Az evolúció

"az állatvilágban ismert ez a jelenség, a nálunk élõ madarak is megijednek egy nálunk nem élõ ragadozó sziluettjétõl, vagy a fiatal madarak akik még egyáltalán nem láttak ragadozót, szintén menekülnek a ragadozótól.

De ha csak a kakukkot nézed, soha nem találkozik fajtársával elõtte, mert dajkaszülõk nevelik, és mégis szaporodnak, azaz , neki ez is fejben van tartva születéskor."

"A számítógépes program nem egyenlõ egy élõ sejtben levõ DNS molekulával.
És a DNS molekulának pedig nincs értelme a sejt többi része nélkül. Tehát azt is kellene modellezni."
-A szgépes programnak sincs értelme számítógép nélkül. :-)
modellezzük tehát azt is.

Nem vagyok képes belátni, a dns mûködésére, az élõlények mûködésére miért nem áll meg a program analógia.
De ha össze kéne hasonlítani a lehetõségek számát, a szgépes program, vagy a számítógép szerintem jóval korlátoltabb, mint maga az ember, vagy a természet.
Még az id-sek is érvelnek azzal, hogy az élõlények felépítése, mûködése tervezettségre utal. Már csak az a kérdés, hogy vajon evoluciós algoritmus fut-e a dns-ben. :-)
Vírusok?

"Az úgynevezett valóság is csak az érzékszerveid által az agyadba közvetített elektromos jelekbõl tevõdik össze."tal
-ilyen elképzelés után elgondolkodtató, vajon ki is az anyagelvû. :-)

A lényeg: MUTASD MEG, hogy pontosan mi az, ami meggátolja a valóságban az evolúciót, az akármilyen szintû szimulációval szemben.

<< Azt mondják rá, h a valóságot modellezi.
A valóság nem egyenlõ a modellel. >>

Nem egyenlõ, de fokozatosan közelít hozzá. Már egész szép dolgokat tudnak szimulálni. Vírusokat, fél egéragyat, hatodik világháborút, satöbbi.

De azért megint megismétlem: sem a valóságnak, sem a szimulációnak NINCSEN olyan minõségbeli elõnye, ami az egyikben engedélyezné, a másikban kizárná az evolúciót. Eszméletlen egyszerû és absztrakt modelleken, és bonyolultakon is egyaránt mûködik.


<< Fizikailag korlátolt érzékszervekkel, fizikailag korlátolt élettartammal és tudással nem szabad olyat mondani, h "mi mindent tudunk", mert ez nem igaz. >>

Nem tudunk mindent, ez tény, de azt TUDJUK hogy az evolúció megtörténik, mutáció és természetes kiválasztódás segítségével. Gondolom nem kell huszonötödszörre is belinkelnem a nejlonevõ bacit, meg hasonló dologokat, ahol a mutáció egyértelmûen ki van mutatva, és evolúciós elõnyhöz juttatta az egyedeket. (És ha most felhozod azt hogy csak úgy látjuk, mintha lenne bizonyíték, akkor csak úgy fogod érezni, hogy pofánbaszlak egy baltával)


<< Az úgynevezett valóság is csak az érzékszerveid által az agyadba közvetített elektromos jelekbõl tevõdik össze. Amikor álmodsz, azt hiszed valójában megtörténik az álmod. Az alvás és ébrenlét közötti érzékelésedben nincs különbség. >>

Kérdezz meg egy embert aki már tapasztalt éber álmot. Kibaszott sok különbség van (kivéve persze ha a falaid olyan mûanyagból vannak amikbe bele tudsz nyúlni, meg tudsz repülni és alakot váltani.)


<< A számítógépes program nem egyenlõ egy élõ sejtben levõ DNS molekulával.
És a DNS molekulának pedig nincs értelme a sejt többi része nélkül. Tehát azt is kellene modellezni. >>

Mivel a környezet tele van zajjal (hibával), ezért simán lehet egy durva, közelítõ környezetet mellérakni, és nesze, ott van a kibaszott szimulációd.


