Az X bolygó nyomában
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Bámulatos hol tart már a tudomány :) <#eljen>
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
ön nyert. :) több mint 500millió csillagászati egység van a Nap és a törpe közt. (mai hír)
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
gondolom 2009-ben még kiröhögtek volna, ha a Nemezist emlegeti valaki. Közben el telt 8 év, és a kutatások haladnak.
Nagyon úgy néz ki, hogy a Napunknak van egy "testvére", csak baromi messze vannak egymástól, de a tesó annyira azért nincs messze, hogy ne zavarjon be az Oort - felhő viszonylagos rendezettségébe. (ez pár hónapja volt a Natgeon).
A hír meg ez: http://index.hu/tudomany/2017/06/17/nap_nemezis_iker_csillag/
"Tudósok számítógépes modellekkel szimulálták, hogy a gravitáció hatására hogyan is születnek meg a napok a gázokból. Az egyik ilyen szimuláció során jutott Pavel Kroupa, a University of Bonn tudósa arra a következtetésre, hogy a csillagok párban születnek. Erre azonban nem volt közvetlen bizonyíték egészen a nemrég publikált Perseus tanulmányig "
"A Nemezist és a mi Napunkat, bár párban születtek, mindezt nagyon messze egymástól: a tanulmány szerint 500 millió csillagászati egység választotta el a két égitestet. "
szóval még az is lehet, hogy a Nemezis létezik.
Nagyon úgy néz ki, hogy a Napunknak van egy "testvére", csak baromi messze vannak egymástól, de a tesó annyira azért nincs messze, hogy ne zavarjon be az Oort - felhő viszonylagos rendezettségébe. (ez pár hónapja volt a Natgeon).
A hír meg ez: http://index.hu/tudomany/2017/06/17/nap_nemezis_iker_csillag/
"Tudósok számítógépes modellekkel szimulálták, hogy a gravitáció hatására hogyan is születnek meg a napok a gázokból. Az egyik ilyen szimuláció során jutott Pavel Kroupa, a University of Bonn tudósa arra a következtetésre, hogy a csillagok párban születnek. Erre azonban nem volt közvetlen bizonyíték egészen a nemrég publikált Perseus tanulmányig "
"A Nemezist és a mi Napunkat, bár párban születtek, mindezt nagyon messze egymástól: a tanulmány szerint 500 millió csillagászati egység választotta el a két égitestet. "
szóval még az is lehet, hogy a Nemezis létezik.
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#67
Ügyes, nagyon ügyes...!:) Most, hogy közeledik 2012 és megdõltek azok az állítások is, hogy már 2008-ban lehet látni a közeledõ 'valamit', gyorsan kitaláljátok ezt a 300 éves mesét... Szép munka!:)
#66
Nem mostani cikk, de hátha.
A bolgyó a tizenkettedik bolygó, amit már a maják is leírtak a naptárjukban.
Jellemzõen 16 ezer évenként tér vissza a bolygó, az elõzõ ütközésnek köszönhetjük, hogy egyáltalán létezünk.
A következõ visszatérés 2012 körül várható, a maj naptár szerint.
Viszont, mivel eredetileg most nem 2008-at írunk hanem 2008-300-at (köszönhetõ Bíborbanszületett Konstantinnak, aki betoldott 300 fiktív évet a történelmünkbe) így a mi életünkben nem fogjuk látni az anyabolygó visszatérését.
Akár tetszik,akár nem, igazi naptár szerint még 1708 körül járunk.
A másik pedig az a tény, hogy a maják, akik évezredekkel elõre megcsinálták a naptárt, nem véletlenül hagyták abba, mert tudták azt is, hogy az anyabolygó visszatérése után nincs ember, aki megmondja, hogy mi lesz.
A régiek sokkal többet tudtak, mint mi, de ez majd 300 év múlva fog kiderülni.
Még valami: Nincsenek véletlenek.
A bolgyó a tizenkettedik bolygó, amit már a maják is leírtak a naptárjukban.
Jellemzõen 16 ezer évenként tér vissza a bolygó, az elõzõ ütközésnek köszönhetjük, hogy egyáltalán létezünk.
A következõ visszatérés 2012 körül várható, a maj naptár szerint.
Viszont, mivel eredetileg most nem 2008-at írunk hanem 2008-300-at (köszönhetõ Bíborbanszületett Konstantinnak, aki betoldott 300 fiktív évet a történelmünkbe) így a mi életünkben nem fogjuk látni az anyabolygó visszatérését.
Akár tetszik,akár nem, igazi naptár szerint még 1708 körül járunk.
A másik pedig az a tény, hogy a maják, akik évezredekkel elõre megcsinálták a naptárt, nem véletlenül hagyták abba, mert tudták azt is, hogy az anyabolygó visszatérése után nincs ember, aki megmondja, hogy mi lesz.
