Közel-keleti konfliktusok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#4069
Jah igen. Értem. Felkelés még az USA-ban is van, meg Svájcban. Pedig ott tejjel-mézzel folyik a Kánaán.
Líbiában nem éltek olyan szarul az emberek. Nem hiszem, hogy Kadafi után sokkal jobban fognak.
Líbiában nem éltek olyan szarul az emberek. Nem hiszem, hogy Kadafi után sokkal jobban fognak.
Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad! Törvények helyett>>>Megoldás; Érzelmek helyett>>>Logika Aki ura az érzelmeinek, az egész világot meghódíthatja.
#4068
Ez egy hasonlat volt. Esõ = felkelés = lázadás.
Az embereknek megvan az a szokása, hogy egy idõ után elegük lesz valamibõl és akkor kurvára dühösek lesznek és többre hajlandóak, mint ahogy azt a hatalom vagy bárki elképzelné.
Egyesek mindenhol azt látják, hogyí biztosan "õk és ezek" szervezték. Az fel sem merül, hogy tényleg teli van a bakancsuk azzal, ami ott van. Az események mennek maguktól és önjáróak lesznek egy idõ után.
Az embereknek megvan az a szokása, hogy egy idõ után elegük lesz valamibõl és akkor kurvára dühösek lesznek és többre hajlandóak, mint ahogy azt a hatalom vagy bárki elképzelné.
Egyesek mindenhol azt látják, hogyí biztosan "õk és ezek" szervezték. Az fel sem merül, hogy tényleg teli van a bakancsuk azzal, ami ott van. Az események mennek maguktól és önjáróak lesznek egy idõ után.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4067
nem értem<#zavart2> Mi köze az esõ jelenségnek a Líbiai konfliktushoz?
Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad! Törvények helyett>>>Megoldás; Érzelmek helyett>>>Logika Aki ura az érzelmeinek, az egész világot meghódíthatja.
#4066
Egy példa.
Azért hihetetlen, hogy valakik képtelenek elképzelni, hogy azért esik az esõ, mert az a természet alapvetõ felállása. Mindig meg kell kontezóni, hogy miért esthet az esõ.
Azért hihetetlen, hogy valakik képtelenek elképzelni, hogy azért esik az esõ, mert az a természet alapvetõ felállása. Mindig meg kell kontezóni, hogy miért esthet az esõ.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4065
Ugyan úgy látjuk a dolgot. Nem bírnak magukkal, valakit mindig bombázni kell....
Afrika egyesítése pedig zseniális terv lenne a részükrõl. De inkább szétszabdalják (Szudán).
Afrika egyesítése pedig zseniális terv lenne a részükrõl. De inkább szétszabdalják (Szudán).
Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad! Törvények helyett>>>Megoldás; Érzelmek helyett>>>Logika Aki ura az érzelmeinek, az egész világot meghódíthatja.
#4064
Szerintem 5-10 éven belül ki fog derülni, hogy azok a tûntetõk valójában nem is tüntetõk lehetek, hanem valószínûleg felbujtó emberkék. Afganisztán és Irak esetében is ez volt, hogy utólag derültek ki a dolgok. Csak az igazság, már senkit nem érdekel, mert nem a cnn adják meg az rtl klub gyõzike showban.
Kadhafinak egyébként szerintem az a "bûne" hogy a legtöbb stratégiailag fontos ágazatot állami kézben tartja, és alapvetõen pánáarab mozgalom híve. Állandóan arról beszél, hogy Afrikának egyesülnie kéne. Ez sokak szemét szúrhatja. Igazán az egész, az olajról szól szerintem.
Jah és aki alábecsüli a média manipuláció erejét az gondoljon a mi esetünkre is. Magyarországról a külföldi sajtók azt hirdetik, hogy antiszemita, önkényuralmi vezetés van az országban, ahol cigányokat gyilkolnak az utcán. Ugye milyen baromság? Még is ezt hirdették mindenhol és az átlag hamburger zabáló be is veszi. Senkit nem érdekel, hogy a magyarok mit mondanak. Ennyire hatásos a média..
Simán azt is el tudnánk érni a média, hogy Magyarországot beállítsák megszállni való területnek. Közbe valójában lófasz se történik az országban.
Kadhafinak egyébként szerintem az a "bûne" hogy a legtöbb stratégiailag fontos ágazatot állami kézben tartja, és alapvetõen pánáarab mozgalom híve. Állandóan arról beszél, hogy Afrikának egyesülnie kéne. Ez sokak szemét szúrhatja. Igazán az egész, az olajról szól szerintem.
Jah és aki alábecsüli a média manipuláció erejét az gondoljon a mi esetünkre is. Magyarországról a külföldi sajtók azt hirdetik, hogy antiszemita, önkényuralmi vezetés van az országban, ahol cigányokat gyilkolnak az utcán. Ugye milyen baromság? Még is ezt hirdették mindenhol és az átlag hamburger zabáló be is veszi. Senkit nem érdekel, hogy a magyarok mit mondanak. Ennyire hatásos a média..
Simán azt is el tudnánk érni a média, hogy Magyarországot beállítsák megszállni való területnek. Közbe valójában lófasz se történik az országban.
#4063
Ezt a Kadafit miért utálják ennyire?
Itt a sok negatívum csak feltételezés. Felbérelte Sakált😊 ez már kicsit regénybe illõ.
Olajért megy ott a hajcihõ. Eddig miért csücsülhetett a fenekén MK? A mostani lázongás külföldrõl jött be. A lázadások csak ürügy a beavatkozásra. Irak után már csak úgy nem lehet megtámadni senkit.
Tényleg mindenki ilyen csukott szemmel jár?????
Ha most Magyarországon tüntetõk állatkondának "szabadságért" én is elvárnám a hadseregtõl, hogy megvédjem. Mert igazából itthon nincs ok tüntetésre.
A beavatkozástól csak szarabb lesz minden. Drágább az üzemanyag. Meg asszem a hír topicban valaki felvetette: jönnek a nigger menekültek a ladikjain. Jó volt ott Kadafi ahol volt.
Itt a sok negatívum csak feltételezés. Felbérelte Sakált😊 ez már kicsit regénybe illõ.
Olajért megy ott a hajcihõ. Eddig miért csücsülhetett a fenekén MK? A mostani lázongás külföldrõl jött be. A lázadások csak ürügy a beavatkozásra. Irak után már csak úgy nem lehet megtámadni senkit.
Tényleg mindenki ilyen csukott szemmel jár?????
Ha most Magyarországon tüntetõk állatkondának "szabadságért" én is elvárnám a hadseregtõl, hogy megvédjem. Mert igazából itthon nincs ok tüntetésre.
A beavatkozástól csak szarabb lesz minden. Drágább az üzemanyag. Meg asszem a hír topicban valaki felvetette: jönnek a nigger menekültek a ladikjain. Jó volt ott Kadafi ahol volt.
Senki nem lehet jobban rabszolga, mint akivel elhitetik, hogy szabad! Törvények helyett>>>Megoldás; Érzelmek helyett>>>Logika Aki ura az érzelmeinek, az egész világot meghódíthatja.
#4062
Politikai manõver...
Egyoldalú fegyverszünet? Hagyjad már...
Egyoldalú fegyverszünet? Hagyjad már...
A véleménycsere az, amikor bemész a főnököd irodájába a saját véleményeddel, majd kijössz az övével. Okos pilóta alagútban nem katapultál.
#4061
Ja és a Franciák kicsit gyorsabbak lehetnek, õk már hajnalban indulni akartak, de végül õk is a "leghamarabb péntek este" idõpontban állapodtak meg.
#4060
Gyanítom, hogy robotrepülõket is bevetnek elõbb felmérni a helyzetet, bár a partokhoz közel esõ légvédelmet szerintem már rég felmérték, de az ország belsõ részeire még nem tudtak berepülni. Szerintem pont ezért mondják az angolok, hogy leghamarabb vasárnap tudnak csapást mérni, mert addig MQ-9 Reaper berepülésekkel felmérik a helyzetet.
Nyilván ebben az erõfitogtatásban épp elég lesz nekik a ledobott bombák költségeit fedezni, nem kívánnak angol pilótákat is lelövetni.
Nyilván ebben az erõfitogtatásban épp elég lesz nekik a ledobott bombák költségeit fedezni, nem kívánnak angol pilótákat is lelövetni.
#4059
Szerintük:
Number Of Iraqis Slaughtered In US War And Occupation Of Iraq "1,421,933"
Number of U.S. Military Personnel Sacrificed (Officially acknowledged) In U.S. War And Occupation Of Iraq 4,757
Number Of International Occupation Force Troops Slaughtered In Afghanistan : 2,367
Cost of War in Iraq & Afghanistan $1,166,825,812,950
Number Of Iraqis Slaughtered In US War And Occupation Of Iraq "1,421,933"
Number of U.S. Military Personnel Sacrificed (Officially acknowledged) In U.S. War And Occupation Of Iraq 4,757
Number Of International Occupation Force Troops Slaughtered In Afghanistan : 2,367
Cost of War in Iraq & Afghanistan $1,166,825,812,950
#4058
Melyiket? Khadafit vagy Mubarakot?
Errõl egyébként régi vicc jut eszembe.
Hát téged mért zártak ki a pártból? - kérdezik a talponállóban cimborái Vovkát.
Az irodámban két arckép volt kiakasztva, az egyik Brezsnyevé, a másik Hruscsové, és amikor a párttitkár egyszer bejött hozzám és rámförmedt, hogy mért nem szedem már le azt a marhát, én megkérdeztem: "Melyiket?"
A viccnek van folytatása is. 😊
Errõl egyébként régi vicc jut eszembe.
Hát téged mért zártak ki a pártból? - kérdezik a talponállóban cimborái Vovkát.
Az irodámban két arckép volt kiakasztva, az egyik Brezsnyevé, a másik Hruscsové, és amikor a párttitkár egyszer bejött hozzám és rámförmedt, hogy mért nem szedem már le azt a marhát, én megkérdeztem: "Melyiket?"
A viccnek van folytatása is. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4057
Valószínüleg katonai központi épületek.
Vagy repterek.
Nem kéne a fenti képen áthúzni az arcot?
Vagy repterek.
