Az evolúció

Persze, és a scisek is csak egy kedves kis baráti társaság.

Nah mindjárt gondoltam, h aki esetleg ellenvéleménnyel él, az minden rossz forrása 😄

Kábé:

"A szerzõ minden munkája egyetlen cél körül összpontosul: átadni a Korán üzenetét az emberiségnek, így bátorítani õket arra, hogy gondolkodjanak el a hittel kapcsolatos alapvetõ kérdéseken, mint például Isten létezésén és egységén vagy a Túlvilágon, és hogy megmutassa a hitetlen rendszerek hazug alapjait és káros hatását."

"A könyveket a hatékonyság, a határozott eredmények és a megcáfolhatatlanság jellemzi. Valószerûtlen, hogy aki végigolvas egyet, és valóban el is gondolkodik róla, az továbbra is komolyan hihetne bármilyen materialista, ateista, hitetlen filozófiai rendszerben."

"Harun Yahya könyveinek köszönhetõen minden materialista filozófia vereséget szenved."

"Egyvalamit mindenképpen szem elõtt kell tartani: a folyamatos konfliktusok, kegyetlenség, és minden megpróbáltatás, amiben a muszlimoknak részük van, a hitetlenség ideológiájára vezethetõ vissza."

"Mindazok, akik a terrorirzmust alkalmazzák a világon, ideológia nézettõl függetlenül egytõl-egyig darwinisták. A darwinizmus az egyetlen olyan folozófiai nézet, amely a harcot támogatja."

"ISZLÁM: a terrorizmus megoldása" - Ha szemét akarnék lenni, akkor azt mondanám ez oximoron, de nem mondom nehogy valaki megsértõdjön 😊


...........stb

ÍÍííííí, de kemény!
<#vigyor>

Az a Harun Yahya, aka Adnan Oktar, aka John Aaron

- aki zsidó-, szabadkõmûves-, evolúció- és materializmusgyûlölõ nacionalista barom
- aki szektát, valamint bûnszervezetet alapított
- aki lakberendezõi végzettséggel oktatott iszlámmal és miszticizmussal kevert "tudományt"
- aki szerint a materialista evolúciós vallásellenes "erkölcstelen" "életmódot" egy zsidó és/vagy szabadkõmûves összeesküvés eredményezte
- aki 19 hónapig volt elmegyógyintézetben a "Judaism and Freemasonry" címû könyvének kiadása után
- aki szerint a holokauszt egy pár zsidó halála volt akikkel a tífuszjárvány és az éhínség végzett a háború vége felé
- aki evolúciókutatókat, biológiatanárokat fenyegetett meg, és kis röpcetliken kommunistáknak, szeparatistáknak, maoistáknak kiáltotta ki õket
- aki az evolúció elméletét kapcsolatba hozza a nácizmussal, rasszizmussal, kommunizmussal, buddhizmussal
- aki szerint az intelligens tervezés "a sátán eszköze" (az irónia bazz, az irónia...)
- aki a legújabb könyvében több száz alkotói jogsértést követ el
- aki több tízezer példányban nyomtatja ki a könyveit, osztogatja szét, és valamilyen mágikus módon mégse megy csõdbe

?

Én minden erõmet bedobtam, de így se tudtam a harmadánál tovább elolvasni, teljesen elvakult<#szomoru1>. Jeffersonnak egyetértek. A könyv hasonló gondolatai miatt hagytam abba..

Jó, akkor Darwinisták 😄

Nincs olyan, hogy véletlenhívõ.

Kapcsolódó CIKK

Színesben látni a világot

Az egerek világa, a szó szoros értelmében, lényegesen színtelenebb, mint a miénk, hiszen az emlõsök zöméhez hasonlóan nekik is csak két opszin génjük van. Így aztán, ha nem is fekete-fehérben látják a világot, a színskála lényegesen kisebb szegmensét érzékelik, mint mi (lásd a jobb oldali ábra középsõ képét).

