Ritka rendes lányt találni

mért pont zöld?...az a a penész színe

Fene, zöldet akartam. 😞

megkérdem,,ugytudom még 2 van de az egyik kék.

Kérek futóegért.

a-a.ne tedd a fejed<#wilting>

értem kicsi goaúd-.

poénos akartál lenni?nem jött össze<#wow3>

jah ugyanitt fútóóegerek eladók vagy bármi másra cserélhetõk!!
bármi alatt sört kell érteni vagy bundáskenyeret!
csecs.

csákány,,haverom talált 1 rendes csajt,,a nevelõintézetbe,,de a csaj terhes lett ,nem a haveromtól,a haverom meg depressziós és majdnem elütötte 1....busz,,és még csak nemis szereti a bundáskenyeret,azóta külön vannak,,illetve mégsem mert havernak megzsüllettek a futóegérkéi így most velük avigasztalódik,a lánnyal nemtudom mi lett,legutóbb szopcpolt akartak felvenni lakásvásárláshoz de lecsúsztak róla így avval az emberrel sem volt hosszúéletû a kapcsolata.nekem viszont végre jó a hûtõm,csak nincs benne semmi,egyelõre,.
na csá majd még írok😊

Igaz.

"Arrõl van szó a topicban, hogy megosszuk saját véleményünket, és megismerjük mások véleményét a témáról..."
Ez rendben van, mindaddig amíg valaki nem egy probléma kapcsán kér hozzászólást, úgy, hogy azon amit a fejébe vette (és a problémát okozza) nem hajlandó változtatni...

A gyümölcs természetes érését nem lehet siettetni. Megvan a saját menetrendje, nem érik meg elõbb mint mielõtt megérik. És mikor megérik, akkor csak leesik a fáról.
A siettetésnek, türelmetlenségnek egy a vége: éretlen tönkretett gyümölcs.

Igazat szólsz, egyet is értek vele... egyetlen apróságot kivéve:
Nem kizárt, hogy megértsük egymást, mert én értem, mit akarsz ebbõl kihozni, sõt feketén-fhéren le is írtad, mit akarsz ebbõl kihozni.
Itt az megértésen felül az egyetértéssel van gond. Ami persze nem baj, hisz részemrõl nem arra megy ki a játék, hogy eltérítselek. Remélem részedrõl is ez a helyzet.
Arrõl van szó a topicban, hogy megosszuk saját véleményünket, és megismerjük mások véleményét a témáról, így okulva tán mások hibájából, és ha tán valamiben hibázunk, akkor mások tanácsait mérlegelve javítsunk magunkon. Nem szükséges elfogadni a tanácsokat, de jobb ha le vannak irva, és nem fogadjuk meg, mert mások attól még okulhatnak belõle, mint hogy le se legyenek írva, és mindenre magunknak kelljen rájönni.

Én sem támadom már nézeted, megismerve annak gyökerét.
Teljesen pozitívan és objektíven hozzáállva a dologhoz, kiváncsi leszek arra, hogy a nálad lévõ hajtás mikor hoz majd érett gyümölcsöt. Vele párhuzamosan én is locsolom, és gondozom a saját hajtásom, mert nagyon jó lenne már az egy érett friss gyümölcs.

EdDyBoy | #10894
Nem a közvetítõ közeggel van a gond, hanem annak az alapnak a különbözéségével, amire alapozva gondolunk valamit. Vegyünk egy példát, egy nagyon jó és szemléletes példát: mondjuk mondok valamit amiben szerepel Isten (Allah) és a Korán, és máris teljességgel kizárt, hogy megértsük egymást... Beszélhetünk róla, de az egy meddõ beszélgetés lenne. Fõleg ha már eleve eldöntötted, hogy az faszág, babona, szekta, terrorizmus, és így is állsz hozzá, minden szavadat ez hatja át.
Mennyire érthetõ eddig?

Azzal, hogy pl sokat olvasol óhatatlanul sokkal több dimenzióban fogsz gondolkodni, és sokkal több dimenzióban fogsz valamit megérteni, mint az aki csak a hétköznapokon nevelkedik, azon ami önkénytelenül így-úgy eljut hozzá a hétköznapi dolgokból, és önként több tudást nem vesz magához.
Mennyire érthetõ eddig?

Így én mögöttem áll valami amikor mondok valamit, és te mögötted áll valami amikor meghallasz valamit és fordítva. És ez a dolog ami mögöttünk áll nem ugyan az, miközben ez határozza meg, hogy mit és hogyan értünk meg.
Mennyire érthetõ eddig?

MrSpock ismét rávilágított a lényegre, idézem:
„ahogy tellik az idõ,nem fiatalodunk és az ember vágyik rá,ha igazán párt szeretne,és hajlandó kompromisszumra.”
És neki ebben van tapasztalata, hogy hogyan korrumpálja saját magát, való vágyait, álmait.
Nekem meg abban van tapasztalatom, hogy ez az engedés, kompromisszum nem vezet a kívánt megoldásra, legalábbis az én életemben nem vezetett arra.
Intézõdik a kérdés MrSpock-hoz: neked oda vezet/vezetett ahova eredetileg el akartál jutni? Vagy valami egészen máshova tévedtél?



Minden ember számára létezik egy tökéletes megvalósulási és kiegyenlítõdési modell, amirõl sejtelme van - nekem van - és amelyet még el szeretne érni fiatal korában, vagy élete elsõ felében, de a legtöbb ember az idõ teltével, lemond errõl.

Én errõl beszélek. Hogy ezt valaki elszántan végig viszi-e, vagy inkább lemond.


