Hogyan találjunk rá a féreglyukakra?
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#147
Hát, ha Te mondod illetve íord... :-)
#146
szerintem az az ". 😄 XD allat...", amit BiTee írt elég frappáns volt. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#145
Nah, valami frappáns végszót a cikkhez hölgyek-urak! :-)
#144
Hmmmm..........
Erdekes tema.. valamilyen szinten a szabad foldonfuto ember keves ehhez.. de sztem nem kell hozza sok ido es meg fogjuk tudni h megis mi ujsag ebben az univerzumban itt...
Viszont ez a tudos gyerek arc lehet.. egy-ket sor utan... 😄 XD allat...
Erdekes tema.. valamilyen szinten a szabad foldonfuto ember keves ehhez.. de sztem nem kell hozza sok ido es meg fogjuk tudni h megis mi ujsag ebben az univerzumban itt...
Viszont ez a tudos gyerek arc lehet.. egy-ket sor utan... 😄 XD allat...
#143
Kara kánként folytatom tanításom.
#142
Kössz, értem mire gondolsz. :-)
#141
Hát elmagyaráztam én!
Mivel a két világ nincs összehangolva (ha összehangolva lennének, akkor nem két külön világlenne, hanem egy világ két bugyorral!), így a mi idõvonalunk és az õ idõvonaluk teljesen független, egymást nem metszõ vonal.
Ha innen átmész oda, akkor az ottani idõvonal egyik tetszõleges pontjára érkezel, amely se nem múlt, se nem jövõ, hanem egyszerûen az ottani jelen.
Persze, ha visszajösz ide, akkor lehet, hogy a mi idõvonalunkkon a múltba, a jövõbe, vagy az elindulásod jelenébe érkezel, vagyis itt közben megállt az idõ.
Szólj, ah még mindig nem érted. Ahol tudok, segítek. :-)
Mivel a két világ nincs összehangolva (ha összehangolva lennének, akkor nem két külön világlenne, hanem egy világ két bugyorral!), így a mi idõvonalunk és az õ idõvonaluk teljesen független, egymást nem metszõ vonal.
Ha innen átmész oda, akkor az ottani idõvonal egyik tetszõleges pontjára érkezel, amely se nem múlt, se nem jövõ, hanem egyszerûen az ottani jelen.
Persze, ha visszajösz ide, akkor lehet, hogy a mi idõvonalunkkon a múltba, a jövõbe, vagy az elindulásod jelenébe érkezel, vagyis itt közben megállt az idõ.
Szólj, ah még mindig nem érted. Ahol tudok, segítek. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#140
Rendben fõnök. Ugye azért lennél szíves nagyvonalakban egyszerûen elmagyarázni nekem, hogy miért? :-)
#139
petikém! Nincs olyan.
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
A mi kiindulási helyzetünkhöz viszonyított múltba.
#137
Marhaság vagy nem, kísérletekkel kell eldönteni, hogy igaz-e. Az elmélet más tészta. A klasszikus relativitáselméletben nincsenek is elektronok...
Közben azon gondolkodtam, írnak itt virtuális részecskepárokról. A semmibõl keletkezik egy elektron és egy pozitron, repülnek együtt egy darabig, aztán újra egyesülnek, és eltûnnek. Hogy ha a pozitron egy visszafelé haladó elektron, akkor talán ez egy valódi elektron, ami egy zárt pályán mozog. A pálya egyik szakasza idõben velünk egyirányú, a másik szakaszon meg visszafelé megy, azt észleljük pozitronként.
Közben azon gondolkodtam, írnak itt virtuális részecskepárokról. A semmibõl keletkezik egy elektron és egy pozitron, repülnek együtt egy darabig, aztán újra egyesülnek, és eltûnnek. Hogy ha a pozitron egy visszafelé haladó elektron, akkor talán ez egy valódi elektron, ami egy zárt pályán mozog. A pálya egyik szakasza idõben velünk egyirányú, a másik szakaszon meg visszafelé megy, azt észleljük pozitronként.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#136
Mondom, csak a klasszikus relativitáselméletrõl tudok nyilatkozni. A párhuzamos univerzumos idõutazós ötletek erõsen kvantummechanikai behatásokra utalnak. Abból pedig majdnem megbuktam...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#135
nincs olyan hogy ottani ma. semmi sem jelöli ki a mát az idõvonalon.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#134
A másik univerzumnak nem érkezhetsz a múltjába, mert a két univerzum ideje nincs összehangolva, nem fut párhuzamosan, így ott egy adott idõpontba érkezel, mindig az ottani mába.