Nem kéne a fenti képen áthúzni az arcot?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#4056
Indulnak a légyicsapások. Vajon mik lesznek a célpontok? Az elsõ hullám 12 gép? Ez a líbai légvédelem nagyságát nézve kevés. Már, ha a légvédelmi erõknél vannak és nem pattantak meg a katonák.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4055
Military action against Gaddafi 'within hours' of UN vote
Kérdéseddel kapcsolatos rész:
In London, William Hague, the foreign secretary, indicated to MPs that military preparations to protect Benghazi were at an advanced stage. The no-fly zone would be imposed from land, and not from aircraft carriers.
"No, it is not the case that carrier-borne aircraft are necessary to do such a thing," Hague said. "In the contingency plans of all the nations, none of them involve an aircraft carrier."
Nem sok, de mégis valami.
Ez is érdekes: The US, crucially, insisted it would only act if there was Arab support, in order to avoid it being seen as a western intervention.
Óvatosságuk indokolt: lásd a kommenteket itt: At UN, US Pushing for Broader Military Authorization Against Libya (magyarul: van egy réteg aki alapból szkeptikus mindennel kapcsolatban amit az USA csinál)
Kérdéseddel kapcsolatos rész:
In London, William Hague, the foreign secretary, indicated to MPs that military preparations to protect Benghazi were at an advanced stage. The no-fly zone would be imposed from land, and not from aircraft carriers.
"No, it is not the case that carrier-borne aircraft are necessary to do such a thing," Hague said. "In the contingency plans of all the nations, none of them involve an aircraft carrier."
Nem sok, de mégis valami.
Ez is érdekes: The US, crucially, insisted it would only act if there was Arab support, in order to avoid it being seen as a western intervention.
Óvatosságuk indokolt: lásd a kommenteket itt: At UN, US Pushing for Broader Military Authorization Against Libya (magyarul: van egy réteg aki alapból szkeptikus mindennel kapcsolatban amit az USA csinál)
#4054
http://news.yahoo.com/s/ap/20110318/ap_on_re_af/af_libya
Ki? Hol? Honnan? Mibõl? Mikor?
Ki? Hol? Honnan? Mibõl? Mikor?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4053
Véleményen szerint záros határidõm belül légicsapásokkal kell segíteni a felkelõk oldalán. Ammenyiben ez nem következik be, akkor game over.
(Biztos széleskörû amnesztia Khadafitól a felkelõk felé, ha bukás lesz…😉
(Biztos széleskörû amnesztia Khadafitól a felkelõk felé, ha bukás lesz…😉
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#4052
Nem tudni pontosan, mert elég átláthatatlan a helyzet. A felkelõknek is vannak a jelentések szerint már vadászgépeik (két MiG-23-as állítólag támadást is intézet Kadafi-hû hadihajók ellen), de Kadafi mellett szól az, hogy jóval komolyabb anyagi bázisa van, márpedig a pénz nagy úr, így zsoldosokkal meg tudja kellõen támogatni a rendszerét.
Annyi már biztosnak tûnik, hogy egy légtérzár nem fog itt gyors megoldást hozni, ez inkább aféle politikai rágógumi kezd lenni, hogy elmondhassák a nagykutyák, tessék, mi nem ülünk ölbe tett kézzel. A nagy kérdés, hogy mit akarnak igazán. Ha Kadafi megdöntését, akkor a felkelõket kell támogatni. Fegyverrel, élelmiszerrel, utánpótlással. Jelenleg úgy tûnik, hogy ezek nélkül hosszú távon a felkelés nehéz helyzetbe kerülhet.
Annyi már biztosnak tûnik, hogy egy légtérzár nem fog itt gyors megoldást hozni, ez inkább aféle politikai rágógumi kezd lenni, hogy elmondhassák a nagykutyák, tessék, mi nem ülünk ölbe tett kézzel. A nagy kérdés, hogy mit akarnak igazán. Ha Kadafi megdöntését, akkor a felkelõket kell támogatni. Fegyverrel, élelmiszerrel, utánpótlással. Jelenleg úgy tûnik, hogy ezek nélkül hosszú távon a felkelés nehéz helyzetbe kerülhet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4051
Akkor most ugy néz ki Kadhafi fogja megnyerni a harcot a felkelõk ellen ? Mert sajtóhirekben az áll hogy mindjárt elbuknak a lázadok .
#4050
<#eljen>
Annyival hadd egészítsem ki, hogy a mikor "rossz kezekbe kerülésrõl" beszélnek, akkor is elsõsorban üzleti szempontokat vesznek figyelembe. Ha valakihez úgy kerül X fegyver, hogy az hosszú- vagy rövidtávon gazdasági elõnyökhöz vezet, akkor a fegyverexport szabad utat kap. Tehát a politikai döntések nem ködös elvek nyomán születnek meg, hanem a konkrét kézzelfogható gazdasági érdekek mentén.
Arról meg már írtam az elõzõekben, hogy a gazdaság feladata a természeti erõforrások menedzsmentje. Tehát ha a #4043-ban leírtaknak megfelelõen a hatalmi piramisban a helyére, azaz a politika fölé helyezzük a cégvilágot, akkor az eddigiek úgy hangzanak, hogy a politika feladata a cégvilág természeti erõforrásokkal kapcsolatos döntéseinek az emberek számára elfogadható formára hozása, azaz a cégvilág döntéseinek emberek felé való kommunikálása (ez a PR, azaz public relations, vagy egy már divatja múlt kifejezéssel: "propaganda").
A fentiek bizonyítéka azon esetek sorozata, mikor az USA nyíltan gazdasági érdekeket képviselve avatkozott be más országok belügyeibe. A lehetséges beavatkozási módok egyike az amit Irakban/Afganisztánban látunk, fegyverek értékesítése egy másik mód, és a palettán van még pár opció, mint pl. amit Iránban vagy Guatemalában csináltak. (És lehetne folytatni vég nélkül.)
Annyival hadd egészítsem ki, hogy a mikor "rossz kezekbe kerülésrõl" beszélnek, akkor is elsõsorban üzleti szempontokat vesznek figyelembe. Ha valakihez úgy kerül X fegyver, hogy az hosszú- vagy rövidtávon gazdasági elõnyökhöz vezet, akkor a fegyverexport szabad utat kap. Tehát a politikai döntések nem ködös elvek nyomán születnek meg, hanem a konkrét kézzelfogható gazdasági érdekek mentén.
Arról meg már írtam az elõzõekben, hogy a gazdaság feladata a természeti erõforrások menedzsmentje. Tehát ha a #4043-ban leírtaknak megfelelõen a hatalmi piramisban a helyére, azaz a politika fölé helyezzük a cégvilágot, akkor az eddigiek úgy hangzanak, hogy a politika feladata a cégvilág természeti erõforrásokkal kapcsolatos döntéseinek az emberek számára elfogadható formára hozása, azaz a cégvilág döntéseinek emberek felé való kommunikálása (ez a PR, azaz public relations, vagy egy már divatja múlt kifejezéssel: "propaganda").
A fentiek bizonyítéka azon esetek sorozata, mikor az USA nyíltan gazdasági érdekeket képviselve avatkozott be más országok belügyeibe. A lehetséges beavatkozási módok egyike az amit Irakban/Afganisztánban látunk, fegyverek értékesítése egy másik mód, és a palettán van még pár opció, mint pl. amit Iránban vagy Guatemalában csináltak. (És lehetne folytatni vég nélkül.)
#4049
Igen, ám az állam hozza a fegyverkereskedelemre vonatkozó szabályokat. Ráadásul a Kongresszusban is van olyan bizottság mely a CIA-val együttmûködve felügyeli (vagy inkább figyeli) a fegyverkereskedelmet. Ez már több évtizede így megy, amióta robbant a lufi, hogy a CIA úgy támogatta a dél-amerikai antikommunista kontrákat, hogy eközben a közel-kelettel is titkos fegyverüzleteket kötött. Pont azért figyelik, hogy milyen fegyverek hagyják el az országot, mert nem akarják, hogy "rossz kezekbe" kerüljenek, így bármikor leállíthatnak fegyverbeszerzési üzleteket.
Ha pedig tudnak arról, hogy egy diktatórikus rezsimnek adnak el fegyvereket és ennek ellenére sem korlátozzák azt, akkor az már hallgatólagos támogatás. Így pedig nehezemre esik hinni az USA demokratikus elkötelezõdésében.
Ha pedig tudnak arról, hogy egy diktatórikus rezsimnek adnak el fegyvereket és ennek ellenére sem korlátozzák azt, akkor az már hallgatólagos támogatás. Így pedig nehezemre esik hinni az USA demokratikus elkötelezõdésében.
Intel Core i5 760, Gigabyte GTX460 1GB OC, Kingmax 4GB 1333 Mhz, Samsung F1 1TB HDD, Windows 7 Ultimate 64bit
#4048
Az alapok (~igazság) megbeszélése nélkül én nem tudom minden kétséget kizáróan meghatározni azt, hogy mit jelent pontosan az és mik pontosan a következményei annak, hogy "inkább céges szférából kerül valaki államigazgatásba/hatalomba, nem fordítva".
A alapok kitárgyalása nélkül az USA-t példaként vége én azt mondom, hogy az állami és a céges szféra között ide-oda áramlanak a vezetõk. Ahol épp valami meló vár rájuk, ott színre lépnek, elvégzik a piszkos munkát, aztán "eltûnnek" (arról az adott posztról). Pl. a cégvilág egyik vezetõ emberébõl politikus lesz, politikusként meghozza a cégvilág érdekeinek megfelelõ döntéseket, aztán 4 év után megy vissza a cégvilágba, immáron egy magasabb pozícióba, magasabb gázsiért.
Tehát ide-oda járkálnak a két világ között. A gyakorlat azt mutatja, hogy a cégvilág diktál az államnak. Elviekben viszont tudjuk, hogy az állam diktál a cégvilágnak. Csak azt nem értem, hogy miért az elviek számítanak, ami csak egy elképzelés, és miért nem a gyakorlat, ami viszont kõkemény tényekbõl épül fel.
Felhívom a figyelmet a "felfele bukás" jelenségre is. Errõl írtam itt.
A alapok kitárgyalása nélkül az USA-t példaként vége én azt mondom, hogy az állami és a céges szféra között ide-oda áramlanak a vezetõk. Ahol épp valami meló vár rájuk, ott színre lépnek, elvégzik a piszkos munkát, aztán "eltûnnek" (arról az adott posztról). Pl. a cégvilág egyik vezetõ emberébõl politikus lesz, politikusként meghozza a cégvilág érdekeinek megfelelõ döntéseket, aztán 4 év után megy vissza a cégvilágba, immáron egy magasabb pozícióba, magasabb gázsiért.
