51
-
#1
háteztökjó... -
#2
"mint amikor jókora sótömböket, illetve porrá zúzott sót helyezünk vízbe. Utóbbi sokkal könnyebben oldódik és sósabbá teszi a vizet."
-ez egy gyöngyszem. :DD -
#3
olvasd el mégegyszer, és rájössz, hogy miért van értelme ennek a mondatnak!
[ti. a porrá zúzott só sósabbá teszi a vizet, mint a jókora sótömbök, ha vízbe helyezzük őket] -
#4
"Az ősi becsapódás összezúzta a gránitos talajt és hatalmas mennyiségű fluoridot szabadított fel"
[...]
"A megengedettnél magasabb fluor mennyiség a fogak elszíneződéséhez vezet"
[...]
"A fluoridprobléma okának"
Katasztrofa, emberek. Komolyan mondom ez mar katasztrofa. Miert nem lehet 2-3 embert alkalmazni aki tudomanyos jartassaggal rendelkezik es atolvasa a cikkeket mielott bekuldi egy cikkiro. A legocskabb falusi nyomdaban is atolvasnak egy nyomtatvanyt mielott sokszorositjak es publikaljak.
A fluor az egy mereg, a fluorid pedig ugyanez ionizalt allapotban csak ez mar nem mereg, hanem szukseges az elo szervezet szamara. (Csakugy mint pl. a nikotin, meg a nikotinamid.) Olykor szuksegszeruen adagoljak is ivovizhez. -
Epikurosz #5 Atomi, tiszta fluor a természetben nem fordul elő, csak vegyületekben, elsősorban fluorid (a F sója) formában. -
pinokkio #6 Molekuláris... -
babajaga #7 "A fluor az egy mereg, a fluorid pedig"
A fluor az egy elem. Mégpedig gáz halmazállapotú. Életveszélyes a légzőszervekre, mivel nedvesség hatására fluorsavvá alakul, HF. A fluoridok a fluorsav sói, pld NaF . Igen kis mennyiségben kedvező hatású a fogak állapotára. -
babajaga #8 "mint amikor jókora sótömböket, illetve porrá zúzott sót helyezünk vízbe. Utóbbi sokkal könnyebben oldódik és sósabbá teszi a vizet"
Ez nem igaz.A víz telített oldat állapotig old fel sót ez képtelenség hogy a porrátört sóból a víz többet old.Én azért egypár évig foglalkoztam kémiával és szívesen oszlatom el a tévhiteket.
-
babajaga #9 "magyarázta Leybourne. A szemcseméretbeli különbség ugyanazt a hatást eredményezi, mint amikor jókora sótömböket, illetve porrá zúzott sót helyezünk vízbe. Utóbbi sokkal könnyebben oldódik és sósabbá teszi a vizet."
Ez a Leybourne jobb lenne ha nem mondana semmit mert hülye a kémiához. Elemi ismeretei nincsenek.
-
babajaga #10 "Oldhatóság vízben:Korlátlanul elegyedik
Oldhatóság vízben: 4,22 g/100 ml (18°C)
Olvadáspont 993 °C (1266 K)
Forráspont 1700 °C (1973 K) "
Még a vikipédiában is hülyeséget írnak! Először azt hogy vízben korlátlanul oldódik ami hülyeség, a második sorban 4,22g oldódik 1 dl vízben. Hiába a kémia nehéz dolog vagy érti valaki vagy nem. -
#11
"A fluor az egy mereg, a fluorid pedig"
A fluor az egy elem.
Bahhhaahha. Ezt akartam irni, kossz.
-
babajaga #12 Megnéztem a kézikönyvemet. A NaCl-ból 37 g oldódik 100 ml vízben, míg a
NaF-ból 4,5 g oldódik 100 ml vízben. Ezeket hívják telített oldatoknak. -
#13
Könnyebben oldódik, és még sósabbá is teszi a vizet, mint a "nagytestvér"? :-))
Elég lenne így: "sósabbá teszi a vizet" vagy "könnyebben oldódik", de így együtt kb. a szájbarágás látszatát kelti. Nem kötekedni akarok, csak nekem egészen komikusnak tűnik.
Merthogy itt ugyanarról az anyagról, mennyiségről, és időről van szó, csak a szemcseméret különböző.