Kara kánként folytatom tanításom.
#133
Végre valami, ami megmozgatja egy kicsit a fantáziámat. :-)
#132
"teszemazt egy féreglyuk összeköti a kettõ univerzum idõsíkját, de nem párhuzamosan, akkor a másik univerzum múltjába érkezek (a mi kiindulási helyzetünkhöz viszonyítva)."
Persze egyik viszonyításból. A másikból a másik univerzum jövõjébe mennénk.
Persze egyik viszonyításból. A másikból a másik univerzum jövõjébe mennénk.
#131
Csak egy gondolat: ha léteznek párhuzamos dimenziók, és teszemazt egy féreglyuk összeköti a kettõ univerzum idõsíkját, de nem párhuzamosan, akkor a másik univerzum múltjába érkezek (a mi kiindulási helyzetünkhöz viszonyítva). Így, ha abban a múltban csinálok valamit, az csak arra az univerzumra van hatással, és amelyikbõl kiindultunk, arra nincsen. Szvsz idõutazásnak csak akkor van értelme a kiindulási univerzumra nézve, ha az õ idõsíkján történik a cselekmény , és a cselekvõ nem lép át egy másik univerzumba illetve idõsíkba, hanem marad ugyanabban.
Bocs, ha hülyeségeket írtam, és hülyén fejeztem ki magam. Részletesebb a gondolatmenetem, csak így leegyszerûsítve is alig tudtam megfogalmazni. :-)
Bocs, ha hülyeségeket írtam, és hülyén fejeztem ki magam. Részletesebb a gondolatmenetem, csak így leegyszerûsítve is alig tudtam megfogalmazni. :-)
#130
Most már értem, hogy hogy gondolod. :-)
#129
"Ha meg már idõ ... mennyire marhaság, hogy egy részecske antirészecskéje ugyan az a dolog, csak idõben visszafelé?"
Anno nem kissebb személy, mint Feynman mondta ezt elõször és ennek az értelmezésnek tudtommal ma sincs akadálya.
Anno nem kissebb személy, mint Feynman mondta ezt elõször és ennek az értelmezésnek tudtommal ma sincs akadálya.
#128
Kara kánként folytatom tanításom.
#127
A merõlegesség szerintem gond nélkül általánosítható tetszõleges számú dimenzióra, de konkrétan nem vagyok járatos a témában. A skaláris szorzat eltûnése például durva absztrahálás nélkül is jól kezelhetõ feltétel, így elsõ blikkre.
Szóval ez szerintem se stimmel.
Szóval ez szerintem se stimmel.
#126
Mivel a merõlegességet egy Euklédeszi, három dimenziós térben értelmezzük, így amennyiben létezik negyedik dimenzió, akkor bizony találni kellene egy újabb kifejezést ahhoz, hogy felépíthessünk egy kibõvített teret, amiben ilyen módon definiálod a vektorok "merõlegességét".
Úgyhogy ez nem jó cáfolat.
Úgyhogy ez nem jó cáfolat.
#125
* mert minden ami van, volt, lesz az most is megtalálható csak más formában.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#124
multiverzum: Jet li- az egyetlen "effektus" <#buck>
Idõzsaru-tényezõ: 2 ugyanolyan anyag egyidöben kitöltheti ugyanazt a teret? Vagy ez csak kitaláció?
Nem értem mi értelme lenne másik párhuzamos univerzumba "csúszni" ha ugyanolyan törvények uralkodnak ott mint itt. Mert megtehetjük azért? Az idõutazás más tészta. Vica-versa lehet utazni a jövöbe és a multba is? Mert Einstein szerint az idõ csak egy illúzió.
Idõzsaru-tényezõ: 2 ugyanolyan anyag egyidöben kitöltheti ugyanazt a teret? Vagy ez csak kitaláció?