Tehát ide-oda járkálnak a két világ között. A gyakorlat azt mutatja, hogy a cégvilág diktál az államnak. Elviekben viszont tudjuk, hogy az állam diktál a cégvilágnak. Csak azt nem értem, hogy miért az elviek számítanak, ami csak egy elképzelés, és miért nem a gyakorlat, ami viszont kõkemény tényekbõl épül fel.
Felhívom a figyelmet a "felfele bukás" jelenségre is. Errõl írtam itt.
#4047
😊 Ámen.
Én azt mondom, hogy inkább céges szférából kerül valaki államigazgatásba/hatalomba, nem fordítva. Nem is nagyon akarom kibogozni a szálakat, az igazság a kutyát se érdekli.
Én azt mondom, hogy inkább céges szférából kerül valaki államigazgatásba/hatalomba, nem fordítva. Nem is nagyon akarom kibogozni a szálakat, az igazság a kutyát se érdekli.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#4046
És hogy mi van hatalmi hierarchiában még feljebb? OFFtopik írás angolul: The Global Economic Crisis: Central Banking at the Centre of Power - Excerpt from, "The Global Economic Crisis: The Great Depression of the XXI Century"
#4045
Pontosítanám a politika/média/egyházak által közvetített üzenetet: a világ egy züllött, bûnös, veszélyekkel teli hely, de persze van megoldás, ami nem más, mint az adott politikai erõ, az adott egyház, vagy éppen az adott termék... Az embernek nincs más dolga, mint a megfelelõ helyre tenni a "szavazatát" (végeredményben a pénzét, azaz tulajdonképpen a munkájának gyümölcsét).
#4044
Most viszont azt nem értem, hogy mindebbõl hogyan következik az, hogy Molnibalage-nak van igaza. Ha csak nem abból következik az, hogy még mindig kitartasz amellett, hogy az állam az, aki megenged valamit a cégeknek, és nem a cégek azok, melyek megengednek valamit az államnak. Szerintem itt van még mindig véleményellentét közöttünk.
#4043
Megpróbálom megindokolni hogy miért írtam ezt:
A politika feladata a PR, azaz ahogy arra az angol kifejezés utal is, a politika feladata a kapcsolattartás a tömegekkel. (Konkrétabban: a politika feladata a tömeg menedzsmentje, ebben persze partnere a média, az egyházak, stb. Ebbe most ne menjünk bele itt és most.) A tömegek felé pedig azt az üzenetet kell a politikának közvetítenie, amit a tömegek hallani akarnak: egy jobb, szebb, igazságos, élhetõ világ üzenetét. (Talán ennyibõl is látható, hogy a politikát és az egyházakat miért emlegetem egy szinten: az egyházak is lényegében ugyanezt az üzenetet közvetítik.)
A cégek feladata viszont az erõforrások menedzsmentje. Ez alatt alapvetõen természeti, azaz fizikai formában jelen lévõ erõforrások menedzsmentjét értem.
Szerintem mindkét állítás helyessége belátható.
Arra te is utalsz, hogy a két szint viszonya nem egészen az mint ahogy azt a gyerekeknek meséljük. Hiszen azt írod, hogy "egy nagyobb cég, mint állam az államban mûködhet és tevékenykedhet". De ez azért egy viszonylag visszafogott megfogalmazás, hiszen a cég mint hatalmat megtestesítõ szervezet számtalan elõnnyel rendelkeznek az állammal mint hatalmat megtestesítõ szervezettel szemben. Mindez abból adódik, hogy a cég egy virtuális szervezõdés, egy absztrakció. A határoktól független, bõvülésének a gyakorlatban szinte semmi sem szab határt, tevékenységének a kulcs eleme a titkosság. Ezzel szemben egy államnak meghatározott határai vannak, és igaz hogy mindenhol javarészt mûködésképtelen, de mégis létezõ ellenõrzési rendszerrel bír.
Ahova ki akarok lyukadni, az az, hogy számtalan példa mutatja azt, hogy cégek a hatalmi hierarchiában feljebb állnak az államoknál, magyarul nem az állam diktál a cégeknek, hanem fordítva.
Most nem feltétlen konkrét cégre kell gondolni, hanem úgy általában a cégvilágra. Hisz cégek - mint jogi személyisége - jönnek majd mennek, de a cégeket irányító erõk maradnak.
Ehhez kapcsolódóan egy idézet:
A Gilbert-Sullivan szerzõpáros Utópia Kft. (Utopia, Limited, 1893-ból!!!) címû szatírájában így énekel errõl egy szélhámos cégalapító:
Légy bár oly gazdag, mint egy Rothschild,
Ha cégedet csõdbe viszed, gond nincs,
Mert a törvény így szól: felejtsd el a károkat,
És indíts nyugodtan egy másikat!
Tehát a korlátolt felelõsség rendszerében rejlõ elõnyöket régóta ismertek, ezért is jött létre maga a korlátolt felelõsség intézménye (avagy: a cégrendszer modern formája), hogy az államoknál szabadabb és potensebb hatalmi szervezõdés állhasson össze.
A fentiekre támaszkodva térjünk vissza az USA álszentségére. Az USA kormánya úgy folytat nyilvánvalóan megtévesztõ és figyelemelterelõ PR tevékenységet, hogy közben az USA-t valóban irányító erõk a tényleges tevékenységükkel, a tényleges erõ forrásmenedzsmenttel, a PR-al megfogalmazott elveknek az ellenkezõjét valósítja meg. És az ugye világosan következik az eddigiekbõl, hogy mindezt a kormány nyilvánvalóan tudja és látja, esetleg a rendszerben idealista módon hívõ alacsonyabb beosztású kormányhivatalnokok nem látják hogy mirõl is van itt szó.
Mindez részben offtopic, de ha nem írom le, akkor nem érthetõ, hogy miért írom amit írok.
A politika feladata a PR, azaz ahogy arra az angol kifejezés utal is, a politika feladata a kapcsolattartás a tömegekkel. (Konkrétabban: a politika feladata a tömeg menedzsmentje, ebben persze partnere a média, az egyházak, stb. Ebbe most ne menjünk bele itt és most.) A tömegek felé pedig azt az üzenetet kell a politikának közvetítenie, amit a tömegek hallani akarnak: egy jobb, szebb, igazságos, élhetõ világ üzenetét. (Talán ennyibõl is látható, hogy a politikát és az egyházakat miért emlegetem egy szinten: az egyházak is lényegében ugyanezt az üzenetet közvetítik.)
A cégek feladata viszont az erõforrások menedzsmentje. Ez alatt alapvetõen természeti, azaz fizikai formában jelen lévõ erõforrások menedzsmentjét értem.
Szerintem mindkét állítás helyessége belátható.
Arra te is utalsz, hogy a két szint viszonya nem egészen az mint ahogy azt a gyerekeknek meséljük. Hiszen azt írod, hogy "egy nagyobb cég, mint állam az államban mûködhet és tevékenykedhet". De ez azért egy viszonylag visszafogott megfogalmazás, hiszen a cég mint hatalmat megtestesítõ szervezet számtalan elõnnyel rendelkeznek az állammal mint hatalmat megtestesítõ szervezettel szemben. Mindez abból adódik, hogy a cég egy virtuális szervezõdés, egy absztrakció. A határoktól független, bõvülésének a gyakorlatban szinte semmi sem szab határt, tevékenységének a kulcs eleme a titkosság. Ezzel szemben egy államnak meghatározott határai vannak, és igaz hogy mindenhol javarészt mûködésképtelen, de mégis létezõ ellenõrzési rendszerrel bír.
Ahova ki akarok lyukadni, az az, hogy számtalan példa mutatja azt, hogy cégek a hatalmi hierarchiában feljebb állnak az államoknál, magyarul nem az állam diktál a cégeknek, hanem fordítva.
Most nem feltétlen konkrét cégre kell gondolni, hanem úgy általában a cégvilágra. Hisz cégek - mint jogi személyisége - jönnek majd mennek, de a cégeket irányító erõk maradnak.
Ehhez kapcsolódóan egy idézet:
A Gilbert-Sullivan szerzõpáros Utópia Kft. (Utopia, Limited, 1893-ból!!!) címû szatírájában így énekel errõl egy szélhámos cégalapító:
Légy bár oly gazdag, mint egy Rothschild,
Ha cégedet csõdbe viszed, gond nincs,
Mert a törvény így szól: felejtsd el a károkat,
És indíts nyugodtan egy másikat!
Tehát a korlátolt felelõsség rendszerében rejlõ elõnyöket régóta ismertek, ezért is jött létre maga a korlátolt felelõsség intézménye (avagy: a cégrendszer modern formája), hogy az államoknál szabadabb és potensebb hatalmi szervezõdés állhasson össze.
A fentiekre támaszkodva térjünk vissza az USA álszentségére. Az USA kormánya úgy folytat nyilvánvalóan megtévesztõ és figyelemelterelõ PR tevékenységet, hogy közben az USA-t valóban irányító erõk a tényleges tevékenységükkel, a tényleges erõ forrásmenedzsmenttel, a PR-al megfogalmazott elveknek az ellenkezõjét valósítja meg. És az ugye világosan következik az eddigiekbõl, hogy mindezt a kormány nyilvánvalóan tudja és látja, esetleg a rendszerben idealista módon hívõ alacsonyabb beosztású kormányhivatalnokok nem látják hogy mirõl is van itt szó.
Mindez részben offtopic, de ha nem írom le, akkor nem érthetõ, hogy miért írom amit írok.
#4042
Én is félreérthetõen írok. Nem az erõviszonyok és a táplálkozási lánc, amirõl Én nyomom a vakert, hanem a világ már annyira komplex és hatalmas és gyors, hogy egy vállalat gyakorlatilag hatalmi funkciókat is betölthet (még ha közvetve is)
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#4041
Azért érted félre amit írok, mert abból indulsz ki, hogy az állam hatalmasabb mint a cégek. Nem igaz, fordítva van.
#4040
Na igen. +Esteleg hamarosan láthatjuk, hogy sikerült a TMK-ja az iráni F-14-eseknek😊
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#4039
Volt. Irak zsákmányolt Hawk légvédelmi rendszer Kuvaitban és használta is asszem.
Szaúdi F-15 gépek két iráni F-4E-t lõttek le. Az egyik F-15 gép hátsó ülésén egy jenki ült, aki éppen cserepogramban volt ott. Egyes szóbeszédek szerint viszont nem a hátsó ülésben volt...