Nos, közeledünk?

#10887: Nem, valóban nem az.

#10889: Szerintem itt senki nem próbál meg szalmabábérvelni, pusztán problémás lehet a jelenlévõ közvetítõ közeg. A gondolatokat megpróbáljuk mondatokká formálni, a mondatokat pedig gondolatokká. Közben az elõítéletek torzítanak még ezeken. A végén már nem azt kapjuk, ami elindult, mint amikor egymás fülébe súgúnk valamit, és a végén megváltozik a mondat. Sokkal egyszerûbb lenne személyesen beszélgetni, mikor látjuk, hogy milyen mimikával beszél a másik, és haljuk, hogy milyen hanglejtést használ.

Ezért is kértem a hsz végén megerõsítést: "Remélem az elsõ bekezdéssel már közeledek ahhoz, amivel te is nagyjából egyet értesz Sal.". Amennyiben nem így lenne, úgy továbbformálom a kialakult képet. Elkerülve az eddigi félreértéseket. Eddig viszont nem érkezett sem megerõsítés, sem cáfolat Saltól.

Igen, akkor. Biztos lehet valahogy közelíteni a szofisztikálás helyett.
Nyelvtanulás, sok olvasás, harmadik szem kifejlesztése, ilyesmi. 😄

Mikor nem hogy mndatokon, még kifejezéseken sem, s nem hogy kifejezéseken még szavakon sem értjük ugyan azt?

Szerintem lehet úgy olvasni a sorok között, hogy közelebb kerüljünk egymás véleményének mesértéséhez, és ne magyarázzunk bele a másik mondandójába olyan dolgot, amit esze ágában sem volt közölni.

Ezért nem tartom a sorok közti olvasást szalmabábérvelésnek.
Ha interpretálom valakinek a mondandóját, és õ azt mondja, hogy nem arra gondolt, akkor beismerem, hogy félreértettem.

Kiváncsi vagyok, hogy vajon a szigorú mérce kettõs lesz-e avagy egyenlõ.

EdDyBoy: Szalmabábérveltem?

Csak nem szalmabábérvelsz?

Azért a sorok közti olvasás nem egészen a szalmabábérvelés szinonímája.

"Számunkra viszont az a része, ahogy kísérletezik eléggé új, és formabontó. Az, hogy megfigyel azért ellenséges számunkra, mert mi sem szeretjük, ha megfigyelnek minket."

Semmi bajom,hogy kisérletezget,tegye,hisz úgyis rajta csattan az ostor,pozitív-negatív értelemben.Meg engem az sem érdekel hogy megfigyelnek e vagy sem,hisz az én döntéseim,az én párkapcsolatom,az én felelõsségem,hogyan miként mûködik.Megpróbálom a legjobbat kihozni belõle,és "élvezni"minden pillanatát.
Egészben csak az zavar hogy ha bárki ide bejön és ír,vagy kérdez vaalmit,Sal-tudományos módszerével próbálja úgymond "felvilágosítani"hogy õ bizony tévúton jár,és eleve halott a kapcsolat,még mielõtt belemenne. Mert az nemjó módszer ahogy mások próbálnak valahogy elõre jutni,csak az amit õ kisérleti stádiumban hordoz. Olyan mint egy misszionárius,aki próbálja megtériteni a szegény vadembereket mint mi:-) Még csak mostjöttünk le a fáról,és már itt beleokoskodunk,igaz némi valós tapasztalattal a hátunk mögött.
Amúgy semmi bajom agondolataival,vagy ahogyan próbálja magának is bizonygatni,hogy jó lesz ez,és kitartó,ami dícséretes.Egyébként én is az voltam,vagyok,szóval sosem kapkodtam el semmit,sokat tanultam a környezetembõl is. CSak ahogy tellik az idõ,nem fiatalodunk és az ember vágyik rá,ha igazán párt szeretne,és hajlandó kompromisszumra.
Vannak emberek,pl egyik haverom(38),akinek sosem volt bnõje,és kiegyensúlyozott,anyagilag is rendben van,és nem is hiányzik neki egy lány,nõ. De ez miért van?Nem azért mert meleg,csak még nemvolt semmi tapasztalat hogy milyen ha érzelmi kapcsolatban van. Ellentétben pl legjobb barátommal aki szintén 1 évvel ezelõtt volt bnõje,csak úgy jött neki derült égbõl,de vége lett,csaj kidobta,az õ hibája volt..hosszú..szóval azóta meg egyzserûen a fejét veri a falba mert hogy mit hagyott ki eddig életében.Mert elõtte ugye neki sem volt senki,pedig 37éves most.Nem foglalkozott vele,persze megnézte a csajokat meg úgy vágyott is rá,csak ismerkedési,és persze önbizalmi problémák voltak,elég alacsonyan volt az önértékelése,és nem mert ismerkedni. És mindig mondja hogy hmm mert nem tudta mi is ez,meg hogy milyen jó.
Szóval ahány ember annyi féle meglátás,módszer,kisérletezgetés,próbálkozás,sé persze a lécet is sokhelyre rakja az ember.Mindig tanul valamit egy kapcsolatból ha esetleg vége is,de ha megvan akkor közösen viszik tovább a lehetõ legjobb felé jóesetben!:-)
Kisérletezéshez még,hogy uyge van egy alapkoncepció,bepróbálod,nemjön össze,akkor kicsit továbbfejleszted és így tovább amig nem mûxik.Nem úgy hogy már mindent felállítottál és nah akkor most..és elment az élet,és lehet befuccsol.Szépen sorjában fejlesztgetve gyûjtögetve,hogy a végére tényleg összerakd a mozaikdarabkákat.:-)

