246
Ki melyikben hisz? Melyik irányítja az életünk? Vélemények, nézetekre vagyok kíváncsi!
-
#81
egy kép ahhoz amit irtam még tegnap -
#82
mi maga a kör? a definíciója micsoda? -
#83
egy kiragadott egység( az egyszerűség kedvéért nem mindjárt az egész életet vettem egységnek) ,itt egy viszonyitási alap amin követni lehet valaminek az alakulását. végülis egyikse kör hanem gömb (mégtöbb dimenzió esetén az annak megfelelő többdimenziósdolog) de csak a legnagyobb egységet mutattam gömbként.. -
#84
nem tudsz olvasni?
már leírtam az előbb -
#85
ezt nevezik sorsnak... -
kriszwells #86 Asszem írták, hogy ezt a kérdést is mint más hasonlót túlfilozofáljuk, végül is igen, lehet nem ér annyit, hogy ennyire belemenjünk vagy foglalkozzunk vele, mert hát senki se fogja megmondani a teljes igazságot (?). Az más kérdés, hogy vannak emberek akik szeretnek ilyeneken gondolkodni, mint pl. én, meg a többiek akik ide írtak... ennek örülök.
Nah, de akkor egy érdekes kérdés, hogy akkor mi értelme van annak, hogy megpróbáljuk megfejteni hogy a sors vagy a véletlenek (illetve azok a gondolatok) léteznek amiket eddig ide írtunk? Tudunk-e azzal bármit is kezdeni, most az életben (persze azon kívül hogy ha mondjuk megtudnánk változtatni akkor mit tennénk)?
-
Gabosh #87 Ha sors van , akkor benne van hogy megprobálod megváltoztatni.
Ha meg véletlen , akko tökmind1.... -
Gabosh #88 (mámint ezze arra utalok hogy ha sors nemlehet változtatni...) -
mate317 #89 Ez rossz kérdés, nem lehet rá válaszolni. Ha történik veled valami, honnan tudod, hogy ez előre meg volt írva vagy véletlen volt? Sehonnan, szal kár ezen gondolkodni. -
kriszwells #90 Végül is ennyiből igaz, ha rossz történik veled, nem az érdekel hogy ez a sors miatt van vagy csak a véletlen, ha nyersz a lottón, akkor is tök mindegy hogy melyik, nemde?:)
Ám, annyi van benne, amiért érdemes feltenni a kérdést, hogy ha valakivel rossz történik, akkor arra hogy reaál, a sorsnak tulajdonítja és így beletud törődni, ha nem akkor akár nem tud beletörődni, vagy mégis, ez érdekes. -
kriszwells #91 (Bocs, reaál=reagál, nem új szót alkotok csak elírtam!)
Meg feltennék egy újabb érdekes kérdést amire nagyon kíváncsi vagyok. Szerintetek mely emberek hisznek a sorsban és kik nem? Ez mitől függ? -
Gabosh #92 Hát ha vaki nyer a lotton ,s zerintem 1 idő után elgondolkozna hogy milenne ha nem nyert volna. Lehet több haverja lenne , me magába fordul sok pénz miatt . Lehet jobban élvezné az életet kevesebb pénzel . Lehet nemszokott volna rá drogra, piára stb. Lehet eladosodott volna ... -
kriszwells #93 Ha nyer akkor gondolkozik el hogy mi lett volna ha nem nyer? DE hát előtte amíg nem nyert addig tudta milyen, és csak kevés embernek adatik meg hogy nyerjen. Ha tényleg bekövetkezik az amiket írtál, akkor elgondolkozhat rajta, hogy ha nem történik meg akkor most nem itt tartana pl. de ez már sokkal később van, és akkor sem az izgatja, hogy most miért nyert. -
kriszwells #94 Inkább most gondolkozik el az ember ha nyerne a lottón, akkor mit csinálna vele :):):) -
#95
"egy kiragadott egység"
milyen fajta ez az egység bővebben?
"egy viszonyitási alap amin követni lehet valaminek az alakulását"
hogyan lehet vele követni az "alakulást"? -
#96
Része lehet az értelmi fejlődésnek... ill. következménye. az ember foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, mert magyarázatot akar találni rá -
#97
Ha van, akkor honnan tudod a sorsod? a Sorsba benne lenne az hogy minden ember minden esetben meg akarná változtatni?
