353
-
Epikurosz #273 Bezzeg te olyan okos és összetett vagy. -
dez #272 A mitológiai "elemek" nem feleltethetők meg 100%-osan azzal, amiket írtál.
"Nekem ez a hullám-részecske duma nagyon nem smakkol a józan paraszti eszemhez."
És? A józan paraszti ésszel való megfelelés az univerzum alaptörvénye, vagy mi? Az hogy smakkolt volna annak idején vele, hogy a Föld nem lapos? Tudod, az ellenkező oldalon lepotyogó emberek...
"Valaki vagy jobboldali, vagy baloldali, érted? :-)"
Hát, legalábbis erre törekednek a politikusok, hogy jól magukhoz kössék az embereket, és eszükbe se jusson más nézőpontból is megnézni a dolgokat, mert akkor esetleg észrevennék, hogy mennyit beszélnek félre. Tökéletes balek vagy, barátom, ha ebbe így belemész.
"Szerintem, ha valami ez is, az is, akkor a szíve mélyén a kettőnek a keveréke, a hamradik nem, a buzi."
Hát, most már azt kell mondanom, hogy te valami nagyon primitív vagy.
"Tehát, ha hullámkvantum ennyire felcseszi az embér eszét, akkor ki kell találni a kettő integrációját.
Az amúgy már elfogadható lenne, hogy van akkor egy felsőbb dimenzió, Mr. Jánusz, és annak a lenyomata mikor hullám, mikor részecske."
Na végre kapisgálsz ebből valamit.
-
dez #271 Mi az, hogy részecske? Mi az, hogy hullám? (Különben sem klasszikus fizikai hullám.) Ezek mind matematikai formulákkal leírt képzetes dolgok. -
dez #270 Már asszem olvastam egyet.
Azért talán ha elolvasnád azt a könyvet, nem tapogatóznál ennyire a sötétben. Egy próbát megér, nem? Egy kvnatumfizikus által írt könyv ami érthetőségre törekszik... Mi kell még neked akkor, ha ez sem jó? Akkor valójában te nem is akarsz művelődni, csak okoskodni. -
Epikurosz #269 "Talán az utolsó mondatod jár legközelebb az "igazsághoz"."
azér valami okosság csak becsúszott. :-) -
Legendary #268 Talán az utolsó mondatod jár legközelebb az "igazsághoz".
Mondok egy példát a hullám részecske jellegre.
Van ugye a kör meg a téglalap. Két teljesen ellentétes alakzat, valami vagy kör, vagy téglalap. 2D-ben semmi sem hordozhatja mind a két alakzat tulajdonságát. De ha feljebb megyünk egy dimenziót és átlépünk 3D-be, máris megértjük hogy lehet valaminek egyszerre kör és téglalap tulajdonsága is. Ott van ugyanis a henger mint 3D-s alakzat. Ennek a 2D-s "lenyomata" lehet kör (szemből) vagy téglalap (oldalról) nézve. Pedig a henger nem is kör és nem is téglalap. Valami hasonló a lényege a fotonnál is a hullám-részecske jellegnek. hol ezt a tulajdonságát mutatja, hol azt, de valójában nem tudni mi is a foton. -
Epikurosz #267 értem én, uram, hogyne érteném.
Ez volt a halmazállapotokkal is.
Kezdetben vala ugye a szilárd (föld), a gáz (levegő), és a folyékony (víz). Ezeket macerálta az enyergia (a tűűűz, gyere velem!).
Oszt, amikor megjelent egy új valami, amely se ide se oda nem akart beilleszkedni, a tudósok egy ideig vonogatták a vállukat, majd kitalálták a plazma állapotot. Ez nemtom mi lenne a mitológiában...
Utána, amikor megint sokat kellett vonogatni a vállat, akkor egyesek bedobták a kvarklevest. Hadd kanalazza a bizonyosságra szomjas tudomány-amatőr, nem?
Nekem ez a hullám-részecske duma nagyon nem smakkol a józan paraszti eszemhez. Valaki vagy jobboldali, vagy baloldali, érted? :-)
Szerintem, ha valami ez is, az is, akkor a szíve mélyén a kettőnek a keveréke, a hamradik nem, a buzi. (Lehet, hogy a bozon innen ered? Nem hiszem. :-)
Tehát, ha hullámkvantum ennyire felcseszi az embér eszét, akkor ki kell találni a kettő integrációját.
Az amúgy már elfogadható lenne, hogy van akkor egy felsőbb dimenzió, Mr. Jánusz, és annak a lenyomata mikor hullám, mikor részecske.
-
Legendary #266 Az a baj, hogy nagyon nem "így jár" az agyad :) A lényeg hogy a fotonról nem tudjuk, nem is tudhatjuk hogy mi valójában. Végezhetünk vele kísérleteket, úgy is mondhatnám, hogy tehetünk fel neki "kérdéseket". Amelyekre a foton "válaszol". Mi csak a közvetlen választ tudjuk, semmi mást. Vegyük pl a kétréses kísérletet. Ebben attól függően, hogy hogy végezzük a kísérletet, a foton hol hullámként, hol részecskeként viselkedik. Mindkét modell helyes az adott körülmények között, de egyik sem teljes. Mindkettő leírja a foton bizonyos tulajdonságát, de nem mondja meg mi is a foton.
