1406
Tényleg nem létezik?
  • patiang
    #281
    Persze az időt teljességében soha nem fogod látni. Ha például megfigyelek egy várost, lényegében csak a rám ható időt tudom jellemezni. Az, hogy a "nagy" idő mögött számtalan apró idő húzódik, melyek önmagukban szintén azonos nagyságrendűek, számomra érdektelenek. Nem tudhatod, hogy egy gyönyörű tájkép mögött nem-e egy katasztrófa húzódik meg.
    Az idő csak addig létezik amíg van a rá jellemző mérhető mennyiség.
    Kérdezték mi van a világegyetem határán túl. Semmi. S meg tudom tapasztalni? Nem soha, mert abban a pillanatban ha csak a leheleted is belép, létrejön az idő.
  • Fehér Puma
    #282
    Sziasztok. Visszaolvastam az utolsó két oldalt és nagyon tetszik a topic. Néhány gondolatra válaszolnék is.

    Ok-okozatI:
    "Viszont mi az oka, hogy vonza? Semmi. Ok nélkül vonza."
    Ilyen nem lehetseges. Irtam mar mashol is hogy LOGIKAI KEPTELENSEG hogy valaminek ne legyen magyarazata, magyarazoja, okozoja. "
    "Pont, hogy logikailag lehetséges.
    A tárgyak éppen ezért passzívak, mert ok nélkül történik velük, ami történik. "

    Összevissza kutyuljátok az "ok", "okozat", "előzmény", "következmény", "feltétel" és az "értelem akarata" szavakat, vagy azok jelentését.
    A véleménykülönbségek nagyrésze a rossz értelmezésből adódott.

    -Lineáris időt feltételezve, a változást(okozatot) mindenesetben megelőzi egy változtató hatású tényező, tehát MINDENNEK VAN OKA.
    -De amennyiben a tárgy változatlan létezését okozatnak tekintjük, és nincs szükség a fentmaradásához változtató hatású tényezőre (csak a változatlanság beálltához) mondhatjuk azt ,hogy VAN AMINEK NINCS OKA.
    -De mondhatjuk azt is ,hogy ha a változatlan létezés az okozat a változtató hatású tényező pedig továbbra is ok , az oknélküliség feltétele a változatlan létezés fentmaradásának. Tehát az oknélküliség oka a változatlanságnak. Na és akkor most MINDENNEK VAN OKA MEG NEM IS?

    Nevetséges játék a szavakkal. Egyszerű szófizmák.
    Valójában ennyi az egész:
    A változáshoz mindenesetben szükség van változtató hatású tényezőre.
    A váltotatlan létezés fentmaradásához pedig a befolyásoló tényezők változatlan fentmaradása szükséges.
    MINDENNEK VAN MAGYARÁZATA, MINDENNEK VAN BEFOLYÁSOLÓ ELŐZMÉNYE, MINDENNEK VAN FELTÉTELE. Ez igaz. És bármelyik szót is akarom helyettesíteni az "ok"al , megtehetem, anélkül ,hogy bárki is félreértelmezné. MINDENNEK VAN OKA.

    ("
    Van egy feszes kötél, amit ha elvágok nem tudom mi történik, mert nem érdekel, vagy ha érdekel is lusta vagyok utánnajárni.

    Külső szemlélő lát egy eseményt, mégpedig, hogy egy emberre ráesik egy 1tonna súlyú acél gerenda.

    Ez a külső szemlélő elkezdi vizsgálni az okát, mi történhetett.


    A kötél elszakadásának a feltétele teljesült, de nem az volt az ok, hogy megöljön egy embert. ")

    Itt a hsz író a feltételre nem tekint ok ként, míg az értelem akaratára igen. Tehát a feltétel ,hogy Kis Spancaranca jött és elnyiszálta a kötelet, de nem akarta ,hogy bárki is meghalljon. Első látásra úgy tünhet ,hogy a befolyásoló térbeli változások és az értelem akarata nem egynemű okok. Tehát ,hogy ujra a nyelv játszik velünk,de ha tovább gondoljuk rájövünk ,hogy ez nem így van, mivel az értelem akarását is betudjuk illeszteni a lineáris idő egyenesébe.
    pl: leakarok venni a polcról egy poharat (közvetett ok), az agyamban elindul az üzenet, idegrendszeri folyamatok mennek végbe (ok), megemelem a karom (ok) , tapadási erő segítségvel leveszem poharat(okozat).
    Persze ,hogy mi mihez képest ok, és okozat, relatív.

