166
  • arrakistor
    #166
    végre egy jó cikk, ami se nem HOAX (kacsa) se nem túlzás, vagy okoskodás
  • Epikurosz
    #165
    Nagyon köszi! Mivel rendes voltál, és jó tett helyébe jót várj, meg szeretnélek örvendeztetni ezzel a videóval. (nem az enyém, de édes :-)
  • BlackRose
    #164
    "carpenter's glue", Polyvinyl Acetate (PVA) Glues...

    http://www.diyinfo.org/wiki/Types_Of_Glue
  • Epikurosz
    #163
    Lehet inkább white glue a bevett angol neve.
  • Epikurosz
    #162
    De érdekes...

    Először is, egybeírjuk: fehérenyv.

    Angol neve: Russian glue!

    ilyen néven azonban a Wikipédia nem ismeri.
  • Epikurosz
    #161
    Ez a fehér enyv miből áll?
    Polimer alapú?
    mÁR HA TUDOD...
  • uwu
    #160
    És a másik is rossz
  • uwu
    #159
    Igazából semmi nem jó abból amit leírtam, mert felcseréltem az ddhéziót, meg a kohéziót, csak már elküldtem amikor észrevettem
  • babajaga
    #158
    "mechanikai kötés a ragasztóangyag addhéziójából"

    Kohéziójából! Adhézió a két anyag közti tapadás, a kohézió a ragasztóanyag molekulái közötti összetartó erő. A ragasztó"kötésekor" a kohéziós erő nő meg.
  • babajaga
    #157
    Azért nem ragaszt jól mert a kohéziója gyengébb a csontenyvnél.
  • uwu
    #156
    Az előbb leírtak fára vonatkoznak, ha pl. szivacsot akarátok ragasztani, abban az esetben biztosan a mechanikai kötésből adódó sziloárdságnövekedés dominálna a felületnövekedéshez képest.

    A fémeknél ilyen lehetőség ragasztás esetén nincs, a fémragasztók kötési szilárdságának majdnem 100%-a a kohézióból adódik.
    A fémek ragasztása gyakorlatilag két féleképpen mehet tönkkre, vagy a kohézió szűnik meg a ragastó és valamelyik alapanyag között, vagy a rgasztó addhéziója lesz kevés. Ez utóbbira vastag réteg esetén a feszültségcsúcsok miatt elég nagy esély van.
    A kohéziót erősen befolyásolja az hogy ragasztáskor mennyire voltak tiszták a felületek. Vannak anyagok amik fémekhez is nagyon jól tapadnak, de hiába, ha a felületen egy nagyon vékony zsírréteg található:)
  • HJPOWER
    #155
    Ma már nem az a lényeg, hogy ha valamit megjavítanak sokáig tartson, inkább az ellenkezője.
  • uwu
    #154
    Azt addhézió fémragasztásnál is megvan, mivel ez a szó eltérő anyagok közötti kötést jelent.
    A különbség - mint már le is írtad - a beszivárgás lehetőségéből adődik. Így nagyobb lesz a faljagos felület, amin a feszültségek átadódnak, ebből keletkezik a többletteherbírás nagyobbik része. Ezen kívül mechanikai kötés is kialakul, mechanikai kötés a ragasztóangyag addhéziójából, és a beszivárgott ragasztóanyag geometriájából adódik, ami szintén jelentős teherbírásnövekedést eredményez.
  • BlackRose
    #153
    OK, de akkor pl. a mai fehér faragasztók (amelyet az asztalosok használnak), és ami szintén beszivárog a fába, miért nem ragaszt olyan jó. Mert, hogy fele olyan jónak sem lehet mondani, persze praktikusabb, mert nem kell főzni és nem budös (a csontenyv budös még főzik), stb. de ragasztó képeségei sokkal roszabbak.
  • babajaga
    #152
    Más ragasztani olyan anyagot amelybe a ragasztó anyaga akár kismértékben beszivárog, mert ott a kohézió növeli a ragasztás erősségét.
  • BlackRose
    #151
    Klasszikus csontenyv (bár asztalos nagyapám így nevezte), ha jól kifőzték és vékonyan kenték a felületre, a 100 évvel ezelőtti székek is még szuperstabilan állnak. Nekem van egy amit nagyapám a '30-s évek elején csinált, évtizedeken át 100+ kilós emberek ültek rajta és meg sem lehet mozdítani a lábait.
  • babajaga
    #150
    Fémeknél egészen más a dolog. Az adhézió és a fajsúlykülönbség miatt is. Ez a "legjobb ragasztó" nem a legjobb meghatározás.
  • t0ma
    #149
    hogy a temahoz is szoljon vki:
    en dolgoztam olyan fa-ragasztoval, ami kotes utan bezony nem engedett. inkabb szalai menten hasadt el, de nem a ragasztasnal.
    szoval nem vagom, mire ez a nagy hajciho? vagy femeknel mas a dolog?
  • haxoror
    #148
    Amikor Kleopátra befagyasztotta az egyiptomi gabona szállítását Rómában konkrétan éhezni kezdett a nép.

