83
-
sonicXX #43 "ez a lélek dolog csak arra jo, hogy nyugodtan hátradöljél, tudod az egyetemes igazságot nem kell félned a haláltol
nem hiszek ezekben"
Ezesetben dőlj hátra és éld végig az életedet egy félig meghaasonlott paranoiás félelemben. És nézz hülyén azokra, akik a rendelkezésükre álló jelentéktelenül rövid időt inkább nyugalomban próbálják meg leélni, vagy ezzel a nyugalommal tesznek le dolgokat a történelem asztalára.
Túlélni sokféle módon lehet. De bizonyított tény, hogy sem a félelem, sem a szorongás amit a félelem kivált, az életet nem hosszabbítja meg, az ítélőképességet sem feltétlenül jobbítja.
Milyen szempontból mi a logikus? Tudománytalan elvrendszer szerint optimálisabban túlélni, vagy tudományos rendszer szerint az előbbinél rövidebb idő alatt belehalni a haláltól való félelembe? Ha már úgy is meghalok, akkor köszönöm, de próbálom nem végigfélni azt a kevés időt. -
Prof William #42 Mivel a húrelmélet szerint jópár univerzum létezik akár az is elképzelhető hogy ezek eggyike az amit az emberek túlvilkágnak neveznek... -
dez #41 Ez is egy megközelítés, de ha ezzel akartad bizonyítani a lélek nemlétét, hát nem volt túl sok értelme... :)
Nincs feltétlenül szükség az emlékek átvitelére. Az ikrek vizsgálata (nem egy eseté, ami lehet kivétel is) azt mutatja, hogy a már csecsemő kortól a beállítottság nem pusztán genetikailag meghatározott. Felmerül a kérdés, akkor honnan jön... (Lehetne azt mondani, persze, hogy véletlenszerű paraméterekből jön. Na ja, amire nincs tudományos magyarázat, arra rá lehet húzni.) -
dez #40 "de egy teljes erteku foldigiliszta is kijon egy tucat neuronbol"
Élő, valódi neuronból igen, de szerintem pár mikrokontrollerből nem. -
assdf #39 Egyrészről minden lehetséges.
Másrészről meg nem tudom valaki megprobált-e már minket kivülről nézni?
Értem ezalatt hogy mint a filmekben eltávolodni a naprendszerből, a tejutrendszerből és olyan messziről visszanézni ahol a galaxisok is csak pöttyök. Nos ezen pöttyök egyikében van a tejutrendszer mint portszem, a porszemen belül mint valami kis atom van a naprendszer és a naprendszeren belül mint valaki kis lófing van a föld. Azon belül pedig az ember aki meg gyakorlatilag=0.
Na most ha valaki képzeletben ilyen távolságról nézi magát, akkor szerintem (legalábbis nálam igen) joggal merül fel a kérdés hogy egy ilyen kis bolhafingal mint az ember miért is foglalkozna valaki? Miből gondoljuk hogy van lélek ami túlél minket miközben mondom az univerzumhoz képest 0 vagyunk. De mi azt hisszük hogy csak és kizárólag velünk foglalkozik egy "isten", meg van túlvilág, meg újjászületünk, meg van lelkünk stb...
Miközben mondom ez olyan mintha a testem egy sejtjében lévő egy atomon levő kis bizbaszok azt hinnék hogy ők a különlegesek, nekik van lelkük és van túlvilág...
Ettől függetlenül sok minden lehetséges a lélekkel kapcsolatban, de sajnos én is igen erősen gyanitom hogyha meghal valaki akkor annak kaputt.
