Kb. 5 éve kihívtam egy szerelőpárost, akik a helyi, kerületi lapban hirdették magukat, hogy "15 éves NASA-tapasztalattal vállaljuk bonyolult háztartási szerelvényei megbuherálását". (Kb. olyan ex-nasások voltak ők is, mint Dr. Nelson).
Na, mindegy kihívtam őket, próba, szerencse.
Ott gányoltak fél órán át. A műanyag csövet a hajszárítómmal melegítették fel, hogy hajlítani tudják, benzinlámpa helyett a gázégőmet használták, gányolás minden mennyiségben. A WC-tartály lefolyóját megcsinálták, de mellette, véletlenül letörték a WC-papírtartómat. A végén már azért is fizettem volna, ha nem csinálnak semmit, csak menjenek haza.
No, mikor aztán elmentek, és a szomszédnénit is megnyugtattam, hogy nem törték át a falát, hevederzárral bezártam utánuk az ajtót, és mint az merikai krimikben, leroskadtam az előszoba padlójára, és fogadalmat tettem, mint Scarlett O'Hara az Elfújta a szélben, hogy mindhalálig hű maradok saját képességeimhez. Másnap már a barkácsüzlet polcai közt tüsténkedtem, és kialakítottam magamnak egy alap szerszámkészletet, ínséges időkre. Azóta kvázi minden otthoni szerelést magam végzek, kivéve azokat, amelyekhez kötelező a közüzemi szolgáltató szerelőjét kihívni.
Csak halkan jegyzem meg, akkor lesz nektek marsi talajmintátok, ha én kezembe veszem az ügyet. :-))