MrSpock!
Nem játsza meg, õ tényleg ilyen.
Megelégelte a világot, és a benne élõ embereket, azok viselkedését és minden erejével azok fõlé akar kerekedni. Õ is jobb akar lenni, mint amúgy bárki más. Ide tényleg a legjobb szó a kísérletezés. Salsoul sem tudja, mi sül ki belõle, pusztán a kezdeti lépések eredményesnek látszanak. Nem ért még a végére, de - ahogy nekem írta a matektanárom az érettségimre - "bízik sajátos logikájának diadalában". Én is bíztam sajátos logikámban, és két évvel késõbb, amikor megismételtem a matek érettségit, mégtöbb tudással, és a logikámmal 3asról, 5ösre (90%) javítottam. Salsoul is hisz benne, emiatt nem ítélhetjük el. Bízik benne és kitartó, ami dícséretes. Az hogy lesz-e eredménye az egésznek, majd az utókor, és õ maga fogja észrevenni.

Számunkra viszont az a része, ahogy kísérletezik eléggé új, és formabontó. Az, hogy megfigyel azért ellenséges számunkra, mert mi sem szeretjük, ha megfigyelnek minket.

Sal!
A baj viszont a gondolataid kifejezésével vannak. Azzal, hogy megpróbálod kitalálni a gondolatainkat, amik elég gyakran hibásnak bizonyúlnak, bármennyire nem ismered be, így van. Gyakran nem arra reagálsz, amit írunk, hanem arra, amit a sorok közt olvasol, és annak kijavításainak sorai közt. Emiatt távolodnak a gondolatok annyira. Na meg azért, mert a mondatokat helyesírási, és nyelvtani tagozódási hibái (vesszõk) miatt könnyû félreértelmezni. Persze ebbe mi is belelépünk, így a gondolatok csak még messzebbre sodródnak egymástól.

Be kell viszont ismerned, hogy mi sem vagyunk rosszak, elvégre felismerjük a problémát, mégha nem is kísérletekkel próbáljuk õket megoldani, de attól még jól csináljhatjuk.

Ezek a mondatok viszont kétséget kizáróan lenézõek, minõsítõek:
-"megjegyzem ismét süllyedsz"
-"Azokhoz szóltam akik már lejöttek a fáról, és felegyenesedtek." (VÁLASZ az üzenetre)
-"Azt hiszem itt neked kellene a leginkább hallgatnod."
-"a vulkáni"
A csúfolódás gyerekes dolog, nem illik hozzád, ha valóban nem vagy gyerek. Mi sem hívunk "lelkes sál"nak, vagy lelketlennek.

Én azért szeretek vitatkozni, persze értelmesen, mert a beszélgetõ partnerek közt elõbb-utóbb kiderül az a - mindig is - apró dolog, amire máshogy kezdtek építkezni. Az az elágazódás, amikor elváltak gondolataink útjai. A probléma eredete.
Remélem az elsõ bekezdéssel már közeledek ahhoz, amivel te is nagyjából egyet értesz Sal.

Én fecsegek ezt azt és megfelelõ emberek megfelelõ dolgokkal azonosulnak belõle. Ennyi.

Én nem tehetek arról, hogy ha pl azt mondom csõcselék, akkor te ezzel valamiért azonosítod magadat és kikéred magadnak.

Arról sem tehetek, hogy ha PL kísérletezésrõl írok, akkor te azzal azonosítod magad aki nem mer saját szakállára kísérletezni, és közben jobban becsülöd azt aki kísérletezni mer.

Nem hiszem, hogy bármivel is meg tudnám ingatni, izgatni tudnám azt, aki stabil alapokon áll.

Én nem érzem magam senkinél sem felsõbbrendûnek.
Ezt a tartalmat mindig minden hozzászólásomhoz ti teszitek hozzá, mert valamiért így érzitek, hogy én hozzátok képest...

És én csak azt mondtam, hogy egy szinten legyenek. Ennyi. Nem több.
Már ha együtt fejlõdést akarnak.

És természetesen te vagy aki magasabb szinten vagy mindig,így hozzád nem is érhet fel egy nõ sem,mert csak visszahúzna.:-)
Te tényleg enynire felsõbbrendûnek érzed magad bárkinél is?Vagy csak megjátszod,de akkor viszont elég jól csinálod!:-)

Az az egész dolog amirõl írtam, amirõl te írsz, arról szól, hogy kiderítsem, röviden tömören, hogy valakivel egy húron pendülök-e, és amit akarok azt tényleg akarom-e, és amit õ akar azt õ tényleg akarja-e.
S aztán ha a válasz igen, akkor nyilván van közös fejlõdés...

És úgy gondolom, hogy közös fejlõdés, csak közös szinten lévõ embereknél lehetséges.
Mert különben az egyik mindig visszahúzza a másikat.
És itt jön ismét képbe az egy húron pendülõs vizsgálódós rész...

de mindegyhagyjuk

Nézd ismét ugyan ott vagyunk ahol mindig is voltunk.
Kölcsönösen elbeszélünk egymás mellet.
Teljesen más dimenziókban gondolkodunk, élünk és ezek között a dimenziók között nincs sem kompromisszum, sem átjárás. Az ember vagy ezen a lovon lovagol, vagy azon a lovon lovagol. Vagy egyiken sem.