Egyébbként a hullám-részecske jelleg minden részecskére igaz, valójában minden a makrovilágban lévő anyagra is, csak ott a hullámjelleg elhanyagolható. -
Epikurosz #265 Én meg azt mondom, hogy a világegyetem olyan, mint az óceán. A víz - a vivőközeg - mindenütt ott van. Ha valahol kipattan egy földrengés, akkor annak hulláma tovaterjed, és a szemlélőt már a konkrét vízcseppek csapják arcon. -
Epikurosz #264 Se nem részecske, se nem hullám. Akkor harmadik anyagállapot? Légyszi, légyszi, legyen már valami.
Mer így a semmi ágán ülni elég vacogtató. -
Legendary #263 Nehéz lesz veled megértetni a dolgokat :) Azt próbáld meg elfogadni, és megérteni, hogy a foton nem hullám és nem is részecske. Bizonyos kísérletekben hullámmodell alkalmazható rá, máskor meg részecske modell. De ezek csak modellek, valójában senki nem tudja mi a foton. Hasonlóan ahogy az atomot írtam a 258-as hozzászólásomban. -
Epikurosz #262 Kéremszépen csak azt, hogy foton, mint részecske - a köztudattal ellentétben - nincs. Minden húr, izé hullám. -
Legendary #261 Most akkor ezzel mit is akarsz mondani? :) -
Epikurosz #260 Állítólag az emberi szem recehártyája (retinája, no) annyira érzékeny, hogy képes egyetlen foton becsapódását is érzékelni. Tessék?
Képes a fényhullám egyetlen kis zavarát, rezzenését is érzékelni. Így már jó. -
Epikurosz #259 Én is ajánlom neked Maharishi Mahesh jógi könyveit. egyet sm olvastam közülük, de ha a Beatles fiúk szerették, csak jó lehet. :-) -
Legendary #258 Szerintem most már ideje lenne, ha elgondolkodnátok. Most már lassan kezdtek, a "józan ésszel" is belátható hülyeség felé elmenni. Senkit nem szeretnék megbántani, csak gondolkodásra késztetni. Vegyétek észre, hogy a világon semmit sem érzékelünk közvetlenül.
Persze innen ez már kicsit filozófia inkább, de szükséges így is nézni a dolgokat, hogy felismerjük, a világot modellekkel írjuk le, és csak a modelljeinket ismerjük, nem a közvetlen valóságot.
Pl.: nézzük az atomot. Mert mit is tudunk az atomról? A lényeg nem az, hogy nem tudjuk mi is "valójában" egy atom, hanem az, hogy ezt még csak soha nem is tudhatjuk meg. Csak azt tudhatjuk, "milyen" az atom.
Nézzük meg, milyen kölcsönhatások lépnek fel az atomok között mondjuk egy kristályrácsban. A kristályban az elektromágneses erők tartják az atomokat a meghatározott geometriai rend által előírt helyükön. Ha az egyik atomot kimozdítanánk a helyéről, akkor a szomszédai által rá gyakorolt elektromágneses kölcsönhatás visszarángatná a helyére. Hasznos analógiának bizonyulhat, ha úgy képzeljük el a helyzetet, mintha az egyes atomokat parányi rugócskák kapcsolnák össze szomszédaikkal.
De mi is valójában a rugó? Ha a rugót összenyomjuk, szét akarja lökni az ujjainkat, ha viszont széjjelhúzzuk, akkor össze akar húzódni. De vajon miért? Nos, azért, mert a rugó atomokból áll, amelyeket elektromágneses erők tartanak össze. Az erők, amelyeket a rugó összenyomásakor vagy széthúzásakor érzünk, "valóban" elektromágneses erők. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a kristályt alkotó atomok közti erők olyanok, mint a parányi rugók, akkor ezzel tulajdonképpen semmivel sem állítottunk többet, mint azt, hogy az elektromágneses erők olyanok, mint az elektromágneses erők.
Ezzel a kis kitérővel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világ igazán sosem ismerhető meg. -
dez #257 Epikurosznak - és másoknak, akik szerint nem kamu a kvanrummechanika, ajánlom ezt a könyvet: John Gribbin: Schrödinger kiscicái és a valóság keresése. Én ugyan még nem olvastam, de egy ismertető alapján jónak tűnik: link
Ez is jó, bár angolul van: An Introduction to Quantum Mechanics
(Az alsó listát nézzétek, a felsőnél a tartalom nagy része audio.) -
willcox #256 Mindegy, ez meddő vita. Hogy ki mit tart igaznak, az sajnos a sok mellébeszélés és zavarosban való turkálás miatt egyfajta hit kérdése. Én nem vagyok hívő semmilyen tekintetben, ezért nem látom értelmét a további vak vezet világtalan érveléseket.
