525
Hol volt a magyar őshaza? Kikkel vagyunk rokonságban, nyelvrokonságban?
-
Rundstedt17 #244 javít vérbeli diktátornak,a nagyhatalmak bábujának nevezték -
Rundstedt17 #243 Horthy valóban nagy magyar volt szerintem is...Habár az egyik topikban vérbeli diktátor bábnak nevezték aki nem hazát nézte...Ilyen emberekkel akik ezt állítják hogy lehet összefogni? -
Vardar #242 Utópia? Ha össze fogna a világ összes magyarja lenne egy olyan vezető mint Horty(nem fehér terroros hanem mint haza fi) akkor lennénk valakik. De hol lesz olyan ember a kormányon? -
Solt #241 Kedves Rundstedt17! Mindenki szerencséjére ezernél jóval több embert érdekel ez a "badarság"! Továbbra is várom az érvelésed, hivatkozásaid, okfejtésed, arra vonatkozóan, hogy ez egy badarság, hogy a szkíta erkölcs egyenlő a rablással és a fosztogatással! Komolyan nagy terhet vennél le a vállamról, ha bebizonyítanád, hogy hülyeség ez az egész, mert nem egyszerű szembe menetelni a Matrix lakóival! :) -
Solt #240 Ahogy látom a dolgok 90%-ban egyetértünk, ennek igazán örülök! :)
Hogy ne érhesse szó a ház elejét nem csak a Gestákból idézek. A következő mondatok a Corpus Juris Hungarici-ból ( Magyar Törvénytár ) származnak már magyarra fordítva:
1. Endre ( vagy 1. András kinek mi tetszik! :) ) rendelkezései:
"Megparancsolta, hogy minden magyar vagy jövevény Magyarországon ki a scythiai ősi pogány szokást el nem hagyja, Jézus Krisztus igaz vallására vissza nem tér és nem hallgat a szent törvényre, melyet a dicsőséges István király adott vala feje és jószága vesztével bűnhődjék."
Mivel ez egy királyi törvényrendelet, nem érheti az a vád, hogy legenda. Ami ebben a rendeletben érdekes, az a tény, hogy hivatkozik a szkítiai ősi pogány szokásra, ami egy elég szilárd bizonyíték a szkítákkal való rokonságra, illetve arra, hogy ők az őseink. Érdekes dolog még, hogy az eredeti szövegben a következő szerepel a „scythiai ősi pogány szokás” helyén: „ritus ethnikosz gentilis scythicus” ritus = szertartás, vallás; ethnikosz = nemzeti; gentilis = népi; scythikus = szkítiai; vagyis pontosan fordítva csúsztatás nélkül: szkíta, népi, nemzeti vallás! Ugye mennyivel másképpen hangzik mint az ősi pogány szokás? A pogány szóról már kifejtettem a vélemény, egy judeo-kereszténynek mindenki pogány, aki nem judeo-keresztény! Ehhez még egy érdekes példa a „goj” szó! Mai szóhasználatban annyit tesz, hogy nem a zsidó valláshoz tartozó „pogány”. A zsidók ezzel a szóval illetnek mindenkit, aki nem közéjük tartozik. Mi ebben az érdekes? Az, hogy a „goj” szó szintén „népet” jelent! Izrael állam alapító okiratában az Izraeliekre is a „goj” szót alkalmazzák.
-
Rundstedt17 #239 A keveredés szerintem sem volt jellemző. -
Rundstedt17 #238 Jó kis utópia:D. -
Rundstedt17 #237 Mit jelent a magyarkodás?Magyar birodalmi álmokat kergetsz... -
Rundstedt17 #236 Szkíta erkölcsök rablás fosztogatás... -
Rundstedt17 #235 Szkíta erkölcsök rajtad kivül ha találnál 1000embert akit érdekel ez a badarság az már csoda lenne... -
Zóanagyvarázsló #234 Természetesen a 0-ás vércsoport igen elterjedt mindenhol a világon, ez így furcsán jött ki, inkább néhány altípus az (A-ban is), mely Európában csak nálunk fordul elő. Mondjuk erről jó lenne többet olvasni, mert a vércsoportokban nem igazán vagyok otthon. -
Zóanagyvarázsló #233 "Én Szkítákat említettem a "B" vércsoportra! :) Szkíta jellemző volt, nem ázsiai, bár tény, hogy ők is belső Ázsiából származnak."
Viszont a vércsoportokat korábban én is felhoztam, és Ázsiában ezek sokkal jellemzőbbek, mint Európában. A tatárok népnév jelen esetben (sem) pontos, minket mongolok (Arany Horda) támadtak meg, a tatárok csak egy részüket képezték. A mongolokkal és törökökkel való keveredést továbbra is a laikusok túlzásainak tartom, az előbbieknek nem volt szokásuk életben hagyni senkit sem. Visszakanyarodva az "ázsiai témához", a korabeli leírások alapján a hunok is erősen mongoloid jellegű nép voltak. (Magam is B+ vagyok, és érdemes tudni, hogy a 0-ás vércsoport még elterjedtebb, és szintén inkább a közép-ázsiai népekre jellemző, semmint a germánokra, szlávokra vagy finnugorokra.)
A korabeli Gestákról (Kézaié, illetve Anonymusé) pedig tudni kell, hogy a kor nagy nemzetségeinek (vagyis az uralkodó osztályoknak) a nagy múltját kellett megalapoznia, tehát némileg normatív szempontok alapján íródott, többek között ezért sem hangsúlyozták az István idejében történt váltást súlyának megfelelő mértékben. (Az általad említett Képes Krónika más kérdés, az később íródott.)
