A nagy szavazó topik

Narnia

Európa(Nyugat)
Ázsia(Japán)

Jó ez itt nekem Európában. 😛
Az már más kérdés,hogy szívesen felfedezném a többi kontinenst is nyaralás keretein belül.

Ebbe lehet valami, csak az egész olyan, mint a Szomszédok annó,

uncsi

Nyilván állítottam ekkora faszságot, nem csak te akarod belemagyarázni, ugye?

valami karib szigeten

Namost mindenki, aki számít itt vesz földet, ergó én itt szeretnék élni, mert kíváncsi vagyok, hogy mire készülnek a besték! 😄DD

Új-Zélandon (az asszem Ausztrália és Óceániai lemezhez tartozik)

Én igazából jönnék-mennék, ha tehetném.

másik bolygón

szeretem európát de ázsiára nyomtam.

nyilván annyi feltételtõl függ hogy ez igy eléggé légbõl kapott.
aki ráér elbeszélgetünk. 😄

ha van elég zsebem kitömve akárhova megyek. 😉

Maradnék Európában. Ország szintjén nem igazán tudom. Földrajzilag nekem jó Mo. is...

Európa (skandináv területek) és Észak-Amerika (Chicagotól északra) északi részei.

Nyilván az ausztrál nemzet ezen okok miatt a kihalás szélén áll <#rolleyes>

Az egész kontinens meg akar ölni. És változatosabbnál változatosabb módon képes is rá. Hogy végül egy kenguru rúgja le a vesédet, vagy kockamedúza mérge bénítja le az idegrendszered, esetleg csak simán szomjan halsz a sivatagban, az már igazából mindegy.

cserébe vannak pókok...jóóó nagy pókok,és egyéb élõlények amik nem kellemesek 😊

Ausztrália, vagy valami hasonló kellemes éghajlatú térség.
az "átlagos" EFD0CF színkódú bõrszín és éc meglétének hiánya komoly elõny.

európa, mediterrán térség

ezennel szeretném megköszönni a sok érdekes - tudományos - információt ami elhangzott a napokban. sok újat tanultam. 😉

"túlontúl tudatosan éli az életét minden téren és mindent a legapróbb részletekig megtervez / megvizsgál, utánajár.
Ennek az eredménye, hogy akár a felvágottakról, energiaitalokról, a dvd írókról vagy a ginseng gyökerekrõl képesek órákon át beszélni, vagy hetekig kutatni a neten.."

még magamra ismerni is remek volt. 😄

"És mondjuk folyamatos keveredés alatt kialakulhat-e a jelentõs diverzitás"

Minél kevésbé elkülönültek földrajzilag a populációk annál nagyobb a keveredés esélye, így fennmarad(hat)nak olyan génváltozatok is amik kisebb populációban eltûnhetnek (recesszív allélekre gondoljunk).
A válasz tehát: igen, naná. Az összpopuláción belül.

"kialakulhattak-e volna a mostani rasszok"

Nem valószínû. A rasszok (taxonómiailag: alfajok) kialakulása éppen a földrajzi elkülönülésbõl adódik (fõként az eltérõ abiotikus tényezõk mint szelekciós vektorok mentén térnek el a génállományok) és fennmaradásukat a helyi elkülönülés, a szaporodás kivitelezhetetlensége (anno mondjuk az ausztráliai és az europid emberek közt) tette lehetõvé.
Lassan ez is megváltozott (hajózás, utak, repülés, ipari forradalom, stb).

