11
-
remark #11 "open source szavazas.. haha mindenki azt hekkelne."
Ezzel most azt akarod mondani hogy egy rendszer attol biztonsagos, mert titkos? (Azaz hogy nem tudod milyen modon van a biztonsag szavatolva.)
Valamint azt mondod, hogy azon biztonsagi megoldasok amik megvalositasa mindenki altal ismert (open source) nem jok, mert "mindenki oket hekkeli"?
Remelem csak felreertettelek... -
#10
open source szavazas.. haha mindenki azt hekkelne.
julius666 nem erted se a 2est, sem a 3ast.. :)
A 2es qrvara pont ellentete a kapitalizmusnak es qrvara a multik ellen van, kb esely a kizsakmanyolo status quo kibillentesere amit a multik teremtettek es ugy hivjak globalizacio.
A 3as pedig.. na ezt mar 3x fogalmazom at ugyhogy lehet h en sem ertem :P
A 4.es meg azert nem jo 5let, mert a nep qrvara nem ert hozza, de beleszolna, millio hozzaszolasbol 50 lenne ertelmes. Ha meg szavaznank a torvenyekrol, 2 het mulva nem lenne semmilyen ado.. -
remark #9 Jo lenne a netes (elektronikus) szavazas, de nem ugy mint az USA-ban, ahol az hatarozza meg hogy ki nyer, aki a szavazogepeket szallitja. Szoval kizarolag Open Source szavazorendszer johet szoba. -
#8
az 1-es pontra tényleg ott a wikipédia, vagy méginkább, a motorjával (asszem open source) bárki (akinek van elég nagy szerverparkja) létrehozhatna egy ilyet. De én egy történelmi "forrásgyüjtemény" létrehozását támogatnám inkább, ahol elérhető bárkinek bármilyen régi nagy könyv, képek, festmények, stb., beszkenelve, illetve "begépelve", a magyarázatok pedig egy linkben, v. mindegy hogy hogy, a lényeg hogy maga a forrás az tiszta legyen, és mindenki azt von le belőle, amit akar.
a 2.-es szerintem hülyeség, maguktól is kihelyezik a multinac. cégek amit csak lehet a fejlődő országokba (ld. - India, egyre inkább szoftvernagyhatalom lesz), ezt ha még támogatjuk is, nálunk fog nőni a munkanélküliség.
3. - ha a feltöltőkkel fizettetsz, akkor mégis ki fog feltölteni?
4. - ez jó ötlet, de én továbbmennék: lehessen neten át szavazni! Gondoljatok bele: így a fontosabb kérdésekről mind a nép dönthetne, a szavazások összköltsége minimálisra csökkenne. Csak egy biztonságos rendszert kéne kifejleszteni. Tudom, hogy a jelenleg a népesség mekkora hányada digitális analfabéta, de ezeknek a legjelentősebb része az idősek körül kerül ki, így 20-30 év múlva igencsak érdemes lesz ezen gondolkozni. Ahhoz meg már most le kell fektetni az alapokat. -
#7
pff 1-es pontról ne is álmodj, mert véletlenül az igazság kerülne bele, és nem a nyertesek által írt történelem... Ezt nagyon nem szeretnék a legnagyobb államok. -
lapaleves #6 amellett, hogy az előző postod 2. pontja kicsit átment vadkapitalistába én is egyetértek. és akkor most ezt felrakod nekik?
az 1-re tényleg ott a wiki. persze az is igaz, hogy a monokultúra nem épp természetes és emiatt sérülékeny. -
#5
4. Az egyes államok a törvényeik szövegeit egy semmire nem kötelező jellegű internetes vitára kitehetnék még a megjelenés előtt. (a Közlönyökhöz hasonlóan, csak épp korábban és neten, kommentelhető formában) Valamelyest pl. az itteni hírekhez hasonlóan lenne egy fix szöveg, amit a felhasználók elolvashatnának és kommentelhetnének. A használhatónak ítélt ötleteket, javaslatokat pedig az állam felhasználhatná. Így sok olyan szakember vagy épp lelkes amatőr is hozzátehetne az állami gépezet működéséhez, aki amúgy messze van a "tűztől". És az emberek is kicsit talán jobban magukéknak éreznék a törvényt. -
#4
a 2essel 1et ertek, a 3assal nem, az 1es re miert nem jo maga a wiki? Azon is van (es lehet boviteni persze) tortenelem.
Szvsz 1 enciklopedia eleg az egesz vilagnak, csak legyen lehetoseg alternativ jelenteseket, mas nezopontokat kozolni 1mas mellett. -
#3
egyetértek! 
-
#2
1. Létrehozhatnának egy Wikipédiához hasonló Enciklopédiát történelem témában. Amit mindenki a szabadidejében szerkeszthet és a wiki-hez hasonlóan vitatnak meg szócikkeket az emberek. Majd az így létrehozott történelmi enciklopédia tényeire alapozva adhatnák ki az egyes országok a saját történelemkönyveiket. Azaz közös alapokon építkezhetnének az ebben résztvevő országok történelemkönyvei, de legalábbis lenne mondjuk egy ilyen kiadás is országonként a sok másik mellett.
2. A fejlett országok digitális állományait könnyebben hozzáférhetővé tehetnék a fejlődő országok felé. Létrehozhatnának a fejlett országok olyan tudományos honlapot, ami a fejlődő országok polgárai számára a hétköznapi problémáik megoldására nyújtana segítséget. Sok esetben eszközt se kellene nyújtani, csak a már meglévő eszközeikhez jobb tudást, azok lehető legjobb felhasználását propagálni. Akár amolyan virtuális egyetemet is létre lehetne hozni, ami internetről letölthető elődadásokat tartalmazna jó minőségbe, amiket aztán más országok átvehetnének és előadókban kivetítőre kitehetnének, hogy onnan hallgassák az tanulók az előadást. Így fejletlenebb országok is tanulhatnának élvonalbeli professzoroktól és segíthetné a felzárkózásukat. Ehhez kapcsolódóan érdemes lenne a 3. világbeli internetes távmunkát is valamiképp felkarolni és az interneten keresztül akár kontinenseken átívelő munkaerőt alkalmazni. Érdemes lenne interneten keresztül közvetlenül megszólítani a fejlődő országbeli lakosságot befektetési céllal is. A Graemen bankhoz hasonlóan közvetlen hiteleket kellene interneten keresztül nyújtani nekik felkarolható programjaikhoz és ezzel az időnként tapasztalható állami korrupciót megkerülve talán hatékonyabb lenne az anyagi ráfordítás.
3. Úgy gondolom, hogy a digitális tartalom könnyen sokszorsítható és terjeszthető mivolta segíthetné az elmaradottabb országok kulturális fejlődését. Így ezt fel kellene karolni és a kieső jogdíjakat vagy általányban vagy mindig a tartalomszolgáltató irányából követelni. Azaz nem a letöltőket, hanem a feltöltőket kötelezni fizetésre. Így lehetőség lenne például az állami szférának vagy épp az alapítványi szférának kedvezményes feltöltésekre, például a már említett elmaradott országok kulturális megsegítésére, de ugyanakkor a fekete tartalom fehérdehetne, mert a nem támogatott feltöltéseket kő keményen behajthatnák. -
Déta #1 Öhm... Jó... 