phoenix co-investigator Bill Boynton of the University of Arizona, Tucson, said today. "It took 10 seconds to fill the oven. The ground moved."

    Boynton leads the Thermal and Evolved-Gas Analyzer instrument, or TEGA, for Phoenix. The instrument has eight separate tiny ovens to bake and sniff the soil to assess its volatile ingredients, such as water."

    Amúgy ez a szonda 350 kg. Elment a Marsra (alig néhány millió kilóméter), gond nélkül leszállt, képeket közvetített onnan, ásott a marsi talajba, rendelkezik egy stereo kamerával ami által az eddig legjobb képeket adja a Marsról, hő és gázfejlődéses analizátora a talajminta vizsgálatára 8 darab van, mikroszkópikus, elektrokémiai és vezetkőképességi analizátora is van, optikai és atomerőmikroszkópja, vízkémiai laborja 4 db van, a talaj magnézim, kálcium, szulfát tartalmának vizsgálatát is elvégzi, felderíti a pH tartalmát és vezetőképességét, a méreg, oxidáns és sótartalmát, a talaj hőmérsékéletét méri, a hő és elektormos vezetőképességét, a marsi időjárást megvizsgálja, az ottani páratartalmat, a szélsebességet, hőmérsékletet és folyamatosan rögzíti a küldetése alatt az ottani meteorológiai adatokat. Mindezt innen pár millió kilóméterre, átlag -50 fokban, ahol ember sose járt még, gép se járt még, napelemekkel. Úgyhogy ilyen szöveggel, hogy "Józsi bá, a kazincbarcikai kotrógépkezelő, jobban megtervezte volna ezt a kibaszott szondát." magad teszed nevetségessé.
  • NYCBoy
    #44
    Tényleg minden tiszteletem a NASA-nak, de tényleg eszükbe juthatott volna, hogy esetleg nem csak liszt finomságú por van a marson! Egyébként gondolom/remélem nálam okosabb emberek ülnek ott, és majd megoldják valahogy. De az is igaz lehet, hogy gondoltak erre és a probléma sokkal összetetteb, csak ez jön le a hírekből. Az újságírók között is akad elvétve egy-egy aki nem űrkutató, rakétatudós, vagy exogeológus.
  • dondore
    #43
    Igen okosnak kell lenned, hogy nem amerikaiként felvegyenek a nasa-hoz. Add be inkább az esa-hoz.
  • 0Speed0
    #42
    kb.
  • mrzool
    #41
    "Szerencsetlen kuldetes, lassan totalis csod lesz:/"

    LOL, az sg-s szakértők megint osztják az észt.:)))))
  • Epikurosz
    #40
    Józsi bá, a kazincbarcikai kotrógépkezelő, jobban megtervezte volna ezt a kibaszott szondát. Na, kezdem felhúzni magam.
  • Epikurosz
    #39
    "akár minden egyes lépés után újabb nem várt problémákkal szembesülhetsz"

