A nagy szavazó topik

Hát igen, jó lenne valami statisztika, de én sem találtam.

Az óceániai népek esetében mi a helyzet, tudsz valamit róluk?

Tényleg érdekes, egyelõre csak spekulálnak, mi lehet az oka, bár itt azért csak egyedszámról van szó, betegek arányáról nem szól a cikk, kéne egy ugyanolyan adat, mint a japán-magyar esetében, hogy ugyanazt a paramétert tudjuk összehasonlítani (genetikai betgeségben szenvedõ újszülüttek százaléka). A királyi családok (egyiptom, európai uralkodóházak) példája nyilván elég elrettentõ, de tudtommal a szaporulattal ott sem volt gond, csak a végén már kíméletlen volt az egészségi állapotuk. Raszputyin is azért "futhatott" ennyire be, mert a kis cárevics súlyos beteg volt, egyiptomi múmiák meg tényleg horror kategória, akár 2-3 genetikai betegség is egyetlen személyben.

Ez a genetikai diverzitás nálunk jóval kisebb, mint az állatokban, így, ebben a formában, tuti, hogy kacsa. A fajok 90%-a Hexapoda (mondjuk fordítsuk rovarnak), és messze náluk a keggyakoribb a szûznemzés, ami igazi gyilkosa a gének diverzitásának. (Van olyan kiterjedt élõhely, ahol mondjuk él 50.000 egyed, de ezek mind 5 külön egyed klónjai, ez embernél, olyan mintha belõled, vagy belõlem 10.000 klón lenne. Talán még városi rangra is emelnék azt a települést, ahova beköltöznél/nék.)

Ember párválasztása marha messze van az ilyen leírásoktól. Az egy ennél sokkal bonyolultabb folyamat (ettõl függetlenül, ha tartanánk magunkat ahhoz, hogy mindig a legkülönbözõbb genommal rendelkezõ partnert válasszuk, akkor lenne a legkisebb az esély genetikai beteg gyerekre). Ha valaki egy ilyen leírással akarná modellezni az emberi párválasztást, az kb. annyira lenne sikeres, mint pemzlivel nekiállni megfesteni a Mona Lisát.

Testszagok. Hát nekem volt cigány osztálytársam több is, és én azt fedeztem fel, hogy aki fürdött közülük, annak nem volt semmilyen szaga. Viszont volt olyan nem-cigány osztálytársam, aki nem fürdött, de ennek ellenére nem volt meg ez a jellegzetes szaga - másképp volt kib. büdös😊 Igen, teljesen elképzelhetõnek tartom, hogy az egyes populációk másképp bûzlenek, ha nem fürdenek. Illetve más a verejtéktermelésük üteme, mértéke, stb. Azt hiszem az afrikai csoportok nagy része zsírosabb bõrû, de mondjuk kisebb egységeken, pl. Európán belül is biztosan sok ilyen eltérés van.

Párválasztáshoz még: valóban ritkább a nagyrasszok közötti vonzalom, inkább szeret mindenki rasszon belül maradni. Például az aberrált, pszichopata szexuális bûnözõk szinte kizárólag a saját rasszukon belül követnek el támadásokat, gyilkosságokat. USA-ban a rendõrség, ha látja, hogy ilyen típusú bûnesetnél (nem sima rape) az áldozat fehér, szinte azonnal mellékvágányra teszi a feketebõrû elkövetõk utáni nyomozást.