Ráadásul számomra ez ügyben az sem elfogaható hogy van egy lelkem csak épp nem tud rólam... Azaz ha pl ujjászületik akkor semmi emléke nem lessz rólam. Erre mondanám azt hogy hallelúja adtunk a szarnak a pofont, mert akkor az nem én vagyok. Én mint olyan elvesztem. -
#38
De az lehetséges, hogy az agy a halál beálltakor kimenti a saját tartalmát valahová (mintha memóriakártyáról mentenénk winyóra). Más dimenzió, ahol nem létezik az idő létezhet, esetleg egy evilággal párhuzamos asztrálsík? (bár ez csak áltudományos találgatás, majd úgyis kiderül) -
kvp #37 "Ha nekem kellene egy agykutatás projectet indítanom, akkor először egy már ismert funkcióval bíró részt hallgatnék le,"
Ilyen probalkozasok vannak, de csak a periferialis idegrendszert lehet jol vizsgalni. Az izmokat mukodteto rendszerek mar ismertek, ezert is vannak mukodo idegi vezerlesu muvegtagok. A latas is ismert, legalabbis a latoideg keresztezodesbol kijovo jelekig. Legkesobb itt (a tarkonal) lehet becsatolni kulso videojelet, amire mar volt par sikeres kiserlet. A neuronok kb. ugy mukodnek mint egy egy onallo szamitogep, tehat modellezni valamilyen kis cellularis neuralis szamitogeppel lehet. Ilyen CNN rendszerek mar leteznek, csomopontonkent egy-egy maggal. A legjobb valtozat 16 ezer koruli cpu-t tartalmaz es csak 8-as szomszedossagra kepes. A latas leirasahoz viszont ez eppen eleg, bar eleg nehez ra programot irni. (magamon kivul nem sok fanatikust ismerek aki annak idejen erre a hardverre nekiallt assembly-ben kodolni) Erdekes modon a kezzel irt neuralis matrix jobb lett mint a normal tanitassal letrehozott, sot egyszen addig lehet novelni az informacio tomorseget, amikor 16 ezerbol mar csak egy-egy mag reagal egy-egy adott kepre. A feldolgozasban persze az osszes reszt vesz, de az utolso asszociativ keresesnel mar csak 1 darab kimeneti jel (eredemeny) van. Az agy tobbnyire pont ugy mukodik ahogy a neumann rendszeru gepek nem, azaz teljesen asszociativ memoriaval, ahol minden bitre jut egy sajat cpu. (mondjuk azt nem is emlitve, hogy sok emberi neuralis aramkor valojaban analog es differencialis ask/fsk/pwm kodolasu) Amit a tudosok ebbol latnak az olyan mint egy maximalis hatekonysagu radios rendszer osszesitett jele, ami szinte egyaltalan nem megkulonboztetheto a feher zajtol.
ps: Ha valaki otthon akar olcson kiserletezni, annak javaslom a kis PIC mikrovezerloket. Ezek kozott vannak 8 labu egychip-es szamitogepek, integralt anlog/digitalis interface-ekkel. Darabja kb. 200 forint es nagyon erdekes neuralis rendszereket lehet letrehozni, ha minden neuron helyere egy ilyen mikroszamitogepet teszunk megfelelo programmal. (egy oktato celu fenykereso azaz photovore 2 neuron, de egy teljes erteku foldigiliszta is kijon egy tucat neuronbol, a tobbi allat mar bonyolultabb) Haladok vasarolhatnak tobb ezer dollaros xilinx rendszereket is, a tudosok is ezeket hasznaljak. -
JTBM #36 Egy számítástechnikus számára mindig is nyilvánvaló volt, hogy az agy képességei messze meghaladják a 9 milliárd neuron "kapcsoló" lehetőségeit. Az agy egy számunkra még felfoghatatlanul bonyolult szerkezet, annyira vagyunk a megértésétől, mint egy gorilla egy CPU működésének megértésétől...
Ha nekem kellene egy agykutatás projectet indítanom, akkor először egy már ismert funkcióval bíró részt hallgatnék le, tehát minden neuron összes információját megmérném, tárolnám és megpróbálnám kielemezni.
De attól tartok, hogy már ez is akkora munka, amitől bárki visszariad, aki csak átgondolja, hogy mit is kellene ehhez dolgozni és mennyi időbe tellne.
Ráadásul ez még csak az első lépcső, a "gondolkodást" ezzel még nem tudnánk szimulálni, csak lenne egy direct input az agyból. A második lépcső, sokkal nehezebb, mint az első, a kétoldaló direct kapcsolat lenne.
A "gondolkodás" és az agy működésének teljes megértése még rengeteg lépcső... -
GABOR16 #35 99,9% ban az user a hibás.. 
-
dez #34 Ezt mire írod?
Amúgy remélem, nem sietik el, mert a kontárkodástól nem lesz feltétlenül jobb, sőt...