    ja, persze, 30 év és pár tízmilliárd dollár elpancsolása is hülyék vagyunk, nem tudjuk mi van ott, ha nem egyéb tényleg ufók szabotálnak stb.
    Az idiotizmusra nincs mentség, sem a tudományban, sem a politikában.
    Épp csak az a baj, hogy az idióták mindenütt könyökölnek, agresszívan, ezerrel. Amikor jönnek a kudarcok, akkor icipicit sajnálkoznak, magyarázkodnak, azt mondják te sem csináltad volna jól, meg kevés a pénz, stb. stb.
    Ha meg egy ilyen kötekedős, undok alak, mint én is odapofátlankodik a CV-jével a NASA-hoz, páros lábbal rúgnának ki, mert nem tudok együttműködni, nem vagyok csapatjátékos, csak állandó probléma van velem, nem mutatok jól a tévében, a jó egyetemi tanulmányi eredmények különben is nem mutatnak semmit, nem -berg-ben vagy -man-ban végződik a nevem, rasszista kijelentést tettem privátban, etc. etc. etc.
    Hát, akkor szenvedjetek, vazze!
  • valamit
    #38
    Röviden úgy válaszolnék neked, hogy a kutatás épp abban más a hétköznapi élethez, hogy akár minden egyes lépés után újabb nem várt problémákkal szembesülhetsz. A hétköznapi élet nagy mértékben ki van találva, szinte minden lehetősége le van játszva. De a kutatás az ismeretek alapján gondolkodik, majd kísérletez, majd újra gondolkodik. Itt az ismereteink (műholdképek, mer ugye arra más még nem járt) más talajt mutattak, jóval kevésbé repedezettet, jóval mélyebben lévő jéggel és ezek szerint porhanyósabbnak is vártat. De a Phoenix volt az első kísérlet az ismereteink alapján. A Phoenix ismeretei alapján már másként csinálnák és nyilván a jövőben másként is fogják hasonló esetben, de most azon igyekeznek, hogy a kutatásokat a váratlan szituációban is lehetőség szerint minél jobban elvégezhessék.
  • waterman
    #37
    csak ugye balga dolog azt feltételezni, hogyha a szél fújja a port, akkor mindenhol por van. kimész bugacpusztára, kimész akárhová, ahol nem szántják fel 2 évente és azt veszed észre, hogy vagy por van, vagy egybeállt bazinagy száraz darabok. nem azért mert én olyan hűde okos vagyok (re#36), de a fele műszerek 1 milinél kisebb, vagy porszerű szemcseméretű mintával működnek jól. ha véletlenül egy kavicsos helyen sikerült volna földet érni, akkor mi van? arrébb pakol 2 mázsa kavicsot és nézzük a tájképeket. raknak oda egy apró kis morzsolót és akármit talál esélye van elemezni. elmennek kőzetmintát gyűjteni, kalapács nélkül.
    végülis már ott van, ez meg az én véleményem csak, úgyhogy ne flame-eljünk:)
  • Molnibalage
    #36
    A szonda célja nem a Marsi talaj vizsgálata. A kudarcával is bizonyít már egy-két dolot. Elképesztő, hogy a sok gyökér azt várja, hogy szinte elsőre sikerülhjön minden. Hanyadik próbálkozásra sikerült eg működőképes repcsit összehozni, vagy egy autót? Ez a cucc kb. x100-szor bonyásabb. Röhögök mikor jön a sok okos ember, hogy ő jobban tudná, mint a NASA mérnökei. Miért gondolja olyan sok ember, hogy ott hülyék dolgoznak? Mellesleg olyan nicsn, hogy mindenre felkészülni. Ez olyan kijelentés, mint kb. az hogy, "mindent tudok"...
  • valamit
    #35
    A kérdés nem hülye, a válasz meg abból fakad, hogy 5 évente egyszer megy egy ilyen szonda és a maga nemében néhányezer kilóméteren belül ez az első, szóval vannak gyerekbetegségei. Utólag persze könnyű azt mondani, mikor egy probléma felmerül, hogy erre meg arra miért nem gondoltak (egyébként egy rázószerkezet van, de az nem tudta szétszedni 20 perc rázással sem), de megelőzőleg már nehezebb mindenre gondolni. Amikor nem várt események vannak (pl. felszíntől 2 centire jég 30 centi helyett, keményebb a vártnál a talaj), akkor arra az innen millió kilóméterekre adott és eredendően másra tervezett technikával lehet már csak válaszolni.
  • waterman
    #34
    lehet hülye kérdés, de miért nem készültek fel a nagyobb szemcseméretre? ha már felpakoltak rá egy tucat hiperérzékeny tudományos műszert, akkor egy szimpla morzsoló szerkezetet miért nem? nekem nehogy azt mondja valaki, hogy mert nem fért volna oda, mert ha megnézünk egy régi tipusú kávédarálót, annak is kb diónyi méretű a morzsolóház része. a többi az anyagot tartja és simán viszi a kávészemnyi darabokat..
  • CsabiDuke
    #33
    Arra kellett volna törekedni hogy 1-2 embert is el juttatnak oda. Lenne ki megoldja ott a gondokat. :)
  • valamit
    #32
    Mert az a baj, hogy nincs elég minta, ha érted a különbséget. Szóval, van minta, csak kevés van. Az érzékelő érzékeli, hogy van minta, csak kevesli. De egyébként a cikk megjelente óta okafogyottá vált, mert a problémát, legalábbis teszt szintjén, már megoldották. Per pillanat a MECA optikai mikroszkópja elé akarna tenni anyagot.
  • lapaleves
    #31
    az i-re az tenné fel a pontot ha kiderülne, hogy az eltűnt beagle még mindig ott körözne valahol és mire sikerülne szétverni a mintát jól fejbe találná szerencsétlen szondát. nem akarok ítélkezni, de az 1mm elég kevéske egy átlagos talajhoz képest...
  • akosf
    #30
    Valószínűleg az alábbi okok valamelyike miatt nyúlnak az érzékelő elé:

