Egy új dimenzió nyomában

Amíg ezt nem tudod, vagy nem akarod megérteni, addig az Õsrobbanást se fogod.

Tõlem függetlenül is úgy van 😊

És akkor úgy is van, ha te már leírtad (meg mások is), ugye? Vicces vagy.

Írtam már én is, írták már mások is, felejtsétek már el azt hogy létezik 3 dimenziós tér (matematikában igen), jelenleg a legelismertebb modell a téridõ, ami 4 dimenziós. Vannak még alternatívák, de nem az amit te mondasz.

Most, hogy az összes "tudományodból" (halandzsából) kifogytál, megpróbálod poénosra venni, mint általában. De ettõl még butaság volt, amit írtál.
A térnek 3 dimenziója van. 2 dimenziós: sík. 1 dimenziós: egyenes. 0 dimenziós: pont. Nincs 3+1 vagy 3+n dimenziós tér a valóságban.

Ott legalul erõlködik willcox :-)

Aha, akadozik.
A lényeg: A 3+1 dimenzión túlmenõen "van ott egy fent egy ország", legalább egy plusz dimenziócska, és sajnos azon nem tudsz szabadon mozogni, Jákob lajtorjáján még te sem tudsz felmászni. He-he!

"de ennek az irányának semmi köze a térhez" - helyesbítek: nem ezek határozzák meg a térkoordinátákat.

Az irányok amiket írtam, csak arra az esetre vonatkozik, ha semmi más nem lenne, csak a Föld.
Abszolút értelemben persze ezekre más térkoordináták vonatkoznak.

PS: a fent és a lent a gravitációs erõ miatt adódik, de ennek az irányának semmi köze a térhez.

Nem voltál világos, ugyanis mi nem hangyák vagyunk, pláne a fel irány az az ég felé mutat, a lefelé meg a Föld középpontja felé. Ne akarj itt most a gömb felületével bûvészkedni, mert
- látszólag nem megy neked
- semmi alapja az érvelésednek
- hamis is amit írsz

PS: ha egy létrára felmászol, akkor igenis felfelé mész. Ha egy kútba beleesel, akkor meg lefelé.

Na, akkor elmagyarázom szemléletesen.

Mi mindannyian, még willcox is egy gömb, pld. a Föld felületén mászkálunk, mint a kis hangyák. Mehetsz jobbra, balra, elõre, hátra ("Én nyugatra megyek, maga északra, õ pedig keletre, majd délre, elvtárs!"), de a LE és FEL irányok nem lehetségesek. Akkor sem, ha most ezt nagyon szeretnéd.
Nos, ha arra kérsz engem, hogy a gömb (a Föld) felületén jelöljem be a Föld középpontját, nemtom megtenni, mert a középpont kívül van a dimenzióinkon. Persze, mi okosok vagyunk, és tudjuk, hogy a Föld középpontja ott van a gömb belsejében, de a gömb felületén mászkáló hangyák azt a középpontot a gömb felületén soha a büdös életbe nem tudják beazonosítani, és megmondani, hogy Greenwhichtõl vagy Édentõl keltre található-e vagy sem.
Világos voltam?
A kérdést lezártam.

Miért nem lehet szerkeszteni a hozzászólásokat, mindig elrontok valamit...
Persze nem munka közben kéne fórumozni...

Szóval arra akartam rávilágítani, hogy nincs középpont (mert nem találják)!
És ez kizárja hogy valamelyik állítást amit felsoroltam.
Tehát a világegyetem vagy végtelen, akkor nem is tágulhat, és nem is lehetett õsrobbanas!
Vagy nem tágul.
Vagy nem volt õsrobbanás.
Lehet választani....
Vagy

Ez volt eddig a leggyengébb mellébeszélés, amit ebben a témakörben olvastam.
"Kezdetben vala egy pont, és abban volt minden: tér, idõ, anyag." - meséld már el, hogy az idõ hogyan köthetõ helyhez? Az idõ nem pozíciófüggõ!
Addig meg ne is hadoválj az egészrõl, ameddig nem tudod megmondani azt, hogy mi és miért robbant fel, illetve ami felrobbant, az honnan volt. Addig nincs értelme ilyesmit még szóba hozni sem!
Egyébként abban toto66-nak igaza van, hogy ha valami felrobban, és onnantól kezdve tágul, annak kell középpontjának is lennie. Ha a te mesédet vesszük alapul, akkor is. Ugyanis ha akkor jönne létre a tér (LOL!), akkor a teret leíró 3 koordinátatengely mentén az origóban van minden. Csak ehhez képest tud tágulni!
Az a baj, hogy az emberek hajlamosak minden baromságot gondolkodás nélkül elfogadni, legyen az õsrobbanás, vagy isten, és ezekhez nem igényelnek semmilyen magyarázatot.
Olyan elméletet tudok csak elfogadni, ahol nem merülnek fel a miértek, vagy további kételyek, vagyis minden meg van magyarázva. De itt semmi nincs megmagyarázva!
"Tehát a "középpont" bármely pontja a mai világegyetemnek, azaz nincs TÉRBEN bejelölhetõ középpont" - micsoda? Középpont csak egy lehet! Amit te itt összezagyváltál, az azt jelentené, hogy több tér van. Tér csak egy van.

