Football Manager topik
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
Még egyszer gratula 😊
szerk: ugyanakkor kénytelen vagyok kicsit belerondítani az összképbe, kérlek legközelebb 750x563 méretben tegyed fel a képeket, mert ennyi képnél így nagyon lassúvá válik a betöltés 😊
Az építkezés tükrében próbáltam idegenbeli meccseket lekötni, hogy ne zavarjuk egymás munkáját az építõkkel.
Két túrát szerveztem le, egyet Brazíliában, a másikat pedig Lengyelországban.
A brazil túrának különleges töltete volt, de ez megér egy külön fejezetet. Szóval arról majd késõbb szólok, sokkal részletesebben.
A lengyel körmenet apropója pedig az volt, hogy az aktuális világszépe Lengyelországból származik. A könnyed edzések és barátságos meccsek mellett, bejártuk Varsó és Krakkó nevezetességeit, de a csapat azt élvezte a legjobban, mikor a csajokat stíroltuk egy pofa sör társaságában.
Érezhetõ volt a teljes összhang a pályán és azon kívül is. Predesztinálható volt, hogy ez a szezon más lesz, mint a többi. A klubnál történõ változások, az infrastrukturális elõrelépés, az anyagi feltételek, a játékosok fejlõdése és hozzáállása, mind-mind azt sejtette, ebben az évben tõlünk lehet hangos a sajtó.
Az elmúlt 4 szezon alatt olyan respektet vívtunk ki magunknak, hogy mind a bukmékerek, mind a média a stabil 4. helyre várt minket. Elõrejelzésük alapján nincs esélyünk beleszólni a nagyok dolgába, de azt hiszem, ezt majd én szabályozom. A vezetõség célja is feljebb ugrott eggyel. A stabil középcsapat elvárásból, európai kvalifikáció lett az elvárás. Ha már õk kitettek magukért, akkor ezt a minimumot nekünk is hozni kellett.
Kupadöntõsként, mi játszhattunk a bajnok Benfica-val a SZUPEKUPÁÉRT:
Talán nem túlzok, ha a gyõzelmet a szerencsének tudom be. Hozzá sem tudtunk szagolni a meccshez, erre 10 emberrel egy gyors kontra és már második alkalommal emelhettük magasba a trófeát. Sokasodnak a kupák az új dicsõségtermünkben. Remélem egyre nagyobbak és fényesebbek lesznek ezen relikviák.
A BAJNOKSÁGOT végre úgy kezdtük, mintha a bajnoki címre pályáznánk. Elsõ 4 mérkõzésünkön nem találtunk legyõzõre. Imponáló játékkal húztuk be sorra a pontokat és végre nem kellett azon keseregni, hogyan javítsunk majd a helyzetünkön a szezon vége felé közeledve. A védelmem alapozta meg a sorozatot. Egyértelmûen a hátsó alakzat és a kapus volt a szép sorozat megtestesítõje.
Az UEFA-KUPÁBAN nehéz ellenfelet kaptunk a csoportkörbe jutásért. A topligák egyikébõl húztak csapatot a nevünk mellé. Nehezebb továbbjutásra számítottam, de már az odavágón eldõlt a párharc.
A francia alázás következtében egy könnyed kis csoportparádét rendeztünk, és bíztunk egy sikeres tavaszi hadjáratban.
Fortunához imádkoztam esténként, hogy könnyû ellenfeleket sodorjon utunkba és végre az elsõ kiesési kört is éljük túl. Történelemkönyvekbe illõ tettet akartunk végrehajtani és az önbizalmunk napról napra nõtt.
A pontvadászatban kezdtünk szédülni, olyan magasságokban jártunk. Hoztuk a kötelezõt, megbirkóztunk az esélyesség terhével és a nem várt pontszerzések területén is jobban teljesítettünk az elõzetesen elvártnál. Bár a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a sorsolásunk igen könnyed volt a kezdeti ellenfelekkel. Az én egyéni dicsõségfalam is bõvült egy újabb
hónap menedzsere címmel.
