Folyékony a Merkúr magja

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#8
Ekkora faszságot írni. Ezzel sikeresen bebizonyítottad, hogy nem a csillagászati kutatásokkal és elméletekkel van gond, inkább csak nem érted õket.
Lost Lont
#7
pl újabb fegyverekre és katonákra?

Windows 7 & openSUSE 11.4 @ 64-bites kenyérpirító.

#6
Most erre a teljesen érdektelen hülyeségre, mennyi pénzt b*sztak el? S mindezt, miért nem lehetett fontosabb dolgokra költeni?

Ezennel, nagy nyilvánosság előtt tagadom a hollokamusztot!

nyultap
#5
na.
látom megelõztél.

amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is...

nyultap
#4
senki sem mondta, hogy a Földön nem lehet kén. Csak (az elmélet szerint) nagy mennyiségben, a bolygó formálódás korai szakaszaiban nem fordulhatna elõ. Késõbb millió és egy féleképpen idekerülhet, ill. különbözõ szennyezõdések formájában, kis mennyiségben simán jelen lehet a bolygók kialakulásakor is.
Az arányokon van a hangsúly.

ui.: Amúgy a cikket nem egy csillagász írta, hanem egy újságíró. Az õ szavai alapján "ész nélkül halandzsázni" baromság.

amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is...

#3
Nem kéne puffogni.

Amikor a keletkezõ csillag elkezdi a könnyebb gázokat, porrészecskéket a napszél segítségével kifújni, nem végez tökéletes munkát. maradnak olyan nagyobb rögök, amelyek zárványaiban elõfordulnak a könnyebb elemek. Ezek az anyagok amikor a bolygókezdemények elég nagy lesznek, a gravitáció miatt már nem távoznak.
Jelentõs forrás még a meteoritok, ill. az üstökösök is. Hat milliárd év hosszú idõ, sok anyag zuhant le ennyi alatt.

#2
Ha nem állítanak fel elméleteket, nincs mit megdönteni. -> Az igazság sosem derül ki. Egyébként nem ez az elsõ eset a bolygókeletkezési elméletek megkérdõjelezésére.
#1
"A nagy olvadási ponttal rendelkezõ nehéz elemek, mint a vas, a nikkel és a szilícium a szülõcsillag közelében sûrûsödik szilárd halmazállapotú anyaggá, ezekbõl alakulnak ki a bolygóembriók, melyekbõl idõvel valódi bolygók alakulhatnak ki. A Naprendszer belsõ bolygói, a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars fõként nehéz elemekbõl tevõdnek össze. A könnyebb elemek, mint a fentebb említett kén, csak a csillagtól távolabb képes szilárd alakot ölteni, ahol fagyosabb a közeg." - micsoda káprázatos megállapítás! Minõ szárnyaló gondolatok! A csillagászok újabb bravúrja! De sajnos ismét bebizonyosodott, hogy ész nélkül halandzsáznak. A Földre ugyanis akkor ki a búbánat hozta a ként? Talán egy ufonak öltözött Mari néni? De az is lehet, hogy csak benyomult ide a "sötét anyag", és az a "sötét energia" hatására átalakult. Megalol!
← ElőzőOldal 2 / 2