Az evolúció

"A csernobili baleset 1986-ban történt. Az hány farkasgeneráció is? Kettõ, talán?"

<#vigyor2>

Te aztán értesz ezekhez a dolgokhoz...<#hehe>

Mondjuk talán a hirosímai esetet tanulmányozhatná.

A csernobili baleset 1986-ban történt. Az hány farkasgeneráció is? Kettõ, talán?

Majd térjünk rá vissza -nagylelkû leszek, kis számot mondok- tízezer év múlva.

Nem nagyon volt idõm írni mostanában, de azért olvasom - és szörnyülködöm - a fejleményeket.

Mondok egy kimondottan speciális példát:

Richard Lenski kísérlete az E. Coli bacival

LINK

Szerintem nagyon jó példa a mûködõ evolúcióra.

<#unalmas>

Itt egy jó film ami alátámasztja, hogyan nem mûködik az evolúció és milyen jól mûködik a természetes kiválogatódás és a DNS védõ mechanizmusok összehangolt munkája következtében a fajok eredeti génállományának a megõrzése.

Az alábbi filmben mindenki tanúja lehet annak, hogy egy olyan környezetben, ahol rendkívüli mértékben keletkeznek mutációk a DNS-ben, a háttérsugárzás most is legalább 50-szerese a normálisnak, semmi nyoma deformációnak vagy elfajzásnak. És ez már így van 30 éve.
Az élõvilág köszöni szépen, él és virul a csernobili Zónában.

Az evolúció nem mûködik. A rendszer könyörtelenül végez a mutánsokkal.



Jó szórakozást!<#papakacsint>

"ugyan azt állítja amit te ,azzal a kis kitérõvel hogy nem költi bele azt a hazugságot hogy "megtaláltuk a memóriát" második bekezdés vége "nem ismerjük hogy mûködik""

A cikk konkrétan alapnak veszi ezt a "hazugságot", hogy az információ tárolás az agyban történik, fel sem merül, hogy máshol lenne.
A szakdolgozatból nem tudok mit idézni, az az agy kémiai folyamatairól szól, amik lehetõvé teszik, hogy kialakuljanak a kapcsolatok.
A tárolási elve egyelõre ködös, de ahogy fejlõdik a tudomány, hamarosan azt is meg fogják érteni remélhetõleg.

"én sehol nem írtam, hogy adat csak digitális lehet. Semmi köze ahhoz, amit én mondtam,"

Nem csak éreztetted: "Egy könyv, fénykép (nem digitális), analóg hangfelvétel vagy"

Ezen kívül rádhagyom mert nálad az elõbbi kommentnél véget ért a kazetta és megfordítottad ,most kezded elölrõl a régi linkeddel ,de a mostani cikkbõl amire oly nagyon hivatkoztál nem mersz nem tudsz és nem akarsz idézni talán mert nincs is belõle mit hisz ami volt az az összefoglalásban benne volt és én idéztem.

Az angol szöveges linked összefoglalva ugyan azt állítja amit te ,azzal a kis kitérõvel hogy nem költi bele azt a hazugságot hogy "megtaláltuk a memóriát" második bekezdés vége "nem ismerjük hogy mûködik".Elhiszem hogy neked nehéz olvasmány és elkápráztat ahogy levezeti az információ áramlását a már kivesézett inputoktól fül szem stb hipokrampusz ,osztályozás :rövid hosszú memoria ,utána leírja a szinapszisok növesztését kémiáját de ha figyelsz ott sincs félreértésre ok csupán azt állítja hogy az emlék kialakulása a szinapszisok randomszerû kapcsolatok erõsödéseivel járnak míg az emlékvesztés a kapcsolatok elkorhadását vonja maga után ,és az emlék rengeteg töredékbõl tehát adatdarabkákból áll össze ,beszél még kódolásról dekódolásról kínjában de ez csak fûszer hiszen a mûködési elve ami kizárólag utalna a tárolásra egy örök rejtély .
Nem rossz ahogy bemutatja a cikk ezeket a dolgokat csak egy laikus teljesen mást hall ki belõle pedig ennél a cikknél sem hazudnak ,nem hazudják azt hogy ismernék a tárolót csak egy logikailag és ismeretileg kézenfekvõ teóriát mondanak el .Logikus hogy a szinapszisok halmaza mert oda megy ,onnan jön ki az elektromos jel de ezt már a kazettád elején elmondtam amikor a nehéz felfogású pett el vitatkoztam aki még az elektromos jelet is ördögtõl valónak vélte úgyhogy errõl a cikkrõl ennyit meg a kitérõ válaszaidról.