A régiek sokkal többet tudtak, mint mi, de ez majd 300 év múlva fog kiderülni.
Még valami: Nincsenek véletlenek.
Harcolj az erõszak ellen! Verd meg,aki bántani akar!
#65
hm..csillagászat 1-es..
nézzük át..
1. nagyritkán? kurvára nem nagy ritkán csak mondjuk nem látjuk ugyanis a hold s*ggébe csapódik be amit nem felénk tart mint azt megtanultuk 6.-ban
2. persze ritkábban mint más bolygókba, pl a földbe, ugyanis ami megy a hold felé és beleütközne, piff. beszívja a föld,
3. ami beleütközne akármelyikbe és messzirõl jön, Kuipier öv stb, azt szépen megmarkolja kedves Jupiterbarátunk és õ eszi meg.
nézzük át..
1. nagyritkán? kurvára nem nagy ritkán csak mondjuk nem látjuk ugyanis a hold s*ggébe csapódik be amit nem felénk tart mint azt megtanultuk 6.-ban
2. persze ritkábban mint más bolygókba, pl a földbe, ugyanis ami megy a hold felé és beleütközne, piff. beszívja a föld,
3. ami beleütközne akármelyikbe és messzirõl jön, Kuipier öv stb, azt szépen megmarkolja kedves Jupiterbarátunk és õ eszi meg.
Ne füccsé....Be. Szeretem ha hûvös a lakás egy picit!
#64
"remélem hogy elõ fog kerülni pár érdekes cucc"
Mire gondolsz?
Fogprotézis, pécméker, mp3-as játékos, ...és most figyelj... titán karóra, brilles fülbevaló?
Mire gondolsz?
Fogprotézis, pécméker, mp3-as játékos, ...és most figyelj... titán karóra, brilles fülbevaló?
Kara kánként folytatom tanításom.
#63
Hihetetlen mennyi baromságot tudtok összehordani.
Viccesek ezek a hozzászólások, jót szórakoztam.
Viccesek ezek a hozzászólások, jót szórakoztam.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#62
Igen, kilóra mérik a mûholdakat :)
A legtöbb mûhold könnyû, légies szerkezetû, nagy napelemtáblákkal. A belsejük is nagyrész üregesnek tekinthetõ. Még a ritka felsõlégkör is nagymértékben befolyásolja a mozgásukat.
A LAGEOS holdak tömör fémbõl készült golyók, csak prizmák vannak az oldalukon, meg az a plakett a kontinensek múltbeli, mai, és jövõbeli állásával. A pályájukat a gravitáción kívül más nem nagyon tudja befolyásolni, nagyon kicsi a hatásheresztmetszetük. Pont ezért jók gravitációs anomáliák feltérképezésére, amiket pl. a hegyek okoznak.
A legtöbb mûhold könnyû, légies szerkezetû, nagy napelemtáblákkal. A belsejük is nagyrész üregesnek tekinthetõ. Még a ritka felsõlégkör is nagymértékben befolyásolja a mozgásukat.
A LAGEOS holdak tömör fémbõl készült golyók, csak prizmák vannak az oldalukon, meg az a plakett a kontinensek múltbeli, mai, és jövõbeli állásával. A pályájukat a gravitáción kívül más nem nagyon tudja befolyásolni, nagyon kicsi a hatásheresztmetszetük. Pont ezért jók gravitációs anomáliák feltérképezésére, amiket pl. a hegyek okoznak.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#61
Különben egy nagyon fejlett technikával nem leeht gond átfésûlni egy bolygót, és minden gyanúsat megtalálni.
Egyelõre nincs ilyen technikánk, majd ha lesz akkor remélem hogy elõ fog kerülni pár érdekes cucc.
Egyelõre nincs ilyen technikánk, majd ha lesz akkor remélem hogy elõ fog kerülni pár érdekes cucc.
#60
Ezek a kutatók soha nem jelölik meg a forrásaikat, gyaníthatóan azért mert nincs nekik.
Ja és az nem számít hiteles forrásnak hogy elõzõ életükben atlantiszi fõpapok voltak és regressziós-hipnózisban emlékeznek vissza az akkoriban történtekre :)
btw az egész letûnt civilizációk téma tényleg érdekes (mert elméletileg tényleg lehettek ilyenek) de az ilyen "kutatók" hiteltelenné és nevetségessé teszik az egészet :(
Ja és az nem számít hiteles forrásnak hogy elõzõ életükben atlantiszi fõpapok voltak és regressziós-hipnózisban emlékeznek vissza az akkoriban történtekre :)
btw az egész letûnt civilizációk téma tényleg érdekes (mert elméletileg tényleg lehettek ilyenek) de az ilyen "kutatók" hiteltelenné és nevetségessé teszik az egészet :(
Egyes tudósok szerint az sg tudományos fórumain egy óra alat annyi hülyeség termelõdik, hogy ha azt energiává lehetne alakítani, akkor az így nyert energia az emberiség várható energiaigényét a következõ száz évben bõven fedezné.
