Az evolúció

Ezen nem is csodálkozok. A szórakozás mindenek elõtt igaz
Csak az a probléma, hogy a világ úgy mûködik ahogy kell, nem pedig úgy, ahogy neked tetszik.
Az ilyen irományok a szórakoztatásra építenek, meg arra a tudásvágyra ami mindenkiben benne van, de leginkább az önálló munkára való lustaságra. Eredményük nincs, csak a profit ami könyveladásokból, reklámokból folyik be.
Ezzel szemben a tudomány hasznos, ez a legfontosabb különbség.
Nem összekeverendõ a scifivel, meg az áltudományokkal.

Eddig én is megrögzött evolucionista voltam, de az utóbbi idõben egyre több kételyem támad a dologgal kapcsolatban 😊
Az írást meg csak azért linkeltem mert szerintem érdekesek a benne leírtak, és nem azért hogy mihez segítette hozzá a világot ez az elmélet meg stb, mert az engem nem érdekel.

"Ami ellen a szátok jár az az alapja annak az életminõségnek amiben élsz."

Ezt nem tudom minek erõltetitek (Molnibalage-val is vitáztam már errõl). Ez olyan mindent eldöntõ tuti-biztos érvnek tûnik "nektek", közben meg pont az a baj a mai világ dolgaival a kritikusok szerint, hogy a szóban forgó dolgok miatt az életminõség romlott.

A valóság az, hogy sokan meg vannak elégedve azzal az élettel ami most megadatik nekik, jelenlegi tudományos fejlettség, világrend stb. mellett. És sokan meg nem. Nem lehetne nekik megadni ezt a jogot? Nem lehetne tudomásul venni, hogy sok ember életén ront az a sok okosság ami szerinted meg életminõség javulást hozott? Vagy általánosítva: nem lehetne megérteni, hogy a dolog nem ilyen fekete-fehér?

Egyébként az iromány pontosan azon részével értek leginkább egyet ami ehhez a kérdéshez kapcsolódik. (V. Az evolúció mint hitrendszer)

A tudomány egyszerûen nincs tekintettel a való világra és az emberek valódi életére. Azt mondja, és te is azt mondod, hogy az nem a tudományra tartozik. Én meg azt mondom, hogy dehogynem. Te is ember vagy, a tudósok is emberek. Ha a társadalom egy adott kijelentéstõl a feje tetejére áll, akkor egyszerûen olyan nincs, hogy a tudós társadalom csak a vállát vonogatja.

Minden új teóriának van társadalomformáló hatása. Pontosan ez az oka annak, hogy úgy mondjam egyes tudományos teóriákat szívesebben lát a tudóstársadalom és az õket erõforrással ellátó csoportok, mint más tudományos teóriákat. Erre 100% hogy tudsz te is példát hozni. (Globális felmelegedés, járványok...)

Szóval errõl van szó. És ez a kérdés az evolúció kapcsán is felmerül: attól függetlenül hogy igaz vagy sem, van-e hatása a társadalomra és így közvetve az emberek életminõségére? Szerinted?

Egy Photoshop pályázat gyõztese.
Jó mi?

Én belelátok a fejedbe<#mf2>
Az eddigi hsz-eid alapján áltudományokban meg összeesküvés elméletekben hiszel, és a tudomány minden területén egy antitalentum vagy. Bocs a kemény szavakért, ezt a képet te alakítottad ki bennem magadról.

Az elmélet nyomán új elméletek születtek, a jelenség mindenhol jelen van, ez a fejlõdés mozgatórugója. A gemnetika, és a virológia alapjait képezi. Komplexé teszi a világképümk, a modern gondolkodás nélkülözhetetlen eleme.

Én nem mondtam véleményt a linkrõl.
Amúgy meg nem értem miköze az evolúció elméletnek az életminõségemhez.

Még egy adag hablaty.

Akkor talán meg kéne nézni mik azok amikhez hozzásegített minket az elmélet.
És összevetni azzal, mit tudnak felmutatni az elmélet tagadói.

Meg úgy általában az áltudományok hívõi mit tudnak felmutatni pár eladott könyvön, és pár megvezetett ebirkán kívül? Ami ellen a szátok jár az az alapja annak az életminõségnek amiben élsz.