Sajnos nem tudok egy élet dologról teljes egészében nyilatkozni, amihez egy teljes egész életre van szükség. Majd hálalom elõtt pár nappal fogok tudni errõl beszélni, és akkor majd talán írok egy könyvet, amibõl az én módszereimrõl, eredményeimrõl az utókor levonhatja a következtetéseket.
Más ember életével nem számolhatok, vele kísérletezni még ha akarnék se tudnék, így maradok én, és kísérletezek magamon.
Nem azért mert ez jó szórakozás, hanem azért mert keresek valamit amit - a számomra - standard süket dumával, amit mindenütt hallani, és amivel az érzelmi manipulatív romantikus irományok vannak tele nem sikerült megtalálnom. Arra jó, hogy az ember idõnkét lerészegedjen, és ebben a lerészegedett zsibbadt állapotba ne érzékelje a problémákat, kérdéseket de ez sem nem problémamegoldás, sem nem kérdések megválaszolása.
Persze a kísérletezéssel az ember mindenféle ismeretlen és bizonytalan terepen járkál, és bizony keményen ráfázhat, de csak ha ezt a kockázatot vállalja juthat eredményre. És persze vannak akik nem kísérleteznek, nem próbálkoznak, és beérik azzal ami van, ahogy az van mert az nem ismeretlen, és valamiféle biztonságot ad vagy mi a szösz.

Sajnos én itt új komoly ötletekkel, véleményekkel, gondolatokkal nem találkoztam.
Amit itt hallottam azt már mind többször A-Z-ig Z-A-ig számba vettem, átvizsgáltam.
Az egész sg-n egyedül Nessie volt az aki tudott újat mondani.
Mindegy, hogy az baromság vagy okosság volt, mert új volt aminek a fényében lehetett mindent újra átgondolni.


Ami pedig Freud-ot illeti, az mai Istent:
"Freud módszere a pszichopatát nem gyógyítja meg, hanem a belsõ nehézségek iránt érzéketlen idiótát konstruál, amely sokkal kevésbé normális, mint amilyen a beteg volt."

A felfele tekintéseddel pedig nincs semmi gond, csak ne ess bele abba a hibába, hogy amikor már megtaláltad a nõt, aki átment minden teszteden, és kibirta a 3 hónapot is, és még a kapcsolat is létrejött. Ne adja isten, találsz benne valami apró hibát, ami b*ssza a csõrödet. Tudod, mert miért ne tudnád, hogy ez a szint nem felel meg, mert te jobbat akarsz. Dobod a nõt, aki kibírt mindent, mert még van esély arra, hogy van jobb nála, és veszni hagyod a boldogságot, a törekvésed miatt.

Itt jegyzem meg újfent, mindama tudatosítás céljából, hogy nem kell megelégedni, lehet közösen is fejlõdni. És ez meg is történik.

Mást olvasol ki soraim közül, mint amit én bele akarok írni. Nem baj, majd foltozzuk a lyukakat.
Egyetlen szóval sem céloztam arra, hogy lefele tekintenék, csak tudom, hogy ha sokat akar a szarka, nem bírja a farka.
"az ember többre hivatott, többre képes, sokkal többet hozhatna ki magából, ha összeszedné magát mint amennyit egyébként kihoz"
Ezzel egyetértek, én is folyamatosan jobb akarok lenni, mint amilyen vagyok. Ez nem azt jelenti, még mielõtt kiforgatnád a szavaimat, hogy nincs önbizalmam, vagy rossznak tartom magam, csak annyit, hogy tudom, van még hova fejlõdnöm.
" nagy és dicsõ dolgokra nem hivatott, és a középszerû dolgokkal kell, hogy megelégedjen"
Semmi megelégedés, semmi leragadás. Míg az ember egyedül van, egyedül fejlõdik. Ha párt talál magának, akkor közösen fejlõdnek. Ha gyerekek vannak, közösen kell minél jobb világot teremteni nekik. Ha elégedett vagy, még nem jelenti azt, hogy meg kell állni. Erre én soha nem gondoltam, nemhogy ki is mondjam.

"lerészegedik piától, nõktõl, drogtól"
Errõl pusztán annyit, én azt írtam:
-"Nem vagyunk agyatlanok, akik nem tudják, hogy mi fog történni."
-"tudjuk, hogy ez érzés, és befolyásol. Nem ugrunk a kútba..."
Semmi lerészegedés, vagy mértéktelenség, sõt nem drogok. Azért ne feltételezzünk egymásról ilyeneket, fõleg ha nincs rá utalás sem.
Elfelejtettem volna leírni, hogy emberek vagyunk, akik néha elválnak. Mindannyian láttunk már elvált embert, és tudjuk, hogy utána is van élet. És pont te mondod, hogy lerészegedés, mikor elhivatott 'értelemmel érezni' párti vagy? Megint csak azt gondolod, hogy mások nem képesek ilyesmire.

#10876: Senki nem prédikál agy nélküli ösztönlényekrõl, pusztán Lirion is tisztában van azzal, hogy (Ha Freudot olvasol, és tisztában vagy a pszichoanalízissel) a pszichoanalízis struktúrális személyiségmodellje a következõ:

"A személyiség 3 nagy rendszerbõl áll: id (ösztön-én), ego (én), szuperego (felettes én).

ID - Az id a személyiség legprimitívebb része, amelybõl az ego és a szuperego kifejlõdik. Az újszülött is rendelkezik vele. Tartalma az éhség, a szomjúság, az élet védelme és a szexuális örömszerzés. Az id is az örömelv alapján mûködik.

