45
-
tompka #45 SIKERESEN FÖLDET ÉRT!!! -
BiroAndras #44 "Na most ugye számba véve az eddigi 2 katasztrófát, ami ugye a szilárd gyorsítók miatt illetve a lepotyogó szigetelő darabok miatt következett be, ezek a katasztrófák nem történtek volna meg!"
Mindkét baleset elkerülhető lett volna.
A Challenger esetében egy ismert, alaposan dokumentált problémáról volt szó, pontosan tudták, hogy nem lenne szabad olyan hidegben felküldeni.
A Columbia esetén is tudtak róle, hogy megsérülhetett, de nem tudták ellenőrizni, és nem volt mentési terv ilyen esetre. Mindkettőre illett volna felkészülni, hiszen egyébként is sok dolog miatt megsérülhet az űrsikló. -
BiroAndras #43 "Csak halkan jegyzem meg, hogyha ezek a leszakadó szigetelődarabok ilyen általánosak a kilövéseknél, nem lehetséges, hogy pl. a Columbiánál szabotázs történt és nem baleset volt?"
A felszállást sokkal könnyebb szabotálni. Elég egy egy apró, utólag kimutathatatlan hiba, és szép nagy tűzgolyó lesz a gépből.
Egyébként a szigetelő darab leválása és szárnynak csapódása jól látható a videókon, és a tesztek alapján az ütközés olyan sérülést okoz, ami konzisztens a baleset előtti másodpercekben kapott adatokkal. -
BiroAndras #42 "A Shuttle eléggé elbaltázott kialakítása két dologból jött össze"
Kezdjük azzal, hogy a hidegháborús verseny miatt az űrbe jutáshoz a leggyorsabban kifejleszthető technológiából indultak ki, az ICBM-ekből. He nem lett volna a verseny, akkor a lassabb, de minden más szempontból előnyösebb úton haladtak volna tovább, és a SpaceShipOne-hoz hasonló rendszert fejlesztettek volna ki (lásd X-15). -
llax #41 Felszállás közben minimális a hőterhelés. Csak nézd a nagy üzemanyagtartályt, az az orbitális sebesség eléréséig az űrrepülőn van. Annak nincs semmi hővédelme, a rajta lévő szigetelőhab más célt szolgál. -
llax #40 Szerintem el kellene olvasnod azokat a neten fellelhető cikkeket, amiket a felszállás és a megsemmisülés között adtak ki.
Foglalkoztak a problémával, még a hadsereg segítségét is kérték (radar) a vizsgálathoz, de nem tudták bizonyítani a sérülést. De az ellenkezőjét sem. Végeztek szimulációkat, de csak utólag derült ki, hogy a szoftver pontatlanul számolt... Űrsétára alkalmas szkafander nem volt a fedélzeten (mivel nem is terveztek űrsétát), tehát maguk az űrhajósok sem tudták megvizsgálni a gépet. Kockáztattak, vesztettek.
De az is lehet hogy a "bennfentesek" tudtak a sérülésről... De hiába tudták, nem tudtak volna semmit tenni!!! Miért???
Olyan pályán keringett, amiről nem tudott volna átmenni az ISS pályájára (az OMS hajtóművek számára nincs annyi üzemanyag, hogy a pálya szögét jelentős mértékben módosítsák). De ha ez lehetséges lett volna, a Columbián akkor sem volt (soha) dokkolószerkezet. Tehát kb. 1-2 hetet tudtak volna ott maradni, előbb-utóbb elfogy az oxigén, a víz és az élelem, elogy az üzemagyagcellákat tápláló oxigén és hidrogén (áram és ezzel együtt irányítás és kommunikációs kapcsolat nélkül maradnak). Ennyi idő viszont kevés arra, hogy másik űrrepülővel értük menjenek... Egy nem tervezett indításhoz rohamtempóban is több mint egy hónap kell...
-
Nielx #39 "Azt tudták, hogy vmi nekicsapódott a szárnynak. Sérülésről nem tudtak."
És ezt el is hiszed? Én nem. -
mrzool #38 " a hőterhelés (nemtudom mekkora, de van) további károkat okozhatott, a sérült részen beáramló hő miatt. "
Majdnem két nagyságrendi különbség van a fellövésnél és a légkörbe lépésnél tapasztalható hőterhelés között. Szóval van vmi konkrét adatod, vagy csak találgatsz?