    No de eddig lineáris időben gondolkoztunk.

    Idő:
    Véleményem szerint a tér folyamatosan áll, változatlan, az idő pedig a tér aspektusai. Mi pedig a térnek csak bizonyos aspektusait vagyunk képesek érzékelni, mégpedig lineáris módon. És ezen kívül létezik még egy idő. A tudósok úgy tudom Nagy időnek hívják. De ,hogy szemléltessem:

    Ki látta a Harry Potter talán 3. részét?
    Harry és Hermióne visszamentek a multba és megváltoztatták azt. Innentől kezdve már nem léteztek a térnek azon időbeli aspektusai melyek harry rokonának halálához vezethettek volna. No de egy bizonyos ideig mégis léteztek ezek az aspektusok. És egy bizonyos idő után módosultak. Noh és hova tünt az az idő melyet Harryék a multban töltöttek? Hát bizony a Nagy idő az ami mutatja a lineáris időn bekövetkező változásokat.

    Ez egy tudományos elmélet. Én ennek tartom fent a lehetőségét.

    Ok-okozatII:
    Viszont ha minden idő aspektushoz tartozó térbeli állapot egyszerre létezik, akkor megvan a lehetősége ,hogy a jelen befolyásolhassa a multat. És megis teszi. Gondolom sokaknak nem mondok ujjat ha azt mondom ,hogy az anyagi világon kívül más tényezők is befolyásolják a világot. Sőt... és ezek az energiák. Ezért rendelkezik a tudat óriási teremtőképességgel (lásd:agykontroll, tudatos álmodás közbeni teremtés stb...) A jelenben keletkező energiák befolyásolják a multat a jelent és a jövőt. (persze nem folyamatába mert mint tudjuk a tér ÁLL, az össze aspektusával együtt). Ha agykontrollal meditáció közben programozod ,hogy a főnököd nem rug ki, hiába akar oly nagyon, nem fog kirugni! És miért? Mert lehet ,hogy kap egy 2 hónapja íródott levelet másnap a lányától, ami az emberi kedvességre ösztönzi. Az energiákat nem korlátozza idő és tér. Ezek megtapasztalható tények!

    determináltság
    Gondolom a fentiekből már kitaláltátok ,hogy nem hiszek a szabad akaratba. A tudat általi teremtés ténye kizárja a szabadakarat meglétét. Gondoljunk csak bele. A gondolataink folyamatosan alakítják a külvilágot és óriási mértékbe méghozzá. (ezt pedig azért kelett megemlíteni, mert egy aprócska dolog is hatalmas következmény lavinákat indít el , ami folyamatosan terjed, közbe egyre közvetettebb lesz, és szerteágazóbb. ) Minden összefügg mindennel, és ahoz ,hogy az összes ember összes gondolata realizálódhasson irányítottság szükséges, vagy az energiák kölcsönhatásából származó befolyásoltság. A szabad akarat nem fér bele.

    (off: én egyébként abban hiszek ,hogy mi itt a földön azért vagyunk ,hogy megtapasztalhassuk ellenpólusainkat az önmegismerés céljából. Ahoz pedig nem kell szabad akarat. <---ez egyébként homlok egyenest ellentéte a keresztény vallás által valott nézeteknek. )

    Ti még sosem éreztétek ,hogy bizonyos cselekvéseteket a multba mint ha nem is ti tettétek volna? Vagy nem merült fel bennetek az a gondolat, hogy bizonyos helyzetekbe akár 5 féle képpen is viselkedhetettek volna?
    Öntudatosság ide vagy ida, minden helyzetben elképzelhető több alternatíva is lereagálás szempontjából. És ,hogy mi befolyásolja ,hogy melyik teljesüljön?
    ...

    Az is létezik amit nem érzékelünk? (khm...vajonXD)
    "ezért mondom, hogy csak az létezik, amit érzékelsz
    vagyis te teremted a valóságodat"



  • patiang
    #283
    Hát elég nagy lélegzetű filót előadtál, ami megemésztése is időbe tellik.
    Azonkívül még sok igazságod is lehet. DE!
    Nekem ott vált kétségessé az egész: " Ha agykontrollal meditáció közben programozod ,hogy a főnököd nem rug ki, hiába akar oly nagyon, nem fog kirugni!"

