63
-
Thrawn #23 A Nap valóban kicsi csillag, éppen ezért teljesen átlagos, túlnyomórészt hasonló és még kisebb tömegű csillagokból állnak a galaxisok. Hogy a Naprendszer mennyire átlagos, azt nem tudjuk. A jelenleg ismert exobolygók (többnyire "forró Jupiter" típusok) rendszereinek tulajdonságaiból nem szabad messzemenő következtetést levonni, egyszerűen arról van szó, hogy azokat a jelenlegi technikával eredményesebben észlelhetjük, ezért a felfedezettek között túlsúlyban vannak. -
#22
meg itt van a szokatlanul nagy tömegű Hold esete.. -
Thrawn #21 Az előző hozzászólásom némi korrekcióra szorul. HRD diagramm helyesen: HR diagramm. A HRD-ben a D betű a diagrammot jelenti (Hertzsprung-Russel diagramm), így szóismétlés lépne fel. -
Thrawn #20 A méret - pontosabban a csillag tömege - nagyon fontos paraméter, ha értelmes életre alkalmas környezetet keresünk. A csillagfejlődés stabil időszakának időtartama - amíg a csillag a HRD diagrammon a fősorozatban van (tessék kigúglizni, akit érdekel) - kizárólag a csillag tömegétől függ. Nagyobb tömeg rövidebb időt eredményez a fősorozaton, nincs elég idő az értelmes élet kialakulásához. A kistömegű, ezért nagyon hoszú életű csillagok közül a már nagyon öregek megint csak kizárhatók, mert ezek ún. első generációs csillagok, azaz a Világegyetem létrejöttét követően a galaxisok kialakulásának kezdetén keletkeztek, így a felhő, amiből születtek, nem tartalmazott nehéz atommagokat elegendő mennyiségben, ami megint csak feltétel az élet kialakulásához. Úgy tűnik tehát, hogy a Naphoz hasonló tömegű, életük delén járó csillagok körül kell keresgélnünk.
Nyilván a fentiek a Földihez hasonló élet kialakulására érvényesek, ez van, mást nem ismerünk, erre kell építeni a keresési stratégiát.
-
assdf #19 Szerintem meg az unvierzumban ha körbenézel pont azt látod hogy a föld nem átlagos.
A nap egy kicsi csillagnak számit, a föld egy pici bolygónak, túl közel kering a napjához a többi bolygóhoz képest (ha belegondolsz 8-9 bolygó van (plutó rulez) és ebből a 3. a föld...). A naprendszer épphogy a galaxis peremén helyezkedik el, kurva messzire a közeppontól, jóval túl a szél és a közép felezőpontján és a csillagsürüség is átlagon aluli.
Ha mindezt egy külső pontból tudnánk szemlélni és hasonlitani probálnák a földhöz, akkor gyakorlatilag úgy nézne ki a dolog mint a földön valahol a csendes oceán közepén az isten háta mögött egy apró kis sziget, amihez a legközelebbi sziget is 500 mérföldre van. -
juzosch #18 Csak a földi típusú életformát ismerjük, ennek tudjuk a tulajdonságait, ezért az ilyeneket fel is ismerjük.
