Az Ebengubanizmus

Igen, azért kopiztam be.

http://rapidshare.com/files/24931734/sehovaveg2.wmv
ehhez azthiszem nincs mit hizzáfüzni 😊

erröl van itt szó.
köszönjük szépen

szerintem ez egy elõre megírt szöveg és csomóan ismerik 😊
(igazából az oridzsit nem ismerem, csak azt tudom róla hogy létezik ilyen boci-boci-tarkás elemzés)

Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

A vers szerkezetileg egyértelmûen két részre tagolható. Az elsõ
egységet az elsõ és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és
a negyedik sor. Ez már a rímképletbõl is világosan kiderül: A A B B.

A verset az teszi igazán nagy mûvé, hogy egyszerre tartalmaz
személyes és általános igazságokat. Ezt már a felütésnél
érzékelhetjük, a költõ kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja
vélünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik
boci természetesen a költõ, akinek szerelmi bánata van.
>
Feltûnõ, hogy az elsõ szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók
meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti
bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan elõforduló
oppozíciók.
>
A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka,
de nincsen se füle se farka, a 'füle' szó magashangrendûsége is éles
ellentétben áll a 'farka' szó mely hangrendûségével, a 'tarka' szó
pedig
önmagában alkotja a legerõsebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és
fekete.

Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a
szerelem természetének kettõsségére, ami Catullus óta minden
jelentõs szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk elõtt, aki
bár 'tarka', vagyis a költõiség minden szépségével, rútságával,
örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a
hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a
költõ sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon
találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.

A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az
üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplõ egyetlen ige, ez
viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: 'megyünk'.
Az egész verset átszövõ kettõsség itt is megtalálható, hiszen szó van
egyszer a költõ érzéseirõl, amik egytõl egyig elhagyják a költõt, aki
már
képtelen arra, hogy eltartsa õket, és elköltöznek valaki másba, aki még
képes táplálni õket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész
szintén mind elpártoltak tõle, mivel szerelmi bánatában képtelen
költeményeivel etetni õket.

A másik, az általános érvényû boci maga az élet. Itt az elsõ szerkezeti
egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet
sokszínû, de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért
maradt el a 'de' kötõszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költõi
nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is
szó van. Nem teljesen egyértelmû ugyanis a 'de' szó használata.
Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó: az élet sokszínû
MERT
nincsen semmi értelme. Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris
sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe,
esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne. Ez egy újabb
kettõsség, amit a költõ nem old fel, mindenki kedve szerint
értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetõséget, hogy az
élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.

A második szerkezeti egység egyértelmûen a fentiekben már
említett 'megyünk' ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni /
ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli
jelentõsege van itt a többes szám elsõ személynek, vagyis mi
mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk. Pontosan ez az,
ami örökérvényûvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig
foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is
foglalkoztatni fogja õket. A vers tehát örök problémát feszeget, és
végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít
majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét
ahhoz, hogy boldogok lehessünk.

Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költõ az élet igazi
céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok
legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos
formába öntve olyan meggyõzõen szakad ki a versbõl, hogy méltán
sorolhatnánk ezt a költeményt a legmaradandóbb mûvészi alkotások
közé.

Olvassuk el a verset még egyszer:

Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

Ugye milyen máskent szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?

van archivum, majd holnap biztos meglehet nézni 😊

LoL!
érdekelne a végeredmény 😊

http://www.smsbandi.hu/
elküldtem neki a versem és elénekelte, HIHHETETLEN!

gondolj úgy erre mintha egy NEM létezõ vers volna, hátha úgy könnyebb <#idiota>

Nem neked írta, hanem Borgnak...<#wink>

#60: ez nehéz eset, de most megek aludni. Majd holnap...

nincs angy arcom.. csak örültem amgamnak 😞

ungabungisták, ebbõl hozzatok ki valamit: (kösz😊

Paul Verlaine-Õszi chanson

,,Õsz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.

S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sírok,
s elém a sok
tûnt kéj kél.

Óh, múlni már,
õsz, húllni már,
eresszél
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...''