A kérdés az, hogy hogyan lehet sósabb a víz ezekkel a kitételekkel, úgy, hogy nehezebben oldódik, illetve hogy lehetséges, hogy könnyebben oldódik, és kevésbé teszi sóssá a vizet? Na ezen nevetek, mert én ilyenről nem tudok, persze lehet, hogy van, csak nekem nagyon tetszett. -
#14
Hat a fene tudja, lehet benne valami. Van ket edenyem 100-100ml vizzel, elkepzelem ahogyan 39g porra orolt sot beleteszek az egyikbe, meg egy 39g-os egesz sotombot beleteszek a masikba. A soporos tema vilagos, de a masik vajon mennyi ido alatt olvad el, ha egyaltalan elolvad. Ugye a sotomb feluleterol aprankent oldodik le a so es a kozvetlen kornyezeteben levo vizreszecskek kozott nagyobb koncentracioban van so - egyuttal az oldassal gyengul az oldoszer - a sotombtol tavolabbi vizreszecskek pedig kevesebbet tartalmaznak. Igy oldodas kozben onmagat lassitja is a folyamat, illetve mivel a sos viz nehezebb mint a tiszta viz, a fajsulykulonbseg miatt az a viz aljan marad, mig a tiszta viz az edeny tetejere kenyszerul. Minel tobb so oldodik le, annal lassabba valik az oldodasi folyamat, mivel egyre csokken az oldoszer es az oldando anyag kozti feluleti kontaktus. Vegul pedig akar le is allhat a folyamat, mert nem garantalt, hogy az edeny szelen levo vizreszecskek is szerepet fognak jatszani az oldasban, valamint a sotomb merete is csokken kozben, ami azt eredmenyezi, hogy az edeny aljan levo sosabb oldatbol egyre kevesebb erintkezik a tetejen levo kevesbe sossal.
Nekem az az erzesem, hogy a fazon erre asszocialhatott, csak pongyolan fogalmazott. Mert a fazont elnezve ("geochemist Matthew Leybourne of the New Zealand government's Geological and Nuclear Sciences, Limited") nehez lenne elkepzelni, hogy ne lenne koze a kemiahoz. -
babajaga #15 Az a nagy hiba a szövegben hogy olyan látszatot kelt mintha a sótömbből kisebb töménységű oldat keletkezne mint a poralakúból. Ez az alapvető tévedés. Azt se szabad elfelejteni hogy pont a NaCl higroszkópos tulajdonságú, tehát mohón magába szívja a vízet, az összetapadt só, (ami szintén szemcsékből áll) szét fog esni. Pont ezekkel e dolgokkal foglalkoztam évtizedekig a gyakorlatban is. A vízkémia, oldatok a szakterületem. -
juharfalvi #16 A cikk nem említ két lényeges dolgot: 1. milyen betegségek, milyen arányban növekedtek a fluor hatására? 2. miért most jött ez elő? 10-20-30 évvel ezelőtt is éltek ott emberek, nem érezték, hogy baj van a vízzel? -
babajaga #17 "halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában,A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununseptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző."
Itt a példa hogy a Vikipédiával is mennyire vigyázni kell! Ilyen elem hogy ununseptium egyszerűen nincs, nem létezik. Ha lenne már régem felfedezték volna.
-
#18
Azért negyedmilliárd év alatt csak csak fel kellett oldódnia... Mer van ozmózisnyomás (az egymással keveredő oldatok azonos töménységűek igyekeznek lenni), hőíngadozás miatti áramlás stb. -
#19
Vagy valami instabil atommagos cucc, aminek fél pikosecundum a felezési ideje. Úgyhogy van is meg nincs is... 
-
babajaga #20 Egyszerűen nincs ilyen. -
#21
Hát nálam otthon nincs az tuti. 