Szaúdi F-15 gépek két iráni F-4E-t lõttek le. Az egyik F-15 gép hátsó ülésén egy jenki ült, aki éppen cserepogramban volt ott. Egyes szóbeszédek szerint viszont nem a hátsó ülésben volt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4038
Azért most Molninak van igaza. Kapitalizmusba az a szép, hogy egy nagyobb cég, mint állam az államban mûködhet és tevékenykedhet.
Most nem tudom volt-e már rá precedens (de biztos), hogy amcsi katonák amcsi katonai cuccok ellen harcoltak.😊
Így kerek a világ.
Most nem tudom volt-e már rá precedens (de biztos), hogy amcsi katonák amcsi katonai cuccok ellen harcoltak.😊
Így kerek a világ.
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#4037
"a(z) ... USA ... kérte ... hogy (Mubarak) adja át országát a demokratikus átalakulás folyamatának"
Amely "demokratikus folyamatok" mögött ugyanaz az USA áll, aki egészen eddig Mubarakot támogatta. <#heureka>
Amely "demokratikus folyamatok" mögött ugyanaz az USA áll, aki egészen eddig Mubarakot támogatta. <#heureka>
#4036
A cégek és az állam összefonódása tagadhatatlan. Ezen összefonódás figyelmen kívül hagyása téves következtetések levonásához vezet.
#4035
Azért csak óvatosan. Nem az USA kormánya ad el könnygázt. Jenki cégek. A kettõ nem =.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4034
Mubarak olyannyira volt pajtása az USA-nak, hogy nem is kellett segget nyalnia, mert az amerigók szinte bábként mozgatták. Mondhatni az õ hátszelükkel került hatalomra és pozíciójánál fogva az USA szeretett az õ barátja lenni.
Többek között a zavargások alatt a rendõrség és a hadsereg "Made in USA" fegyverzetbe volt burkolva. A könnygáz amivel oszlattak szintén amerikai fegyvergyárakból került ki...
(A többi kép itt elérhetõ: http://publicintelligence.net/egyptian-revolution-photos-january-2011/)
Majd ugye mikor Mubarak hatalma megdõlni látszott, akkor a kicsit sem álszent USA (aki az elsõ napokban/hetekben azt kommunikálta, hogy a tüntetõk menjenek haza) már átállt az ellenzéki oldalra és Mubarak lemondását kérte, illetve, hogy adja át országát a demokratikus átalakulás folyamatának.
Többek között a zavargások alatt a rendõrség és a hadsereg "Made in USA" fegyverzetbe volt burkolva. A könnygáz amivel oszlattak szintén amerikai fegyvergyárakból került ki...
(A többi kép itt elérhetõ: http://publicintelligence.net/egyptian-revolution-photos-january-2011/)
Majd ugye mikor Mubarak hatalma megdõlni látszott, akkor a kicsit sem álszent USA (aki az elsõ napokban/hetekben azt kommunikálta, hogy a tüntetõk menjenek haza) már átállt az ellenzéki oldalra és Mubarak lemondását kérte, illetve, hogy adja át országát a demokratikus átalakulás folyamatának.
Intel Core i5 760, Gigabyte GTX460 1GB OC, Kingmax 4GB 1333 Mhz, Samsung F1 1TB HDD, Windows 7 Ultimate 64bit
#4033
"Ha Kadafi ilyen fegyvereket használ(na), akkor a katonai gyõzelme aligha lenne kérdéses."
Kezdelek érteni. (Azt hiszem.) Azt mondod, hogy mivel pár amerikai fegyver birtoklása egyenlõ a gyõzelemmel, ezért a polgárháborús forgatókönyv esetén is kizárólag Kadafi gyõzelemre segítésérõl beszélhetünk akkor mikor Kadafi amerikai eredetû fegyverekhez való jutása jön szóba. (Kellett egy kis idõ mire rájöttem hogy ezt akarod mondani.)
Én egyrészt ebben nem vagyok biztos, hogy Kadafi azonnal és egyértelmûen legyõzhetetlenné válna, másrészt pedig pontosan azért, mert nem volt megbízható tudósítás arról, hogy pontosan kik, mikor és milyen fegyvereket láttak a Kadafi erõknél, így szerintem igazából nem is azt kellene megvitatnunk, hogy mondjuk 5 F16-os, 10 Apache és 10 M1A2 (?) legyõzhetetlen-e (polgárháború esetén), hanem hogy egy amerikai fegyvereket birtokló Kadafi legyõzhetetlen-e... és erre ugye nekem az a válaszom, hogy nem az, és innen kezdve a polgárháború kérdését más irányból kell megközelítenünk. (Kellett volna, már nem aktuális a kérdésem.)
"Az USA hadereje viszont már az elsõ akadálynál (nevezetesen Irak) leragadt bõ 7 évig, és nem hiszem, hogy túl nagy fantázia kell ahhoz, hogy feltételezzük: hasonló problémákba ütköztek volna a többi országban is."
Itt is kezdelek érteni. Tehát a "take out" az kizárólag azt takarhatja, ami Irakban történt. Nem mondom, hogy ez nem így van, csak rámutatok arra, hogy úgy látszik hogy minden kérdést egy bizonyos elõre kialakított állásfoglalás szerint vizsgálunk.
Arra szeretnék ennek kapcsán rámutatni a legnagyobb tisztelettel, hogy több esetben is egyértelmûen és kimondottan tanácstalanok vagytok a Haditechnika topikban "bizonyos kérdések" kapcsán, és ez talán rámutat arra, hogy nem minden úgy zajlik a világban, ahogy az a bizonyos elõre kialakított állásfoglalás szerint logikus.
Ez esetben a kérdés már csak az, hogy megéri-e az amerikai gazdaságnak a "befektetés".
Ezzel kapcsolatban nem akarok veled vitába szállni, mert nem beszélünk egy nyelvet. Teljesen máshogy értelmezem azt, hogy "gazdaságilag megéri". Annyit példaként megemlítenék, hogy más esetben pl. ott szokott elakadni a vita, hogy miért éri meg valakinek (mérleg szerint) veszteséges üzletmenetet folytatni. Számomra egyértelmû, hogy miért éri ez meg.
Kezdelek érteni. (Azt hiszem.) Azt mondod, hogy mivel pár amerikai fegyver birtoklása egyenlõ a gyõzelemmel, ezért a polgárháborús forgatókönyv esetén is kizárólag Kadafi gyõzelemre segítésérõl beszélhetünk akkor mikor Kadafi amerikai eredetû fegyverekhez való jutása jön szóba. (Kellett egy kis idõ mire rájöttem hogy ezt akarod mondani.)
Én egyrészt ebben nem vagyok biztos, hogy Kadafi azonnal és egyértelmûen legyõzhetetlenné válna, másrészt pedig pontosan azért, mert nem volt megbízható tudósítás arról, hogy pontosan kik, mikor és milyen fegyvereket láttak a Kadafi erõknél, így szerintem igazából nem is azt kellene megvitatnunk, hogy mondjuk 5 F16-os, 10 Apache és 10 M1A2 (?) legyõzhetetlen-e (polgárháború esetén), hanem hogy egy amerikai fegyvereket birtokló Kadafi legyõzhetetlen-e... és erre ugye nekem az a válaszom, hogy nem az, és innen kezdve a polgárháború kérdését más irányból kell megközelítenünk. (Kellett volna, már nem aktuális a kérdésem.)
"Az USA hadereje viszont már az elsõ akadálynál (nevezetesen Irak) leragadt bõ 7 évig, és nem hiszem, hogy túl nagy fantázia kell ahhoz, hogy feltételezzük: hasonló problémákba ütköztek volna a többi országban is."
Itt is kezdelek érteni. Tehát a "take out" az kizárólag azt takarhatja, ami Irakban történt. Nem mondom, hogy ez nem így van, csak rámutatok arra, hogy úgy látszik hogy minden kérdést egy bizonyos elõre kialakított állásfoglalás szerint vizsgálunk.
Arra szeretnék ennek kapcsán rámutatni a legnagyobb tisztelettel, hogy több esetben is egyértelmûen és kimondottan tanácstalanok vagytok a Haditechnika topikban "bizonyos kérdések" kapcsán, és ez talán rámutat arra, hogy nem minden úgy zajlik a világban, ahogy az a bizonyos elõre kialakított állásfoglalás szerint logikus.
Ez esetben a kérdés már csak az, hogy megéri-e az amerikai gazdaságnak a "befektetés".
Ezzel kapcsolatban nem akarok veled vitába szállni, mert nem beszélünk egy nyelvet. Teljesen máshogy értelmezem azt, hogy "gazdaságilag megéri". Annyit példaként megemlítenék, hogy más esetben pl. ott szokott elakadni a vita, hogy miért éri meg valakinek (mérleg szerint) veszteséges üzletmenetet folytatni. Számomra egyértelmû, hogy miért éri ez meg.
#4032
Ja és a bannerem is nemsoká lehet feljavítani, amint meglesznek az új játékosok😊 Khomeini marad!😊
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#4031
Elõször néztem az eseményeket (Egyiptom) mondtam magamban: de kár, még egy "frankó" csávót kisepernek, aki az országa érdekeit nézi és nem az amcsik kiskutyája szem. Aztán utánaolvasgatva Mubarak amolyan pajtása volt a nyugatnak, fõleg, hogy lepaktált Izraellel (visszakapta mondjuk a félszigetét<#vigyor2>) Úgy hogy nem igazán kell sajnálni, mert igen valószínû, hogy egy nacionalista kormány lép a helyébe (arabos, zûrzavaros, gyorsan fluktuálódó), ami azzal kezdi a mókát, hogy orbaszájba szopatja majd Izraelt (amellett, hogy több 100 embert kivégeztet a sajátjai közül, akik Mubarak rezsimjének voltak a pillérei.) Izrael nemrég bejelentette, hogy 20 mrd $-al azonnal növelje meg a nekik nyújtandó katonai segély összegét az USA, mert kell a zseton a közelgõ "megelõzõ csapásokhoz". Hát lesznek is bajban a zsidó cimbik, mert ha a bábjátékosokat kiütik a nyeregbõl nekik kb annyi<#zavart2>.
Kadafi detto. Behúzta fülét-farkát évtizedeken keresztül, holott pénzelhette volna továbbra is a "terrorszervezeteket", akik gyengítik az USA pozícióit a Közel-keleten+ az anyaország USA lakóiból jelképesen megöl egy rahedlit pl.: egy repülõnyit.