    Terjeszkedni meg már (azon a technológiai szinten) nem tudott hova, elfogyott a hely.
  • karesz115
    #147
    Nos nem vagyok katolikus. Töris vagyok:). Amerikával természetesen nem kereskedtek, de kelettel mindenképp (selyemút vazzeg!!!). Egyiptom felől meg gabona. Észak-északkelet felől meg fát, halat "bla-bla-bla" hozattak. Emellett a kezükben volt a Földközi-tengeri kereskedelem is. A kora középkorban ez mind megszűnt (ha csak ideiglenesen is). A birodalom összeomlásával még az Európán belüli kereskedelem is visszaszorult. Miért nem terjeszkedtek tovább? Mert a megszerzett területek feletti uralom, és a határok biztosítása is olyan hatalmas költségeket emésztett fel, hogy ezen felül további hódításokat képtelenek voltak finanszírozni. Minél nagyobb egy birodalom, annál nehezebb biztosítani a megszerzett területeket. Ha valahol lázadás tört ki, akkor a hadsereget sokkal több időbe telt odaszállítani mint manapság. A hadsereg lassan ért csak oda. És mi van, ha a birodalom egyszerre több területén tör ki lázadás. Hacsak megnézed Traianus hódításait (a birodalom utolsó nagy területszerzési akciója), halála után ezek a területek elvesztek. Hadrianus egyszerűen kivonta onnan csapatait. Az összes terjeszkedésre berendezkedett hasonló birodalom hasonló sorsa jutott, ha jobban átgondolod (Hettita-birodalom, Perzsa-birodalom, Nagy Sándor birodalma stb-stb). Mind szétestek.
    Talán szerinted a kereszténység miatt esett szét a Római Birodalom? Ha így van, indokold meg kérlek, hogy miért!
  • Epikurosz
    #146
    Volt itt már hitgyülis, budhista, muszlim, ateista, szicentológus, agapés, krisnás, - te gondolom kaolikus vagy...

    Bezárultak, önellátó lett, bla-bla. Miért, előtte kereskedett Róma Amerikával, Kínával? Amúgy, ha az volt a baj, hogy megállt a terjeszkedése, akkor miért nem terjszkedett tovább? bla-bla.

    A fejben dőlnek el a dolgok (kivéve a természeti katasztrófákat, de ilyen nem fektette le Rómát). nA, MINDEGY unom most ezt a témát.
    -----