Nem értem mi értelme lenne másik párhuzamos univerzumba "csúszni" ha ugyanolyan törvények uralkodnak ott mint itt. Mert megtehetjük azért? Az idõutazás más tészta. Vica-versa lehet utazni a jövöbe és a multba is? Mert Einstein szerint az idõ csak egy illúzió.
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#123
"Minden olyan modell-téridõ, amiben lehet idõutazni, ellentmond a relativitáselméletnek."
Hát ha emlékezetem nem csal ennek oda-vissza köze van a C határsebesség át nem léphetõségéhez, mert ugye ha át lehetne lépni, akkor lehetne idõben visszafelé haladni.
Viszont ha létre lehetne hozni saját féregjáratot, és a féregjárat mindkét vége (csak kettõ lehet?) ugyan azon univerzumba lyukadnak ki, akkor ha elég messze vannak egymáshoz egyben idõutazásra is alkalmasak lennénk.
Ha meg már idõ ... mennyire marhaság, hogy egy részecske antirészecskéje ugyan az a dolog, csak idõben visszafelé?
Hát ha emlékezetem nem csal ennek oda-vissza köze van a C határsebesség át nem léphetõségéhez, mert ugye ha át lehetne lépni, akkor lehetne idõben visszafelé haladni.
Viszont ha létre lehetne hozni saját féregjáratot, és a féregjárat mindkét vége (csak kettõ lehet?) ugyan azon univerzumba lyukadnak ki, akkor ha elég messze vannak egymáshoz egyben idõutazásra is alkalmasak lennénk.
Ha meg már idõ ... mennyire marhaság, hogy egy részecske antirészecskéje ugyan az a dolog, csak idõben visszafelé?
#122
Kara kánként folytatom tanításom.
#121
HE-HE!
Csak JPÉ. hiányzik...........
Csak JPÉ. hiányzik...........
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#120
Kara kánként folytatom tanításom.
#118
Idézem tovább:
<i>'Képzeljük el, hogy valaki elhatározza, hogy visszamegy a
múltba megölni a saját nagyanyját. Ezen multiverzumos (több-világegyetemes) elképzelés szerint a
személy visszatér egy ún. bifurkációs pontba, melybõl késõbb a lehetõségek számától függõen új
világok jönnek létre. Miután a személy megölte a nagyanyját, ismét “elõrefelé" mozog az idõben, de
más világban. A valóság ezen ágán õ sosem létezett, de ez nem vezet paradoxonhoz, mivel a hozzá
“szomszédos" világban a nagyanyja él és virul, akinek lányától a késõbbi (vagy korábbi ) gyilkos
megszülethet, hogy visszamehessen a múltba és gyilkoljon.'</i>
<i>'Képzeljük el, hogy valaki elhatározza, hogy visszamegy a
múltba megölni a saját nagyanyját. Ezen multiverzumos (több-világegyetemes) elképzelés szerint a
személy visszatér egy ún. bifurkációs pontba, melybõl késõbb a lehetõségek számától függõen új
világok jönnek létre. Miután a személy megölte a nagyanyját, ismét “elõrefelé" mozog az idõben, de
más világban. A valóság ezen ágán õ sosem létezett, de ez nem vezet paradoxonhoz, mivel a hozzá
“szomszédos" világban a nagyanyja él és virul, akinek lányától a késõbbi (vagy korábbi ) gyilkos
megszülethet, hogy visszamehessen a múltba és gyilkoljon.'</i>
Kara kánként folytatom tanításom.