-
babajaga #22 "Az Ununseptium a periódusos rendszer 7. főcsoportjában található, halogén anyag, de még nem sikerült előállítani"
Ott található de nincs. Ezt butaságnak hívják. -
cosman #23 Mert :)? Mengyelejev úgy hozta létre a periódus rendszert, hogy sorban (mármint rendszám szerint...) tudott mindent? Akkor meg mit kell izélni :P? Mondjuk túl nagy iq nem kell ahhoz hogy a un-un-SEPTium és a 7-es szám között kapcsolatot találjunk (az egy már nem olyan szembetűnő. Valószínűleg nem véletlenül ez a neve... -
babajaga #24 Azt kell izélni hogy ez az elem nem létezik. Ezért baromság úgy kezelni mintha lenne.És hány létező elem van aminek szám a neve? Mi az az IQ? És mit fejez ki? A nagy semmit! Tudod hogy Szent-Györgyi Albert a világ egyik legértelmesebb embere volt? Tudod hogy egy IQ teszten 74-et kapott? -
babajaga #25 "7. főcsoportjában található, halogén anyag, de még nem sikerült előállítani"
Ez nem is butaság hanem elmebetegség.
-
Neptun24 #26 Ez egy elég fura cikk. Sok benne a pontatlanság. Oké hogy kioldódik a gránitból a fluor,DE általában a gránit intrúziók repedésekkel átjártak(kihülés folyamán keletkeznek) ergo nem kell ahhoz aszteroida becsapódás, hogy átjárja a víz.
Valószínűleg a becsapódás által keltett rengéshullámok mégjobban összetörték a kőzetet és így azon a részen jobban átjárja a víz a kőzettömeget. -
trogi #27 Helyesebben mondva itt a Földön nincs olyan elem, hogy ununseptium. Majd lesz. Pár év, s bejelentik, hogy csináltak belőle egy-két atomnyi mennyiséget. Az érdekesebb szerintem a 118-as elem, mert az nemesgáz, vagy nemesfolyadék.
A legmagasabb rendszámú elem valahol a 180 protonszám körül leledzik majd, aztán vége a dalnak. -
Epikurosz #28 Persze, hogy így van.
Most is a JPÉ-t kell alkalmazni:
Én amikor a teába vagy kávéba kockacukrot teszek, kegyetlenül széttöröm a kávéskanállal, hogy kamarabb feloldódjon. Utána meg felkavarom. -
turul16 #29 Max. a klaszikus logika szerint nem helytálló bizonyos interpretációkban. :)
Hol van az leírva, hogy csak olyan elektronszerkezetű elemet lehet elektronszerkezet szerint csoportosítani amit már láttál ?
Implicit feltételeztél valamit, ami nincs úgy.
-
babajaga #30 Te komolyan nem veszed észre hogy az van leírva, hogy VAN, TALÁLHATÓ? -
turul16 #31 De látom. Sőt a periódusos rendszerben is megtalálom. -
toto66 #32 A sótömb példa rossz!
A gránit nem oldódik a vízben a fluorit, meg valószínűleg igen, ezért amikor egyben van a gránit, a benne lévő anyagokat nehezebben oldja ki a víz (a gránitot nem oldja) amikor porrá zúzódik akkor több oldható anyag kerül érintkezésbe a vízzel.
Szerintem... -
Neptun24 #33 A gránit anyaga is oldódik vízben cak nagyon kis mennyiségben. Geológiai időskálában kell gondolkodni! -
turul16 #34 "Geológiai időskálán" mi nem oldódik vízben ? -
Epikurosz #35 Az idő vasfoga mindent felold, átalakít, egyesít, és szétválaszt.
Olyanok vagyunk, mint egy marék homok, amely kipereg az ujjaink közül, majd szemcséire hullik, és a szél szárnyán szétszóródik a végtelen sivatagban. -
toto66 #36 "Geológiai időskálán" mi nem oldódik vízben ?"
Sok minden, az oldódást, ne keverd a kőzet málásával, ha fel oldódna akkor az óceánoknak jelentős gránittartalmuk lenne (elég régóta léteznek) a sókat viszon oldja a víz... -
toto66 #37 "Az idő vasfoga mindent felold, átalakít, egyesít, és szétválaszt.
Olyanok vagyunk, mint egy marék homok, amely kipereg az ujjaink közül, majd szemcséire hullik, és a szél szárnyán szétszóródik a végtelen sivatagban. "
Ez szofizmus... -
toto66 #38 Az oldott anyagok időnken kicsapódnak, hol van a tengervízből kicsapódott gránit réteg (só az van)... -
toto66 #39 Persze gyakorlati szempontból kell az odódást nézni, gyakorlatilag a gránit oldhatatlannak minősül... (még geológia időskálán is) -
toto66 #40 Az oldható anyagok oldatot képeznek az oldószerben, a nem oldhatók maximum emulziót, vagy keveréket...