És amúgy nekem is elsõsorban a kaukázusi típusú nõk tetszenek, bár egyértelmû sötét bõr, sötét szem, sötét haj preferenciával. Pedig én vikingek után is kémkedhettem volna, még a szakállam is vörös lenne, ha nem végnám le - német, dán felmenõk... Az ázsiai nõk teljesen hidegen hagynak, viszont a mélyfekete bõrû, nagyon vékony, alacsony, és kedvesen gömbölyded, kislányos arcú afrikai nõk engem teljesen le tudnak nyûgözni a szépségükkel, kecsességükkel, szerencsére élõben is ismerek valakit, aki pont ilyen, bár csak látásból, mert nem beszélünk közös nyelvet - õ csak franciául tud, angolul eléggé csak pötyög, magyarul pedig most tanul. De a szépség persze totál egyedi, szinte bárki meg tud fogni, akár egy kék szemû, szõke hajú lány is - ha valami csoda folytán észreveszem a tömegbõl, hogy egyáltalán ott van😊 Egyedül tényleg az ázsiai nõk kivételek, belõlük sokat látok élõben is, tévében, neten, bárhol, és 0 reakció, egyszerûen semmi hatásuk, jóformán nem is nõként élem meg a jelenlétüket. Cigánylányok nagyon tetszenek, kár, hogy nem akkor élek, amikorra beérett a különféle felzárkóztatási programok gyümölcse, akkor nekem Mo. maga lenne a kánaán, így sajnos nagyon nagy szakadékok vannak még szemléletben, stb. De egy szimpatikus, okos, szép cigánylánnyal szívesen összeismerkednék, és nem csak rövidtávra gondolok. Olasz, spanyol nõk tetszenek még nagyon egyébként, csak õket errefelé nem gyakran látni😞

érdekes az arany mindezt ugy hogy nekünk magyaroknak is szép kevert genallomanyunk van.
elvégre párszáz év alatt átment rajtunk fel Eurázsia 😊

engem ez tényleg lehangolt.

elsõ körben kerültek elõ a " nem fürdõ cigányok meg büdös kínaiak "
és meg senki se rasszista 😊

legalább több svéd domina és spanyol bombázó jut nekem ^^
bocsánat de beszûkült látásmódnak tartom.

Csak mint érdekesség, nem vitatémának szánom: link

ejj szép új világ 😞
korcshegyek

"Egyébként ez a kérdés nekem nem is annyira tetszés-nemtetszés, sokkal inkább filozófiai szempontjából lényeges. Egyesek szerint a keveredés a jobb, szerintem meg a elkülönülés."

Így van, az egészséges utódok szempontjából nem ízlés kérdése, de sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak, mert nem is filozófiai kérdés, hanem kõkeményen tudományos, abból a fajtából, amit szerencsére számolni is lehet.

Az emberi genom 3,2 mrd bázispárból áll, és mondjuk 25.000 génünk van (ez ennél bonyolultabb kérdés, mert ott vannak a szabályozó régiók, az alternatív splicing, tehát a géntermékek száma jóval több lesz, lényegtelen most). Adott génre mindig x számú variáns létezik, x-et az egyszerûség kedvéért ezentúl vagyük 2-nek. Egy átlagos emberre 3-4-5 halálos, vagy nagyon súlyos genetikai betegséget okozó gén megléte a jellemzõ - nyilván azért nem vagyunk mindannyian betegek, mert a testvérkromoszóma ugyanazon lókuszán van egy másik génünk, és ez pl. autoszómás recesszív betegségek esetén elég is - fõleg ilyen van, meg ivari kromoszómához kötött recesszív.