<< A matematika és a fizika csak az érzékszerveink által az agyunkba jutott "valóságot" próbálja leírni. >>

Ööö, épp ellenkezõleg, pont az univerzum alapjait vizsgálja, de ne is zavarjon.


<< Egy személyt jelzõ szám nem egyenlõ azzal a személlyel, akit jelképez. >>

Óóóóó, két mondattal ezelõtt mondtad hogy a környezet nélkül nem lehet kellõen szimulálni. Azért mert az anyag cserélõdik a személyben!!! És ha ezt a személyt lemodellezed, a modell még pontosabb lesz, mint amivé a személy közben válik a való világban!!!


<< Egy szg. prg.bõl nem lesz sosem élõ szervezet. >>

Szerintem nem ezt fogod mondani, ha majd egy gondolkodó harcirobot tapossa ki a beledet XD

Egy vírus sem élõ szervezet...

Nem igaz.
A kórokozóknak éppen az a trükkjük, hogy a DNSük/RNSük minnél rövidebb, mert a másolódásnak minnél gyorsabbnak kell lennie, ha gyorsabban akarnak szaporodni, mint ahogyan irtják õket. Arra építenek, hogy a másolódás közben bekövetkezõ hibákból néhány majd olyan változatot eredményez, amit már nem ismer fel ugyanakként a kórokozóként az immunrendszer, de eléggé mûködõképes ahhoz, hogy szaporodjon. Aztán míg az immunrendszer leirtja a már felismert kórokozótípust a másik észvesztõ sebességgel kezd el szaporodni. A versenyben az nyer aki gyorsabb.
Amit te leírtál az egyszerûen lehetetlen, a baktériumoknak nincs meg az a képességük, hogy a DNS több pontjáról kezdjék meg a másolást (a vírusoknak pláne) és ha minden lehetséges változatot tartalmazna a genomjuk, akkor annyira hosszú lenne, hogy mire kettõt osztódna a baci addigra körégyûlnének a nem specifikus ölõsejtek és kinyírnák.

Akkor leírom másképp
Programozók írnak 1 programot és azt lefuttatják egy számítógépen.
Azt mondják rá, h a valóságot modellezi.
A valóság nem egyenlõ a modellel.
Fizikailag korlátolt érzékszervekkel, fizikailag korlátolt élettartammal és tudással nem szabad olyat mondani, h "mi mindent tudunk", mert ez nem igaz.
Az úgynevezett valóság is csak az érzékszerveid által az agyadba közvetített elektromos jelekbõl tevõdik össze. Amikor álmodsz, azt hiszed valójában megtörténik az álmod. Az alvás és ébrenlét közötti érzékelésedben nincs különbség.

Lassan írom, h megértsd 😄
A számítógépes program nem egyenlõ egy élõ sejtben levõ DNS molekulával.
És a DNS molekulának pedig nincs értelme a sejt többi része nélkül. Tehát azt is kellene modellezni.

A matematika és a fizika csak az érzékszerveink által az agyunkba jutott "valóságot" próbálja leírni.
Egy személyt jelzõ szám nem egyenlõ azzal a személlyel, akit jelképez.
Egy szg. prg.bõl nem lesz sosem élõ szervezet.

<< A matematika és a számítógépes programok nem egyenlõek a valósággal. >>

Nem, de az alap feltevésed szempontjából mindegy hogy melyiken mutatjuk be hogy az mekkora ökörség.


<< Legalábbis azzal, amit az anyaghívõk valóságnak neveznek. >>

Minden más elmélet ellen tengernyi bizonyíték szól. De persze nyugodtan bebizonyíthatod hogy rosszul tudjuk, max megcáfoljuk.


<< Matematikában létezik negatív mennyiség. Mutass nekem mínusz 5 embert.. >>

Matematikában sem létezik negatív MENNYISÉG. Negatív szám meg a fizikában (->valóságban) is bõven akad.


