41
-
csamuko #41 túl kicsi volt hozzá -
sanyynn #40 Nekem leginkäbb csak egy problemäm van... Annyi cuccunk van a vilagvegetööl valo felelem következteben, ami a meteoritok talälkozäsät figyeli a földdel. Azok ezt miert nem eszleltek? -
csamuko #39 cikk: Schultz ... a talaj és egy kőmeteorit keverékét azonosította ...
arrakistor: ...egy ilyen ritka esetben mint a fenti, nem is lehet szó kőzet meteoritról, csak egy ...
tényleg lehetséges, hogy jobban vágod a témát innen a gép mögül, mint egy egyetemi geológus, aki ott volt? ez nem semmi! :) -
kicsibicska #38 Talán lyukat keresett a földben, mert ő is tudja hogy a Föld tágul, és meg akarta ézni hogy vajon milyen körülmények között él az alattunk levő civilizáció. -
arrakistor #37 a földön néhány nap után is már megkezdődik a talaj, víz és szélerózió következtében a kráteres becsapódások elváltozása, nem kell hozzá "néhány hónap" a helyszínre való kiérkezésig, mint ebben az esetben történt... és főleg, hogy egy pocsolyát látok a képen , ennyi erővel a kutatást végző tudós, Mr. Schultz a vízzel reakcióba lépett fém-oxidokon és a földi talajban található természetes szilikátok és vízzel alkotott keverékes saras trutymákján kívül , mi az öreg-Ördögöt találhatott amott ??? 
-
arrakistor #36 ez jó 
-
arrakistor #35 ismerem a vegyületeket, de nem minden kőzet meteorit van vegyületből, és nem minden meteorit kőzet meteorit, és egy ilyen ritka esetben mint a fenti, nem is lehet szó kőzet meteoritról, csak egy szín tiszta (fél-)(nehéz) fémekből álló meteoritról... ilyen elemek is keletkeznek bolygók és csillagok belsejében ... és egy-egy ilyen bolygó, vagy csillag váratlan felrobbanása , hirtelen szétszakadása (egy másik hasonló méretű égitest ütközése következtében) az elemek, színtiszta, vegyületektől mentes állapotát őrzi meg , és az űr végtelen hidegében , gyorsan kihűlnek, és tovaszáguldanak a szélrózsa minden irányában a legkülönbözőbb méretekben a kilóméteres darabtól a porszemen át a kisbolygó méretű darabokig, és egészen addig száguldanak a végtelen űrben , amíg egy másik hasonló méretű, vagy nagyobb égitest (mint pl.: a Föld) nem metszi a haladási irányukat. bla bla bla. ésatöbbi satöbbi.. a többit pedig már leírtam. -
#34
Vizet ne felejts el beleönteni :| -
0nmo #33 egyértelmű, hogy a nagy csillagközi űrjeti pottyyantotta ide, most meg rohög, hogy nem tudjuk, hogy miért, meg ilyen nincsen is:DDDDD -
#32
Pedig hidd el, 70km magasan annyira repül, hogy ha nem döntik be, a -200 m/s függőleges sebességből pár másodperc alatt +200 lesz, és már újra 100 km-en van :) -
bitbandita #31 
-
BigPunisher #30 
-
waterman #29 nem kötözködésből, de az űrsikló nem repül, hanem szabályzottan esik. már ugye a pályájáról úgy indul el lefelé, hogy jó helyre "essen". csak manőverezni tud. -
#28
Nem is rossz 5let,csak pár szemtanú kell hozzá, meg tudni kell ,hogy mi a különbség egy szimpla gödör és egy kráter közt és már jönnek is a gazdag túristák.A kráter köré ilyen üzletláncot kell építeni,hogy a túristák itt hagyhassák a pénzüket.Ilyeneket árulnának ott:kráterkávé,meteormetélt,kőzetkoktél,becsapódásburger... és természetesen a szuvenírekről is gondoskodni kell :DDDDDDDDDD -
#27
de hogy jön ide a mars? 
-
#26
Űrsikló az úrsikló tehát repül, a belépési szöge a kiinduló pálya magasságától függ, és az se számít semmit annyira, mert a zuhanás sebességét a légkörben szabályozni tudják. Egyébként lepattanna a légkörről simán, ezért is döntik be a siklót akár több mint 90 fokban (a legnagyobb bedöntés asszem 110 fok volt), hogy a felhajtóerő ne felfelé hajtsa hanem oldalra, sőt ugye 90 fok fölött már lefelé nyomja. -
Epikurosz #25 Hány éves vagy? 12?
Tudod, hogy mi az öltés? Varrtál te már életedben tűvel, cérnával?
Kukoricára kellene téged térdepeltetni, kisfiam. -
greg971 #24 hmmm .. ezek a szmájlik az előző hozzászóllásomhoz tartoznak
-
greg971 #23 Idézet : A tudósok számos elméletet állítottak fel a lehetséges történésekről.
