81
Maglev vonatok, mágneses tér lebegteti és hajtja a pálya felett
  • Kepek
    #81
    http://avax.news/touching/Vintage_Monorail.html

    ez csak monorail, de jó képek













  • Kepek
    #80
    bocs, nem mágnes: Nagysebességgel Németországban
  • Desiderata #79
    HyperLoop: megvalósítható-e az álomvonat?
  • drevil666
    #78
    Hogy örülnék, ha Magyarországon a 300 km/h elérnék......
  • lopbisz
    #77
    igen ezt olvastam én is.
  • lopbisz
    #76
    A legtöbb cikkben azt irják az üzemeltetése olcsóbb vagy ugyanannyiba kerül mint egy régi vonat. Viszont ezt egy kicsit furcsálodtam de gondolom nem véletlen írják.
    De az épitése tuti drágább mindennél. Az a Kínai járat ha jól rémlik 30km és több mint 1 milliárd dollárba került a kiépitése..
  • polarka
    #75
    én vmi olyasmit is olvastam, h kevesebbe kerül a működtetés, mert fékezéskor visszatermeltetik vele az energiát (+a surlódás is kisebb)
    nem lehet, h a kiépítési árra gondolsz?
  • Albertus
    #74
    Sokszorosába kerül..de nem az ár a lényeg.. Hanem az elérhető sebesség.
    A szupervonatok "kerekes" változatai nem képesek 5-600 km/h feletti sebességet elérni .. Ennek több oka van, de az eddigi fejlesztések ára kezdte elérni a mágnesvasút árát..
    A mágneses lebegtetésű vasút elvileg közel hangsebességgel is közlekedhet. Miután nincs súrlódás és gördülési ellenállás.
    Így ha drágább is, de vetélytársa lehet a repülésnek a sebességével, főleg ha azt nézzük, hogy a működtetés árában már megnyerte a versenyt a repüléssel szemben.


  • lopbisz
    #73
    és mennyivel drágáb egy ilyet üzemeltetni? Mondjuk egy sima vonathoz képest?
  • dapple
    #72
    ... kösz!
  • Albertus
    #71
    Üdv Mindenkinek!
    Két fajta felfüggesztésű mágnesvasút készült eddig.

    A Japánok a taszító, a Németek a vonzó módszert alkalmazzák.
    A Japcsi módszer még sok problémát mutat, de ha végre stabilizálni tudják, akkor olcsóbb lesz az üzemeltetése mint a vonzós módszeré..

    A német megvalósításban több elv együtt érvényesül.
    Egyrészt a "sín"-ben lévő tekercsnek mint lineáris (-azaz kiterített) motornak csak azon a szakaszán létesítenek mágneses teret, ahol a vonat éppen tartózkodik.
    Az elve egyébként az aszinkron motor elv.. lenne.. azaz több tekercs van egymás után, ezekre időben eltolva kapcsolunk feszültséget, akkor a mágneses tér maximuma a rákapcsolási sebességgel együtt halad tekercsről-tekercsre..
    Miután gyorsabban halad a mágneses tér maximuma, mint azt a tömeggel rendelkező mozgó rész követni tudna, ezért "elszaladva" mellette "megelőzi" a mozgó részt, így hozva létre benne az indukált feszültséget.
    Miután Lenz törvénye szerint az indukció létrejöttét gátolni igyekszik, ezért az indukált áram iránya olyan, hogy mágneses tere csökkentse az indukció nagyságát, azaz elmozdítsa a mozgó részt a mágneses maximum irányába.
    Persze ha teljesen utolérné, azaz szinkronná válna a mozgása akkor megszűnne az indukció, és akkor nem lenne vontató erő sem, ezért
    kialakul egy egyensúlyi helyzet a lemaradás mértékében.
    Ez a lemaradás folytonos.. azaz ezzel a lemaradás mértékkel lesz aszinkron a hajtás..

    A mosógépben a tekercsek egy henger paláston helyezkednek el, így ott, körbe-körbe fut a mágneses tér maximuma.. A mágnes vasútnál "kiterítették a hengerpalástot", azaz eleve egy síkban egymás mellé helyezték el a tekercseket..

    A mágneses tér nem csak vontatja a szerelvényeket, hanem a szerelvényeken lévő tekercsekben indukált feszültséggel-árammal akkumulátorokat is töltenek, így ha a sínből eltűnne az áram, akkor a szerelvény tekercsei veszik át a sín tekercseinek szerepét.
    Így biztosítva a lebegtetést és a fékezést.