"Erről a sérülésről pedig tudtak a NASA nál"
Azt tudták, hogy vmi nekicsapódott a szárnynak. Sérülésről nem tudtak. -
Nielx #37 "Hogyhogy a felszállás miatt lett súlyosabb? A felszállás során keletkezett a sérülés. Ha pedig nem tudtak róla, akkor ugyan mit tehettek volna?"
Arra gondoltam, hogy ha a leszakadó darabka megsértette a szigetelést akkor ezután a hőterhelés (nemtudom mekkora, de van) további károkat okozhatott, a sérült részen beáramló hő miatt. Erről a sérülésről pedig tudtak a NASA nál, mégsem tartották annyira komolynak, hogy bármit tettek volna, és nyugodtan megkezdték a viszatérést a földre. Mi olyan érthetetlen ezen? -
mrzool #36 "1. Felszálláskor is nagy a hőterhelés tehát ki sem juthatott volna az űrbe."
Ugyan mekkora is az a hőtermelés? Nyilván konkrét számaid is vannak, nem csak tippelgetsz, ugye?
"2. Ha ki is jut az űrbe, de az amúgy is súlyos sérülés még súlyosabb lett a felszállás miatt, akkor annyira még a NASA-nál sem hülyék, hogy nagy nyugodtan megkezdik a visszatérést, lesz ami lesz alapon. "
Hogyhogy a felszállás miatt lett súlyosabb? A felszállás során keletkezett a sérülés. Ha pedig nem tudtak róla, akkor ugyan mit tehettek volna?
"Ezekből a dolgokból arra lehet következtetni, hogy nem volt semmilyen probléma a géppel felszálláskor ami ilyen balesetet okozhatott volna, és ezt a NASA nál is tudták."
Pontosan, felszálláskor nem volt baj. Közben keletkezett. Nehéz megértened? -
Nielx #35 A hivatalos verzió szerint a NASA nál végtelenül felelőtlenek és ostobák voltak (lehetséges), az én verzióm szerint pedig nem tehettek semmiről mert visszatéréskor merénylet történt. Ez sem valószínűtlenebb dolog figyelembe véve a körülményeket. -
Nielx #34 1. Felszálláskor is nagy a hőterhelés tehát ki sem juthatott volna az űrbe.
2. Ha ki is jut az űrbe, de az amúgy is súlyos sérülés még súlyosabb lett a felszállás miatt, akkor annyira még a NASA-nál sem hülyék, hogy nagy nyugodtan megkezdik a visszatérést, lesz ami lesz alapon.
Ezekből a dolgokból arra lehet következtetni, hogy nem volt semmilyen probléma a géppel felszálláskor ami ilyen balesetet okozhatott volna, és ezt a NASA nál is tudták. -
llax #33 Csak abból 4db.-ot használt a Buran felemeléséhez.(más terhekhez volt 2 és 6 db.-al tervezett változat is) Azok kb. akkora méretűek, mint az SRB-k. Tehát összesen kétszer akkora méret. -
#32
"Nagyobb lenne." Hát az Energia rendszer folyékony hajtóanyagú rakétái nem nagyobbak, egyébként ezeket a rakétákat használják a Zenit rakétákon is első fokozatként. -
dez #31 Jó, hát akkor elektromosan olvasztanák le. Csak meg tudnák oldani, ők a NASA. :P -
#30
Semmi, ugyanis olyan ritka a légkör, hogy nem tudja annyira lelassítani a darabot az űrrepülőhöz képest, hogy kárt okozzon. Felszállásnál még sűrű, ha leválik szinte rögtön megáll a levegőben, de a sikló az megy tovább :) -
#29
Ugyan ezen a szájton van egy későbbi oldal, ami azzal foglalkozik, hogy milyen pénzügyi megfontolások vezettek az ürrepülőgép végső koncepciójának elfogadásához.
Link
A Shuttle eléggé elbaltázott kialakítása két dologból jött össze:
- Ragaszkodtak egy olyan koncepcióhoz, ami szerint nagy tömegű és méretű eszközök szállítása mellett, jelentős személyzet szállítására is alkalmassá tette az orbitert. Ami méreteiben hatalmassá tette azt, miközben ezt a 2 eltérő feladatkört lehet, hogy olcsóbb és célszerűbb lett volna 2 különböző járművel megoldani. 2 eszköz kifejlesztésére viszont a politika nem biztos hogy adott volna pénzt.