Látható, hogy még egy országot (IRAK) sem tudnak "jó útra téríteni". Amint kimentek az amcsik, úgy fog bugyogni a fos, mint már régen. Igazából, egy gazdagabb arab szabadságharcos leszervezhetné G.W.B. elleni merényletet, még akkor is, ha csak egy csicska kis báb volt, még akkor is, hogy ezzel ürügy lenne az amcsiknak a további bent maradás, de ezzel a tettel több millió arabba öntene lelket.
Sokszor felmerült Szaúd-Arábia kapcsán a vallási irányzat milyensége. Nos bár az IT-en érdekes módon szunnitának van beállítva, de SA-ban vahabita vallásúak vannak (többségben). Interneten a vahabita a szunnitából kivált csoportként van bemutatva, de szerintem ez nem helytálló, mert akkor nagyobb lenne az együttmûködés pl Irakkal.
A lényeg: Örvendetes, hogy forrong az arab világ! Ezt Én mint kívülálló áhítattal nézem, hogy egy nép (náció) összefog és nem nyeli többet a békát, megdönti a hatalmat, fityiszt mutat a kizsákmányoló nyugatnak és végre maga kezébe veszi az irányítást.
Magyar belpolitikai szinten ilyen FORMAT C:-ra is nagyon szükség lenne. Hogy csak néhányat említsek: a cukoripar leépítése most fejti ki a hatását, vagy: drága Moderátor-úr<#papakacsint> is látja a magyar honvédség helyzetét, stb... stb... usw... etc......
Iránnal kapcsolatban nem tudom mi a fsz van. Ott is voltak lázongások, meg nagyonagyonnagyon "objektív" Iphonos tudósítások<#idiota>, de ha azt vesszük, ami az arab országokban történik Iránban azért maradhat a kormány, mert jelen pillanatban olyan regnál, ami kiszolgálja a széles rétegek igényeit. Bár ottani ballhébetyár perzsa idióta miatt ott nem fog meginogni a vallási vezetõk hatalma. (És ez így van jól)
Annyiból nem örülök az egésznek, hogy a csecsen terroristák is elõrekaphatnak ebben a nagy iszlamista hatalaomátvevõs témában és tovább folytathatják reménytelen küzdelmüket Csecsenföld elszakadásért. A csecsen nép javarészt terroristákból és nyugat által megvezetett idiótából áll. A nyugat célja Oroszországot gyengítése, de sajna ott nem impotens disznók ülnek, mint pl.: az EP-ben, hanem nacionalaistább, céltudatosabb és kegyetlenebb (tökösebb) emberkék, akik simán kibabrálnak a nyugattal.
Ha nem rendezõdik a helyzet még az idén az araboknál, akkor nagy gáz lesz, mert nem lesz GÁZ😊, se olaj. Vagyis lesz, csak mivel az arab kitermelések leállnak, bizonytalankodnak a világpiaci árat nem a vevõk, hanem az eladók diktálják: vagy megveszed ennyiért bmeg, vagy megfagysz!!! alapon.
Szebb jövõt!
Kadafi detto. Behúzta fülét-farkát évtizedeken keresztül, holott pénzelhette volna továbbra is a "terrorszervezeteket", akik gyengítik az USA pozícióit a Közel-keleten+ az anyaország USA lakóiból jelképesen megöl egy rahedlit pl.: egy repülõnyit.
Látható, hogy még egy országot (IRAK) sem tudnak "jó útra téríteni". Amint kimentek az amcsik, úgy fog bugyogni a fos, mint már régen. Igazából, egy gazdagabb arab szabadságharcos leszervezhetné G.W.B. elleni merényletet, még akkor is, ha csak egy csicska kis báb volt, még akkor is, hogy ezzel ürügy lenne az amcsiknak a további bent maradás, de ezzel a tettel több millió arabba öntene lelket.
Sokszor felmerült Szaúd-Arábia kapcsán a vallási irányzat milyensége. Nos bár az IT-en érdekes módon szunnitának van beállítva, de SA-ban vahabita vallásúak vannak (többségben). Interneten a vahabita a szunnitából kivált csoportként van bemutatva, de szerintem ez nem helytálló, mert akkor nagyobb lenne az együttmûködés pl Irakkal.
A lényeg: Örvendetes, hogy forrong az arab világ! Ezt Én mint kívülálló áhítattal nézem, hogy egy nép (náció) összefog és nem nyeli többet a békát, megdönti a hatalmat, fityiszt mutat a kizsákmányoló nyugatnak és végre maga kezébe veszi az irányítást.
Magyar belpolitikai szinten ilyen FORMAT C:-ra is nagyon szükség lenne. Hogy csak néhányat említsek: a cukoripar leépítése most fejti ki a hatását, vagy: drága Moderátor-úr<#papakacsint> is látja a magyar honvédség helyzetét, stb... stb... usw... etc......
Iránnal kapcsolatban nem tudom mi a fsz van. Ott is voltak lázongások, meg nagyonagyonnagyon "objektív" Iphonos tudósítások<#idiota>, de ha azt vesszük, ami az arab országokban történik Iránban azért maradhat a kormány, mert jelen pillanatban olyan regnál, ami kiszolgálja a széles rétegek igényeit. Bár ottani ballhébetyár perzsa idióta miatt ott nem fog meginogni a vallási vezetõk hatalma. (És ez így van jól)
Annyiból nem örülök az egésznek, hogy a csecsen terroristák is elõrekaphatnak ebben a nagy iszlamista hatalaomátvevõs témában és tovább folytathatják reménytelen küzdelmüket Csecsenföld elszakadásért. A csecsen nép javarészt terroristákból és nyugat által megvezetett idiótából áll. A nyugat célja Oroszországot gyengítése, de sajna ott nem impotens disznók ülnek, mint pl.: az EP-ben, hanem nacionalaistább, céltudatosabb és kegyetlenebb (tökösebb) emberkék, akik simán kibabrálnak a nyugattal.
Ha nem rendezõdik a helyzet még az idén az araboknál, akkor nagy gáz lesz, mert nem lesz GÁZ😊, se olaj. Vagyis lesz, csak mivel az arab kitermelések leállnak, bizonytalankodnak a világpiaci árat nem a vevõk, hanem az eladók diktálják: vagy megveszed ennyiért bmeg, vagy megfagysz!!! alapon.
Szebb jövõt!
Egyesek feje a gondolatok temetkezési helye. Nem mindegy, hogy vizibusz vagy buzi visz!
#4030
Az érvelésed arra a feltételezésre épült, hogy azért kerülnek az USA-tól közvetve vagy közvetlenül fegyverek Kadafi-hoz, hogy Kadafit gyõzelemre segítse. Az általam hivatkozott cikk az elejétõl a végéig polgárháborúról ír. Ezt nem tudom érthetõbben elmagyarázni. Te a válaszodban nem veszed figyelembe azt, hogy mirõl szól az eredeti felvetés.
Idézet a #4011-bõl:
Tehát Kadafi erõi használták ezeket a fegyvereket! Erre válaszoltam, nem másra. Ha Kadafi ilyen fegyvereket használ(na), akkor a katonai gyõzelme aligha lenne kérdéses.
Tehát mikor realitást írok, akkor nem harcászati értelemben vett realitásról beszélek, hanem politikairól.
Egymástól nehéz elvonatkoztatni a dolgokat. Ha politikailag egy ilyen akciót akarnak véghez vinni, ahhoz megfelelõ katonai elõkészületekre is szükség van. A nélkül nem lehetséges megvalósítani a politikai szándékot / döntést.
Megint a saját szempontjaidból indulsz ki. A cikk sem utalt másra, mint legyõzésre: a címben az "intervention" szó található, a Clark idézetben pedig az, hogy "we’re going to take out seven countries in five years". Három kör lefutása után le is írod, hogy végeredményben erre még talán képes is lett volna, de szerinted ennek semmi értelme.
A fõ probléma még mindig az, hogy az memo szerint 7 országot kellett volna 5 év alatt legyõzni / megszállni. Az USA hadereje viszont már az elsõ akadálynál (nevezetesen Irak) leragadt bõ 7 évig, és nem hiszem, hogy túl nagy fantázia kell ahhoz, hogy feltételezzük: hasonló problémákba ütköztek volna a többi országban is. Itt összetett dolgokról van szó, például Irak esetén többször is említve lett a Kurd probléma, és a Kurd-Török ellentét. Egyszerûen az amerikai haderõ nem lehetett képes az adott feladat megvalósítására, legfeljebb túlzottan optimista elképzelésekkel lehet ilyesmit felvázolni. Ugye az eredeti amerikai forgatókönyv is az lett volna, hogy megdöntik Szaddam uralmát, egy lehetõleg nyugat-barát kormányt ültetnek a vezetésbe, de a belsõ átalakulás ezek után az Irakiak gondja, ahhoz jelentõs amerikai katonai jelentlét nem lesz szükséges.
Ez így van, nem is cáfolta senki sem. De attól még a katonai és politikai következmények másodlagosak. Bármilyen nehéz is ezt elfogadni.
Ez esetben a kérdés már csak az, hogy megéri-e az amerikai gazdaságnak a "befektetés". Irak esetében is kismillióan vitatkoznak errõl a mai napig. Közvetlenül került ~802 milliárd US$-ba 2003-tól 2011-ig, de ebben számtalan járulékos költség nem szerepel (kezdve a megsemmisült / leírt harcjármûvek pótlásától a különféle járulékos költségeket, mint például a megsérült katonák veterán-nyugdíja, és így tovább), függõen a számítási modeltõl 1200-3000 milliárd US$-ra saccolják az Iraki háború összköltségét. "Cserébe" az olajpiacra kerülhet az Iraki ~115 milliárd hordónyi nyersolaj, amelyet viszont nem csak amerikai cégek termelnek ki (Holland, Angol, Egyesült Arab Emírségeki, Francia, Malajziai, sõt, Kínai olajcégek is nyertek koncessziós tendert), viszont a bizonytalanság idõszakában, bõ 5 évig a 2003-as elõtti ~2 millió hordó / nap kitermelésrõl pár száz ezer hordóra csökkent a napi kitermelés mennyisége, ez pedig ártott az amerikai gazdasági érdekeknek.
Líbia olajkészlete pedig forrástól függõen 40-41 milliárd hordó körül van, tehát legjobb esetben is kevesebb, mint a fele az Irakinak, viszont a költségek itt sem lesznek elhanyagolhatóak, ráadásul Csád oldaláról van egy, a Kurd-problémához hasonlónak tekinthetõ gond itt is.