  • polarka
    #70
    How stuff work?
    Akkor nem működik a szokott fékezési mechanizmus. Sztem a Lenz törvény szerinti ellenhatás létesül és nagyon lelassítja a szerelvényt.
  • dapple
    #69
    Köszi a válaszokat!
    Csak még annyi hogy ha megszünik a elektromosság a sinekben, akkor a vonat azonnal megáll-e?
  • polarka
    #68
    váltóárammal megy és a frekivel hangolják
  • faubul
    #67
    Nekem valami olyasmi rémlik, hogy nem egységes a töltés a síneken, ott felváltva van É és D pólus ugye. Aztán a vonaton meg az elektromágnesen nagyon gyorsan változtatgatják, hogy épp milyen legyen (az áram folyásirányától függ ha jól emlékszem) és megfelelő időzítéssel így tud menni előre vagy épp lassulni/gyorsulni stb.

    Aztán lehet hogy hülyeséget mondok és ez csak egy elképzelés volt ami végül nem valósult meg :)
  • lotsopa
    #66
    Bekapcsolják a mágneseket a vagonon ami ellentétes töltésü mint a sín ezért taszítják egymást, ennek eredményeképpen lebegni fog a vagon, ezt hátulról meglöki egy erős ember és mivel levegőben van a jármű ~0 súrlódás révén száguldozni fog... :)

    Amúgy valami olyasmi lehet hogy a számítógép mindig azoknak az elektormágneseknek küld jelet hogy taszítsák a vonatot amik alatta és kicsit mögötte vannak. Biztos játszottál már mágnesekkel, hogyha lenne három darabod akkor ügyesen megoldva az egyikkel tudnád lebegtetni a másikat és a harmadikkal előrre tudod taszítani azt amelyik lebeg.

    Szakmai eligazítást nem tudok adni.
  • dapple
    #65
    1 kérdés.A mágnesvasut hogy halad előre?
  • daniferi
    #64
    "gondolj bele, mondjuk 500 km/órával siklik a levegőben és egyszercsak megszűnik a mágneses taszítás hirtelen érintkezik a sínnel, legyalulja az alját és kisiklik, mindenki meghal"
    Bár sajnálatos volt a baleset, ahol belefutott egy szervizkocsiba a vonat, de ez az eset egyben be is bizonyította, hogy nem siklik ki még ütközéskor sem, fent marad a pályán és nem kell félni attól, hogy 500 km/h sebességgel lövedékként csapódjon a földbe vagy legyaluljon valamit saját magával együtt, mint az 1998-as balesetben az ICE.
  • Dj Faustus #63
    Hopp, találtam még jobb anyagot - Metglas.

    "Igazából ez még nekem nem elég mert a mobiltelefonokkat nem acél tokozásba rakják."
    Ha az egészet beleraknák acél tokozásba akkor a beépített antennát is leárnyékolják, így használhatatlanná válna. Viszont egyes részegységeket szoktak így árnyékolni, mint a vezetéknélküli kártyákat ([url=http://commons.wikimedia.org/wiki/File:RouterBoard_R52_miniPCI_Wi-Fi_card_with_two_U.FL_connectors.jpg]#1[/url], [url=http://www.heartyit.com/ebay/dlinkg520/dlink_g520_4.jpg]#2[/url], [url=http://www.electronix.com/catalog/images/999-113.jpg]#3[/url]) is. Bár ennek inkább az elektromágneses mező (rádióhullámok) ellen van értelme.

    "A másik felvetés az anyagok permeabilitása (aminek most fogok utánanézni) nem ad kielégítő választ!"
    Pedig ez az egyik megoldás (ezt hívják passzív mágneses árnyékolásnak). A másik - mint azt a Wikipediás cikk is taglalja - az aktív mágneses árnyékolás. Erről itt olvashatsz egy TDK-dolgozatot.
  • Neoz
    #62
    Köszönöm szépen a választ!
    Igazából ez még nekem nem elég mert a mobiltelefonokkat nem acél tokozásba rakják.
    A másik felvetés az anyagok permeabilitása (aminek most fogok utánanézni) nem ad kielégítő választ!
    Csak hogy értse mindenki van egy nagyon jó mágnesseeéggel kapcsolatos ötletem és minden érdekel ezzel kapcsolatban.
    A nagy permeabilitási anyagokkal Mmennyira lehet árnyékolni, értem ezt arra hogy a példánál maradva a vasutat vagy a szerelvényt árnyékolják esetleg mindkettőt. És a szerelvénynél csak az alját árnyékolják vagy az egész szerelvényt. (bele gondolva nem túl szerencsés csak a padlózatot árnyékolni mert a be és kiszállás alatt is találkozhatunk mágneses erővonalakkal.
    Következő kérdés mekkora távolságba érnek el a még számottevő mágneses erővonalak?

