Drift City

üdvözülünk 😄

msnre gyere pls 😊

Vegre en is regelve vagyok 😄

Poszka Pontjai
Na ezt erdemes megnezni 😄

Poszka: javitanek.
Taipei is hasonlo meretekkel rendelkezik szoval nem ajandek varos es nem 5 HME hanem 10
a csomag ara igy 40 HME!!!

Poszka: Szivesen odaadom barkinek a grafikai csomagot, de persze mivel nem keveset kell vele sz.pni igy nem ingyen adom. Jelenleg Oros teljesen at van alakitva, a tobbi varosban az ut, a jarda es egy-ket kisebb dolog van atalakitva. Jelenleg Crason dolgozok.

A csomag ara: varosonkent 10 HME,
teljes csomag 35 HME
Taipei ajandek a csomaghoz, azert nem szamolok fel varos dijat, mivel nem nagy meretu, de ha valakinek csak Taipei kell akkor az 5 HME.

Akit erdekel jelezze itt vagy a jatekban!!!

Csak US DC-re ervenyes

Majd megkérdem a szerzõt hogy kiadja-e.

ezt valahonnan meg lehet szerezni? léccilécci 😄
pont ezért néztem fel ide hogy nincs-e valami ilyen dolog vagy hogy meg tudnám-e csinálni ilyenné 😄

mien magyar szerver?

HE

hej, lewy, gyere már fel msnre 😊

az tuti 😄, hogy rohadnál meg xD

szva neked hasznos<#crazya>

Sokkal több fps-ed lesz így, szóval kevésbé erõs gépen is jól fut a dc 😊 Plussz a forgalom is jobban látható <#awink>

ez mire jó? 😄D

Drift City: Mirrors Edge Mod

Nem en csinaltam 😄

kockagecik-

Nemeppen. reggel 8ig rendben volt a szerver, mert miutan uppoltak hajnalban, elhuztak aludni.aztan reggel eszrevettek a hibat. tom mert meg felleptem akkor. azt irtak h 30 perces leallas lesz. aztan estig huztak.

hajnali háromtól tartott 20ig kb
tehát laza 17óra 😄D

ja, am srácok, szerintem ez a ray city-s dolgot elfelejthetjük. itt az idõ DC-s fórumot rendbe hozni 😄 hívni sok köcsög magyart DC-zni ^^

szerintem ez az update mizéria új világrekord volt. 11 óra volt kb.napközben. És a végén mégcsak nem is úgy sikerült mint szerették volna. bp, leülhetsz, egyes. 😄

Ne a drift city exével indítsd. Az asztalra rakott egy ikont.Vagy a start menüben is ottvan pl. (az eu_dcity.exe indít)

nemtom nekem elindult

Valaki leírni hogy amit http://www.driftcity.de innen töltöttem le hogy lehet mûködõképessé tenni? Azt írja "This program needs to be started from game hompeage" a játék fõoldaláról hogy nyissam meg?

Ez KRTech gyártmány 😄

ezt hogyan????

lol 😄

Este beálltam a mûhelybe, reggel ezzel álltam ki 😄
Új kocsim 😄

ezen a néven megtaláltok a dc eu-n : MagyarVagyok néven metaláltok lvl 7-es vok xD

#9351: ugyis kene mar egy uj <#eplus2>
#9349: hejtelen? pazzeg, ne logjal mar a nyelvtan orakrol konyorgom <#falbav>

Ez a banner még az én galériámból van 😮 Ha törlöm eltûnik x)

áhh xD megvan!

meg miez a bonus code a reginél mindig kiirja h hejtelen :SSS ?? 😮<#wow1>

akkor ezel beléphetek az ijjis karimmal mert az már nagy szintü volt és am tiis ezen jatcotok? ezen amit belinkeltél az eu dc-vel?

eu-sok nem játszhatnak az ijji dc-vel mer a pöcsfej németeknek muszáj volt csinálni egy eu dc-t ami kalap szar és ijji dc lett az us dc link az eu dc-hez

csá all haljátok én már nyomattam ezt a játékot és befejezttem 1 idöre de most akarok rajta játcani és nem enged... Elinditom az Ijji reactort és ot kikeresem a drift cityt és mikor rákattolok ara hogy download ezt irja ki hogy: "Access from you region is not supported" ezt irja ki de miért nemtudom és nemtudom leszedni de am leszedtem a clientet simán felraktam és mikor ellinditom ugyan ezt irja ki repairoztam is és akor meg a patch file nem található stb pls help!!!!!!!!!!!!!!!!!4

regény.