#58
Hát, ha annyira okosok voltak, hogy kristályokból varázsoltak energiát, akkor biztos nem haltak meg, csak átmentek egy párhuzamos világba.
Kara kánként folytatom tanításom.
A letûnt civilizáció a kutatók szerint nem volt technikai.
Az energiát kristályokból nyerték (a kutatók szerint).
Az energiát kristályokból nyerték (a kutatók szerint).
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#56
Az Ürodüszeia 2001-ben magától kiemelkedett.
Amúgy, jó hogy eszünkbe jutott: ha valahol elhagyunk ilyen cuccokat, jó lenne beletenni pld. egy rádióadót, amely jeleket sugároz.
Különben egy nagyon fejlett technikával nem leeht gond átfésûlni egy bolygót, és minden gyanúsat megtalálni.
Megint csak a sci-fire hivatkozom: a star Trekben mérföldekkel egy idegen bolygótól detektálják az életjeleket.
Amúgy, jó hogy eszünkbe jutott: ha valahol elhagyunk ilyen cuccokat, jó lenne beletenni pld. egy rádióadót, amely jeleket sugároz.
Különben egy nagyon fejlett technikával nem leeht gond átfésûlni egy bolygót, és minden gyanúsat megtalálni.
Megint csak a sci-fire hivatkozom: a star Trekben mérföldekkel egy idegen bolygótól detektálják az életjeleket.
Kara kánként folytatom tanításom.
#55
Ráadásul ha mondjuk 10 millió éves az a szonda akkor egyáltalán létezik-e még? :)
Ittvan mire vágytál, A világító ágytál.
#54
Egy pl 5x5 méteres szonda a Hold felszínén valahol ami nem feltétlenül csilli-villi krómozott hanem mondjuk funkcionálisan szürke, lehet hogy szimetrikus de lehet hogy nem az, ha tudnánk hogy létezik és lenne elképzelésünk még arról is hogy hogyan nézhet ki...
Ez kb olyan mintha azt mondanám hogy leraktam egy táskát a földre valahol az Alföldön te meg találd meg :)
Ez kb olyan mintha azt mondanám hogy leraktam egy táskát a földre valahol az Alföldön te meg találd meg :)
#53
ja, te lépsz!
Kara kánként folytatom tanításom.
#52
Oké, nyertél!
DE!
A Holdon nincs szél, nincs guberáló cigány már évszázmilliók óta. Csak egy-egy meteoritocska csapódik be nagyritkán. Ott, ha valamit leteszel a talajra, az olyan, minta pedáns német csomagmegõrzõbe raktad volna le.
Akkor most mi van?
DE!
A Holdon nincs szél, nincs guberáló cigány már évszázmilliók óta. Csak egy-egy meteoritocska csapódik be nagyritkán. Ott, ha valamit leteszel a talajra, az olyan, minta pedáns német csomagmegõrzõbe raktad volna le.
Akkor most mi van?
Kara kánként folytatom tanításom.
#51
A Média Marktban is van távcsõ, és az Asia Centerben is. ez utóbbi kínai, és olcsóbb. Én már gondoltam, hogy veszek belõle.
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
Ennyi erõvel lehet hogy a Mars is tele van idegen szondákkal csak ha az ember nem tudja hogy pontosan hol van akkor nem fogja észrevenni, tût a szénakazalban.
#49
A TS fõként kínai távcsöveket árul (SkyWatcher), persze van náluk más is, (Meade, Bresser stb.) de azok is ott készültek. Ami nem, az legalább kétszer annyiba kerül, ill. nincs is a listán (érthetõ módon) inkább csak rendelésre hozzák.
A gyakorlatban ez nagyjából azt jelenti, kb. egyel nagyobb távcsövet vehetsz ugyanannyi pénzért. Pl. refraktorok esetén legalább egy inch-el, reflektorokból inkább 2-vel nagyobbat.
Kezdõ távcsõnek az áruházi 5-6 cm-es (10-20 eFt körüli) távcsövekkel nagyon nem lehet melléfogni. Bolygózni úgyis kicsik, a hold jól néz ki velük, a mélyegek is, mert azokhoz nem kell nagyítás, ott az átmérõ a lényegesebb.
Nagyobb mûszert már nem is nagyon árulnak, ilyen helyeken. Ill. kezdõknek azt jobb szaküzletben megvenni. De ha már van némi „bóvli távcsöves” tapasztalat, akkor a durva optikai hibákat vagy a tubushoz nem való állványt úgyis kiszúrja az ember.
Én nem hiszek az egy életre szóló távcsõben. Jobb a fokozatosság.