Viszont Irakban nem voltak polgárháborús viszonyok alapból, míg Líbiában azok vannak, mindehhez hozzá kell tenni, hogy az USA éppen kilábalt az Iraki fertõbõl, Obama szép öngólt rúgna (úgy kül-, mint bel-)politikai szinten, ha az Iraki kivonulás után egy évvel bevonulna egy másik darázsfészekbe...
Idézet a #4011-bõl:
n what seems to have happened overnight, a whole new arsenal of U.S. military hardware has appeared in Libya. American-made F-16 jets, Apache helicopters, and ground vehicles are being used inside Libya by Qaddafi.
Tehát Kadafi erõi használták ezeket a fegyvereket! Erre válaszoltam, nem másra. Ha Kadafi ilyen fegyvereket használ(na), akkor a katonai gyõzelme aligha lenne kérdéses.
Tehát mikor realitást írok, akkor nem harcászati értelemben vett realitásról beszélek, hanem politikairól.
Egymástól nehéz elvonatkoztatni a dolgokat. Ha politikailag egy ilyen akciót akarnak véghez vinni, ahhoz megfelelõ katonai elõkészületekre is szükség van. A nélkül nem lehetséges megvalósítani a politikai szándékot / döntést.
Megint a saját szempontjaidból indulsz ki. A cikk sem utalt másra, mint legyõzésre: a címben az "intervention" szó található, a Clark idézetben pedig az, hogy "we’re going to take out seven countries in five years". Három kör lefutása után le is írod, hogy végeredményben erre még talán képes is lett volna, de szerinted ennek semmi értelme.
A fõ probléma még mindig az, hogy az memo szerint 7 országot kellett volna 5 év alatt legyõzni / megszállni. Az USA hadereje viszont már az elsõ akadálynál (nevezetesen Irak) leragadt bõ 7 évig, és nem hiszem, hogy túl nagy fantázia kell ahhoz, hogy feltételezzük: hasonló problémákba ütköztek volna a többi országban is. Itt összetett dolgokról van szó, például Irak esetén többször is említve lett a Kurd probléma, és a Kurd-Török ellentét. Egyszerûen az amerikai haderõ nem lehetett képes az adott feladat megvalósítására, legfeljebb túlzottan optimista elképzelésekkel lehet ilyesmit felvázolni. Ugye az eredeti amerikai forgatókönyv is az lett volna, hogy megdöntik Szaddam uralmát, egy lehetõleg nyugat-barát kormányt ültetnek a vezetésbe, de a belsõ átalakulás ezek után az Irakiak gondja, ahhoz jelentõs amerikai katonai jelentlét nem lesz szükséges.
Ez így van, nem is cáfolta senki sem. De attól még a katonai és politikai következmények másodlagosak. Bármilyen nehéz is ezt elfogadni.
Ez esetben a kérdés már csak az, hogy megéri-e az amerikai gazdaságnak a "befektetés". Irak esetében is kismillióan vitatkoznak errõl a mai napig. Közvetlenül került ~802 milliárd US$-ba 2003-tól 2011-ig, de ebben számtalan járulékos költség nem szerepel (kezdve a megsemmisült / leírt harcjármûvek pótlásától a különféle járulékos költségeket, mint például a megsérült katonák veterán-nyugdíja, és így tovább), függõen a számítási modeltõl 1200-3000 milliárd US$-ra saccolják az Iraki háború összköltségét. "Cserébe" az olajpiacra kerülhet az Iraki ~115 milliárd hordónyi nyersolaj, amelyet viszont nem csak amerikai cégek termelnek ki (Holland, Angol, Egyesült Arab Emírségeki, Francia, Malajziai, sõt, Kínai olajcégek is nyertek koncessziós tendert), viszont a bizonytalanság idõszakában, bõ 5 évig a 2003-as elõtti ~2 millió hordó / nap kitermelésrõl pár száz ezer hordóra csökkent a napi kitermelés mennyisége, ez pedig ártott az amerikai gazdasági érdekeknek.
Líbia olajkészlete pedig forrástól függõen 40-41 milliárd hordó körül van, tehát legjobb esetben is kevesebb, mint a fele az Irakinak, viszont a költségek itt sem lesznek elhanyagolhatóak, ráadásul Csád oldaláról van egy, a Kurd-problémához hasonlónak tekinthetõ gond itt is.
Viszont Irakban nem voltak polgárháborús viszonyok alapból, míg Líbiában azok vannak, mindehhez hozzá kell tenni, hogy az USA éppen kilábalt az Iraki fertõbõl, Obama szép öngólt rúgna (úgy kül-, mint bel-)politikai szinten, ha az Iraki kivonulás után egy évvel bevonulna egy másik darázsfészekbe...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4029
Ez a hsz. úgy érzem magyarázatra szorul. Ezzel indítottam: #4011. A cikk címe mi volt? "Libya: Is Washington Pushing for Civil War to Justify a US-NATO Military Intervention?". Tehát az arra vonatkozó opciókat próbálom végigjárni, hogy az USA (~a nyugat) miként és milyen okokra hivatkozva avatkozhat be Líbia életébe.
Ezen alternatívák közül volt az egyik a polgárháború (ami magam is kissé meglepõdtem, ezért tettem fel a - még mindig megválaszolatlan - kérdéseimet a polgárháborúval kapcsolatban.
Közben ugye sorra jönnek a hírek azzal kapcsolatban, hogy "a nyugat" (elsõsorban USA/EU/Izrael) miben érdekelt, miért érdekelt, és hogy mit fog tenni. Az egyik ilyen hír a repülési tilalmi övezettel volt kapcsolatban.
Más hírekre én is próbáltam felhívni a figyelmet, az egyik ilyen hír ez a mostani is ami amerikai-francia-brit támaszpontok létrehozásáról szól, és melyet most próbálok szövegkörnyezetbe helyezni. Tehát ez a hír ahhoz a vonalhoz kapcsolódik, hogy a nyugat miként valósítja meg tervét, amely tervet még nem beszéltünk meg, de egyes hírek utalnak rá. Itt van egy meglehetõsen hosszú elemzés ezzel kapcsolatban angolul: Petroleum and Empire in North Africa. NATO Invasion of Libya Underway
Az elõzõ hsz-nél található olvasói kommentek is érdekesek, hisz jól bemutatják, hogy mit gondolnak az emberek a líbiai konfliktusról. Az egyik szerint épp itt volt az ideje hogy az USA megmutassa, hogy ki a fõnök a háznál, valamint figyelmeztet arra, hogy az lesz a következõ, aki rosszat mer mondani az USA-ra. Egy másik álláspont szerint a britek ugyanúgy az olaj megszerzésére utaznak Líbiában, ahogy azt Irakban tették. Ehhez ajánlom mindenki figyelmébe az itt beidézett véleményt, amit most még egyszer kiemelek: "Its resources would be plundered and its assets privatized and controlled by foreign corporations as in the case of Iraq." Tehát több független forrás is ugyanarról beszél.
A BBC World Service-t is szoktam hallgatni, nagy lendülettel beharangozzák, hogy na most majd õk jól kielemzik az észak-afrikai helyzetet, tudósítanak minden részletrõl, és megkeresik a konfliktusokat kiváltó okokat. Aztán nekiállnak beszélni mindenféle dologról, de valamiért azokról a szempontokról, amiket ebben a hsz-ben is felvetek, nem esik szó (mondjuk nem lógok a BBC-n a nap 24 órájában, ez is igaz).
Ezen alternatívák közül volt az egyik a polgárháború (ami magam is kissé meglepõdtem, ezért tettem fel a - még mindig megválaszolatlan - kérdéseimet a polgárháborúval kapcsolatban.
Közben ugye sorra jönnek a hírek azzal kapcsolatban, hogy "a nyugat" (elsõsorban USA/EU/Izrael) miben érdekelt, miért érdekelt, és hogy mit fog tenni. Az egyik ilyen hír a repülési tilalmi övezettel volt kapcsolatban.
Más hírekre én is próbáltam felhívni a figyelmet, az egyik ilyen hír ez a mostani is ami amerikai-francia-brit támaszpontok létrehozásáról szól, és melyet most próbálok szövegkörnyezetbe helyezni. Tehát ez a hír ahhoz a vonalhoz kapcsolódik, hogy a nyugat miként valósítja meg tervét, amely tervet még nem beszéltünk meg, de egyes hírek utalnak rá. Itt van egy meglehetõsen hosszú elemzés ezzel kapcsolatban angolul: Petroleum and Empire in North Africa. NATO Invasion of Libya Underway
Az elõzõ hsz-nél található olvasói kommentek is érdekesek, hisz jól bemutatják, hogy mit gondolnak az emberek a líbiai konfliktusról. Az egyik szerint épp itt volt az ideje hogy az USA megmutassa, hogy ki a fõnök a háznál, valamint figyelmeztet arra, hogy az lesz a következõ, aki rosszat mer mondani az USA-ra. Egy másik álláspont szerint a britek ugyanúgy az olaj megszerzésére utaznak Líbiában, ahogy azt Irakban tették. Ehhez ajánlom mindenki figyelmébe az itt beidézett véleményt, amit most még egyszer kiemelek: "Its resources would be plundered and its assets privatized and controlled by foreign corporations as in the case of Iraq." Tehát több független forrás is ugyanarról beszél.
A BBC World Service-t is szoktam hallgatni, nagy lendülettel beharangozzák, hogy na most majd õk jól kielemzik az észak-afrikai helyzetet, tudósítanak minden részletrõl, és megkeresik a konfliktusokat kiváltó okokat. Aztán nekiállnak beszélni mindenféle dologról, de valamiért azokról a szempontokról, amiket ebben a hsz-ben is felvetek, nem esik szó (mondjuk nem lógok a BBC-n a nap 24 órájában, ez is igaz).
#4028
Szóbeszéd folytatódik: US, France, Britain set up bases in Libya
Several Libyan diplomats have been quoted by news outlets as saying these forces are setting up bases in the eastern cities of Benghazi and Tobruk -- the two oil-rich cities that have been liberated by the opposition forces.
British and US special forces entered Libyan port cities of Benghazi and Toburk on February 23 and 24.
Olvasói kommentek:
Go US were number 1 go show those Africans whose Boss so all you other people who talk bad about the US. Well ive got news for you your next.
Nem is tetszik senkinek ez a komment. De van amelyik tetszik:
Britain is out to steal Libya's oil like it did in Iraq. Very bad deed. Eventually all evil deeds will be punished by God.
