6682
Önbizalomhiány
  • Hörnchen
    #6401
    A "testi" hibák kezelhetők. Pláne amit Te is leírtál, akartad megtetted. Ez azért jókora "dopping" az önbizalomnak. De én a belső, tulajdonságbeli hibákról írtam. Van amit azok közül nem lehet kijavítani, csak enyhíteni esetleg.
  • Retsu
    #6400
    Ez is 1 "megoldás", hogy előtérbe helyezni a jókat. De attól függetlenül törekedni kell arra, hogy a gyengéinket megerőítsük. Csak 1 személyes példa: nekem 19 éves koromig közepes gerincferdülésem volt, gyenge hátizomzattal társulva. Persze gyógytornáztam, de eldöntöttem magamban, hogy ennél jóval többre vagyok képes. Elkezdtem súlyokkal edzeni, ma már a hátam az egyik legerősebb testrészem. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy még mindig nem 100%os a gerincem, de azért azt hiszem ahhoz képest ez nem olyan rossz eredmény. Szóval bár igaz, hogy mindenki törekedhet arra hogy a jó tulajdonságait mutassa, azért igyekezzünk javítani a hibákon is!
  • Hörnchen
    #6399
    Kijavítani ki lehet a hibát, de tökéletes sosem lesz az ember. Úgysem lehet mindenkinek megfelelni, ezért mondom, hogy először magunknak kell megfelelnünk. Ha észreveszi az ember magában a jót és szépet, talán sokkal egyszerűbben fogadja el magát olyannak amilyen. Ha pedig rágörcsölünk a hibákra akkor annak önbizalomhiány a vége. Mindenkiben van szép és mindenkinek vannak jó tulajdonságai, miért ne lehetne inkább ezeket előtérbe helyezni a hibák helyett?
  • tigerbácsi
    #6398
    helló! hagy kérdezzem meg hogy szentivánon laksz e?

    és bocs az offért.
  • TothLaci
    #6397
    Támadt egy ötletem...
    hmm..
  • Tibi7
    #6396
    Nekem volt egy komoly 2.5éves kapcsolatom. Nem volt a csaj tökéletes, legalábbis nekem nem pont az ideálom volt, de jól megértettük egymást, és nem szégyelltem azért vele mutatkozni. Gondoltam ha más nem, tapasztalatgyűjtésre jó lesz. Végül több mint 2 év lett belőle. Aztán közben megismerkedtem egy csajjal, nagyon sokáig jóba voltunk, kedveltük egymást, és egy idő után éreztem h ő az akit keresek. "Váltottam" rá. Ez a csaj álmaim nője, gyönyörű, az ideálom. DE! Én nem gondoltam h képes leszek egy ilyen csajt valaha is összeszedni, pedig nagyon akartam, próbáltam úgy formálni magam,h több esélyem legyen egy ilyen nő megszerzésére. És lám, csak türelmesnek kellett lenni, és az idő mindent elintézett. Szóval nem kell itt parázni, egyszer mindenki megkapja azt amit keres, csak hinni kell benne és magunkban. Sosem szabad feladni!
  • TothLaci
    #6395
    Nekem már felfordul a gyomrom az egésztől...
    Miért is kellene magamban észre venni a szépséget, ha vannak hibáim.
    Hogy soha ne tudjam kijavítani a hibáimat?

    Az én ideális elvárásom: a tökéletesség.
    Gyakorlatban csak a jót, vagy a nagyon jót tudom megközelíteni egy területen belül jó sok idővel.
    Én sajnos marhára töketlen vagyok, és velem együtt jó páran.
    Nekem bárki lehet a haverom, aki úgy összességében nem éri el a kritikus! szintet. De a szerelemnél már más a helyzet... Kevés az a lány, aki nekem megfelelne, és bizony valszeg soha nem is fogom megtalálni. Mert mindig van valami, valami rossz. Konkurencia, komoly párkapcsolat, barátok/barátnők nem éppen pozitív véleménye, média, trendi csávók... pfff...