"Tény, hogy László Gyula a legismertebb, de szép számmal vannak még a témában jeles szakértők!"
Én csak arra céloztam, hogy a téma egykori legnevesebb szakértője szerint nem voltak "egy az egyben" ugyanolyanok a honfoglalás előtti késő avar (korai magyar?) temetkezés és kézművesség, mint Árpád népéé. Elég részletesen foglalkozott a témával, gazdagon illusztrálta is, így kétségeim efelől nincsenek. Hasonlóságok vannak, és az évszázados különbségek nem zárják a kései avarok magyar voltát, maga a professzor is erre a következtetésre jutott. -
Solt #232 Ha valakit ezek után esetleg érdekel az egész mese, akkor szívesen belinkelem. :) Azt hiszem ez a mese is egy szép példája a Szkíta erkölcsnek, amely még népmeséinkben is él. Jó lenne, ha bennünk is feltámadna... -
Solt #231 Ha már így belelendültünk, íme egy kis népmese elemzés egy kedves barátom diploma munkájából:
Fehérlófia
A népmesék (népmisék) hallatlanul fontos szerepet játszottak népünk hit¬életében, hiszen fellelhető bennük a magyarság ősi hite, mitológiája, lelkisége, és kiolvasható belőlük, hogy mik lehettek egykor nemzetünk cselekedeteinek mozgatórugói.
Bár a mesék eredetileg nemcsak gyerekeknek íródtak, mégis az ő szintjükön őrződtek meg leginkább. Ennek oka lehet az is, hogy hétéves korig a gyermek Isten közelében, Isten tenyerén él, így addig a legfogékonyabb a közvetlenül a Teremtőtől érkező tudás befogadására. Az elalvás előtti révült állapot, amikor az ember némileg a lét és nemlét határán van (hol volt, hol nem volt – Rostás L.), pedig különösen alkalmas arra, hogy a mese által közvetített szellemiség az ember személyiségének részévé váljon. E tudás hordozója a mese, ez az a leki csecs, aminek tejét magába kell szívnia a következő nemzedéknek ahhoz, hogy a nemzet továbbra is a maga útját járja. Nem mindegy tehát, hogy gyermekeink a Tom és Jerryn, vagy más hasonló, még a káini modellnél is rosszabb példákat sugalló modern mitológián nőnek-e fel, vagy a szüleik és nagyszüleik által közvetlenül átadott saját műveltségüket kapják. Vajon melyik magyar felnőttnek lesz több esélye elszennyeződött világunk tisztulásáért tenni valamit? Amelyik gyerekként azt az üzenetet kapta, hogy az életnek nincs értéke, vagy az, akit arra tanítottak a magyar népmesék, hogy a legnagyobb érték az élet továbbvitele, és az annak érdekében meghozott önkéntes áldozat?
Rátérve fejezetünk tárgyára, már a mese címe a Tejút közegébe irányít bennünket. A Ló a Nyilas megfelelője a keleti állatövi rendszerben, a fehér ló pedig a tiszta Tejút-energia képviselője. Ebben a teremtő közegben születik meg a fiú, aki 2×7 évig a tej útján, azaz az anyjából töltekezik fel annyira, hogy fel tudjon mászni az élet fájára, és le tudja húzni annak kérgét, miáltal megszerzi azt a képességet, hogy a dolgok mögé is tudjon látni. A hetes szám természetesen nem véletlen. Emlékeztet bennünket a 7 bolygóra, a hangsor 7 hangjára, és a beavatás 7 fokozatára is. Így ez a szám utal az általunk megidézhető világ teljességére.
„No, fiam, már látom, elég erős vagy. Hát csak eredj a világra, én meg megdöglöm.” – mondja a Fehér Ló, és ezzel meghozza az önkéntes áldozatot fia számára. Az anyaság mindig áldozat. Ha nem is hal bele az anya a szülésbe (bár ez is előfordul), de a gyermekvállalás mindenképpen önkéntes áldozathozatal, ami az évkörben a Rák havával analóg. Ez az az időszak, amikor a búza már nem nő tovább, hanem az új magot érleli, vagyis feláldozza magát az élet továbbvitele érdekében.
Ilyenkor adatik a legtöbb fény az életünkben és nem mindegy, hogyan gazdálkodunk ezzel az energiabőséggel. Egyre több olyan emberrel talál¬kozhatunk napjainkban, akik látványosan eltékozolják, valósággal habzsolják életüknek ezt a terített asztalát. Ők az agglegények vagy azok a karrierista nők, akik szinte férfivá válnak, és látszólag mindenük megvan, ami egy gondtalan élethez kell, mégis az embernek az az érzése, hogy távolabb vannak a teljességtől, mint a legszegényebb, meggyötört, gondterhelt, sokgyermekes családanyák. Az életnek megvan a maga jól megszabott körforgása. Aki nem forog vele együtt, az egyhelyben topog vagy visszalép, azaz kizökken, és egyre nehezebbé válik számára utólérni a saját valódi küldetését, az élet továbbvitelét. A Rákban adni kell a fénybőségből. A nyári napforduló tipikus megidézője Keresztelő Szent János: „Nekem alá kell szállanom, hogy Ő (Jézus) felemelkedjen”. Ezt gyakorolja minden anya és minden család. A családalapítással áldozatot hozunk. Ahogy mondani szokták, minden gyerek egy fogába kerül az anyjának. Ha az ember kizárólag a saját kényelmével van elfoglalva, ha csak az ésszerűséget tartja szem előtt, soha nem szül (vagy nem nemz) gyereket. Hiszen halljuk is, hogy manapság milyen terheket ró a gyereknevelés egy-egy családra. Érdekes módon azonban éppen azokban az országokban csökken látványosan a születendő gyermekek száma, ahol köztudottan magas az életszínvonal; például Japánban vagy Németországban, miközben a gazdaságilag fejletlenebb országokban nem ez a helyzet, vagy ha arra gondolunk, hogy nagyszüleink, dédszüleink hányan voltak testvérek olyan időkben, amikor tényleg fenyegethetett az éhínség, akkor más összefüggésekre bukkanunk. A nyugati típusú fogyasztói kultúra minden eleméből árad az életellenesség. Ha nem a nagycsalád összefogó erejére épül a civilizációnk, akkor annak tartópillérei lassan megrepedeznek és az egész építményt az összeomlás fenyegeti.