Elsõ igazi rangadónkat a
10. fordulóban került sor a Porto-t vendégül látva.
Veretlenségi sorozatom a 13. fordulóban ért véget, mikor az újabb rangadón nem bírtam a Benfica együttesével. Ezzel együtt nagyon elégedett voltam és vártam a sikeres folytatást.
A sokak által környékezett, elsõ számú kapusom, Fábió nagyválogatottá nõtte ki magát. Büszkeséggel töltött el, hogy a kezem alatt lépett elõször pályára a hazája nemzeti csapatában. Így biztos nehezebb megtartani, de a közös sikerek reményében, bíztam a maradásában. Sajnos az átigazolási ablak megnyitása után, egész januárban szinte csak az árajánlatokat fogadtam a csapatom ékköveire. Egy igazi lókupecnek éreztem magam, mint valami emberkereskedõ. Nagy volt a nyomás mindenkin, és egyre érezhetõbb volt, hogy nem fog sikerülni mindenkit megtartani. Ezért a lejáró szerzõdésû fiatal labdarúgók után eredtem én is. Mint egy tõzsdeügynök úgy kapkodtam azokban a napokban a telefonokat. Volt egy kis pluszbevételem is, ami egy elõzõ tranzakcióhoz kapcsolódóan most ért be.
És bizony a hónap végének közeledtével elért az örök elégedetlenkedõk problémája. A nagy klubok csábítása megint olyan erõs volt, hogy boldogtalanok lettek néhányan, így közös érdekre hivatkozva, megfelelõ ajánlat ellenében eligazolhattak. Sajnos Fábio élt ezzel a kínálkozó lehetõséggel, és az UEFA-kupa védõjéhez csatlakozott. De nemcsak õ távozott:
De, mint említettem érkezni is fognak új játékosok:
A KUPÁBAN, kompenzálva a helyi derbi hiányát a pontvadászatban, megkaptuk a Maritimo-t ellenfélül.
A januári holtszezon és meccsnélküliség, rögtön egy sorsdöntõ meccsel ért véget. Érkezett hozzánk a Sporting. A tabellára pillantva, láthatta mindenki, hogy egy esetleges hazai siker esetén, nagyon elõnyös helyzetben leszünk a BL indulást illetõen.
Végkép megállapítható, hogy szerencse Istenasszonya mellénk szegült. Egy problémám volt, hogy Cicero az 5. büntetõjét hagyta ki az idényben. Ideje volt megvonni tõle az ezirányú bizalmamat. De ezzel a gyõzelemmel, óriási lépést tettünk a dobogós idény felé. Eksztázisban volt mindenki! Titkon reménykedtünk a kiugró szezonban de, hogy féltávnál így fessen a tabella, az azért eléggé váratlan volt:
Az idegenbeli, gólgazdag döntetlen után, próbáltunk a klub históriáskönyveibe bekerülni egy második fordulós tavaszi meccs lehetõségével.
Mikor az elsõ félidõ utolsó másodperceiben kiegyenlítettünk, az építkezéshez tartozó vasrudakat rángattam ki a helyükbõl, akkora feszültség szabadult fel bennem. Aztán a gyõztes gól megszerzését követõen, ezeket a fémalkatrészeket meg is reptettem, kisebb kárt és pótmunkát okozva a mestereknek. Bár a helyi alvállalkozók is éltették a sikereinket, szóval gond nélkül megúsztuk a kirohanásomat. Azért az UEFA fegyelmi bizottsága küldött valami ejnye-bejnye levelet. A következõ körre vissza is fogtam magam, bár ez nem is volt olyan kiélezett összecsapás, mint az elõzõ fordulóbeli.
A bajnokságban nagy nyomás nehezedett ránk. Minden meccsünk egy miniháborúvá lépett elõ, ahol elsõsorban önmagunkat kellett legyõznünk. Sajnos akadozott a gépezet, így már nem tudtunk olyan hibátlan eredménysort produkálni. Az ellenfeleink sem tudtak elõnyt kovácsolni a botladozásainkból, mert õk is sorra hullajtották az értékes pontokat.