Nagyon... :/

így van, az ember nevezi meg

ja es meg annyi h mar tul lepett az ido a TERMESZETES-MESTERSEGES megkulonboztetes ONKENYES fogalmain...
mert mi a termeszetes..?
ha pl. egy madar feszket epit(a relative csekely intelligenciajaval) az termeszetes..? vagy a mehecske mezet az termeszetes..?
ha az ember Tv-t csinal a magasabb ertelmevel akkor az mesterseges...
ez eleg onkenyes....

Csak példa volt a végtelen számú körülményekre, hogy ezek tartalmazzák a mesterségeseket is.
Mindent tartalmaznak, ami hatást fejt ki az élõlényre, amint te is mondtad, a folyamatos változás tartalmazza ezeket.

persze..igazad van,de ez igy tautologia...nem elegge altalanos ervenyu...amiket irtal evolutiv tenyezokkent, azokhoz valo alkalmazkodast jelent ebben az esetben..
A FOLYAMATOSAN VALTOZO korulmenyekhez valo alkalmazkodast..lenyegtelenek a formai..(az allatvilagban is talasz olyan szituaciot ahol a magasabb foku szocializacio elonyt jelent..a tehetseg is megjelenik pl. az egyik madar csinosabb feszket epit,szebben enekel es van kivalasztasi hatasa is,de az esetek nagy reszeben a gyengebb kepessegu is tud kolteni a rozogabb feszekben..ilyesmi..)

Ezek természetes tényezõk. Az evolúció az emberben inkább ott folyik, ki hogyan tud szocializálódni, kapcsolatok kiépítése, tehetség kamatoztatása.

A jelenlegi életformák nem a legtökéletesebb életformákat jelentik, hanem amelyek a legsikeresebben alkalmazkodtak a (természetesen mesterséges) körülményekhez is, mint élõlények.

nem tudom..sztm meredek egy kicsit...
az en ertelmezesemben a termeszetes szelekcio a SZELKCIO mint olyan TERMESZETES voltat jelenti..mindenre ervenyes az elettelen anyagtol kezdve a legbonyolultabb szervezetekig...
az hogy a tevekenysegunk kovetkezteben barmely iranyban modosul is a szelkcio EREDMENYE,HATASA(!), attol meg marad a SZELKCIO..(pl. egy kanal azert olyan formaju mert ez szelektalodott ki az egyeb eszkozok kozul,bar valahol palcikaval esznek..barki eheti a levest is evvel,en kanallal hatekonyabban fogom..)
az hogy egy eloleny megvaltoztatja a kornyezetet,korulmenyeit(pl. gyogyszert gyart,vagy a mehek mezet,stb) attol meg ugyanugy ala van vetve a szelkcio hatasainak,csak az irany eltero, de a termeszetben nincsenek kituntetett iranyok(es elolenyek)...
ugyanakkor sztm a szelekcio nem bizonyitek az evoluciora(bar en hiszek benne..)

szintúgy humorosból (igaz ez a jövõt taglalja):

Mit találtam humorosban:



xDDD

akkor rendben 😊

Ok. Csak mivel ez egy tudományos topic, azt hittem komolyan is gondolod ezt a pokémonosdit 😄 Na mind1, ezek szerint (hálistennek) elbeszéltünk egymás mellett.

Kettõ cáfolhatatlan nemmel fogsz most találkozni, nem is tudom, miért írtad ezt a kommentet.

Nem nekem kell ezt mondanod, mivel én csupán folytattam SpiritFire elmélkedésének menetét. (Elég gondatlan logikára vall ebbõl bármi olyat következtetni, amit te mondtál.)

Nem, én nem vetettem össze igazi élõlényeket a pokémonokkal, éppen te próbáltad összehasonlítani a vaddisznót velük, amire (ugye tudod, a vaddisznóra) írtam én a lepkét. Ezután megint te voltál az, aki a lepkét próbálta hasonlítani a pokémonokhoz.
Erre írtam, hogy ez a hasonlítgatásod elég érdekes 😊 A te általad felhozott lepkéimnek semmi köze a pokémonokkal való összehasonlításaidhoz.