Ezért fontos mesénk Fehér Lovának önkéntes áldozata.
Fehérlófia megkűzd a fanyűvővel, a kőmorzsolóval és a vasgyúróval is, ezáltal még jobban megerősödik, és társaivá fogadja őket. Egyikük fizikai ereje sem elegendő ahhoz, hogy a mese ördögét, a Hétszűnyű Kapanyányimonyókot legyőzzék. Erre kizárólag a tiszta Tejút-energiából táplálkozó Fehérlófia képes. Érdekes momentum, hogy Fehérlófia szakállánál fogva egy nagy fához kötözi Kapanyányimonyókot. A fa a Tejút egyik szimbóluma, a szakáll pedig a szellemiségre utaló fejen található, ráadásul a Bak egyik Holdházának jelölője. Arról van tehát szó, hogy hősünk a Gonoszt, a legsötétebb erők (Bak) képviselőjét nem sárba tiporja, hanem megjavítani, magasabb szintre emelni akarja azzal, hogy a Tejúthoz, a jóságos energiák áramába köti be annak fejét. Az ördög azonban magával viszi az életet adó fát az alvilágba, ami nagy veszélyeket rejt magában az élet fenntarthatósága szempontjából. Meg kell menteni az élőfát!
Négyük közül természetesen csak Fehérlófia jut le az alvilágba, ahol meg is találja Kapanyányimonyókot. Újból odakötözi a fához, hogy megjavítsa őt. Utána elindul, hogy sorra kiszabadítsa a gyönyörű királykisasszonyokat a három-, a hat- és a tizenkétfejű sárkány karmai közül. Kiszabadítja ezzel a női minőségeket, mielőtt azok teljesen elsárkányosodnának. A tizenkétfejű sárkány lefejezésével a teljes, kerek, a Napút 12 állomásából álló világát szabadítja meg annak elsárkányosodott szellemiségétől. Úgy is értelmezhetjük, hogy a Mérleg (keleten Sárkány) időszakával beköszönt a sötétség uralma az évkörben, amit minden év tavaszán – legkésőbb már a Bika időszakára eső sárkányölő Szent Györgynek – le kell győznie.
Miután szolgái felhúzták a három királykisasszonyt az alvilágból, sorsára hagyták Fehérlófiát. Ezután újabb önkéntes, az élet továbbvitelét szolgáló áldozatnak lehetünk tanúi. Az eleredő esőben saját szűrével takarja be a griffmadár fiókáit, amivel megszűrte a kicsinyekre hulló rossz energiákat. Tudjuk, hogy a griffmadár emberhússal táplálkozik, így az ingyenkegyelem megnyilvánulásával állunk szemben, hiszen hősünk a saját ellenségeiért hoz önkéntes áldozatot, és ez az ő – vagyis a magyarság – igazi küldetése. Hálából a madár felviszi őt a Felvilágra. Útközben életet adó kenyérrel és szalonnával kell etetnie a madarat. Az egyszer jobbra, egyszer balra hajló griffmadár képe a Kos jelét idézi, annál is inkább, mert a Kos egyik Holdházának jelölője. Az évnek ebben a szakaszában van a tavaszi napéjegyenlőség, és ekkor töri át a mag a kőkemény koratavaszi földet, amihez egy griffmadár erejéhez fogható energia szükségeltetik. A kenyér és a szalonna azonban útközben elfogy, ezért Fehérlófia újabb önkéntes áldozatra kényszerül. Levágja saját kezét és lábát. Mikor felérnek, a griffmadár életet adó borral itatja meg hősünket. Nem véletlen, hogy mind a később még taglalandó magyar vérszerződésben, mind a keresztény misztikában fontos szerepet kap a bor, hiszen benne van a szőlő „meghalásából”, majd borrá alakulásából eredő átváltozás, és a hordó koporsójából való újjászületés misztériuma.
Fehérlófia a megpróbáltatásoknak köszönhetően – és némileg a később még taglalandó manicheista üdvtanra emlékeztetve, mely szerint a megpróbált Fény erősebb az eredetinél – hétszer erősebb lett, mint azelőtt.
Megkeresi a három, őt cserben hagyó szolgáját, akiket megöl, illetve ijedtükben meghalnak. Itt megint egy fontos kérdéshez érkeztünk. Ezesetben vajon miért nem gyakorolja a kegyelem aktusát Fehérlófia? Azt hiszem, hogy a keresztény misztikában is eljön az a pont, amikor nem elég a szeretet erejével fellépni, hanem ki kell verni a kufárokat a templomból, ahogy Atilla királynak is kézbe kellett vennie ostorát, de az isteni hangot meghallva akkor tudta gyakorolni az ingyenkegyelmet, amikor már szinte ölébe hullott volna a Róma feletti győzelem.