A tér az anyagtól nem választható el.
Kezdetben vala egy pont, és abban volt minden: tér, idõ, anyag.
Ebbõl az egy pontból jött létre aztán a mi világegyetemünk. Tehát a "középpont" bármely pontja a mai világegyetemnek, azaz nincs TÉRBEN bejelölhetõ középpont. Mert, ha lenne, akkor az Matrjoska-baba effektust okozna, vagyis azt jelentené, hogy az õsrobbanás elõtt már volt tér, azaz nem is volt igazi õsrobbanás.

Mi olyan nehéz ezen, hogy nem lehet megérteni?
Nagyon meg vagyok lepõdve, és csalódott is vagyok.

"Az õsrob. elõtt az egész vil.egy. egy pontba volt sûrûsödve. Így az õsrob. "helye" a mai világegy. minden pontja"
Nos ez szamárság...
Ha tágulás van akkor annak van középontja, másként nem az...
Ha az univerzum véges, van középontja, másként végtelen...
Ha az univerzum egy pontban volt sûrûsödve ettõl a pontól tágul...
Egyébként meg bla-bla...

Gyerekes kérdés.
Az õsrob. elõtt az egész vil.egy. egy pontba volt sûrûsödve. Így az õsrob. "helye" a mai világegy. minden pontja.

Az õsrobbanást majd akkor fogadom el, ha valaki megmondja, hogy hol, mi és miért robbant fel, valamint azt, hogy ami felrobbant, az honnan volt. Erre ugyanis senki sem tud mit válaszolni, az összes hadoválónak elfogy a tudománya.
Még annyit, hogy mivel nem tudják megmondani, hogy az a valami honnan volt, így magára az õsrobbanásra sincs semmi szükség.

Az a terület kiürült, a tágulás miatt?

Kérdés: Amennyiben a világegyetem kb.:2x15 milliárd fényév átmérõjû, el is látunk 15 milliárd fényévre, nem mivagyunk az õsrobbanás egykori közepén, létezett õsrobbanás, a világegyetem tágul, akkor azt is meglehet mondani az elmozduló objektumok mozgásának irányából, hol volt az õsrobbanás!
Tudjuk?

soxor bejön. :-)

Ez azért nem minden esetben optimális megoldás... 😉

Megvárom, hogy te elmagyarázd. Sokkal spórolósabb megoldás.

Miért hinném? Nem olyan bonyolult ez. Talán nem kellene megvárnod az 5. nógatást, mire veszed a fáradtságot, hogy elgondolkozz valamin, ahelyett, hogy kijelentenéd, hülyeség.

Bár nem pont ott, de megtaláltam, köszi. Epikurosz? Ingyen sem kell?

Dez, ne légy már ekkora buzi. Ismersz így virtuálisan évek óta, azt hiszed, hogy te találtad fel a spanyolviaszt? Engedd meg, hogy primitív legyek akkor, amikor akarok.
"Kezdesz kapisgálni valamit..." és biggyeszted az ajkad.
Ha a felét értenéd a rel.elmbõl annak, amit én, már rég megkaptad volna a Nóbel békedíjat.

"Schrödinger kiscicái és a valóság keresése" - LOL, Google-n a harmadik találatban fent warezon. 😄

Topik.
Ez van akkor, ha az álláspontok megrekednek. 😊

Kezd a fórum érdekes irányt venni 😊

Ezt a választ sikerült szülni három és fél óra alatt?
Sajnos nem vagyok olyan okos, mint szeretnék, de törekszem arra, hogy legalább hülye ne legyek.

Bezzeg te olyan okos és összetett vagy.

A mitológiai "elemek" nem feleltethetõk meg 100%-osan azzal, amiket írtál.

"Nekem ez a hullám-részecske duma nagyon nem smakkol a józan paraszti eszemhez."

És? A józan paraszti ésszel való megfelelés az univerzum alaptörvénye, vagy mi? Az hogy smakkolt volna annak idején vele, hogy a Föld nem lapos? Tudod, az ellenkezõ oldalon lepotyogó emberek...

"Valaki vagy jobboldali, vagy baloldali, érted? :-)"

Hát, legalábbis erre törekednek a politikusok, hogy jól magukhoz kössék az embereket, és eszükbe se jusson más nézõpontból is megnézni a dolgokat, mert akkor esetleg észrevennék, hogy mennyit beszélnek félre. Tökéletes balek vagy, barátom, ha ebbe így belemész.