A trikromatikus színlátás kialakulása (amely az egyik opszin gén duplikációjára vezethetõ vissza) kézzelfogható elõnyöket biztosított az óvilági fõemlõsöknek, lehetõvé téve az érettebb gyümölcsök könnyebb beazonosítását. Ugyanakkor érdekes kérdést vet fel: vajon az extra vizuális információ feldolgozásához szükség volt-e az idegrendszer változásához is? (Megj.: pl. az emberekben extra sejtek is segítik a zöld és piros színérzet kialakítását/feldolgozását, ezért sem triviális ez a kérdés.)



A válaszhoz picit távolabbi rokonainkhoz, az újvilági majmokhoz kell forduljunk, ahol, bár csak két opszin van jelen, a trikromatikus látás egy egészen különleges formája figyelhetõ meg. Ezekben a fajokban az X kromoszómán levõ opszin génnek két változata létezik, kicsit különbözõ érzékelési tartománnyal. Így azok a nõstények, amelyek heterozigóták, vagyis a két X kromoszómájukon a gén különbözõ formáit hordozzák, képesek lesznek a "rendes" színlátásra. Mivel azonban a hímek, illetve a homozigóta nõstények a génnek csak az egyik, vagy a másik variánsát hordozzák, az õ szín-látásuk inkább az egerekéhez áll közel.

Ennek alapján a legegyszerûbb magyarázatnak az tûnik, hogy itt az opszin gén polimorfizmusa volt az utolsó lépés, a tökéletelen színlátás felé vezetõ úton; vagyis akár eldöntöttnek is tekinthetjük az eredeti kérdést: a dikromatikus látáshoz szokott idegrendszer is megbírkózik a trikromatikus világképpel.

De, hogy kétségünk se maradjon e felõl, egy amerikai csoport megnézte, hogy az a trikromatikus színlátásban teljesen járatlan egerek is képesek-e három opszinnal megbírkózni. Ehhez, a logikát az újvilági majmoktól koppintották: az X kromoszómán levõ egér-opszin helyére egy eltérõ szenzitivitású emberi opszint vittek be, majd heterozigóta (nõstény) egereket hoztak létre. Ezek mind a két hagyományos egér opszint, illetve az extra humán opszint magukban hordozták. És az extra opszin mûködõképesnek bizonyult, az egerek olyan színárnyalatokat is képesek voltak felismerni, amelyek a homozigóta társaik számára "láthatatlanok" maradtak. (A sikeres beazonosítást táplálékkal jutalmazták, ami az egereknél (is) komoly motiváló tényezõ.)

Vagyis az emlõs-agy igen képlékeny (szakzsargonban: nagy plaszticitással rendelkezik) és az extra vizuális információt minden további nélkül képes integrálni feldolgozás során, így biztos nem volt gátja az opszin gének evolúciójának.

Forrás: Critical Biomass

CIKK

Szemébe néztek



A világot nappal (fizikailag) színesnek látjuk, kedvtõl függetlenül. Ez, ha felidézzük a korabeli biológia órákat, a retinában található csapsejteknek köszönhetõ, az pedig, hogy éjszaka is látunk (bár leginkább csak egy színben) az ugyanott levõ pálcikasejtek javára írandó.

Mindkét sejttípusban (pontosabban mind az ötben, hiszen csapsejtbõl, attól függõen, hogy milyen színt érzékel, három is akad) a fénysugarak érzékelésében kulcsszerepe van az opszin molekuláknak, amelyek sejttípusokként kicsit különböznek egymástól.

Ezek az apró különbségek teszik lehetõvé, hogy az egyes retina-sejttípusok opszinjai (és ezáltal maguk a sejtek is), más-más hullámhosszú (vagyis színû) fényre "gerjedjenek". S a csapsejtek három opszinja azért kiemelendõ, mert ha csak egyik is hiányozna, nem beszélhetnénk ún. trikromatikus színlátásról egyáltalán.