#117
"Minden olyan modell-téridõ, amiben lehet idõutazni, ellentmond a relativitáselméletnek. "
<>
"...hatalmas mértékben megnõtt az olyan populáris cikkek száma, melyek állítása szerint – számos tudós bosszúságára – az idõutazás mégiscsak lehetséges. Az 1980-as években Kip THORNE (az ARE egyik legelismertebb szakértõje) és a kollégái a CalTech-bõl elhatározták, hogy egyszer s mindenkorra bebizonyítják, hogy ezen valótlan állítások nem következnek Einstein egyenleteibõl. Megvizsgálva a problémát minden szemszögbõl kellemetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy tényleg nincs semmi ezekben az egyenletekben, mely megakadályozhatja az idõutazást, feltéve ha (és ez egy komoly kikötés) létezik olyan technológia, mellyel a fekete lyukak manipulálhatók." (*)
<>
"...hatalmas mértékben megnõtt az olyan populáris cikkek száma, melyek állítása szerint – számos tudós bosszúságára – az idõutazás mégiscsak lehetséges. Az 1980-as években Kip THORNE (az ARE egyik legelismertebb szakértõje) és a kollégái a CalTech-bõl elhatározták, hogy egyszer s mindenkorra bebizonyítják, hogy ezen valótlan állítások nem következnek Einstein egyenleteibõl. Megvizsgálva a problémát minden szemszögbõl kellemetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy tényleg nincs semmi ezekben az egyenletekben, mely megakadályozhatja az idõutazást, feltéve ha (és ez egy komoly kikötés) létezik olyan technológia, mellyel a fekete lyukak manipulálhatók." (*)
Kara kánként folytatom tanításom.
#116
-Einstein kitalálta a relativitás elméletet.
-Ebbõl az elméletbõl következik az idõutazás.
-Az idõutazás során fellépõ paradoxonok magyarázatára ki kellett találni a párhuzamos világokat, különben az egész baromira kesze-kusza lenne.
-Párhuzamos világok közötti átjárásra pedig jó ha van egy féregjárat.
Olyan toldozás-foldozásnak tûnik nekem ez az egész elméleti fizika 😊
Mindenesetre érdekes és izgalmas...
-Ebbõl az elméletbõl következik az idõutazás.
-Az idõutazás során fellépõ paradoxonok magyarázatára ki kellett találni a párhuzamos világokat, különben az egész baromira kesze-kusza lenne.
-Párhuzamos világok közötti átjárásra pedig jó ha van egy féregjárat.
Olyan toldozás-foldozásnak tûnik nekem ez az egész elméleti fizika 😊
Mindenesetre érdekes és izgalmas...
#115
Ja, autós példa: az autók száma nem lineárisan, hanem hatványozottan nõ. Mert ha 2010-bõl visszahozom az autómat 2008-ba, akkor 2009-ben két autóm lesz, fogom azt visszahozom mindkettõt... 😄 Ha csak naponta lépegetek vissza egy év alatt, akkor is meg fogják tölteni az autóim a látható Univerzumot.
És a 8.-ik napon Ádám leszármazottai roncsteleppé változtatták a Teremtést...
Isten helyében én nem teremtenék olyan világot, ahol ilyet lehet. Egy kauzalitási elv kell csak, és Ádámék veszteg maradnak.
És a 8.-ik napon Ádám leszármazottai roncsteleppé változtatták a Teremtést...
Isten helyében én nem teremtenék olyan világot, ahol ilyet lehet. Egy kauzalitási elv kell csak, és Ádámék veszteg maradnak.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#113
Szerintem fején találtad a szöget. A klasszikus determinisztikus fizikában sok gond van az idõutazásokkal. A kedvenc példám az, hogy van egy autóm. Ez valószínûleg sokáig meglesz. Jó, akkor elõre megyek az idõben 10 évet, és idehozom az autómat a jövõbõl.
Akkor most két autóm van.
Oké, elõre megyek ebben az évben minden hétbe, és visszahozom az autómat, elõször a legtávolabbi jövõbõl, aztán szépen visszafelé.
Most már 52 autóm van.
mi lett volna ha az idõközöket napokra választottam volna? Akkor most 365 autóm lenne, egy egész autószalon 😊
Mondanom sem kell, ha szûkítem az idõközöket, ott lyukadok ki, hogy attomásodpercenként lépegetek vissza a jövõben, hozom vissza a jövõbeli autóimat a jelenbe, és a végén egy bolygóm van autókból, a Föld meg körülötte kering...
Ez az energiamegmaradás törvényének elég durva megsértése 😊
Hasonlóakat lehet írni a lendületmegmaradásról is. Itt azzal is baj van, hogy a kontinuitás megszakadt, az autó "transzportálva" lett az idõn át.
Akkor most két autóm van.
Oké, elõre megyek ebben az évben minden hétbe, és visszahozom az autómat, elõször a legtávolabbi jövõbõl, aztán szépen visszafelé.