    Úgy vagyok vele, hogy ezt az önbizalomhiányos/vagy éppen csajos témát lezárom, megpróbálok talpra állni, aztán valahogy élni... :S
  • NessieGraf
    #6394
    Látom, megérkeztünk az egyik legfontosabb kérdéshez a kapcsolatok terén. A szépség témához. Azért érdemes elgondolkodni rajta, mit tartunk, látunk szépnek?

    Két történet hozzá:

    1. A buszon utazva láttam egy fiút (akkor még az volt). Nem volt szép. De az első gondolat az volt: ő kéne nekem. Aztán leszállt. Én meg máshol. Hosszú történet, de volt benne ismerkedés, együttjárás, szakítás, baráti kapcsolat (ebben a sorrendben). 37 éve ismerjük egymást.

    Amikor a nagymamám először meglátta, sírva fakadt. Utólag mondta: Ilyen csúnyát is ritkán látott. Érdekes módon minden barátnőm rástartolt.

    2. Egy házibulira állított be két pár. Az egyik fiú úgy nézett ki, mint aki egy reklámújságból jött hollywoodi színész. Ez az érzés pont addig tartott, míg oda nem jött bemutatkozni. Akkor sajnos megszólalt. Nem lett volna szabad.

    Egészen biztos vagyok benne, hogy kettejük közül a második volt a "csúnyább". Mert szerintem a valódi szépség a külső megjelenés, a belső harmónia és a kisugárzás együtt.

    Látom sokszor a neten lányok fotóit is. Rengetegen gondolják: hú de jó nő! Én meg egy olcsó szakadékot látok legtöbbször ilyenkor.

    Érdemes talán ezen is elgondolkodni.
  • Hörnchen
    #6393
    Pontosan itt kezdődik. Először el kell fogadni saját magunkat. Ha ezen túlesik az illető, máris nagyobb önbizalommal fog rendelkezni. Nem azt kell csak észrevenni, hogy milyen hibáink vannak, hanem észre kell venni a szépet magunkban, mint külsőleg, mint belsőleg és arra kell hangsúlyt fektetni.Mert ugye hibátlan ember nincs, csak jól kell a hibákkal "játszani". Az emberek azt látják meg belőlünk amit látni engedünk. A csajozás témához meg annyit, hogy nőknek kell egyfajta biztonságérzet, ha önbizalma nincs az embernek, akkor biztonságérzetet sem ad. Minden itt dől el. Szerintem.
  • Rundstedt17
    #6392
    Szerintem is,én azt tudom mondani hogy ha valakinek önbizalomhiánya van az okot szüntesse meg.

    Másrészt meg hülyeség ez a csúnya/nem szép/szép mindenkinek van elvárása szóval egyén függő hogy kinek mi,jah és a sok hülyének akik azon sápítoznak hogy miért nem jön be se annak se ennek,elsőként saját háztályékon keressék a problémát és ne a világba vagy másban.
  • salsoul
    #6391
    Szerintem az ember előbb általánosan tegye rendbe magát és utána már probléma nélkül fog tudni csajozni, ha akar.
  • Retsu
    #6390
    Próbálkozni lehet persze, hátha bejön. De csak erre nem lehet alapozni, főleg hogy nem egészen így van hogy "kicsivel szebb a lány", jöhet a next levelXD Nem is olyan rég vagy itt, vagy 1 másik topicban ki lett tárgyalva, hogy a csúnyább csajok is válogatnak keményen, az elvárásaik az egekben vannak. Nekem is egyik volt tanárnőm finoman szólva nem volt vmi jó bőr, de hallottam, mikor 1x beszélgettek barátnőjével hogy a fickó ronda, nem kell neki. Először magába kellene néznie mindenkinek, aztán ha minden klappol, lehet válogatóst játszani.
  • salsoul
    #6389
    És beválik?
  • TothLaci
    #6388
    Ha senki, akkor mondom az egyik megoldást:
    Először is keressetek magatoknak olyan lányokat, akiktől nem ijedtek meg.
    Tanuljátok ki, szerezzetek tapasztalatokat. Ha hallgattok rám, valszeg lesz egy kis rutinotok, tapasztaltabbak lesztek. Aztán ha vége egy kapcsolatnak, a következőnél már legyen kicsivel szebb a lány, és így tovább.