Ugye hogyan alakul ki egy új génváltozat; mutációval. Mondjuk vegyük a legegyszerûbb esetet. Adott X populáció 75.000 évve ezelõtt izolálódik Y és Z populációkra, Y populációban 50.000 évvel ezelõtt megjelenik "A" vad allél mutáns veriációja "a" (az öröklõdés típusa mondjuk legyen a legegyszerûbb: A domináns, a recesszív), és részaránya 0,1-re emelkedik (mondjuk kapcsolva volt egy olyan génhez, ami nagyon elõnyös volt, és magával húzva megemelte). Z populációban A az egyetlen allél a lókuszon. Y és Z populációk izolációja pont az én életmben szûnik meg. Vajon, ha felteszem, hogy Y populáció tagja vagyok, honnan érdemes párt választanom - feltéve, hogy minél egészségesebb utódot akarok?* Y-ból, vagy Z-bõl? Számoljuk ki! Ha Y-ból választok partnert, akkor mekkora a valószínûsége, hogy aa genotípusú gyerekem lesz? Nyilván 0,01. Mekkora a valószínûsége annak, hogy Z populációból választott partnerrel aa utód születik? Könnyen belátható, hogy nulla, hiszen Z-ben csak AA genotípusú egyedek vannak, még akkor is egészséges heterozigóta gyerekem születne, ha én magam aa, azaz halott lennék! Hogy a gyerekem hordozó (Aa) lesz, annka is csak 0,1 a valószínûsége, és 90%, hogy az utód homozigóta domináns lesz! Azaz még az unokáimat is jól bebiztosítottam ez ellen a csúnya betegség ellen, ha Z-bõl választok partnert.

Persze most elõjöhet valaki azzal, hogy ok, persze ebben a kiragadott példában igazam van, mert direkt egy ilyen tök szuper populációt választottam, ahol mindenki egészséges, nem nagy ügy, hogy így elõnyös. De gondoljunk bele abba, hogy milyen lehetséges helyzetek állhatnak elõ egy adott génre nézve populációk keveredésekor.

1. eset: az allélok arányai megegyeznek -> teljesen mindegy melyik populációból választom a partnert.
2. eset: Y-ban magas, Z-ben alacsony "a" (ezentúl mindig Y tagja vagyok) -> Z-bõl kell választani, óriási elõny
3. eset: Y-ban alacsony, Z-ben magas -> jobb lenne Y-ból választani, de Z sem annyira rossz, mivel Y-ban eleve kevés "a" van, ezért nagy valószínûséggel én is "A"-t hordozok, tehát kicsi hátrány

Más lehetõség (felállás) nincs.

Jól látszik, hogy egyetlen rossz felállást kell elkerülni, a magas "a" + magas "a"-t, erre pedig az egyedüli biztos taktika, pont az Y+Z párosítás.

Most vegyük ehhez hozzá, hogy 25.000 génünk van, és akkor megértjük, hogy miért fokozottan elõnyös Z-bõl választanom. Mert ez a sok ezer gén ebben a modellben ezt jelenti: A-a, B-b, C-c, ... , Z(25.000. tag)-z(25.000. tag). Nyilván van egy csomó arány, ami azonos, van ami egyikben magas, másikban alacsony, és fordítva, teljesen véletlenszerû, hogy melyik gén éppen melyik populációban milyen arányú. Namost egy génrõl már láttuk, hogy, ami egyedül számít, hogy azt az egy igazán rossz párosítást (x-x) elkerüljük. Egy génre (nem tudom, hogy az én populációmban nagy-e x aránya X-hez képest, vagy pont fordítva az idegen populációban nagy) óriási elõny, ha 2. eset állt fenn, és kis hátrány, ha 3. eset. A két populációban hasonló, közel 0,5-0,5 arányban fordul a 25.000 gén recesszív verziója, mondjuk van 5000 az egyikben, 5000 a másikban. Mit is jelent ez? Azt, hogy ha Z-bõl választok, akkor 5000-szer jutok nagy elõnyhöz, és ötezerszer kis hátrányhoz**, megéri? hogyne érné meg. Mi van, ha rosszabbak az arányok, mondjuk 0,4Y-0,6Z, akkor kapok 4000 nagy elõnyt, és vállalok 6000 pici kockázatot, még ez is bõven megéri nekem, Z partnernek meg pláne, kap 6000 nagy elõnyt, 4000 kis kockázatért. Ezzel szemben mi van, ha Y-ból választok? 4000-szer kockáztatom meg a magas a + magas a-t. Ez nyilván nem jó stratégia, nem is véletlen, hogy a természet arra alakított ki szerveket, hogy észleljük a genetikai különbséget, és (adott körülmények között) mindig a lehetõ leginkább eltérõ egyedet válaszzuk, mert ezzel hozhatjuk létre a legjobb minõségû utódokat.