Most már 52 autóm van.
mi lett volna ha az idõközöket napokra választottam volna? Akkor most 365 autóm lenne, egy egész autószalon 😊
Mondanom sem kell, ha szûkítem az idõközöket, ott lyukadok ki, hogy attomásodpercenként lépegetek vissza a jövõben, hozom vissza a jövõbeli autóimat a jelenbe, és a végén egy bolygóm van autókból, a Föld meg körülötte kering...
Ez az energiamegmaradás törvényének elég durva megsértése 😊
Hasonlóakat lehet írni a lendületmegmaradásról is. Itt azzal is baj van, hogy a kontinuitás megszakadt, az autó "transzportálva" lett az idõn át.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#112
izgi :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#111
Gyere õrült! (EDDA <#idiota>)
Csak a relativitáselmélet-féle fekete-lyukat ismerem, és ott minden fekete-lyuk egyben átjáró is. Persze nem mindegyiken át vezetnek olyan pályák, amiken fénynél lassabb dolgok tudnának közlekedni, de attól az átjáró még ott van, fel lehet térképezni megfelelõ koordinátarendszerekkel. Hogy a hely ahova vezetnek, a mi Univerzumunkban van, vagy máshol, arról az elmélet nem szól, sem a koordinátarendszerek.
A relativitáselmélet fekete-lyuka olyan mint egy ajtó. Szakszerûen le van írva az ajtó minden paramétere, a szélessége, a magassága, vastagsága, még az is, hogy milyen a kilincs, de arról egy ajtókról szóló elméletnek nem kell tudnia, hogy az ajtó hova vezet.
A kauzalitás elve a relativitáselmélet egyik alappillére. Minden olyan modell-téridõ, amiben lehet idõutazni, ellentmond a relativitáselméletnek. A valóságról viszont megfigyelések hiányában nem tudok nyilatkozni. A relativitáselméletrõl szívesen írok, de annak sok következménye egyenlõre nem bizonyított, az sem hogy amit tilt, az végülis lehetséges-e.
Csak a relativitáselmélet-féle fekete-lyukat ismerem, és ott minden fekete-lyuk egyben átjáró is. Persze nem mindegyiken át vezetnek olyan pályák, amiken fénynél lassabb dolgok tudnának közlekedni, de attól az átjáró még ott van, fel lehet térképezni megfelelõ koordinátarendszerekkel. Hogy a hely ahova vezetnek, a mi Univerzumunkban van, vagy máshol, arról az elmélet nem szól, sem a koordinátarendszerek.
A relativitáselmélet fekete-lyuka olyan mint egy ajtó. Szakszerûen le van írva az ajtó minden paramétere, a szélessége, a magassága, vastagsága, még az is, hogy milyen a kilincs, de arról egy ajtókról szóló elméletnek nem kell tudnia, hogy az ajtó hova vezet.
A kauzalitás elve a relativitáselmélet egyik alappillére. Minden olyan modell-téridõ, amiben lehet idõutazni, ellentmond a relativitáselméletnek. A valóságról viszont megfigyelések hiányában nem tudok nyilatkozni. A relativitáselméletrõl szívesen írok, de annak sok következménye egyenlõre nem bizonyított, az sem hogy amit tilt, az végülis lehetséges-e.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#110
Ki beszélt ókorról? <#nevetes2> maják meg nem haltak ki, ember. IT témáknál jókat szoktál írni, de itt most csak a tájékozatlanságodat hirdeted. Roliika, maradj a kaptafánál... <#ejnye1>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#109
A Nap gravitációs sugara kb. 3 km, a Földé kevesebb mint 1 cm. Tehát, ha a Napból vagy a Földbõl fekete-lyuk lenne, az elõbbinek a sugara 3 km lenne, az utóbbinak 1 cm. Még az 1 cm is több mint egy atomnyi, mire értették a dolgot? Egyébként a tömeg és a gravitációs sugár között egyenes arányosság áll fenn: 1 millió naptömegnyi fekete-lyuk sugara tehát 3 millió km.