(a tördelésben nem vagyok biztos, rég tanultam már ezt a verset) <#idiota>)

Szabadidejével mindenki úgy rendelkezik ahogy akar nem?!
Ezt alapvetõen sokkal jobb ötletnek tartom, mint római számokat vagdosni az ütõerünkbe, és a karunkra. 😊
(habár a fosos verset, és a káromkodást leszámítva)
mellesleg némelyik vers-elemzés pár nagyon fárasztó -.- de nemélyiken jókat lehet mosolyogni 😊

LOL vmi ilyet mond a Bendegúz az indul a bakterház elejn is 😛
csak az ebe(n)- guba asszem :p

Hát akkor írok egy ilyen versikét. Nem írom meg elõre wordben ide spontán írom, íme:

tollak

Amikor tegnap lefeküdtem,
gépen kiült a zuhanás
de nem értettem különben,
hogy miért van a kulabá.

miért hívják õt ugy ahogy?
hány éves az ikarusz?
nem tudom hogy gézengúz
megette-e a trolibuszt.

ennyi 😛

"Ez a mû a reneszánsz egyik alfajába a posztindusztriális melankóliába tartozik."

😄ASDASDDDdd

ne legyen már nagy az arcod, hátéiksz.

a szemembe sajnos igazi költõink akkora mûvészek sincsenek, mint az ebengubanisták :c

Akkor mit csináltatok a versekkel?

Alapvetõen ez az ötlet, a versírás jó. Nemtom ki látta a Dead Poets Society-t (Holt költõk társasága), namost ott van egy rész mikor mindenkinek fel kell olvasni az otthon írt versét. Itt pedig az történik, hogy a gyerek becsukja a szemét és a tanár kéri, hogy mondja mit lát, mondja el az elsõ dolgot ami az eszébe jut, ne gondolkozzon az értelmen. Aki odafigyelt egy kicsit bioszon, valószínûleg tudja, hogy a két agyfélteke teljesen más funkciókkal rendelkezik, máshogy is mûködik. A jobb a természetes, ösztönös, kreatív félteke, itt van a térérézék, a rajzolási készség minden ilyesmi, a bal pedig a szabályozó, általában a jobb félteke jeleit rendezi össze. Jobb-ból jönnek a gondolatok, az ötletek a bal pedig van amit kiszûr. Tulajdoképpen ezt te szûröd ki mgépedig az apaján, hogy mit tartasz õrült, nem normális dolognak. Miért tudja ezt megtenni? Mert a bal féltekében van a beszéd központja, ergo amit mondasz átmegy a szûrõn. Nem is lehet ilyen szûréssel õszinte verset írni. Namost te ki tudod kapcsolni a szûrõt ha nem gondolkozol. A filmben is ez volt a lényeg, gyerek becsukta a szemét, mindent mondott ami csak felvillant, és egy elég jó vers született, persze ez film, nem fogsz te rímben beszélni, habár ha sokat gyakorolsz lehet, de a lényeg az maradt, mindenkinek a saját õszinte költészete az amikor így szûrés nélkül engedi ki a gondolatokat. Aztán már lehet megmagyarázni miért éppen ezeket mondtad. Lényeg, hogy ne gondolkozz azon, hogy minek kéne jönnie, mi lenne ide a helyes, mirõl szóljon, mi legyen benne, csak simán.

Egyébként több orvosi vizsgálat is elég meglepõ eredményt mutatott a két félteke mûködésérõl. Régen a súlyos epilepsziás betegeken olyan mûtétet hajtottak végre, ahol átvágták a két félteke közti hidat, ugyanis így a rendellenes ingerületek nem tudtak a két félteke közt "pattogva" egyre több kárt okozni. Ma már gyógyszer van rá, de régen ez volt a megoldás. namost olyan emberekkel akiknek volt ilyen mûtétük elég sok furcsaság történt. Egyik esetben egy férfi aki meg akarta ütni a feleségét bal kézzel éppen adta a pofont, mire jobb kézzel lefogta saját magát. Ez is szépen mutatja, hogy a bal félteke kontrollál, a jobb ösztönbõl cselekszik. (A mozgató idegpályák átkeresztezõdnek lefelé menet, szóval a jobb félteke a bal testfeledet a bal félteke a jobbat irányítja.)

Egy másik eset viszont engem is elképesztõen megdöbbentett. Egy jobbkezes embert a mûtét elõtt kértek meg arra, hogy rajzoljon egy kockát jobb kézzel és bal kézzel. Ezt a mûtét után is megismételtették. Nézzétek az ereményt:



Bal kézzel(jobb félteke) nagyjából ugyanolyan eredményt ért el, jobb kézzel(bal félteke) azonban a híd átvágása után mégcsak nem is hasonlít egy kockára. Nagyon jól látszik, hogy a bal félteke, fogta a jobb félteket kockáját és öszerendezgette, majd ezt rajzolta le az ember a mûtét elõtt jobb kézzel. Azonban magától nem is tudja, hogyan lehet kockát rajzolni. Szóval az eredeti versek, az õszinte versek átgondolás nélkül születnek általában.