A gyakorlatban ez nagyjából azt jelenti, kb. egyel nagyobb távcsövet vehetsz ugyanannyi pénzért. Pl. refraktorok esetén legalább egy inch-el, reflektorokból inkább 2-vel nagyobbat.
Kezdõ távcsõnek az áruházi 5-6 cm-es (10-20 eFt körüli) távcsövekkel nagyon nem lehet melléfogni. Bolygózni úgyis kicsik, a hold jól néz ki velük, a mélyegek is, mert azokhoz nem kell nagyítás, ott az átmérõ a lényegesebb.
Nagyobb mûszert már nem is nagyon árulnak, ilyen helyeken. Ill. kezdõknek azt jobb szaküzletben megvenni. De ha már van némi „bóvli távcsöves” tapasztalat, akkor a durva optikai hibákat vagy a tubushoz nem való állványt úgyis kiszúrja az ember.
Én nem hiszek az egy életre szóló távcsõben. Jobb a fokozatosság.
#48
"nagy sûrûségû geodéziai mûholdak pedig, mint a LAGEOS"
ez mi a nyavalya? Már a mûholdakat is kilóra mérik?
Paleocivilizáció:
ha lett volna legalább annyira fejlett, mint mi, ûrszondáikat megtalálnánk a naprendszer holdjain. nA, UGYE?
ez mi a nyavalya? Már a mûholdakat is kilóra mérik?
Paleocivilizáció:
ha lett volna legalább annyira fejlett, mint mi, ûrszondáikat megtalálnánk a naprendszer holdjain. nA, UGYE?
Kara kánként folytatom tanításom.
#47
Ez igaz, feltéve ha az említett régebbi civilizáció valóban hasonló volt a mint a miénk, szeretett barominagy és látványos épületeket emelni idõtálló anyagokból, extrém mértékben megváltoztatta a környezetét és belakta az egész bolygót.
Viszont ezek közül egyik sem feltétele egy fejlett civilizációnak szal csak azért mert nem találtunk eddig semmi látványosat az még nem azt jelenti hogy a miénk az elsõ és egyben az eddigi legfejlettebb civilizáció, elméletileg bõven megvolt rá az esély hogy az elõttünk lévõ korokban egy faj eljuthatott magas szintre de mára a nyomaik is eltûntek.
(nem azt mondom hogy volt ilyen hanem azt, hogy van rá esély hogy volt sõt, még akár az is belefér hogy NEM emberi volt az a civilizáció, túl keveset tudunk az elmúlt párszáz-millió évrõl ahhoz hogy elvethessük ezt a lehetõséget)
Viszont ezek közül egyik sem feltétele egy fejlett civilizációnak szal csak azért mert nem találtunk eddig semmi látványosat az még nem azt jelenti hogy a miénk az elsõ és egyben az eddigi legfejlettebb civilizáció, elméletileg bõven megvolt rá az esély hogy az elõttünk lévõ korokban egy faj eljuthatott magas szintre de mára a nyomaik is eltûntek.
(nem azt mondom hogy volt ilyen hanem azt, hogy van rá esély hogy volt sõt, még akár az is belefér hogy NEM emberi volt az a civilizáció, túl keveset tudunk az elmúlt párszáz-millió évrõl ahhoz hogy elvethessük ezt a lehetõséget)
#46
LAGEOS-ról a Wikipedia cikk 8,4 millió éves élettartamot ír, a 200 millió évrõl a magyar Ûrhajózási Lexikonban olvastam. Mondjuk az utóbbi hitelesebb forrás, de hátha a NASA jobban tudja. Ha má' õk lõtték fel... :)
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#45
Nem értek veled egyet. Nekem volt egy kínai távcsövem. Elég jó helyen vettük photosboltban. Annak az áráért tudtam venni egy távcsõszolgáltatónál sokkal jobb minõségû árut. A mechanika stabil, nem torzit a kép. Mondjuk az már tény, hogy manapság szinte minden kínából származik.
#44
Olvasd el elõbb ezt: Új földtani korba léptünk?
Másrészt, ahogy stremix is írta, piramisok... a megalitikus kõépítményekrõl nem is beszélve. De már az õsember környezetformáló tevékenységének is van nyoma, pl. mamut kihalása.
A mûholdak meg nem potyognak le. A pályamagasságtól függ, hogy mennyire fékezi õket a felsõ légkör. A nemzetközi ûrállomás pályakorrekció nélkül néhány év alatt lezuhanna, de egy geostacionárius mûhold ezer év alatt csak 1 km-t süllyed, tehát kb. tízezer évig fent marad. Ami pedig a Nap körül kering, az nem fog visszajönni a Föld közelébe...