Nos a mai tudomány 90%-a fikciók alapján létezik ... Bizonyítani vajmi keveset tudnak , viszont ha a vélt tényektől eltérő tapasztalás történik mint esetünkben is , akkor jönnek az újabb fantáziálások , melyet éretlen tinik tudatcsapongásaihoz tudnék hasonlítani ... : jön a sok baromság , aminek semmihez semmi köze sincsen , minden csak fikció , és kitaláció . -
greg971 #22 Amint látom te is bejöttél okoskodni .. Köszönjük a témához kapcsolódó hozzászóllásodat . Ebből mindenre fény derül :D -
greg971 #21 Ez a magyarországon várható átlagélettartam , egy főre vetítve .. Jobb helyeken az egy emberöltő fogalma kb 60-70 év :D -
Epikurosz #20 "Mellesleg nem értem miért hoztad fel az űrszondák sebességét."
azér', hogy legyen viszonyítási alapunk. -
Epikurosz #19 Mars vissza az általános iskolába, kölök! -
amee21 #18 ilyet én is ások a kertembe!:):):):):):):):)még meteor sem kell hozzá:):):):): -
Csi9aa #17 Látom ehhez is úgy értesz mint minden máshoz :)
Kár hogy a kőzetmeteoroknak sok köze nincs a fémekhez mint anyagokoz (vegyületekről gondolom még nem hallottál, általános suliban eleinte valóban csak az elemeket tárgyaljátok), és kár hogy a csodás "megoldásod" a problémára a cikk szinte pontos idézete ;)
-
Cleanx #16 Azert ,mert 35 evesen nagy valoszinuseggel mar nemzel egy utodot.
Az utodod 35 evesen ismet esigytovabbesigytovabb.... -
arrakistor #15 teljesen egyértelmű mi történt: az űrben egy 40000 km/órával haladó ~1 méter átmérőjű fémgolyó , amely túlnyomórészt fémekből áll (vas, titán, króm és félnehézfémek) valahonnan egy külső naprendszer régen felrobbant szupernóvájának a belsejéből kb. 90 fokos szögben belép a Föld légkörébe , a sztratoszféra felső rétegeiben hirtelen 10000 km/h-t veszít a sebességéből a gyors és nagy erőhatás következtében az alacsonyabb forrásspontú fémei elpárolognak belőle és a maradék , nagyobb olvadáspontú fémek képlékennyé válva elnyújt formájúra alakítják ömagukat , majd végül egy kb. 40 cm hosszú és a legvastagabb ponjtán 1 cm átmérőjű hosszúkás , cseppalakú izzó fémdarab vágodik a földbe 24000 km/h-s sebességgel. -
s2rk2ny #14 Ekkorát rég nem röhögtem!
Kösz endale
-
#13
-4000 km/h tudtommal. De nem szerencsés az űrsiklót /kiváló aerodinamika, fokozatos lassulás, nem "becsapódásszerű" visszatérés jellemzi/, egy db kőhöz hasonlítani.
Mellesleg nem értem miért hoztad fel az űrszondák sebességét. Egyáltalán nincsennek arra felkészítve, hogy a Föld légkörébe kelljen berepülniük. -
#12
Ne kötekedj feleslegesen ;-)
Az emberöltő egy fogalom, 35 évet jelent. -
Caravan #11 Miért csak 35 év? Te találtad ki? Miért nem 70 év?
-
Epikurosz #10 És tényleg:
Belépő űrsikló = 7.777,778 m/s = 28.000 km/h (17.500 mph)
DE: az űrszondák bőven e felett száguldoznak.
"Az ember által épített eddigi leggyorsabb űreszköz, a Helios-2 legnagyobb sebessége 253 000 km/h volt, ami a fénysebesség 0,0235%-a. Ez az űrhajó tehát 17 000 év alatt érné el a Proxima Centaurit. Ha egy emberöltőt 35 évnek veszünk, akkor ez majdnem 486 nemzedéket jelent."
-
Epikurosz #9 Lásd még -
#8
De azért jó hogy "figyelté", hogy meteorit fog becsapódni a földbe. A "figyelő" tudósoknak meg a hírekből kell megtudni wtf történt. -
#7
És ha már a belépés előtt rendelkezett olyan alakkal,ami aerodinamikusnak mondható, akkor még át sem kellett alakulnia.Szerintem túl sok változó van itt,hogy bármilyen következtetést is le lehessen vonni a meteorokra vonatkozóan egyetlen becsapódásból. -
#6
Nem. -.- -
#5
Minél gyorsabb, annál nagyobb erővel hat rá a légkör közegellenállása.
Aztán ott a másik kérdés, a beérkezés szöge. A leírtak alapján nagyon úgy tűnik, hogy nagyjából úgy érkezhetett a légkörbe, mint egy űrsikló vagyis se nem lapos szögben /lepattant volna/, se nem túl meredek szögben, akkor meg minimális az esély, hogy nem esik darabokra. -
Lord Beckett #4 Nem? 
-
Lord Beckett #3 Hát erre csak azt bírom mondani hogy nem Aszteroida-volt.
Lehetséges hogy
-
bvalek2 #2 Nem lehet hogy azért volt gyorsabb a becsapódó meteor, mert a világűrben is gyorsabb volt, mint a többi meteor? Esetleg ekkora sebességgel a Naprendszeren kívülről érkezett. Ez könnyen eldönthető egy összetétel elemzéssel.