Szelekció:

Szelekciós nyomás mindig van, minden körülmények között, akár évszakonta változhat akár naponta, akár évezredekig ugyanaz, stb.. és nem egyetlen vektorra kell gondolni hanem millióra, trillióra. Mindezt egyidõben, szimultán.
Egy adott fajra nézve az élõlények csupán a biomasszát adják, a genomot alakítják és újítják meg, gyúrják anyaggá a genetikai információt a mindenkori abiotikus / biotikus környezetnek szelekciós vektortérnek megfelelve.
Az egyed kiszolgálja a fajt.
A faj csak manifesztálja a genomot, kiszolgálja az információt.
Az intelligenciával általában egyed és szervezõdésszinten egy egyént vagy egy társadalmat jellemzünk, ugyanakkor a genetikai információnak mint absztrakt fogalomnak a környezettel való interakcióját is nevezhetjük egyfajta intelligenciának (a környezet hat a génekre az egyedek populációira gyakorolt szelekciós nyomáson keresztül míg vica versa: a gének megjelennek az egyedekben amik fenotípusosan alkalmazkodnak a környezethez, de bele is szólnak abba, alakítják, hasznosítják, átformálják azt).

Az érdekesség most jön: a genetikai információ mely mindig is uralta a biomasszát tartalmazza azt a fenotípusos lehetõséget (intelligencia) ami alapján az egyed képes a GMO-ra, azaz visszahatni a génekre.
Ez történik most.
Megpiszkáljuk a saját forráskódunkat.

És innen már vigyázni kell mert részint nem tudományos hanem metafizikai / filozófiai a kérdés: vajon ha a természet nem "akarná" hogy belepiszkáljunk a kódba, miért adta meg (megadta-e volna) a lehetõséget olyan intelligencia létrejöttére ami lehetõvé teszi a a fajnak a technológiát (GMO) a genetikai információnkra való visszahatásra??
Vajon ez még összeegyeztethetõ-e a genom "akaratával" vagy ez lényegében egy újabb szelekciós "próba" ami eddig nem várt szinten jelent meg a fajunk elõtt?

Felszabadulás ez lóugrásban vagy Darwin díj? :-)

Én egy ideig nagyon csak az európai nõket pártolttam, de aztán láttam pár nagyon gyönyörû félvér / kubai nõt is. <#finom>

És mondjuk folyamatos keveredés alatt kialakulhat-e a jelentõs diverzitás, kialakulhattak-e volna a mostani rasszok, lehetséges-e egyáltalán bármilyen szelekció?

Dehogynem, pl.:

- domináns- recesszív öröklésmenetû alléleken domináns beteg (nem kívánatos) "A" génváltozat beszivárgása tiszta recesszív homozigóta (aa) populációba.

- domináns- recesszív öröklésmenetû alléleken recesszív letális "a" génváltozat beszivárgása tiszta homozigóta (AA) populációkba. Heterozigóta hordozók (Aa) megjelenése.

- intermedier öröklésmenettel a fenotípus arányainak nem kívánt eltolódása a populáción belül

- fajtatenyésztésben, fajtanemesítésben szaporításban a (bármilyen) nem kívánatos génbeszivárgás a fajtajelleget torzítja az utódokban, (ugyanakkor erõteljes heterózishatást hoz, javít(hat)ja a génállományt, növeli a diverzitást) Ez a tenyésztõnek rossz, a természetnek "jó". Pontosabban nem jó, hanem az egyensúlyi helyzetre való törekvés megjelenése.

A génáramlás nem járhat hátrányokkal?

keress meg pmben, tudok arzénmentesítõ megoldást

Ezen már Én is gondolkodtam. Közvetve valószínû, hogy: IGEN

Az egész országban Békés megyében ittam a legjobb ízû vizet. Lehet hogy az arzéntól van olyan jó íze? 😊

Nam volt ez szarkasztikus, anno asszem "felétek arzénos a víz" kérdés borzolta fel a kedélyeket.
Itt Békés megyében továbbra is az és továbbra is iszom 😊

Erõsen dolgozok amúgy a önreprodukciómon, hogy ne dögöljek meg 😄

Hmm, de szarkasztikus voltam anno. :-)

