33
  • babajaga
    #33
    Nem hiszed el hogy az a gáz drágább mint a vezetékes? Fél európában a jövedelmek 6x 10x nagyobbak mint nálunk. A gáz drágasága ettől függ nem úgy mint annak a féleszűnek a kijelentése, aki azt mondta hogy nálunk olcsó a gáz.
  • Imperterritus
    #32
    Azé figyelitek h kb az fél európa olajtársasága benne van a cuccban csak mi MOLunk nem?
  • torques
    #31
    Vicces srác vagy. Így lehet, h önmagában igaz, de ajánlom szíves figyelmedbe a NatGeo LNG tankerekről szóló filmjét, amelyben egy városi tároló tartály (amely jóval kisebb volt, mint egy tanker) felrobbanásáról is beszámoltak. Ami a tankerét illeti, többszörös Hirosima, sajnos a pontos számra már nem emlékszem.
  • JTBM
    #30
    Az LNG-ben tárolt energia kb. a 85%-a a kőolajnak. Tehát kevesebb energia van benne, mint egy hagyományos tankerben. Az LNG egyébként a vízhez hasonlóan viselkedik. Ha leszedik egy LNG tartály tetejét, akkor attól az nem robban be. Ahogy elkezd emelkedni a hőmérséklet a tartályban, forrni kezd és éppúgy, ahogy a víz is 100 fokon marad, amíg van belőle, az LNG is -161 fokos marad, amíg teljesen el nem forr.
  • babajaga
    #29
    "széndioxid, egy szintelen, szagtalan gáz. Ezért veszélyes nagyon"

    A szénmonoxid meg édeskés.
  • babajaga
    #28
    A tiszta CO2-ről beszéltem, az orr és a száj nyálkahártyájával érintkezve mivel azok nedvesek savat képez, és én azt már érzem.100ezer emberből esetleg egy rendekezik ilyen fokú érzékelő képességgel.Amikor voltak tyúkjaink és én takarítottam őket, a levegőben éreztem az ízét annak a savnak ami a pipik által hátrahagyott anyagban található, és ez nem vicc. ( mellesleg kellemes aromás ízű sav van benne.) Mondhatnám aki nálam jobban ízlel és szagol az már szakképzett vadászkutya.
  • teddybear
    #27
    Bocs, a vegytiszta széndioxid, egy szintelen, szagtalan gáz. Ezért veszélyes nagyon. Tudom, mert nálunk az intézetben ezzel fojtják meg a laboregereket, boncolás előtt.
    Amire Te gondolsz, az a "széngáz", az a kőszén elégésekor keletkezik, van benne mindenféle égéstermék.
  • babajaga
    #26
    Bravó! Ha egy konyhában a négy égő meg a sütő is megy, márpedig ez gyakran előfordul, akkor szépen roncsolja a légzőszerveket. És a CO2 se szagtalan, hanem savanykás szúrós szagú.
  • teddybear
    #25
    Ami a merkaptánt illeti, kéndioxid is lesz belőle, annak minden hátrányával.

    Ami pedig a folyékony földgázt illeti, jelenleg az oroszoktól függünk, csövön jön tőlük. Ha elkészül a horvátoszági terminál, akkor csak a függés iránya változik, igaz akkor az oroszok kevésbé tudnak a gázzal zsarolni. A magyar termelés ugyanis túl kevés.
  • babajaga
    #24
    "Egy tonna PB-gázhoz kb. 30 gramm etil-merkaptánt, vagy vele egyenértékű, kellemetlen szaghatású kénvegyületet kevernek. Ezen adalék egyébként a felhasználás során semmiféle külön veszélyt nem jelenthet, a gázzal együtt elég és az égési tulajdonságokat nem befolyásolhatja. Az égés során keletkező égéstermék már teljesen szagtalan."

    A fenti szöveg a Prímagáz lapjáról való. Az etil-merkaptán vegyi összetétele CH3-CH2-SH Mi a hiba a fenti szövegben?
  • rigidus
    #23
    > Ha jobban elterjed a jovendo terroristak orulni fognak ennek.

    Te is a jenkikre gondolsz?
  • duke
    #22
    "z első mozzanat, hogy a földgázt mínusz 161,5 fokra hűtik, így cseppfolyóssá válik. Egy átlagos szállítmány - 150 ezer köbméter - feltöltése a tankerhajóba 10-12 órát vesz igényb"

    Kivancs lennek mekkora energiaja van egy tankhajonyi folyekony gaznak,csak ugy sejtem,hogy ha felrobbantanak,az egy kozepes atombomba erejevel erne fel.Ha jobban elterjed a jovendo terroristak orulni fognak ennek.
  • babajaga
    #21
    "Az acetilén légköri nyomáson oxigénnel keveredve már 160°C - on vagy 1,5-2 bar nyomás felett - oxigén jelenléte nélkül is - környezeti hőmérsékleten hajlamos a bomlásra és robbanásra! Ezért csak megfelelő körülmények között tárolható. "

    Még van egypár gáz ami összenyomva, oxigén nélkül is robban.

  • babajaga
    #20
    A gáznemű szénhirogének között a propán és bután összenyomással könnyen cseppfolyósítható, a metán viszont nem, csak -161,5 fok alá hűtéssel. A levegő is csak hűtéssel cseppfolyósítható. Az acetilént pld szintén nem lehet, a dissous-gáz palackban az acetilén acetonban van oldva és kovaföldben van adszorbeálva.(az aceton rengeteg acetilént tud oldani magában. Ezért a dissous-gázpalackot csak állítva szabad szállítani és tárolni.)
  • juzosch
    #19
    Ráadásul néhány gáz, ha összenyomod, szépen belobban. Lehet erre gondolt, hogy nem lehet összenyomni. Össze lehet, csak nem célszerű:D
  • JTBM
    #18
    Azért jó tudni pár dolgot:
    - Az LNG nagyon drága, mert
    -- A cseppfolyosító üzem 1-3 milliárd USD
    -- A fogadó üzem 0,5-1 milliárd USD
    -- Egy tanker 250 millió USD

    Az LNG cseppfolyósítása és szállítása 20-40% energiába kerül - az LNG semmiképpen nem egy CO2 barát energiaforrás.