-
Solt #230 Tény, hogy László Gyula a legismertebb, de szép számmal vannak még a témában jeles szakértők! Én Papp Gábort tartom a "mesteremnek", mert csak azokat a dolgokat tárgyalja tényként, amely dolgok tényeken alapuló logikus következtetések eredményei, melyeket rendszeresen forrás megjelöléssel említ. A Szkíták vércsoportját Bakay Kornél nyomán ismerjük. A Tatárokat azért említem, mert amellett, hogy szinte kiirtottak minket, a fél országot végig erőszakolták. A Törökökkel szintén ez a helyzet, nagy volt a vérkeveredés. Én Szkítákat említettem a "B" vércsoportra! :) Szkíta jellemző volt, nem ázsiai, bár tény, hogy ők is belső Ázsiából származnak. A "nomádságról" amit sokan vándorlásnak, „csavargásnak” tekintenek: Anonymus Gesta Hungarorum: „A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királyról nyerte a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékaiból sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király... Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai... A szittyák valaha igen bölcsek és szelídek voltak, földet nem műveltek, és majdnem semmiféle bűn nem fordult elő közöttük... Nem kívánták a másét, minthogy mindnyájan gazdagok voltak, sok állatnak és elegendő ennivalónak a birtokosai. Nem paráználkodtak, hanem mindenkinek csupán csak egy felesége volt... A szittya nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá.”
Természetesen 2004. december 5.-re gondoltam! :)) Mea culpa, mea maxima culpa! :)) -
Zóanagyvarázsló #229 Én a leírtakra, az egy az egyben egyezésre reagáltam.
"Én inkább a miértre keresem a választ.
Miért irtja a magyarokat európa ahogyan csak lehet?
Mi lehet mindezeknek a történelmi eseményeknek a hátterében?"
Ehhez végig kellene venni szép sorjában a történelmet, nem hinném, hogy ez a topik alkalmas erre, azért pár mondatot ejthetünk a különböző struktúránk okairól. Mi Európát 500 éves távolságból követtüka törénelmünk során - modernizációt tekintve csak fellángolások voltak. Mindenki a saját rövid távú érdekeit nézte. A Habsburgoknak nem álltak neki kiűzni a törököt (lásd vasvári béke), mert így könnyebben kézben tarthattak minket. Ugyanakkor kimaradt a polgárosodás, mely során a király még a rendi monarchia keretein belül a városokra támaszkodhat. Nálunk a polgárság, mint rend nem igazán létezett, ők is inkább nemessé próbáltak válni, ráadásul elég nagy arányuk idegenajkú volt. Máshol a céhek, a manufaktúrák az uralkodó támogatásával válthatták el a korábbi mintákat, nálunk ehhez nem voltak városok, de gyakran uralkodó sem. Szintén kimaradt nálunk a klasszikus abszolutista korszak, amikor jól szervezett és pragmatikus hivatalrendszer adja az államigazgatás alapját - nálunk ezt Habsburg uralkodók, birodalomhű hivatalai és hivatalnokai jelentették, melyeket éppen ezért elfogadtatni sem tudtak soha. -
#228
Ez is igaz! A törökök akkora károkat okoztak nekünk amit még ma is nyögünk. -
HUmanEmber41st #227 Én inkább a miértre keresem a választ.
Miért irtja a magyarokat európa ahogyan csak lehet?
Mi lehet mindezeknek a történelmi eseményeknek a hátterében? -
HUmanEmber41st #226 És ha a besenyők is magyarul vagy valamilyen nyelvjárásban beszéltek?
Lehet, h nem is volt háború? Vagy van erről valamilyen leírás?
"Ez így ebben a formában nem igaz. Azt hiszem a korszakot kutató régészek közül László Gyula professzor a legismertebb, és iylet ő sem állított. Bár hasonlóságok vannak, de különbözőségek is. Ami inkább érdeklődésre adhat okot, az a 670-es évektől jelentkező ún. griffes-indás motívumok térnyerése, végülis ebből kiindulva derült mára ki a különbözőség a kora és késő avarok között, és ebből született meg a kettős honfoglalás elmélete."
És ha csak a divat változott?? -
Zóanagyvarázsló #225 Pedig erre ott a válasz a történelemkönyvekben, a Habsburgoknak mi csak nyersanyagbeszállító ország ("tartomány") voltunk, Szilézia (amíg Nagy Frigyes le nem csapott rá az osztrák örökösödési háborúban), illetve Csehország adta az ipart. Persze ki lehetne ezt tárgyalni részletesebben is, de úgy szerintem hosszú lenne, alényeg talán érthető így is.
"Nem süllyedhetünk mélyebbre 2005 dec 05.-től?"
Mi történt akkor? Vagy talán 2004. december 5-ére gondolsz? ;) -
Zóanagyvarázsló #224 "-Ha tényleg idekergettek minket, akkor az Orosz krónikák miért csak az átvonuló Magyar törzseket említik? Akik üldöztek minket, azokat miért nem?"
Korábban valóban hajlamosak voltak menekülésként lefesteni a bejövetelünket, ma már sejthető, hogy nem így volt. A besenyőktől való vereség valószínűsíthető, át is vették a helyünket térben, fejvesztett emnekülésről aligha beszélhetünk, hiszen elég komoly mennyiségű lábasjószagot sikerült magunkkal hoznunk, és a korabeli sírok szerint is hasonló arányban éltek feéfiak és nők, mondani sem kell, hogy egy megsemmisítő csata során abban a korban egy nép férfijainak komoly hányada ott maradt volna, hiszen mindekinek katonáskodnia is kellett. Én középiskolában az ezredforduló előtt tanultam a korszakról, és mind onnan, mind olvasmányaimból (de akár egyetemi tanlmányaimból is) így ismerem a történteket. Az ilyen szállásváltás egyáltalán nem meglepő egy félnomád népnél, nem tudhatjuk, hogy a vereség milyen mértékben indikálta ezt.