Valószínûleg csak az volt az oka, hogy a környezetemben túl sok olyan tudományos megközelítéssel dolgozó, "mérnök lelkületû" polgártárs, avagy mérnök van aki (némileg persze joggal) túlontúl tudatosan éli az életét minden téren és mindent a legapróbb részletekig megtervez / megvizsgál, utánajár.
Ennek az eredménye, hogy akár a felvágottakról, energiaitalokról, a dvd írókról vagy a ginseng gyökerekrõl képesek órákon át beszélni, vagy hetekig kutatni a neten..
Na ez nekem néha sok, a túlaggódott élet, túlkomplikált döntések hálójából szabadulva szeretnék néha egyszerûbben élni.
Imádom az asztrofizikát, matematikát, a biológia szakterületeit, entomológiát, genetikát, élettant, de hétvégén pl. drótkerítést húztam, dísznövényt metszettem, kutyát treníroztam és kifejezetten kikapcsolt a fizikai munka.
Néha tehát a sok civilizációs félelmünktõl félrevonultan szeretnék "csak úgy" ösztönbõl élni, aggodalom nélkül meginni a napi aszpartám és aceszulfám-K adagomat, és ösztönbõl halni ha majd kell.
Felesleg ezt túldramatizálni, minden és mindenki meg fog szépen dögleni, csak türelmesen és békével várja ki a sorát... :-)

Megkövetem magam, mert más típusú anyagok kapcsán értekeztünk anno 😊
Nem aszpartám, hanem aceszulfám-K<#whatever>

"egy nagydarab afrikai néger és egy alacsony kis kínai ember között kisebb genetikai különbség van, mint mondjuk két azonos törzsbe tartozó csimpánz között"

Ez igaz, két ember átlagosan 3 millió bázispárban tér el egymástól (3 milliárd bp-unk van, tahát a genom 0,1%-a különbözik). Csimpánzoknál ez a szám 0,4%, tehát 12 millió bp eltérés van. (Nekem is a véleményem, hogy ezek mind tanult dolgok, olyan banális élményektõl függenek, hogy kik voltak az óvodába lányok, ki volt a szomszéd anyuka. Persze ennek csak akkor lesz játéka, ha a biológiailag meghatározott szûrés már megtörtént, pl. legyen valaki akármennyire is szimpatikus, ha totál torz feje van képtelenek leszünk szépnek látni - persze idõvel megszokjuk, a sok + élmény árnyalja, és akár azt is kijelenthetjük, hogy szép, de azért egy más értelmû szépség. Fordított esetben pedig akármennyire ellenszenves embert sem fogunk tudni nem szépnek látni, ha az illetõ arca szimmetrikus, olyan arányokat mutat, mint amit az emberi agy tudatalatt állandóan keres. Legfeljebb azt mondjuk, hogy elismerem, hogy szép, de taszít, kiráz tõle a hideg, stb.)

morcosytya: így van, a 3 millió bp eltérés 8%-a "kell" arra, hogy külön nagyrasszba kerülj, a maradék 92% már rasszon belül fog különbözõvé tenni.

Amúgy az is érdekes, hogy pont az alacsony diverzitás miatt, ha csak egy izolált populáció is élne túl egy tömegkatasztrófát, akkor sem lenne jelentõs a további diverzitásbeli csökkenés, mindössze 16%-a veszne oda az emberi összgenomnak akkor, ha csak egy pici falu maradna az emberiségbõl. Ennek nyilván az az oka, hogy régen egy sokkal diverzebb, és nagyobb egyedszámú populáció legalább egyszer (egyébként ember esetében bizonyított, hogy kétszer is volt ilyen esemény) közel került a kipusztuláshoz, akkor nagyon erõsen leesett a diverzitás, és mára ez a populáció vitte fel az egyedszámot 7 milliárdra, de ahogy arról már volt szó az egyedszám felvitele semmilyen jelentõs hatással nem lesz a diverzitásra (izoláció és környezetenként eltérõ szelekciós nyomás hiányában). Vannak számítások arra, hogy az ilyen bottle neck szakaszokban mennyi lehetett a teljes emberi populáció száma, én legutóbb 70.000-et hallottam, de egyesek szerinr 20.000 alá is esett az egyedszám. Kicsit megtévesztõ módon ezt hívják Ádámnak/Évának azt a látszatot keltve, mintha egyetlen személyrõl lenne szó, és tõle jönne minden génünk, holott itt most kis populációkról van szó, ahol könnyen megeshet, hogy valóban minden nõ adott lókuszon ugyanazt a génváltozatot viseli. Így az Éva lehet 1 személy, vagy 8 is, sosem fog kiderülni, mert adott génre nézve egyformák voltak. (Az persze igaz, hogy minden új gén egy adott egyedben képzõdik mutációval, és onnan terjed el, mondjuk egy marker is így jelenik meg adott populációban, és ekkor Ádám/Éva valóban egyetlen konkrét egyedet jelöl, sajnos néha ezt a két dolgok bottle neck populáció, vagy egy egyedben megjelenõ mutáció keverik, vagy uúgy Éváznak, Ádámoznak - Spektrumon, NatGeo-n lehet sok ilyen, amúgy nem annyira zavaró, következetlenséget hallani. Tehát egyrészt használják kis populációra, miközben az összgenomról van szó, illetve egy egyedre, akinek egyetlen (mutáns, nála elõször megjelenõ, azaz az õ iverszervében mutálódó) génjét nézik.)