Remélem most már sikerült megérteni, miért nem ízlésbeli, vagy filozófiai kérdés a Z-bõl való választás elõnye.

*Ez fontos kitétel, mert valójában nem mindig szempont, hogy az utód a lehetõ legegészségesebb legyen. Pont ezért létezhetnek autoszomális domináns genetikai betegségek! Ilyenkor fenotípusosan, ránézésre is látható, hogy a partner beteg, (és ember esetében az is tudható, hogy a gyerek is minimum 50%, hogy beteg lesz, bocsánat, az õrült állatrajongóktól, de én más élõlénybõl nem nézem ki, hogy ezt elõre belássa) mégis utódot vállalnak - pl. abban a párosodási idõszakban sok idõ lenne már jobb partnert keresni, nagyon sikeres évben (jó idõjárás), sikeres párzás után bevállal egy rizikósabbat, növények azt se tudják kitõl jönnek a spermák - max. a pollen falát tudják érzékelni, ha ott van valami nagy gond, akkot nem engedi be - vagy nem tudom, növényeknél hogy megy az ilyesmi, embernél érzelmek, stb.

**Nyilván nem lesz minden recesszív allél halálos, vagy káros, de ezek között lesz az összes ilyen - ebben a modellben. Valójában tehát csak azt kockázatom, hogy az 5000 recesszív allél között lesz 3 halálos, és ez találkozik a recesszív párjával, ez viszi le élhetõ arányokra a párosodási kockázatot Y+Y (Z+Z) felállásban, de a modell szempontjából lényegtelen, hiszen, ha ebben a bonyolultabb modellben vagyunk, akkor az Y+Z felállás is megkapja ugyanezt a 0,00x-es szorzót, tehát ez az egyszerüsítés voltaképpen nem más, mint 0,00x-el leosztani mindkét oldalt.

köszönöm, így már tiszta a dolog

ez a párválasztás része érdekes. úgy tudom, hogy az ember immunrendszerének mûködése nagyban meghatározza a testnedveinek szagát. és ezt érzékeljük tudat alatt, azaz ha valakinek nagyban eltér az immunrendszere a miénktõl, annak a testszaga kellemesebb lesz számunkra
de ugyanakkor az is tapasztalati tény, hogy egy adott populáció elsõsorban saját rasszból választ párt. egy afrikai vagy japán vonzó lehet mint egzotikum, de közülünk legtöbbet mégis egy magyar, de legalább európai lányt választanának szívesen ha az a kérdés, hogy kitõl akarnak gyereket. nem lehetséges, hogy ez nem pusztán társadalmi nyomás, vagy megszokás?
Azaz egyértelmû, hogy többnyire azt fogja követendõnek tartani és ahhoz alkalmazkodik, amilyen közegben felnõtt.
De például egy néger lány verejtékmirigyei intenzívebben mûködnek, erõsebb testszaga van, ahogy pl. egy kínai, vagy egy cigány szaga is kellemetlen számunkra, tisztálkodás ide vagy oda. Nem lehet, hogy az ilyen tipikus reakciók, mint a "négerszag" azt jelenti, hogy a rassz már túl távoli számunkra ahhoz, hogy a keveredés elõnyös legyen? bár tudom, hogy az emberek közötti a genetikai diverzitás jóval kisebb, mint a legtöbb állatfajban, de feltételezem, hogy mi talán nem alkalmazkodtunk olyan jól a szélsõséges keveredéshez. azért a kaukázusi és az afrikai típus már nagyon rég volt, hogy elvált egymástól.

Japán: Japanese people are more genetically diverse than Koreans or Chinese people (both ethnicities have very high percentages of their own rare DNA). All that is known for certain is that the Japanese origins are spread throughout Asia.

