Újabb rejtélyeket vet fel a perui meteorit
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#41
túl kicsi volt hozzá
#40
Nekem leginkäbb csak egy problemäm van... Annyi cuccunk van a vilagvegetööl valo felelem következteben, ami a meteoritok talälkozäsät figyeli a földdel. Azok ezt miert nem eszleltek?
#39
cikk: Schultz ... a talaj és egy kõmeteorit keverékét azonosította ...
arrakistor: ...egy ilyen ritka esetben mint a fenti, nem is lehet szó kõzet meteoritról, csak egy ...
tényleg lehetséges, hogy jobban vágod a témát innen a gép mögül, mint egy egyetemi geológus, aki ott volt? ez nem semmi! 😊
arrakistor: ...egy ilyen ritka esetben mint a fenti, nem is lehet szó kõzet meteoritról, csak egy ...
tényleg lehetséges, hogy jobban vágod a témát innen a gép mögül, mint egy egyetemi geológus, aki ott volt? ez nem semmi! 😊
#38
Talán lyukat keresett a földben, mert õ is tudja hogy a Föld tágul, és meg akarta ézni hogy vajon milyen körülmények között él az alattunk levõ civilizáció.
Ittvan mire vágytál, A világító ágytál.
#37
a földön néhány nap után is már megkezdõdik a talaj, víz és szélerózió következtében a kráteres becsapódások elváltozása, nem kell hozzá "néhány hónap" a helyszínre való kiérkezésig, mint ebben az esetben történt... és fõleg, hogy egy pocsolyát látok a képen , ennyi erõvel a kutatást végzõ tudós, Mr. Schultz a vízzel reakcióba lépett fém-oxidokon és a földi talajban található természetes szilikátok és vízzel alkotott keverékes saras trutymákján kívül , mi az öreg-Ördögöt találhatott amott ??? <#conf><#falbav><#banplz>
Ki nem szarja le a Visztát?
#36
ez jó <#crazya>
Ki nem szarja le a Visztát?
#35
ismerem a vegyületeket, de nem minden kõzet meteorit van vegyületbõl, és nem minden meteorit kõzet meteorit, és egy ilyen ritka esetben mint a fenti, nem is lehet szó kõzet meteoritról, csak egy szín tiszta (fél-)(nehéz) fémekbõl álló meteoritról... ilyen elemek is keletkeznek bolygók és csillagok belsejében ... és egy-egy ilyen bolygó, vagy csillag váratlan felrobbanása , hirtelen szétszakadása (egy másik hasonló méretû égitest ütközése következtében) az elemek, színtiszta, vegyületektõl mentes állapotát õrzi meg , és az ûr végtelen hidegében , gyorsan kihûlnek, és tovaszáguldanak a szélrózsa minden irányában a legkülönbözõbb méretekben a kilóméteres darabtól a porszemen át a kisbolygó méretû darabokig, és egészen addig száguldanak a végtelen ûrben , amíg egy másik hasonló méretû, vagy nagyobb égitest (mint pl.: a Föld) nem metszi a haladási irányukat. bla bla bla. ésatöbbi satöbbi.. a többit pedig már leírtam.
Ki nem szarja le a Visztát?
#34
Vizet ne felejts el beleönteni :|
#33
egyértelmû, hogy a nagy csillagközi ûrjeti pottyyantotta ide, most meg rohög, hogy nem tudjuk, hogy miért, meg ilyen nincsen is😄DDDD
#32
Pedig hidd el, 70km magasan annyira repül, hogy ha nem döntik be, a -200 m/s függõleges sebességbõl pár másodperc alatt +200 lesz, és már újra 100 km-en van 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#31
<#taps>
#30
<#nyes><#nyes><#nyes><#nyes><#nyes><#nyes><#nyes>
punishing since 2000.06.10. Nem mondamám hogy megmondtam. Ha nem mondtam volna meg... kétféle vélemény van: az enyém és a helytelen...
#29
nem kötözködésbõl, de az ûrsikló nem repül, hanem szabályzottan esik. már ugye a pályájáról úgy indul el lefelé, hogy jó helyre "essen". csak manõverezni tud.