<< matematikában szinte végtelen a lehetõség, azt találnak ki, amit akarnak. Az élet, az másmilyen. 😄] >>

Mint mondtam, ebbõl a szempontból ekvivalensek.


Várom a magyarázatod, hogy a genetikai algoritmusok az abszolút 0-ról indulva, mutáció & szelekció segítségével hogyan tudnak jó eredmények felé konvergálni.

És ha kötekedsz, akkor bemutathatnád hogy a DNS-re miért ne lehetne alkalmazni ezt.

(Bár kicsit nehezíti a dolgodat, hogy az egész genetikai algoritmust az evolúció alapján találták ki 😄 )

A matematika és a számítógépes programok nem egyenlõek a valósággal.
Legalábbis azzal, amit az anyaghívõk valóságnak neveznek.
matematikában szinte végtelen a lehetõség, azt találnak ki, amit akarnak. Az élet, az másmilyen. 😄>matematikában szinte végtelen a lehetõség, azt találnak ki, amit akarnak. Az élet, az másmilyen. 😄>

Az az elhanyagolható kis információ ami a DNS-ben található aztán nem tud védeni MINDEN lehetségesen felmerülõ helyzet ellen. Ha teljesen rögzítve lennének az ellenanyagok, tulajdonságok, satöbbik, már rég kihaltunk volna a folyamatosan változó környezetben és az általa elõteremtett végtelen számú helyzetben (elég csak a légkör megváltozására gondolni).


<< A DNS mutációja mindig adatvesztést jelent. Többletinformáció egy hibás gén kapcsolatból nem keletkezik.
Ez kb. olyan lenne, mintha egy CRC hibás exe fájl véletlenül egy másik futtatható exe fájlá változna. >>

Neurális hálók, genetikai algoritmusok, genetikai algoritmus alapján létrehozott programok, adaptív algoritmusok, egyéb sztohasztikus algoritmusok ?

Várj, mindjárt elõhozakodsz avval, hogy a genetikai algoritmusokban a kezdetkor az egyedek a sok 0-ban letárolják az összes lehetséges helyzetre a megoldást. Az lenne ám a LOÁL.

Nekem úgy magyaráz...taki... Árpi, h minden vírus és bacilus ellen megvan minden antitest. A kórokozóknak is meg van a rendszerük, h bármilyen ellenanyagot, antibiotikumot felismerjenek.

Úgy kell elképzelni, h mondjuk a spektrum minden színében van a kanyarónak a vírusa. De a legelterjedtebb szín a kék és árnyalatai. Persze jelen van a szervezetben a többi színû is, de azok nagyon kevesen vannak a kék színûhöz képest. A szervezet felismeri az összes kanyaró vírust, de mivel a kékek egyszerre (nagyon sokan) bejutnak a szervezetbe, ezért a kékekre ártalmas antitestet fog termelni a szervezet. A kékek kipusztulnak, de sok más színû megmarad, távozik a szervezetbõl, majd betokosodik és várja a következõ gazdatestet.

A kórokozók nem mutálódnak, mert a DNS-ük tartalmaz mindenféle változatot, és az aktuális környezet túlélésére legalkalmasabbak maradnak életben.
A DNS mutációja mindig adatvesztést jelent. Többletinformáció egy hibás gén kapcsolatból nem keletkezik.
Ez kb. olyan lenne, mintha egy CRC hibás exe fájl véletlenül egy másik futtatható exe fájlá változna.

A körülményekhez való alkalmazkodás akkor mi?

Érdemes megnézni...nem csak a zene miatt.

http://www.youtube.com/watch?v=VntFEWF8I8A

Nem.

ez nem evo?:
ebola

LOL xDDDD

Ugye 😊

Jah.Aha.