Ha véletlen, miért lenne tökmindegy? Ha teveled történik valami véletlenül az mindegy? -
#98
a körülmények fajtájától, kombinációitól, stb függ -
#99
embertől (és körülményeitől) függ -
#100
én kissé kockafejűként látom a világot, de sokan, akik nem szeretnek matematikát látni mindenütt, ők is hamar elhihetik, a matematikai modellalkotás juttatta idáig az emberiséget.
az az érdekes kérdés, vajon a mi matematikánk alkalmas-e arra, hogy leírjuk vele a világunkat? a matematika, ami jelenleg egységes, axiómákon alapszik. a többezer éves fejlődése során sikeresen egészként lett megalkotva.
amiről hamarabb írtam (#70) érdekes kérdést vet fel és én ennek a mostani kérdés (sors vs. véletlen) eldöntésének a rendkívüli hasznát ebben látom:
Ha a világ olyan, hogy abban a történések szigorúan sorsszerűek, azaz CSAK egyféleképpen és MINDÍG UGYANÚGY játszódnak le ugyanazon kezdeti feltételek esetén, és EZT BIZTOSAN MEGTUDJUK, akkor a mai matematikánk NEM MŰKÖDIK MEGFELELŐEN. Ugyanis sok olyan matematikai modell van, aminek a pontos megoldásait nem ismerjük, vagy egy időpillanatról előre nem tudjuk a rendszer későbbi állapotát előre jelezni. Jelenlegi ismereteink ezt nem teszik lehetővé. Persze lehet, hogy két-három ezer év múlva csak mosolygunk, milyen nehéznek is gondoltuk manapság előre jelezni egy hétnél távolabbi jövőbe az időjárást. -
#101
"egészként lett megalkotva."
mit jelent hogy egészként lett megalkotva a matematika?
annak előrejelzése esetén, hogy hogyan fog lejátszódni a jövő teljes egészében, számolni kellene azzal is, amit pl egy adott ember hirtelen elhatározása visz végbe, vagyis azzal, amivel nem lehet számolni -
#102
mivel nem vagyok matematikus, jóhiszeműen feltételezem, hogy az axiómákra építve, tétel-bizonyítás módszerrel továbbépítve egyetlen bizonyított matematikai állítás sem kerül ellentmondásba egy más igazolttal. Ezért "egész" a matematika - attól függetlenül, hogy szerteágazó területei vannak.
Tudni BIZTOSAN, hogy a történések csak egyféleképpen játszódnak le az időben (sors), akkor a mai matematika:
a.) még nem jutott erre a szintre, hogy ezt megtegye (a hosszú távú előre-megmondást bármilyen rendszerre)
b.) már képes arra, hogy megtegye az előrejelzést, mégsem "tudja", azaz a matematika nem alkalmas a valóság leírására - tehát keresni kell másmilyet -
#103
a b.) lehetőség megrázó lenne
-----------
valszeg sokan tudják, hogy ötödfokúnál magasabbfokú algebrai egyenleteket a mai matematika módszereivel nem lehet megoldani. a dolog szépsége, hogy BEBIZONYÍTHATÓ, hogy a mai matematikai felkészültségünk nem teszi ezt lehetővé. ez nem azt jelenti, hogy ennyire buták vagyunk, hanem azt, hogy olyan matematikát alkottunk, amelyben ILYEN ESET ELŐFORDUL! Mi van, ha ez igaz a körülöttünk levő világ leírására is?
Valszeg senki sem érzi nagy gondnak, h a -12*x^6+8*x^5-17=0 egyenlet gyökeit SOHA nem tudjuk egzaktul előállítani, de az nagyobb baj, hogy nem tudjuk megmondani, lesz-e csapadék a jövő héten, vagy marad az aszály, vagy mennyi gőzt kell előállítani a Tavfűtő Műveknek a hőmérséklet alakulása miatt - hogy a Golf-áramlásról és cunamikról ne is beszéljünk... -
#104
tehát az "egész" egyenlő a "ellentmondások nélküli"-vel ok :)
"Tudni BIZTOSAN"
biztosan? és ha többféleképpen játszódnak le a dolgok csak mi nem fogjuk fel/ nem tudjuk felfogni például?