Szerzõdésem megint lejárt és immáron második alkalommal hosszabbítottunk, kifejezvén a kölcsönös megelégedést. Kértem egy külön záradékot, melyben az edzéslehetõségek javítását kell teljesítenie a vezetõségnek. Az utóbbi évek pénzügyi javulását is mutatva, rögtön elfogadták a feltételeimet. Elõzetes elképzeléseim szerint, építettünk 4 mûfüves pályát; egy edzõtermet; egy uszodát; egy squash csarnokot, 2 pályával; egy fedett teniszpályát. Elég gyorsan bele is mentek a kérésembe. A stadionavatón jelentették be.
A következõ hazai meccsünknél nem is tervezhettünk volna nívósabb összecsapást. Az UEFA negyeddöntõjének, elsõ felvonása kereteiben fogadtuk az olasz Internazionale csapatát. Az új stadionunk 18.204 férõhelyes maximális kapacitását teljesen kihasználva, több mint 18ezer nézõ tombolta végig a mérkõzést. Szinte érezhetõ volt, hogy az eredmény másodlagos, de kitettek magukért a fiúk és még nagyobb népünnepéllyé emeltük azt a napot. Két rekordot is megdöntöttünk ezzel a meccsel. Mindkettõ értelemszerûen a nézõszámhoz kapcsolódik. Fantasztikus érzés volt ennyi ember elõtt pályára lépni és a kincstárnokunk is dörzsölhette a tenyerét.
De hogy a hazai megmérettetésben is fokozzuk az izgalmakat, elutaztunk Portóba, hogy listavezetõként vizitáljunk a 3. helyezetnél. Sorsdöntõ mérkõzés volt a bajnoki cím elhódításáért tett kísérletek közepette. Hátborzongató volt az érzés, hogy az aranyéremért küzdöttünk a nagy Portó otthonában. A második félidõ elején történtek bebizonyították, hogy örült egy játék ez a futball! Szédületes 10 percet produkált a két csapat, amit a sürgõsségi korházakban ugrásszerûen megszaporodott infarktusok és agyvérzések száma is jelzett. Én sem lettem fiatalabb és kisimultabb a meccs végére. De elégedetlennek sem vallottam magam a sajtó elõtt, bár a mérkõzés menete miatt, lehettem volna csalódott is. Abszolút pozitívan láttam a világot és, hogy megõriztük elõnyünket a vetélytársainkkal szemben. És a teljes igazsághoz tartozik, hogy az ellenfél lefocizott minket és még az egy pontot is alig érdemeltük meg. De ezt a véleményem magamban tartottam és hangoztattam, hogy milyen emberfelettit produkáltak a fiaim és én végig tudtam, hogy minimum egy ponttal térünk haza.
Az UEFA-kupa nyolcaddöntõ igen szép teljesítmény volt a csapattól. Minden dicséretet megérdemelnek.
Majd mentem a 4. Vitória Guimaraes-hez és nem kerültem könnyebb helyzetbe a végjáték tekintetében. De a kupaelõdöntõ legalább egy pici gyógyírrel szolgált.
A Braga elleni gyõzelem után a BL indulás már szinte borítékolható volt, 1 pontot kellett szerezni az induláshoz. Ellenben az utolsó 4 forduló nem kecsegtetett sok jóval. Sorsolásunk nem túl szerencsés. A Naval ráadásul, piszokul hajtott a bennmaradásért.
A fentebb említett Naval a kiesés elleni harcát, nem éppen a Portó elleni meccsel vívta meg sikerrel. Ellenben mi fölényesen diadalmaskodtunk Portóban, a Belenenses vendégeként, így számunkra biztos volt a BAJNOKOK LIGÁJA indulás 2011-12ben. Nagyon nagy tettet hajtottunk végre. Folyt is a pezsgõ az öltözõben, hisz a dobogós helyezés már zsebben volt. Gyorsan lehûtöttem a kedélyeket és ráirányítottam a tekinteteket a közelgõ hazai, Benfica elleni rangadóra. Õk kikaptak Bragában, így eléjük kerültünk 2 ponttal.