    Köszönettel Neoz
  • Dj Faustus #61
    Pár anyag permeabilitása - minél nagyobb az anyag relatív permeabilitása, annál jobban lehet vele árnyékolni a mágnesességet. Például ott a Mu-metal nikkel-vas (+réz meg kis molibdén) ötvözet.
  • Dj Faustus #60
    A Lukács Ernőné, Péter Ágnes, Tarján Rezsőné által szerkesztett "Tarkabarka fizika" című könyv (Móra Ferenc könyvkiadó, Budapest, 1972) így ír erről:
    Vigyázz az órádra!

    Órákon látható különböző nyelveken ez a felírás: "nem mágneses". Mit Jelent ez, és miért van rá szükség?

    Ha az óra szerkezete mágneses hatás alá kerül, a szerkezet valamennyi acélból készült része, elsősorban a vékony hajszálrugó mágnesessé válik és az óra megáll. Hiába távolítják el azután az óra közeléből a mágnest, a szerkezet acélból való részei továbbra is mágnesesek maradnak, az óra sok alkatrészét újjal kell kicserélni. Mágnessel kísérletezni nem szabad, ha óra van a kezünkön kivéve, ha a fenti jelzés látható az órán.

    Hogyan védik az órákat a mágneses hatástól? űgy hogy a szerkezetét vastokba helyezik. Meglepő módon a vas, amely könnyen mágnesezhető, nem bocsájtja át a mágneses erővonalakat.

    Ezt egy egyszerű kísérlet bizonyítja. A mágneses erővonalakat vasreszelékkel lehet láthatóvá tenni. Ha az erővonalak közé lágyvas gyűrűt helyezünk, ez mintegy magába szívja az erővonalakat, belsejében azonban nincs mágneses hatás.

    Olyan órával, amelynek szerkezetét vas- vagy acéltok burkolja, akár a legerősebb mágnes közelébe is mehetünk, az óra pontos marad. Elektrotechnikusoknak, akik erős mágnesek közelében dolgoznak, fontos, hogy órájuk "nem mágneses" jelölésű legyen.

    [apró]A könyv egyébként "12 éven felülieknek" ajánlott - legalábbis a legvégén ez az üzenet található. ;)[/apro]

    A Wikipédia így értekezik erről:
    Árnyékolása: Vastag vasburokkal (csak a törési
    törvény használható ki)


    Illetve javasolt az angol-nyelvű Wikipedia Electromagnetic_shielding - Magnetic_shielding részének tanulmányozása.
  • Neoz
    #59
    Sziasztok
    Lenne egy olyan kérdésem, hogy a mágnesen tér árnyékolását hogyan olssották meg!
    Gépjármű technikai gépész mérnök vagyok de ezen a vonalon nvannak sötét foltok. Az árnyékolás azért érdekel mert nyilván nem mennek tönkre a karórák és a mobil telefonok a szerelvényen.
    Tehát ha valaki tud valamit a mágneses tér árnyékolásáról írja meg legyenszíves.

    Köszönettel Neoz
  • Albertus
    #58
    Szia!

    Köszönöm szépen! Megnéztem, újra. A kilenc éves kisfiamat annyira inspirálta a látvány, hogy pár nap alatt "kigondolt" egy
    állandó mágneses lebegtetést.
    Ami meglepő, hogy működik, de kell még csiszolni rajta, mert nem stabil.
    Engem az lepett meg, hogy egy ilyen kis srác képes idáig eljutni elsőre.
  • blackgamer
    #57
    ma 22 órakor a National Geographic Channel, Különleges építmények műsorában a mágnesvonatokról lesz szó (szokták ismételni)
  • Albertus
    #56
    A lineáris motorok működési elve szinte azonos a normál motorokéval,
    azza a különbséggel, hogy nem a körpaláston vándoroltatjuk a mágneses tér észak-dél pólusait, hanem kiterítve egymás melletti tekercseken.
    Így olyan, mintha a sínen végigfutna a mágneses tér.