Szóval, akkor csak érdekességnek:

A neoténiáról volt szó amikor szóba került, hogy az emberek fejlõdése mégis mi a fenéért tolódhatott el az agytérfogat gyarapodás irányába. Az egyik gondolatmenet arról szólt, hogy ebben nagy mértékben szerepet játszhatott a nemi kiválasztás. Azaz, hogy mi jön be a nöstényeknek. Az anyai ösztönök hatására minden mai nõ is ha meglát egy csecsemõt akkor szinte elolvad és ellenálhatatlan vágyat érez, hogy megcirógassa vagy elgügyögjön neki valamit 😊 Mi kölönbözteti meg a felnõtt embereket a gyermekektõl? Ami egybõl szembetûnik azok a kölönbözõ testarányok. Itt elsõsorban a fej mérete és formája a lényeg nekünk. Nem csak embernél, hanem más emlõsöknél is a fiatalabb egyedek kerekebb fejjel rendelkeznek. Na már most lehet, hogy a nõstényeknek tudat alatt sokkal vonzóbb volt a kerekebb fejû partner a párválasztáskor. Ez pedig önkéntelenül is magával hozta az agytérfogat növekedést.

Nagyvonalakban ennyi 😊

Mostanában nem sok idõm van, szóval csak egy gyors könyvajánló. Sajnos még én sem tudtam megszerezni de azt állították nekem, hogy érdemes elolvasni. Gondoltam hátha valakit érdekel.

Stephen Jay Gould: A panda hüvelykujja

Hallomásból errõl szól:

Egyfajta választ kaphatunk belõle arra, hogy hogyan is alakulhattak ki ezek a megtervezett tökéletes élõlények (amit ugye az intelligens tervezés mond). A mottója igen egyszerû: A természet azzal dolgozik amilye van.


Ha lesz még egy kis idõm akkor hallottam egy újabb feltételezést arra, hogy az emberi fejlõdés miért is tolódhatott el az agytérfogat növekedéséhez. Persze ez nem publikált csak egy geológus agyszüleménye, de érdekességnek majd felvázolom késõbb 😊

Ezért kell jól felmérni az elõadót, nehogy elõre megköszönd a választ. :-)

Észnél kell lenni és visszakérdezni, hogy: "Ez egy tudományos állítás volt?", hadd derüljön a nép. :-)

LOL, amint nem tud egy kérdésre válaszolni kibújik valami hülyeséggel. Persze, ha egy "evós" nem tudna neki válaszolni azt azonnal az evo cáfolatának venné.

Még valami: Többen is feltettetek ilyen kérdést, vagy csupa id-s vett körül? Ha az utóbbi, akkor nem szorongtál az elõadáson? :-))

húú, ilyenekre én is szívesen elmennék. Nekem csak a buddhista közgazdaságtan jutott. 😞)
Esetleg Tasi tartotta az elõadást?

Amúgy õk is használnak matematikai módszereket. Pl.: Milyen kevés az esélye annak, hogy véletlenül kialakuljon egy élõlény -most csak ez ugrik be, de hallottam már többet is. :-)

Minap voltam egy elõadáson: "A világ tervezett teremtése."

"Élvezettel" halgattam az elméleti úton alátámasztott bizonyítékokat, majd az elõadás végén pár kérdést tettem fel: miért van az, hogy az evo tagadók csak elméleti biziket hoznak fel, addig a tudomány régészeti, sõt matematikai módszereket is használ a tételeihez?
A válasz: "önnel fiatalember nem vitázom, látom még éretlen a nemes gondolatok felfogásához"
Ez szó szerint.

Inkább számoljunk!