    A többieknek - technológia stb. -: Hozzak még szőrt?
  • karesz115
    #145
    "rengeteg ókori írásról nem is tudnánk a szerzetesek fordító tevékenysége nélkül"
    másoló tevékenységet akartam írni
  • karesz115
    #144
    A Római Birodalom tipikus példája annak, mikor egy birodalom a további hódításokból tartja fenn magát. Amikor eléri azt a szintet, hogy már nem tud tovább terjeszkedni, fokozatosan összeomlik. A Római Birodalom bukásához semmi köze nem volt a kereszténységnek. A Római Birodalom helyén keletkezett űrt a germán királyságok próbálták betölteni, és ezeknek a megszilárdulásában az egyház nélkülözhetetlen szerepet játszott. Hogy minek köszönhető a gazdasági és kultúrális hanyatlás a kora középkorban? Annak, hogy Európa minden irányból körbezáródott (É: normannok stb, K: nomádok, D: arab hódítás, NY: a tenger). Emiatt a távolsági kereskedelem majdnem teljesen megszűnt, Európa kénytelen volt átállni önellátó rendszerre. A kereszténységnek, és az egyháznak ebben szintén nélkülözhetetlen szerepe volt. A kereszténységnek semmi köze a gazdasági és kultúrális hanyatláshoz, sőt, ennek köszönhető, hogy nem lett rosszabb a helyzet. Az ebből a helyzetből való kitörés is elsősorban a kereszténységnek köszönhető az északi népek, és a nomádok megtérítésével, és a keresztes hadjáratokkal. Az is túlzás, hogy az araboktól lettek átvéve az ókori filozófiák. Előfordulhat ilyen, de alapvetően az egyháznak köszönhetünk rengeteg dolgot, amit az ókorról tudunk, révén, hogy az egyház hivatalos nyelve a latin maradt, és rengeteg ókori írásról nem is tudnánk a szerzetesek fordító tevékenysége nélkül. A kereszténységet tehát tényleg csak sztereotípia a középkori Európa gondjaiért okolni. Sőt! Ők jelentették a kiutat ebből a szorult helyzetből. A "sötét" jelzőt meg azok a polgárosodás-kori történészek ragasztották rá a századfordulón, akik ideológiai alapokon igazolni akarták saját koruk jelentőségét. Ez a jelző azóta is kiirthatatlan a közvéleményből, és majdnem mindenki sötétnek hívja a középkort (leszámítva az erre szakosodott kortárs történészeket :D). Ezzel az erővel hívhatnánk Magyarországot is sötétnek, révén hogy sokkal kisebb a technikai fejlődés mint Kínában, vagy kisebb a jólét mint például Dubaiban.
  • BlackRose
    #143
    Téves embert találtál a nyelv fontoságárol oktatni. Számtalanszor kifejtettem, hogy a leirási pontosága kritikusan fontos az ember kommunikációjához és világfelfogásához. Azt amit te most csinálsz az túlzás. Gyakorlatilag ez mind repülő, de praktikus célbol baromság lenne egy szóval ennyi mindent kifejezni, mert ez esetben nem tudnánk egymást megérteni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az első a sorban kizárólagosan kisajátithatja magának a nevet. Igen amikor repülőt mondunka akkor rögzitett szárnyú repülőre gondolunk amikor atombombát mondunk akkor fíziós nukleáris bombára gondolunk, de ez lingvisztikai szempont, tudományos szempontbol nem tévedönk ha a helikoptert repülőnek vagy a H-bombát atombombának nevezük, mert technikailag az. Itt pedig azt hiszem nem lingvisztikai vita volt, hanem arról volt szó, hogy mi a különbség az atombomba és a H-bomba között. A pontosítás céljábol mutattam rá, hogy az atombomba az mindkettőre vonatkozó szó amely az egyiket speciálisan is kifejezi. SOk ilyen pelda van az életben amikor az első a sorban viseli a logikus nevet, a többinek pedig már kevésbé logikus neve van. H-bomba, kérlek szépen miért hívják H-bombának, van benne logika, vagy helikopter... nincs de így nevezték el és rendben van viszont a szó eredete nem olyan egyértelműen világos mint az elsőé a sorban.
  • djukel
    #142
    Ennél nagyobb ökörséget én még életeben nem hallottam.
  • sathinel
    #141
    akkor a gondolatmeneted szerint az ejtőernyő, helikopter, siklórepülő, sárkányrepülő, légpárnáshajó, szárnyasbomba mind repülő. A neveket azért találja ki az ember a dolgokra mert így meg tudja különböztetni őket. ennyi erővel legyen minden neve az hogy "izé", és nincs velük gond. csak így nehéz jellemezni valamt, vagy beszélni róla mert ki kell találnom mire gondolhatott a másik mert nekem más fogalmam van arról a szóról mint amire ő használta.
  • dronkZero
    #140
    Ja, tényleg, végülis, ha ezt figyelmen kívül hagyod, akkor tényleg nincs különbség. Bocs.
  • Pluskast
    #139
    A megfogalmaozásom első része valóban helytelen volt. Helyesebb lett volna használni tudomyás ismeretet. A technológiai kivitelezés és módszer pedig arra volt értendő amit órák óta szajkózok. Nevezetesen, hogy alapismeretről beszéltem nem pedig arról hogy egy kibaszott hidat, hogy a büdös picsába milyen technológiai módon és eszközökkel építenek fel. Akár az ókórban akár most.
  • dronkZero
    #138
    Bocs, ezt csak úgy el akartam ereszteni a világba, tökvéletlen, hogy neked lett válasz.
  • dronkZero
    #137
    De tényleg, 'sszátok meg, mi van itt? A topic elején a fél társaságnak lövése nincs arról, hogy mi a különbség a légmentesség meg a vákum közt, most nem értitek, hogy mit jelent a szó, hogy technológia.... Beszarok, komolyan.