Ha esetleg a Napsugárzás energiájáról van szó, hát az tényleg sokkal kevesebb mint a Nap tömege. De nem kell fekete-lyuk gyártással erõlködni, a természetben annyi van mint a szemét... 😊
Ez a 2D, 3D, 5D vita a XIX. században volt divat, azóta már nem. A relativitáselmélet tisztázta a legtöbb kérdést, erre a kvantummechanika rátett egy lapáttal. Akit az ilyen kérdések izgatnak, annak az említett két tudományterületet javaslom. Van Általános Relativitáselmélet címû könyv, meg Kvantummechanika címû könyv is magyarul, meg az Internet is tele van a témával.
A fraktálok kérdése "új" dolog (XX. század második fele), nem ismerem a témát, nem tudom milyen alapon rendelnek hozzá dimenziókat ezekhez az alakzatokhoz. Ezért is mondom mindig, bázisokkal dimenziókkal csak óvatosan, ezek olyan absztrakt kifejezések, mint pl. "halmaz". Sokmindenre lehet használni a matematikában. Néha fizikában is.
A magyar kísérletet nem ismerem. A természetben elõforduló öt dimenzióra a legkorábbi elképzelés a Kaluza-elmélet, 1921-bõl. Õ egyesítette a gravitációs és az elektromágneses kölcsönhatás leírását. Ezek szerint a teljes gravitáció és elektromágnesesség az, amikor az 5 dimenziós téridõ görbül. Amikor csak 4, akkor csak gravitációs észlelünk, az általános jelenségnek ez egy alesete.
A Kaluza-elmélet máig hibátlan, csak az a baj vele, hogy klasszikus elmélet, nem kvantummechanikai, hanem régimódi determinisztikus. Ezért bár nagyon izgalmas az 5 dimenzió ötlete, a kvantum-elektrodinamika mégis népszerûbb...
Ha esetleg a Napsugárzás energiájáról van szó, hát az tényleg sokkal kevesebb mint a Nap tömege. De nem kell fekete-lyuk gyártással erõlködni, a természetben annyi van mint a szemét... 😊
Ez a 2D, 3D, 5D vita a XIX. században volt divat, azóta már nem. A relativitáselmélet tisztázta a legtöbb kérdést, erre a kvantummechanika rátett egy lapáttal. Akit az ilyen kérdések izgatnak, annak az említett két tudományterületet javaslom. Van Általános Relativitáselmélet címû könyv, meg Kvantummechanika címû könyv is magyarul, meg az Internet is tele van a témával.
A fraktálok kérdése "új" dolog (XX. század második fele), nem ismerem a témát, nem tudom milyen alapon rendelnek hozzá dimenziókat ezekhez az alakzatokhoz. Ezért is mondom mindig, bázisokkal dimenziókkal csak óvatosan, ezek olyan absztrakt kifejezések, mint pl. "halmaz". Sokmindenre lehet használni a matematikában. Néha fizikában is.
A magyar kísérletet nem ismerem. A természetben elõforduló öt dimenzióra a legkorábbi elképzelés a Kaluza-elmélet, 1921-bõl. Õ egyesítette a gravitációs és az elektromágneses kölcsönhatás leírását. Ezek szerint a teljes gravitáció és elektromágnesesség az, amikor az 5 dimenziós téridõ görbül. Amikor csak 4, akkor csak gravitációs észlelünk, az általános jelenségnek ez egy alesete.
A Kaluza-elmélet máig hibátlan, csak az a baj vele, hogy klasszikus elmélet, nem kvantummechanikai, hanem régimódi determinisztikus. Ezért bár nagyon izgalmas az 5 dimenzió ötlete, a kvantum-elektrodinamika mégis népszerûbb...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#108
nem akarok nagy hülyeséget irni de ha lehetséges az idõutazás akkor elvileg megfordithato lenne az entropia? :S hmm javitsatok ki mer itt vmi bibi van
#107
Ne csináld már, éppentegnap volt róla egy jó kis mûsor, hogy Héron micsoda programozható autómatákat tudott gyártani, és ha nem csak poénból építette volna a gõzgépét, akkor lehet 1-2 évezrdeel hamarabb jön ipari forradalom? (Bár ez nem valószinû, kkor még emberi léptékû volt a fogyasztás, nem mesterségesen túlpörgetet és pazarló.)
#106
Te õrült! :-)
"Egyébként minden fekete-lyuk egyben féreglyuk is."