Regény

A regény a nagyepika reprezentatív mûfaja. Az elnevezés a 12. században keletkezett Franciaországban, ahol romannak kezdték hívni azokat az irodalmi mûveket, melyeknek nyelve a lingua romana, tehát a beszélt köznyelv volt, s nem a tudósok által használt latin. Ennek nyomán Európa-szerte ez a kifejezés terjedt el (több változatban) a mûfaj megjelölésére. A magyar 'regény' elnevezés a nyelvújítás korában keletkezett, és a 'regélni', azaz 'mesés történetet elmondani' kifejezést õrzi etimológiájában.

A regény 'formátlan', 'amorf' mûfaj, mivel a nagyepika másik jelentõs mûfajával, az eposszal szemben sem tematikai, sem szerkezeti kötöttségei nincsenek, s almûfajainak, mûfajtípusainak száma is szinte végtelen. A regény kötetlen modorban elbeszélt történés-sorozat. Nagy terjedelmû, rendszerint hosszú idõtartamot felölelõ történetet ábrázol szerteágazó cselekménnyel, fõ és mellékszereplõkkel. Középpontjában a részletesen ábrázolt háttér elõtt játszódó eseménysor áll, a történetszövés mellett azonban fontos szerepet kap a szereplõk érzés- és gondolatvilága, esetleg a cselekmény folyamán kibontakozó jellemfejlõdése. A regény rendszerint prózai formájú, bár a 19. században a romantika létrehozta az átmenetileg divatos verses regény önálló, epikolírai mûfaját.

A mûfaj körébe sorolt mûalkotások csoportosításának számtalan módja létezik. Külsõ forma alapján létezhet monologikus és dialogikus regény, levélregény, naplóregény, keretes regény. Az elbeszélõi nézõpont szerint énregény és perszonális regény, szerkesztésmódja alapján kronologikus vagy idõbontásos regény.

Terjedelme alapján megkülönböztethetõ a nagyregény és a kisregény mûfaja (ami azonban nehezen különíthetõ el a hosszú elbeszéléstõl), valamint a regényciklus és a regényfolyam. A tematikus felosztás a bestsellerek reklámozása révén alakult ki. A szórakoztató irodalom körébe sorolható a szerelmi, a háborús regény, az útikaland, a science fiction, a detektívregény, a western stb. Az olvasók életkorához igazodva megkülönböztethetjük a gyermek- és ifjúsági regényeket.

Mihail Bahtyin irodalomtörténész a korai regények alábbi típusait különbözteti meg. A próbatételes kalandregény cselekménye a mese mintájára épül fel. A hõs kiszakad környezetébõl, veszélyes helyzetekbe kerül, és hosszú hányattatás után révbe ér. A kezdõ és végpont között a kalandok felcserélhetõk egymással. A hõsök jelleme és életkora nem változik. A köznapi kalandregény a kalandokat mindennapi környezetbe helyezi, gyakran a bûnözés világába. A kalandok ugyanúgy felcserélhetõk egymással, legfeljebb a pikareszk regény hõse a regény végén eljut arra az elhatározásra, hogy változtat életmódján. A fiktív életrajzi regény cselekménye lineáris, a kalandok sorrendje már nem cserélhetõ fel. A színtér a mindennapok világa. A fõszereplõnek itt már jelleme, egyénített lélekrajza van, s lehetõsége nyílik saját sorsának alakítására. A fejlõdésregényben is fontos szerepet kap az utazás, de itt a próbatételek célszerû sorrendben követik egymást, céljuk pedig a jellem kifejlesztése.