"Jaj de buta vagy adat nem csak digitális lehet, ha húzok egy vonalat a homokba aminek az információtartalma 1 et fog jelenteni, az is egy adat lesz számomra és szépen le tudom vezetni a tárolót(homok forma) elvet (kézzel rajzolás) kiolvasás(szemmel) de tudom kódolni digitalizálni lefordítani stb stb."

Egy picit se zavarjon, hogy én sehol nem írtam, hogy adat csak digitális lehet. Semmi köze ahhoz, amit én mondtam, hogy sok esetben nincs értelme adatról beszélni. Jószokásod szerint ész nélkül butázol és félrebeszélsz, mintha nem értenéd, amit írok.

"Meg uncsi már ez a másik elven mûködõ agy dumád látszik hogy a konkrétumokat kerülöd ,hintesz valami saját igét de közben a 4. hsz után sem idézed a tudományos tanulmányból azt a szakaszt ahol "ezerszer" leírják milyen elven mûködik a tárolás pedig azt várom epekedve"

Nem kerülök semmit te szerencsétlen. Látom, hogy nem érted, megpróbálom most érthetõbben, két részre bontom az állításaidat:

1. Az agyban csak átfutó jelek vannak, nem teszi lehetõvé semmi a tárolást (és azt mondod, hogy én szerintem a semmi tárolja a semmit).
2. Nem tudjuk, hogy az agy MILYEN ELVEN tárolja el az információkat ("adatokat")

1. Ez biztosan nem igaz. Ezt próbáltam én is elmagyarázni, hogy fizikailag MI TESZI LEHETÕVÉ azt, hogy az agy el tudjon tárolni valamit. Errõl szól a szakdolgozat is, a dinamikus molekuláris változásokról, amik lehetõvé teszik egyáltalán a memorizálást. Itt van egy másik cikk, ahol kb. leírja ugyanazt amit én (érthetõen, picivel részletesebben).

idézet innen:
"As you learn and experience the world and changes occur at the synapses and dendrites, more connections in your brain are created. The brain organizes and reorganizes itself in response to your experiences, forming memories triggered by the effects of outside input prompted by experience, education, or training."
Az, hogy az emlékezet valahogy így tárolódik el, számos kutatás alátámasztja (és semmi sem cáfolja), például az általad unalmasnak vélt emlékezet törlések is.

2. A gondolkodás, tanulás, és az elõbb említet folyamatok megfigyelésébõl lehet következtetni arra, hogy az agy MILYEN ELVEN tárolja az információkat, és hogyan NEM tárolja. Ezekrõl is sok mindent lehet tudni, de sok mindent még sajnos nem, így konkrétumot errõl nem fogsz kapni. Ha érdekel, hogy mi az amit lehet tudni, akkor olvass utánna, vagy menj egyetemre, ne tõlünk várd.

"én is javarészt informatikus vagyok, ... Pfff <#nyes><#nyes><#nyes><#nyes><#nyes><#nyes>

" ami információkat tartalmaz, mégsincs értelme adatokról, adategységekrõl beszélni."

Jaj de buta vagy adat nem csak digitális lehet, ha húzok egy vonalat a homokba aminek az információtartalma 1 et fog jelenteni, az is egy adat lesz számomra és szépen le tudom vezetni a tárolót(homok forma) elvet (kézzel rajzolás) kiolvasás(szemmel) de tudom kódolni digitalizálni lefordítani stb stb.

Meg uncsi már ez a másik elven mûködõ agy dumád látszik hogy a konkrétumokat kerülöd ,hintesz valami saját igét de közben a 4. hsz után sem idézed a tudományos tanulmányból azt a szakaszt ahol "ezerszer" leírják milyen elven mûködik a tárolás pedig azt várom epekedve<#miaz>

Lehet más pdf bõl is csak lássak legalább egyet ami kísérletet tesz egy ilyen tárolási elv bemutatására ,na nem mintha lenézném lexikális tudásotokat de én inkább egy hivatalos verziót akarok darabokra szedni,ne legyen személyes sértõdés a saját matekodból.