    Ha az így mozgó mágneses térbe fémlemezt helyezünk, akkor a rajta indukálódott áram mágneses tere (Lenz törvény) ellene hat az őt létrehozó térnek, azaz követni (előrefelé kitérni) igyekszik.
    Ez a aszinkron motorok megfelelője kiterített változatban.

  • blackgamer
    #55
    nem

    váltakozó mágneses tér?
  • Albertus
    #54
    finn-kínai ez egy vicc, Nem ismered?
  • Albertus
    #53
    Ó, nagyon egyszerű: a sín felett mozgó vonat bármely sínközeli pontján váltakozó mágneses tér van. Odahelyezett tekercs úgy viselkedik, mint egy trafó szekunder tekercse.
  • blackgamer
    #52
    "A sín mágneses mezejéből kapja a szerelvény az energiáját."

    erről írhatnál részletesebben, hogy van megoldva?
  • blackgamer
    #51
    a szerelvényen és a pályán is van mágnesességet előidéző elektromos tér
    ettől tudják egymást taszítani, ettől jön létre a lebegés

    ezt a finn-orosz-kínai dolgot nem értem :(

  • Albertus
    #50
    Kezdesz arra a fickóra emlékeztetni, aki azt kérte, hogy kína rombolja le a finn határt.

    Amikor megkérdeztem, hogy "Miért haragszik ennyire haragszik a Finnekre?"

    Akkor azt mondta, hogy rájuk nem, de ha a Kínaiak lerombolják a határt, akkor oda-vissza átmennek az oroszokon..

    Szóval: A sín mágneses mezejéből kapja a szerelvény az energiáját.
    Ha a sínben leállna az áram, akkor lép üzembe a minden mágneshez külön akkumulátor.
    Így ha az akkuk 3/4-e nem működne, akkor is a maradékkal biztonságosan leállna a szerelvény.

  • blackgamer
    #49
    persze tudom hogy akku van a szerelvényen, de mi van ha ott megy ki az áram? valami ok miatt
  • Albertus
    #48
    Nem úgy működik. Teee. Hogy is képzeltél ilyet?

    A vonaton lévő akkumulátorokban a teljes fékezés, leállás és még! az újra indításhoz szükséges energia folyamatosan tárolódik!

    Csak ha lerobbantanák a sínpályát, az lenne veszélyes..
  • blackgamer
    #47
    lassít a szerelvény és lassan leereszkedik?

    gondolj bele, mondjuk 500 km/órával siklik a levegőben és egyszercsak megszűnik a mágneses taszítás
    hirtelen érintkezik a sínnel, legyalulja az alját és kisiklik, mindenki meghal

    repülőnél minden duplázva --> egy hajtóművel is leszáll
    TGV motorja meghibásodik --> lassul, megáll

    mágnesesnél nagy a kockázat
    nem tudom milyen óvintézkedéseket tudnak ez ellen kitalálni
  • Albertus
    #46
    Szia!
    Ezt hogyan érted? A sínről nem tud lefutni a vonat.
    Ha elmegy az áram, akkor megáll.. és kész.
  • blackgamer
    #45
    biztonsággal van a legnagyobb gond
  • Albertus
    #44
    Nos, jó.

    Akkor beszélgethetünk, ha nincs sértődöttség.
  • PyRex
    #43
    Sértődöttség? :)))))))))
    Miattad? Na ne röhögtess :)

    Sorry, vitázz mással, nekem dolgom van :)
  • Albertus
    #42
    Nos, nem csak fekete vagy fehér van.

    Ne vedd a maglev elleni támadásnak a mondataimat és felesleges védelmezned ellenemben.

    Minden 30 éves fejlesztésnek meg van a maga oka. Hogy a maglevnél
    mi volt az ok, azt mint ahogy írtam nem tudom, és úgy tűnik te sem.

    Tippem van: pénz-haszon-profit.

    "Tudatlanság? Tudod ez elég szubjektív dolog. Ha szerinted mindenki tudatlan, aki nem akarja megcáfolni a maglev létjogosultságát, akkor megint nincs miről beszélnünk."

    Ezt Te állítod. Gondolom a sértődöttség mondatta veled.

    A sértődöttséget félretéve, lehetne sok dolog amit megbeszélhetnénk a mágneses lebegtetésről.
    Helyette vitátzunk a vitáról.

    Téged érdekel egyáltalán a mágneses lebegtetés?