Mint ahogy a legtöbb emlõs nem is beszélhet, hiszen ebbõl a szempontból az óvilági majmok (köztük saját közelebbi csoportunk, a fõemlõsök is) különlegesek a maguk három plusz egy opszinjával (a plusz egy, az a pálcikákban található rodopszin). A többi, "mezei" emlõsnek be kell érnie kettõ plusz eggyel: a hosszabb hullámhosszú, vörös fényt érzékelõ LWS (Long Wavelength Sensitive) opszinnal, a rövid hullámhosszú, kék fényt érzékelõ SWS1 (Short Wavelength Sensitive - 1) opszinnal, illetve a már említett rodopszinnal.

A mi extra opszinunk a MWS (Middle Wavelength Sensitive) opszin, amely a zöld szín érzékelésében jeleskedik. (A színtévesztõk esetében az LWS vagy MWS opszin szekvenciájában van valamilyen változás, amiért az érzékelési tartományuk elcsúszik, ill. extrém esetelben az egyik opszin teljesen hiányzik - lásd pl. John Dalton. És mivel a két gén az X kromoszómán van, a mutáció sokkal inkább érinti a férfiakat, mint a nõket.) Ezzel azonban tényleg csak a szûkebb "rokonságban" dicsekedhetünk, hiszen jóformán minden más gerincesnek több opszinja van.



Olyannyira, hogy a genom-összehasonlítgatások alapján, ma úgy tûnik, hogy a gerincesek közös õse maga is jó színlátó volt, négy különbözõ opszinnal. Az LWS és SWS1 mellett SWS2 és Rh2 opszinjuk is lehetett, elõbbi a világoskék, míg utóbbi a zöld szín érzékelését teszi lehetõvé. Érdekes módon a hipotetikus õsbõl éppen a szürkületi látásban fontos rodopszin (Rh1) hiányzik, amely egy kicsit késõbb, az állkapcsos gerincesek megjelenésekor jött létre az Rh2 opszin duplikációja során (lásd fenti ill. alábbi ábra).



A minimum négy plusz egy opszin leosztás aztán elég standard maradt a legtöbb gerinces csoportban az évmilliók során (néhány halfajban a genomduplikációknak köszönhetõen hétre is felment a számuk), egészen az emlõsök kialakulásáig, amikor mind az Rh2-, mind az SWS2 opszin génje elveszett - feltehetõleg az emlõs-õs éjszakai életével okolható ez, hiszen ezeknek a fehérjéknek így semmilyen szerepük nem maradt. (Az éjszakai életmódhoz kötõdõ opszin-vesztés mai utódjaikban sem ismeretlen.) A színes gyümölcsökkel táplálkozó óvilági majmokban aztán az LWS opszin gén duplikációjával - ill. az azt követõ molekuláris finomhangolással - alakult ki a MWS opszin.

Na, akkor most ezen a fenti képen árnyalunk egy kicsit. Ugyanis a ma élõ, legõsibb emlõscsoport, a kloakások egyik jeles képviselõjét, a kacsacsõrû emlõst megvizsgálva az derült ki, hogy õ bizony rendelkezik SWS2 opszinnal. (Mondjuk, amit nyer a réven, azt elveszti a vámon, hiszen az SWS1 opszint kódoló génje viszont mûködésképtelen.) Ez pedig azt jelzi, hogy a mai emlõsök közös õsébõl még csak az Rh2 opszin hiányzott, az SWS1 ill. SWS2 opszin csak a nem kloakás - kloakás emlõsök szétválása után veszett el. (Érdekes lesz majd, ha kiderül, hogy az SWS1 hiánya általános kloakás vonás, vagy csak a kacsacsõrû emlõs extravaganciája.)

A maradék opszinok aztán a különbözõ életstílusoknak megfelelõ körülményekhez alkalmazkodtak minden gerinces csoportban. Például a tengerek mélyén (is) kódorgó bálnák és delfinek SWS1 opszinja a mélybe lejutó rövidebb fényhullámokra érzékeny, vagy a Viktória-tó zavaros parti vizeiben élõ sügérek LWS opszinja a jobban érzékelhetõ hosszabb hullámhosszok érzékelésére adaptálódott.