"Akárhogy is csûröd csavarod már unalmas ez a dehát ott nem is olyan adatok vannak higgyem el ,neked közöd nincs ahoz amirõl beszélsz ,nem gondolod hogy te beszélsz itt marhaságokat?"

Nem.

"hogy szerinted a semmi tárolja a semmit mert azt is kitaláltad hogy adat sem létezik"

#8396 -ban leírtam (és több üzenetben is próbáltam magyarázni neked), hogy fizikailag mi teszi lehetõvé a tárolást, mi az amiket megfigyelhetünk az agy tanulásakor. Javaslom, olvasd el még néhányszor, hátha sikerül megérteni.
Adat azért nem létezik, mert az agy MÁS ELVEN tárolja el az információkat. Egy könyv, fénykép (nem digitális), analóg hangfelvétel vagy számos más példa is van, ami információkat tartalmaz, mégsincs értelme adatokról, adategységekrõl beszélni.

"informatikus körberöhög mert olyan nem létezik hogy a semmibõl veszed ki a hiteles adatot."

Erre már én tényleg nem is tudom mit mondjak. Javaslom kérdezz meg akkor egy informatikust (személyesen), hogy olvassa el a vitánkat. Biztosíthatlak róla, hogy nem rajtam fog röhögni.
Mellékesen megjegyzem, hogy én is javarészt informatikus vagyok, és én - veled ellentétben - tanultam információelméletet is, nem is egy tárgyból. De azért okoskodjál csak, meg butázzál le engem nyugodtan.

"Én meg ezer másikat felhozok amit ugyan úgy agykutatók végeztek és az én igazamat bizonyítja."

Ilyenbõl tök jó lenne akár csak egyet is látni. Mert az a nagy büdös helyzet, hogy neked vannak elbaszott idióta prekoncepcióid, a példáidat meg nem érted, azért TÛNIK úgy, mintha téged alátámasztana.
Na, az a helyzet, hogy nem, nem támasztja alá a hülyeségeidet semmi, csak nagyon erõsen hiszel benne. Az viszont lófaszra nem elég.

Handabandahandabanda barátom.

Akárhogy is csûröd csavarod már unalmas ez a dehát ott nem is olyan adatok vannak higgyem el ,neked közöd nincs ahoz amirõl beszélsz ,nem gondolod hogy te beszélsz itt marhaságokat? Baszki raktározásról beszélsz fel tudod fogni? Még a holografikus tárolónak is van egy mûszaki határa és az a lemez vagy anyag amire ráfotózták a hologramot.Marha jó ahogy el tudsz itt beszélgetni velem hogy szerinted a semmi tárolja a semmit mert azt is kitaláltad hogy adat sem létezik így aztán tényleg minden igaz amit mondasz csak az a baj hogy egy informatikus körberöhög mert olyan nem létezik hogy a semmibõl veszed ki a hiteles adatot.

F*sz kivan már veletek már megint ezzel a kibszott emlékezet törléssel akarsz nagyot mondani kicsit olvass már bele a szakirodalomba mielõtt kompetensnek hiszed magad legalább az éberségi szinteket tanuld meg mert az irtó kevés hogy felhozol egy létezõ példát a saját igazad védelmébe .Én meg ezer másikat felhozok amit ugyan úgy agykutatók végeztek és az én igazamat bizonyítja. Na ennek semmi értelme mert úgyis belevered a csúfot.

És nem emlékszem hogy idézted volna a cikkben hol magyarázzák el a tárolás helyét módját ! Bocs de neked nem hiszek.

"Ember te sík buta vagy az informatikához nem csoda hogy elveszel egy ilyen egyszerû kérdésben,senki nem talált meg semmilyen helyet mivel azt sem tudják hogy néz ki egy egységnyi adat ,amit neked helynek beadnak az csak egy in out slot ahol áramlik az adat mert mondani kell valamit ,ez a teória ."

Ha az informatikában értelmezett adatról (adategységekrõl) beszélsz, olyan az agyban biztosan nincs. Neked kellene végre megértened, hogy miért is írta azt a szakdolgozatban, hogy paradigmaváltásra van szükség. Az információkat teljesen más módon raktározza el az agyunk. A tanulás során megfigyelhetõ változások lesznek, ezért BIZTOS, hogy nem csak IO interfészként mûködik az agyunk. Már csak azért sem, mert számos más kutatás (például emlékezet törlés) se nagyon mûködne a te elképzelésed szerint, és bizonyos betegségek sem léteznének - bár te nyilván ezekre is kitudsz találni valami marhaságot.