EGO - Az ego a valóságelvnek engedelmeskedik: az ösztönimpulzusok kielégítésével addig kell várni, amíg a megfelelõ környezeti feltételek létre nem jönnek. Az ego a személyiség végrehajtó szerve. Az ego közvetíti az id, a valóság és a szuperego követelményei között.

SZUPEREGO - A szuperego, amely eldönti, hogy egy cselekedet jó e vagy sem. A szuperego a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belsõ képviselõje. A szuperego a szülõi jutalmazások és büntetések révén alakul ki. A szuperego normáinak a megsértése, a szülõi szeretet elvesztését és az azzal járó szorongást idézi fel. Ez a szorongás tudattalan, de bûntudatként élhetjük át. Az id egésze, valamint az ego és a szuperego nagyobb része a tudattalanba merül, az ego és a szuperego kis része pedig tudatos vagy tudatelõttes."

megjegyzem ismét süllyedsz

Nem én prédikálok arról, hogy agy nélkül ösztönlényként kell élni 😉

Mondtam én, hogy nem kell tenni semmit sem?

A fa tetejérõl valóban jól tudsz prédikálni nekik, hogy kövessék példádat és másszanak vissza hozzád.

Közben az összes többi roskadozó épületbõl rengeteget lehet tanulni. <-> Már megtanultam azt, hogy, hogyha PL anyagi függetlenséget szeretnék elérni, akkor ne a minimálbéresek élettapasztalataira hallgassak, és ne tõlük kérdezzem meg, hogy mire számíthatok, hanem azoktól, akik már elérték az anyagi függetlenséget.

Ügyes..
Btw ha el akarsz érni vmit, ahhoz tenni is kell, nem csak ülni otthon a nagy seggeden és olvasni. Elolvashatod az összes könyved, nem fogsz elsõre jól menõ vállalkozást indítani, mert nincs tapasztalatod. Hiába találsz majd rá a tökéletes nõre, nem fogsz tudni vele kapcsolatban élni, mert gõzöd sincs, hogy kell, mert csak olvastál róla, de soha nem tapasztaltad..

Egyébként bocs minden szóért!
Azokhoz szóltam akik már lejöttek a fáról, és felegyenesedtek.

Kiderül hogy a csõcselék cigányok az über nép!
Õk aztán ûzik a fajfenntartást...

A kínai occsó áru is van akiket kielégít, és van akiket nem.

A fõ különbség köztünk abban áll, hogy én inkább felfelé tekintek míg te inkább lefelé tekintesz.
Míg én azt mondom, hogy az ember többre hivatott, többre képes, sokkal többet hozhatna ki magából, ha összeszedné magát mint amennyit egyébként kihoz, te azt mondod, hogy nagy és dicsõ dolgokra nem hivatott, és a középszerû dolgokkal kell, hogy megelégedjen, meg azzal ami éppen kijut neki, és örüljön, hogy lyuk van a seggén és szelel.

A problémák nyomasztják, amiket meg nem old, hanem látszat megold: lerészegedik piától, nõktõl, drogtól, aztán tart ameddig tart a boldogság, utána kicsit rossz aztán kezdi elölrõl...


Az pedig amit leírsz a tartós és dicsõ boldogság szempontjából nem mûködik.
Elég csak körbe nézni, csak egy példát hozz. Még neked sem mûködik.
Ismét mondom a tartós és dicsõ boldogság szempontjából.
Nem a szalmaláng szerelem, boldogság szempontjából...

Amit én csinálok az olyan építkezés amire még nem láttam precedenst.
Az alapok le vannak rakva, az épület tégláról téglára épül, de még nincs kész, és nem tud elõbb elkészülni, mint ahogy elkészül.

Közben az összes többi roskadozó épületbõl rengeteget lehet tanulni.

"Nos mutassa meg, prezentálj az igazát, elvégre erre épül majdnem minden kapcsolat, és mégsem repdes senki sem a boldogságtól, örömtõl.
Én akiket megkérdeztem eddig, hogy boldogok-e mind zavarba jöttek, és össze-vissza magyarázkodni kezdtek, hogy boldogságuk hát õ mégis csak boldogság, mert azért ritkán, ööö szép pillanatok, és az ööö kárpótol, ööö... és boldogunk vagyunk... ööö... és... izé..."
És miért gondolod, hogy bárkit is érdekel, hogy Te kiket kérdeztél meg? A te véleményed irreleváns, nem lényeges, nem mérvadó. Te is csak egy apró porszem vagy a világban és ahogy téged nem érdekel a világ, te sem érdekled azt. Amúgy sem reprezentatív a kutatásod, az pedig téged minõsít, hogy a te ismerõseid nem boldogok a kapcsolataikban. Ezek szerint a boldog emberek eltaszítanak téged maguktól a negativitásod miatt. Szomorú életed lehet..

"Azt mondtam, van idõm, és van elfoglaltságom, és párkapcsolat nélkül is van célja és értelme az életemnek."
Az élet értelme és célja a fajfenntartás, amit te nem tudsz mûvelni az ostoba elveid miatt. Csak egy púp vagy az emberiség hátán, egy fölösleges melléktermék.

Mûködõ párkapcsolat nélkül hozakodsz elõ a hatalmas tapasztalatoddal. Akkor gyere a tapasztalattal, amikor felmutatsz valamit. A keresés nem jelent tapasztalatot.
Mégis lenézel másokat, akik - még ha szerinted nem is - boldog párkapcsolatban élnek, és olyanokat, akik már akkor elérték azt, amit te most csak szeretnél.