Ha meg netán az általam felhozott evolúcióba akarsz belekötni, természetes hogy - mivel ez csak rajzfilm -, és ilyen nincs a való életben, ezzel a szóval lehet még a legjobban összekötni a pokémonok azon tulajdonságát, hogy egy másik szintre tudnak fejlõdni, más külsõ jegyeket mutatva, ahol már a képpeségeik is számottevõen megváltoznak.

A pokémon egy gyér grafikával rendelkezõ beteg kitaláció, ezt eddig senki nem mondta neked? 😊
(Egyébként meg a lepkéket Te hoztad fel)

SpiritFire és Candi (nálad szép hogy te akarod a vaddisznót és lepkét a pokémonnal összevetni 😄)

a pokémon szintlépés FELGYORSÍTOTT evolúciónak tekinthetõ, mivel visszafejlõdni sem õ, sem az utódok már nem tudnak :p Épp mint az evolúcióban, valamilyen kényszerítõ nyomásnak kell történnie hogy a pokémon átváltozzon

Ha sárga pokémon sárga pokémont csinál, majd ez a sárga pokémon bezöldül, utána zöld pokémont fog csinálni? Mert akkor lepkebábot csak lepkebáb csinálhatná, mután lepke lett belõle, onnantól élõ lepkét kéne "leelljen" nem?
Sõt, ha ennek a bezöldült pokémonnak lerágja valami csata közben a hátsó lábát, akkor onnantól hátsó láb nélküli kis zöld pokémont fog kinyomni magából?

Épp ez az, pokemon példával is hogy akkor van az a metapodos cucc és akkor két metapod (az a báb amibõl lepke lesz) mért metapodot gyárt?

A lepke sem lepkét petézik, hanem petét, amibõl aztán lepke lesz :p Ami ugyanolyan lesz mint õ

Aha. Akkor a vaddisznónak mért csíkos a kicsinye? Csíkos vaddisznót csak kicsi csíkos vaddisznónak kéne csinálnia nem? <#zavart2><#nemtudom>

ha továbblépnek egy stádiumba, akkor az utódok is azokat a géneket öröklik, szóval nem meglepetés hogy ugyanazon szintû pokémon ugyanolyan utódot hoz létre

<#idiota>

Valamelyik pokemon filmben láttam, (most közismerteb pokemonokkal mondom a példát, de nem ezekkel volt) két pichu kis pichukat csinált, de elvileg ha belegondlounk a raichuknak kellen pichukat csinálni és ha elérik az ivarérett formát vagyis a raichu-t akkor tudnának elvileg utodot nemzeni, és elvielg akkor a pichuknak nem kellene tudni kis pichukat cisnálni, de valszeg akkor ha raichuk párzanának akkor az animében kis raichuk születnek, pedig pichuknak kellene. Ez egy alap hiba a rajzfilm megszerkeztésében. Szerintetek?

Kifejlõdött a pikó, meg kifejlõdött a pisztráng. A pisztráng megeszi a pikót. Eddig vili?

Na szóval, a pikóknak egyre gyorsabbnak kellett lenniük ahhoz, hogy a pisztráng ne tudja felzabálni õket. A pisztrángnak meg egyre gyorsabbnak, hogy meg tudja fogni a pikót. De pikóból van sok fajta, egyikük a tüskés pikó. Ez úgy fejlõdött az évmilliók során, hogy a hasára odanõtt az a villa. Ez lehetett eleve egy hirtelen mutáció, de lehetett egy szépen lassan kifejlõdõ módosulás, pl. valamiféle nászdísz vagy mi (a pikólányoknak jobban tetszettek a villát növesztõ pikófiúk, nyilván a legnagyobb villával rendelkezõk dugtak a legtöbbet).
Aztán megjelentek a pisztrángok is. A pisztrángokkal szemben ez a villa egy komoly életbenmaradási esélynövelõ módosulásnak minõsült, így amelyik pikók nem növesztettek ilyen lenyelés-elleni akadályt magukra, azokat megették a pisztrángok, amelyik meg igen, az meg életben maradt. Így egy idõ után a Föld nagy részérõl eltûntek azok a pikók, amelyeknek nem volt villájuk, csupán azokon a helyeken maradtak meg, ahol nem éltek meg a pisztrángok (vagy nem jutottak el), és szeparálva voltak a tüskés pikóktól is.