"-Árpádék bevonulása előttről származó sírokban olyan leleteket találtak, amik egy az egyben megegyeztek a mi díszítőművészetünkkel és a temetkezési szokásainkkal. Ez, hogy lehetséges?"
Ez így ebben a formában nem igaz. Azt hiszem a korszakot kutató régészek közül László Gyula professzor a legismertebb, és iylet ő sem állított. Bár hasonlóságok vannak, de különbözőségek is. Ami inkább érdeklődésre adhat okot, az a 670-es évektől jelentkező ún. griffes-indás motívumok térnyerése, végülis ebből kiindulva derült mára ki a különbözőség a kora és késő avarok között, és ebből született meg a kettős honfoglalás elmélete.
"-Szkíta sírokban talált DNS-ek alapján megállapították, hogy a Szkíták jellemző vércsoportja a „B”. Nyugat Európa népességének 3-4%-a rendelkezik ilyen vércsoporttal. Míg a sajnálatos keveredések / Tatár, Török, stb. / ellenére is a mai magyarság 20%-a rendelkezik ezzel a vércsoporttal! Erre mi a magyarázat?"
Én nem értem, hogy miért jön mindneki a "tatárokkal". Ők kiirtották a népesség harmadát, de nem telepedtek le, nem keveredtünk velük, sokkal jelentősebb ebből a szempontból a nagy népességfogyást ellensúlyozó betelepítések. A törökökkel való keveredés szintén relatív, természetesen volt rá példa szép számmal, de nemzeti szinten ennek sem tulajdonítanék akkora jelentőséget, a török és a magyar társadalom inkább egymás mellett élt a hódoltsági vidékeken. Egyébként ez valóban helyes felvetés (bár a szkíta sírokról vett DNS-mintákról magam konkrétan nem hallotttam), erre már én is céloztam. (A törökökkel, mongolokkal való keveredés egyébként is csak felerősítethette volna az ázsiai vércsoportok jelentőségét.)
"Hiszen ha csak 1000 körül – állítólag egyik utolsóként Európában – kerültünk volna közelebbi kapcsolatba a keresztény¬séggel, nyilván egyházi kifejezéseink nagy részét is nyugatról kellett volna átvennünk."
Történelmi tény, hogy már jóval előbb kapcsolatba kerültünk a kereszténységgel. De ezt ma már épeszű történész nem tagadja. Az előadást tartó illető ma már nem (annyira) jelen lévő marxista-leninista történelemtudomány démonaival harcol. Tény, hogy nagyon keveset tudunk az ősmagyar hitről, és a kereszténység sajátosan beleépült a korábbi vallásba (Boldogasszony -> Szűz Mária), ezért is volt relatíve könnyű az átállás a nyugati kereszténységre. Nem csoda, ha hitéleti szavaink egy tekintélyes része is fennmaradhatott.
"Mivel magyarázható, hogy nálunk erre kizárólag Szent Istvánnak volt joga az ő idejében?"
A főkegyúri jogért számos európai uralkodó folytatott harcot a későbbiekben is, ez valóban hatalmas politikai eredmény volt. Nem igazán van rálátásunk arra, hogy pontosan milyen alku eredményeként történtek így az események, de abban az időben (nem sokkal az egyházszakadás előtt) fontos momentum volt, hogy a még mindig félt magyarok Rómához, s nem Bizánchoz húztak.
"A mi Turul-mondánk és a bibliai szeplőtlen fogantatás közötti párhuzam egyértelművé teszi számomra, hogy a Turul a Szentlélek szerepét tölti be mitológiánkban."
A szeplőtelen (illetve bizonyos ősállat általi) fogantatás valóban visszatérő elem bizonyos mitológiákban. Gondoljunk csak a totemállatokra, mindegyik egyben az adott törzs ősapja is. -
HUmanEmber41st #223 Nem süllyedhetünk mélyebbre 2005 dec 05.-től?
Ezt nem merném így kijelenteni. Reménykedni lehet...