Éppen ezért én pártolom az ötletet, hogy egy ember gondolkodás nélkül eszébe jutó szavakból verset csinálunk és ezt késõbb hát jobb lenne télleg kielemezni, mint belemagyarázni dolgokat, de egye fene. Lényeg, hogy nagyon érdekes eredmények születhetnek. Nem kéne ezt is leszólni, hogy "hülyegyrekek idõpazarlása".

nem tudom nektek milyen irodalomóráitok vannak/voltak, de nekünk külön ki volt hangsúlyozva, hogy ne írjunk a költõ gondolatairól, mert rajta kívûl senki sem tudja valójában.

Nekem mennem kell, elemezzétek Palinko hõskölteményét, meg írjatok újakat is ha nincs jobb dolgotok éppen!<#smile>

Hát jó, akkor elnézést. 😊

köszönöm ^^

Ezek alapján bátor cselekedet ezt kijelenteni.

Falun történt
Miként tûz gyúla Néró városában,
úgy vedeltük hülyére magunkat a kocsmában,
s miként falat építettünk és döntöttünk össze
úgy szaladt a Maris néni a szomszéd kertbe,
midõn elûlteté a dzsungelt a hátsókertbe,
úgy örült a gólya a fecskefészekben.

Legtöbbjüknek nagy volt az öröm,
mert megnõtt a látogatotság
és ezen esetet gondolták megörökíték az sg-n
fel is kapták a topicot, mert könyû volt,
IQ mentes délutáni érdekesség,
sokáig éljen ki megalakítá eme "mûvészség"

Elképzelhetõ <#taps>

enyémnek a cime:
Sehovavég.
szigorúan ponttal a végén

"Dinom-dánom dróthuzal,"
ezt nem idrek irtam ám igy.. huha. egy költö veszett el bennem.

edit win 😊

Úgy értettem, hogy minden ökörséget bele lehet írni, hiszen ezzel fejezzük ki azt az irodalom felé, hogy mekkora hülyeségeket kell szegény diákoknak megjegyezniük. Amit kiemeltél azzal pont azt fitymálom le, hogy ilyen kifejezéseket kell megtanulni.....

j :-c

Amúgy ha megkérhetlek titeket, adjatok címet is ezeknek (nem muszáj kapcsolódnia a mûhöz, hisz kötetlen a stílus...)

JAG1 versének elemzése

Az ebengubanizmus felbukkant a neten, elsõ követõje JAG1. A költõ a ”reggelnyócra” szóval a születésére utal, de nem tudja igazán hogy miért (”de minek, azt kérdem” – költõi kérdés).
Az élet számára túl egyszerû, minden akadályt könnyen vesz. Ez az optimista szemlélet, de a következõ sorban megfigyelhetõ az ellentét (”az ember így mit remél?”😉, ez már inkább pesszimista világszemlélet. Összességében az elsõ versszak egy nagyszerû ellentétre épít.

A második versszakban azt írja a költõ, h. csörög a telefon. Ezt sokféleképpen értelmezhetjük, de a telefon a postagalamb modern jelképe, tehát a népiességre utal. Õ felveszi a telefont és beleszól, tehát a népiesség, a folklór ellen felszólal (ez az ebengubanisták egyik fõ ellensége, idézem Kis elemzését: ”a Népköltészet már idejét múlt, nem érdekel senkit, csak akadály, melyet a maradiak húznak maguk köré, és egyben a költõk köré is”😉.
Azt mondja hogy ez rossz, mert félrevezet és megtéveszt minket. Végül a kollégája (aki magától értetõdõen népmûvész, esetleg sztepptáncos) iránt ellenszenvére utal.

Te félreértetted. Elemzésrõl van szó nem? Szóval akármilyen hatást vált ki a vers, noha vicces, bugyuta, szerintem akkor sem kéne butaságokat írni egy elemzésbe. Gondolok itt erre: "A lírá és a dráma elemei egyaránt fellelhetõk ebben az írásban."

Írom az elemzésedet, mindjárt kész lesz...<#wink>

Egen, egyetértek.