Elolvastam, de én nem értem. Elmagyaráznád?

miért nem olvasod el a #4544-t?

Akkor elmagyarázhatnád nekem is.

Azthiszem értem.

Ez az "aktiválódás" nem a születéskor vagy az egyedi élet során történik. A bemutatott szabályozó régió felelõs azért, hogy a gén, ami megindítja a hátsó végtag fejlõdését mûködni tudjon. Ez öröklötten vagy mûködik, vagy (ha egy olyan mutáció történik) nem. Minden tüskés pikónál már a megtermékenyítéskor eldõl, hogy mûködni fog-e vagy nem.
Azokban a vizekben, ahol vannak pisztrángok az olyan tüskés pikók, akiknek nem mûködik jól ez a génszakasz kiszelektálódnak, hiszen megeszik õket.
Azokban a vizekben, ahol nem élnek pisztrángok a hátsó végtag megléte vagy nem léte nem szelekciós tényezõ, és azok az egyedek is életben maradnak, akiknél ez a génszabályozó régió valamilyen mutáció miatt hibás. Akár még elõnyt is élvezhetnek, ha a hátsó végtag hiányában mondjuk gyorsabban tudnak úszni, vagy fordulékonyabbak lesznek.
Ugyanaz a tulajdonság az egyik élõhelyen pozitív, a másikban pedig negatív irányba tolja el az adott élõlény rátermettségét.

Alapból minden pikó evvel a biszbasszal a hasán született. De amelyik vizekben nem volt pisztráng, ott életben maradtak azok is, amelyeknek nem aktiválódik - ez lehetett egy hirtelen mutáció, de lehetett egy folyamatos "elkorcsosulás" is. Mindenesetre a villára megvan a villa nélküliekben is a felelõs gén, de amely vizekben nem volt pisztráng, ott nem volt szükség rá, így idõvel deaktiválódott. Én legalábbis így vettem ki a videoból.

Nemrég csináltam egy ilyen vágott videót a Mindennapi tudomány: Vajon Darwin tévedett? dokfilmrõl, ha érdekel valakit ITT megtekintheti. Szerintem nagyon jó lett ez a rész (bár 1-2 kivétellel szerintem a Mindennapi Tudományról ezt el lehet mondani), bár nem mondom, hogy mindent megértettem belõle. Pl. a végén a gén "akvitálódás" vicces, a bálna esetén érthetõ (mert ugye vízben születik), hogy nem akvitálódik, de a tüskés pikónál milyen okból aktiválódik mielõtt megeszi egy pisztráng? XD
De ettõl függetlenül azért nagyon sok mindent megérettem, és sok dologról nem is hallottam, pedig azért már olvastam néhány dolgot az evolúcióról.

Bocs érte.

Bocsánat, elrontottam, szóval a cikk: Chimpanzees shed light on the evolution of human senses 19/3/04. By John Pickrell

Na ez az egyik dolog ami mindig elképeszt. Kitaláltál magadnak valamit a hasadra ütve, és itt érvelsz vele úgy, hogy tényként kezeled...

Fiziológiailag: Errõl nem találtam tudományos információt (értsd konkrét teszteredményt), de az empirikus leírások alapján nincs szignifikáns különbség. (Amúgy is elég nehéz lenne egy ilyen tesztet elvégezni, hiszen értelem szerûen az emberek egész széles skáláját kellene összehasonlítani azzal a néhány csimpánzzal aki részt venne benne. Nem lehetnénk biztosak benne, hogy az az egy-két csimpánz reprezentatív a teljes populációra)

Genetika: A látásról semmi kézzelfoghatót nem találtam, de a hallásunk jobb a csimpánzénál (Chimpanzees shed light on the evolution of human senses) A szaglás pedig érdekes, mert úgy tûnik, hogy több olfaktorikus génünk van, ám ezek nagyobb részben vannak inaktiválva mint a csimpánzoknak (ráadásul ugye nekik jobb helyzetben van az orruk), valószínûleg valamivel jobb a szaglásuk a mienknél, de nem számottevõen.
19/3/04. By John Pickrell )

Két órányi keresés és olvasgatás után sem találtam semmi kézzelfoghatót a neten a csimpánzok és az emberek szemének összehasonlításáról. Tehát nem tudok biztosat mondani, csupán feltételeztem hogy jobb a csimpánz szeme az emberénél.
Valakinek valami infója errõl?