-Elítélsz kapcsolatokat, úgy hogy nem ismered õket... (Magas ló)
-Elitélsz már nem létezõ kapcsolatokat... (A résztvevõk is rájöttek, hogy nem ment, úgyhogy ettõl sem vagy jobb.)
-Elitélsz embereket, akik boldogságra áhitoznak, és próbálkoznak... (Persze szerinted nem fogják megtalálni, mert õk nem a jó úton járnak a boldogság felé. Csak szenvedés, és kompromisszumok mindenütt.)
-Míg mások próbálkoznak, te keresel, kémkedsz, megkérdezel másokat, ahelyett, hogy egy szót szólnál ahhoz, akit kiszemeltél magadnak.

Elfogadom, ha neked ez mûködik, hát mûködik, de attól még mûködik más is, mert nem csak a te tökéletesnek mondott elméleted van, és ezt el KELL fogadnod.

Én addig jó társaságban ölelem a csajt, nevetgélünk, táncolunk, jól érezzük magunkat, reggel pedig mosollyal az arcomon ébredek fel mellette. Még ha nem is tart örökké, mert tudom, hogy nem tart örökké. Tart ameddig tart, és addig a legtöbbet hozom ki belõle. Sétákkal, gyertyákkal, csillagokkal, meglepetésekkel. És nem azért mert önzõ vagyok, hanem mert ez neki is, meg nekem is jó. Ha meg örökké tart, akkor megtaláltam és megint csak jó nekünk.
Ha meg nem sikerül, akkor a boldogság után jön egy kis bú, aztán továbblépünk mind a ketten. Mert nem vagyunk agyatlanok, akik nem tudják, hogy mi fog történni. Nem értelmesen érzünk, de tudjuk, hogy ez érzés, és befolyásol. Nem ugrunk a kútba, de attól még jó az az endorfinadag.

Hidd el azt is, hogy nem csak te élsz értelmes életet párkapcsolat nélkül. Másoknak is van elfoglaltsága, munkája, és célja. Ebben sem vagy egyedi.
Közelrõl ismerek olyan embert, aki 3 éves szakon kétszer kapott köztársasági ösztöndíjat (=szín 5ös minkét félévben), a sulinak végzett munkákat, külsõ megrendelõknek végzett munkákat, a városi tvben az õ munkái vannak mûsorok, reklámok elején, végén, és közben. Volt hogy éjszaka nem aludt, mert dolgozott, és ezek mellett fenntartotta a párkapcsolatát. Érzelmi oldalról is megkapott mindent, amire szüksége volt, és nem azért, mert megelégedett az alacsony szinttel, hanem mert tényleg normális kapcsolat volt. Nem volt tökéletes, de kétlem, hogy bárki tudna mondani tökéletes kapcsolatot (gyakorlatilag is).

#10864 | EdDyBoy
Pont olyan korlátokról beszélek mint amilyenek eme irományodban most megnyilvánultak.
Faszán elõre elkönyveltél magadnak mindenféle rettenetes dolgokat.
Ilyen életed is lesz.

Te jólét VS boldogságban gondolkodsz, én viszont jólét + boldogságban gondolkodok - hogy a példádat kövessem, és ezen dolgozok.


#10865 | EdDyBoy
Azért nem élek boldog kapcsolatban mert ehhez kell még egy megfelelõ Nõ, akire még nem sikerült rátalálnom.

Nem mondtam, hogy ráérek, ezzel a vulkáni hozakodott elõ.
Azt mondtam, van idõm, és van elfoglaltságom, és párkapcsolat nélkül is van célja és értelme az életemnek. A párkapcsolat akkor indul, ha megfelelõ emberek összetalálkoznak hozzá. Ha nem, akkor nincs párkapcsolat. Ez ilyen egyszerû.
És a boldogságom nem függ a párkapcsolattól 😉 Miért kéne attól függenie?
Hülyeségeket kérdezel egyébként...

Saját gondolatok, nos.
Azt hiszem itt neked kellene a leginkább hallgatnod.
De ha már mások kimondták, akkor biztosan tudod, hogy kik mondták már ki, és igazán megjelölhetnél pár szerzõt, forrást (amit úgy sem fogsz ha jól sejtem).

#10862 | MrSpock
Érdeeekeees, hogy hogy megdorgáltok mikor csak halandzsázok, képzelõdök ugyanakkor magatoknak minden mértékû halandzsázást és képzelõdést megengedtek.

Ami a futásos példát illeti: nem fizikai hanem a tudatban lévõ korlátokról beszéltem. Arról, hogy például az illetõ példádban eleve meg sem próbálja a futást, még csak genetikai vizsgálatokra sem megy, mert már elõre mindent elkönyvelt a fejében.
Mint pl sokan a minimálbért egy életre... és a tudatban lévõ korlátok miatt meg sem próbálják megvalósítani pl az anyagi függetlenséget.

Az anyagi függetlenség, csak úgy mint a boldogság, harmónia nem ismer fokozatokat. Vagy van, vagy nincs.
És az már mellékes, hogy egy családi házzal vagy négy kastéllyal.

A párkapcsolatos kijelentést illetõen én elõbb inkább vizsgálódnék, és aztán nyilatkoznék arról a szeretik egymásról... meg harmóniáról... ami közel sem harmónia ha csak próbálnak harmonikusan élni...