Hinned kell az evo-ban, sõt a negatívban is: " Kuss disznó nincs moslék"

Ha nem tudsz alkalmazkodni, eltörölnek az erõsebbek.

Ezt benézted öcsém<#szomoru1>

De, hogy segítsek: a stílusod kezd zombizni

Igazad van!
Helyesen: Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók!

A baj még annyi, hogy nem érted a lényegét😊)

Ilyen erõsen én nem fogalmaztam volna<#whatever>

Most kapni fogsz a többiektõl.

"Az agy információtárolás helyét azt már megtaláltuk, én is leírtam."

Ember te sík buta vagy az informatikához nem csoda hogy elveszel egy ilyen egyszerû kérdésben,senki nem talált meg semmilyen helyet mivel azt sem tudják hogy néz ki egy egységnyi adat ,amit neked helynek beadnak az csak egy in out slot ahol áramlik az adat mert mondani kell valamit ,ez a teória .

Aki a moslék közé keveredik, azt bizony megeszik a disznók.
Te kis butus leányka.

"Ennyi a nagy konkrétum ,az ég világon senki nem állít semmi olyat hogy megtalálta volna az adat tárolás mehanizmusát és helyét ,csupán óvatos teóriákról ír és arról az útról amin meg kell közelíteni ezt a kérdést ,és ehez paradigmaváltás szükséges lol."

Az agy információtárolás helyét azt már megtaláltuk, én is leírtam. (ez ma már nem kérdéses). A mechanizmusát még nem értjük teljesen. Az, hogy a mechanizmusát egyáltalán nem értenénk, az egy hazugság tõled (magadnak), az agyban lejátszódó elektrokémiai folyamatok nagyrészét már sikerült megfigyelni (errõl van sok információ a belinkelt szakdolgozatban), de még sok dolog hátravan. Meg fogjuk érteni a többit is hamarosan (bár te nem sajnos).

Én egy érvet is tettem elé... Na ez neked nem sikerült.

Megpróbálom a te nyelveden : Kuss disznó nincs moslék <#duhos2>

Mindenesetre ez még mindig több, mint a handabandázós miszticizmus, amit te nyomatsz, úgyhogy akár be is foghatod a pofád...

"Az információkat a neuronok közötti (különbözõ erõsségû) kapcsolatok, tehát maga a hálózat kiaalkítása adja."

HA HA HA szerintem meg befejezheted a handabandázást mert konkrétumot sehol nem írnak ezt csak te találod itt ki mert beletenyereltél valamibe amibe nem akartál.
Richardnak igaza volt most hogy belinkelted nekem ezt már olyanokat írsz hogy ne is olvassam el mert legalább fõiskola kell a megértéséhez sõt nekem kell a kutatócsoport tagjának lenni hogy megértsem. Na ne nevettes. Lássuk mit írnak az összefoglalásban:

Összességében azt mondhatjuk, hogya szinaptikus plaszticitás
tanulmányozásához rendszerbiológiai szemléle
tre van szükség a neuronhálózatok és a
molekuláris komplexek szintjén egyaránt,
s a jelenségek egy dinamikusan változó rendszer, egy molekuláris masinamûködésébõleredeztethetõk.

Ennyi a nagy konkrétum ,az ég világon senki nem állít semmi olyat hogy megtalálta volna az adat tárolás mehanizmusát és helyét ,csupán óvatos teóriákról ír és arról az útról amin meg kell közelíteni ezt a kérdést ,és ehez paradigmaváltás szükséges lol.

De térjünk vissza a tranzisztoros csodádra nézzük ott mit állítanak.

"Az általunk bemutatott tranzisztor valóban az emberi agy szinapszisának megfelelõje" - mondta Jian Shi, a kutatócsoport tagja. "Minden alkalommal, amikor egy neuron valamilyen tevékenységet kezdeményez, egy másik neuron pedig erre reagál, a köztük levõ szinapszis megnöveli a kapcsolat erõsségét, és minél gyorsabbak a neuronok hullámai, annál erõsebb a szinaptikus kapcsolat. Gyakorlatilag memorizálja a neuronok közötti cselekményt"

" az eszköz akkor is emlékszik az állapotára, ha megszakad az energiaellátása."