Tehát nem is alacsony a diverzitás, nyilván ez annak köszönhetõ, hogy eleve nagy genetikai változatosságot mutató embercsoportok népesítették be a szigetet. "rate of genetic disease in about 1 per 100 newborn Japanese babies" ez a genetiakilag beteg újszülöttek aránya - nálunk 4% újszülötteknél, 8% fiatal felnõtteknél (20 éves). Mielõtt megkérdeznétek, azért lesz magasabb, mert a gének az egyedfejlõdés során nem egyenletesen, hanem idõben változó módon fejezõdnek ki, 5 évesen más génjeidrõl fognak mRNS-ek átíródni, mint 20 évesen - épp ez az oka, hogy 5 évesen gyereknek nézel ki, 20 évesen pedig felnõttnek.

Természetesen befolyásolja azt is, egy lista azokról az idegrendszeri betegségekrõl, melyeknke genetikai okai (is) vannak: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK22197/

"Ekkora populációnál felesleges a beltenyészet veszélyérõl beszélni" - teljesen rossz megközelítés, ami elérulja, hogy semmit nem értettél meg a középiskolai anyagból, ami nem meglepõ, mert maguk a tanárok sem értik. Egy populáció egyedszáma irreleváns az utódok változatosságára nézve, csak a genetikai diverzitás számít. Egy csomó állatfaj (pl. parthenogenesissel és ivarosan is szaporodó fajok) óriási egyedszám ellenére genetikailag lehet, hogy csak 5 különbözõ verzióból állnak, anniyra extrémen alacsony a diverzitásuk. Míg léteznek populációk, amelyek egyedszáma nagyon kicsi, akár a kihalás szélén is állhatnak, mégis nagyon sokféle allél megvan náluk a fajra jellemzõ összgenomból - pont ezek lesznek a fokozottan védett populációk.

Izlandon olyannyira nagy a probléma, hogy állami programokkal próbálnak idegeneket odacsalogatni, elég nehéz dolguk van, mert nem túl népszerû a hely.

"távolságok miatt alig volt mozgás a települések között, de most már ott is más a helyzet" - ugyanaz a hibás szemlélet újra visszaköszön. Ha egy populáció kiindulási diverzitása nagyon alacsony, akkor hiába szaporítom fel az egyedszámot, a diverzitást nem tudom növelni, csak elhanyagolhatóan kis mértékben. Az a stratégia, hogy felszaporítom az egyedszámot, izolálok (mondjuk 10 populációra), majd feloldom ezeket, és újra összeengedem mûködik, csak nem ilyen idõtávlatban, mint a skandinávok esetében. Pont ezért kell a genetikailag egészséges gyerekért egy olyan partnerrel összeállni, aki régóta izolálódott populációban van, de még egy fajba tartozik - amúgy sok állatfajnál ez sokkal-sokkal olajozottabban mûködik, mint pl. embernél õk tele vannak jó kis kemoreceptorokkal, amik pont olyan jeleket kutatnak, amik azt jelzik, hogy nagy-e köztük a genetikai távolság. Nekünk is vannak ilyen képleteink az orrunkban, és tudat alatt bele is szólnak a párválasztásba, egyelõre tisztázatlan milyen mértékben.

""vendégek" védtelenebbek az ottani betegségekkel szemben" - ez valóban így van, de az utódaikra nézve már nem lesz igaz*, mert kapnak egy fél genomot a helyiketõl. Evolúciós szempontból pedig lényegtelen, hogy adott egyeddel mi történik, miután már megjelentek az utódai a populációban, és õ maga már nem szaporodna.