A nagy sûrûségû geodéziai mûholdak pedig, mint a LAGEOS, várható élettartama 200 millió év. A NASA készített az oldalukra egy kis fémlapot, amin rajta van a kontinensek mai állása, hogy ha egy jövõbeli civilizáció megtalálja, akkor tudni lehessen hogy melyik földtani korban lõtték fel:
Laser Geodynamics Satellites
Másrészt, ahogy stremix is írta, piramisok... a megalitikus kõépítményekrõl nem is beszélve. De már az õsember környezetformáló tevékenységének is van nyoma, pl. mamut kihalása.
A mûholdak meg nem potyognak le. A pályamagasságtól függ, hogy mennyire fékezi õket a felsõ légkör. A nemzetközi ûrállomás pályakorrekció nélkül néhány év alatt lezuhanna, de egy geostacionárius mûhold ezer év alatt csak 1 km-t süllyed, tehát kb. tízezer évig fent marad. Ami pedig a Nap körül kering, az nem fog visszajönni a Föld közelébe...
A nagy sûrûségû geodéziai mûholdak pedig, mint a LAGEOS, várható élettartama 200 millió év. A NASA készített az oldalukra egy kis fémlapot, amin rajta van a kontinensek mai állása, hogy ha egy jövõbeli civilizáció megtalálja, akkor tudni lehessen hogy melyik földtani korban lõtték fel:
Laser Geodynamics Satellites
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#43
Bocs, gyalikukac-tól akartam kérdezni.
Mert szerintem az áruházi távcsövek minõsége manapság nem sok kívánnivalót hagy maga után. Kezdõtávcsõnek azok a legjobbak. Ha rákap az ember, úgyis vesz egy nagyobbat.
Az meg, hogy Kínában gyártják szintén nem kritikus. Azonos anyagi ráfordítás mellett egy kínai távcsõvel többet fog látni az ember, mint egy japán vagy orosz csodával.
Mert szerintem az áruházi távcsövek minõsége manapság nem sok kívánnivalót hagy maga után. Kezdõtávcsõnek azok a legjobbak. Ha rákap az ember, úgyis vesz egy nagyobbat.
Az meg, hogy Kínában gyártják szintén nem kritikus. Azonos anyagi ráfordítás mellett egy kínai távcsõvel többet fog látni az ember, mint egy japán vagy orosz csodával.
#42
A piramisok 4000 éve állnak, ezért az a 3000 év kevés sztem h eltûnjön minden nyoma a civilizációnknak. Sokminden megmaradna a föld alatt is. Ezért sztem is lenne nyoma egy hasonló kultúrának, ha létezett volna.
#41
Errol nemreg vegeztek egy felmerest tudosok. Ha az osszes ember most eltunne, 3000 ev mulva nem mondanad meg, hogy itt valaha civilizacio es varosok voltak. A termeszet visszavenne a bolygot. A muholdak meg tudjuk, hogy par evtized alatt bepottyannak a legterbe, szoval az is max 100 ev es tiszta az egbolt.
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#40
tyúklép tudod ez egy tudományos fórum és gondoltam csak olyanok írnak ide akiknek van valamennyi ismeretük a témával kapcsolatban. Ennyi erõvel az egész fórumnak semmi értelme mert mindenki írhatna hülyeségeket. Su0my hsz-hoz annyit fûznék, hogy elõször mielõtt mond valamit nézzen utánna a szó jelentésének. És tudd meg, hogy idézem: " 'felnézel az égre', hamarabb fox látni egy galaxist (ugye elvileg végtelen számúak), mintha egy bolygót keresnél." Ez úgy ahogy van baromság. Szabad szemmel nem fogod jobban látni a galaxist mint a bolygókat. Ugyanis a galaxisok sokkal haloványabbak mint a naprendszer bizonyos bolygói. vénusz, mars, jupiter, szaturnusz, uránusz. Most ne az X-bolygóra gondoljatok. Az egyértelmõ, hogy halványabb mint a galaxisok. Az androméda galaxis pl: 3.40M . Ez az x bolygó, mivel még nem fedezték fel, sokkal gyérebben fénylik.
#39
Jó cikk, tetszik. <#eljen>
A flémhez annyit, hogy érdekes, a legtöbb ilyen eszetlen elmélet jó régi, ez a táguló Földes is legalább 150 éves lehet. Azóta milliószor megcáfolták, de egy csecsemõnek minden vicc új. Gondolom egy darabig még lesznek a jövõben olyanok, akik beveszik. Amíg lehet könyveket írni róla, és megélni a hiszékenyekbõl, biztos <#rolleyes>
A történelem már izgalmas kérdés, hogy mit tudtak a régiek, és mit nem. Nem zárok ki semmit, hiszen a régészek még a nemrég történt dolgokban sem biztosak, de azért egy olyan civilizáció, mint a mienk, sokezer éve, elég valószínûtlen. Pont itt az SG-n volt róla cikk, a modern kornak olyan hatásai vannak a Földre, amiket évmilliók múlva is ki lehet mutatni.