Forrás: Critical Biomass

Igazság szerint eddig jutottam:

"A terrorizmus valódi ideológiai gyökere:
a darwinizmus és a materializmus" <#wilting>

Nah végigolvastam az utóbbi 7 oldalt.
Már nagyon késõ van ( nekem) de a közeljövõben megpróbálom nagy vonalakban összefoglalni, sztem milyen információkra gondolhat Ambro.
Úgylátszik a Véletlenhívõk közül kevesen olvasták Harun Yahya könyvét.

rabida :-)

Tudom, kicsit offtopic, mégis szerintem érdekes lehet az itt jelenlevõknek:

Analogika

Egyrészt különböznek anatómiailag, mert más módon alakultak ki (a véletlenszerû mutáció kiszámíthatatlansága), másrészt mégis sok hasonlóságot mutathatnak, mert az adott funckióhoz adott forma/mûködés ideális (ez pedig fizikai törvényszerûség, nameg a szelekció változásokat kordában tartó ereje). Ugyanez vonatkozik a tengeri emlõsök és a halak uszonyai közti hasonlóságokra és különbségekre, stb...

Aha, értem. Köszi.

Ezek szerint az azonos funkciót ellátó szervek kezdeményei is lehetnek nagyon különbözõk (pl. repülés-szárny).

Szerintem elég kicsi az esélye, hogy kellõen közeli közös õs nélkül ugyanarra a funkicóra nagymértékben identitkus szerv alakuljon ki (kivéve talán a kevésbé összetett élõlényeknél). Az evolúció mûködésébõl adódóan a különbözõ fejlõdési ágakon különbözõképpen alakulhatnak ki ugyanazt a funkciót ellátó szervek: erre jó példa a szárny, ami a pterosauruszoknál egyetlen mehosszabbodott ujjból alakult ki 225 millió évvel ezelõtt, majd a madaraknál a teljes karból 150 millió éve, és a denevéreknél újra az ujjakból, de már több ujj meghosszabbodásával, 55 millió éve. Ez azt mutatja, hogy létrejöhetnek hasonló, azonos funkciót ellátó szervek egymástól függetlenül, de gyakorlatilag lehetetlen, hogy ezek felépítése teljesen identikus legyen, sõt, valószínûleg alapvetõ különbségek lesznek köztük.

Én olyanra gondoltam, hogy nem csak a funkciójuk azonos, hanem szerkezeti felépítésük is. Olyan kialakulhat egymástól elzárva külön ágon?

Az oké, hogy közös kezdeménybõl kialakulnak, "összevéletlenkedik magukat", de ha már a szerv kezdeménye is teljesen különbözõ ágon alakul ki olyan van?
Mi lenne az oka, hogy egymástól elkülönülten ugyanolyan szerkezetû szerv fejlõdik ki? Mondjuk különbözõ törzsekben.

Igen, nagyon sok primitív fényérzõ szerv alakult ki egymástól függetlenül. A különbözõ egysejtû csoportok egymásnak rendkívül távoli rokonai, és sokban találkható fényérzõ pigmentfolt, fényérzõ csilló vagy egyéb szerkezet.
Ami a valódi szemeket illeti: Kétségkívül legalább három nagyon eltérõ szerkezetû látószerv van az élõvilágban, amik biztosan sokszáz millió éve külön úton fejlõdnek. Az elsõ a puhatestûek hólyagszeme, a másik a gerincesek hasonló megjelenésû, de eltérõ szerkezetû hólyagszeme a harmadik pedig az ízeltlábúak és egyes férgek egyszerû és összetett szemei.
A negyedik elõforduló szemtípus a planáriák pigmentserleg vagy pigmentkehely szeme amibõl sokak szerint levezethetõ mind a három másik. Sajnos azonban ha jól tudom akkor ezt a mai napig nem sikerült eldönteni, mivel a gerinctelen állatok és szemek maguk is elég rosszul fosszilizálódó dolgok... Ha valaki tud errõl bõvebbet annak én is örülnék.
Más ilyen szerv rengeteg van, gondolj csak a szárnyra, a kopoltyúra vagy akár a karmokra. Ha távoli rokon fajok hasonló környezetbe kerülnek (akár két külön kontinensen is) akkor sokszor hasonló új tulajdonságok jelennek meg majd náluk.