Ilyen módon ez a tranzisztor nem csak tranzisztor lesz hanem egy olyan ram mint a pendrive tehát egy fizikai tároló a tranzisztorok db számának függvényében ,jellemzõen véges kapacitású és ismert mûködési elvû eszköz.
Az hogy az emberi agy szinapszisának megfelelõje csak ebben a számítástechnikai értelmezésben elfogadható de a valóságot nem fedi mert ha megépítik annyi db tranzisztorral ahány szinapszis az agyban van kifog derülni hogy a készülék adatkapacitása amit tárolni tud meg sem karcolja az emberi memória kapacitását de még a gyorsaság sem fog egyezni.

Úgyhogy nem kell többet belelátni egy ilyen cikkbe mint ami benne van.Alapszabály hogy nem dõlünk be olyan kijelentéseknek amikor ismert mûködési rendszert összemosunk egy totálisan ismeretlennel aztán az olvasó már minden ért.

Ilyen szempontból a második linkedet többre tartom mert ott nincs handabandázás bár az nem is egy szenzációs sg cikk.

"de maga a jel az diszkrét." Hát igen beismerem tényleg hülye lehetek hogy továbbra is vitaképesnek érezlek ebben az ügyben mert a cikket sem tudod megérteni.

"Gondolom még mindig halvá...

Jajj ne kérlek ne gondolkodj ,elõbb végezz el valamilyen informatikai szakmát ahol megtanítják mi az adat ,információ,tároló,kódolás,digitális,analóg,konverzió.És végezz el egy elektronika alapjait ahol megtanítják mi az áram ,feszültség,hullámgörbe,és hogyan mûködik az áramhullámon való adattovábbítás.

Ezeknek az alapdolgoknak hidd el semmi köze ahhoz hogy én tudom e hogy néz ki a neuron . Gyakorlatilag leszarom hogy néz ki mert irreleváns miután a profeszorok is elmondták analóg hullámok futkároznak az agyban ,a gyakoriság az erõsséget jelenti nem az információ tartalmát!

"a kapcsolat erõssége az elektromos jel idõbeli késleltetésétõl függ."

Sûrûn gondolsz ugyanarra ezáltal gyakoribbak az elektromos hullámok ,ezt nevezik tanulásnak és igaz is béta állapotra így tanulsz de a bevitt információ nem egy valami hanem egy egész könyv is lehet ,ezzel a módszerrel az elérési utat fejleszted építed ki ,ezeket jelzik a neuronok ,semmi mást mivel adatot egy szálat sem találsz az agyban.Ilyen kutatási eredmények nem léteznek így linkelni sem tudsz hogy bebizonyítsd .

"Akkor nagyonszépen megkérlek hogy idézd azt a részt ahol leírja HOL és hogyan Tárolódik az Adat és mi az adat egysége ugyanis nem fogok 20 oldal tömör szakrizsát olvasgatni amiben mûködésekrõl ír ,beleolvastam."

Leírtam én is, ennél részletesebben maximum akkor fogod megérteni, ha elvégzed az egyetemet (a teljes megértéshez meg még várnod is kell, vagy beszállnod a kutatásokba). Az információkat a neuronok közötti (különbözõ erõsségû) kapcsolatok, tehát maga a hálózat kiaalkítása adja.

"Paradigma váltás ? LOL mi ez valami ezós rovat ilyeneket a VNTV n szoktam hallani de menjünk tovább.."

De ott persze nem zavart, mi? Egyébként pont azért mondja, mert teljesen másképp mûködik az agy információtárolása, mint amiket mi eddig kitaláltunk erre a célra.

"Itt vallja be hogy még nem tudnak semmi konkrétat de valószínûleg nem egy szinapszist kell vizsgálni hanem az egész agyat hogy választ kapjunk."

Nem vall be semmit, ez teljesen nyilvánvaló volt, és nem csak "valószínûleg", hanem biztos, hogy 1-1 információ eltárolásához, feldolgozásához óriási mennyiségû neuron interakcióját kellene megfigyelni. De már majdnem jól sikerült értelmezni <#taps>.

"Ja ki is volt az aki nem hitte el nekem hogy a sejteinkben nanogépek vannak talán hihi azt hitte mesefilmet lát."