    Mi a faszt kerestek ti egy "tudományos" téma topicjában?
  • uwu
    #136
    Már a rómaiak is építettek hidat, ez igaz.

    A technológia szó jelentését még mindíg nem sikerült felfogni.
    Ennek meg semmi értelme:
    "Megvolt hozzá az alapvető tudás, technológiai ismeret. Erről beszéltem és nem a technológiai kivitelezésről és annak módjáról."
    Nem tudom érzed-e az ellentétet a sjád szövegedben annak ismeretében, hogy a technológia szó a kivitelezés módját jelenti!

  • dronkZero
    #135
    "1. Megvolt hozzá az alapvető tudás, technológiai ismeret. "
    "2. Erről beszéltem és nem a technológiai kivitelezésről és annak módjáról."

    Én meg arról beszélek, hogy ez a két mondatod ugyanazt jelenti, csak más szavakkal.
    A "technológia" szó azt jelenti, hogy egy problémára milyen eszközökkel találsz megoldást. Tehát hogy megvan az elméleti tudásod, hogy milyen eszközzel hogyan és mit kell csinálnod a probléma megoldására, és megvan a gyakorlatod, hogy meg is tudd csinálni.
    Remélem már érted a szó jelentését, és hogy miért értelmetlen, amit írtál.

    Az igények ugyanazok voltak, és voltak megfelelő technológiáik a problémák megoldására.

    Nekem öngyújtóm van, ők meg őrizték a tüzet.

    Nem értem, miért olyan csodálatos az, hogy a problémáikat a rendelkezésre álló tudásukkal és eszközeikkel meg tudták oldani. Minden korban ezt teszi az ember, mi is ezt tesszük.
  • BlackRose
    #134
    De ez semmi, ha az oktatás vagy az egészségügyben nézzük meg az árakat akkor az építkezés komolyan alulmarad. :(
  • BlackRose
    #133
    Az USA-n kívül még jobban emelkedtek az árak. Nem elég a 6x :) szerintem az 1.1x is már NAGYON sok.
  • dronkZero
    #132
    Ja, hát USÁban a tököm tudja miért... :) Volt nekik Korea, Vietnam, hidegháború, űrprogram... Fogalmam sincs milyen hatása volt ezeknek az építőipar áraira...

    Biztos csak 6x-os az infláció?