Szóval ha lett volna egy technikai civilizáció a Földön, mondjuk 1 millió éve, a mienk nem is létezhetne, mert õk már elhasználták volna az összes kõolajat, kibányászták volna az összes elérhetõ ásványkincset, kipusztították volna az élõvilág nagy részét, szeméthegyeket hagytak volna maguk után, hatalmas mennyiségû betont, cementet, többmilliárd emberi csontvázat, az ûreszközeik pedig körülöttünk keringenének. Ilyen lesz a Föld 1 millió év múlva...
A flémhez annyit, hogy érdekes, a legtöbb ilyen eszetlen elmélet jó régi, ez a táguló Földes is legalább 150 éves lehet. Azóta milliószor megcáfolták, de egy csecsemõnek minden vicc új. Gondolom egy darabig még lesznek a jövõben olyanok, akik beveszik. Amíg lehet könyveket írni róla, és megélni a hiszékenyekbõl, biztos <#rolleyes>
A történelem már izgalmas kérdés, hogy mit tudtak a régiek, és mit nem. Nem zárok ki semmit, hiszen a régészek még a nemrég történt dolgokban sem biztosak, de azért egy olyan civilizáció, mint a mienk, sokezer éve, elég valószínûtlen. Pont itt az SG-n volt róla cikk, a modern kornak olyan hatásai vannak a Földre, amiket évmilliók múlva is ki lehet mutatni.
Szóval ha lett volna egy technikai civilizáció a Földön, mondjuk 1 millió éve, a mienk nem is létezhetne, mert õk már elhasználták volna az összes kõolajat, kibányászták volna az összes elérhetõ ásványkincset, kipusztították volna az élõvilág nagy részét, szeméthegyeket hagytak volna maguk után, hatalmas mennyiségû betont, cementet, többmilliárd emberi csontvázat, az ûreszközeik pedig körülöttünk keringenének. Ilyen lesz a Föld 1 millió év múlva...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petõfi Sándor/
#37
"széles mosollyal vigyorogtam rajtam"
Igen, a legfejlettebb humor az önirónia. Állítólag. :-)
Igen, a legfejlettebb humor az önirónia. Állítólag. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#36
Lehet hogy értesz a csillagászathoz (én nem, ezért nem is szóltam hozzá eddig) de az emberi kommunikációhoz igen (Te nem , ezért miért szóltál hozzá?) ... kiisb kommenjébõl messzirõl süt az irónia, én kb 10 percig széles mosollyal vigyorogtam rajtam, mert többé-kevésbé ÉRTEM A HUMORT :)
#35
A magyarázat egyszerû. Egy galaxis mérete nagyon sokkal nagyobb mint egy bolygóé.
Fogalmam sincs hány 0-t kéne leírni, de biztos nagyon nagy szám. Ezért látszik, hiába van messze. A bolygó amit keresnek meg pici, és kevés ott a vény is. Egy galaxis több millió csillagja viszont veszettül világít.
Fogalmam sincs hány 0-t kéne leírni, de biztos nagyon nagy szám. Ezért látszik, hiába van messze. A bolygó amit keresnek meg pici, és kevés ott a vény is. Egy galaxis több millió csillagja viszont veszettül világít.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#34
Talan azert irnak ide mert ez egy forum... <#lama>(meg ha nem is tul ertelmes vagy nagyon off a modanivalojuk, akkor is ez egy forum)<#banplz>
#33
Miért Tescós távcsõvel nem látszik az X bolygó, csak a Tamagocsissal? :)
#32
eddigi hsz-ekhez kiegészítésként:
bármennyire is furcsának látszik, ha 'felnézel az égre', hamarabb fox látni egy galaxist (ugye elvileg végtelen számúak), mintha egy bolygót keresnél.
meg lehet ez is flood, de ugye a gömb sugarának növekedésével négyzetesen növekszik a gömb felülete (A=4*pi*sugár a négyzeten). na most képzeld el, hogy a Kuiper-övön kívülrõl ez mekkora felületet jelent: ezt kéne tûvé tenni ;)
plusz bejön tényleg az is, amit gyalikukac úr nagy szakértelemmel 2 mondaton belül 3-szor is megismételt: öléggé sötét az objektum valószínûleg és nem azért, mert nem fújja kívülrõl a talpramagyarhííííííííaházá-t..
bármennyire is furcsának látszik, ha 'felnézel az égre', hamarabb fox látni egy galaxist (ugye elvileg végtelen számúak), mintha egy bolygót keresnél.
meg lehet ez is flood, de ugye a gömb sugarának növekedésével négyzetesen növekszik a gömb felülete (A=4*pi*sugár a négyzeten). na most képzeld el, hogy a Kuiper-övön kívülrõl ez mekkora felületet jelent: ezt kéne tûvé tenni ;)
plusz bejön tényleg az is, amit gyalikukac úr nagy szakértelemmel 2 mondaton belül 3-szor is megismételt: öléggé sötét az objektum valószínûleg és nem azért, mert nem fújja kívülrõl a talpramagyarhííííííííaházá-t..