Amit le akartam írni, azt már megtettem. -
dez #255 Ez nem fantáziakép.
"Results of a double-slit-experiment performed by Dr. Tonomura showing the build-up of an interference pattern of single electrons. Numbers of electrons are 8 (a), 270 (b), 2000 (c), 60000 (d).
(Provided with kind permission of Dr. Tonomura.)"
Persze ha már mindennek megkérdőjelezed a hitelességét, akkor mindegy. -
dez #254 Van, és próbálgattam is már ilyesmit, de nem láttam ilyen szabályos interferenciát, csak a szokásos bizsergést, de azt enélkül is. Mondjuk a lézerpointer nem az igazi, mert sok rövid nyalábot generál, amiknek eltérő a fázisa. -
willcox #253 Képeket (fantáziakép) az sg-n is sokat találsz... -
willcox #252 Ez ebben az esetben majdnem mindegy. A fény egyenes vonalban terjed. De csinálhatod lézerrel is. Lézer pointert már a "hentesnél" is kapsz, ha még nem lenne neked (de szerintem van). -
dez #251 (Hogy pontosabb legyek, eléggé felgyorsíthatók ehhez.) -
dez #250 Az elektronoknak elég nagy ahhoz az energiája, hogy pl. egy érzékeny képernyőn egyesével láthatóvá váljon a becsapódásuk. -
dez #249 Találtam egy ilyen képet:
Szöveg: "A kétréses kísérlet során kialakuló interferenciakép 8, 270, 2000 és 60000 egyedülálló elektron esetén, ami az elektron hullámtulajdonságát mutatja" -
dez #248 Mindenesetre az is tud így interferálni. -
willcox #247 Azt már inkább, de az is necces. -
dez #246 Elektronokat sem tudnak egyesével küldeni? -
willcox #245 Nem egyesével küldik. Ez mese. -
dez #244 Ja, a sok foton eleve optikailag interferál egymással.
Esetleg lézerrel lehetne kipróbálni, de annak sem kell feltétlenül úgy viselkednie, mint 1-1 fotonnak egyedül.
Visszatérve a kétréses kísérletre: sok fotonnál ott sincs interferencia-kép (lézernél nem tudom). Bizonyos esetben, amiről a fizikusok úgy vélik, egyesével küldött fotonoknál viszont az alakul ki. Ezt mivel mással magyarázod? -
dez #243 Akkor szerinted már eleve a kétréses kísérlet is kamu? Akkor nyilván az egész kvantummechanika is az. Meg mint az előbb írtad, a relativitás-elmélet is egy tévedés. Hmm, akkor marad a klasszikus fizika, ugye?
ps. welcome back, lola, alias wanek! :) -
willcox #242 Egyesével más sem tudja (bármennyire is próbálják ezt bizonygatni. De nem tökmindegy, hogy mennyit engedsz? "Itt is ugyenerre az 50-50 százalékra számítanánk a klasszikus fizika alapján. Csakhogy nem ez történik! Itt az esetek 100%-ban az A detektor jelez, egyszer sem a B" - vagyis akárhány fotonra is igaz, így simán lehet használni lámpát. Végezd csak el, nagy kamu az egész. -
willcox #241 Nagyon el vagy tévedve. Te már mindenhol fotonokat látsz. Ott is, ahol nem kéne. -
dez #240 Én nem tudom egyesével engedni a fotonokat. -
willcox #239 No, akkor itt az ideje, hogy elvégezd, és ne dőlj be mindennek. 2 tükröt meg egy lámpát tudsz keríteni, 2 félig áteresztő szűrőt is talán. Megcsinálod az elrendezést, bekapcsolod a lámpát, nézed mindkét irányból (A és B), hogy látsz-e fényt, majd beraksz a fény útjába egy vastag könyvet (az biztos nem ereszti át a fényt. Aztán ismét nézed mindkét irányból. És lesz meglepetés, hogy nem igaz az állítás!!! -
dez #238 Csakhogy ezek nem klasszikus fizikai hullámok, hanem kvantummechnaikai, így attól tartok, nem tekinthetünk el a kvantumjellegtől. -
dez #237 Itt arról van szó, hogy a fény a mi szemszögünkből nézve is át tudja hágni az idő megszokott törvényszerűségeit. (De egyébként nem csak a fény.) -
dez #236 Én nem, de már számtalan esetben elvégzett kísérlet.
A klasszikus fizika szerint teljesen mindegynek kellene lennie, hogy először a sima tükör jön, és aztán a félig áteresztő, vagy fordítva. Vannak egyébként szimmetrikus elrendezésű kísérletek is. -
dez #235 Amit nem értesz, az rizsa? Itt nem egyszerű interferenciáról van szó, mint írtam, és mint látszik is. -
dez #234 (Csak még nem tudtam, mire gondolsz.)