*ez nem teljesen igaz egyébként (mármint az, hogy rögtön ugyanolyan védettek lesznek a helyi betegségekkel szemben, mint az õslakosok), mert mindig adott gén gyakorisága számít. Például megjelenik egy új betegség, ami mondjuk (aa) genotípusú egyedeket megöl, (Aa) egyedeket megbetegít, de nem öl meg, (AA) egyedeket csak fertõz, de nem betegít meg. Van egy 0,9 (aa), 0,09 (Aa), 0,01 (AA) populációnk. Itt nyilván az igen intenzív szelekciós nyomás hatására fel fog menni (AA) és (Aa) aránya, (aa) aránya pedig lecsökken. Miután véget ér a szelekciós nyomás AA Aa aa aránya "befagy" és ilyen arányban adódik tovább generációról generációra. Ezért ha 200 év múlva újra megjelenik a szelekciós nyomás, gyakorlatilag észlelhetetlen marad, mert a populációt eleve magas AA Aa arány jellemzi. Ha közben ez a populáció keveredik más populációval, akkor nyilván megváltozik (feltéve, hogy a másik populációnak eltérõ AA Aa aa aránya van, ugye, ha õket is érintette ugyanez a szelekciós nyomás, akkor náluk is hasonló arány állt be, és nem lesz változás a keveredés hatására adott gén gyakoriságára nézve) az AA Aa aa aránya, ahhoz képest, amibe az elsõ szelekció végén befagyott. Ha most jelenik meg újra a szelekciós nyomás, akkor megint le kell mennie aa arányának, ami modjuk 0,2-re emelkedett a keveredés miatt.

Ekkora populációnál felesleges a beltenyészet veszélyérõl beszélni. Az legutóbb Skandináviában jelentett problémát, ahol a távolságok miatt alig volt mozgás a települések között, de most már ott is más a helyzet. Ahhoz gépest hogy (elvileg) milyen degeneráltak, egész tûrhetõ életük van, nem?

Az afrikai és arab "vendégek" védtelenebbek az ottani betegségekkel (és úgy általában az idegen környezettel) szemben, a skandinávok meg az általuk behozottakkal szemben.

akkor mi a helyzet a japánokkal például? évezredek óta izolált népcsoport, mégis úgy él a köztudatban, mint magas várható élettartammal rendelkezõ, tehát egészséges nép, fejlett technológiával, ami magas kognitív készégekre utal, kifejezetten sok genetikai betegségrõl meg nem tudok náluk
ez a fajta belterjesség a szellemi teljesítményt nem befolyásolja?

Ki kell, hogy ábrándítsalak, de minél közelebbi populációból választasz partnert, annál nagyobb a valószínûsége, hogy két recesszív, letális (vagy "csak" káros) gén kerül a két testvérkromatida adott lókuszaira. Szóval, ha ilyen paranoiás módon egészséges gyereket akarsz, akkor állj össze valami jó régóta szétvált populációból származó nõvel. Ezért van például sokkal több genetikai betegség erõsen izolált embercsoportokban is (askenázi zsidók például), és ezért lesznek betegek azok az utódok, akik közeli rokonok párosodásából születnek.

Tegyük fel, hogy adott génre nézve heterozigóta vagy te is, és a testvéred is (Aa), ha lenne egy közös utódotok, akkor az 1/4 valószínûséggel lesz homozigóta recesszív (aa), azaz õ belehalna az "a" allél okozta genetikai betegségbe. Ehhez vedd azt hozzá, hogy a testvéred nyilván 1/2 valószínûséggel lesz heterozigóta, és nyilván te is. Szóval annak a valószínûsége, hogy két testvér utódján megjelenik egy genetikai betegség 1/16. Mi is a baj a fekete bõrû lányokkal ezek után? - akiknek a populációjában, lehet, hogy nincs is meg az "a" allél...

Az a helyzet hogy a rassz fogalma nem merül ki az eltérõ (átlagú) bõrszínben, a belsõ tulajdonságok legalább annyira különbözõek lehetnek, mint amennyire kívülrõl különbözõnek látszanak a különbözõ embercsoportok.

(Egyébként ez a kérdés nekem nem is annyira tetszés-nemtetszés, sokkal inkább filozófiai szempontjából lényeges. Egyesek szerint a keveredés a jobb, szerintem meg a elkülönülés.)

