50
-
#41
Ha rajtam múlna holnap kiadnám a megbízást, hogy MINÉL hamarabb. -
nyikolaj #42 sztem is elkerülhetelen, hogy belátható időn belül (mondjuk max 10 év) kibővítsék a paksi erőművet
(jól tudom, hogy eredetileg 6 blokkosra tervezték, s tervek is 6 blokkos erőművet ábrázolnak, csak nem volt elég zseton, így lett "csak" 4 blokk??)
Persze tervezni szép, de kiváncsi lennék hány Mrd Ft egy reaktor üzembehelyezése :)...
Fúziós erőműről meg annyit, hogy Franciaországban akarnak építeni egy nagy kísérleti fúziós erőművet, vlmikor 2020-ra lesz kész, s ha jól megy akkor egy 4 blokkosat akarnak, de asszem itt az sg-n volt is erről hír, vagy cikk, nem!? -
nyikolaj #43 ja: http://www.sg.hu/cikkek/37817/franciaorszagban_lesz_a_fuzios_eromu -
#44
A mai energiaárak mellett igen hamar megtérülne, nem beszélve, hogy igen jól állnánk CO2 emisszi miatt. Lehetne a kvótával kereskedi. Persze a Kyotoi Egyezmény ezen része szart sem ér, de akkor legalább használjuk ki, ha már van. Abból még atomrőmű és már exportálunk áramot. Fura, hogy ezt nem játsza meg senki. -
Lame #45 Ez tenyleg nagyon jo, de azert valahol szanalmas amikor mar az ember annak orul, amikor a vezetoi rajonnek a nyilvanvalora ... -
halgatyó #46 Maximálisan igazad van: már most el kellene kezdeni építeni a plussz blokkokat. A baj az, hogy 10 éven belül nem sok fog történni ez ügyben.
Először a politikának meg kellene hoznia a döntést. Ismerve a politikusok óvatosságát ebben a kérdédkörben, ez több fokozatban fog történni. Először valami általános elvi döntést hoznak majd, aminem hatására valamiféle előkészítő munka megindulhat, ám -- mivel itt az előkészítő munkák is rengetegbe kerülnek -- a beruházók alacsony kockázatvállalása nem teszi lehetővé komolyabb előkészítés elindulását.
Úgy értem, a végleges, nem visszavonható döntésig.
Utána kell egy előzetes tervezés, ami alapján a tendereket kiírják. Olyan sok rész-rendszerből áll össze egy atomerőmű, hogy számos nagyobb és kisebb (volumenű) tender várható. A nagyobbak az elején.
Ezen tenderekre már részletesebb terveket kell beadni, költségekkel együtt. Ehhez idő kell, még akkor is, ha a főbb rendszerek készen, gyári tipus formájában léteznek (containment, reaktor, főberendezések (jó sok, amik a forró vízből a lánc végén 750kV-ot csinálnak), vítisztítók, szellőztető berendezések, mérő eszközök, irányítástechnika, biztonsági berendezések, sugárvédelmi ellenőrző rednszer, rendészeti védelmi rednszer, Duna víz kezelő rendszer, stb.
A tenderekre beadott terveket valakiknek el kall készíteniük, ez bizony óriási munka (nagyon visszafogottan fogalmaztam). A beadott terveket el kell bírálni, ehhez megint mérnökök hada szükséges. Az elbírálók nem lehetnek azonosak a tenderek íróival, stb. Ez megnöveli a szükséges, megfelelő irányban képzett és gyakorlott mérnökök számát.
Az az érzésem, hogy -- tekintve a pár évtizede folyó atomenergia-ellenes hisztériát -- az ilyen irányba szakosodott mérnökök száma nem lesz elegendő a gyors tervezéshez és döntéshozatalhoz.
A tenderek elbírálása után el kell készíteni a kiviteli terveket (X mérnök*év) és fel kell építeni az egészet.
Azután üzembe kell helyezni (ellenőrzések tömege)
Mindez legalább 15 év akkor, ha minden olajozottan gördül. Azaz, ha holnap dönt a Parlament, ha az előzetes terveket már részben elkészítették csak módosítani kell egy kicsit és benyújtani, HA a tendereket elbírálók nem fognak összeveszni a megbízások elnyerésén
, stb...
Amire külön felhívnám a figyelmet: a szakemberhiány hátráltatni fogja a gyorsaságot, legalábbis a következő 5-10 évben. Külföldi szakértők hada fog megjelenni, ez viszont kommunikációs és társult problémákat okozhat (nemcsak a folyékony (NEM nyögdécselő) nyelvtudás, hanem a szabványok eltérőségéből adódó problémák, eseteleg (horrible dictu!) az eltérő mértékegységek...) -
halgatyó #47 Az eredeti tervek elképzelés szintjén léteztek. Amikor én kezdő diplomásként (1978-ban) arrafelé jártam, már voltak elképzelések (a terveken túl)
(és volt egy nagy gödör az 1.-2. blokk helyén:-))
Az első 4 blokk terve már létezett, azon felül pedig elképzelés szintjén további 2 majd esetleg újabb 2 db 1000 MW (elektromos) teljesítményű, szovjet gyártmányú blokkot gondoltak.
Az, hogy mit lehet még odatenni, alapvetően a Duna hőterhelése alapján volt meghatározva. A Duna átlagos vízhozama majdnem 2000 m3/mp, a minimális vízhozamot (jelentős biztonsági tartalékkal!!) 600 m3/mp-nek vették (nem tudok róla, hogy valaha is 750 m3/mp alá csökkent volna)
A víz hőterhelésére akkor volt 2 kritérium. Egyik, hogy a víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot (Celsius). Másik, hogy a vízhőmérséklet emelkedése a erőművi eredetű melegvíz miatt nem lehet több 5 foknál. (Mivel a Duna sohasem 25 fokos, ezért a második kritérium a döntőbb).
Ha kiszámoljuk, hogy 600 m3/mp vízhozam mellett mekkora HŐ-teljesítménnyel lehet 5 fokot emelni, akkor 13 GW jön ki.
Mivel a blokkok hatásfoka kb. 30-32%, ez azt jelenti, hogy a teljes energiamennyiségnek kb. 2/3-ada megy a Dunába hőterheléskény, és kb. 1/3-ada a nagy deróton távozik. Vagyis a hőterhelés kb. duplája a villamos teljesítménynek.
Ez azt jelenti, hogy kb. 6-7 GW (elektromos) pakolható oda maximum. Akkor ők 5-6 GW-ot mondtak, ami azt jelenti, hogy az akkor biztosan megépítendő 4 db 440 MW-os blokk mellé később még 3-4 db 1000 MW-os blokkot lehetne építeni.
Azt ők is tudták, hogy ez még változhat: nőhet a blokkok mérete, javulhat a hatásfok, esetleg változhat a Duna terhelhetősége... -
nyikolaj #48 köszi a pontos infokat ;) -
#49
Öröm olvasni kommentjeidet. Hála istennek az energetikus képzés kezd felfutni itthon, bár a minőségétől én azért kicsit tartok. -
#50
Kis néznivaló.
http://www.mtv.hu/videotar/?id=18294