#14
Hat a fene tudja, lehet benne valami. Van ket edenyem 100-100ml vizzel, elkepzelem ahogyan 39g porra orolt sot beleteszek az egyikbe, meg egy 39g-os egesz sotombot beleteszek a masikba. A soporos tema vilagos, de a masik vajon mennyi ido alatt olvad el, ha egyaltalan elolvad. Ugye a sotomb feluleterol aprankent oldodik le a so es a kozvetlen kornyezeteben levo vizreszecskek kozott nagyobb koncentracioban van so - egyuttal az oldassal gyengul az oldoszer - a sotombtol tavolabbi vizreszecskek pedig kevesebbet tartalmaznak. Igy oldodas kozben onmagat lassitja is a folyamat, illetve mivel a sos viz nehezebb mint a tiszta viz, a fajsulykulonbseg miatt az a viz aljan marad, mig a tiszta viz az edeny tetejere kenyszerul. Minel tobb so oldodik le, annal lassabba valik az oldodasi folyamat, mivel egyre csokken az oldoszer es az oldando anyag kozti feluleti kontaktus. Vegul pedig akar le is allhat a folyamat, mert nem garantalt, hogy az edeny szelen levo vizreszecskek is szerepet fognak jatszani az oldasban, valamint a sotomb merete is csokken kozben, ami azt eredmenyezi, hogy az edeny aljan levo sosabb oldatbol egyre kevesebb erintkezik a tetejen levo kevesbe sossal.
Nekem az az erzesem, hogy a fazon erre asszocialhatott, csak pongyolan fogalmazott. Mert a fazont elnezve ("geochemist Matthew Leybourne of the New Zealand government's Geological and Nuclear Sciences, Limited") nehez lenne elkepzelni, hogy ne lenne koze a kemiahoz.
#14