#10863 | Mr Spock
A törvény elõtti egyenjogúság nem egyenlõség jel tétele a férfi és a nõ közé. És pont arról szól, hogy a nõ aki nõ és a férfi aki férfi jogilag egyenlõ. És nem arról, hogy úgy teremtünk egyenjogúságot, hogy a férfit és nõt mint lényt összemossuk, és valami jellegtelen izét hozunk létre, és ezzel e jellegtelen izék lesznek egyenlõek.
Én a hátam középére sem kívánnék egy olyan nõt aki velem egyenlõ. Az egyenlõség mindkettõnkre nézve nagyon gáz lenne. Én az egységet tudom elképzelni, de azt kizárja az egyenlõség.

Számomra, hogy a világban mi van nem mérvadó, és csak azért mert ilyen világ nem fogok olyanná lenni. Aki pedig olyanná lesz, azért mert a világ olyan ezért olyannak kell lenni az meg is érdemli. A világ azért olyan amilyen, mert az emberek asszisztálnak ahhoz, hogy olyan legyen amilyen.

És tényleg ezek után - amik után gyakorlatilag már köpni nyelni nem tudok - megérdemli mindenki a maga nyomorát, hogy mint férfit semmibe veszik, hogy mint nõt semmibe veszik, hogy mint embert semmibe veszik, mikor õ saját maga nem veszi magát ember és férfi/nõ számba sem.
Hogy vegye így bárki ember és férfi/nõ számba?

Párkapcsolat is férfi és nõ között lehet és nem izék között.

Ha meg olyan okos vagy Sal, meg tapasztalt, hogy mindenkit leugatsz, kioktatsz. Azon emberek munkáját szólod le, akiket tanítanak, akkor miért nem élsz boldog kapcsolatban?

Ráérsz még? M A S Z L A G ! M E L L É B E S Z É L É S !
Ha most boldog lehetnél, miért várnál? Miért szúrnál ki magaddal? Miért szúrnál ki szegény lánnyal, aki valahol csak rád vár? Arra aki ennyire okos, ennyire bölcs!

Nem jár oda a busz, vagy nincs az országnak reptere? M E L L É B E S Z É L É S ! M A S Z L A G !
Ha valóban kezedben lenne a boldogság kulcsa, nem itt lennél, és vitáznál velünk, hanem ott lennél vele! Miért nem vagy ott? Mert egy looser vagy, aki nagyot álmodott, és nem akar felébredni! Helyette kioktat mindenkit, aki erre téved.

Amiket kimondasz, azokat mások már kimondták! Azok a szavak mások okos gondolatai! Saját gondolatod sincs!

"ne a deficites vállalkozók tapasztalataira hallgassak, és ne tõlük kérdezzem meg, hogy mire számíthatok, hanem azoktól akiknek jól megy a vállalkozásuk."

Melyik vállalkozás? Az amelyik tiszta, vagy amelyik ipari kémkedéssel, és mások tönketételével lett sikeres?
Mi a biztosíték arra, hogy amit mond, azt azért mondja, mert nem félti a saját vállalkozását tõled? Vajon igazat mond?
Mi a biztosíték arra, még ha mindent el is mond, ami neked kell, hogy te ugyanolyan jó leszel néhány tanácstól, mint õ? A vállalkozó nem egyenlõ a kereskedõvel. Ha nincs saját ötleted, nem érsz semmit pár tanáccsal.
Ha mindenki a nagyoktól kérdezne (ja hogy mindenki róluk vesz példát?), akkor mindenkinek jól menõ vállalkozása lenne (ja hogy nincs így?).

Ismered a kereslet, és a kínálat kifejezéseket? Ez benne van a párkapcsolatokban is. Csak akkor lesz jó a vállalkozásod, ha azt kínálod, amire van kereslet. Vagyis akkor lesz jó a kapcsolat, ha olyan vagy, amilyet a csaj szeretne, és õ is azt kínálja, amit te szeretnél.

Ismered a versenyhelyzet fogalmát? Sok van ilyen, elvégre mindenki válogat. Kinek az ár (anyagiak), kinek a minõség (belsõ), kinek a tervezés (külsõ), kinek a tartósság (sex) tetszik meg.
Persze mindenkinek kellene egyszerre mindegyik, úgyhogy jöhet az ipari kémkedés, meg a 3 hónapos tesztelések.

Multik elnyomása? Ismerõs?
"Neki Ferrarija van? De...de én okos vagyok! Bébi! Ne menj el!"
Jólét VS boldogság?
"Nem baj, tõle megkapom a jólétet, mivel sokat van külföldön, közben tarthatok szeretõt."
Megvan a külsõ, belsõ, pénz, sex, még szereti is a szeretõjét! Megkap mindent, amit szeretne... ki cserélné le ezt egy kis észre? Filozófiára? B***szhatod!

A férfi leygen férfi,a nõ nõ ugyebár!Csak a mai világban már nagyon megváltoztak a szerepek,kicsit elmosódottabb lett minden.Egyenjogúság van ,és ez mindenre vonatkozik.Maga az életstílusok,viselkedési normák mind változtak.Ami persze részben jó,de rossz is.Más értékek kerültek felszínre,akár egy családon is belül.Szóval ha az ember a hagyományos rendet követi nagyon nehezen talál magának párt.Bár azért még akadnak kivételek,és ez jó.Én sem helyeslem ami nagy általánosságban zajlik a párválasztásban,pár..mondjuk úgy ideiglenes partner,mert nemigazán tartós a legtöbb esetben.
És itt jön képben amit mondtál te is,hogy sokan nincsenek tisztában önmagukkal,meg a vágyaikkal,és lehetõségek megvalósításának módjával.
Lesz ahogy lesz nem is érdeklik igazán,és mindkét nemre vonatkozik egyaránt.Jönnek a csalódások,meg egyebek..és ebbõl bár sérülés lelkileg,hogy már nem is volt elég jó..önértékelési gondok,hogy miért vele történt.Igen azért ésszel is kell gondolkodni,felmérni,hogy mit,smerre ha ez megvan jöhet a szív is,vagyis összhangban kell lenni,és akkor már lehet szeretni.:-)