Ez kicsit bonyolultabb ennél (és OFF is ide erõsen), a baktériumoknál nem igazán csak a faj a mérvadó taxon, hanem baktérium-törzsekben gondolkodunk.

Escherichia coli: habár egy faj, rengeteg baktériumtörzse létezik, némelyik humánpatogén (káros) némelyik a normál bélflóra része és K-vitamint termel vagy kiszorít más azonos niche-t foglaló patogéneket (azaz hasznos).
Plazmidbevitellel génmódosított E. coli baktériumokkal termeltetnek inzulint, aminosavakat, hormont, enzimeket, stb. A gyógyszeripar és a géntechnológia kedvencei több okból is.

Aszpartám egy (L-aszparaginsav és L-fenilalanin tartalmú) aminosav dipeptid metilészter, egy fenil-alanin forrás, azaz bomlásával fenil-alanin jut a szervezetbe. A phenylketonuria (PKU) betegségben szenvedõkre nézve lehet halálos.
Bomlástermékei közt ott a hangyasav, formaldehid, metanol. Ez nem annyira egészséges... 😊

GMO (genetikailag módosított) E Coli-val termeltethetõ fenil-alanin, csakúgy mint más aminosav.

Ergo: nem minden E. Coli baci törzs "kakija" aszpartám, de "rávehetõek" GMO-ként a termelésére..

2 évig éltem Miskolcon, mondhatod

de za aszpartám az e-coli baci kakija nem?

Egyébként meg a hélium-3 reaktor mellett egy biológiailag semleges édesítõszer (sõt az egyenesen egészséges, salaktalanító kóla) az a találmány amire nagyon éhezik már ez az emberiség.. <#idiota>

Lehetne mondjuk "Kaka Kóla".. stb

Dehogyis, igazad volt! Azóta utánaolvastam. 😊

Ugyanakkor ki akar örökké élni? Light Cola az egyetlen káros szenvedélyem, errõl már nem vagyok hajlandó leszokni.. :-)

"Minden ember DNS-ének 99,7-99,9%-án osztozik bármely más emberrel ezen a bolygón (egyszerû nukleotid polimorfizmus (SNP) analízis alapján)."

és anno te baszogattál, amikor a benzoszulfimid és aszpartám rákkeltõ hatásait ecseteltem<#banplz>

Az egyedek közti genetikai diverzitás mértéke rasszon belül nagyobb lehet mint két nagyrassz között: igaz. Csupán emiatt viszont a rassz fogalmat megkérdõjelezni tudományosan nem lehet (a "filozófiai" fajelmélet persze nem a biológia tárgyköre).

Minden ember DNS-ének 99,7-99,9%-án osztozik bármely más emberrel ezen a bolygón (egyszerû nukleotid polimorfizmus (SNP) analízis alapján).
A maradék adja ki a genomiális különbözõséget.
A genotípusos eltérésbõl az egyedfejlõdés során manifesztálódik a fenotípusos, azaz a külsõ jegyekben is megjelent különbözõség / v. éppen hasonlóság.