"Valószínûleg azért mert kevés információd van ahhoz, hogy teljes képet láss. Nem tudok minden szükséges információt megosztani veletek. Saját beletásotokra van bízva, hogy mirõl mit gondoltok. Talán még baj is ha én ezt ilyen beírássokkal befolyásolom..."

-Miért? Van még ezeken kívül is valami, ami az evolució ellen szól?
Itt már filozófiaitól kezdve vallásoson át tudományosig minden fajta ellenérv elhangzott. Van még valami ezeknél is nyomósabb? :-)

Nem mindegy, hogy egy bit információ megváltozása szükségszerûen okoz kárt, vagy csak okozhat. Itt szerintem félreértettétek egymást.
Ambro azt írta, hogy csak okozhat.

"Mivel az aminosavakat 3 bázispár kódolja, és csak 20 fehérjealkotó aminosav építi fel az élõlények testét, ezért a többségüket több bázishármas is kódolhatja. A pontmutációk többnyire nem okoznak változást a fehérjeszintézisben. Ráadásul még aminosav-hiba esetén is legtöbbször mûködõképes marad az adott fehérje, esetleg némileg csökkent vagy némileg megnövelt hatékonysággal. És az máris fejlõdés."

Szia!

Az érdekelne, hogy azonos felépítésû szem, vagy valami más szerv megtalálható lehet a törzsfa különbözõ ágain úgy, hogy a kezdeményük is külön-külön ágon alakult ki? Tehát úgy, hogy egy szervnek nincs közös kezdeménye egy ágon, több ágon alakult ki ugyanaz a szerv.

Ha van ilyen, akkor hogyan lehetséges ez?

Gondolod, hogy ezek olyan világrengetõ kis szobrocskák.
Szerintem ezeket százasával árulják kulcstartóként a kreás múzeumban (kis emberfigurával együtt). És ez sem vicc.

és mégegy kérdés:

Mi lenne az a kisérletileg leellenõrizhetõ, megfigyelhetõ tárgyi bizonyíték, ami számodra egyértelmûen bizonyítaná az evoluciót?

Vagy mi bizonyítaná?

Ha új szerve nõne valaminek? Mennyi idõ alatt?

Ambro: Nem te írtál máskor Albertus nickkel?

Na, de mi van akkor ha a Gúgl mögött is Xenu áll?

<< amikor zerosdfd felhozta, hogy az ertem.hu-ról származnak az érvei (õ vajon honnan tudta? csak nem egy beszivárgott Xenu-hívõ õ is?) >>

gúgl, talán ?

CIKK

"Négy szem" többet lát



És ha már a közelmúltban különleges halakról esett szó, álljon itt még egy oszlopos és uszonyos példája a természetes szelekció jellegformáló erejének.

A levegõben és a vízben való látás kicsit különbözõ adaptációt igényel. A két közeg törésmutatója is eltérõ, ráadásul a vízben a szem kevésbé van kitéve az UV sugárzás romboló erejének, így kevésbé kell védekeznie ellene. Nehéz helyzetben van hát az olyan (gerinces) élõlény, aki egy kicsit mindkét közegben szeretne otthonosan mozogni, hiszen azt gondolnánk, hogy vagy két extra szemet lesz kénytelen "növeszteni", hogy a másik közegben is jól lásson, vagy valamilyen módon választania kell, melyik közegben akar jobban látni.

De ha így gondolnánk, rosszul gondolnánk, mert van példa arra, hogy miképpen lehet mindkét világot gond nélkül szemmel tartani. Ez a példa pedig egy közvetlenül a vízfelszín alatt élõ, kis dél-amerikai hal, az Anableps anableps, azaz helyi zsargonban "cuatro ojos", a négyszemû hal.