    A további magyarázat pedig eléggé billeg.:))
  • patiang
    #284
    De, ha ezt úgy értelmezed netán, hogy a főnököd ki akart rúgni, s valamely oknál fogva Te dicséretben részesülsz, akkor a kirugásnak már csak a gondolata is múlt.
  • Fehér Puma
    #285
    Jaj lehagytam vmit.
    A energia idő-tértől való függetlenségének részletezése azért került az ok-okozatII. cím alá ,mert ebben a tekintetben értelmüket vesztik az ok-okozati összefüggések. Gondoljunk csak bele. A jelenbeli érzéseink irányba állítanak energiákat, és befolyásolják a mult bizonyos részeit is, viszont egyben a mult eme bizonyos részei is okozzák a (lineáris idő szerint) a jelenbeli érzéseket. Akkor most mi az ok és mi az okozat? Semmi. Kölcsönhatás létezik csak. A gondolataink , érzéseink és a külvilág kölcsönhatása.
  • BREMBO
    #286
    Nagyon jó megközelítés:

    A számítógépet egy magasabb rendű intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával.


  • patiang
    #287
    Na fasa!!!
    Még egy vallási topic.
    Mikike Te nagyon ravasz vagy. Topic címe: Mi az idő? Alcíme: Tényleg nem létezik?
    Nagyon furfangos csávó vagy!!!!

    BREMBO:
    "A számítógépet egy magasabb rendű intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával."
    Na most akkor van Isten, vagy sem. Ez itt a kérdés.
    De mivel van számítógép, tehát van Isten is. XDDDDDD
  • Fehér Puma
    #288
    XD
  • sz4bolcs
    #289
    ..vagy a szél fújni, az eső esni, a só meg a víz kristállyá alakulni.

    "Elgondolkodtam, és rájöttem, hogy a gravitávió baromság. Valójában Isten keze az, ami a Földre húzza a dolgokat. Hiába is próbáljátok bizonygatni az ellenkezőjét. A dolgok egyszerűen nem eshetnek MAGUKTÓL a Föld fele. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen intelligenciának kell közreműködnie. De most komolyan! Ha tényleg úgy volna, ahogy a gravitacionsták (gravósok) mondják, akkor minden tárgynak össze-vissza kellene esnie mindenféle cél nélkül! De minden test a Föld középpontja felé esik, látszik, hogy egy inteligens tervező tervezi a testek mozgását. Máskülönben hogyan esne minden ugyanarra?

    A madarak hogyan képesek repülni? Hiszen a gravitáció azt mondja, hogy minden leesik! Akkor a madarak miért nem? Erre minden tisztességes gravósnak tudnia kellene válaszolni. De nem tudnak, mert a gravitáció dogmákon alapul."
  • mikike
    #290
    igen, "régen" én is a determinációban hittem
    semmiféle szabad akarat nincs, minden tettünk "előre" megjósolható, mert külső és belső erők eredője
    (ezzel mindent meg lehet magyarázni, egyedül a kreativítás, ami kissé összezavarhatja a képet
    vagy az OK nélküli szeretet)

    csakhogy...
    ezekhez a folyamatokhoz idő kell
    ha nincs idő...
    akkor mégis teljesen szabadok vagyunk
  • sz4bolcs
    #291
    Ha nincs idő, akkor ugye minden áll?
  • mikike
    #292
    attól tartok a dolog ennél sokkal bonyolultabb
  • mikike
    #293
    (egyébként az is milyen érdekes, hogy amit egy ÁLLÓ tárgynak látunk (anyagból), az valójában gyorsan mozgó, meghatározhatatlan "atomok" összessége
    mi a fenéért sem maradnak, azok is nyugton?)
  • sz4bolcs
    #294
    És ha tényleg nincs idő, gondolom nincs mozgás sem, de akkor mitől látjuk őket annak?
  • mikike
    #295
    honnan tudjam??
  • AC2
    #296
    Ezért biztos h van idő
  • BREMBO
    #297
    A madaraknak óriási tüdejük van, amit ha megtöltenek levegővel, ... ismered a lufis történetet.