A regény történeti fejlõdésének gyökerei a hellenisztikus görög és római irodalomig vezethetõk vissza, az antik regény a Kr. u. 1-3. században élte virágkorát. Az antik regény legfõbb jellemzõi a prózai forma (bár még gyakran versbetétekkel tûzdelt), a jelentõs terjedelem, továbbá az, hogy a cselekmény és a szereplõk túlnyomórészt a fikció termékei. Az ókori regények szórakoztató célzatú történeteket adtak elõ. Megjelentek az 'ideális regények', ezek a korai 'próbatételes kalandregények', melyek elsõsorban szerelmi tematikájúak. A cselekmény egy idealizáltan ábrázolt szerelmespár körül bonyolódik, akik hihetetlen kalandokat élnek át, melyek során erényük és szerelmük változatlan marad, míg végül sikerül egymást meglelniük, hazatérnek és a házasság felhõtlen boldogságában élhetnek. A legismertebb 'ideális regény' Longosz Daphnis és Chloéja. A másik antik regénytípus a 'reális regény', Bahtyin megfogalmazása szerint a 'köznapi kalandregény', melynek esendõ hõsei nem ártatlan áldozatokként sodródnak veszélyek és megpróbáltatások közé, hanem saját hibáik miatt vagy éppen büntetésbõl. A 'reális regények' közé sorolható Petronius Satyriconja az I. századból, illetve a II. századi Apuleius hasonló tematikájú regénye, Az aranyszamár.

A kereszténység kezdeti idõszakának irodalmából kiemelkednek a bizánci regények. Sok változatuk ismert: antik témafeldolgozások, allegorizáló-moralizáló, ill. hagiográfiai (az egyház szentjeinek élettörténetéhez kapcsolódó) regények, melyek közül legismertebb Barlám és Jozafát története.

Az elsõ, már regénynek nevezett mûforma a 12-13. században divatos lovagregény volt, mely a kedvelt lovagi eposzok prózai átírásából keletkezett. Ilyenek az Arthur-regények vagy a Rózsa-regény. A lovagregények hõsei még nem valódi személyiségek, egy meghatározott erkölcsi ideált képviseltek. A mûfaj utolsó nagy fellángolását a spanyol lovagi irodalom 16. századi virágzása jelentette, végpontjának pedig Cervantes Don Quijote címû, 17. század eleji regényének megjelenését tekintjük, mely szatirikus formában parodizálta a lovagregény mûfaját. A 13. században népszerû volt Franciaországban a modern állatregény elõdjének tekinthetõ verses Róka-regény is, amelynek hõsei emberi tulajdonságokkal felruházott állatok.

A 16. század elején keletkezett a pásztorregény, amely regényformát Sannazaro teremtette meg Arcadia címû mûvével. A pásztorregény magva az antik eredetû hit a hajdani boldog aranykorban, s alapeszméje, hogy amint a civilizáció növekszik, az ember mind erõteljesebben vágyódik vissza a pásztorok képzelt õskorába.

A pásztorregény megjelenésével szinte azonos idõben, a 16. századi Spanyolországban fejlõdött ki a pikareszk regény (más néven kópéregény, csavargóregény) típusa. A pikareszk hõse a csavargó picaro, színhelye az alvilág, a szélhámosok világa. A modern regény a pikareszk regénynek köszönheti az izgalmas, fordulatos cselekményvezetést, a sûrítési technikát. Kompozíciója lazán, láncszerûen összekapcsolt kalandok sorozatára épül, jellemfejlõdés nélkül. Elsõ példája a 16. század derekán megjelent, ismeretlen spanyol szerzõ által írt Lazarillo de Tormes élete,a legjellemzõbb spanyol pikareszk regény Mateo Alemán Guzmán de Alfarache címû mûve a század végén. Ez a regénytípus Európa-szerte elterjedt, legismertebb francia példái Le Sage A sánta ördög, 1707illetve Gil Blas de Santillane históriája, 1735címû mûvei. A pikareszk regények hatása egészen a 20. századig kimutatható.

A maga korában elszigetelt jelenségként jött létre F. Rabelais Gargantua és Pantagruel,1532-1549 címû ötkötetes munkája, mely a korszaknak valóságos enciklopédiája. A szatirikus mû stílusa páratlanul dús és kifejezõ. Cervantes Don Quijotéja, 1615 az elsõ olyan regény, mely a fõhõs lelkének ábrázolására törekszik, s felvetette a valóság és képzelet konfliktusát.

