51
-
#51
- Tanarneni, hogyan jonnek letre a sobanyak?
- Hat a tengerviz elparolog a so meg megmarad, Moricka.
- Es hogyan kerul a tengervizbe a so?
- Hat a sobanyabol...
Nem rohogni mert ezt par evtizeddel ezelott en kerdeztem meg a kornyezetismeret oran. Akkoriban ez volt a hivatalos valasz.
-
#50
Ez erdekesen hangzik. Tankeső. 
-
babajaga #49 A tengeralatti kitörések klórtartalmú gázai léptek reakcióba a vízben levő nátriumtartalmú vegyületekkel. -
Epikurosz #48 NaCl-tól. A víz oldja. -
#47
Tenyleg egyebkent a tengerek soja mitol van? -
toto66 #46 "koncentrációja" -
toto66 #45 A tengerek a kontinensek mozgása miatt olyan helyzetbe kerülhetnek mint a Holt-tenger, és ilyenkor megnő az oldat koncenteációja, és végül a Holt-tenger só tartalma is egyszer kicsapódik, mivel valószínűleg el is tünik majd egyszer...
Erre számtalan példa van: mást ne mondjak a Nagyalföld egy feltöltődött tenger... valószzínű a föld mélyén meg is van a kicsapódott sók rétege...
De az erdélyi sóbányák egészen bizonyosan ilyenek... -
toto66 #44 Igaz, vannak apoláris és poláris molekulákat oldó oldószerek (a víz poláris ,de a benzin apoláris) -
babajaga #43 Minden anyag oldódik valamilyen folyadékban csak attól függ melyikben, mert az az oldószere. És az anyagok oldószereikben sem egyformán oldódnak. Vannak kismértékben oldódók, és vannak jól oldódók. Kicsapódni csak a telített oldatból tud anyag. -
toto66 #42 Helyes, nem is írtam, csak hogy mem oldható... -
babajaga #41 Emulzió, folyadék elkeveredve folyadékban. Szilárd anyag elkeveredve folyadékban, szuszpenzió. -
toto66 #40 Az oldható anyagok oldatot képeznek az oldószerben, a nem oldhatók maximum emulziót, vagy keveréket... -
toto66 #39 Persze gyakorlati szempontból kell az odódást nézni, gyakorlatilag a gránit oldhatatlannak minősül... (még geológia időskálán is) -
toto66 #38 Az oldott anyagok időnken kicsapódnak, hol van a tengervízből kicsapódott gránit réteg (só az van)... -
toto66 #37 "Az idő vasfoga mindent felold, átalakít, egyesít, és szétválaszt.
Olyanok vagyunk, mint egy marék homok, amely kipereg az ujjaink közül, majd szemcséire hullik, és a szél szárnyán szétszóródik a végtelen sivatagban. "
Ez szofizmus... -
toto66 #36 "Geológiai időskálán" mi nem oldódik vízben ?"
Sok minden, az oldódást, ne keverd a kőzet málásával, ha fel oldódna akkor az óceánoknak jelentős gránittartalmuk lenne (elég régóta léteznek) a sókat viszon oldja a víz... -
Epikurosz #35 Az idő vasfoga mindent felold, átalakít, egyesít, és szétválaszt.
Olyanok vagyunk, mint egy marék homok, amely kipereg az ujjaink közül, majd szemcséire hullik, és a szél szárnyán szétszóródik a végtelen sivatagban. -
turul16 #34 "Geológiai időskálán" mi nem oldódik vízben ? -
Neptun24 #33 A gránit anyaga is oldódik vízben cak nagyon kis mennyiségben. Geológiai időskálában kell gondolkodni! -
toto66 #32 A sótömb példa rossz!
A gránit nem oldódik a vízben a fluorit, meg valószínűleg igen, ezért amikor egyben van a gránit, a benne lévő anyagokat nehezebben oldja ki a víz (a gránitot nem oldja) amikor porrá zúzódik akkor több oldható anyag kerül érintkezésbe a vízzel.
Szerintem... -
turul16 #31 De látom. Sőt a periódusos rendszerben is megtalálom. -
babajaga #30 Te komolyan nem veszed észre hogy az van leírva, hogy VAN, TALÁLHATÓ? -
turul16 #29 Max. a klaszikus logika szerint nem helytálló bizonyos interpretációkban. :)
Hol van az leírva, hogy csak olyan elektronszerkezetű elemet lehet elektronszerkezet szerint csoportosítani amit már láttál ?
Implicit feltételeztél valamit, ami nincs úgy.
-
Epikurosz #28 Persze, hogy így van.
Most is a JPÉ-t kell alkalmazni:
Én amikor a teába vagy kávéba kockacukrot teszek, kegyetlenül széttöröm a kávéskanállal, hogy kamarabb feloldódjon. Utána meg felkavarom. -
trogi #27 Helyesebben mondva itt a Földön nincs olyan elem, hogy ununseptium. Majd lesz. Pár év, s bejelentik, hogy csináltak belőle egy-két atomnyi mennyiséget. Az érdekesebb szerintem a 118-as elem, mert az nemesgáz, vagy nemesfolyadék.
A legmagasabb rendszámú elem valahol a 180 protonszám körül leledzik majd, aztán vége a dalnak. -
Neptun24 #26 Ez egy elég fura cikk. Sok benne a pontatlanság. Oké hogy kioldódik a gránitból a fluor,DE általában a gránit intrúziók repedésekkel átjártak(kihülés folyamán keletkeznek) ergo nem kell ahhoz aszteroida becsapódás, hogy átjárja a víz.
