Az evolúció

ez a kiskapú a meneküléshez, mivel látják, hogy az egész teória igen gyenge lábakon áll! ha globálisan kihalnak a halak/kétéltüek/hüllõk egyik jelentõs csoportja (minden fajáéval együtt), akkor a belõlük késõbb leszármazók, vagy maguknak a csoportoknak egyes fajai, hogy élhetnek a késõbbi idõszakokban? példa: ha kihaltak a primitiv Archosauriák, akkor kibõl lettek a dinoszauruszok, krokodilok, madarak? ha kihaltak volna a synapszidák, akkor mibõl lettek volna emlõsök? ha kihaltak volna a páfrányok s hasonlók, kibõl lettek volna a nyitvatermõk? stb, stb., stb.

Bár én nem tudnék e feltevésedre példát mondani, de természetben minden okszerû. Egy teljes sötétségben élõ állat miért fordítaná a szûkös energiakészletét a szemek (kitünõ) fenntartására??
Megint csak a barlangban élõ állatokat tudom felhozni, pedig oda némi fény még be is szûrödhet.

ez más helyzet! tk. akár azt is bizonyithatja, hogy tényleg innen indult ki az élet és fejlõdtek ki akár viszonylag magasabbrendû lények is!
Normális esetben 8a fénybõl a sötétbe vándorlók) esetében, úgy van, ahogy irod! De akkor több ezer méter mélyen mégis miért van szemük egyes fajoknak? Ugyanis ehhez a mélységi nyomáshoz való "alkalmazkodás" (de utálom ezt a kifejezést!) nem megy egyik napról a másikra!

A tények azok, h vannak leletek, amelyek korát vmely idõszakra datálják. Ezekbõl annyi látszik, h a talált fajok x%-a a következõ idõszakban nem produkáltak leleteket. Ha jól tudom, akkor a nagy kihalási események nem magyarázhatóak statisztikailag a túl kevés mintával.
Hogy mitõl, milyen gyorsan tûntek el... azon filóznak. Ahogy 1re több tény merül fel (pl. K-T határt jelzõ meteoritra jellemzõ réteg és a Yucatán-fsz.-en található kráter 1 idõszakba esik, a Dekkán-fennsík is ekkor keletkezett...) mind más-más lehetõséggel rukkolnak elõ. De tudtommal ma inkább úgy fogalmaznak, h több, "rövid idõn belül" lezajló esemény lehetett az oka minden kihalásnak és 1enként egy okot sem tartanak elég erõsnek.

mit tudsz forditva? hogy itt nem élnek szemmel rendelkezõk? nos pont ez volt a meglepõ a kutatók számára! Ugyanis addig az örök sötétségben csak szem nélküli /elcsökevényesedett szemû állatokat ismertek/tudtak feltételezni!

Csak nézz meg olyan fajokat melyek a fényrõl kerültek a barlangokba.

persze s véleményenm szeriont ezek a helyek sokkal jobb feltételeket teremthettek az élet megjelenésére, mint a sokkal sivárabb felszini helyek, ahol csak a napfény a +, miközben kezdetben nincs is szükség rá!

Hát ezt én fordítva tudom.

Ezért is feltételezik az élet lehetõségét olyan helyeken is, ahol nincs is fotoszintézis.

tekintve, hogy az ezeken a helyeken talált/megfigyelt élõlények közül soknak jól fejlett és mûködõképes szeme is van, azt igazolja, hogy használják látásra! Ahhoz meg fény kell, ugyebár?

az is lehet, de mindenképpen a repedések környékén jönnek létre! Ugyanis csak ott van olyan meleg, ahol a hideg mélységi víz felmelegedhet!

Hát igen, ez volna lényeg, csak én nem aziránt érdeklõdtem, hanem a fény miatt, mert az új volt számomra.

de az a víz magával visz mindent ami szükséges az élethez! a lényeg benne, hogy ezeken a helyeken,amelyek õsidõk óta, mióta víz van a Földön létezhettek, az élet számára megfelelõ feltételek jöttek létre! nem én találtam ki, de elfogadom a lehetõségét!

Lehet, hogy rosszul, de én úgy tudom, hogy a füstölgõk mûködési sémája: a tengervíz leszivárog, majd gázokkal, gõzökkel elegyedve felforrva a "felszínre" tör.

Pont az a helyzet, h ott nem kerül láva a felszínre. A magmához áramlik a víz, ami aztán onnan feláramlik a kürtõkön át. lásd a jobbszélsõ modellt

a tényeket be lehet mutatni úgy is, hogy manipulálnak velük! A laikusok nem veszik észre, a hivek tapsolnak, az kritizálókat meg lehurrogják! Ez történik a madár eredet esetében is!

persze, de semmi újat nem jelent számomra! Csak azt irják le, hogy mit nem találtak a fiatalabb rétegekben, de mint irtam annak számos oka lehet! Semmiben sem cáfolja azt amit errõl irtam!