Mondjuk vegyük azt, hogy egy állatfaj egy generációjában 1 000 000 egyed él (és ez még elég kevés!). Egy teljesen új faj kialakulása mondjuk igénybe vesz egymillió generációt is. Miközben az új faj "leválása" folyik a régire való jellegzetességek is megõrzõdnek (vagy legalábbis más módon változnak) tehát ezen egyedek fele (jelentõs egyszerûsítéssel persze) hordozza majd az új bélyegeket. Az egyértelmûen átmeneti alakokként felismert formák száma valahol a kettõ között lehet, mondjuk egy olyan 10 000 generációnyi, tehát akkor az összes egyed akit átmeneti alakként azonosíthatunk az 5000 000 000 míg az összes egyed akinek a csontvázát egyáltalán megtalálhatjuk az 1000 000 000 000 . Ez azt jelenti, hogy kb. minden 500 adik megtalált lelet egy adott fajból átmeneti formát hordozna. Paleontológiai berkekben azok az õsállatfajok amikbõl 500 teljes csontvázunk van a fehér holló gyakoriságával vetekednek. És a fent leírt számok csak akkor igazak, ha az új faj a régitõl markánsan elkülöníthetõ csonttani bélyegek alapján! Könnyen lehet, hogy az az elkülönítõ bélyeg ami alapján új fajba sorolnák az adott egyedet egyszerûen nem fosszilizálódott. Vagy éppen fosszilizálódott, de nem ismerjük fel, hogy ez most egy új bélyeg-e vagy éppen valami betegség, sérülés nyoma-e.
(A fenti számok persze óriási általánosítások, csak a nagyságrendekre szeretném felhívni a figyelmet!)
Az átmeneti fajok hiánya alapján az evolúciót tagadni kb olyan mintha 4 puzzledarabra azt mondanánk hogy ezek nem tartoznak ugyanabba az 1000 darabos puzzlebe...

Az evolució elmélete szerint minden faj átmeneti, nem?

Hogy ne csak mindig kötözködjek, kitaláltam én is egy elméletet, h miért nem találják az átmenti fajok csontvázát.
Mert átmeneti ( azaz ideiglenes ) formákról van szó, és ugye az ideiglenes dolgokat nem kell olyan tartósra csinálni, mint a véglegest 😄
Szal ezek a csontvázak szét is porladtak mind 😄 😄

Persze, hogy nem teljes a védettség. Azok ellen van meg amikkel az anya az élete során szembesült! A védõoltások olyan betegségek ellen vannak, amik ellen nem alakul ki védettség (például azért mert ma már ritkák, vagy mert kicsi az esélye annak, hogy túlélné)
Az adaptív immunrendszer sejtjei (amik a specifikus ellenanyagokat termelik) persze genetikusan kódoltak, az antigénfelismerõ receptorok viszont nem! A csontvelõi õssejtekben mûködik egy fehérje, ami random módon variálja a DNS egy szakaszát, ilyen módon random receptorokkal rendelkezõ limfociták keletkeznek. Ezután a szervezet eliminálja azokat, amelyek receptora a saját struktúrákhoz kötõdik, majd azokat amelyek nem kötõdnek semmihez ami jelen van a szervezetben. A megmaradtak - amelyek a szervezetben jelen levõ nem saját struktúrákhoz (antigénekhez) kötõdnek azok továbbélnek, szaporodnak, és néhány belõlük elraktározódik. Így alakul ki a védettség.
Olyan a folyamat mint egy mini-evolúció ami nap mint nap zajlik a testünkben.

08-kor Földünk a csodabolygó I.

No és az ellenanyag kézõdésének lehetõségei? Nem is az ellenanyagokról beszéltem. Azért a teljes védettsége a csecsemõknek koránt sem igaz. Ha így lenne akkor nem lenne szükségünk a kötelezõ védõoltásokra.

Miért, mi volt? Én is lemaradtam róla 😊

Ahogy HUmanEmber41st is leírta az embereknél a magzat a terhesség során megkapja az anyja által termelt ellenanyagokat. Tehát a csecsemõ védetten jön a világra. Más emlõsöknél (pl. patások) ezek az ellenanyagok az elsõ ún. fröccstejjel adódnak át, madaraknál és hüllõknél pedig a tojássárgájában találhatók. Ezért lenne bajban a két "cseregyerek" a példádban. Az ellenanyagok "receptje" nem öröklõdik genetikusan!

Az evo ellenzõinek meg kellett volna nézni a Sprektum ma reggeli mûsorát.