--> "úgy mûködik, MINT egy molekuláris gépezet"
Ettõl függetlenül nem egy molekuláris gépezet, mert nem felel meg minden szempontból annak. De valóban, bizonyos szempontok alapján olyan. Az állatok meg az emberek is úgy mûködnek ilyen szempontból, mint a gépek, akkor nevezzünk mindent valamilyen gépnek? Nem értem, valami hülyeséget a fejedbe veszel, és azt végtelenségig hajtogatod, mindenben azt keresed, hogy hogyan tudnád megmagyarázni.

Gratulálok, te már megint hülye vagy... Nem, az agyban nem áram folyik, vagy lehet, hogy áram folyik, a te értelmedben, de azt senki más nem hívja áramnak. Az analóg részt pedig én is elismertem, hogy a kapcsolatok viselkedhetnek analógátvivõ szerûként, de maga a jel az diszkrét. Gondolom még mindig halvány lila gõzöd nincs, hogy hogy néz ki egy neuron.

De bizony hogy arról van szó.

Lássuk csak: "Az általunk bemutatott tranzisztor valóban az emberi agy szinapszisának megfelelõje" - mondta Jian Shi, a kutatócsoport tagja. "Minden alkalommal, amikor egy neuron valamilyen tevékenységet kezdeményez, egy másik neuron pedig erre reagál, a köztük levõ szinapszis megnöveli a kapcsolat erõsségét, és minél gyorsabbak a neuronok hullámai, annál erõsebb a szinaptikus kapcsolat. Gyakorlatilag memorizálja a neuronok közötti cselekményt"

Felhívnám a figyelmedet a hullám szócskára ami csak analóg lehet és ezt nem hitted el nekem hogy ott hullámok haladnak gyorsan -lassan (frekvencia).

"amivel információt szállítanak egy elektromos feszültségben,"

Ezt sem értetted pedig így mûködik az analóg telefonkészülék .

"és ahogy egy természetes szinapszis esetében, a kapcsolat erõssége az elektromos jel idõbeli késleltetésétõl függ."

A hullámok gyakorisága (frekvencia nagysága) meghatározza a kapcsolat minõségét ,az információ a tudósok kütyüjében is a hullámra van ültetve de te ugyebár az elektromos áramon is kiakadtál mert nem hitted el hogy az megy az agyban .

"A hagyományos szilícium tranzisztorokkal ellentétben a szinaptikus tranzisztor nem korlátozódik az egyesek és nullák bináris rendszerére. "Ez a rendszer analóg módon változtatja meg vezetõképességét, folyamatosan, ahogy az anyag összetétele változik" - magyarázta Shi."

Igen mivel az agy és az ember és a természet mind analóg mûködésû ,ezt utánozzák le.

""Egy egészen kis gerjesztéssel egy hatalmas jelet kapunk, vagyis egészen kis beviteli energiára van szükség a mûködtetéséhez"

A gyakrolatban eddig egy energiatakarékos 4magos proci fogyasztott 60W ot és bazi nagy hûtõ kellett rá ,az új tranzisztorral lehet hogy nem is kell rá semmilyen hûtõ és nem fogyaszt 2W nál többet . Várható hogy a mobiloikban is megjelenik az a számítási teljesítmény ami csak egy óriási asztali gépben volt lehetséges. Bár már most is nagyon durván fejlõdik ez a terület.

Akkor nagyonszépen megkérlek hogy idézd azt a részt ahol leírja HOL és hogyan Tárolódik az Adat és mi az adat egysége ugyanis nem fogok 20 oldal tömör szakrizsát olvasgatni amiben mûködésekrõl ír ,beleolvastam.

Elég volt az összefoglalást elolvasni abból minden kiderül csak az nem hogy hol és mi tárolódik ellenben már megint rátok tudok olvasni a multkori vita kapcsán nézzük csak:
"A szinapszis m
û
ködésének megértéséhez paradigmaváltásra van szükség."

Paradigma váltás ? LOL mi ez valami ezós rovat ilyeneket a VNTV n szoktam hallani de menjünk tovább..

djuk, hogy az
idegsejtek és a köztük lev
õ
kapcsolatok sokasága egy komplex
hálózatot alakít ki, s ennek
a rendszernek a tagjait együtte
sen kell vizsgálni ahhoz, h
ogy a valós mechanizmusokat
feltárjuk.