Mellesleg sokszor nem is a "programmal" van baj, hanem a userrel. -
Epikurosz #33 Erről is most hallok először: mikrofluidika. -
Vers #32 ugy vagyok vele hogy minél elöbb meg kell ismerni a müködést és belenyulni a programba, mert szar:D -
dez #31 "Mit tehet a sejt, ami mit se sejt?"... Valamit talán mégis. :) -
dez #30 Nyilván. De okozhatja talán valaminek a hiánya is, ami miatt nem zajlik le az a bizonyos transzformáció. -
dez #29 Egyeseknél hit kérdés, másoknál meg nem.. Mármint hogy van valami az ismert anyag felett. Lásd amit a tudatról írtam. Á, de mindegy, ha ilyen gyorsan elvetsz dolgokat, akkor úgyis falra hányt borsó. -
Vers #28 a rákot okozhatja virus, sugarzas vagy kémiai anyag , bármi ami mutaciot indit el a sejtbe, persze naponta sok mutalodott sejt keletkezik mégse lesz belöle rák, a sejt önmaga, és az immunrendszer megakadályozza ezt
-
babajaga #27 Ennek az igazságtartalma hát szóval. A másik meg mért felülről lát valamit? Az én "lelkem" oldalra akar menni. 
Mert tériszonya van.
-
Vers #26 ez a lélek dolog csak arra jo, hogy nyugodtan hátradöljél, tudod az egyetemes igazságot nem kell félned a haláltol
nem hiszek ezekben -
#25
És azt hogy magyarázod, hogy sok kórházban sokan sokszor kipróbálták, hogy ha valaki átéli a halálközeli élményeket akkor látja kívülről magát, és olyan dolgokat is tud amit pl abból a szögből nem láthatna, pl a lámpára felülről írnak egy mondatot/számot mielőtt elindul "valahová". Ez arra egy közvetett bizonyíték hogy valami van a dologban.
Válasz erre: 20
-
dez #24 (Picit ellentmondásos a cím a cikkel, mert mint írják, az immunsejtek, legalábbis a fehérvérsejtek maguk osztódnak, tehát ott nem kizárt az evolúció. Azt is lehetne kutatni, miért nem alakulnak át túlságosan.)
Amúgy ezt (jelen cikk is, meg amit linkeltél) nevezem tudománynak... Nem óvatoskodó okoskodás, ami 1mm-rel viszi előbbre egyszerre a dolgokat (nehogy a kedves - ellenérdekelt, stb. - pályatársak v. valamely tudományos "páholy" kitagadjanak), hanem korszakalkotónak minősülhető felfedezések kendőzetlen közlése. -
dez #23 Jó cikk. Végén még kiderül, hogy pl. valami fontos tápanyag hiánya okozza a rákot (v. bizonyos fajtáit), amire a TAC sejtek megfelelő osztódásához lenne szükség...
ps. viszont a commented nem igazán tükrözi, amiről ott szó van. Értetted rendesen? -
dez #22 No azért nem írd le ezt olyan könnyen, legalábbis amíg nem tudod maradéktalanul megmagyarázni a tudatos átélést... -
Dömper Ármánd #21 Kedves hozzászólók, itt egy érdekes cikk, arról, hogy miért olyan katonásan osztódnak a szervezetünknek azok a fránya sejtjei:
http://www.origo.hu/tudomany/20071127-miert-nincs-szemelyre-szabott-evolucio.html -
Vers #20 na persze lélek,meg a sok marhasága mit kitaláltak még
inkább gondold azt hogy ha tönkremész(meghalsz) mész a méhtelepre vagyis a földbe kukába vagy amit akarsz
igy nem ér majd meglepetés:)
-
#19
De még ha megfejtenek az agyról mindent amit fizikailag lehetséges, akkor is sok minden érthetetlen lesz, mert ott van az agy lélekkel való kapcsolata is, de az is lehet hogy ilyen élő korban nem is létezik, hanem a fizikailag létező agy a halállal válik lélekké (mint ahogy ennek a kezdetét a halálközeli élményekkel átélik)? -
Vers #18 igen össejtekböl, csakhogy egy normlis sejt képes osztodni magyarán lemásolja a dns-ét, mig az idegsejt erre nem képes pedig van dns-e csak lehet hogy abban már nem a sejt kodja van hanem az informácio amit összegyüjtött
persze ez közel sem biztos , csak feltételezés , viszont logikus magyarázat lenne -
babajaga #17 Van akinél nem.