De honnan vesszük a szkíta erkölcsöket? Nem lenne elég a 10 parancsolat alapján újjászervezni az államot? Nah jó, az elsőt nem mindenki tudná betartani, de a többi már menne az ateistáknak is..:D -
#222
ezek tényleg nagyon meggyőző érvek,és vitatkozni sem nagyon tudnék velük,de azt tudom,hogy Álmos eredetileg Álmis,van is egy ilyen(ma is használatos) török név. -
Solt #221 Pontosabban az első "Trianon"! Koppány, Gyula, és Szent István korában már volt egy "Trianon" Koppány Salzburghoz húzott, Gyula Konstantinápolyhoz, Szent István pedig Rómához! Ezért volt nagy tett amit Szent István véghez vitt közel egy évtized alatt. Úgy "lettünk" judeo-keresztények, hogy a mi Szent Koronánkkal tudtuk Istvánt megkoronázni úgy, hogy emellé még a Pápától, Európában egyedülálló módon apostoli rangot kapot. Tulajdonképpen független volt Rómától! -
Solt #220 Nézd, ez egy elég összetett dolog! Ami sok mindent megmagyarázhat az az a tény, hogy Mátyás király volt az utolsó magyar király! Az ő koronázása Nagypénteken, Jézus halálának ünnepén történt, amit Mátyás tudatosan választott! Tudta, ahhoz, hogy feltámadjunk előtte sajnos meg kell halnunk! Ez egy tudatosan választott keresztút, amit azóta folyamatosan járunk! Ennek stáció a velünk történő rosszak. A Török hódoltság, a Habsburgok, Trianon, a Kommunizmus, és most a Feri is! :) Ezek nekünk mind "leckék", amíg nem térünk vissza a gyökereinkhez, a Szkíta erkölcshöz, a Szent Koronához, a "leckék" addig fognak ismétlődni! Előbb utóbb jönni fog a "feltámadás", mert ennél mélyebre, mint amit a Magyar állam 2005. december 5.-én művelt már nem nagyon süllyedhetünk! -
HUmanEmber41st #219 A török hódoltság egy kicsit Triannon előtt volt..Triannon ennek a folyamatnak egy nagy lépése. -
#218
A válasz trianon. Ez az ország azóta nem találja a helyét. Nem is csoda. Ez az egész olyan helyzet mintha egy embernek levágták volna a kezeit meg a lábait és aztán azt mondták volna, hogy nesze élj ahogy tudsz... -
HUmanEmber41st #217 Nos, a török hódoltság óta folyamatosan tapossák, elnyomják a magyarságot.
A kiegyezés koráig gyakorlatilag csak egy-két manufaktúra működött M.O.-n, semmi ipar nem volt.
A mai napig tudatosan sorvasztják, pusztítják a magyarságot. Ezt nem értem, miért?
Nehogy újra megerősödjünk vagy mi?
Ezt már sokszor sok helyen megkérdeztem, de semmi konkrétumot nem találtam. -
HUmanEmber41st #216 Javítva: Aranysólyom Lovagrend 
-
Solt #215 meg kellett "Teremteni" az indo-germán történelmet! a XVIII. század előtt a lent említettekel senki nem vitatkozott volna, tényként kezelte nem csak a Magyarság, hanem minden nép! -
HUmanEmber41st #214 Még arra a kérdésre kellene választ találni, h mindez miért van?
Miért magyarázzák félre a tényeket, miért nyomatják a magyarokba, h csavargó rablóbanda volt, akit a besenyők űztek el az Ural mellől? És semmi köze sem volt Árpádnak Attilához?
Pl Vukics Ferenc hadtudós madjar emberekre bukkant a mai Kazahsztán- Türkmenisztán területén. Az Arany Sólyom Lovagrend előadást szervez 10. 12.-én -
Solt #213 a te értelmezésed szerint szívesen magyarkodom! :) -
HUmanEmber41st #212 Solt!
Köszi ezt a "pár sort" !
Megkérdezném, mégis mit jelent az a szó, h magyarkodás?
Talán azt, h a magyar az uralkodásra kiválasztott nép?
Vagy csak azt, h nem vagyunk hajlandóak elhinni,amit a német uralom alatt kitaláltak és terjesztettek?
Az a magyarkodás, h utánanézünk dolgoknak, összefüggéseket keresünk a történelemben? És nem veszünk be mindent gondolkodás nélkül?
Mert akkor magyarkodjunk tovább :D :D
Jah, és bár nem magyar hangzású a nevem, a vércsoportom B+ :D -
Solt #211 Ez a hozzászólás reakció a Buddha dharma topic-ban kialakult történelmi vitára. Átjöttem ide, mivel nem akartam ott tovább folytatni ezt a vitát. A reakciótokat megértem, én éppen ilyen cinikusan és hitetlenkedve fogadtam ezeket a dolgokat amikor először szembesítettek vele. Én sem hittem el elsőre, egy magyarkodó baromnak tartottam az illetőt aki az előadást tartotta. Aztán olyan tényeket kezdett el felmutatni, ami miatt kezdtem magam kényelmetlenül érezni, mivel nem tudtam vele ellenkezni. Nem vagyunk felsőbbrendűek senkinél, de a történelmünket sajnos hamisítják! Bármennyire is hihetetlen Árpád Atilla leszármazottja. Erre való utalásokkal televannak mind a saját, mind pedig a külföldi krónikák. Ami kérdés itt hirtelen felmerül: Más nemzet használja az Atilla nevet? Atilla testvérét Budának hívták, ez is biztos véletlen. Ezen kívül megegyeznek a temetkezési szokások, a díszítési motívumok, stb. Ha ezek a dolgok csak a saját krónikáinkban lennének benne, akkor azt mondom, hogy csúsztatás, de megtalálhatók ezek az információk az Orosz, a Germán, sőt a Görög krónikákban is. Róluk elég nehezen képzelhető el, hogy magyarkodjanak. Próbáljátok meg egy picit félretenni a kishitűséget, és nem abból kiindulni amiket az egyetemen és egyéb helyeken tanítanak. A Habsburgok óta folyamatosan próbálják velünk elhitetni, hogy senkik vagyunk, ide kergettek minket a Kárpát medencébe, és mind a nyelvünket, mind pedig a kultúránkat összelopkodtuk Európából. Ha azok a dolgok, amiket a mai Magyar történelemoktatás tanít nekünk igazak, akkor az alábbi kérdésekre mi a válasz?
-Ha tényleg idekergettek minket, akkor az Orosz krónikák miért csak az átvonuló Magyar törzseket említik? Akik üldöztek minket, azokat miért nem?
-Árpádék bevonulása előttről származó sírokban olyan leleteket találtak, amik egy az egyben megegyeztek a mi díszítőművészetünkkel és a temetkezési szokásainkkal. Ez, hogy lehetséges?