A 17. század derekán vált népszerûvé a francia barokk jellegzetes mûfaji változata, a heroikus regény, amely felhasználta a pásztorregények és a lovagregények elemeit, s ezeket az udvari etikettre oktató didaktikus célzattal kötötte össze. A francia barokk indította útjára a lélektani regényt is, melyek közül irodalmi jelentõségû La Fayette grófnõ 1678-ban kiadott Clèves hercegnõje. Ez a regénytípus már kifejezetten az emberi bensõ bemutatására született.

A 18. század számtalan új regénytípus születésének kora. Ekkor virágzik a szentimentális regény, melynek jellegzetessége az elsõszemélyûség, a gyakori napló- vagy levélforma, és a hangulati elemek, a legbensõbb érzelmek részletes ecsetelése. A mûfaj kiemelkedõ alkotásai Richardson Pamela, avagy az erény jutalma, 1740; Rousseau Új Héloïse, 1761és Goethe Werther szerelme és halála, 1764 címû regényei.

A felvilágosodás, a 18. század a virágkora a fejlõdés- (ill. nevelõdési) regénynek is. A fejlõdésregény cselekménye olyan események sorából épül fel, amelyek a rendszerint fiatal fõhõsök szellemi fejlõdésében, egyéniségük kialakulásában lényeges szerepet játszottak. Nevelõdési (vagy nevelési) regénynek azt a változatot szokás nevezni, amely a hõsök, fejlõdésében a gyakorlati tapasztalatokkal szemben a pedagógiai ösztönzések tényezõit állítja elõtérbe. A mûfaj legjellemzõbb alkotásai Rousseau Emil, vagy a nevelésrõl, 1762; Goethe Wilhelm Meister tanulóévei, 1796; Wilhelm Meister vándorévei, 1821; Dickens Nicholas Nickleby élete és kalandjai, 1838-39; Copperfield Dávid, 1848-50; Gottfried Keller Zöld Henrik, 1854-55; Flaubert Érzelmek iskolája, 1869. A magyar irodalomban ez a mûfaj a 20. században bontakozott ki, és az ide sorolt regények többnyire önéletrajzi indíttatású mûvek. Babits Mihály Halálfiai, 1926; Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, 1920; Németh László Utolsó kísérlet; Emberi színjáték, 1928; Kuncz Aladár Fekete kolostor,1931; Illyés Gyula Hunok Párizsban, 1946.

A 18. század az állam- (vagy utópista) regény fénykora is, bár kiemelkedõ alkotásai, Morus T. Utópia, 1516 és T. Campanella Napváros, 1602 címû mûveikorábban keletkeztek. Ezek a mûvek valójában inkább szépirodalmi formájú bölcseletek. A felvilágosodás magyar irodalmának filozófiai tartalmú államregénye Bessenyei György mûve, a Tariménes utazása,1804. A korszak sajátos regénytípusa a polgári regény, mely az embernek, mint egyénnek a hétköznapi viselkedését ábrázolja. A polgári regény kiemelkedõ alkotói közé tartozik Swift (Gulliver utazásai, 1726), Fielding (Tom Jones, 1749); Defoe (a Robinson Crusoe élete és különösen meglepõ kalandjai, 1719;indítja el a robinzonádokat).

A romantika teremti meg a történelmi regényt, melynek tárgya rendszerint a nemzeti történelem valamely epizódja. A mûfaj megteremtõje Walter Scott, akinek regényei (pl. Ivanhoe, 1819) hiteles történelmi háttérben játszódnak, hõsei többnyire kitalált alakok, de hitelesen ábrázolt történelmi figurák, tulajdonságaik és cselekedeteik történelmi sajátosságukból következnek. Walter Scott-típusú történelmi regény Flaubert Salammbo, 1863; Mikszáth Kálmán A fekete város, 1910 vagy Tolsztoj Háború és béke, 1863-1869 címû mûve. A történelmi regények másik típusánál a múlt gyakran csak keret, díszlet (Victor Hugo A párizsi Notre-Dame, 1831; Jókai Török világ Magyarországon, 1852-53). A történelmi regény sajátos válfaja az életrajzi regény, amelynek középpontjában egy jelentõs történelmi személyiség áll, s az õ élete bontakozik ki regényes formában (Móricz Zsigmond Erdély, 1934).