Nekem is megfordult ez a fejemben - na, jó, olvastam is másoktól - de mégis a szagirodalomban elkülönülten kezelik õket, és a fekete lyuk csak mint lehetséges féreglyuk szerepel.
Mert ugye fekete lyuk biztos van, de nem biztos, hogy egyben féreglyuk is.
Ami birizgál engem:
- idõutazás tudtommal azért nem létezhet, mert sérti a kauzalitás elvét. A kauzalitás elve aszongya, hogy elõször van az ok, utána az okozat. Ez egyébként amolyan axiómaszerûség, bár gondolom a matekes okosok tudják bizonyítani (nullával való osztás, gyökvonás negatív számból, 2=3 ilyesmik).
A fekete lyukak korifeusai pedig azt állítják, hogy lehetséges az idõutazás. Na, itt a bibi.
Jut eszembe, a féreglyukról két elképzelés van.
1. direkt és instant kapcsolat világegyetemünk különbözõ pontjai között
2. kapcsolat más világokkal
Az egyeske elvileg elképzelhetõ, a ketteske nem. imho.
"Egyébként minden fekete-lyuk egyben féreglyuk is."
Nekem is megfordult ez a fejemben - na, jó, olvastam is másoktól - de mégis a szagirodalomban elkülönülten kezelik õket, és a fekete lyuk csak mint lehetséges féreglyuk szerepel.
Mert ugye fekete lyuk biztos van, de nem biztos, hogy egyben féreglyuk is.
Ami birizgál engem:
- idõutazás tudtommal azért nem létezhet, mert sérti a kauzalitás elvét. A kauzalitás elve aszongya, hogy elõször van az ok, utána az okozat. Ez egyébként amolyan axiómaszerûség, bár gondolom a matekes okosok tudják bizonyítani (nullával való osztás, gyökvonás negatív számból, 2=3 ilyesmik).
A fekete lyukak korifeusai pedig azt állítják, hogy lehetséges az idõutazás. Na, itt a bibi.
Jut eszembe, a féreglyukról két elképzelés van.
1. direkt és instant kapcsolat világegyetemünk különbözõ pontjai között
2. kapcsolat más világokkal
Az egyeske elvileg elképzelhetõ, a ketteske nem. imho.
Kara kánként folytatom tanításom.
#105
Ne gyere itt az ókorral. Egyiptomiak is nagyon fejlettek voltak...most meg hol vannak. Nézd az idõvonalat 1800-tól. Arabok micsoda gõzgépeket építettek, meg milyen technikai forradalmat robbantottak ki...ja vagy inkább britanniában történt mindez? 😊 Persze, maják is fejlettek voltak, mégis kihaltak.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#104
Ha jól emlékszem a "Hogyan építsünk idõgépet?" c. fenomenális könyvben Davis azt írta, hogy ha nagy nehezen tudnánk a naprendszer összes energiáját felhasználva féreglyukat csinálni, akkor a max. "átmérõje" olyan 1 atomnyi lenne, ezért külön meg kéne oldani miként jutassuk át rajta amit szeretnénk. Több energiával nyilván lehet sokkal nagyobb is, de a nullának nincs értelme ugye. Gondolom ha van Planck idõ, akkor van Planck hossz is, aminél nincs kisebb távolság egyszerû okokból.
Nem vagyok tudós, de ez a 2D, 3D van e 5D vita elég furi, hiszen a fraktálok óta többen állítják, hogy minden létezõ dolog átmenet, egy általunk 3D objektumnak ismert táj pl. átmenet a 2 és 3D között, pl. a domb alja valahol 2.1D körül van, stb. Az meg másik kérdés, hogy a dolgok általunk NEM észlelhetõ (és nem mérhetõ) részeik hány dimenzióban vannak, vagy rezegnek, vagy mit tudom én.
Bvalek2, mi van azzal a magyar kísérlettel a bazi nagy gyorsítóban, ami igazolja, vagy cáfolja, hogy van legalább 5 dimenzó?