De hiszen tényekkel operálnak----------------

valamennyit igen, mert nincsenek túl messze a repedéstõl! hiszen a víz nagyon lehûlne a távolodással!

Hm
Amúgy elolvastad az öt kihalást?

Ott viszont nem produkál fényt a láva.

ki mondta, hogy nem? csak hát a mostani emberi faj (H.sapiens sapiens) igencsak fiatal mint faj! Bõven van még ideje az elöregedésig!

ugyan, a szokásos riogatás! Mint írtam, a bulvárosodása tudományban is jól fizet, csak vastag arcbõr kell hozzá!

Ha az összes többi fajra igaz a biológiai óra, akkor az emberre miért nem??

azért nem, mert ez nem az élõvilágra, hanem a magma ömlésre koncentrált! Nézz olyant amelyben fekete/fehér füstölgõket mutatnak! Ott elsõsorban az élõvilágra koncentráltak! Persze, nem lehet a napfénnyel hasonlitani, dehát nincs is szó fotoszintézisrõl! Máshoz meg nem kell okvetlenül!

Most nézünk a hatodik kihalási hullám elé .
De az elõzõ ötrõl is van némi info.

Az eddigi emberi fajokra (H. habilis, ergaster, erectus) biztosan, a H.sapiensre valószinüleg kevésbé - ami kitolja a fajöltõjét - mivel a tudatos tevékenységünkkel jelentõsen befolyásolni tudjuk. Amúgy meg az embernél a generációváltás ma kb. 20 év (15-30 közt). tizezer generáció tehát 200.000 év, mig százezer az 2 millió év! bõven van még belõle, de közben láthatatlanul bár, de biztosan alakul az utódainkban s az ó utódaikban az új faj!

"Ráadásul még fény is van! (a kiömlõ magmának köszönhetõen)"
A mélytengeri fénnyel kapcsolatban általában a biolumineszcenciáról lehet olvasni. Te megemlítetted a kifolyó magma fényét (amirõl én csak ezt a vidit találtam). Engem érdekelne, h ez mégis mire volna elég, nem is nagyon látom a nyüzsgõ életet a lávakiömlés körül.

egyszerû, mert fossziliát onnan lehet gyûjteni/vizsgálni ahol található! ha egy rétegben aránylag sok tetem maradványa található, a felette levõkben pedig kevés vagy semmi, abból le lehet azt a téves következtetést is vezetni, hogy lám mind kipusztultak! miközben legfeljebb elmentek máshova, közben más fajok keletkeztek belõlük, nem maradtak fenn a csontjaik!
Mellesleg, kb. 2 évtizede újra divatos ez az irányzat és mivel kellõ lobby támogatja, jól hasznositható, mert sok pénzt lehet kapni az ilyen típusú kutatásokra, publikálásokra! S a kutató is fizetésbõl él (sõt!)! Õk azután addig ismételgetik eme elképzeléseiket, amig maguk is elhiszik! -😊)
Mellesleg hasonló cipõben járnak a globális felmelegedést propagáló tudósok is! vagy hiszik is, vagy prostituálódnak,de jól megélnek belõle! Aki meg az ellenkezõjét állitja, azt igyekeznek kiszoritani, hogy ne rontsa a piacot!

Szegény kreósok😊)

Frankón igazad van!

Vegyük azt, hogy igazad van. A kihalások nem pillanatszerûen játszódtak le. Azonban a kutatók miért találnak mégis tömeges kipusztulásra utaló nyomokat, melyek gyorsan zajlottak le? Pl a földréteg egy bizonyos szakaszáig nyüzsögtek azok a bizonyos élõlények, s majd egy választóvonallal hûlt helyük található csak. Az persze csak természetes, hogy az "új" élõlények valamilyen szinten rokonságban álltak a régiekkel, hiszen minden faj közös õstõl származik. A dinók is csak macska nagyságúak voltak eredetileg, majd a ma élõ nagy testûek is csak akkor jutottak szóhoz, amikor megnõtt az életterük.
Említed az úgynevezett kihalási szindrómát. Szerinted ez az emberi fajra is vonatkozik, avagy mi kivételek vagyunk??