A ktudja milyen életformákat lehet akkor sem látnánk, ha az orrunk előtt lenne. -
LordNorboy #17 Szerintem van valami abban, hogy a föld se nem távol se nem közel kering a naphoz, a nap mérete és hőmérséklete se nem túl nagy se nem túl kicsi. A naprendszer nem a galaxis peremén, de nem is a magban helyezkedik el, egy átlagos csillagsűrűségű helyen található. Szerintem ez a kulcs, minden átlagos. -
kukacos #16 A gyenge antropikus elv ismerőinek talán érdekes lesz az az analógia, amikor az amőbák lelkendeznek a pocsolyában, hogy "milyen csodálatos is az Úr és a természet, hisz pontosan akkora iszaptartalom van, ami nekünk jó, a savasság pont megfelelő és a hőmérséklet épp ideális"... szóval sosem tudjuk, hogy mekkora rész adaptáció és mekkora rész mázli, szóval addig nem kell lelkendezni, amíg nem bizonyítottuk, hogy a Naprendszer ritka vagy épp egyedi konfiguráció. -
#15
nem, lásd itt -
T0nk #14 Bárki bármit el tud képzelni, de csak a földihez hasonló életforma életkörülményeit ismerjük. Ha találunk másfajtát, akkor annak is kereshetjük a körülményeit. Még így leszűkítve a keresési feltételeket is irdatlan esélytelen találni valamit, lévén a világegyetem végtelen. Ámbár az ad egy kis reményt, hogy a világegyetemben lévő anyag mennyisége talán véges. -
wolruf #13 Nem. Lásd: Spore 
-
mindero #12 Elképzelni sok mindent lehet, de ettől még nem lesz igaz :D
Célszerű olyan életforma után kutatni, ami biztosan létezik is. Annál is inkább mert gondolom nem dúskálnak az erőforrásokban az idegen kutatók. -
brueni #11 "ennek a csillagnak lesz a legnagyobb az esélye, hogy körülötte valaha is élet alakulhatott ki"
mindenki csak a földihez hasonló életformát bír elképzelni? -
nagylzs #10 A tömeg meghatározását nem newton-i fizikai értelemben értettem, mert ez magában nem határozza meg. De a bolyók egy bizonyos módon alakulnak ki, és az ilyen rendszerekben megvan mindennek a helye. Pl. gázóriás nem kering közel a csillaghoz, de ha mégis akkor olyan nagy árapály hatást okoz hogy az életre nem sok esély van. Föld méretű bolygó sem keringhet túl távol a csillagtól, vagy ha mégis akkor túl szélsőségesek az évszak változások (a bolygó nem kör, és nagy pályamagasság esetén egy kisebb torzulás is szélsőségesen változtatja meg a beeső sugárzást.)
A naprendszer egy nagyon csodálatos dolog. Mintha pont arra lett volna kitalálva, hogy élhessünk benne. Nem egyszerű találni hozzá hasonlót. -
nagylzs #9 Azért ez nem teljesen van így. A keringési pályának a csillagtól mért átlagos távolsága nagyjából meghatározza a bolygó tömegét. Bizonyos távolságon túl már csak gázóriások vagy hideg és halott, légkör nélküli objektumok találhatók. Bizonyos határokon kívül már nem valószínű hogy adottak az élet feltételei, ezért kutatnak leginkább a naphoz hasonló csillagok környékén. -
#8
Ilyen nehéz volt........? -
ljerk #7 "Mivel a szóban forgó csillag több, mint 200 fényévre található bolygónktól, ezért még egyetlen rádió- vagy televíziójelünk sem juthatott el odáig, tehát ha van ott intelligens élet, akkor még nem hallhattak rólunk."
Itt Tekkla 23517300078 megfigyelő állomás !
Kérünk 636 millió fuziós reaktort, mivel a megfigyelt bolygó (kódneve: fejlődő
civilizációs esély 325) új szakaszba lépett ganda 232. havában. Át kell állnunk
kevésbé szórt irányzott információküldésre. Mesterséges szondáik keresztezhetik
az adás csatornákat.
Hipper, hüpper banama :) -
L3zl13 #6 Mellesleg nem értem, hogy csak azért mert nagyon hasonlít a Naphoz, miért sokkal nagyobb ott az élet kialakulásának valószinűsége.
Más méretű, vagy akár más tipusú csillagoknál is ugyan máshol helyezkedik el a lakható zóna, mint a Nap esetében, de (jelen tudásunk szerint) azért általában létezik ilyen.
Tehát az, hogy a csillag mennyire hasonló a Naphoz önmagában nem sokat számít. Az sokkal inkább, hogy az adott csillag lakható zónájában található-e bolygó, és az milyen tulajdonságokkal rendelkezik. -
L3zl13 #5 Csak 300, mert az első jelek már vagy 100 éve úton vannak. -
Boroskóla #4 "Mivel a szóban forgó csillag több, mint 200 fényévre található bolygónktól, ezért még egyetlen rádió- vagy televíziójelünk sem juthatott el odáig"
Akkor még van 400 évünk mire vissza is tér az a jel :)
Addigra már itt a térugrás. -
#3
Egymilliárd évvel idősebb....., akkorra már az "inteligencia" kipusztította az "értelmes" és egyéb életet... 
-
L3zl13 #2 "A Nappal megegyező csillagra bukkantak"
Hmm, egy csillag ami megegyezik a Nappal az a Nap, nem? Megtalálták a Napot? Micsoda felfedezés! :D -
_Vegeta_ #1 Remek, remek!