"Szerintem, ha valami ez is, az is, akkor a szíve mélyén a kettõnek a keveréke, a hamradik nem, a buzi."

Hát, most már azt kell mondanom, hogy te valami nagyon primitív vagy.

"Tehát, ha hullámkvantum ennyire felcseszi az embér eszét, akkor ki kell találni a kettõ integrációját.
Az amúgy már elfogadható lenne, hogy van akkor egy felsõbb dimenzió, Mr. Jánusz, és annak a lenyomata mikor hullám, mikor részecske."

Na végre kapisgálsz ebbõl valamit.

Mi az, hogy részecske? Mi az, hogy hullám? (Különben sem klasszikus fizikai hullám.) Ezek mind matematikai formulákkal leírt képzetes dolgok.

Már asszem olvastam egyet.
Azért talán ha elolvasnád azt a könyvet, nem tapogatóznál ennyire a sötétben. Egy próbát megér, nem? Egy kvnatumfizikus által írt könyv ami érthetõségre törekszik... Mi kell még neked akkor, ha ez sem jó? Akkor valójában te nem is akarsz mûvelõdni, csak okoskodni.

"Talán az utolsó mondatod jár legközelebb az "igazsághoz"."

azér valami okosság csak becsúszott. :-)

Talán az utolsó mondatod jár legközelebb az "igazsághoz".
Mondok egy példát a hullám részecske jellegre.
Van ugye a kör meg a téglalap. Két teljesen ellentétes alakzat, valami vagy kör, vagy téglalap. 2D-ben semmi sem hordozhatja mind a két alakzat tulajdonságát. De ha feljebb megyünk egy dimenziót és átlépünk 3D-be, máris megértjük hogy lehet valaminek egyszerre kör és téglalap tulajdonsága is. Ott van ugyanis a henger mint 3D-s alakzat. Ennek a 2D-s "lenyomata" lehet kör (szembõl) vagy téglalap (oldalról) nézve. Pedig a henger nem is kör és nem is téglalap. Valami hasonló a lényege a fotonnál is a hullám-részecske jellegnek. hol ezt a tulajdonságát mutatja, hol azt, de valójában nem tudni mi is a foton.

értem én, uram, hogyne érteném.
Ez volt a halmazállapotokkal is.
Kezdetben vala ugye a szilárd (föld), a gáz (levegõ), és a folyékony (víz). Ezeket macerálta az enyergia (a tûûûz, gyere velem!).
Oszt, amikor megjelent egy új valami, amely se ide se oda nem akart beilleszkedni, a tudósok egy ideig vonogatták a vállukat, majd kitalálták a plazma állapotot. Ez nemtom mi lenne a mitológiában...
Utána, amikor megint sokat kellett vonogatni a vállat, akkor egyesek bedobták a kvarklevest. Hadd kanalazza a bizonyosságra szomjas tudomány-amatõr, nem?

Nekem ez a hullám-részecske duma nagyon nem smakkol a józan paraszti eszemhez. Valaki vagy jobboldali, vagy baloldali, érted? :-)
Szerintem, ha valami ez is, az is, akkor a szíve mélyén a kettõnek a keveréke, a hamradik nem, a buzi. (Lehet, hogy a bozon innen ered? Nem hiszem. :-)

Tehát, ha hullámkvantum ennyire felcseszi az embér eszét, akkor ki kell találni a kettõ integrációját.
Az amúgy már elfogadható lenne, hogy van akkor egy felsõbb dimenzió, Mr. Jánusz, és annak a lenyomata mikor hullám, mikor részecske.

Az a baj, hogy nagyon nem "így jár" az agyad 😊 A lényeg hogy a fotonról nem tudjuk, nem is tudhatjuk hogy mi valójában. Végezhetünk vele kísérleteket, úgy is mondhatnám, hogy tehetünk fel neki "kérdéseket". Amelyekre a foton "válaszol". Mi csak a közvetlen választ tudjuk, semmi mást. Vegyük pl a kétréses kísérletet. Ebben attól függõen, hogy hogy végezzük a kísérletet, a foton hol hullámként, hol részecskeként viselkedik. Mindkét modell helyes az adott körülmények között, de egyik sem teljes. Mindkettõ leírja a foton bizonyos tulajdonságát, de nem mondja meg mi is a foton.
Egyébbként a hullám-részecske jelleg minden részecskére igaz, valójában minden a makrovilágban lévõ anyagra is, csak ott a hullámjelleg elhanyagolható.

Én meg azt mondom, hogy a világegyetem olyan, mint az óceán. A víz - a vivõközeg - mindenütt ott van. Ha valahol kipattan egy földrengés, akkor annak hulláma tovaterjed, és a szemlélõt már a konkrét vízcseppek csapják arcon.