\"The voices are back... Excellent.\"
#28
Nem is rossz 5let,csak pár szemtanú kell hozzá, meg tudni kell ,hogy mi a különbség egy szimpla gödör és egy kráter közt és már jönnek is a gazdag túristák.A kráter köré ilyen üzletláncot kell építeni,hogy a túristák itt hagyhassák a pénzüket.Ilyeneket árulnának ott:kráterkávé,meteormetélt,kõzetkoktél,becsapódásburger... és természetesen a szuvenírekrõl is gondoskodni kell 😄DDDDDDDDD
#27
de hogy jön ide a mars? <#circling>
#26
Ûrsikló az úrsikló tehát repül, a belépési szöge a kiinduló pálya magasságától függ, és az se számít semmit annyira, mert a zuhanás sebességét a légkörben szabályozni tudják. Egyébként lepattanna a légkörrõl simán, ezért is döntik be a siklót akár több mint 90 fokban (a legnagyobb bedöntés asszem 110 fok volt), hogy a felhajtóerõ ne felfelé hajtsa hanem oldalra, sõt ugye 90 fok fölött már lefelé nyomja.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#25
Hány éves vagy? 12?
Tudod, hogy mi az öltés? Varrtál te már életedben tûvel, cérnával?
Kukoricára kellene téged térdepeltetni, kisfiam.
Tudod, hogy mi az öltés? Varrtál te már életedben tûvel, cérnával?
Kukoricára kellene téged térdepeltetni, kisfiam.
Kara kánként folytatom tanításom.
#24
hmmm .. ezek a szmájlik az elõzõ hozzászóllásomhoz tartoznak
<#falbav><#falbav><#falbav><#falbav><#falbav><#falbav><#falbav>
<#falbav><#falbav><#falbav><#falbav><#falbav><#falbav><#falbav>
#23
Idézet : A tudósok számos elméletet állítottak fel a lehetséges történésekrõl.
Nos a mai tudomány 90%-a fikciók alapján létezik ... Bizonyítani vajmi keveset tudnak , viszont ha a vélt tényektõl eltérõ tapasztalás történik mint esetünkben is , akkor jönnek az újabb fantáziálások , melyet éretlen tinik tudatcsapongásaihoz tudnék hasonlítani ... : jön a sok baromság , aminek semmihez semmi köze sincsen , minden csak fikció , és kitaláció .
Nos a mai tudomány 90%-a fikciók alapján létezik ... Bizonyítani vajmi keveset tudnak , viszont ha a vélt tényektõl eltérõ tapasztalás történik mint esetünkben is , akkor jönnek az újabb fantáziálások , melyet éretlen tinik tudatcsapongásaihoz tudnék hasonlítani ... : jön a sok baromság , aminek semmihez semmi köze sincsen , minden csak fikció , és kitaláció .
#22
Amint látom te is bejöttél okoskodni .. Köszönjük a témához kapcsolódó hozzászóllásodat . Ebbõl mindenre fény derül 😄
#21
Ez a magyarországon várható átlagélettartam , egy fõre vetítve .. Jobb helyeken az egy emberöltõ fogalma kb 60-70 év 😄
#20
"Mellesleg nem értem miért hoztad fel az ûrszondák sebességét."
azér', hogy legyen viszonyítási alapunk.
azér', hogy legyen viszonyítási alapunk.
Kara kánként folytatom tanításom.
#19
Mars vissza az általános iskolába, kölök!
Kara kánként folytatom tanításom.
#18
ilyet én is ások a kertembe!😊😊😊😊😊😊😊😊még meteor sem kell hozzá😊😊😊😊:
#17
Látom ehhez is úgy értesz mint minden máshoz 😊
Kár hogy a kõzetmeteoroknak sok köze nincs a fémekhez mint anyagokoz (vegyületekrõl gondolom még nem hallottál, általános suliban eleinte valóban csak az elemeket tárgyaljátok), és kár hogy a csodás "megoldásod" a problémára a cikk szinte pontos idézete 😉
Kár hogy a kõzetmeteoroknak sok köze nincs a fémekhez mint anyagokoz (vegyületekrõl gondolom még nem hallottál, általános suliban eleinte valóban csak az elemeket tárgyaljátok), és kár hogy a csodás "megoldásod" a problémára a cikk szinte pontos idézete 😉
#16
Azert ,mert 35 evesen nagy valoszinuseggel mar nemzel egy utodot.
Az utodod 35 evesen ismet esigytovabbesigytovabb....
Az utodod 35 evesen ismet esigytovabbesigytovabb....
#15
teljesen egyértelmû mi történt: az ûrben egy 40000 km/órával haladó ~1 méter átmérõjû fémgolyó , amely túlnyomórészt fémekbõl áll (vas, titán, króm és félnehézfémek) valahonnan egy külsõ naprendszer régen felrobbant szupernóvájának a belsejébõl kb. 90 fokos szögben belép a Föld légkörébe , a sztratoszféra felsõ rétegeiben hirtelen 10000 km/h-t veszít a sebességébõl a gyors és nagy erõhatás következtében az alacsonyabb forrásspontú fémei elpárolognak belõle és a maradék , nagyobb olvadáspontú fémek képlékennyé válva elnyújt formájúra alakítják ömagukat , majd végül egy kb. 40 cm hosszú és a legvastagabb ponjtán 1 cm átmérõjû hosszúkás , cseppalakú izzó fémdarab vágodik a földbe 24000 km/h-s sebességgel.