A nevével ellentétben a halnak természetesen két szeme van, de mindegyik közepén (a vízfelszín magasságában) egy kis pigment folt található, ami azt az illúziót kelti, mintha a halacskának mindkét oldalon 2-2 szeme lenne egymás felett. Az Anableps szemében két fontos adaptációra lelhetünk. Egyrészt az elõbb említett pigment folt alatt és felett levõ szaruhártya vastagsága eltérõ: a felsõ (levegõn levõ) szaruhártya vastagabb, így jobban véd mind az esetleges kiszáradástól, mind az UV sugárzástól. Másrészt (és ez az érdekesebb) a szemlencse nem gömb, hanem elnyúlt ovoid alakú: ez pedig azt teszi lehetõvé, hogy mind a vízbõl, mind a levegõbõl érkezõ fénysugarak optimális görbületû lencsében törnek meg és alkotnak kvázi ideális képet a retinán.

Forrás: Critical Biomass

"Tényleg, mi ez a "két év", mi lesz már megint?"

Visszatér az Arnold testû és polipszemû Megváltó és a sok hitetlen retteghet....

Ambro (aki a topic elején, #500 körül még acc néven rontotta itt a levegõt), valószínûleg szcientológus, vagy valamilyen rokon, behízelgõ áltudományossággal, aggresszíven térítõ szektának a tagja. Legalábbis elsõ nickje akkor tûnt el, amikor zerosdfd felhozta, hogy az ertem.hu-ról származnak az érvei (õ vajon honnan tudta? csak nem egy beszivárgott Xenu-hívõ õ is?), és most is látványosan érzékenyen érinti ennek az említése.

"Nemhogy 500, de már két évünk sincs ahhoz, hogy pontot tegyünk a dolog végére."
Kár, hogy senki nem fog fogadni velem, hogy két év múlva jön e a sötét középkor.
Érdekes is lehetne ez a vita, de a másik fél szörnyen elfogult, és mintha meg se hallaná amiket írtunk/tok. Az olyan válaszokon, amik annyira logikusak, hogy nem lehet kimagyarázni átsiklanak. A felületesebben megfogalmazottakba meg egybõl belekötnek, és jön az ilyen hablaty, hogy "Ti ezt nemértitek, még nem tudjuk megmagyagyarázni, ha nem vigyázunk jön a sötét kor, még nem értjük, de rendszerbe kell szednünk " Úgy néz ki ti semmit nem értetek, és vitáztok olyanokkal, akik sokkal okosabbak nálatok, és sokkal nagyobb tudással rendelkeznek. Ha valaki megérti az evolúciót, akkor rájön, mennyire nyilvánvalóan egyértelmû, és nem azért hisz benne, mert 150 éve ezt tudjuk, és ha megdõl jajj nekünk, hanem mert érti, és tudja, hogy így történt.

Azért,Ambro jó lenne ha megjelölnél vmiféle forrást, ahol az ember tud tájékozódni, mégis mirõl beszélsz. Mert ez a vita így értelmetlen. Nem válaszolsz rendesen a kérdésekre nem is mondod el rendesen mi a véleményed, csak körítesz. Kíváncsi lennék arra a másik álláspontra, de rendesen. Úgy hogy az egészet el tudjam olvasni. Nem mintha megváltoztathatná az álláspontom, de megnézném, hogy ilyen is van. De félek már elõre látom a választ. Ha már írtak ilyet akkor bocs, elég lesz egy hsz.szám is. Köszi

Xenu visszatér, még ezt sem tudod??

Hát a Nagy Bumm.XDDD

Bár az is lehet, hogy nem XDDD hanem:
<#bdead>

Tényleg, mi ez a "két év", mi lesz már megint?

"Nemhogy 500, de már két évünk sincs ahhoz, hogy pontot tegyünk a dolog végére."

Ambro, Te tudsz VALAMIT?????

Ha nem mondod el, és emiatt, ugye érted.........a pokol.(((

Visszaolvastam jópár napot mielõtt hozzászóltam volna a topikhoz. Nem láttam a megfelelõ válaszokat. Örülnék, ha akár copypaste módszerrel bemásolnád õket ide nekem.
Mellesleg én az általad leírtakra válaszoltam az adott hozzászólásban. Arra nem írtál semmit. Arra a magyarázatra például, ami alapján a polipot és az embert a szeme alapján egy csoportba sorolod különösen kíváncsi lennék.