Se nem részecske, se nem hullám. Akkor harmadik anyagállapot? Légyszi, légyszi, legyen már valami.
Mer így a semmi ágán ülni elég vacogtató.

Nehéz lesz veled megértetni a dolgokat 😊 Azt próbáld meg elfogadni, és megérteni, hogy a foton nem hullám és nem is részecske. Bizonyos kísérletekben hullámmodell alkalmazható rá, máskor meg részecske modell. De ezek csak modellek, valójában senki nem tudja mi a foton. Hasonlóan ahogy az atomot írtam a 258-as hozzászólásomban.

Kéremszépen csak azt, hogy foton, mint részecske - a köztudattal ellentétben - nincs. Minden húr, izé hullám.

Most akkor ezzel mit is akarsz mondani? 😊

Állítólag az emberi szem recehártyája (retinája, no) annyira érzékeny, hogy képes egyetlen foton becsapódását is érzékelni. Tessék?
Képes a fényhullám egyetlen kis zavarát, rezzenését is érzékelni. Így már jó.

Én is ajánlom neked Maharishi Mahesh jógi könyveit. egyet sm olvastam közülük, de ha a Beatles fiúk szerették, csak jó lehet. :-)

Szerintem most már ideje lenne, ha elgondolkodnátok. Most már lassan kezdtek, a "józan ésszel" is belátható hülyeség felé elmenni. Senkit nem szeretnék megbántani, csak gondolkodásra késztetni. Vegyétek észre, hogy a világon semmit sem érzékelünk közvetlenül.
Persze innen ez már kicsit filozófia inkább, de szükséges így is nézni a dolgokat, hogy felismerjük, a világot modellekkel írjuk le, és csak a modelljeinket ismerjük, nem a közvetlen valóságot.
Pl.: nézzük az atomot. Mert mit is tudunk az atomról? A lényeg nem az, hogy nem tudjuk mi is "valójában" egy atom, hanem az, hogy ezt még csak soha nem is tudhatjuk meg. Csak azt tudhatjuk, "milyen" az atom.
Nézzük meg, milyen kölcsönhatások lépnek fel az atomok között mondjuk egy kristályrácsban. A kristályban az elektromágneses erõk tartják az atomokat a meghatározott geometriai rend által elõírt helyükön. Ha az egyik atomot kimozdítanánk a helyérõl, akkor a szomszédai által rá gyakorolt elektromágneses kölcsönhatás visszarángatná a helyére. Hasznos analógiának bizonyulhat, ha úgy képzeljük el a helyzetet, mintha az egyes atomokat parányi rugócskák kapcsolnák össze szomszédaikkal.
De mi is valójában a rugó? Ha a rugót összenyomjuk, szét akarja lökni az ujjainkat, ha viszont széjjelhúzzuk, akkor össze akar húzódni. De vajon miért? Nos, azért, mert a rugó atomokból áll, amelyeket elektromágneses erõk tartanak össze. Az erõk, amelyeket a rugó összenyomásakor vagy széthúzásakor érzünk, "valóban" elektromágneses erõk. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a kristályt alkotó atomok közti erõk olyanok, mint a parányi rugók, akkor ezzel tulajdonképpen semmivel sem állítottunk többet, mint azt, hogy az elektromágneses erõk olyanok, mint az elektromágneses erõk.
Ezzel a kis kitérõvel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világ igazán sosem ismerhetõ meg.

Epikurosznak - és másoknak, akik szerint nem kamu a kvanrummechanika, ajánlom ezt a könyvet: John Gribbin: Schrödinger kiscicái és a valóság keresése. Én ugyan még nem olvastam, de egy ismertetõ alapján jónak tûnik: link

Ez is jó, bár angolul van: An Introduction to Quantum Mechanics
(Az alsó listát nézzétek, a felsõnél a tartalom nagy része audio.)

Mindegy, ez meddõ vita. Hogy ki mit tart igaznak, az sajnos a sok mellébeszélés és zavarosban való turkálás miatt egyfajta hit kérdése. Én nem vagyok hívõ semmilyen tekintetben, ezért nem látom értelmét a további vak vezet világtalan érveléseket.
Amit le akartam írni, azt már megtettem.

Ez nem fantáziakép.

"Results of a double-slit-experiment performed by Dr. Tonomura showing the build-up of an interference pattern of single electrons. Numbers of electrons are 8 (a), 270 (b), 2000 (c), 60000 (d).

(Provided with kind permission of Dr. Tonomura.)"

Persze ha már mindennek megkérdõjelezed a hitelességét, akkor mindegy.

Van, és próbálgattam is már ilyesmit, de nem láttam ilyen szabályos interferenciát, csak a szokásos bizsergést, de azt enélkül is. Mondjuk a lézerpointer nem az igazi, mert sok rövid nyalábot generál, amiknek eltérõ a fázisa.