    Csak a madarak tudnak még a szárnyaikkal is csapkodni.
  • mikike
    #298
    na, ezt te honnan tudod?
    apád órás?

    figyejük meg az anyagot
    itt van mindjárt a telefonom
    98%-a tér
    2%... nem tudjuk hogy micsoda
    és az egész állandó mozgásban van, anélkül, hogy láthatóan külső energiát kapna

    mégis úgy érzékelem, hogy ez egy szilárd, áthatolhatatlan, mozdulatlan tárgy
  • Locutos
    #299
    Az idõ gyerekek egy akármilyen paramétere a fizika törvényeinek :)
    Nem minden folyamat idõben, idõtõl függõen megy végbe :) Például aszem már említettem a fényelektromos effektust :) Ott a fény AZONNAL 0(zero) secundum alatt lépteti ki az elektronokat. Azonkívül az idõ lehet reverzibilis, mint a részecske anti-részecske annihillációkor(megsemmisüléskor). Egy elektron a pozitronnal való találkozáskor az idõben visszamegy, csinál valamit(amit mi nem tudunk mit) és fotonok keletkeznek a folyamat eredményeként. A relativitast nem is kel emlitsem, mindenki tudja. Ezzel megint azt szeretném én neketek kihangsúlyozni, hogy szerintem a természetben a folyamatok nem az idõ abszolut függvényei, az idõ is csak egy paraméter, van ahol nem játszik közbe, és nekem az a véleményem hogy más folyamatok(az idõtõl függetlenek) végtelen sebességgel játszódnak le.
    Mint ahogy mikike is jol tudja a #293-ban hogy semmi sem áll, mert az atomok részei is állandóan mozognak, igy a puma #282-es fejtésébõl ki lehet hagyni azt az eshetõséget hogy van ami csak úgy áll(de különben igaza lenne) csak renault clio kavar be azzal hogy van aminek nincs oka(okozoja) akkor igen lenne az a verzió hogy van álló oktalan, de ilyenre egyetlen példa sincs, bármit csak nézünk is,az is csak úgy lehet hogy a fény eljön a szemünkig. Az is hozzátartozna a "logikai keptelenseg" -hez hogy az ok-okozat lancnak valahol is szakadasa legyen.
  • Nuki
    #300
    Azért, mert különböző mennyiségű energiák vannak egy testben, még ha nem is látod őket.
    Például:
    Az atommagban a protonok folyton nyomnák szét egymást, amit a neutronok mennyisége csökkent.
    A protonok és elektronok rendelkeznek töltéssel, ez is egy fajta kölcsönhatás, ez is energiával jár.
    Egy elektron nem maradhat egy helyben, mert túl sok helyről kap 'lökést'.
    A gravitáció ugyanúgy hat az atomokra és még az annál kissebb részecskékre is.
    Energiát kaphatnak úgy a részecskék, ha az abszolút nulla foktól (0 kelvin) különböző hőmérséklettel érintkeznek. Egy részecske természetes tulajdonsága hogy minnél magasabb hőmérsékletű, annál gyorsabban végez mozgást.
    Enerigát kaphatnak úgy a részecskék, ha meglökik őket (más részecskék).

    Szóval számos módon folyhat az energia egy testben, ami nem látszódik rajta. A részecskék nem tudnak energiát tárolni, ezért abban a pillanatban, amint energiához jutnak, valamilyen úton módon azt leadják.

    Például elkezdenek gyorsan mozogni (gyakorlati példa: meggyújtod a gáztűzhelyet, és hőenergiát adsz át egy testnek [lábos levessel], ami ettől felmelegszik).

    Érthető voltam?
  • mikike
    #301
    nem
    de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak
    legalábbis nem tudnád pontosan definiálni azokat a fogalmakat, amiket használtál
    és a miértekre sem tudnál válaszolni

    de nem is azt akartam, hogy megmagyarázd, hanem, hogy felfogd, mennyire csalóka az érzékelés

    egy halom (tulajdonképpen) semmiből álló, vagyis inkább gyorsan mozgó dolgot, egy álló, kemény valaminek érzékelsz
  • Nuki
    #302
    Najó, akkor mondom olyan példával is, amit nem csak ISKOLÁBAN tanulhatsz meg ha véletlenül odafigyelnél kémiaórán, és nem a padban olvasnád a mórickát.