Látod, errõl beszélünk már többen. Elpuffogtatod a nagy, mélyértelmû, titokzatos és egyben üres frázisokat, a lényeghez meg hozzá sem szólsz.
Amíg így reagálsz hozzászólásokra addig nem tudom, hogy kitõl várod el, hogy higgyen neked.
Közlöd, hogy a mai tudósok megtéveszteni akarják a közvéleményt, és ugyanakkor te pedig az igazságot kutatod. Ehhez felhozol egy nagy csomó információt, aminek szerinted birtokában vagy, de nem osztod meg velünk, és utána azt várod, hogy mindezt vegyük kézpénznek.

Olvass vissza pár napot. Minden általad felvetett kérdésre legalább kétszer válaszoltam már. Van amire hétszer, nyolcszor. Bocs, de erre mostanában már nem lesz idõm. És amiért jöttem, az sajnos nem látszik teljesülni...

Minden jót nektek!

Mennem kell, szervusztok!

1.:Azt mondtam, hogy nem mondasz igazat, nem azt, hogy hazudsz. Nem ugyanaz a kettõ.
2.:Nem érzem úgy, hogy harcolnom kéne veled. Beszélgetni, vitatkozni akartam. Én leírtam az érveimet az általad említettekre. Te nem teszel ilyet, egyszerûen nemes egyszerûséggel figyelmen kívül hagyod azokat a hozzászólásokat amik nem illenek bele a világképedbe. Sok-sok hozzászóláson át hangoztatod milyen fontos az igazság kiderítése, ugyanakkor a te saját igazságodat semmivel nem támasztod alá, másét meg nem veszed figyelembe. Nem indoklod meg a cáfolataidat, és ha valaki mégis erre kér akkor közlöd, hogy nem tárgyalsz vele.
Szerintem ez az, ami értelmetlen.

Nem tudsz minden információt megosztani? Persze, hiszen nincsen semmi információ, csak üres duma az egész. Itt hiába okoskodsz, menjél a jogászokhoz, színészekhez, politikusokhoz, azokat megvezetheted, itt gondolkodó és értelmes emberek vannak.

Enyhén erõltetettnek érzem ezt...

Valószínûleg azért mert kevés információd van ahhoz, hogy teljes képet láss. Nem tudok minden szükséges információt megosztani veletek. Saját beletásotokra van bízva, hogy mirõl mit gondoltok. Talán még baj is ha én ezt ilyen beírássokkal befolyásolom...

"A munka mindennél fontosabb... "

Hajrá, szintetizáld csak a thetánokat, Xenu bármikor visszatérhet! 😄

Kitérsz te mindenki elõl, akit nem lehet homályos hablatyolással megvezetni, aki okosabb és mûveltebb nálad. Ez a legegyszerûbb, de nehogy azt hidd, hogy nem látjuk, hogy csak gyáván megfutamodsz.

Igen, a valóság néha riasztó, de még van idõ. Segíthetsz te is...

Egyébként nem tudom, hogy te holnapra miért akarsz egybõl mindent tudni, légy türelemmel. Majd 500 év múlva meglátjuk mennyire haladunk.

Nem érted? Pedig többször elmegyaráztam már. Szám szerint hétszer ebben a topikban. Nemhogy 500, de már két évünk sincs ahhoz, hogy pontot tegyünk a dolog végére. Pont ma kaptam egy bíztató hírt. Lehethogy emiatt nem fogok tudni ráérni idejönni. A munka mindennél fontosabb...

Nem mondasz igazat.

Én sohasem hazudok. Értelmetlennek tartom. Te viszont azt hiszed harcolnod kell velem. Nem kell és nem lehet. Nem adom magam hozzá. A beszélgetésben igen, de a harcban nem vagyok partner. Kitérek elõled. Így helyes.

Hahó! Itt vagyok.

Kevés vagy te ahhoz, hogy ideges legyek. Nem éred fel az ingerküszöbömet.