28. forduló:
Kezdtem úgy érezni a szövetségben Portó hívek vannak. Mindig egy nappal elõttem játszották az aktuális mérkõzésüket, így még nagyobb nyomás volt rajtunk. Nehéz volt ezt elviselni, hogy pontosan tudtuk mit játszott a nagy riválisunk. Fõleg úgy, hogy ebben a fordulóban döntetlent játszott, otthon az Aves ellen.
Sajnos mi nem tudtunk élni a kínálkozó és a Benfica átgázolt rajtunk. Ha nem is ennyivel, de mégiscsak jobb csapat nálunk a címvédõ. Utolsó hazai meccsünkön, csúfosan leszerepeltünk, de én büszke voltam a fiúkra. És újabb rekordnézõszámot döntöttünk meg ezen a meccsen.
29. forduló:
A Porto szokás szerint lenyomta a soros meccsét még pénteken este. Ismét nem tudott gyõzni, csak egy sovány gólnélküli döntetlenre volt képes a Gil Vicente otthonában.
Mi utaztunk a Naval otthonába és bár ellazáskodtuk a végét, hoztuk a kötelezõt.
Párhuzamosan Benfica-Sporting rangadót rendeztek. Számomra a lehetõ legjobban alkultak a történések, így vezetõ pozícióból várhattuk az utolsó játéknapot.
30. forduló:
Az szinte biztos volt, hogy a döntetlen kevés lesz az üdvösséghez. És talán még az ezüstéremhez is. Mi utaztunk a Sportinghoz, a Porto fogadta a P. Ferreira-t, a Benfica utazott a Rio Ave-hoz. Fényévekkel nekem volt a legrosszabb a helyzetem.
És akkor pontban du. 4-kor elindult a bogyó. Az elsõ tíz percben egyik pályán sem történt semmi. Mi kialakítottunk egy pár helyzetet, de igazi veszélyt egyik csapat sem jelentett a másikra. A 19. percben a semmibõl lõtt gólt a Sporting. A leshatáron kiugratták Bianchi-t, aki a rövidbe vágta a labdát. Eeeehhhh… Elkerülhetõ gólt kaptunk. Ekkor visszacsúsztunk a 2. helyre és az élen a Portó állt, jobb gólkülönbségének köszönhetõen. Rá két percre gólt lõtt a Benfica, majd rögtön a középkezdésbõl még egyet. Ekkor egy pontra átvették a vezetés, mi meg a dobogó alján találtuk magunkat. A Benfica ellentmondás nem tûrõen berámolt még kettõt a 31. és a 32. percben, így ott már eldõlt a végkimenetel. A gyúrónk közölte, hogy a Benfica már 4-gyel megy, így éppen vissza tudtam fordulni, hogy lássam amint Mangani élete elsõ gólját szerzi a Nacional színeiben, egy szögletet követõen! 1-1!
Félidõben így festett a helyzet:
A fordulást követõen a mi pályánkon lassan csordogált a meccs. Nem vállaltunk kockázatot, így egy kicsit támadóbbra vettem a taktikát. Majd jött a hír az 55. percben, hogy 11-esbõl gólt lõtt a Portó, amivel az élre lõtték magukat, mi pedig ismét a trió hátsó fele lettünk. A Benfica 5. gólja nem osztott, nem szorzott. Saját kezünkbe került a sorsunk teljesen. Nem mintha bíztam volna a kiscsapatokban és a csodákban, de az 55. perce eldõlt, hogy csakis gyõzelemmel lehetünk bajnokok. Minderre volt bõ fél óránk. A 60. percben elvégeztem a 3. cserémet és még egy picit offenzívebben álltam fel.
A 72. percben a Pacos kiegyenlített, így a 2. helyen várhattam az utolsó negyedórát.