Ezt a válaszában van aki le is írja:
Stealing, robbing, extortion, invasion and killing is how the british, americans, isreal and other christians interprets of PEACE and Humanity
Several Libyan diplomats have been quoted by news outlets as saying these forces are setting up bases in the eastern cities of Benghazi and Tobruk -- the two oil-rich cities that have been liberated by the opposition forces.
British and US special forces entered Libyan port cities of Benghazi and Toburk on February 23 and 24.
Olvasói kommentek:
Go US were number 1 go show those Africans whose Boss so all you other people who talk bad about the US. Well ive got news for you your next.
Nem is tetszik senkinek ez a komment. De van amelyik tetszik:
Britain is out to steal Libya's oil like it did in Iraq. Very bad deed. Eventually all evil deeds will be punished by God.
Ezt a válaszában van aki le is írja:
Stealing, robbing, extortion, invasion and killing is how the british, americans, isreal and other christians interprets of PEACE and Humanity
#4027
Majd ha látunk képeket, filmfelvételeket amerikai harceszközökrõl Líbiában, akkor fog a leányzó fekvése változni.
Az érvelésed arra a feltételezésre épült, hogy azért kerülnek az USA-tól közvetve vagy közvetlenül fegyverek Kadafi-hoz, hogy Kadafit gyõzelemre segítse. Az általam hivatkozott cikk az elejétõl a végéig polgárháborúról ír. Ezt nem tudom érthetõbben elmagyarázni. Te a válaszodban nem veszed figyelembe azt, hogy mirõl szól az eredeti felvetés.
Ilyen "realitás" haditerv volt például az, amikor egy 1980-as években készült haditervben a Magyar Néphadsereg harckocsizó egységei megszállják Ausztriát, majd elõretörnek Olaszország felé. Az Alpokon keresztül. Ez a probléma vele.
Ez nem a Haditechnika topic és itt nem harcászati szempontokról van szó. Ezt te is jól tudod, hogy a világban nem a harcászati szempontok döntenek, ez többször is megfogalmazásra kerül a Haditechnika topicban. Tehát mikor realitást írok, akkor nem harcászati értelemben vett realitásról beszélek, hanem politikairól.
Wesley Clark éppen azért kelt ki a forgatókönyv ellen, mert semmi realitásérzéke nem volt annak, aki azt leírta és annak, aki "fentrõl" leküldte neki.
Tucatszám lehet találni olyan forgatókönyveket, melyek ellen a katonai szakértõk kikelnek, arra hivatkozva hogy semmi realitásérzéke nincs annak aki ezeket a terveket megalkotta, és aztán a terveket mégis végrehajtják. Te is biztos tudsz olyan terveket mondani, amirõl a katonák tudták, hogy semmi értelme az adott tervnek, de végre kellett hajtani, mert a parancs az parancs, és valakinek ott nagyon fent érdeke fûzõdött az adott terv végrehajtásához.
Ugyanez elmondható más területekkel kapcsolatban is, mikor a szakértõk álláspontja és a politika álláspontja nem fedi egymást. Amit meg kellene érteni, az mindössze annyi, hogy mikor a politika szakmai szempontból nézve valami irreálisba fog, akkor politikai szempontból még lehet reális az, amit csinál. Csak érteni kell, hogy mit akar a politika.
Legyõzni még talán képes lehetett volna, de megszállni, ott megfelelõ szintû rendet fenntartani egészen biztos, hogy nem. Márpedig másképpen komoly értelme egy ilyen katonai akciónak semmi értelme nem lett volna.
Megint a saját szempontjaidból indulsz ki. A cikk sem utalt másra, mint legyõzésre: a címben az "intervention" szó található, a Clark idézetben pedig az, hogy "we’re going to take out seven countries in five years". Három kör lefutása után le is írod, hogy végeredményben erre még talán képes is lett volna, de szerinted ennek semmi értelme. De ez teljesen mindegy, hogy szerintünk minek van értelme, mert nem mi döntünk arról, hogy ki mikor hova vonul be és milyen áron és milyen célból. A politikának nem azok a céljai, amik neked. Így nem az fog dönteni, hogy szerinted mi a logikus, és mi nem az. Ez nem az én véleményem, hisz te is megfogalmazod néha, hogy ezt megtapasztalod a saját bõrödön is.
Ettõl még a megszállás katonai és politikai következményei ugyan azok.
Ez így van, nem is cáfolta senki sem. De attól még a katonai és politikai következmények másodlagosak. Bármilyen nehéz is ezt elfogadni.
Az érvelésed arra a feltételezésre épült, hogy azért kerülnek az USA-tól közvetve vagy közvetlenül fegyverek Kadafi-hoz, hogy Kadafit gyõzelemre segítse. Az általam hivatkozott cikk az elejétõl a végéig polgárháborúról ír. Ezt nem tudom érthetõbben elmagyarázni. Te a válaszodban nem veszed figyelembe azt, hogy mirõl szól az eredeti felvetés.
Ilyen "realitás" haditerv volt például az, amikor egy 1980-as években készült haditervben a Magyar Néphadsereg harckocsizó egységei megszállják Ausztriát, majd elõretörnek Olaszország felé. Az Alpokon keresztül. Ez a probléma vele.
Ez nem a Haditechnika topic és itt nem harcászati szempontokról van szó. Ezt te is jól tudod, hogy a világban nem a harcászati szempontok döntenek, ez többször is megfogalmazásra kerül a Haditechnika topicban. Tehát mikor realitást írok, akkor nem harcászati értelemben vett realitásról beszélek, hanem politikairól.
Wesley Clark éppen azért kelt ki a forgatókönyv ellen, mert semmi realitásérzéke nem volt annak, aki azt leírta és annak, aki "fentrõl" leküldte neki.
Tucatszám lehet találni olyan forgatókönyveket, melyek ellen a katonai szakértõk kikelnek, arra hivatkozva hogy semmi realitásérzéke nincs annak aki ezeket a terveket megalkotta, és aztán a terveket mégis végrehajtják. Te is biztos tudsz olyan terveket mondani, amirõl a katonák tudták, hogy semmi értelme az adott tervnek, de végre kellett hajtani, mert a parancs az parancs, és valakinek ott nagyon fent érdeke fûzõdött az adott terv végrehajtásához.
Ugyanez elmondható más területekkel kapcsolatban is, mikor a szakértõk álláspontja és a politika álláspontja nem fedi egymást. Amit meg kellene érteni, az mindössze annyi, hogy mikor a politika szakmai szempontból nézve valami irreálisba fog, akkor politikai szempontból még lehet reális az, amit csinál. Csak érteni kell, hogy mit akar a politika.
Legyõzni még talán képes lehetett volna, de megszállni, ott megfelelõ szintû rendet fenntartani egészen biztos, hogy nem. Márpedig másképpen komoly értelme egy ilyen katonai akciónak semmi értelme nem lett volna.
Megint a saját szempontjaidból indulsz ki. A cikk sem utalt másra, mint legyõzésre: a címben az "intervention" szó található, a Clark idézetben pedig az, hogy "we’re going to take out seven countries in five years". Három kör lefutása után le is írod, hogy végeredményben erre még talán képes is lett volna, de szerinted ennek semmi értelme. De ez teljesen mindegy, hogy szerintünk minek van értelme, mert nem mi döntünk arról, hogy ki mikor hova vonul be és milyen áron és milyen célból. A politikának nem azok a céljai, amik neked. Így nem az fog dönteni, hogy szerinted mi a logikus, és mi nem az. Ez nem az én véleményem, hisz te is megfogalmazod néha, hogy ezt megtapasztalod a saját bõrödön is.
Ettõl még a megszállás katonai és politikai következményei ugyan azok.
Ez így van, nem is cáfolta senki sem. De attól még a katonai és politikai következmények másodlagosak. Bármilyen nehéz is ezt elfogadni.
#4026
#4013-ban utaltam arra, hogy a hivatkozott cikkben nem Kadafi megmentésérõl van szó, hanem polgárháborúról, valamint az azt követõ intervencióról. Ennek figyelembevétele mennyit változtat a leányzó fekvésén?
Majd ha látunk képeket, filmfelvételeket amerikai harceszközökrõl Líbiában, akkor fog a leányzó fekvése változni.
Tehát nem az elmebeteg opciókra dolgoznak ki tervet, hanem mindenre, aminek realitása van.
Ilyen "realitás" haditerv volt például az, amikor egy 1980-as években készült haditervben a Magyar Néphadsereg harckocsizó egységei megszállják Ausztriát, majd elõretörnek Olaszország felé. Az Alpokon keresztül. Ez a probléma vele.
Wesley Clark éppen azért kelt ki a forgatókönyv ellen, mert semmi realitásérzéke nem volt annak, aki azt leírta és annak, aki "fentrõl" leküldte neki.
Nem garanciákról szól a cikk, hanem valószínûségekrõl.
Én nem tudok róla, hogy ilyen terv bármilyen szinten a végrehajtás magasabb szintjére került volna, de készséggel fogadom az erre vonatkozó bizonyítékokat, úgy mint mozgósítási tervek és parancsok.
Vagyis ez is egy olyan terv volt, mint az, hogy az USA például megtámadja Oroszországot vagy Kínát. Ilyen tervek is léteznek, folyamatosan frissítve. A megvalósulásuk esélyei is hasonlóak...
Ha egy magyar tábornok mondta volna azt amit Clark (azaz hogy Magyarország így és így fogja elfoglalni a felsorolt országokat), na akkor mondhatnád, hogy ez egy elmebeteg opcióra vonatkozó terv, és semmi jelentõsége nincs annak, hogy egy ilyen terv létezik-e vagy sem.
Akármennyire is erõs az Egyesült Államok hadereje, egy ilyen szintû katonai akció végrehajtására nem lett volna képes úgy, hogy a sikerre komoly esélyei lettek volna. Az USA már a Vietnami háború idején is csak kényszersorozással volt képes egy szükséges beavatkozó erõt kiállítani. Az pedig a hidegháborúban volt, amikor az USA hadereje a mainál cirka ötször több embert jelentett. Még Irak megszállását is nyögvenyelõsen bírták emberanyaggal (az US ARMY például majdnem 20%-al volt kénytelen növelni a létszámát, hogy valahogy ki tudjon állítani annyi katonát, amennyit a Pentagon megkíván tõle), a fél Közel-Kelet megszállására egyszerûen nem rendelkeznek, nem rendelkeztek volna elég katonával, és ez nem olyan dolog, hogy no, akkor nekiállunk keményebben toborozni. Ehhez ismét a kényszersorozás lehetõségéhez kellett volna fordulni, és az elõkészületek ezzel együtt hosszú éveket vett volna igénybe.