- A lehetséges megoldások közül nem a legolcsóbban üzemeltethetőt, hanem a legolcsóbban megépíthetőt választották.
A két szempont priorizálása egy bonyolult veszélyes és drága berendezést eredményezett, ami a NASA jelentős forrásait emészti fel. -
llax #28 Nagyobb lenne. Csak gondold el hogy a nagy tartályból táplálkozó 3 SSME (főhajtómű) az össz tolóerőnek 17,5% adja. A többit a két SRB.
A teljes STS rendszer tömege és tolóereje közel áll a Saturn-5 rakétáéhoz. Az folyékony hajtóanyaggal ment. Az első fokozatnál 10m átmérő, 110m magasság, ehhez képest az STS rendszer "apró" méretű...
Nem lenne semmi baj a szilárd hajtóanyaggal, csak más konstrukciójú rakéta kellene. Ha egy darabból állna, akkor a Challenger ma is repülne (hasonló átégés előtte és utána is volt több esetben is, csak az nem érintette a nagy hajtóanyag tartályt)... Viszont egy darabban nem tudják a szállítását megoldani, na meg költséges lenne újat fejleszteni...
De ugyanúgy költséges lenne folyékony hajtóanyagú hajtóművet fejleszteni. Csak azt nézd meg, hogy az utóbbi 25 évben az amerikaiak nem igazán fejlesztettek olyat, hanem többségében a Pratt & Whitney által, orosz licensz alapján gyártott hajtóműveket használnak... A fejlesztés alatt álló Ares I rakétájuk (a szintén feljeszés alatt álló Orion személyszállító űrhajó hordozója) első fokozata tisztán szilárd hajtóanyagú lesz... -
#27
Pl itt van egy terv.
Szerintem ez azért jóval fejlettebb lett volna. Bár ez csak 3 tonna hasznos terhet vihetett volna 10 + 2 ember mellett.
Persze szerintem 10-20 tonnás cuccosokat (ami az Shuttle max terhelése) valszeg végül is olcsóbb rakétával fellőni, mint az ürsiklót használni hozzájuk.
Persze ha tovább lapozol a belinkelt szájton, akkor találsz még érdekes dolgokat (pl a nexus nevű egylépcsős újrafelhasználható óriás hordozó eszközt, ami majd 1000t-át lenne képes felvinni!);))) -
tompka #26 Egy kérdés? ha a szilárd rakéta helyett folyékonyt használnának,akkor milyen nagy lenne a rakéta? ugyan olyan lenne mint most? (nagyságra és szélességre) -
#25
Végül is jó ötlet, csak mondjuk az orról leszakadó védőhab meg esetleg szétverné a szárnyakat. Ha nem induláskor akkor visszatéréskor;)))
Ha egy 70 dekás cuccos 2X hangsebességnél elintézte a Columbiát, akkor képzelem mi lenne, amikor kb 8Km/s-el a légkörbe lép! -
dez #24 Meg aztán szerintem "fillérekből" kijönne egy ilyen olvadós hab borítás a kritikus részeken. Lehet, nem lenne túl szép utána a sikló (hacsak le nem ég teljesen párezer fokon), de a biztonság csak fontosabb. -
mrzool #23 "majd leszállásnál(!) az emiatti sérülés okozta a felrobbanást egyáltalán nem meggyőző"
1. Nem robbant fel.
2. Miért, szerinted ha nem a leszállásnál, akkor hol kellett volna előjönnie a pajzs hibájának?
3. Logikus gondolkozással hogy állsz?
-
dez #22 Nem a nagy tartályra gondoltam, hanem az űrsiklón lévő csempék védelmére. -
dez #21 Pl. a surlódástól, visszatéréskor. -
#20
Mivel a Columbián utazott az első zsidó űrhajós, asszem teljesen jogos a feltételezés is, legalább elméleti szintjén.
Ehhez tegyük hozzá, hogy pillanatokon belül kiadták, hogy nem szabotázs történt még a bizottság végleges jelentése elött. (Pedig akkoriban ugye marhára be volt sózva mindenki, még a maszületett barnabőrű csecsemőket is hónapokig csekkolták.)
Na most ugye ehhez képest éppen akkor tervezték megtámadni Irakot olyan indokokkal, amelyek közül egyik sem bizonyult igaznak.