    1, a robotkar nem fér be a néhány centiméter széles résen

    2, ha valamivel mégis belepiszkálnak abba résbe és összekarcolnak, tönkretesznek valamit akkor utána lemondhatnak arról a TEGA celláról

    3, attól hogy az érzékelő elé gyömöszölik a robotkar valamelyik részét, nem biztos hogy tényleg elegendő talajminta is van ott, hisz az érzékelő nem jelezte
  • Turdus
    #29
    Ja, és most jut eszembe: miért nem nyúlnak a robotkarral az infraérzékelő elé, hogy azt higyje, van benne minta?!?!?!?!?
  • Turdus
    #28
    Hadd hívjam fel a tisztelt társaság figyelmét egy apróságra (különösen azokét, akik védik a szondát, hogy az milyen összetett és bonyolult): "műszer infravörös érzékelője azonban nem észlelte a beöntött mintát"
    Ergo nem a csúcs-hightech cuccokkal van a baj, hanem egy olyan egyszerű eszközzel, amivel nap mint nap találkoztok a klotyón.

    Mellesleg tipikus példája annak, hogy mennyire nem értenek hozzá, mert ha olcsón kell valamit megcsinálni, akkor minek szerelnek fel mégegy eszközt, amikor az ajtónyitást bőven elgendő lenne szoftverből vezérelni? És miért nem úgy csinálták meg a rendszert, hogy az parancsra bármelyik műveletet lefutasson? Miért csak a robotkart lehet vezérelni vele? Ez plusz eszközt nem igényelt volna, csak egy kis IQ-t... ami a NASA-nál nincs, ezt már többször megfigyelhettük.
  • ziipp
    #27
    Úgy látszik, hogy az előre tervezés, ami hiányzott ebből a dologból. Ha már mintát akarnak szedni, készüljenek fel minden eshetőségre nem? Kisebb szemcsére számítottunk. Micsoda? Elvileg ez lenne a főfeladat, de épp erre képtelenek? Úgy néz ki, nem végeztek jó munkát.
  • Epikurosz
    #26
    Magyarul: gányolás.
  • kvp
    #25
    "Szerencsetlen kuldetes, lassan totalis csod lesz:/"

    Az a gondjuk, hogy sokkal tomorebb a minta mint gondoltak. Ennek vagy valamilyen kemiai oka van, vagy egyszeruen vizes (jeges) a talaj. Ez utobbira van nemi esely. Ha a szonda alatt vizjeg van es nem co2, akkor gyakorlatilag egy fagyott saros teruletre szalltak le. Ilyen helyen szaraz port talalni nem lesz konnyu feladat. Jo melyen vartak a jeget, de kiderult, hogy csak 1-2 centi anyag van rajta, erre a muszerek tervezesenel nem gondoltak. Mar az elso mintaban is volt valami so/jeg feleseg, pedig annak 30 centivel lejebb kellett volna lennie.

    ps: A legtrivialisabb es legdurvabb megoldast meg a vegere hagytak, ugyanis meg mindig ott az opcio, hogy a szonda karjaval addig utogetik a szuron levo port, amig eleg nagy mennyiseg at nem megy rajta.
  • torcipepe
    #24
    pedig gondoltak a szemcseméretre is, 1mm-nél kisebb átmérőjű szemcsék férnek bele. biztos a gyerek homokozójából vették a tesztmintát.
    a kémia és a malterkeverés nem az erősségem, de valami biztos összetartja azt is, mint a víz.
  • NYCBoy
    #23
    Nem kell annyira lehúzni szegény szondát! Van pár enyhítő körülmény:
    1. Nem az egyenlítő környékén dolgozik, hanem valahol a 60 szélességi foknál, azaz a többi szondához képest sokkal hidegebb és sötétebb környezetben!
    2. A többi szondáhozképest alacsonyabb költségvetéssel készült, sok alkatrésze a régi projectekből van!
    3. Fékezőrakétával szállt le sikeresen, amit a Vikingek óta nem tudott megismételni másik szonda!

    Sajnos nem várható, hogy lényegesen túlteljesíti a tervezett működési idejét, mert a marsi ősz/tél három hónap múlva érkezik, és ezen a területen sokkal sötétebb lesz, mint az egyenlítőnél, és még az is elképzelhető, hogy a CO2 hó betakarja a napelemeket.
  • Alexease
    #22
    Szerencsetlen kuldetes, lassan totalis csod lesz:/
  • Epikurosz
    #21
    Te, haggyad mán.
    Csaptelep?