folyt. azt az idõsávot, amelyben egy faj él, majd új faj (ok) alakul(nak) ki belõle FAJÖLTÕ-nek nevezzük. Ez az állatcsoporttól, a generációváltás idejétõl és fõleg a környezeti feltételek állandóságától függ! pár millió évtõl pár tiz/százezer évig terjedhet.
természetesen nagy a különbség egyrészt a prokarióta és a sejtmaggal rendelkezõ élõlénycsoportok , valamint az egyszerûbb felépitésû és a komplexebbek, valamint a homogén illetve változó/heterogén közegben élõk közt. A baktériumok s a hasonlók a kezdetektõl léteznek, akár óránként osztódhatnak (szaporodnak) kedvezõ körülmények közt (vagy hosszú ideig vannak "hibernált" állapotban), de õk is változnak, méghozzá a szemünk elõtt, ld. az antibiotikum rezisztens törzsek, vagy pl. a mûanyag faló típusok megjelenését! Ez az evolúció a szemünk elõtt zajlik! Csak észre kell venni!

A másik hamis állitás, hogy eges fajok sok tiz millió évig élhettek! Minden fajnak meg van a kora, ahogy az egyedeknek: fiatal, felnõtt, öreg s jön a halál! A fiatal kor a megjelenéssel (vagyis egy már létezõ fajból való kiválást, eltávolodást jelenti) vagyis a "születéssel kezdõdik s ez sok tizezer/százezer /millió generáción át tart, mig a kiinduló pont és az eredmény közt a különbségek már egy új fajt valószinüsitenek. Eközben a régebbi faj kihalhat vagy sem, az új máshol élhet, vagy ugyanott, de más környezeti feltételek közt. A felnõtt kor a faj populációinak ( s így egyedeinek is) a szétterjedését jelentik. Az öregedéssel csökken a faj egyedeinek genetikai plaszticitása, egyre nehezebben viselnek el változó környezeti hatásokat, gyengó ül a megtermékenyedés, az ellenállóképeség a járványokkal szemben, nõ a beltenyészet valószinüsége , káros hatásaival együtt s végül a faj kihal! A dinoszauruszok, pteroszauruszok s a többi õshüllõ kihalása is erre vezethetõ vissza s nem fantazmagóriákra! A kréta végét ugyanis már nagyon kevés tipusuk élte meg, nagy egyedszámmal, de már a fenti jellegekkel. de ez történt jóval korábban a õsi halakkal, páncélos kétéltüekkel, primitiv hüllõkkel és emlõsökkel vagy madarakkal is. Tömeges egyedkihalás egyes területeken számtalanszor elõfordult, de tömeges faj s fõleg élõlénytípus kihalás g lobálisan soha! Ugyanis ez az evolúció megismétlõdését kell feltételezze, vagy az új teremtést!

". A bordás krokodil az egyetlen olyan ragadozó Ausztráliában, amelyik elejti a betelepített és elvadult nagyobb testû emlõsállatokat. Sokáig kibírja az éhezést, ha nem jut táplálékhoz, a testében és a farkában elraktározott zsírkészleteit éli fel. A nagyobb egyedek akár 1 évig is kibírják táplálkozás nélkül"

ez egy marhaság, már ne haragudj! ehhez egyrészt tudni kellene pontosan az akkor élt fajok számát, amit még a máról sem lehet elmondani! A tévedés abban keresendõ, hogy az ISMERT fajokat veszik számitásba, csak hát pl. a perm végébõl vagy a triász elejérõl csoportonként igen kevés fajt ismerünk!
Ráadásul különbözõ területeken nem mindig ugyanazok a fajok fosszilizálódtak, s nem is minden területrõl vannak fossziliák. Arról már nem is beszélve, hogy ha egy tipust kipusztultnak tekintünk, majd késõbb mégis megjelenik a faunában, akkor az milen csoda folytán jöhet létre? Hiszen mint emlitettem már, a nagy állat6növénycsoportok folytatólagosan átéltek minden globális kihalásnak tekintett kataklizmát! Mindig újra lettek teremtve??? Ezt a "katasztrófa elméletet" már Cuvier idejében és elõtte is vallották, de akkor elfogadható volt. ma már nem!

www.krokodilzoo.hu/krokodil%20kviz.pdf Itt azt írja fél év.

"Egy jólakott kroki 6-8 hónapot is kibír étkezés nélkül."

Hetet és nem hónapot.