Nem, nem elõítéletek miatt, csak szimplán nem tetszenek a más rasszhoz tartozók.

így van, attól függetlenül pedig, hogy kinek milyen a bõr fenotípusa még nagyon eltérõ lehet az eddigi élete során megszerzett tapasztalata

az ice man fajták pedig tévesen a prekoncepcióikat arra alapozzák, hogy a negatív tapasztalataikat fixálják az eseményekben résztvevõ személyek jelen esetben bõr fenotípusához

Felénk nagyon durván jó cigánylányok vannak, kár értük hogy cigányok. Az ázsiaiak meg bejönnek, nagyon szivesen járnék ázsiaival.

igen

Igen. Bõrszíntõl függetelnül mindenféle nõtípust találtam már vonzónak.

(ez nem válasznak akart menni)

volt már olyan gyönyörû cigánylány akivel összejöhettem volna (olyan jó seggû csajt azóta sem láttam) de a családja miatt inkább nem éltem a lehetõséggel.

Ott volt a végén a 😄 , az felér egy módosítószóval.

igen

csak arra próbáltam célozni, hogy csöppet ostoba következtetés volt, amit VRSDM írt, már ha komolyan gondolta.

Most nincs jelentõsége.

Más bõrszín nem teljesen fedi le a cigány/négert.

valaki nem akar megdugni egy cigányt/négert = rasszista?
ok.

eleg durva rasszizmus van itt hejj 😄

szia amrus

perze nem minden kínai büdös, csak a kínai férfiak, egyszer bementem egy kínai boltba, mondtam is a haveromnak, hogy fú bameg de kínai szag van itt.

néger csajjal nem csak félnéger csajjal akinek kreol bõre van maximum, de azt is csak akkor ha nincsen benne cigány természet.
M.O sajnos csak cigány csajokat lehet találni sötét bõrüekbe, de nekik nem csak a bõrük sötét, hanem az elméjük is, nagyon agresszívak döntõ többségbe, de van amelyik próbál kitörni a putriból, és fürdik minden nap.
Kínaiak büdösek, undorítóak, nem járnék sárga csajjal, japánnal talán.
Arab csajjal járnék fõleg ha egy sejknek a lánya.

Nem.

azt olvastam hogy "jártál", így a nemre nyomtam :c

egyébként meg nem látom akadályát. ázsiai, néger, bár attól tartanék, hogy éces
meg aztán #97163

Arab csajok eléggé bejönnek. Feketék arcszerkezetétõl meg rémálmaim vannak.

igen akárki!

<#whatever>

Persze, valami néger-japán-európai keverék szépség jöhet. <#hehe>

Olyannyira nem, hogy csak észak-európaiak jöhetnek szóba (esetleg Iowától Észak-Dakotáig amerikaiak is).

nemtudok elég durva hasonlatot írni, hogy átérezzétek hogy SOHA A ##&@@&###@******** életbe nem <#violent><#ejnye1><#vigyor2>

<#nevetes1>

+1

ja

õ nem járna velem

Járni nem -egyikkel sem-, de ha "szép", akkor nem vetem meg a cigánypipiket. Akárki akármit mond, van köztük jóféle. Ázsiai, indiai, eszkimó egyén idegen csajba meg még nem is dugtam, de azok között is van rengeteg jóféle.<#whatever>
A "járás" az más tészta, amúgy is egy házasság alapja -elõfutára-, így hogy késõbb a génjeim keveredjenek idegen génekkel és visszaüssön a kölkömön, azt nem vállalnám be.

Õk sem?

Ázsiaival ja. De 'Indiaival' sose

ázsiaival.

soha

Kis enyhe beütéssel (akár kínai, akár néger) elképzelhetõ. Nagyon sötét bõrûvel azért nem valószínû. Nem rasszizmus miatt, de nem tudnám megszokni, nekünk fehéreknek nyilván nem is ilyen a nõideálunk.

Persze,miért ne? Nem a bõrszín vagy a származás a releváns számomra.