Blackmail the Universe
#31
arrakistor meg sajnos más eset. gyógyíthatatlan. belülrõl nõ a hülyeség. :S xD
Blackmail the Universe
#30
öregem, hogy te mekkora egy primitiv suttyó vagy.. ehhe az 1 dologhoz értesz lerí a hsz-edbõl és akkor ösz itt arcolni.. pont az lenne a lényeg, hogy mindenki mûvelõdjön valamelyest.
Blackmail the Universe
#29
Istenem ennyi tudatlan embert itt a fórumban. Ha nem értetek valamihez akkor minek írtok baromságokat? Tudod kedves Sw3n ha értenél egy kicsit is a témához akkor nem kérdeznél ilyet. Tudod minden objektumnak amit az égen látsz fényereje van. Ezt magnitudoban adják meg. A nap kb -27 magnitudós a hold már csak -13 kb teliholdkor. A jupiter maximum már csak -1.7 magnitudo. Az emberi szem fényszennyezett környezettõl mentes helyen általában 6 magnitudós objektumokat lát még. Tehát minék kissebb a szám szval minuszba lemegy, annál fényesebb az adott dolog. A plútó 14 magnitúdó kb. Minél távolabb van annál halványabb. Ráadásul a bolygóknak nincs saját fényük! Tehát ha egy csillag lenne olyan távolságban mint az X-bolygó akkor azt látnánk. De a bolygóknak nincs saját fényük. Ezért nem látod azokat amik messze vannak. A vénuszt, marsot, jupiter, szaturnuszt és az uránuszt még lehet jó viszonyok mellett szabad szemmel látni. Csak, hogy tudd a távoli galaxisokat azért látjuk mert ott több ezer csillag van. És van saját fényük. Én Amatõrcsillagászkodom és van távcsövem is. A plútót pl.: nem lehet vele látni. Jah és ne ilyen Tescos kínai csodákra gondoljatok mert kiisb is irt vmi zagyvaságot. Tescoba távcsõ ...
#28
Ma felhívott egy haverom az X bolygóról. Jó srác.<#alien2> Azt mondta, hogy a jövõ hét csütörtökre megszervezte, hogy minden középiskolában az udvaron raknak egy nagy tábortüzet, amivel kivilágítják a bolygójukat, és majd akkor nézzük meg õket. Le is mentem a TESCO-ba egy távcsõért, hogy lássam végre azt a rusnya képét. <#banplz>
#27
Lol a linkelt oldalon már van videó hogy minden bolygó növekszik. :D
Svejk-ben volt hogy a földön belül van egy másik föld, ami nagyobb mint a külsõ föld:D akkor szerintem már ez is megálja a helyét.
Az igazság odát van:DDDD
Svejk-ben volt hogy a földön belül van egy másik föld, ami nagyobb mint a külsõ föld:D akkor szerintem már ez is megálja a helyét.
Az igazság odát van:DDDD
#26
A pangea elmelethez csak egy megjegyzesem lenne. A Fold annak idejen elegge eldeformalodott, amikor egymasnak mentek a Hold elodjevel. Egy ilyen utkozes kepes akkora felszini deformaciot okozni, hogy egy helyen kialakuljon egy vastagabb kozetlemez. Az alabukasi zonak megletet nem kell elhinni, eleg ha megvizsgaljuk, hogy tunik-e el oceani lemez szarazfold alatt. Ha igen, akkor annak valahova mennie kell. (es igen, van olyan lemez ami zsugorodik)
A belinkelt animacio egybkent tartalmaz par jol lathato morph effektet is, tehat a bemutatott szilard foldreszek alapterulete is valtozik rajta, a forma deformalodasa nelkul. E melle jon meg a magneses iranyok elterese, tehat az, hogy a regebbi szarazfoldi kozetretegekbe fagyott magasnes kristalyok iranya nem egyezik meg a jelenlegi iranyokkal, tehat az adott kontinens azota jopar fokkal elfordult az eszak/del iranyhoz kepest. A videon bemutatott elmelet jol nez ki, de sajnos tul sok helyen vannak benne lathato hibak.
A kulso bolygo elmelet lehetseges, de inkabb valoszinu, hogy ha volt is ott valami, akkor az a naprendszer kialakulasa soran elszabadult es kirepult a Nap gravitacios mezejebol. Ha egy urhajo kepes erre tisztan gravitacios gyorsitassal (parittyaeffektus), akkor egy kisebb szilard bolygo is kepes lehetett ra. Az, hogy miert nem latjuk pedig egyszeru: tul kis meretu, tul messze van, semmi nem vilagitja meg, sajat fenye pedig nincs.