A 19. században (a romantikus regények továbbélése mellett) megjelentek a realista regények, amelyeket harmadik személyû, objektív hangvételû megjelenítés jellemez. A realista regények tere és ideje valóságos, s bennük a szerzõ saját korának társadalmát a maga teljességében kívánta ábrázolni. A regény Stendhal megfogalmazása szerint 'út mentén mozgó tükör', melynek feladata a tükrözés és a leleplezés. A realista regény elindítójának Stendhalt és Balzacot tekintik, továbbvivõje Flaubert; az orosz irodalomban Tolsztoj és Dosztojevszkij mûvei jelentik a realista ábrázolás csúcspontját. A karrier-regény a realista epika jellemzõ mûfaji változata: ami a feltörekvõ fiatalok érvényesülésének történeteit ábrázolja, s ilyen módon a fejlõdésregény egyik változatának is tekinthetõ. A karrier-regények hõsei a társadalmi érvényesülést tekintik egyetlen életcéljuknak, de gyakran elbuknak az „élet meghódításában”, erkölcsi vesztesekké válnak. E mûfajváltozat korai példái Defoe Moll Flanders örömei és viszontagságai, 1722; ill. Richardson Pamela, avagy az erény jutalma, 1740 címû regényei. A karrier-regények továbbfejlõdését jelentik Thackeray Hiúság vására, 1847-48; Stendhal Vörös és fekete, 1830; Balzac Goriot apó, 1834; Elveszett illúziók, 1837-43; Flaubert Érzelmek iskolája, 1869; Maupassant A szépfiú, 1885; Dosztojevszkij Bûn és bûnhõdés, 1866; Klaus Mann Mephisto, 1936 címû mûvei. A magyar irodalom történetében a karrierregények elsõ példáinak Jókai Mór idealizált hõsöket szerepeltetõ mûveit (Fekete gyémántok, 1870; Az arany ember, 1872), majd Mikszáthnak a dzsentrik anekdotikus történeteit megörökítõ regényeit (A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1908) tekinthetjük. A mûfaj egyik legkiemelkedõbb alkotása Móricz Zsigmond Rokonokja, 1932.

Szintén a realizmus idõszakában Balzac teremti meg a regényciklust az Emberi színjátékkal, 1842; ez egymással összefüggõ, gyakran azonos szereplõket felvonultató regények sorozatát jelenti (Zola Rougon-Macquart ciklus, 1871-1893.

A családregény egyazon család több tagjának, illetve nemzedékének sorsát feldolgozó regény. Legkiemelkedõbbek, a realizmus-naturalizmus jegyében fogant példái: Turgenyev Apák és fiúkja, 1862; Martin du Gard A Thibault családja, 1922-1940; Thomas Mann A Buddenbrook-háza, 1901; Gorkij Az Artamonovokja, 1925; John Galsworthy A Forsyte Sagája, 1922. A modernebb törekvésekben ritkább ez a típus, de pl. a mágikus realizmus egyik leghíresebb remeke, Gabriel García Márquez Száz év magány, 1967címû mûve is családregény. Klasszikus formája a magyar irodalomban nemigen gyökeresedett meg, de egyes szerzõk ide sorolják Jókai Mór Egy magyar nábob, 1853-54 és Kárpáthy Zoltán, 1854-55 címû dilógiáját, illetve családregénynek tekinthetõ Márai Sándor A Garrenek mûve,1989 címû ciklusa és Veres Péter szociografikus színezetû mûve, A Balogh család története, 1950-61.

A regényciklus 20. századi válfaja a regényfolyam, amelynek önállóan is olvasható részeit általában az összefoglaló cím köti össze (Proust Az eltûnt idõ nyomában, 1913-22; R. Rolland Jean Christophe, 1904-1912).