Legyõzni még talán képes lehetett volna, de megszállni, ott megfelelõ szintû rendet fenntartani egészen biztos, hogy nem. Márpedig másképpen komoly értelme egy ilyen katonai akciónak semmi értelme nem lett volna.
Tehát nem katonai és politikai érdekekrõl van itt szó, hanem gazdaságiról.
Ettõl még a megszállás katonai és politikai következményei ugyan azok.
Tudok más elmebeteg opciót is kitalálni, ha ennyibõl nem értenéd meg a lényeget.
A korábbi provokációid miatt hagytam anno itt a topicot. Ha ezt akarod folytatni, akkor most már viszont kiraklak a fórumról...
Majd ha látunk képeket, filmfelvételeket amerikai harceszközökrõl Líbiában, akkor fog a leányzó fekvése változni.
Tehát nem az elmebeteg opciókra dolgoznak ki tervet, hanem mindenre, aminek realitása van.
Ilyen "realitás" haditerv volt például az, amikor egy 1980-as években készült haditervben a Magyar Néphadsereg harckocsizó egységei megszállják Ausztriát, majd elõretörnek Olaszország felé. Az Alpokon keresztül. Ez a probléma vele.
Wesley Clark éppen azért kelt ki a forgatókönyv ellen, mert semmi realitásérzéke nem volt annak, aki azt leírta és annak, aki "fentrõl" leküldte neki.
Nem garanciákról szól a cikk, hanem valószínûségekrõl.
Én nem tudok róla, hogy ilyen terv bármilyen szinten a végrehajtás magasabb szintjére került volna, de készséggel fogadom az erre vonatkozó bizonyítékokat, úgy mint mozgósítási tervek és parancsok.
Vagyis ez is egy olyan terv volt, mint az, hogy az USA például megtámadja Oroszországot vagy Kínát. Ilyen tervek is léteznek, folyamatosan frissítve. A megvalósulásuk esélyei is hasonlóak...
Ha egy magyar tábornok mondta volna azt amit Clark (azaz hogy Magyarország így és így fogja elfoglalni a felsorolt országokat), na akkor mondhatnád, hogy ez egy elmebeteg opcióra vonatkozó terv, és semmi jelentõsége nincs annak, hogy egy ilyen terv létezik-e vagy sem.
Akármennyire is erõs az Egyesült Államok hadereje, egy ilyen szintû katonai akció végrehajtására nem lett volna képes úgy, hogy a sikerre komoly esélyei lettek volna. Az USA már a Vietnami háború idején is csak kényszersorozással volt képes egy szükséges beavatkozó erõt kiállítani. Az pedig a hidegháborúban volt, amikor az USA hadereje a mainál cirka ötször több embert jelentett. Még Irak megszállását is nyögvenyelõsen bírták emberanyaggal (az US ARMY például majdnem 20%-al volt kénytelen növelni a létszámát, hogy valahogy ki tudjon állítani annyi katonát, amennyit a Pentagon megkíván tõle), a fél Közel-Kelet megszállására egyszerûen nem rendelkeznek, nem rendelkeztek volna elég katonával, és ez nem olyan dolog, hogy no, akkor nekiállunk keményebben toborozni. Ehhez ismét a kényszersorozás lehetõségéhez kellett volna fordulni, és az elõkészületek ezzel együtt hosszú éveket vett volna igénybe.
Legyõzni még talán képes lehetett volna, de megszállni, ott megfelelõ szintû rendet fenntartani egészen biztos, hogy nem. Márpedig másképpen komoly értelme egy ilyen katonai akciónak semmi értelme nem lett volna.
Tehát nem katonai és politikai érdekekrõl van itt szó, hanem gazdaságiról.
Ettõl még a megszállás katonai és politikai következményei ugyan azok.
Tudok más elmebeteg opciót is kitalálni, ha ennyibõl nem értenéd meg a lényeget.
A korábbi provokációid miatt hagytam anno itt a topicot. Ha ezt akarod folytatni, akkor most már viszont kiraklak a fórumról...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#4025
U.S. And NATO Escalate World’s Deadliest War On Both Sides Of Afghan-Pakistani Border
"Last year marked the largest amount of U.S. and ISAF deaths in the war that is now in its eleventh calendar year, as well as the most Afghan government troop and police fatalities, the highest number of reported insurgent deaths and the most civilians slain in the nearly decade-long war. 712 foreign soldiers and almost 10,000 Afghans were killed in 2010."
"Last year marked the largest amount of U.S. and ISAF deaths in the war that is now in its eleventh calendar year, as well as the most Afghan government troop and police fatalities, the highest number of reported insurgent deaths and the most civilians slain in the nearly decade-long war. 712 foreign soldiers and almost 10,000 Afghans were killed in 2010."
#4024
"Azért Guantanamóra elég nehéz véletlenül bekerülni."
Az ezzel ellentétes híradásokról mi a véleményed?
Az ezzel ellentétes híradásokról mi a véleményed?
#4023
"de gazdasagilag(hosszabbtavon az olajellatas miatt)lehet h megerte"
Ugye hogy érthetõ, hogy mirõl van itt szó?
Ugye hogy érthetõ, hogy mirõl van itt szó?
#4022
"Wesley Clark megjegyzéséhez: kidolgozott tervek mindenféle elmebeteg opcióra voltak / vannak / lesznek."
Persze amit csak addig nevezünk elmebeteg opciónak, míg az adott alternatíva valósággá nem válik. Magad is leírod: "az ezekben található elemzések alapján hozhatnak pro és kontra döntést arról, hogy bevetik-e a hadsereget".
Valamint bizonyára tudod, hogy mindenféle valójában elmebeteg opcióra nem dolgoznak ki forgatókönyvet. Pl. biztos nincs forgatókönyv arra nézve, hogy mi van, ha egy terrorista kötelet dob egy repülõgép-anyahajó orrára, majd gyorsúszásban visszavontatja a hajót az USA-ba. Tudok más elmebeteg opciót is kitalálni, ha ennyibõl nem értenéd meg a lényeget.
Tehát nem az elmebeteg opciókra dolgoznak ki tervet, hanem mindenre, aminek realitása van.
A Wesley Clark idézet pontosan arra hívja fel a figyelmet, hogy minek van realitása.
Ha egy magyar tábornok mondta volna azt amit Clark (azaz hogy Magyarország így és így fogja elfoglalni a felsorolt országokat), na akkor mondhatnád, hogy ez egy elmebeteg opcióra vonatkozó terv, és semmi jelentõsége nincs annak, hogy egy ilyen terv létezik-e vagy sem.
"De ettõl még messze nincs garantálva, hogy ezt meg is akarják valósítani."
Nem garanciákról szól a cikk, hanem valószínûségekrõl.
"Az Iraki hasonlat teljesen ostobaság. Az Egyesült Államok úgy vonult be 2003-ban Irakba, hogy õk csak megdöntik Szaddam hatalmát..."
Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy az idézet, amire reagálsz, teljesen más témával kapcsolatban tesz egy kijelentést, és nem azzal kapcsolatban, amirõl te egyébként teljesen korrekt gondolatokat fogalmaztál meg. Idézem: "Its resources would be plundered and its assets privatized and controlled by foreign corporations as in the case of Iraq." Tehát nem katonai és politikai érdekekrõl van itt szó, hanem gazdaságiról.
Persze amit csak addig nevezünk elmebeteg opciónak, míg az adott alternatíva valósággá nem válik. Magad is leírod: "az ezekben található elemzések alapján hozhatnak pro és kontra döntést arról, hogy bevetik-e a hadsereget".
Valamint bizonyára tudod, hogy mindenféle valójában elmebeteg opcióra nem dolgoznak ki forgatókönyvet. Pl. biztos nincs forgatókönyv arra nézve, hogy mi van, ha egy terrorista kötelet dob egy repülõgép-anyahajó orrára, majd gyorsúszásban visszavontatja a hajót az USA-ba. Tudok más elmebeteg opciót is kitalálni, ha ennyibõl nem értenéd meg a lényeget.
Tehát nem az elmebeteg opciókra dolgoznak ki tervet, hanem mindenre, aminek realitása van.
A Wesley Clark idézet pontosan arra hívja fel a figyelmet, hogy minek van realitása.
Ha egy magyar tábornok mondta volna azt amit Clark (azaz hogy Magyarország így és így fogja elfoglalni a felsorolt országokat), na akkor mondhatnád, hogy ez egy elmebeteg opcióra vonatkozó terv, és semmi jelentõsége nincs annak, hogy egy ilyen terv létezik-e vagy sem.
"De ettõl még messze nincs garantálva, hogy ezt meg is akarják valósítani."
Nem garanciákról szól a cikk, hanem valószínûségekrõl.
"Az Iraki hasonlat teljesen ostobaság. Az Egyesült Államok úgy vonult be 2003-ban Irakba, hogy õk csak megdöntik Szaddam hatalmát..."
Szeretném felhívni a figyelmedet, hogy az idézet, amire reagálsz, teljesen más témával kapcsolatban tesz egy kijelentést, és nem azzal kapcsolatban, amirõl te egyébként teljesen korrekt gondolatokat fogalmaztál meg. Idézem: "Its resources would be plundered and its assets privatized and controlled by foreign corporations as in the case of Iraq." Tehát nem katonai és politikai érdekekrõl van itt szó, hanem gazdaságiról.
#4021
"Szumma szummárum: nem túl valószínû, hogy az állítás igaz. Ha pedig igaz, akkor pedig az elsõ gyanúsított Egyiptom lenne. Akinek viszont nincs érdekében Kadafi megmentése..."
#4013-ban utaltam arra, hogy a hivatkozott cikkben nem Kadafi megmentésérõl van szó, hanem polgárháborúról, valamint az azt követõ intervencióról. Ennek figyelembevétele mennyit változtat a leányzó fekvésén?
#4013-ban utaltam arra, hogy a hivatkozott cikkben nem Kadafi megmentésérõl van szó, hanem polgárháborúról, valamint az azt követõ intervencióról. Ennek figyelembevétele mennyit változtat a leányzó fekvésén?
#4020
Pardon, fejbõl írtam és tévedtem egy jó nagyott, már tényleg nem állomásozik F-15-ös Németországban, 1999 óta...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!