    LNG-t ott gyártanak, ahol rengeteg felesleges földgáz van és nem tudják elszállítani v. mit kezdeni vele. Pl. Brunei, ami egy sziget Ázsia déli részéhez közel v. Egyiptom és Algéria amik messze van Európától és nem lehet gázvezetéket kiépíteni.

    LNG-t ott használnak fel, ahova nem vezetnek gázvezetékek, pl. elsősorban Japán, aztán Írország, Anglia, az USA néhány állama.

    Az LNG-ből előállított gáz kb. kétszer annyiba kerül, mint a gázvezetéken továbbított földgáz, viszont bárhova oda lehet szállítani, ahol van tenger v. tankerek számára hajózható folyó.
  • rigidus
    #17
    > Égésről szó se volt.

    De volt, annal a resznel ahol a benzin oktanszamat emlegetted.
  • rigidus
    #16
    > Azt hiszem elbeszéltek egymás mellett.

    Csak probalom (joindulattal) ravezetni arra, hogy fogalmazzon pontosan. (tomorites != cseppfolyositas)

    > Minden gázt lehet sűríteni a nyomás emelésével, de a kisebb molekulasúlyú gázok ettől még nem lesznek folyékonyak...

    Hat errol van itt nagyban szo.

  • teddybear
    #15
    Azt hiszem elbeszéltek egymás mellett. Minden gázt lehet sűríteni a nyomás emelésével, de a kisebb molekulasúlyú gázok ettől még nem lesznek folyékonyak, lásd a metánt, vagy a hidrogént, míg a propán viszont már igen. Mivel a földgáz főleg metánból áll, ezért kell hűteni, hogy folyékony legyen. Folyékony állapotban ugyanis jóval többet lehet egy tartályban szállítani, hiszen sűrűbb.

    Ami az autógázt illeti, az propán-butánból áll, azt a tartályban szobahőmérsékleten is lehet tartani, nagy nyomáson, folyékonyan.
  • rigidus
    #14
    Na, akkor ugorjal neki megegyszer annak ket mondatnak.
  • babajaga
    #13
    Égésről szó se volt. Nem gyanús neked hogy amíg a PB-t csak simán összenyomják, addig a metánt hűteni kell? Vagy nem kell? Akkor jelenkezz a gázosoknál hogy megoldottad a problémát.
  • rigidus
    #12
    Na, miutan megtalaltad az Andaxint ami elgurult, olvasd el megegyszer amit irtam es azt is AMIRE irtam.

    > Mit gondolsz a benzingőznél miért törekednek a minél nagyobb oktánszámra?

    Egyebkent azert, hogy oxigennel keverve bizonyos kompresszio hatasara ne kovetkezzen be ongyulladas. Kozben - mielott megint bunkosbottal koszonsz be - nezz utana annak is, hogy mi az a harom dolog ami egeshez szukseges.
  • babajaga
    #11
    Nem igaz! Mit gondolsz miért hűtik a metánt ahelyet hogy egyszerűen összenyomnák? Akkor hülyék hogy azt csinálnák mint a propán-butánnal? Hallottál olyanról egyáltalán hogy valami nem bírja a kommpressziót? Mit gondolsz a benzingőznél miért törekednek a minél nagyobb oktánszámra? Nem tudsz arról hogy a szénhidrogének közül van olyan ami nem bírja a kompressziót, a metán az amelyik a legkevésbé? Az oktán bírja a legjobban, nem tudod?
  • rigidus
    #10
    > A gázok egy részét lehet csak pusztán nyomással tömöriteni

    Az osszes gazt lehet nyomassal tomoriteni.
  • babajaga
    #9
    "ha nagyobb a nyomás, akkor nem is kell annyira lehűteni"

    A gázok összenyomáskor felmelegszenek, ez viszont minden gázra érvényes.
  • babajaga
    #8
    Tévedsz a földgázt csak hűtéssel lehet tömöríteni.Nem úgy mint a PB-t. A gázok egy részét lehet csak pusztán nyomással tömöriteni, ilyen a propán bután pld, másikakat meg csak hűtéssel, ilyen a levegő alkotói meg a metán is.
  • babajaga
    #7
    Tudod mi az hogy lobbanáspont?
  • babajaga
    #6
    "földgázt mínusz 161,5 fokra hűtik, így cseppfolyóssá válik"

    Prsze ez meg energiába kerül, ami drágítja a gáz árát.
  • kernerster
    #5
    én nem vagyok szakértő...csak laikusként kérdezem, ha nagyobb a nyomás, akkor nem is kell annyira lehűteni, vagy ha elég nagy akkor meg nem is kell hűtés....vagy nem?
  • torques
    #4
    http://www.iangv.org/default.php?PageID=130
  • torques
    #3
    mellényúltál, mert már léteznek ilyen autók, és futkároznak is
  • UnnameD
    #2
    A folyékony gáz tárolása többe kerülne mint az üzemanyag maga.
  • Xantia
    #1
    Miért nem ilyet tankolunk benzin helyett?
    Valószínűleg még nem is robbanásveszélyes, hisz minden lehűt maga körül.
    Persze használat előtt illene felmelegíteni...