Itt vallja be hogy még nem tudnak semmi konkrétat de valószínûleg nem egy szinapszist kell vizsgálni hanem az egész agyat hogy választ kapjunk.

"Tehát a szinapszis úgy m
û
ködik, mint egy MOLEKULÁRIS GÉPEZET, s ezt
bebizonyíthatjuk az egyes részfolyamatok révén, mint például az NMDA-receptor-
komplex esetén."

Ja ki is volt az aki nem hitte el nekem hogy a sejteinkben nanogépek vannak talán hihi azt hitte mesefilmet lát.

" jelenségek egy dinamikusan változó
rendszer, egy molekuláris masina m
û
ködéséb
õ
l eredeztethet
õ
k. "

Hát ezt se én mondom<#vigyor5>

Azért linkeltem, hogy lássa, már rég nem ott tart a neurobiológia, hogy vannak valami átfutó jelek, és fogalmunk se lenne arról, hogy mi tárolná el az információkat. Van azért pár dolog egyébként, amit meg lehet egyébként érteni belõle (bevezetések és fejezet végén konkluzio, azok viszonylag érthetõek).

"Találtam egy ELTE-s szakdolgozatot, olvasgass bele (sajnos sok szakkifejezés van benne, így sokmindent én sem tudok így megérteni belõle"

Velem is eljátszottad már, hogy olyat linkelsz, amit te magad sem értesz.<#hehe>

Mi értelme van ennek?<#fejvakaras>

Olvassa el a vitapartnered, oszt...?
Mire reagáljon, ha te magad sem tudod, hogy mi van benne?<#vigyor2>

<#integet2>

"a végtelenségig magyarázod magadnak hogy az átfutó jel magát a tárolás fizikai helyét jelenti"

Nyilvánvaló, hogy nem az átfutó jel adja a tárolást. Az információk tárolását az teszi lehetõvé, hogy a különbözõ helyrõl, különbözõ idõkésleltetéssel beérkezõ jelek alakítják (gyengítik, erõsítik, kialakítják, megszüntetik) a neuronok közötti kapcsolatokat. Az agyban nem dísznek van 80milliárd(!) neuron, átfutó jeleknek 2 neuron is elegendõ lenne.
Az agy mûködésérõl már elég sokat tudunk azért, mégha nem is értünk mindent (ezt írtam), és aki ezzel foglalkozik, nem véletlenül biztos abban, hogy minden az agyban történik.
Találtam egy ELTE-s szakdolgozatot, olvasgass bele (sajnos sok szakkifejezés van benne, így sokmindent én sem tudok így megérteni belõle, de valamit igen ): A szinapszis molekuláris szerkezete, szinaptikus plaszticitás: dinamikus molekuláris változások

A #8392-re ment, az utána lévõt inkább nem is méltatom válaszra.

Elgondolkodtató, most felteszem, hogy tévedtem, de szerintem itt a végtelen sok állás alatt nem azt értették, mint amit anno mi értettünk a mi vitánkban. Minden estere utána fogok nézni, hátha tévedtem. Sajnálatos módon nincs egy rohadt hivatkozás sem az eredeti cikkben, hogy a francba lehet így bármit is publikálni? Amennyiben te találsz valami forrást ami konkrétan errõl szól, akkor nagyon szívesen elolvasom, és átgondolom amiket mondtam.

Értelmes kérdésre értelmes válasz<#puszis>

Ó de kedves vagy hogy belinkelted legalább megint rátok verek egy kört ,ki is volt akivel múltkor napokon keresztül vitatkoztam hogy miért nem digitális a szinapszis mûködése...

"A CMOS, a hagyományos áramköri technológia alkalmazása elég nagy kihívást jelentene egy szinapszis imitálásához, mivel a valós biológiai szinapszis gyakorlatilag végtelen számú lehetséges állapottal rendelkezik - nem csupán 'ki' és 'be' állással"<#vigyor3>

De te se maradj ki a sorból balumm :
"Ez nem más, mint a megmaradó (non-volatile) memória, ami azt jelenti, hogy az eszköz akkor is emlékszik az állapotára, ha megszakad az energiaellátása.

Tehát ez egy eszköz , egy fizikai tároló ,egy flas ram aminek mérete van és ismert tárolási mechanizmusa !