    És nincs benne semmi pofátlanság, ha se ti, se a lányok nem akartok hosszú kapcsolatot. Valahol el kell kezdeni...

    Én ott kezdem el, hogy ha látok olyan lányt, akinek (eleinte, vagy utána is) tetszek, engedékenyebb leszek. Eddig nem ez volt rám a jellemző.
  • salsoul
    #6387
    Igen-t kell mondania a jelenlegi érzéseire, amik elől menekülni szándékozik, sőt bele kell mennie átélnie amennyire csak lehet, és megnéznie, hogy pontosan mire akarja érzése rávezetni.
    Ehhez nyílt őszinteségre és tartásra van szüksége önmagával szemben.

    Én semmilyen más helyes utat nem ismerek.

    Az elterelő és elfedő műveletek az én esetemben nem jöttek be, csak elodázták a gondot, ami a háttérben ráadásul mindig csak akkumulálódott...

    A mi szempontunkból lényegtelen, hogy pontosan mi történt.
    Úgyis csak félreértenénk, félreválaszolnánk.
  • NessieGraf
    #6386
    Szerintem ott az ego körül lehet a gond. Sokan annyira csak magukat látják, hogy nem veszik észre időben, ha valami már nem stimmel.

    Egy alapos önvizsgálatot javasolnék, ha kell, sírás-rívással, de társaság nélkül. Az után lehet javasolni egy beszélgetést. Ahol megkérdezheti a lánytól, hogy miért? Aztán csendben, beleszólás nélkül, figyelmesen meghallgatni a választ.

    Ez akkor is hasznos, ha nem lehet visszacsinálni a dolgot. Hiszen a következő kapcsolatra készít fel akkor.