Már a terhesség során érik a magzatot behatások, ebbõl a szervezet egy fel tud készülni a várható környezetre.

Nem vitatkozni akarok és tökéletesen egyetértek veled. A dolog így mûködik. Én nem a mechanizmusba kötnék (kötöttem) bele. Én e mellett azonban azt is hiszem, hogy immunrendszer és immunrendszer között különbség van ami ugye egyed és egyed között egyértelmû, de szerintem népcsoportok között is fennállhat. Az alkalmazkodás a külsõ körülmények hatására ugyan, de testen belül is végbemegy (azaz valamelyest megváltozik).

"Hülye" példa:

Ha fogsz egy újszülött bantu gyereket és egy újszülött londoni gyereket és kicseréled õket (azaz ezekre a gyermekekre még az általad felvázolt hatások nem érvényesülhettek), akkor a különbözõ szituációkra adott immunreakció ha csak minimálisan is de mindkét fél számára hátrányos lehet (pl.: késlekedés...stb), szemben azzal ha hagytuk volna saját környezetükben.

Számtalan példa van az alkalmazkodásra ember és ember között is a lakott területtõl függõen. pl.: eszkimó, néger, fehér...stb. Mondjuk a változások miért áltak volna meg az ellenállóképességnél, valószínû nem álltak meg és azok is különbözni fognak életkörülményekre való tekintet nélkül is (ennek mértéke már kérdéses).

Lényeg.:

Én azt HISZEM ez a különbség megvan, azonban nem TUDOM 😊 Szóval lehet hülyeség csak jelenleg ez a véleményem.

De igen. Vírusfertõzéseknél az egyetlen egy dolog ami számít, hogy mennyire gyorsan ismeri fel az immunrendszered a behatolót, és mennyire gyorsan reagál. Az, hogy egy civilizált ember kisebb valószínûséggel hal bele egy vírusfertõzésbe annak azok az okai hogy:
- Jól táplált, vannak "energiatartalékai"
- Ha megbetegedett akkor nyugalomban lehet (Nem mindegy, hogy betegen még el kell menni antilopra vadászni, vagy az ágyból nézheted a TVt)
- És ami a legfontosabb, hogy gyógyszerekkel, higéniai eljárásokkal meg lehet elõzni azt, hogy a vírus mellett még valami baktériumfertõzést is összeszedjen az illetõ.

Az allergiáról: Az immunrendszerünk egy nagyon bonyolult és összetett valami. Szinte minden elképzelhetõ fenyegetésre van beépített ellencsapása. Az egyik ilyen az a soksejtû paraziták elleni védekezést biztosítja. (Ezek általában a különbözõ élõsködõ férgeket jelentik) Ennek egyik legfontosabb sejtjei az ún hízósejtek, akik ilyen parazitákat észlelve odasereglenek és a sejtjeikben tárolt anyagokat (fõleg hisztamint) a szövetekbe ürítik. Ezek hatására gyulladási reakció indul meg aminek kimenetele a szövet típusától függ. Ez normális esetben ahhoz vezet, hogy a szövetek megduzzadnak, fehérvérsejtek sereglenek oda, sejtek pusztulnak és végül a környezet alkalmatlansága miatt a parazita elpusztul.
Civilizált körülmények között a fejlett higénia, testápolás és az élelmiszerek gondos ellenõrzése miatt minimális az esélye, hogy valaki ilyen helyzetbe kerüljön. Ugyanakkor a szervezetünket nem lehet olyan könnyen informálni errõl, és folyamatosan készenlétben tartja a védelmi vonalát támadás esetére. De mivel a támadás csak nem jön, ezért a szervezetnek nincs alkalma megfelelõen végrehajtani a belekódolt mechanizmust. Emiatt fordulhat elõ az, hogy a veszélyesre akár csak nyomokban emlékeztetõ (virágporszem sporopollenin fala-->féreg kutikulája) jelre hirtelen mozgásba lendül a "gépezet" és egy ilyen jel egy túlzott reakciót vált ki a szervezetbõl.