Igaza van. A keletkezõ mutációk legnagyobb része semleges. Ez csupán biológiai matematika, ilyen a genom molekuláris biológiája.

Azt honnan veszed, hogy a csimpánznak élesebbek az érzékszervei mint az embernek? Azért mert nem hord szemüveget meg hallókészüléket még egyáltalán nem jelenti azt, hogy jobbak az érzékszervei...

"A számaiddal meg egyáltalán nem értek egyet. Én azt mondom, hogy 750 semleges, 125 pozitív, 125 negatív, de a negatívat észreveszed, a pozitívat meg nem."

Akkor vajon mitõl van az, hogy a csimpánznak sokkal élesebbek az érzékszervei, mint az embernek?

Nem igazán érzem, hogy genetika/evolúció témában számítana az, hogy egy szelekciós nyomás vagy környezet természetes vagy mesterséges.

Nyilván, ha változik a környezet, és megváltoznak a túlélés feltételei, akkor lesznek olyan elterjedt tulajdonságok, amik tömegesen ki fognak szelektálódni.

Pl ha kirobban a 3. világháború, és MadMaxessé válik a világ, akkor rögtön kiszelektálódnak a rövidlátóak, mert nem fognak tudni túl hatékonyan lõni.

Ez egy ilyen mûfaj. De ennek ellenére akkor sem igaz, hogy globálban az átlag látásélesség csökkenne. Stagnál, meg szóródik, de nem romlik. Semmi nem okozza a romlást.

A számaiddal meg egyáltalán nem értek egyet. Én azt mondom, hogy 750 semleges, 125 pozitív, 125 negatív, de a negatívat észreveszed, a pozitívat meg nem.
Azt' akkor itt vagyunk, egy vélemény pro, egy kontra, elõrébb nem vagyunk vele.

Akkor jöjjön ez is ide:

A driftinget és a diverzitást így elfogadom, valóban ez folyik jelenleg az emberi társadalomban. De ez is csak azért, mert a jelenlegi társadalmunk egy mesterségesen növelt, életbentartott forma, amely "korlátlanul rendelkezésre álló erõforrások és terület" (vagy mi a túró) ideológiájára épül. Mivel ez nem egy valós állapot (elõbb-utóbb összeomlik, ha így haladunk tovább), így ezzel együtt a most még csak diverzitásként jelentkezõ mutációk, változások egy csapásra hátrányos tulajdonságként fognak jelentkezni, ami viszont már valós hátrányt fog jelenteni a jobb képességûekkel szemben.
Lásd pl. a Koreai éhínséget, amikor is a városok központját is bevetették gabonával, hogy legyen mit enniük. Valószínûleg a szívósabbak, erõsebbek, ellenállóbbak közül nagyobb arányban maradtak életben, õk többet tudtak dolgozni, termelni, nagyobb volt az életbenmaradásuk valószínûsége.


""Ez esetben a szelekciós nyomás minden esetben létezõ jelenség."

Na várj, én nem errõl beszéltem. Nyilván _valamilyen_ szelekciós nyomás mindig van, én csak annyit állítottam, hogy az _emberi látás élességére_ vonatkozóan jelen körülmények közt nincs nyomás, és a látást érintõ mutációk szabadon terjedhetnek. De ahogyan a "rossz" mutációk, úgy a "jók" is szabadon terjednek."

