Mekkora erő lakozik egy agysejtben?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#33
Kara kánként folytatom tanításom.
#32
ugy vagyok vele hogy minél elöbb meg kell ismerni a müködést és belenyulni a programba, mert szar😄
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#31
"Mit tehet a sejt, ami mit se sejt?"... Valamit talán mégis. 😊
#30
Nyilván. De okozhatja talán valaminek a hiánya is, ami miatt nem zajlik le az a bizonyos transzformáció.
#29
Egyeseknél hit kérdés, másoknál meg nem.. Mármint hogy van valami az ismert anyag felett. Lásd amit a tudatról írtam. Á, de mindegy, ha ilyen gyorsan elvetsz dolgokat, akkor úgyis falra hányt borsó.
#28
a rákot okozhatja virus, sugarzas vagy kémiai anyag , bármi ami mutaciot indit el a sejtbe, persze naponta sok mutalodott sejt keletkezik mégse lesz belöle rák, a sejt önmaga, és az immunrendszer megakadályozza ezt
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#27
Ennek az igazságtartalma hát szóval. A másik meg mért felülrõl lát valamit? Az én "lelkem" oldalra akar menni.<#nyes>Mert tériszonya van.<#nyes>
#26
ez a lélek dolog csak arra jo, hogy nyugodtan hátradöljél, tudod az egyetemes igazságot nem kell félned a haláltol
nem hiszek ezekben
nem hiszek ezekben
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#25
És azt hogy magyarázod, hogy sok kórházban sokan sokszor kipróbálták, hogy ha valaki átéli a halálközeli élményeket akkor látja kívülrõl magát, és olyan dolgokat is tud amit pl abból a szögbõl nem láthatna, pl a lámpára felülrõl írnak egy mondatot/számot mielõtt elindul "valahová". Ez arra egy közvetett bizonyíték hogy valami van a dologban.
Válasz erre: 20
Válasz erre: 20
A
#24
(Picit ellentmondásos a cím a cikkel, mert mint írják, az immunsejtek, legalábbis a fehérvérsejtek maguk osztódnak, tehát ott nem kizárt az evolúció. Azt is lehetne kutatni, miért nem alakulnak át túlságosan.)
Amúgy ezt (jelen cikk is, meg amit linkeltél) nevezem tudománynak... Nem óvatoskodó okoskodás, ami 1mm-rel viszi elõbbre egyszerre a dolgokat (nehogy a kedves - ellenérdekelt, stb. - pályatársak v. valamely tudományos "páholy" kitagadjanak), hanem korszakalkotónak minõsülhetõ felfedezések kendõzetlen közlése.
Amúgy ezt (jelen cikk is, meg amit linkeltél) nevezem tudománynak... Nem óvatoskodó okoskodás, ami 1mm-rel viszi elõbbre egyszerre a dolgokat (nehogy a kedves - ellenérdekelt, stb. - pályatársak v. valamely tudományos "páholy" kitagadjanak), hanem korszakalkotónak minõsülhetõ felfedezések kendõzetlen közlése.
#23
Jó cikk. Végén még kiderül, hogy pl. valami fontos tápanyag hiánya okozza a rákot (v. bizonyos fajtáit), amire a TAC sejtek megfelelõ osztódásához lenne szükség...
ps. viszont a commented nem igazán tükrözi, amirõl ott szó van. Értetted rendesen?
ps. viszont a commented nem igazán tükrözi, amirõl ott szó van. Értetted rendesen?
#22
No azért nem írd le ezt olyan könnyen, legalábbis amíg nem tudod maradéktalanul megmagyarázni a tudatos átélést...