-
dez #16 Tudtommal - megfelelő stimuláló tényezők hatására - keletkeznek új agysejtek, de nem osztódással, hanem őssejtekből. -
dez #15 Figyeljetek meg mikroszkópon egy egysejtűt... Igencsak úgy viselkedik, mint egy önálló kis állatka. Pedig "csak" egy sejt.
Szerintem hamarosan elérünk oda, hogy kiderül, a sejtek önmagukban is felfognak dolgokat. És így máris megváltozik a szerepükről alkotott kép.
Egy agysejt hasonlóan tapogatja ki az axonjával a környezetét (illetve adott esetben jó messzire ereszti). Ráadásul nem fixek a kapcsolatok, hanem folyamatosan átalakulnak. Sőt pl. sérült területek funkcióját is képes néha átvenni egy másik (sok gyakorlással).
Már nagyon repedezik az a nézet, hogy az agysejtek egy fix, genetikailag kódolt programot követnek. -
Vers #14 ne tartsd magadban, én ugy tudom a fejlödés egy szakaszátol az idegsejtek száma nem nöl hanem csökken, mert nem ujulnak meg -
Epikurosz #13 "az idegsejtek mért nem kettözödnek?"
De. -
Vers #12 ha létezik márpedig szerintem igen egy memoria a sejten belül akkor az tuti nem 1 KB-os lesz :D
igy a szimulácio lehetetlen lesz még pár évig, egy sejté is, nemhogy 100 milliárdé -
dez #11 A kreatívabb tudósok eddig is mondták, hogy az agysejtek sokkal önállóbbak (illetve tudnak lenni), mint az általánosan elfogadott (bár már omladozó) nézet, miszerint csak egyszerű kapcsolók.
Egyeseknek (pl. kukacos) azért nem tetszik ez, mert nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz olyan egyszerű szimulálni az agy működését, mint remélték (és elhitették másokkal is, hogy képesek rá). -
dez #10 Össze ne törd már magad, amint próbálod lecsökkenteni ennek a felfedezésnek a jelentőségét. -
Vers #9 felvetödik a kérdés hogy az idegsejtek mért nem kettözödnek,talán mert nem is tudnak?
és a dns-t használja fel informácio tárolásra?
-
Vers #8 elég jol leegyszerüsitesz egy idegsejtet nem gondolod, nand vagy or kapu ez nem tranzisztor:D
van olyan sejt aminek 100 ezer nyulványa van, a sejt alakja is befolyásolja a müködést , söt a szinapszisok térbeli elhelyezkedése is, ésakkor még beszélhetünk a kémiai informácioáramlásrol meg persze az elekreomosrol, ésatöbbi
-
kukacos #7 Az hogy egyetlen idegsejt képes volt viselkedési reakciót kiváltani, még nagyon sok mindent jelenthet. Inkább csak annyit, hogy az agy érzékeny műszer. Ebben semmi csoda nincs, a szemünk is képes észlelni egyetlen fotont, de egy ember által épített detektor is képes bejelezni egyetlen elektron becsapódására. Azt tudjuk, hogy magában a viselkedésben sokkal több neuron vesz részt, és azt is, hogy jelenlegi tudásunk szerint az egyedi idegsejtek funkcióit genetikai úton kell tárolni. 30-100 ezer gén nem képes túl nagy csodákra, még ha az idegrendszerben közel kétszáz féle sejt létezik is, azok egyedi funkciói viszonylag egyszerűek és lokálisak kellenek legyenek a DNS gátja miatt. Egy neuron lehet NAND vagy OR kapu, integráló vagy differenciáló McCullogh-Pitts, de nem tud SVD felbontást vagy FFT-t, ahhoz már hálózat kell. -
#6
Na ja, de az agyban levö hálózatok, azért elég bonyolultak, van olyan sejt, ami csak a környezetével van kapcsolatban, a másik meg ennek a lokális hálózatnak a eredméneit adja tovább, ezt persze eddig is ismert volt, szal spanyol viasz. -
#5
![]()
-
babajaga #4 "Elvileg egyetlen neuron is lehetővé teheti az emberek és állatok számára, hogy érezzenek, sugallja egy európai tanulmány, amit a Nature-ben publikáltak."
Elvileg. Jó, nagyon jó! Csak az a fránya gyakorlat ne lenne. Bár igaz hogy vannak olyan egyedek akik az egész agyukból egy sejttel gondolkodnak, de ez a gondolat olyan is.