Az agyban a szinapszis hosszak csak kényszertudományos alapon vannak megjelölve mint tároló de semmilyen információnk nincs arról hogy mi egy adathalmaz és mit tárol vagy mi a tárolás koncepciója .Teóriákkal tele van a padlás de abszolút példa egy sincs ami leírná az adat beágyazódását . Sokszor elfelejted hogy adatokról beszélünk , a látott kép rengeteg adat amit fizikailag be kell égetni az agyba ugyan úgy mint ha cd re írnál ,és ezt nem vagy hajlandó elfogadni ,a végtelenségig magyarázod magadnak hogy az átfutó jel magát a tárolás fizikai helyét jelenti . Bár csak így lenne ,nem kéne drága pénzért tárhelyeket fizetni a meg óriás szervereket építeni egy ilyen tudással.

Úgy hívják szándékos fogalomzavar ,ezzel ámítod magadat hidd el engem nem zavar nekem van információelméleti ismeretem.

Örülök, hogy nem személyeskedsz, és elmagyarázod a nézeteidet!

Irónia OFF

Ti már azok vagytok nem kell tanítani semmit<#eplus2>

Am egy friss cikk az agymûködéssel kapcsolatban. Ami - gondolom - szerinted biztosan hülyeség, mert a te fantáziavilágodban még mindig nem az agyban tárolódnak el az információk sem. xD
http://sg.hu/cikkek/100968/mukodes_kozben_tanul_a_szinaptikus_tranzisztor

Mire jó ez, hogy viccet csinálsz magadból, nem értem. 😄

Ha olyan kurvanagy zseni vagy, akkor taníts minket mester! Mi is szeretnénk az eszetlen szódobálás bajnokai lenni.

Hidd el nyugodtan használom mert tudom hogy mire értem mivel jobban értek a világ dolgaihoz kicsiben és nagyban mint az utsó 2 méltatásra sem érdemes komi na meg az sem igaz hogy ne értenél engem mivel nagyon is megértettél a végére kár rágódnod ezen ez nem egy fizika szigorlati felkészülés fóruma.Meg a piramisnál is megértettél szóval nem tudom mit aggódsz.Azért köszi hogy aggódsz értem <#puszis>

"tehát a taszítást jelképezõ felületi erõ irányvektor"
Nem. Taszító erõrõl, vagy a taszító erõt jellemzõ irányvektorról lehet beszélni. Az erõ továbbra sem irányvektor.
De legalább mostmár valami felületi erõ is belekerült a magyarázatodba indokolatlanul. xD

"számít hogy milyen szögben ütköznek mert irányvektros a további mozgás"
Ennél is ugyanaz a hiba. A golyók sebessége (irány, nagyság) megváltozik az ütközés során, ami függ az ütközés szögétõl. Vagyis, függ a két golyó sebességvektorának(!) nagyságától és irányától. Így van értelme. Ahogy te írod, nincs.

És ha nem ugyan arról beszélünk, másról vitatkozunk, a büdös életbe nem fogjuk megérteni egymást, és továbbra is te leszel a hülye (mégha jóra gondolsz is). Ez nem csak mostani probléma, ugyanez volt a piramisosnál, volt minden mérõrendszerek, számrendszerek - gondolom ott is mértékegységrendszerekrõl beszéltél, mint én, de te inkább használtad az általad ismert szavakat, ami legalább mást jelent, nem azt amire gondolsz (de ott is mindenki más a hülye, nem te nyilván).

Transzcendensnek is van már egy definíciója, de azért nyugodtan használd azt is, úgy ahogy neked jólesik, ha már eszedbejutott.

A végén még azt fogom hinni,hogy te "hiszel a fizikában" csak te ezt varázslásnak hívod xD

"Minden erõ transzcnedens mivel láthatatlan megfoghatatlan ." és természetfeletti-----hahahahaha
És nem fedi a valóságot, mivel többnyire mérhetõek.

Mármeg mozgás én a visszaverõdésekrõl beszéltem pl két csapágygolyót ütköztetsz számít hogy milyen szögben ütköznek mert irányvektros a további mozgás tehát a taszítást jelképezõ felületi erõ irányvektor ,ugyan ez igaz a láthatatlan össze nem érõ atomi szinten ,mert igazából a csapágygolyók sem érnek össze csak az elektronfelhõjük taszítja egymást ennek a taszításnak a 3D térben van nagysága és iránya ,ugyan így a vonzásnak is lásd mágnes.

Nem várok én semmit csak válaszolok.