    Tudod mi az az atom ugye? (segítség)
    Itt láthatod hogy ennek a mérete 10-100pm között van (pikométer, ez már középiskolai tananyag, vigyázat).
    Tanultad, hogy ezek kis mozgást végeznek. Mit jelent ez? Annyit hogy ha az atom, méretének 100%-át elmozogja, és vegyünk egy nagy atomot (ami ugye atommag + elektronhéjak) az 100 pikométer, és annak a 100%-a 200 pikométer. Ha az egész atom elmozdul, netán egy egész molekula elmozdul, pl, egy Xe atom, ami fellelhető a levegőben (függvénytáblázat, wikipédia ami tetszik), nem feltétlenül veszed észre.
    Vegyünk (naggyából) bármilyen szilárd anyagot. Az emberi szem számára is igen nehezen vehető észre, ha például 0,1 mm-t mozdul el valami. Még nehezebb ha 0,01 mm-t, pedig még csak tíz a mínusz ÖTÖDIKEN. Gondolj bele mekkora méretű ha egy egész ATOM mozdul el ennyit(pl 100pikométer). Pedig csak feltételeztem egy irreális számot, ami az egész atom méretéhez képest 100%... Ha ez sem elég, gondold végig hogy ez csak egy ATOM, ami ugye áll egy atommagból(1 FEMTOméter) , és elektronhéjakból. Nézd meg a méreteit, és a tömegeit az atom részeinek. Egy elektron tömege és mérete az atommagéhoz képest elhanyagolható, még akkor is, ha egy 92-es rendszámú Urán atomról beszélünk, ahol azért már 92db elektron van.

    Igen igen, most jöhetnétek azzal hogy hát egy mol atom, az 6x10 a huszonharmadikon. Oké, legyen.
    Látsz egy kupac finoman sugárzó uránt. Ebben mozognak a részecskék, vadul. Mégsem akar elmászni. Az atommag (amiben megegyezünk remélem hogy az egész atomból CSAK az 'látható') rezgőmozgást végez. A rezgőmozgást remélem nem kell definiálnom neked: egyszer itt, egyszer ott. A másodperc törtrésze alatt, a méter törtrészét elmozdulja, és már megint a másodperc törtrésze alatt már máshova megy, és ez így megy tovább.
    Ilyen körülmények között ne csodálkozz hogy nem látod.

    Ja, és csak annyit, hogyha tudnád mi az a kémia (mert ott ugye ezeket elmagyarázzák, csak a következtetéseket nem vonják le neked, mindezt első órán, mert enélkül nem-nagyon érthető minden tökéletesen) akkor nem írnál ilyet hogy: "de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak"
    Mert attól még hogy te nem érted, nem jelenti azt hogy más sem érti ;) Érted?
  • mikike
    #303
    nem
    még mindig nem értem

    de úgy látom te se érted, én mit akartam mondani
    és nem is nagyon érdekel

    én viszont hajlandó lennék megérteni, amit mondasz, de akkor válaszolj nekem néhány kérdésre:
    valójában mi az atom? miből van? miért mozog állandóan? mik azok a bigyók körülőtte? és miért mászkálnak el tőle? néha meg miért nem?
    hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?
    ...
  • clio1616v
    #304
    Erre mondom hogy nem mindennek van oka, csak annak amit az ember tesz.
    Feltételek lehetnek de az nem azonos az okkal.
  • mikike
    #305
    én meg erre azt mondom:
    az, hogy nem tudsz valamiről, nem jelenti azt, hogy az nincs is (pl. ok)

    (kivéve, ha nincs idő)
  • clio1616v
    #306
    Viszont ha valamiről tudsz hogy van, az nem jelenti azt hogy tényleg van.
  • mikike
    #307
    ez is igaz
    de valamiféle következtetést mégis le kéne vonnunk
  • clio1616v
    #308
    semmiben nem lehetsz 100%ig biztos...
  • mikike
    #309
    ez is igaz
    de te mégis kettős mércét használsz

    azt állítod, hogy minden amit ember tesz, annak oka van
    másnak nem biztos
    holott, mivel az összes embert nem ismered, csak magadat, tehát lehet, csak annak van oka, amit te teszel

    viszont én fordítva gondolkodom
    abból következtetek, amit ismerek és azt analóg módon használom az ismeretlenre is
    vagyis, ha az én tetteimnek oka van, minden ember tettének oka van
    ha valami először tervezéssel jön létre, minden tervezéssel jön létre
    OK és OKozat
    ebben sziklaszirádan hittem
    és még most is így van
    (egyedül a kreativítást és mondjuk az OK nélküli szeretetet nem tudom besorolni)

    ami összezavar, hogy mi van, ha nincs idő?
  • clio1616v
    #310
    Én azt mondom, hogy amit az ember okkal tesz az okkal történik.
    Pl ok nélkül is lehet autót vezetni.
  • mikike
    #311
    én ebben nem hiszek
    mondanál erre példát?
  • clio1616v
    #312
    ok nélkül is fel tudok venni egy követ és eldobni... pl
  • mikike
    #313
    példát plz

    mert én erre azt mondom:
    ezt azért teszem, mert kedvem van hozzá
    és ez már ok
  • Nuki
    #314
    Olyan emberrel vitatkozzak a költészetről aki nem tud olvasni? Körülbelül most úgy látom ez a helyzet.