Valószínűleg a becsapódás által keltett rengéshullámok mégjobban összetörték a kőzetet és így azon a részen jobban átjárja a víz a kőzettömeget. -
babajaga #25 "7. főcsoportjában található, halogén anyag, de még nem sikerült előállítani"
Ez nem is butaság hanem elmebetegség.
-
babajaga #24 Azt kell izélni hogy ez az elem nem létezik. Ezért baromság úgy kezelni mintha lenne.És hány létező elem van aminek szám a neve? Mi az az IQ? És mit fejez ki? A nagy semmit! Tudod hogy Szent-Györgyi Albert a világ egyik legértelmesebb embere volt? Tudod hogy egy IQ teszten 74-et kapott? -
cosman #23 Mert :)? Mengyelejev úgy hozta létre a periódus rendszert, hogy sorban (mármint rendszám szerint...) tudott mindent? Akkor meg mit kell izélni :P? Mondjuk túl nagy iq nem kell ahhoz hogy a un-un-SEPTium és a 7-es szám között kapcsolatot találjunk (az egy már nem olyan szembetűnő. Valószínűleg nem véletlenül ez a neve... -
babajaga #22 "Az Ununseptium a periódusos rendszer 7. főcsoportjában található, halogén anyag, de még nem sikerült előállítani"
Ott található de nincs. Ezt butaságnak hívják. -
#21
Hát nálam otthon nincs az tuti. 
-
babajaga #20 Egyszerűen nincs ilyen. -
#19
Vagy valami instabil atommagos cucc, aminek fél pikosecundum a felezési ideje. Úgyhogy van is meg nincs is... 
-
#18
Azért negyedmilliárd év alatt csak csak fel kellett oldódnia... Mer van ozmózisnyomás (az egymással keveredő oldatok azonos töménységűek igyekeznek lenni), hőíngadozás miatti áramlás stb. -
babajaga #17 "halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában,A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununseptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző."
Itt a példa hogy a Vikipédiával is mennyire vigyázni kell! Ilyen elem hogy ununseptium egyszerűen nincs, nem létezik. Ha lenne már régem felfedezték volna.
-
juharfalvi #16 A cikk nem említ két lényeges dolgot: 1. milyen betegségek, milyen arányban növekedtek a fluor hatására? 2. miért most jött ez elő? 10-20-30 évvel ezelőtt is éltek ott emberek, nem érezték, hogy baj van a vízzel? -
babajaga #15 Az a nagy hiba a szövegben hogy olyan látszatot kelt mintha a sótömbből kisebb töménységű oldat keletkezne mint a poralakúból. Ez az alapvető tévedés. Azt se szabad elfelejteni hogy pont a NaCl higroszkópos tulajdonságú, tehát mohón magába szívja a vízet, az összetapadt só, (ami szintén szemcsékből áll) szét fog esni. Pont ezekkel e dolgokkal foglalkoztam évtizedekig a gyakorlatban is. A vízkémia, oldatok a szakterületem. -
#14
Hat a fene tudja, lehet benne valami. Van ket edenyem 100-100ml vizzel, elkepzelem ahogyan 39g porra orolt sot beleteszek az egyikbe, meg egy 39g-os egesz sotombot beleteszek a masikba. A soporos tema vilagos, de a masik vajon mennyi ido alatt olvad el, ha egyaltalan elolvad. Ugye a sotomb feluleterol aprankent oldodik le a so es a kozvetlen kornyezeteben levo vizreszecskek kozott nagyobb koncentracioban van so - egyuttal az oldassal gyengul az oldoszer - a sotombtol tavolabbi vizreszecskek pedig kevesebbet tartalmaznak. Igy oldodas kozben onmagat lassitja is a folyamat, illetve mivel a sos viz nehezebb mint a tiszta viz, a fajsulykulonbseg miatt az a viz aljan marad, mig a tiszta viz az edeny tetejere kenyszerul. Minel tobb so oldodik le, annal lassabba valik az oldodasi folyamat, mivel egyre csokken az oldoszer es az oldando anyag kozti feluleti kontaktus. Vegul pedig akar le is allhat a folyamat, mert nem garantalt, hogy az edeny szelen levo vizreszecskek is szerepet fognak jatszani az oldasban, valamint a sotomb merete is csokken kozben, ami azt eredmenyezi, hogy az edeny aljan levo sosabb oldatbol egyre kevesebb erintkezik a tetejen levo kevesbe sossal.
Nekem az az erzesem, hogy a fazon erre asszocialhatott, csak pongyolan fogalmazott. Mert a fazont elnezve ("geochemist Matthew Leybourne of the New Zealand government's Geological and Nuclear Sciences, Limited") nehez lenne elkepzelni, hogy ne lenne koze a kemiahoz. -
#13
Könnyebben oldódik, és még sósabbá is teszi a vizet, mint a "nagytestvér"? :-))
Elég lenne így: "sósabbá teszi a vizet" vagy "könnyebben oldódik", de így együtt kb. a szájbarágás látszatát kelti. Nem kötekedni akarok, csak nekem egészen komikusnak tűnik.
Merthogy itt ugyanarról az anyagról, mennyiségről, és időről van szó, csak a szemcseméret különböző.
A kérdés az, hogy hogyan lehet sósabb a víz ezekkel a kitételekkel, úgy, hogy nehezebben oldódik, illetve hogy lehetséges, hogy könnyebben oldódik, és kevésbé teszi sóssá a vizet? Na ezen nevetek, mert én ilyenről nem tudok, persze lehet, hogy van, csak nekem nagyon tetszett. -
babajaga #12 Megnéztem a kézikönyvemet. A NaCl-ból 37 g oldódik 100 ml vízben, míg a
NaF-ból 4,5 g oldódik 100 ml vízben. Ezeket hívják telített oldatoknak.