    Az meg már igazán egy másik kérdés, hogy az ego csak egy kicsi morzsa a valódi ÉNhez képest. Utóbbi viszont megérdemli a megismerést és a fejlesztést is.
  • berlinboy6329
    #6385
    Akkor szerinted mit csináljon?Nem írtál semmit...Fel csak nem akaszhatja magát...Asse tudjuk,miért szakitottak...Ha megcsalta a lányt,akkor ugy kell,neki,ha a lány cslta emg akkor emg nem érdemli meg,ne sirjon,ha meg egyszerűen elmult a szerelem,akkor ez van ebbe bele kell törődni,el kell vonni a figyelmet a témáról,Nem Ő volt akkor az igazi,van még annyi csaj a világon,hátha megtalálja magának az igazit egyszer...
  • salsoul
    #6384
    ez csak tűneti/kábító kezelés és semmilyen probléma/gond nem oldódik meg tőle
  • 89
    #6383
    kösd le magad, én például sokat buszozgatok meg kirándulok mikor jön egy ilyen időszak...csináld amit szeretsz, míg el nem felejted (meg azután is xD)...tanulj és/vagy dolgozz, az is sokat tud segíteni, meg persze a beszélgetések a barátokkal..."ennyit tudok mondani...kérem kapcsolják ki" xD
  • Barnabyka
    #6382
    Hali. Azért írok ide, mert dilidokihoz nem akarok fordulni, de nem tudom mitévő legyek. Sokan mondták már rám azt is hogy "Ha az egodról a iqdra zuhannál belehalnál"(ezt nem azért mert olyan hülye lenék hanem igenis egoista ember vagyok felvállalom.) De most nagy gondban vagyok nemtudom mit tegyek. Minap barátnőmmel minden megszakadt, pedig életem legboldogabb időszaka volt. És már hiányzik az a kor. Lelkileg összetörtem, és erre most jönnek a családi-anyagi gondok. Mit lehet ilyenkor csinálni?...Elmegyek haverokkal bulizni,iszogatni, de ennyi annyi időre kapcsolok ki, ahogy hazaérek megint egyből képes vagyok magambaroskadni.
  • Dynamic
    #6381
    Minden rosszindulat nélkül, nekem az a furcsa a lenti történetben, hogy legalább 6(!) évig állandóan együtt voltak(legalább ennyi évet ölel fel a sztori), miközben folyamatosan egymásba voltak habarodva, és nem látta egyikőjük sem a jeleket, egyik sem mert közeledni, se egy apró próbálkozás...semmi. Ennyire szerencsétlen nem lehet két ember.
  • salsoul
    #6380
    Ha meg szeretné osztani, meg szeretné beszélni akkor azt fogja tenni, és nem naplót fog írni.
  • chhaya #6379
    Hát attól függ miket ír. Én általában csak időeltöltésnek írogatok, nem is túl gyakran, és nem is érzelmekről vagy világmegváltó gondolatokról... szóval csak azt, hogy mi történik a mindennapokban, a hozzájuk kapcsolódó benyomásokra már pár sor alapján is emlékezni szoktam. Szóval ha az a csaj sem írt semmi világrengető vagy titkos dolgot, akkor akár oda is adhatta elolvasni, miért ne. De ha pl. neki könnyebb leírni az érzéseit, mint elmondani, akkor is talán.
  • Fbn Lx
    #6378
    Kivéve, ha az illető ezzel segítséget vagy tanácsot kér, olyan dolgok vannak benne, amiket meg lehet beszélni, vagy csak egyszerűen meg szeretné osztani ki nem mondott gondolatait. Mindenki másért vezet naplót. Igazából ez közel sem olyan lényeges kérdés, mint amilyennek gondolják. Ha megosztja, megosztja.
  • salsoul
    #6377
    bármire >>> bármit
  • salsoul
    #6376
    Nos szerintem a napló mindenkinek a magánügye ami nem tartozik az irón/tulajdonoson kívül senki másra. A napló nyílt és teljesen őszinte kísérlet, rendezés, elszámolás, gondolkodás, dolgok tisztázása önmagunkkal, mindenféle vázlat, provizórium.
    Amiben semmi olyan nincs amiből egy másik fél bármi döntőt levonhatna, amiben semmi olyan nincs amire bárki bármire építhetne.
  • Fbn Lx
    #6375
    ez lenne a normális, mert az azt jelenti, hogy a csajnak nincs titkolni valója, megbízik benne, ezért mindent szívesen megoszt.
  • Steve Q
    #6374
    *mármint neki
  • Steve Q
    #6373
    Egyik barátomnak a barátnője megengedte, sőt direkt kérte, hogy olvassa el a naplóját. Ez normális? Csak kérdem.
  • chhaya #6372
    Jó dolog visszaolvasgatni pl.
  • Steve Q
    #6371
    Végülis, jah :D
  • NessieGraf
    #6370
    Biztosabb, mint a Cavinton. :D
  • Steve Q
    #6369
    Vannak, akik meg kifejezetten szeretik. Bár nem értem, miért.
  • NessieGraf
    #6368
    Azzal együtt, hogy sose írtam naplót, nem díjaznám, ha valaki olvasgatná. Főleg ha olyan, aki barátom, vagy még közelebb áll hozzám.
  • sz4bolcs
    #6367
    Mert te is arra a videóra reagáltál.
  • Steve Q
    #6366
    Bocs, de ezt a történetet mintha már olvastam volna valahol máshol, mert minden szava ismerős.
  • AC2
    #6365
    Mér nekem írod? :D
  • salsoul
    #6364
    Fel kell nőni szellemileg, érzelmileg ;)
  • Fbn Lx
    #6363
    az enyémet nem
  • cucma
    #6362
    dehogynem! bizalom=0