    Najó kezdjük:

    Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.

    Részecske: gyújtőfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is.
    Rész+kicsinyítő képző, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtőfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlősök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyűjtőfogalmat.

    Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különböző kísérletekkel bizonyítható, hogy
    elemi részecskékből áll.
    Az atom kívülről elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévő POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.


    Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom:
    Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhőből, stb... ez kémiatanár függő, ki-hogy hívja).

    Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.

    Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelősek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit.
    Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínűséggel előfordulnak.
    Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN.
    Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik.
    Ebből legyen ennyi elég.


    Most jöjjön az atommag.
    Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik.
    Ez áll protonokból és neutronokból.
    A Protonok POZITÍV TÖLTÉSŰ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplő elemről beszélhessünk.
    A protonok száma határozza meg az ANYAG MINŐSÉGÉT.
    (például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29)
    mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra.
    Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom őket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahőmérsékleten, más szín, stb...)
    Mondtam a protonok Pozitív töltésűek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot.
    Erről ennyit.

    "A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.

    "A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.

    Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?"
    ezt a gyakorlati példát mutatom.
    Nézel fölülről egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten).
    Látsz sok embert, nagyon sok helyről, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra.
    Ugyanez jellemző minden elemi részecskére.

    Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.






  • Locutos
    #315
    Mindenre van magyarázat. Ez következménye az ok-okozat láncolatnak. A te kérdéseidre is tudjuk a választ mikike :) Még mélyebben is mint ahogy benned felmerül a kérdés :) Te azt kérdezed miért mozognak úgy az elektronok, miből vannak az elektronok(és más részecskék). Nos az elektronok, és mint más részecskék a mikrovilágban kaotikusan viselkednek. Nem lehet tetszőleges pontossággal meghatározni a helyzetüket, statisztikus véletlenszerűség jellemzi őket. Csak valószínűséget lehet mondani hogy egy térrészben mekkora valószínűséggel fordul elő egy részecske. Mai napig is a fizikusok nagy része úgy tartja hogy ez a káosz nemmegfejthető, de szerintem akik kicsit jobban benne vannak a részecskefizikában és túl tudnak látni a mikrovilág alaptörvényein talán belátják hogy még rengeteg mindenre kell magyarázatot lelni. Ami biztos az ok-okozat láncolat, és hogy esélytelen hogy valahol szakadása legyen. Ezért világos hogy annak ellenére hogy ma a részecskéket egy kaotikus statisztikus leírással tudjuk csak lírni az attól még más törvények oka miatt veszi fel azokat az állapotokat.(tehát determinisztikus csak mi nem tudjuk meghatározni)

    És egy rövid összegzés a jelenlegi részecskefelépítési tudásunkat vagy hogy mondjam
    Részecske -> Kvarkok -> glüonok (-> hurokok)
  • Nuki
    #316
    Hozzáteszem ezt így külön:
    ezt nem én találtam ki, hanem nálam SOKKAL okosabb emberek.
    Én hiszek nekik, ezt tanulom.
  • patiang
    #317
    Nagyon frankó, tömör leírása a lényegnek. Gratula!

    Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem minden atom stabil, hiszen az elektronok lehetnek instabilak is az atommaghoz viszonyítva, s valamely külső behatás révén létrejön az áramlásuk.
  • Nuki
    #318
    Ne keverjünk bele speciális dolgokat, egyenlőre emlékezzen mindenki az alapokra. :)

    (ahhoz képest hogy ez időről való elmélkedés topik:D )
  • BREMBO
    #319
    Egy ideig azt hitték lapos a föld, meg hogy a Nap kering a Föld körül.

    Aztán ez megváltozott.
  • Nuki
    #320
    Tudom, régen azt hitték hogy az atom oszthatatlan, aztán kiderült hogy mégsem.
    Ma már tudják, hogy NEM az elemi részecskék a legkissebb részecskék (proton, elektron, neutron), de ezeket nem akartam belekeverni, mivel ezek már kissé atomfizika-szagúak, és ezt már nem látom át annyira mint azt a részét, amivel a kémia foglalkozik.