A humán genom (DNS) génekre/allélekre nézve nevezhetõ (gén)"térkép"-nek, de egy egyed alakiságára / megjelenésére nézve nem mint térkép hanem sokkal inkább mint "eljárásrend" mûködik (lényegében az rns-en keresztül). Azaz nem kódol sejtrõl sejtre, hanem azt írja elõ mely életszakaszban mikor és milyen fõ szabályok szerint ágazzanak el a biokémiai folyamatok (fehérjeszintézis stb), mikor mit "gyártsunk", mikor kezdjük el...
Ez azt eredményezi, hogy nagy vonalakban minden ember megegyezik: humanoid, egy szíve van 2 veséje, ugyanaz az alapvetõ morfológiája és anatómiája (csontozat, izmok) stb..
Egymillió emberbõl szinte mindegyiknek lesz 2 lába, 2 keze és egy feje, de még az egypetéjû ikrek sem egymás tökéletes sejtszintû másolatai, hiszen minden sejtosztódás egy-egy újabb esély a hibára, egy sejtszintû mutációra, eltérésre, lényegében egy új "döntés" ahol a valóság (biokémiai szinten) elágazik.

Igen, más a testszaguk (mint ahogyan a vérképük, neuroendokrin rendszerük "finomhangolása" is, vagy az átlagolt örökletes intelligencihányadosuk), DE ahogyan Hisf8 is írta: ebben is nagy különbségek lehetnek a rasszba tartozó egyedek között is.

én borsodból többet is tudnék,de sajnos azt a pesti agy nem fogja fel...

mondasz egy példát belsõ tulajdonságra, ami rasszfüggõ?

pedig én olyasmit hallottam, hogy egy nagydarab afrikai néger és egy alacsony kis kínai ember között kisebb genetikai különbség van, mint mondjuk két azonos törzsbe tartozó csimpánz között. a másik meg, ami szintén nem tudom, mennyire pontos, hogy a külsõ fizikai jellemzõket a genom mindössze 1%-a kódolja
most ez alapján az ember külsõ tulajdonságai, bõr és szemszíne, testalkata stb. milyen szinten lehet mérvadó az ember teljes génállományának tekintetében?
ezért feltételezem, hogy a hajszín, bõrszín, testalkat-preferencia szinte teljes mértékben tanult dolog, és nem genetikai alapú

Igen

persze függ attól hogy milyen a családja (leszarom ha zsici negró vagy mittom ha rendesek)

Ázsiai lányok a gyengéim. 😄
Illetve fehérek közül a hófehér bör. 😄

De akkor ezt egybe kell kötni mesterséges megtermékenyítéssel, ilyenkor a beültetendõ zigóta teljes genomját is megszekvenáltathatja valaki, ha érdekli (még nem olcsó, de idõvel az lesz; genetikai betegségekre meg szerintem mesterséges megtermnél alapból szûrik a beültetendõ zigótákat).

Indokolt esetben lehet mintát venni magzatvízbõl, méhlepénybõl, de ezek mind komplikációkat okozhatnak, vetéléshez vezethetnek, szerintem just for fun ilyet nem engedélyeznek.

pénztárcát nem gyártanak akkorát itthon 😉

amúgy valóban nemsokára mi mondjuk meg milyen szinü legyen 😉 ja de isten. bocsánat 😄

<#nevetes1>

A "kiüt a kölkömön" azt nem a betegségre értettem, hanem pl. én fehér vagyok a leendõ feleségem pl majdnemfehér félcigány, de a kölyök vadcigány kinézetû lesz.
Azt nem szeretném.

Ha jól tudom 1-2 cég már foglalkozik ilyennel, hogy a megtermékenyített petesejtbõl vesznek mintát és megmondják, hogy cukros lesz-e, vagy Alzheimer-kóros stb.
Igaz, vagy Magyarban ilyen nincs?

Igen.

Csak c nem. 😊