Kedves hozzászólók, itt egy érdekes cikk, arról, hogy miért olyan katonásan osztódnak a szervezetünknek azok a fránya sejtjei:
http://www.origo.hu/tudomany/20071127-miert-nincs-szemelyre-szabott-evolucio.html
http://www.origo.hu/tudomany/20071127-miert-nincs-szemelyre-szabott-evolucio.html
#20
na persze lélek,meg a sok marhasága mit kitaláltak még
inkább gondold azt hogy ha tönkremész(meghalsz) mész a méhtelepre vagyis a földbe kukába vagy amit akarsz
igy nem ér majd meglepetés😊
inkább gondold azt hogy ha tönkremész(meghalsz) mész a méhtelepre vagyis a földbe kukába vagy amit akarsz
igy nem ér majd meglepetés😊
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#19
De még ha megfejtenek az agyról mindent amit fizikailag lehetséges, akkor is sok minden érthetetlen lesz, mert ott van az agy lélekkel való kapcsolata is, de az is lehet hogy ilyen élõ korban nem is létezik, hanem a fizikailag létezõ agy a halállal válik lélekké (mint ahogy ennek a kezdetét a halálközeli élményekkel átélik)?
A
#18
igen össejtekböl, csakhogy egy normlis sejt képes osztodni magyarán lemásolja a dns-ét, mig az idegsejt erre nem képes pedig van dns-e csak lehet hogy abban már nem a sejt kodja van hanem az informácio amit összegyüjtött
persze ez közel sem biztos , csak feltételezés , viszont logikus magyarázat lenne
persze ez közel sem biztos , csak feltételezés , viszont logikus magyarázat lenne
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#17
Van akinél nem.<#nyes><#nyes><#nyes>
#16
Tudtommal - megfelelõ stimuláló tényezõk hatására - keletkeznek új agysejtek, de nem osztódással, hanem õssejtekbõl.
#15
Figyeljetek meg mikroszkópon egy egysejtût... Igencsak úgy viselkedik, mint egy önálló kis állatka. Pedig "csak" egy sejt.
Szerintem hamarosan elérünk oda, hogy kiderül, a sejtek önmagukban is felfognak dolgokat. És így máris megváltozik a szerepükrõl alkotott kép.
Egy agysejt hasonlóan tapogatja ki az axonjával a környezetét (illetve adott esetben jó messzire ereszti). Ráadásul nem fixek a kapcsolatok, hanem folyamatosan átalakulnak. Sõt pl. sérült területek funkcióját is képes néha átvenni egy másik (sok gyakorlással).
Már nagyon repedezik az a nézet, hogy az agysejtek egy fix, genetikailag kódolt programot követnek.
Szerintem hamarosan elérünk oda, hogy kiderül, a sejtek önmagukban is felfognak dolgokat. És így máris megváltozik a szerepükrõl alkotott kép.
Egy agysejt hasonlóan tapogatja ki az axonjával a környezetét (illetve adott esetben jó messzire ereszti). Ráadásul nem fixek a kapcsolatok, hanem folyamatosan átalakulnak. Sõt pl. sérült területek funkcióját is képes néha átvenni egy másik (sok gyakorlással).
Már nagyon repedezik az a nézet, hogy az agysejtek egy fix, genetikailag kódolt programot követnek.
#14
ne tartsd magadban, én ugy tudom a fejlödés egy szakaszátol az idegsejtek száma nem nöl hanem csökken, mert nem ujulnak meg
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#13
"az idegsejtek mért nem kettözödnek?"
De.
De.
Kara kánként folytatom tanításom.
#12
ha létezik márpedig szerintem igen egy memoria a sejten belül akkor az tuti nem 1 KB-os lesz 😄
igy a szimulácio lehetetlen lesz még pár évig, egy sejté is, nemhogy 100 milliárdé
igy a szimulácio lehetetlen lesz még pár évig, egy sejté is, nemhogy 100 milliárdé
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#11
A kreatívabb tudósok eddig is mondták, hogy az agysejtek sokkal önállóbbak (illetve tudnak lenni), mint az általánosan elfogadott (bár már omladozó) nézet, miszerint csak egyszerû kapcsolók.