Javítok: Ha valaki ellenállób, az nem jelenti a teljes immunitást.

Amire alapvetõen gondolok, hogy egy több(sok) generáció óta városban élõ ember és egy (pl.:afrikai) természetközeli néphez tartozó ember e szempontból különbözõ -> arra gondolok, hogy itt nem csak az számít, hogy az ember találkozott-e már korábban egy adott vírussal vagy sem.

Persze emelett számos összetevõ, légszennyezés növekedése egyéb antropogén ráhatások elõsegítették a folyamatot ezt aláírom.

Ne keverjük bele,de szerintem így van 😊 Az ellenállóság és az immunitás nálam nem ugyan az.

Ezt inkább ne keverjük bele...
Nem igazán lettünk immúnisabbak vírusokra és az allergiának is egészen más okai vannak.

Példáúl az is egy tendencia, hogy az emberek egyre inkább lesznek érzékenyek a természetes dolgokra (pl.: pollenallergia) és egyre ellenállóbbak a vírusokkal szemben. Régen ez pont fordítva volt. A változás a városokba szervezõdéssel kezdõdött.

Talán az is az evo egy bizonyítéka, hogy az emberiség kis hányada kb 2000 éve fogyaszt tejet. A nagyobb része még most sem tudja megemészteni.

Elég furák ezek a "cáfolatok" az elmélet nem azt mondja, hogy valami delfin volt az õsünk, nem azzal kéne tehát hasonlítgatni

* large ears - Mihez képest? A fülünk épp hogy kisebb mint pl. a csimpánzé, és ami fontos, hogy a koponyánkra simul(áramvonalas)
* long limbs - Az elmélet szerint az õs egy mangrovemocsár szerû helyen élt, és itt közlekedett gázolva-úszva ehhez pont jók a hosszú lábak
* large breasts - ez valóban nem iullik a képbe, de szvsz nem olyan egetverõen hatalmas hátrány vízi környezetben
* long hair - szõrtelen test-szõrös fej-> a fej volt az ami általában kiállt a vízbõl, jól jött ott a haj
* bipedalism - ez megintcsak pont hogy elõny egy mocsári élõhelyen
* non-native swim ability - a fóka a vidra és a hódkölykök ugyanúgy nem tudnak úszni. Akkor õk most nem is élhetnek a vízben?
* sweat glands - sókiválasztás
* external testicles - lásd az úszni nemtudásnál lévõ állatokat
* inability to see under water effectively (although Moken have better underwater vision than other people (Gislén et al. 2003)) - erre nem írok semmit ott van, hogy még ma is vannak olyanok akikre nem igaz

<< Mellesleg a vízimajom-elméletet nem erre alapozták, ha érdekel nézz utána, nagyon meggyõzõ érvek vannak mellette. >>

Jah. http://en.wikipedia.org/wiki/Aquatic_ape_hypothesis#Criticisms_of_the_aquatic_ape_hypothesis

Mielõtt leszólunk másokat nem árt utánanézni, hogy mirõl is van szó.
A törzsrõl lévõ tudás régebbi mint az elmélet.
A felfedezõ leírása
Nem valószínû, hogy 1909ben Walker bácsi azért írta le õket mert tudta, hogy pár évtizeddel késõbb lesz egy elmélet...
Mellesleg a vízimajom-elméletet nem erre alapozták, ha érdekel nézz utána, nagyon meggyõzõ érvek vannak mellette.

<< Sajnos a fehér ember ennek ellenére nem tartotta ezeket a tulajdonságokat elég érdekesnek arra, hogy fennmaradjanak így az egész törzset kirtották... >>

Vagy pedig ezt az elméletet, ami minden más bizonyítéknak ellentmond, csak egy eszelõs barom szopta ki a kisujjából, aztán amikor számonkérték a bizonyítékokat, annyit mondott hogy hát kéremszépen, maguk bizony kiirtották õket.