" a.) még nem jutott erre a szintre, hogy ezt megtegye (a hosszú távú előre-megmondást bármilyen rendszerre)
b.) már képes arra, hogy megtegye az előrejelzést, mégsem "tudja", azaz a matematika nem alkalmas a valóság leírására - tehát keresni kell másmilyet "
És ha akár képes lenne elméletileg a matematika az előrejelzésekre, akár nem, akkor sem tudná megtenni, mert a tényezők, amikkel dolgoznia kellene, nem érzékelhetők? erre gondoltál? hogy attól egyáltalán nem biztos hogy rossz a matematika, ha nem tudod vele előrejelezni a jövőt, mert ez lehetetlen egy mindenre igaz matematikával is? -
#105
" matematikai felkészültségünk"
ez a matematikai tudástár akar lenni vagy a fejlettségi szintünk vagy az hogy te most nem készültél a gép előtt per pillanat fel rá?
Az időjárás előrejelzése azért nem biztos hosszútávon, mert rengeteg a tényező, amit nem tudunk érzékelni, még ha esetleg jók is lennének a számítások. -
#106
a kérdésed végét nem igazán értem, ezért én is úgy válaszolok az elejére, hogy a saját kérdésemet nem fogom érteni ;)
ellentmondás nélküli sztem nem jelenti az axiomatikust: a halmaz alapfogalom a matematikában (nem úgy "alap", h ha nem tudod mi az, akkor seggfej vagy, hanem úgy alap, hogy nem definiáljuk - szlpen körül kell írni, mi is az a halmaz): egyszerűsítve: halmaz azon dolgok csoportja, amelyeket valamely közös tulajdonságuk összekapcsol: pl.: "tarajos sülök halmaza", "péniszirígységben szenvedők halmaza", "Freud-i elszólásban hívők halmaza", vagy "vagy elé vesszőt tevők halmaza".
és akkor mit lehet mondani a "minden halmaz halmazá"-ról? vajon saját magát tartalmazza? ha nem, akkor ugye van egy olyan halmaz, ami nem eleme a minden halmazt tartalmazó halmaznak, ha igen, akkor létezik-e ilyen, merthogy nem tartalmazhatja saját magát (mert akkor miben is van benne saját maga, ami egy halmaz, megintcsak, ujjujjj.......),
axiomatikus, de vannak ellentmondások... -
#107
Akkor tehát úgy érted a matematikai felkészültségünk az ha nem vagyunk teljesen tisztában teljes egészében a matematikában megállapított dolgokkal minden körülmények között.
amit mondtál az egyébként paradoxonnak tűnik -
#108
és az benne a vicc, hogy NEM ÍGY VAN! egyszerűen le tudjuk írni az időbeli folyamatot egzakt matematikai módszerekkel, de a mostani matematikai apparátusunk NEM ELEGENDŐ, hogy egzaktul meg is oldjuk! sőt, azt is tudjuk, hogy időben előre NEM LEHET extrapolálni ezeket a megoldásokat!
persze kicsit zavarba jönnék, ha kapásból azt kellene mondani, hogy a tegnapi szél által megpörgetett levegőrészecskéket ha kihagyom, mekkora hibát követek el, vagy a modell eleve ilyen: VAN egy olyan tulajdonsága, hogy nem megoldható!
mindenki, aki átesett statisztikán tudja, hogy a normális eloszlás sűrűségfüggvénye nem integrálható analitikus alakban - pedig a valóság leírásánál éppen ezt, ami ennek az eredménye, használjuk a legtöbbet (mi a valószínűsége, hogy a kimért parizer ennyi és annyi kg közé esik - itt mindenhol azt kell hasznélni, amit a matematika nem tud nekünk előállítani egzaktul. persze erre vannak a közelítő módszerek...) -
#109
a parizer-kimérés mérési hibáinak minden tényezőjét lehetetlen begyűjteni és dolgozni vele, ezért sem lehet mérni tökéletesen -
#110
igen, így gondolom én is, de kicsit vagyok annyira merész, hogy továbbgondoljam: (a parizer példa volt a matematika "hiányosságaira", kár volt leírni, ne is akadjon bele senki, sztornó, talán később elmagyarázom, mit értettem benne hiányosságnak - nem azt, h nincs benne hús... :P)
akkor jöjjön egy matematikus és mondja meg, jól gondolom-e:
a.) van olyan matematikai modell, amit azért nem tudunk tetszőlegesen előre megoldani, mert 1.) túl sok paramétertől függ és 2.) ezeket méréssel csak pontatlanul tudunk meghatározni, ezért a kis kezdeti eltérések később a valóságostól jelentősen eltérHETnek
b.) van-E olyan matematikai modell, amelynek az összes paraméterét egzaktul ismerjük, mégsem tudjuk tetszőleges pontossággal előre számítani a keresett értékeket egy későbbi időpontra? Van-e ilyen modell? Amit pontosan ugyanazokkal az értékekkel, pontosan ugyanúgy előállítva a megoldást egyszer ezt, másszor azt kapunk?