    Kb. 5 éve kihívtam egy szerelőpárost, akik a helyi, kerületi lapban hirdették magukat, hogy "15 éves NASA-tapasztalattal vállaljuk bonyolult háztartási szerelvényei megbuherálását". (Kb. olyan ex-nasások voltak ők is, mint Dr. Nelson).

    Na, mindegy kihívtam őket, próba, szerencse.
    Ott gányoltak fél órán át. A műanyag csövet a hajszárítómmal melegítették fel, hogy hajlítani tudják, benzinlámpa helyett a gázégőmet használták, gányolás minden mennyiségben. A WC-tartály lefolyóját megcsinálták, de mellette, véletlenül letörték a WC-papírtartómat. A végén már azért is fizettem volna, ha nem csinálnak semmit, csak menjenek haza.

    No, mikor aztán elmentek, és a szomszédnénit is megnyugtattam, hogy nem törték át a falát, hevederzárral bezártam utánuk az ajtót, és mint az merikai krimikben, leroskadtam az előszoba padlójára, és fogadalmat tettem, mint Scarlett O'Hara az Elfújta a szélben, hogy mindhalálig hű maradok saját képességeimhez. Másnap már a barkácsüzlet polcai közt tüsténkedtem, és kialakítottam magamnak egy alap szerszámkészletet, ínséges időkre. Azóta kvázi minden otthoni szerelést magam végzek, kivéve azokat, amelyekhez kötelező a közüzemi szolgáltató szerelőjét kihívni.

    Csak halkan jegyzem meg, akkor lesz nektek marsi talajmintátok, ha én kezembe veszem az ügyet. :-))
  • Relax
    #20
    Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy megannyi pénz, tervezés, munka, tesztelés után nem gondoltak a szemcse méretre.
  • Molnibalage
    #19
    Márpedig, ha komolyan veszem ezt a hozzászólást, akkor az vagy.
  • Pochok
    #18
    Nem akarok szar arc lenni, de ennyi erővel egy darab szart is küldhettek volna a Marsra
  • Molnibalage
    #17
    Az hagyján, de azért az durva hogy annyi műszer van egy ilyen szondán ami itthon talán egy átlagos geológiai laborban sincs és mindez miniatürizálva.
  • valamit
    #16
    Lehet, hogy ha azt az égetőkamrát bekapcsolnák, akkor felfűtené annyira a kísérleti anyagot (ha elég közel van), hogy valamivel szemcsésebbé váljon.
  • jamborl
    #15
    nekem meg most se megy a csaptelep, azt se tudom mi az:(
    de ma 5 szamitogepet raktam ossze:) (alkatreszekbol persze)

    en tisztelem es becsulom a mai kor tudosait
    nem csak azt kell nezzek hogy mit tudnak megcsinalni, hanem azt is hogy teljen ki a koltsegvetesbol
  • assdf
    #14
    "70 éves autót mutatok: Rolls Royce."

    Ahogy már irták nézd meg hogy hány km-ert ment és hogy kik és hogyan szervizelték és hogy milyen igénybevételnek volt kitéve. És akkor hasonlitsd össze azt hogy megy évi 50 kmert meg hogy megjárja a világürt évi 2-3szor...
    (és akkor még nem beszéltem arról hogy egy ürrepülő mennyi alkatrészből áll, meg egy rolls rolye. több nagyságrendebeli különbség)

    "A régi űrcuccok is kibírták."
    A régi ürcuccok mit tudtak? volt rajtuk egy fényképezőgép meg egy kamera és csáó. Teli van ilyenekkel a mars, leszált, kattogtatott egy adag képet aztán ennyi. Esetleg volt rajta egy rádió és mondta hogy bip-bip.
    Azért van némi különbség egy ilyen között meg egy olyan ami képes kielemezni az adott ásványt stb esetleg még gurul is és nem akad el vagy ha elakad ki lehet szedni stb
  • lesko
    #13
    Én személy szerint bízom a sikerben márcsak azért is mert ha ez nem jönne össze az nagyon visszavetné a kutatásokat. Azt sem kellene elfelejteni,hogy az előző robotok is csakfél évre voltak tervezve és ha jól tudom a mai napig is működnek, igaz már elég sok probléma van velük, de a lényeg,hogy mennek. Ebből kiindulva itt is jók az esélyek még így is.

    Ja és nekem a minap sikerült kicserélni egy csaptelepet. :)
  • torma99
    #12
    Bazz ez azért nagy gáz, h ilyenen megcsusszannak...
    A futkorászós szondák nekem jobban bejöttek, bár tudom, h azokat teljesen más feladatra tervezték