Az utolsó 10 percre már szinte csak csatárral fordultunk. De bármivel is próbálkoztam, nem sikerült a bajnokságot jelentõ gólt bevinnem. A bajnokságot a címvédõ, és a fordulót 3. helyrõl kezdõ Benfica nyerte. A bronzérmes pedig a Porto csapata lett.
Egy osztállyal lejjebb a Maritimo egy évnyi hiányzás után, 2. helyen jutott vissza az élvonalba.
Fergeteges szezonunk lezárásaként, A kupadöntõre készültünk a lisszaboni zöld-fehérek ellen. Az elõjelek szerint nem mi voltunk az esélyesek, de próbáltam lelket önteni az elkeseredett játékosaimba. Nem gyõztem hangsúlyozni, hogy mekkora tett volt a kiélezett bajnoki harc az utolsó fordulóig. És a megszerzett ezüstérem is szemétgyönyörködtetõen csillog.
Az a szerencse, ami elkísért egész szezonon át, a kupadöntõn nem állt mellénk és egy hosszabbításos öngóllal, alulmaradtunk.
Így két ezüsttel a zsebükben vonultak a játékosaim pihenõre, én pedig a Copa Americára.
De volt még játékosom, akinek jelenése volt nyári versenyre. A lista jól mutatja a csapatnál folyó fiatalok csapatba építésére irányuló munkálatokat.
Zárásként a szezon összegzése. Rajtunk kívül még Máté Péter tett ki magáért a szezonban.
Mint már említettem a beszámoló elején a Brazíliában lejátszott elõkészületi meccseimnek különös töltete volt. Ugyanis a Brazil Labdarúgó Szövetség a pályázati anyagomat igen jónak találta, így engem kért fel a brazil válogatott szövetségi kapitányi posztjára. Nem kicsit volt meglepõ a hír. Valami olyan hasonlat futott át az agyamon, hogy milyen fogadtatásra találna, ha a magyar vízilabda válogatott élére, mondjuk üzbég szakembert hoznának. Lenne ám nagy felháborodás. Én is éreztem a bizalmatlanságot a hivatalos bemutatón. Az elvárások az egekben, képesek ölni a válogatottért, magyar kapitánnyal ellenszenvesek és még a játékosok is olyan kergék, hogy transzvesztitákkal hetyegnek hétvégente. Nem várt rám könnyû feladat. De a Copacabana, a Karnevál, a bikinis csajok… Kinél ne kompenzálná a fociból adódó nehézségeket. A nyomást is könnyebb viselni, henyélvén a lélegzetelállító tengerpartokon.
De mivel az elsõ évemben a válogatott élén, csak barátságos meccsek levezénylésével telt, így kisebb volt a tét és a presszió, már ha Brazíliában lehet errõl szó.
Szóval a barátságos meccsek sorban:
Argentina, Anglia, Magyarország, Uruguay és Bulgária.
Öt felkészülési meccs, nem túl meggyõzõ játékkal, talán elég sem volt, hogy belevessem magam a Copa America küzdelmeibe. Paraguay a házigazda, mi pedig a nagy esélyes, mint mindig. Mivel az elõzõ Copán a válogatott a döntõben kapott ki Uruguay-tól, a tradíciókról már nem is beszélve, nem lehetett más a végeredmény, mint az aranyérem.
Aranyérmet nem is, de fejnehéz és csak elõretörõ játékot tudtam ígérni a jelenlevõknek az indulás elõtti sajtótájékoztatón. Ott, ahol az utolsó edzésünket 65ezren tekintik meg mielõtt elutazunk Asunciónba, nem lehet nem kiszolgálni a fanatikusokat. És a világ tévénézõ férfihada is azt várja, hogy mosolygós bikinis brazil csajok szambázzanak a lelátókon.
amúgy nem rossz keret ez, az élmezõny simán meglehet ha kijön a lépés
nulla lové....nehéz karriert építeni Angliában 😊
1. sztem a védõ hátáról a játékos orra elé pattanó labda, és az hogy elcsúszik a kapus amikor vetõdne, eléggé mák kategória
2. rossz topikban kopogtatsz, javasolnám a két érintett klub topikját, ott többet ér ez a hozzászólás
3. nekem nincs bajom egyik csapattal sem, csak annak adtam hangot, hogy szerencséjük volt a góllal, elõfordul a fociban.