Én azt nem szeretem, mikor órán veszünk egy verset, és le kell írni, hogy mit fogadtak el egységesnek, mirõl szól vers a tömeg szerint, holott a tanárok azt hirdetik, hogy az irodalom nem errõl szól, mindenkinek mást jelent. Pl.: József Attila - Õsz címû verse akármilyen egyszerûnek is tûnik, lehet nekem mást jelent. Mondjuk, hogy az öngyilkosságról szól.

Blöh, és mire megyünk egy értelmezéssel? Attól nem fog másféleképpen vélekedni egy ember arról a versrõl.

Ez a mû a reneszánsz egyik alfajába a posztindusztriális melankóliába tartozik. A lírá és a dráma elemei egyaránt fellelhetõk ebben az írásban. Az elsõ sor elárulja a lényeget ami az orosz pálinkaivó versennyel hozható összefüggésbe. Szegény kutya, sok mindent látott eme nemes eseményen, így a lelke ily módon tudta feldolgozni a nagy traumát emi élete hátralévõ részében rémálmában is kísérti. Az öreg szöcske meg Yoda mester aki épp azon gondolkozik hogyan tudta egy pantomimos elvenni a pénztárcáját, bizonyára egy kaktuszt kíván a férfi hátsó fertájába, h érezze azt a mérhetetlen erõt amit a Kentaurok hoztak a Földre. Ekkor jön egy fordulat "Ég veletek!" ami felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy most már eleget nyáladdzott a Playboy tavaly májusi számára. A szerelõ pedig egy újdonságot hoz a mûbe, vagyis megszereli a ferihegyi repülõtéren elakadt kombájnos-tarktor bal oldali gömbcsuklóját.

Ilyen egyszerû egy verset elemezni, nincs benne semmi ördöngõsség sem... <#vigyor4>

nagyonjó, alapgondolattal tökéletesen eggyet értek.
ésigy hirtelen felindulásból:

Kutya futkos a rét közepén,
Büdös és csorog a nyála,
Látod kedves galambom a tehént,
Hisz ki hova miért megy, lámpa...
Elgondolkodik az öreg szöcske,
Dinom-dánom dróthuzal,
Kaktusz, csavar! Ég veletek!
mindjárt jön az új.. szerelõ.

Fasza!<#taps>

Egyetértek az alapgondolattal. Mindenki olvassa azokat a verseket amik tetszenek neki, de mi a fenének hozzá oldalas magyarázatokat fûzni - és pláne miért olyan emberek teszik ezt akik esetenként többszáz évvel a költõ után éltek. Hogy jönnek õk ahhoz, hogy eldöntsék, hogy a vers írója mire gondolt, mit érzett miközben megalkotta a költeményt? Ezt soha senki nem fogja megtudni, maximum azt, hogy õbelõle mit vált ki az adott vers. De ez pedig már megint mindenkinek magánügye.
Szvsz ha a sok életrajz, meg mûelemzés helyett irodalomórán a gyerekekkel mondjuk inkább kétszer ennyi mûvet ismertetnének meg mint most, akkor lehet, hogy nem utálnák annyira az egészet.

Reggelnyócra bejöttem,
de minek, azt kérdem.
Nincs kihívás, nincs cél,
az ember így mit remél?

Telefon csöng jajjdejó,
itt a munka, halló...
Félrevezet, megtéveszt,
csak kollégavót', kérdez..

:-D

Ketten már el lehet lenni 😄

Igen, jó lenne...
De kérdés, hogy hányan csatlakoznának.

Killer mi sem vagyunk azok😊

Elemzek én, de nem vagyok költõ lélek 😄

Hja, minden meg lehet magyarázni, akármit, akárhogy.
Szerintem, ha egy kicsit komolyabb lenne a topik, még csatlakoznának is néhányan.

Öhm, szerintem lehetne ebbõl játék is. Elsõ ember verset készít, második elemzést, majd ugyancsak a második verset, harmadik elemzést.. és így tovább.

Nem tduom mi a bajod. Ha nem tetszik ne nézd. Szreintem jó ötlet.

Az ötlet kiváló és erõsen irónikus! Megtudom érteni a kiváltó okokat, a verselemzés nehéz és sokszor nyitott kapukat hagyhat maga után.

Figy, ha nem tetszik, akkor nem kell vele foglalkoznod. Ez csak szórakozás/verselemzésnek egy kritika, hogy mindenbe mindent bele lehet magyarázni.

sokan túlságosan is ráérünk 😊

Akkor beszélgessünk arról, hogy hogyan jut el egy ember erre a pontra, hogy ilyesmivel kell foglalkoznia...