Ha a "baleset" okairól szóló jelentés politikai nyomásra született és látjuk hogy ehhez képest szinte semmit sem tettek a feltárt okok megszüntetésére, akkor annak volt is indoka. Pl hogy ne mutatkozzon még sebezhetőbbnek az ország, vagy ne terelje el az esemény a figyelmet Irakról, hiszen valszeg ezt sem Szaddamék csinálták.
-
Nielx #19 "Végül is elmondható, hogy azokból a tényezőkből, amiket a Columbia bizottság feltárt nem sokat sikerült megszűntetni. "
Talán mert nemis akarták megszüntetni mert tudják, hogy nem azok okozhatták a balesetet. -
#18
Mivel a tartály az egyetlen nem visszanyerhető nagyobb elem, ezért nem fognak rá 100 milliókat költeni.
Végül is elmondható, hogy azokból a tényezőkből, amiket a Columbia bizottság feltárt nem sokat sikerült megszűntetni. -
Nielx #17 Lehetséges, hogy balszerencsék sorozta okozta valóban a balesetet, nem tagadom. Azonban számomra az a magyarázat, hogy egy szigetelő darabnak a leszakadása, majd leszállásnál(!) az emiatti sérülés okozta a felrobbanást egyáltalán nem meggyőző. Ugyanolyan lehetségesnek tartom a szabotázst a katasztrófa magyarázatára. -
#16
És mitől olvadna le? -
dez #15 Miért nem takarják le, vagy vonják be valami később leolvadó habbal azokat a részeket? -
llax #14 Rendszeresen szakadnak le, de legtöbb esetben nem találja el az űrsiklót. Ha mégis eltalálja, akkor sem mindegy hogy valahol súrolja, vagy szemből ütközik valamely részével. Szemből ütközni egyedül a szárny belépőélével tud (az áll olyan szögben), ott tud nagyon súlyos sérülést okozni. Ráadásul az egyik olyan pont, amelynek a legnagyobb hőtehelést kell elviselni. -
Nielx #13 Csak halkan jegyzem meg, hogyha ezek a leszakadó szigetelődarabok ilyen általánosak a kilövéseknél, nem lehetséges, hogy pl. a Columbiánál szabotázs történt és nem baleset volt? Legalábbis mint lehetőséget nem kéne elvetni. -
dez #12 Khmm, mindenki ezekről a barázdákról beszél, de mi is okozta őket: "A mérnökök szerint egy jégdarab a becsapódáskor megrongálta a csempét, a csempe darabjai pedig megkarcolták a mögötte lévő csempéket" - Tehát egy csempe összetörött v. letörtek belőle darabok... Ez nem fontosabb sérülés kicsit, mint pár karcolás? -
#11
Azért elég gáz. hogy egy ilyen 100 tonnás dögöt egy ilyen karcolás esetleg kicsinálhat. -
teddybear #10 "Az összekapcsolódás előtt az űrállomás legénysége által készített felvételeken az Endeavour hőpajzsának egyik csempéjén 19 négyzetcentiméteres barázda látható. A mérnökök szerint egy jégdarab a becsapódáskor megrongálta a csempét, a csempe darabjai pedig megkarcolták a mögötte lévő csempéket - mondta Shannon"
Itt látható a sérülés
A sérülés ténye nem kétséges, de egy karcolást nem lehet "19 négyzetméteres barázdának" nevezni. Szerintem legalábbis. -
#9
Most nem szigetelődarab, hanem jégdarab sértette fel. -
#8
Elötte is mindíg megsérült, csak lexarták, merhogy bírja az!
Lehetne, lehetett volna egy olyan hordozót csinálni ami teljesen áramvonalas és nem szilárd hajtóanyagú, hanem mondjuk kerozines, vagy hidrogénes mint a fő hajtóművek. De ez drágább megoldás lett volna.
Na most ugye számba véve az eddigi 2 katasztrófát, ami ugye a szilárd gyorsítók miatt illetve a lepotyogó szigetelő darabok miatt következett be, ezek a katasztrófák nem történtek volna meg! -
tompka #7 Miért nem tudják úgy megcsinálni a tartály hogy ne essen le rólla semmi? amióta újra megy sikló mindíg megsérült 
-
#6
Hopp ja kicsi hiba, mert akkor inkább ledobja a szilárd hajtóanyagú rakékákat :)
Űrreplülős cikkeknél meg inkább m/s-t kéne használni a sebesség leírására.