4. lezárva, innentõl drasztikus törlések lesznek ha minden második hozzászólásban capslockkal olvashatom a különbözõ negatív kritikákat/a kedvelt csapat istenítését. Eddig tartott a gyereknap, térjünk vissza a topik eredeti témájához, lássunk pár jó kis FM meccset 😊
gratulálok a mu nak,és persze a chelsea-nak is.
lehet indulatos voltam de ez öli meg a focit nempedig egy csapat
amugy go go leeds😄
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
amúgy volt balhé, kihagyott helyzet, de a bíró egy rohadék ribanc, elbaszta a meccset úgy ahogy van
na megyek megnézem tiziket ha lesz😄
énse szeretem egyiket se, de ha a chelsea bl-t nyerne az a labdarúgás szégyene lenne...
hmm akkor kössünk bele:
lampart... én sztem lampard de ne legyen igazam...
neveket nagy betûvel szokás írni, nyílvános helyen meg fõleg...
az a gól minden volt csak szép nem... f@szmákerek...
most csak ennyi jutott eszembe errõl a 4 szóról
amugy meg a MU is mit kihagyott Tevez meg Carrick...😞
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
így még mi is tudnánk játszani az ifivel - . -
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
HALA REAL MADRID!!! The BEST: SCHUMI. NEXT LEGEND: VETTEL.
Magyar kupa: Debrecen
Uefa kupa: Lyon
Bl: Chelsea (remélem ma nem)
képek:
Off: Hajrá MU!
Glory Glory Man United!!!Glory Glory Man United!!!
Glory Glory Man United!!!Glory Glory Man United!!!
Glory Glory Man United!!!Glory Glory Man United!!!
Glory Glory Man United!!!Glory Glory Man United!!!
<#vigyor2>#vigyor2><#vigyor2>#vigyor2><#vigyor2>#vigyor2>
I will never be blue, I don't need no guns and I'd rather walk alone! MUFC
<#wink>#wink>
www.udlaspalmas.es,www.ultranaciente.com www.chelseafc.hu, Thx Guus!!!
Spanyol 2. osztály, média elõrejelzés: 17.
Reszkess Real Madrid 😊
www.udlaspalmas.es,www.ultranaciente.com www.chelseafc.hu, Thx Guus!!!
Gondoltam a Chelsea-s bõség zavara után nagyobb kihívás gyanánt kezdenék valami alacsonyabb osztályú izgalmas csapattal, 2. osztály, tippeket kérek.....
www.udlaspalmas.es,www.ultranaciente.com www.chelseafc.hu, Thx Guus!!!
a jó teljesítmény leginkább Tiszának köszönhetõ aki képes volt meccseket eldönteni irányító középpályásként, de lehet meg kell válnom tõle mert fél Európa le akarja igazolni, a gólkirályi címet Sowunmi megszerezte elõle mert az utolsó pár fordulóban gólt nem szerzett csak lõtt vagy 8-9 kapufát... Stevanovic mögé kell vennem egy kapust, nem hiszem hogy még egy szezont sérülés nélkül végignyomna, védelembe jön Máté,középpályára Kanta mert utálja Garamit😄, csatársorba pedig Rudolf, ha Tisza megy akkor meg kéne szereznem még Foxit és kész a csodacsapat😄 na meg esetleg Sadjo-t de Leandro is tökéletes csak ha kiesik akkor nemnagyon van helyettes most rúgták le idény végén 3-5 hónapra...BLben be kéne jutni a csoportkörbe azzal rendbe tennénk a költségvetést ami csak pár százezer euró-n áll
végezetül 3 kép a szezonról😊