Egyeseknek (pl. kukacos) azért nem tetszik ez, mert nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz olyan egyszerû szimulálni az agy mûködését, mint remélték (és elhitették másokkal is, hogy képesek rá).
Egyeseknek (pl. kukacos) azért nem tetszik ez, mert nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz olyan egyszerû szimulálni az agy mûködését, mint remélték (és elhitették másokkal is, hogy képesek rá).
#10
Össze ne törd már magad, amint próbálod lecsökkenteni ennek a felfedezésnek a jelentõségét.
#9
felvetödik a kérdés hogy az idegsejtek mért nem kettözödnek,talán mert nem is tudnak?
és a dns-t használja fel informácio tárolásra?
és a dns-t használja fel informácio tárolásra?
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#8
elég jol leegyszerüsitesz egy idegsejtet nem gondolod, nand vagy or kapu ez nem tranzisztor😄
van olyan sejt aminek 100 ezer nyulványa van, a sejt alakja is befolyásolja a müködést , söt a szinapszisok térbeli elhelyezkedése is, ésakkor még beszélhetünk a kémiai informácioáramlásrol meg persze az elekreomosrol, ésatöbbi
van olyan sejt aminek 100 ezer nyulványa van, a sejt alakja is befolyásolja a müködést , söt a szinapszisok térbeli elhelyezkedése is, ésakkor még beszélhetünk a kémiai informácioáramlásrol meg persze az elekreomosrol, ésatöbbi
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
#7
Az hogy egyetlen idegsejt képes volt viselkedési reakciót kiváltani, még nagyon sok mindent jelenthet. Inkább csak annyit, hogy az agy érzékeny mûszer. Ebben semmi csoda nincs, a szemünk is képes észlelni egyetlen fotont, de egy ember által épített detektor is képes bejelezni egyetlen elektron becsapódására. Azt tudjuk, hogy magában a viselkedésben sokkal több neuron vesz részt, és azt is, hogy jelenlegi tudásunk szerint az egyedi idegsejtek funkcióit genetikai úton kell tárolni. 30-100 ezer gén nem képes túl nagy csodákra, még ha az idegrendszerben közel kétszáz féle sejt létezik is, azok egyedi funkciói viszonylag egyszerûek és lokálisak kellenek legyenek a DNS gátja miatt. Egy neuron lehet NAND vagy OR kapu, integráló vagy differenciáló McCullogh-Pitts, de nem tud SVD felbontást vagy FFT-t, ahhoz már hálózat kell.
#6
Na ja, de az agyban levö hálózatok, azért elég bonyolultak, van olyan sejt, ami csak a környezetével van kapcsolatban, a másik meg ennek a lokális hálózatnak a eredméneit adja tovább, ezt persze eddig is ismert volt, szal spanyol viasz.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#5
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#4
"Elvileg egyetlen neuron is lehetõvé teheti az emberek és állatok számára, hogy érezzenek, sugallja egy európai tanulmány, amit a Nature-ben publikáltak."
Elvileg. Jó, nagyon jó! Csak az a fránya gyakorlat ne lenne.<#nyes><#nyes><#nyes> Bár igaz hogy vannak olyan egyedek akik az egész agyukból egy sejttel gondolkodnak, de ez a gondolat olyan is.<#nyes><#nyes><#nyes>
Elvileg. Jó, nagyon jó! Csak az a fránya gyakorlat ne lenne.<#nyes><#nyes><#nyes> Bár igaz hogy vannak olyan egyedek akik az egész agyukból egy sejttel gondolkodnak, de ez a gondolat olyan is.<#nyes><#nyes><#nyes>
#3
Aha, szóval láncolt listák hozzák a döntéseket 😄
0
Kara kánként folytatom tanításom.
Na, megint rájöttek, hogy nem tudnak semmit. 😊
← ElőzőOldal 2 / 2