Ki nem szarja le a Visztát?
#14
Ekkorát rég nem röhögtem!
Kösz endale <#vigyor2>
Kösz endale <#vigyor2>
#13
-4000 km/h tudtommal. De nem szerencsés az ûrsiklót /kiváló aerodinamika, fokozatos lassulás, nem "becsapódásszerû" visszatérés jellemzi/, egy db kõhöz hasonlítani.
Mellesleg nem értem miért hoztad fel az ûrszondák sebességét. Egyáltalán nincsennek arra felkészítve, hogy a Föld légkörébe kelljen berepülniük.
Mellesleg nem értem miért hoztad fel az ûrszondák sebességét. Egyáltalán nincsennek arra felkészítve, hogy a Föld légkörébe kelljen berepülniük.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#12
Ne kötekedj feleslegesen ;-)
Az emberöltõ egy fogalom, 35 évet jelent.
Az emberöltõ egy fogalom, 35 évet jelent.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#11
Miért csak 35 év? Te találtad ki? Miért nem 70 év?
#10
És tényleg:
Belépõ ûrsikló = 7.777,778 m/s = 28.000 km/h (17.500 mph)
DE: az ûrszondák bõven e felett száguldoznak.
"Az ember által épített eddigi leggyorsabb ûreszköz, a Helios-2 legnagyobb sebessége 253 000 km/h volt, ami a fénysebesség 0,0235%-a. Ez az ûrhajó tehát 17 000 év alatt érné el a Proxima Centaurit. Ha egy emberöltõt 35 évnek veszünk, akkor ez majdnem 486 nemzedéket jelent."
Belépõ ûrsikló = 7.777,778 m/s = 28.000 km/h (17.500 mph)
DE: az ûrszondák bõven e felett száguldoznak.
"Az ember által épített eddigi leggyorsabb ûreszköz, a Helios-2 legnagyobb sebessége 253 000 km/h volt, ami a fénysebesség 0,0235%-a. Ez az ûrhajó tehát 17 000 év alatt érné el a Proxima Centaurit. Ha egy emberöltõt 35 évnek veszünk, akkor ez majdnem 486 nemzedéket jelent."
Kara kánként folytatom tanításom.
#8
De azért jó hogy "figyelté", hogy meteorit fog becsapódni a földbe. A "figyelõ" tudósoknak meg a hírekbõl kell megtudni wtf történt.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#7
És ha már a belépés elõtt rendelkezett olyan alakkal,ami aerodinamikusnak mondható, akkor még át sem kellett alakulnia.Szerintem túl sok változó van itt,hogy bármilyen következtetést is le lehessen vonni a meteorokra vonatkozóan egyetlen becsapódásból.
#6
Nem. -.-
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#5
Minél gyorsabb, annál nagyobb erõvel hat rá a légkör közegellenállása.
Aztán ott a másik kérdés, a beérkezés szöge. A leírtak alapján nagyon úgy tûnik, hogy nagyjából úgy érkezhetett a légkörbe, mint egy ûrsikló vagyis se nem lapos szögben /lepattant volna/, se nem túl meredek szögben, akkor meg minimális az esély, hogy nem esik darabokra.
Aztán ott a másik kérdés, a beérkezés szöge. A leírtak alapján nagyon úgy tûnik, hogy nagyjából úgy érkezhetett a légkörbe, mint egy ûrsikló vagyis se nem lapos szögben /lepattant volna/, se nem túl meredek szögben, akkor meg minimális az esély, hogy nem esik darabokra.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Nem?<#smile>
Hát erre csak azt bírom mondani hogy nem Aszteroida-volt.
Lehetséges hogy<#alien><#alien2><#nevetes1>
Lehetséges hogy<#alien><#alien2><#nevetes1>
#2
Nem lehet hogy azért volt gyorsabb a becsapódó meteor, mert a világûrben is gyorsabb volt, mint a többi meteor? Esetleg ekkora sebességgel a Naprendszeren kívülrõl érkezett. Ez könnyen eldönthetõ egy összetétel elemzéssel.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#1
Remélem ez a Schultz benéz ide a fórumra estefelé. Itt általában a sok polihisztor válaszaiból 4-5 óra alatt megszületik a válasz a világ minden kérdésre.