-Szkíta sírokban talált DNS-ek alapján megállapították, hogy a Szkíták jellemző vércsoportja a „B”. Nyugat Európa népességének 3-4%-a rendelkezik ilyen vércsoporttal. Míg a sajnálatos keveredések / Tatár, Török, stb. / ellenére is a mai magyarság 20%-a rendelkezik ezzel a vércsoporttal! Erre mi a magyarázat?
-Hérodotosz a Szkítákról: „Esküt a következőképpen tesznek egymásnak a szküthák. Az eskütevők megszúrják magukat árral, vagy kis sebet vágnak a testükön tőrrel, és vérüket egy nagy agyagcsészében borral keverik. A csészébe ekkor kardot, nyílvesszőt, harci bárdot és lándzsát mártanak, majd a szerződést kötő felek elmondják az esküformát és megisszák a vért, amelybe néhány tekintélyes férfi is belekóstol.” Kérdésem: Miért hasonlít ez kísértetiesen Árpádék vérszerződéséhez? A Balaton felvidéken a mai napig él az a szokás, hogy eljegyzéskor a fiatal párt körbeállják, ők megfogják egymás kezét, majd borral leöntik a kezüket, így szentesítve az „esküt”!
-Attila király címerében már megtalálható volt a koronás Turul madár! Miért csak a mi szent állatunk a Turul?
-Dr. Nagy Sándor „A magyar nép kialakulásának története” című művében összegyűjtötte hitéletünkkel kapcsolatos szavainkat. Megállapítja, hogy ezekből 38 görög, 24 latin, 193 a magyar (!) és mindössze 4 mondható szlávnak. Ez már önmagában is egy sokatmondó adat. Hiszen ha csak 1000 körül – állítólag egyik utolsóként Európában – kerültünk volna közelebbi kapcsolatba a keresztény¬séggel, nyilván egyházi kifejezéseink nagy részét is nyugatról kellett volna átvennünk.
-Köztudott, hogy a püspököket a Pápa nevezi ki. Mivel magyarázható, hogy nálunk erre kizárólag Szent Istvánnak volt joga az ő idejében? Hogy van ez? Felveszi ez a „barbár” nép a keresztény hitet, és a királya azonnal a legmagasabb egyházi jogosítványokat birtokolhatja, és ezáltal az európai uralkodók között rangban a legelső? Nem sok itt az ellentmondás? Tény, hogy például a Képes Krónika semmiféle szentistváni fordulatról nem beszél, és nem említi, hogy a magyarság ekkor vette volna fel a kereszténységet. Márpedig egy ekkora súllyal bíró esemény nem maradhatott volna ki a nemzet egyetlen jelentősebb történelemkönyvéből sem.
Ez csak pár kérdés, ami hirtelen eszembe jutott, amivel csupán azt szeretném elérni, hogy vegyétek a fáradtságot és olvassatok utána ezeknek a dolgoknak. Nem kell nekem hinnetek, nyugodtan nevezhettek „radikális magyarkodónak”, vagy aminek akartok, de ettől még a tények nem változnak. Nagyon szívesen vitatkozom bárkivel, aki érvekkel, tényekkel tud értelmes vitát folytatni, és nem a másik fél gyalázása az elsődleges célja. Ha különböző jelzőket aggatsz a nyakamba, attól még nem lesz igazad! Végezetül pár idézet kedvenc szerzőimtől:
A Turul mondáról:
-Anonymus Gesta Hungarorum: „Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, mint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcitiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerben Őnedbelia vezérnek Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi mint szent – mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.”
-Máté Evangéliumában a következőket olvashatjuk Krisztus fogantatásával kapcsolatban: „A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől. József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani. Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék neki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert a mi benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.”
A mi Turul-mondánk és a bibliai szeplőtlen fogantatás közötti párhuzam egyértelművé teszi számomra, hogy a Turul a Szentlélek szerepét tölti be mitológiánkban. Emese álma pedig maga a szeplőtlen fogantatás. Dúcz László Jézus és Álmos személye között is több hasonlóságot vél felfedezni. Idézem őt: „Mindkettőjük anyját a Szentlélek szállta meg, mielőtt fiúnak adtak életet. A katolikus egyház ugyanis a Szentlélek jelölésére ma is madarat használ. Mindkét gyermeknek szellemi vezető szerepe volt. Jézus élete a 12–31. életévéig ismeretlen, Álmos mint uralkodó visszavonultan élt, tehát az élete is tulajdonképpen ismeretlen. Mindketten áldozatként haltak meg…”
A Karácsonyról:
Atilla, a nagy hun király zászlaján is ott találjuk a Turulmadarat, ami az ő esetében sem csak díszítőelem volt. Hatalmas seregével bevehette volna Rómát és „Isten ostoraként” akár Szent Péter székébe is beülhetett volna, de szakrális királyként hallgatott az isteni hangra, visszavonulót fújt, és gyakorolta a Turul szellemiségéből következő ingyenkegyelmi aktust. Krónikáink arról számolnak be, hogy Atillától származik a később Árpádháznak nevezett Turul-dinasztia, amely így csaknem 900 esztendeig uralkodott a Kárpát-medencében és több Szentet adott az Egyháznak, mint bármely más európai királyi ház.
Több kutató véleménye az, hogy a Turulmadár tulajdonképpen a kerecseny¬sólyom. Ezt támasztja alá az alábbi részlet egy boszorkányper jegyzőkönyvéből:
„Ágota özvegy, Ithe sámánról vallja a következőket: Amikor karácsonykor a fiatalság az első, új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítani az ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetéből kiveszni ne hagyja... csak egy bizonyos Kozma, a következőket mondja: ...In festo falconnarium vulgare karasun dicto... – a solymárok ünnepén, amelyet népi nyelven karácsonynak neveznek.”