A belinkelt animacio egybkent tartalmaz par jol lathato morph effektet is, tehat a bemutatott szilard foldreszek alapterulete is valtozik rajta, a forma deformalodasa nelkul. E melle jon meg a magneses iranyok elterese, tehat az, hogy a regebbi szarazfoldi kozetretegekbe fagyott magasnes kristalyok iranya nem egyezik meg a jelenlegi iranyokkal, tehat az adott kontinens azota jopar fokkal elfordult az eszak/del iranyhoz kepest. A videon bemutatott elmelet jol nez ki, de sajnos tul sok helyen vannak benne lathato hibak.
A kulso bolygo elmelet lehetseges, de inkabb valoszinu, hogy ha volt is ott valami, akkor az a naprendszer kialakulasa soran elszabadult es kirepult a Nap gravitacios mezejebol. Ha egy urhajo kepes erre tisztan gravitacios gyorsitassal (parittyaeffektus), akkor egy kisebb szilard bolygo is kepes lehetett ra. Az, hogy miert nem latjuk pedig egyszeru: tul kis meretu, tul messze van, semmi nem vilagitja meg, sajat fenye pedig nincs.
#25
2.5 millió fényévre van az Androméda. Azért a pont még mindig ott van nálad. :)
sw3n: Az Androméda kb. 4.4 magnitúdóval rendelkezik. A Plútó 13-14 magnitúdós, mivel csak egy kavics a naprendszer szélén.
Amúgy ez valamikor középiskolás anyag volt. Nem tudom milyen a mostani tanügyi rendszer.. :)
sw3n: Az Androméda kb. 4.4 magnitúdóval rendelkezik. A Plútó 13-14 magnitúdós, mivel csak egy kavics a naprendszer szélén.
Amúgy ez valamikor középiskolás anyag volt. Nem tudom milyen a mostani tanügyi rendszer.. :)
Ittvan mire vágytál, A világító ágytál.
#24
Picit gondolkodj már, ez nem ki-néz-messzebbre verseny. Tiszta éjjel szabad szemmel látom az Andromédát, ami két millió fényévre van, ha pedig nem veszem fel a szemüvegem, akkor a monitoron 30 cm-re levõ légypiszkot se látom tisztán. Ez most szerinted akkor ellentmondás?
#23
Sztem arrakistor egy spambot, minden témában a legnagyobb baromságot dobja be, mint világmegváltó elmélet/elhallgatott igazság...
Ilyen hülye ember egyszerûen NINCS.
Ilyen hülye ember egyszerûen NINCS.
#22
Pár komment a video alól aik megtetszettek:
"3-4 szuperkontinens - széttörés, ütközés összeállás szuperkontinensé periódus után már nagyon valószínû, hoyg nem igazán látunk olyan partvonalat, ami nem illik össze semmivel (azaz nem ütközött eddig semmivel. ami ütközött, az most egy hegylánc része lásd himalája az régen india partvonala volt)
ha viszont így van, minden partvonal megegyezik valamivel, akkor jóeséjjel össze lehet õket rakni egy gömb/tojás alakká.
szerintem."
"Az új elmélet fõ eleme, hogy tagadja a közetlemezek alábukását. Szerinte csak szétterjedés van (spreading) de nincs alábukás (subduction). Kíváncsi vagyok, hogyan magyarázza a hegységek keletkezését. Azok ugyanis vagy két szárazföldi, vagy egy szárazföldi és egy óceáni lemez ütközésével keletkezhetnek. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szárazföldek idõnként közelednek is egymáshoz."
"a válasz 42"
A harmadik válaszban van az igazság! <#hehe>
"3-4 szuperkontinens - széttörés, ütközés összeállás szuperkontinensé periódus után már nagyon valószínû, hoyg nem igazán látunk olyan partvonalat, ami nem illik össze semmivel (azaz nem ütközött eddig semmivel. ami ütközött, az most egy hegylánc része lásd himalája az régen india partvonala volt)
ha viszont így van, minden partvonal megegyezik valamivel, akkor jóeséjjel össze lehet õket rakni egy gömb/tojás alakká.
szerintem."
"Az új elmélet fõ eleme, hogy tagadja a közetlemezek alábukását. Szerinte csak szétterjedés van (spreading) de nincs alábukás (subduction). Kíváncsi vagyok, hogyan magyarázza a hegységek keletkezését. Azok ugyanis vagy két szárazföldi, vagy egy szárazföldi és egy óceáni lemez ütközésével keletkezhetnek. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a szárazföldek idõnként közelednek is egymáshoz."
"a válasz 42"
A harmadik válaszban van az igazság! <#hehe>
#21
Sok mindent leírtak a sumérok, de a görögök, rómaiak is. Például azt is, hogy a Hold egy istennõ, bájos orcával. Aztán a valóság elég parlagias, vagyis köves.
Kara kánként folytatom tanításom.
Oldal 1 / 2Következő →