Ugye a b.)-re mindenki azt mondaná, hogy ILYEN NEM LÉTEZHET!
Ha elhisszük, hogy a mai matematikánk tökéletesen leírja a valóságot, akkor a b.) nem létezése azt is jelenti, hogy a létezés sorsszerű: azaz ha valamit egy kezdeti állapotból elindítok, az CSAKIS EGYETLEN UTAT JÁRHAT BE. -
#111
nemvagyokmatematikus:)
de a/1: igen, ha végtelenhez közeli paramétert kell mondjuk valahol pl térben nézni (szóval a sok paraméter megléte nem gond, amióta létezik a végtelen)
a/2 igen, teljesen pontosan nem fogunk tudni mérni egyes dolgokat (vagy még nem, de sok esetnél (vagy az összesnél) sztem valószínűbb a sohasem.)
b: a paramétereket szerintem soha nem fogjuk tudni mérni teljesen pontosan (pl az adott térben az összes elektron helyének pontos megállapítása... lehetetlen, meg más dolgok is ilyenek), így már itt elakad a pontos előrejelzés
-
#112
b.) ami ugye nem a.) ;)
tehát ha tudnám az összes paramétert egzaktul, akkor előállhat az, hogy "mindent pontosan ugyanúgy csinálva" két különböző végeredményt kapjak?
Nagyon bután feltéve a kérdést: 2*X=10 egyenlet megoldására egyszer X=7-et kapok, egyszer X=1-et kapok és X=-42-t kapok és MINDEGYIK JÓ! Ilyen van-e?! -
#113
senki ne jöjjön azzal, h X=5, mert nem ez vót a lényeg... :P -
#114
"b.) ami ugye nem a.)"
az adott betű és számjellel ellátott szakaszokban leírtakra sorban válaszoltam elírást nem ejtve, mi a baj?
"tehát ha tudnám az összes paramétert egzaktul, akkor előállhat az, hogy "mindent pontosan ugyanúgy csinálva" két különböző végeredményt kapjak?"
ha "véletlent" illetve a "sorsot" bele tudod venni a számításokba, egy rettentően véletlenszerűnek mondható mozgást (ami igazából nem véletlenszerű, csak épp ismerni kéne pl megint az elektronok pontos mozgásait minden végtelen kicsi időpillanatban) akkor sem tudnál kiszámítani, minden esetben lesz olyan paraméter amit nem ismersz.
Annyira meg nem mondható az tökéletes matematika esetén is (már ha létezik ilyen a galaxisok összes terére és idejére érvényesen), hogy hogy fog alakulni valami a jövőben, hogy nem nagyon érdemes foglalkozni ezzel, mert megint pl egy véletlenszerű mozgásban olyat is kéne figyelembe venni, amit nem lehet (végtelenbe nyúló dolgokat) -
#115
azlrt írtam, mert amit a b-re válaszoltál, az inkább az a-hoz passzolt volna :)
tehát nem jutottunk előrébb - marad a sör meg a sok suna ;) és a deriválttenzor gömbmátrixa, vagy a deriváltmátrix gömbtenzora?????
ja és az élet savának, meg borsának elvétele -
#116
nézz rá, oda van irva az egység bármi lehet itt amit kivettem az pl az utad hazafele..
hogyan lehet követni? időben előre haladva a térbeli lehetőségeken -
#117
jajó:) -
#118
de végülis ez a körös(gömbös) dolog csak szemléltetés igaz? csak mert ezekben a metszetekben gondolkodás elég szokatlan:) -
#119
azt mutatja meg hogy mi a döntés, befolyásolt cselekedet, és sors között
továbbá azt is szemlélteti hogy van minden befolyásoló egységnek multja, és saját befolyásolói. egyébként ezt nem csak igy rajzolom fel igy is gondolom el. magyarázatot igazából nem ad de szerintem amit mutat az logikus.
Ja egyébként az életfolyam ami a piros vonal is maga egy egység a létünket közvetlenül adó egység (hogy a molekuláink ott vannak és ahol) ez is rendelkezik multal a kép azt mutatja egy ilyen kiragadott egységen hogy gördül(-het) végig az idővel.. -
#120
??????? :)))