Nem vagyok tudós, de ez a 2D, 3D van e 5D vita elég furi, hiszen a fraktálok óta többen állítják, hogy minden létezõ dolog átmenet, egy általunk 3D objektumnak ismert táj pl. átmenet a 2 és 3D között, pl. a domb alja valahol 2.1D körül van, stb. Az meg másik kérdés, hogy a dolgok általunk NEM észlelhetõ (és nem mérhetõ) részeik hány dimenzióban vannak, vagy rezegnek, vagy mit tudom én.
Bvalek2, mi van azzal a magyar kísérlettel a bazi nagy gyorsítóban, ami igazolja, vagy cáfolja, hogy van legalább 5 dimenzó?
#103
Olvass el egy párat, és rájössz. Többek közt tõlük számazik az a fikció is, hogy Nagy Sándor atomfegyverekkel indult harcba, meg helikopterekkel vívott csatákat, és ezt a Bibilából eredeztette, mintegy tényként tálalva, amit a vallási vezetõk meg a mittoménkik akarnak elpusmogni elõlünk. Ja, és Ádám meg Éva az UFO-k teremtményjei voltak, Jézus pedig úgyszintén földönkívüli volt, Mária pedig mesterséges megtermékenyítéssel lett terhes. Stb. 😊
Amúgy a kérdésed a kiemelt mondatomat tekintve hogy fér össze??? De arra válaszolva: az, hogy valami ránk nincs hatással, azt jelenti, hogy olyan dolgokon alapszik, amelyek számunkra nem érthetõek/elérhetõek.
Amúgy a kérdésed a kiemelt mondatomat tekintve hogy fér össze??? De arra válaszolva: az, hogy valami ránk nincs hatással, azt jelenti, hogy olyan dolgokon alapszik, amelyek számunkra nem érthetõek/elérhetõek.
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia
#102
"Az Ufo magazinokat pedig tényleg jó lenne mellõzni, mert (egyelõre?) semmin alapuló dolgokat is be tudnak valóságosaknak állítani. 😊 "
Ha valami nincs hatással ránk akkor min alapszik?
Ha valami nincs hatással ránk akkor min alapszik?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#101
Magam is Obamát kedvelem, de félek bízni benne, pont azért, amit te is írsz. Aki ennyire nyomul, annak biztos van hátszele. Aki pedig ennyire tud nyomni valakit elõre egy adott politikai berendezkedésben, annak nem érdeke a változás. 😞
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#100
100.-ik!!! <#idiota>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#99
Erre a baromságra lásd #98-as hozzászólásomat.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#98
Történelemóra!!! Arabok sehol sem voltak?
Kórdobai kalifátus? Bagdadi kalifátus? ez utóbbi nagyobb volt mint a Római Birodalom. Technikailag, társadalmilag messze meghaladták a korabeli európát. Amíg a frankoknál elsõ éjszaka szokása dívott, addig araboknál a megcsalt nõ elválhatott a férjétõl, és a bíróság tartásdíjat ítélt meg neki. Arisztotelészrõl, Hérodotoszról stb. az arabok révén hallott Európa. Az egyik legnagyobb monoteista világvallás elterjedésérõl nem is beszélve. A világ nagy részén a mûveltség és a felvilágosodottság az Iszlámmal köszöntött be.
És most nem beszéltem az arab csillagászokról, a legtöbb csillagnak arab neve van az égen.
Téma egyébként lezárva, mert offtopik. Nem reagálok a továbbiakban semmilyen történelmi sületlenségre.
Kórdobai kalifátus? Bagdadi kalifátus? ez utóbbi nagyobb volt mint a Római Birodalom. Technikailag, társadalmilag messze meghaladták a korabeli európát. Amíg a frankoknál elsõ éjszaka szokása dívott, addig araboknál a megcsalt nõ elválhatott a férjétõl, és a bíróság tartásdíjat ítélt meg neki. Arisztotelészrõl, Hérodotoszról stb. az arabok révén hallott Európa. Az egyik legnagyobb monoteista világvallás elterjedésérõl nem is beszélve. A világ nagy részén a mûveltség és a felvilágosodottság az Iszlámmal köszöntött be.
És most nem beszéltem az arab csillagászokról, a legtöbb csillagnak arab neve van az égen.
Téma egyébként lezárva, mert offtopik. Nem reagálok a továbbiakban semmilyen történelmi sületlenségre.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
Oldal 1 / 3Következő →