Az emberi társadalom "életbenmaradásához" szükség van egy bizonyos szintû érzékszervi funkcionálásra az egyén részérõl. Ez lehet természetes (van akinek elég éles a szeme), és lehet mesterségesen növelt (pl. szemüveg használata). Viszont még nem értük el azt a szintet a csökkenésben, ami már feltûnõen akadályozná a jelenlegi társadalmunkban betöltendõ szerep maradék nélküli elvégzését (ez fõként a szemünkre igaz elsõként, mert egyrészt az a legfontosabb érzékszervünk, másrészt ebbõl következõen annak romlása éri el elõször a "küszöbértéket"). Valószínûleg nem is lesz, legalábbis még egy darabig, mert mire a jelenlegi társadalmunk által elfogadott normák alá csökkenne a nagyátlag érzékszervi hátránya, tesznek róla, hogy csökkentsék ezt a küszöbértéket. Erre példa (és utalhat) a könyvekben nagyobb betûvel történõ nyomtatás, vagy a forgalomban a nagyobb táblák, élesebb fényû lámpák kihelyezése, üvegporral vegyített sávjelzõ csíkok felfestése, stb.

A vadászpilótás dolgot értem, és jó példának is tartom.
És itt álljuk is meg egy pillanatra. Jelenleg az emberi specializálódás hódít teret. Pl. munkalehetõségek, ha valamiben nagyon penge vagy, akkor sokkal keresettebb munkaerõ leszel, mint egy inkább mindenhez, de csak kicsit értõ polihisztor típusként. Ez miért nem mûködik az érzékszervek, illetve bármilyen más tulajdonság tekintetében? Vagy csak még nem mûködik? 😊


"Márpedig egy populáción belül azon változások száma, amelyek az egyed hátrányára válnak, az egyed tulajdonságainak számával legalább négyzetes arányban nagyobbak, mint azok, amelyek az egyed elõnyére válnak."

Lássuk mondjuk az emberi szemet. Van egy csomó alkotórésze, amitõl képessé válik a fény érzékelésére. Ez egy nagyon finom mûszer, talán az emberi test legprecízebb mûszere. Ennél fogva a legérzékenyebb is. Bármilyen apró változtatást eszközölsz rajta, sokkal nagyobb a valószínûsége, hogy romlani fog a látásod, mint annak, hogy javulni. Úgy is mondhatnám, sokkal több azon lehetséges módosulások száma, amelyeknek következtében a szem látása rosszabb lesz, mint azon módosulások száma, amelyek érzékenyebbé teszik a szemünket. Márpedig mindegyik apró módosulásnak ugyanakkora az egymáshoz mért valószínûsége (vagyis 1).

Egy példa: a szemünkkel történhet mondjuk ezer féle genetikai változás (arányokról beszélek most, nem pontos számokról). Ebbõl 900 rontani fog a látásunkon, 90 nem befolyásolja, míg összesen 10 módosítás fog rajta javítani. Úgy gondolom, ez érthetõ és logikusan el is fogadható példa.

Ám mindegyik változásnak 1 az esélye, hogy megtörténik, vagyis 1000 különbözõ genetikai változás közül mindössze 10 fogja még élesebbé, jobbá tenni a szemünket, míg 900-tól romlani fog a látásunk minõsége.

Az persze más kérdés, hogy a mesterséges társadalmunkban (ahol nem mûködik a természetes szelekció) ezek közül csak 25 olyan, ami valóban hátrányos a benne élõ egyed számára (pl. teljes vakságot okozó, vagy szemüveggel nem javítható látáskárosulás), és 100 olyan, ami részlegesen befolyásolja (pl. színtévesztés, színvakság, közepes mértékû látáscsökkentség, esetleg komoly szemtengelyferdülés, stb.). A maradék 775 az természetesen csak mint diverzitás jelenik meg.

Az embernél 200.000 éve tart a nem érvényesülõ természetes szelekció, míg a kutyánál jóval rövidebb ideje csak mondjuk 50.000 éve, amikor is az elsõ farkas az ember szolgálatába állt. És még ennél is rövidebb ideje, hiszen ebbõl 48.000 évig a vadászatban segítette az embert, vagyis épp azokra az érzékszerveire volt szüksége, amelyek az életbenmaradáshoz, a zsákmányszerzéshez szükségesek. Az csak a legújabb kor heppje, hogy minden természetes dolgot félrelökve egyetlen dologra összpontosítva tenyésztik a kutyákat, pl. a hosszú szõre miatt. (Nem baj, ha csak 6 évet képes élni, azt is csak kínok között, túlérzékeny a betegségekre, olyan szar a szaglása hogy a két méterre lévõ csülköt se bírja kiszagolni, gyakorlatilag teljesen vak, és még süket is, a lényeg, hogy 1 év alatt kétméteres szõr nõjön ki belõle.)