Valószínűleg a kerecseny szóból származik a Karácsony szavunk, ami abból a szempontból is érdekes, hogy a fent említett szkíta Turul+hegyikecske ábrázolás a fény felemelésének aktusáról szól, azaz szintén a téli napfordulóra, a fény születésének ünnepére, tehát a Karácsonyra utal. A Megváltónak is természe¬tesen ekkor kell megszületnie, hiszen a legsötétebb időszak (és hely) az, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Ebbe a képbe tökéletesen bele is illik népünknek az a hagyománya, hogy a téli napforduló idején kerecsensólymot röptetnek, hiszen ő a mi fényhozó madarunk és általa fordul a napkerék és születik újjá a napfény. Az év legsötétebb napja december 21-e. Azonban a Nap – szemmel is látható mértékben – csak december 25-én indul meg felfelé ívelő pályáján, ezért a sólyomröptetést e nap hajnalán kezdték meg.
Sumér nyelven a TUR fiút, illetve kicsit jelent (L.144), míg az UL fényt (L.441). A Turul tehát a fény fia. A fent leírtakat figyelembe véve, ez immár nem szorul magyarázatra.
Még mindig a Karácsonyról:
A Nyilas időszaka az esztendőkörös változásban az ember életében a rejtőzködő védelemnek, a magzati állapotnak felel meg. Várjuk, hogy megszülessen a Fény. A befelé fordulás, az elmélyülés időszaka ez, hiszen a Fény bennünk születik meg. Ezt ma már külön hangsúlyozni kell, hiszen különösen a városi ember ilyenkor csak a kirakatok fényét látja, ami elvakítja őt és képtelenné teszi arra, hogy rendeződhessen a lelke.
Az igazi örömet a lélek adja és azt áldozat előzi meg, a beteljesedést pedig hosszú várakozás, vagyis Advent. Régen Karácsony előtt hat hétig böjtöltek eleink, ez később négy hétre zsugorodott, és legkésőbb András napján, november 30-án el kellett, hogy törjön a hegedű, vége volt minden vígasságnak. A böjttel csend és tisztaság lesz a lélekben. A Nyilas időszaka az, amikor igazán hatékony lehet a testi örömök háttérbe szorításával a lélek csatornáinak megnyitása, miáltal közelebb kerülhetünk a Teremtőhöz. Ezt a tételünket megerősíti az a már fentebb kifejtett asztronómiai tétel, hogy a Tejút éltető energiája csak a Nyilas csillagképen keresztül tud behatolni az Univerzumba. És mivel – átlépve az asztrálmitológiába – a magyarság e csillagjegyben fogant, a révült állapot számunkra talán még könnyebben elérhető.
Az Advent elengedhetetlen kelléke mai napig a koszorú. Molnár V. József szerint eredetileg nemcsak kört formált, hanem körkeresztet, hiszen a kör és benne a kereszt adja csak ki a teljességet, mert a kör önmagában meddőséget takar. A kereszt hagyományunkban az Ige, amelynek metszéspontján Isten belép a világunkba. A kereszt négy végére kerülnek a gyertyák. Minden vasárnap (az Úr napján) eggyel többet gyújtunk meg belőlük, a Nap járásának irányát követve. Először a keleti oldalon lévőt, aztán a délit, majd a nyugatit gyújtjuk meg. Az é(j)szaki gyertya fellángolásával immáron megszületett a kegyelem még azok számára is, akik mindig a sötét oldalon voltak. Figyelemre méltó, hogy honfoglalás korabeli magyar sírok leggyakoribb lelete az egyenlőszárú mellkereszt! Valamint a Szent Korona felülnézetből pont egy körben lévő kereszt jelét adja…
Na egyelőre tényleg ennyi… :))
-
Zóanagyvarázsló #210 Sokkal bonyolultabb annál a végvárak jelentőségének megítélése, hogy most egy kommentben kifejtsem, ha lesz rá időm, megpróbálom később összefoglalni róla az ismereteimet, az álláspontomat.
Most csak annyit tennék hozzá, hogy mint köztudott, kétszer a végvárak ellenére is megostromolták Bécset (1529, 1683), igaz, sikertelenül. -
#209
"Vitézek voltak-e a magyarok, vagy csak németajkú zsoldosok védték a nyugati "kultúrát " a töröktől?"
is-is
"voltak-e végvári ostromok, és volt-e ideje a török seregnek egyáltalán nagy erőkkel odavonulni, vagy csak odamentek egypáran, lövöldöztek 1 kicsit, aztán kész?"
szintén is-is :)
szerintem. :) -
HUmanEmber41st #208 Akkor sztem itt lenne az ideje eldönteni, , h voltak-e végvári ostromok, és volt-e ideje a török seregnek egyáltalán nagy erőkkel odavonulni, vagy csak odamentek egypáran, lövöldöztek 1 kicsit, aztán kész?
Vitézek voltak-e a magyarok, vagy csak németajkú zsoldosok védték a nyugati "kultúrát " a töröktől? -
Vardar #207 Nem igaz. Minek kellett annyi mindent mozgatni? Mert a végváriak nem adták megmagukat. Mert nem sz*rtak be 100000 török látványától. -
HUmanEmber41st #206 #202... -
Vardar #205 Mi az, hogy semmi köze nem volt?! Magyar vagy te? Hát hogyne lett volna már köze a török megállításában a végváraknak.