Csak ugye ha megnézed a megvalósításoknak,és a vágyaknak is vannak szintjei.(pl hiába akarsz úgy futni mint Bolt,ha genetikailag nem vagy alkalmas rá!Fehér ember nem futotta még le 10mp belül a 100 métert!Miért?Nem akarják?Dehogynem de hiába,egyszerûen eddig még senkinek nem sikerült)
Ez nem mindnekinél ugyanaz,és ez nem azt jelenti,hogy esetleg már alacsonyabbrendõ,vagy közönségesebb lenne.(és itt nem a tényleg nem Mónikasó szintre gondoltam)Pl.anyagiak?Szükséged van mondjuk kastélyra+3 nyaralóra +15 sportautóra,repülõre,100m-s yahtra?
Vagy csak 1 szép kis családias meleg otthonra kis kerttel,1-max 2 autó,hogy tényleg rendesen lehessen közlekedni a családnak,gyerekek,normális nyugodt élet.
Nah most aki utóbbira vágyik az már smafu?És ugyanez lebontható egy érzelmi kapcsolatra is.Aki tényleg csak egy társra vágyik aki mellett szívesen fekszik-kel,él,szeret,viszont szeretik,és harmónikusan próbálnak meg élni.Jó az ember szétnéz a környzetében,és eltûnõdik,hogy hmm pl havernak bnõje abszolúte nemtestzik,de õ mégis odáig van érte,és látod hogy szeretik egymást,miért is van ez?
Nem azért mert mondjuk nagyon alacsonyan lenne a léc nála,hanem mert benne találta meg amit keresett.Mert lehetne úgy is,hogy hmm jó lenen,csak,és hibát keresni mindenben.Akár külsõleg akár belsõleg,mert hibát találni mindenkiben lehet az biztos!
Mindenkinek tisztában kell lenni önmagával és lehetõségeivel,de korlátaival is!Ez ami nem mindegy,mert ha nincs utóbbi bármilyen téren,sosem éri el a csúcsot,és tudni kell megállni,amikor igen ennyi volt bennem.Mt.Everestet sem tudja mindenki megmászni,van aki belehal,mert elhiszi hogy képes rá,de rákell döbbennie hogy mégsem.

Alapkérdésre pedig emlékezzünk vissza:
"a férfi legyen férfi, és a nõ legyen nõ"

És gondolkodjunk el azon, hogy azon vitázunk, hogy férfi férfi legyen e, és a nõ nõ, és idealista álmodozásnak tekintitek azt az állapotot amiben a férfi férfi, és a nõ nõ. Vagy egyáltalán ember az ember.

Mire számíthatnak?
Saját magukra. Arra amit megvalósítanak, és arra amit létrehoznak.
Ez pedig attól függ, hogy mit tûznek ki maguk elé, és hogy hajlandóak-e a kitûzöttek megvalósítására törni, még akkor is ha mindenki más csak rázza fejét.

A nagy tapasztalat ami ellepi a világot szarra sem jó, max intõ példának, mert semmi dicsõ és értékes nem állítható belõle elõ. A megalkuvás, a kudarc, a középszerûség, a tespedés tapasztalatai.... hogy hogyan lehet mindezt praktikusan ûzni.

Már megtanultam azt, hogy, hogyha PL anyagi függetlenséget szeretnék elérni, akkor ne a minimálbéresek élettapasztalataira hallgassak, és ne tõlük kérdezzem meg, hogy mire számíthatok, hanem azoktól, akik már elérték az anyagi függetlenséget.
Vagy ha PL vállalkozást akarok indítani akkor, ne a deficites vállalkozók tapasztalataira hallgassak, és ne tõlük kérdezzem meg, hogy mire számíthatok, hanem azoktól akiknek jól megy a vállalkozásuk.
Hiába van több a minimálbéresekbõl, és deficites vállalkozásokból, és hiba mondják õk, hogy a mai világban lehetetlen... Akinek meg mégsem, az lop csal hazudik.

És te mivel érzed már különbnek,felsõbbrendûnek magad akár tõlem vagy bárkitõl? Tudod a halandó emberek csak szimplán szeretnék tudni mire számíthatnak,és nem a sok maszlagot amit te itt leírsz,nulla tapasztalattal,meg teóriákra alapozva. Te megítéled látatlanban mások boldogságát,de ha téged ítélnek akkor meg már ugye savanyú a szõlõ!
Az hogy jaj te kérdezgettél embereket nagy dolog,kérdezõsködj csak nyugodtan és élj úgy ahogy akarsz!Ha te így vagy boldog akkor élj úgy ahogy látod,csak ne alacsonyits le más embereket,mert nemcsak te létezel,és nem te szartad a spanyol viaszt!
Tudom most erre is majd reagálsz fennhájázva a magas lórol,csak nemtudom mire vagy úgy oda?

Ó, kimegyek az utcára, véletlenszerûen leszólítok valakit és A-Z-ig elmondja ugyan azt amit te. Vagy kinyitom a nõklapját.

Élj Így!Áldás Békesség!:-)
Ennyi téma lezárva.Ha valaki kérdez itt,majd szívesen elmondom a véleményem,reálisan mint valós tapasztalatokkal rendelkezõ ember,ha tudok szívesen segítek,mint ahogy matyi is lentebb szólt.