A századforduló után kialakuló avantgárd irányzatok is kísérleteztek a regény megújításával, de ezek a törekvések maradandó eredményeket nemigen hoztak. A legjelentõsebb kivétel e tekintetben a tudatfolyam-technika, valamint a futuristák által kezdeményezett és az expresszionizmusban kiteljesedõ szimultanista montázstechnika.

Az állandó eseményváltás, a tér és idõ szabad kezelése jellemzi a montázsregényt (Dos Passos Manhattan, 1925).

A 20. század sokféle törekvése közül a dosztojevszkiji eszmeregény hagyományát követi Kafka A per, 1925; A kastély, 1926; Gide A Vatikán titka, 1914; Camus Közöny, 1942; A pestis, 1947 címûregényével.

Az esszéregény bonyolult intellektuális módszerekkel próbál a valóság mögé hatolni (Thomas Mann A varázshegy, 1924; Doktor Faustus, 1947; Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember, 1930-33).

A személyiség irodalmi kiteljesedésének egyik jelentõs formai képzõdménye a tudatregény megjelenése. Ez a forma elszigeteli a külsõ cselekményt így irányítva a figyelmet a belsõ világra. A mûfaj legjellegzetesebb alkotása James Joyce Ulyssese, 1922.

A 20. századi regényirodalom egy sajátos ágára a mítosznak, mint kollektív tudattalannak felhasználása jellemzõ (Thomas Mann József és testvérei, 1933-43, Bulgakov A Mester és Margaríta, 1966-67). A mítoszparafrázisok egyik alfaja úgy újítja meg a történetet, hogy saját korának viszonyai közé helyezi. Napjaink legsikeresebb irányzatainak egyike a latin-amerikai mágikus realizmus (Jorge Luis Borges, Gabriel García Márquez).

Ezzel ellentétes törekvésként született meg a dokumentum- és riportregény, melyeknek jellemzõje a fikció elutasítása, a hiteles tényeken alapuló történetszövés (Capote Hidegvérrel, 1965).

A hagyományos regényformák tagadásának jegyében született a francia újregény (nouveau roman). Létezését az irányzat egyik vezéregyéniségének, Alain Robbe-Grillet-nek 1953-ban megjelent A radírok címû mûve óta tartja számon a kritika. Az 'új regény' meghatározás a legkülönfélébb törekvések gyûjtõfogalma, melyekben a regénymûfaj tartalmi-formai alapvonásainak tagadása közös. Az ide sorolt regények fõ jellemvonása az, hogy cselekményük minimális, és az sem a valóságban, hanem hõseiknek képzeletében játszódik le, s a mûvek szövege jórészt szabad asszociációk áramlásából épül fel.

A posztmodernizmus fogalma a képzõmûvészetekben az 1970-es években, míg az irodalomban az 1980-as években vált általánosan elfogadottá. Az irodalomban azokat a törekvéseket jelölték vele, amelyek a modern irodalom szemléletmódját a klasszikus örökséggel ötvözött formákban fejezték ki. A posztmodernizmus elmosta a határokat realizmus és absztrakcionizmus, elit- és tömegirodalom között. A szerzõk elõszeretettel illesztenek alkotásaikba – idézõjel nélkül – klasszikusoktól vett idézeteket, „vendégszövegeket”, gyakran élnek nyelvi játékok lehetõségeivel. Az irányzat mintapéldája Umberto Eco A rózsa neve, 1980 címû regénye. A magyar irodalomban az irányzat képviselõi Esterházy Péter, Hajnóczy Péter, Temesi Ferenc.

.

nem, nem mködik 😞

tudom. am azon gondolkodtam ha a játékra rábaszom a zsíírt akkor nem lehet h egy-két dolog mûködni fog? 😊

Tök8, má mind1

bazze, én befrissítettem:S::S:S

valaki írjon rám msnen aki még nem frissítette dct. még ma

egy mukkot se értettem a leírsából.próbálkozni lehet

Hallod és erre az uj valamire nem tudunk felmenni?

Hali! Most akkor ami kocsim meg cuccom volt az mind elveszett? 😞