    Egyébként utána kéne nézni, mert ez így tényleg eléggé a levegőben lóg...
  • Pluskast
    #131
    Keress magadnak egy kötelet és kezdj azzal kötekedni.
  • BlackRose
    #130
    Amikor azt mondják "nuclear" akkor szerinted ATOM magra vagy tékmagra gondolnak? Mindkét bomba az atom szinten történik, ezért mindkét bomba gyakorlatilag ATOMbomba, a fizíós bombát ismerjük atombomba néven mert az volt az első és akkor úgy nevezték el. Ha valami csodával hidrogénbombát tudtak volna készíteni az fíziós bomba előtt (nem tudtak mert ez nélkül lehetetlen), akkor ma azt hívnák atombombának. Na de ez nyelv kérdése. Nem érdemes a vitatkozás, a két bomba között nagy a különbség, éppen úgy mint ahogy nagy a különbség a rögzített szárnyú repülő és a helikopter között, de mind a kettő repülő, csak az első volt a rögzített szárnyú repülő és ezért hívjuk azt repulőnek a helikoptert pedig (amely rotációs szárnyú repülő) helikopternek, de mindkettő repülő.
  • Pluskast
    #129
    Megint ugyanott vagyunk ahol elkezdtem :) Nem azt mondtam, hogy az ókori ember birtokában volt mindannak a tudásnak amivel a ma élő ember rendelkezik. Alapelvekről beszéltem. A sebész kést is ismerték az ókoriak de nyilvánvaló, hogy mai nem ugyan olyan anyagból van. Ahogy te is irtad. Tudták azt, hogy a folyó melyik szakaszára kell építeni ahol kissebb a sodrás ahol nem olyan laza a talajszerkezet stb. De persze rengeteg rengeteg olyan technológiával nem rendelkeztek mint a ma élő ember. De egy hidat - ha az nem is acélvázas, függő vagy más egyébb fajta híd is - akkor is tudtak építeni. Megvolt hozzá az alapvető tudás, technológiai ismeret. Erről beszéltem és nem a technológiai kivitelezésről és annak módjáról. Ilyen mélységekbe nem mentem bele és nem is karok mert nem értek hozzá.
    Remélem mostmár sikerült megértetnem amit mondtam.
  • uwu
    #128
    Mi a híhépítés elve mester?
    Wgíébként a "technológiai tudás ismerete" helytelen nyelvatni kifejezés, nem értelmezhető.
  • BlackRose
    #127
    Ez nem ok az áremelésre. A forintot egy kicsit nehéz összehasonlítani de a dollárt , fontot, svájci frankot azt viszonylag könnyű. És nem kell 1890-be menni, csak 30-40 évet.

    Pl.

    In 1990 a new house cost $123,000.00 and by 1999 was $131,700.00
    In 1990 the average income per year was $28,970.00 and by 1999 was $40,810.00
    In 1990 a gallon of gas was $1.34 and by 1999 was $1.22
    In 1990 the average cost of new car was $16,000.00 and by 1999 was $21,100.00

    In 1960 a new house cost $12,700.00 and by 1969 was $15,500.00
    In 1960 the average income per year was $5,315.00 and by 1969 was $8,540.00
    In 1960 a gallon of gas was 25 cents and by 1969 was 35 cents
    In 1960 the average cost of new car was $2,600.00 and by 1969 was $3,270.00

    tehát '60 és 2000 között a ház 10x a fizetések 7.7x az autók pedig 8.1x lettek drágábbak. Míg az autók sok olyan dolgot kaptak ami '60-ban nem létezett, érthető, hogy egy kicsit drágábbak a fizetésekhez képest mint ma. A házak viszont érezhetően drágábbak lettek, és egy '60-beli ház és egy mai ház között (átlag) nem igen észlelhető különbség van. Sőt azok a 40 éves házak ma felújítva kb. olyan drágák mint az új házak.

    Az infláció ez idő allatt kb. 5.5x volt táhát a házak 2x gyorsabban drágultak mint az infláció. 2000 után ez még jobban kiéleződött.

    Persze ez statisztika... de azért érezhetően többet kell ma melózni egy házért a mai embernek mint amennyit a szüleinek kellett. Most nem akarok itt összehasonlítások után kutatni, de olvastam, hogy hidak, utak stb. (amely közbeszerzés, állami - publikus munka) esetében ezek a számok 2x, 3x nagyobbak mint a házak esetében, vagyis egy híd vagy egy km autópálya ma 20x, 30x több pénzbe kerül mint 40 évvel ezelőtt kb. 6x infláció mellett, tehát effektív 3x, 5x több pénzbe reálértékel számítva.