(Ezzel most önmagam cáfoltam meg, ugye? 😄)

Szal igen, elfogadom, valóban van egy-két kivétel, amelyben az ember egyik-másik érzékszerve talán jobb, mint a hozzá hasonlítottak csoportja (emberhez hasonló méretû, az õskori vadember életterületén élõ állatok). De a kivétel erõsíti a szabályt :p

Ettõl függetlenül tartom az eredeti álláspontom.

(Egyébként a szem mozgásra való érzékenysége nem csak tanult, hanem öröklõdõ dolog is szerintem).

Részlet innen:

"-Úgy néztek ki pont mint ti. Pontosan úgy, de nekik nem kettõ, hanem nyolc génspiráljuk volt. Õk, az állatvilág, növényvilág itt valódi fejlõdéssel jöttek létre. Titeket már mi gyártottunk le, az én vezetésemmel, Gabriellel. Azután történt, mikor minden élõ elpusztult a hetedig régióban és az alatta lévõ szinteken. A Polifonok voltak. A nulladik régióból érkeztek. A háború nem tartott sokáig. A tizenkét önálló semmibõl csak én maradtam egyedül. Így lettem az Egy."

Valóban sokféle elképzelés van a multunkat illetõen, de egy biztos, a tankönyvmesét csak a legegyügyûbbek veszik be. Túl sok dolog hibádzik, amit pedig igazságként tanítanak meg. Nem tilos a gondolkodás. Még akkorsem, ha ebben bizonyos emberek igyekeznek akadályozni bennünket.

Támadj fel, topik!

Szemes topikból:

Oké, legyen a _farkas_ szeme. Ugyanolyan a látása, mint a kutyának.
Egyébként ez pontosan alátámasztja amit az elõbb mondtam. A kutyánál szelekciós nyomás(mesterséges!) volt a méretre, szõrhosszra, intelligenciára, akármire, de szemre és látásélességre nem. Meg is maradt az alapvetõen szürkületi vadászatra specializált szem, meg a színvakság, meg a rövidlátás. Nem javult, nem romlott.
Illetve úgy sejtem, hogy a súlyosan beltenyésztett, degenerált fajtáknak a szeme is romolhatott, de nem hinném, hogy pl kifejezetten a palotapincsik látásélességét bárki is vizsgálta volna farkassal, emberrel hasonlítva...

A kutya fõ érzékszerve az orra. A füle és a szeme másodlagos, az orrát egészíti ki, az ízlelés és a tapintás meg szinte elhanyagolható. Úgy, mint ahogy nálunk a szem a fõ érzékszervünk, mellette a fülünk és a tapintásunk, az orr és az ízlelés csak kiegészítõ érzékszervek. De ez tökmindegy, abból a szempontból, hogy én azt az állítást akartam csak cáfolni, hogy a vadon élõ állatok _minden_ érzékszerve jobb az emberénél.

1. A mozgásra érzékenység tanult, viselkedésbeli dolog, semmi köze az érzékszervhez.

2. Lásd elõzõ nagy bekezdés végét.

4(?). Túlszaporodás esetén az az egyed sikeresebb, amelyik tud magának zsákmányt szerezni, vagy el tudja venni a gyengébbtõl. Attól, hogy nem zsákmányállat, még ugyanúgy vannak szelekciós nyomások, amik érzékszervekre szelektálnak.

Szerintem sem hasonlíthatnak a bálnákra, viszont nem biztos, hogy ránk igen. Másik meg nem azért veszik fel valakikkel a kapcsolatot mert olyan kis cuki a pofázmányuk.

Másik lehetséges, hogy ismerik és használják a telekomonikációt is vagy van ilyen szerkezetük amivel elérik, úgyhogy másodlagos a fizikai találkozás.