Azt, hogy a szakterületed elhiszem, de bizonyos dogokban, ha megengeded nem értek veled egyet. Az amit én tudok a témában az a más tudósoktól szerzett. Tehát én becsszóra úgy tudom,/ tudósok szerint/, hogy a Földön eddig élt összes faj 98%-a kipusztult. S valóban vannak fajok, melyek több ciklust is átvészeltek, de nem az a jellemzõ. Példának említhetnéd a krokodilokat is, azonban lehetséges, hogy az õ túlélésük a nagyon lassú életciklusuknak is köszönhetõ. Egy jólakott kroki 6-8 hónapot is kibír étkezés nélkül. S olyan változásra nem is volt szükségük, leszámítva, hogy nagyságuk harmadára csökkent. A füstölõk mentén burjánzó életet hogyne hinném el, de nem hiszem, hogy a kibuggyanó gázok között az oxigén a szereplõ, viszont a széndioxid, és a szénmonoxid igen.
A szmájlikért pedig ne haragudj😊))

Elhiszem, de mivel a szakterületem s megkapok minden számottevõ tanulmányt a témában, némileg napirenden vagyok velük! Egyszerüen már csak azért sem halhat ki a fajok többsége(s rajtuk keresztül élõlénytípusok) , mert akkor hogy lehetnek jelen a kataklizma után aránylag rövid idõn belül? Márpedig jelen vannak, nem pont azok,de azokhoz nagyon hasonlóak, ergo a leszármazottak.S ez nem humor tárgya, hanem tény és valóság. Pl. a T/P kihalás után jelen vannak továbbra is a földön az összes gerinctelen állt, a halak, kétéltüek, a hüllõk fõbb csoportjai, a növények a nyitvatermõk elõdjeikig. Ergo, ezek hogy élték túl? S az o is köztudott, hogy a kis populációk nem igazán életképesek és fõleg nem fejlõdésképesek.
Mi a bajod az óceán fenekén történõ kéreglemezek közti hasadékok mentén burjánzó élettel? tagadod a létüket? vagy azt, hogy a lemezek közt felbuggyanó magma oxigént, széndioxidot, metánt, stb. tartalmaz és bocsát ki a vízbe, a hõ és a fény mellett?

Még egy: "kéreglemezek találkozásánál ma is óriási mennyiségû oxigén"
Hát ez óriási tripla <#nevetes1>

"3. s végül: mivel az un. kihalások után szinte minden azelõtt ismert élõlénytípus megmaradt és tovább élt, akkor ez hogy történt?"

Ugye ezt csak humor gyanánt vetetted fel???<#nevetes1>

Remélem láttad a " " jeleket. Tehát én spec nem hiszek a tervszerûségben.
Az csak az Isten sajátja.

Hát itt frankón nem tudom mit nevezel tévedésnek?

"öt majdnem teljes kihalást"---ergo ez nem az én agyszüleményem
-------de, ha utána néznél?
És itt a majdnem-en van a hangsúly. S gondolom azidõben a Föld domborzati viszonyai is merõben mások voltak, más lehetett a kihalási ráta is.

mi van a madarak fejlõdésével? miért kellenek oda "tervszerû" mutációk?

ez is tévedés! az óceánok mélyén a kéreglemezek találkozásánál ma is óriási mennyiségû oxigén, metán, ásványi sók kerülnek a tengervízbe és igencsak változatos és gazdag élõvilág található a fekete és fehér füstölgõk környékén! Ráadásul még fény is van! (a kiömlõ magmának köszönhetõen), ergo nagyon valószinû, hogy az élet is ilyen helyeken jelenhetett meg, mivel a földfelszinnel ellentétben itt minden feltétel adott! Az itteni lényeknek csak a magas nyomásról kell átállni a gyengére, de ha forditva lehetséges, akkor ez is elképzelhetõ!

no, azért tessék már végig gondolni ezt az "öt majdnem teljes kihalást"!
1. jórészt tengeri üledékek alapján állapitották meg, s mivel a kagylók/csigák/korallok s hasonlók nem igazán fürge, mobilis lények, nyilván elpusztultak ha a víz oxigénhiányossá vagy mérgezõvé vált! De a halak pl. simán elúsztak onnan!
2.a szárazföldi üledékeknál egy ilyen kijelentéshez tudni kellene pontosan, hogy hány faj is élt ott elõzõleg a kataklizma (??) elõtt! mivel ezt nem lehet tudni, ergo a kihalás mértékér sem lehet pontosan utalni! Mellesleg, mind az öt kihalás utána fõbb gerinces és növénycsoportok változatlanul tovább éltek képviselõik révén! A dinók s más õshüllõk sem egyszerre haltak ki, hanem fokozatosan évmilliók során!
3. s végül: mivel az un. kihalások után szinte minden azelõtt ismert élõlénytípus megmaradt és tovább élt, akkor ez hogy történt?
- vagy nem volt olyan nagyméretû a kihalás, hanem csak lokális (még ha nagyobb kiterjedésû is);
- vagy valakinek újra kellett teremtenie a kihalt típusokat (ezért kedvelik a kreacionisták is ezt a felfogást!), mivel rövid idõ alatt nem fejlõdhetett újra az élõvilág!

A stromatolitok még ma is termelik a O-t, pedig a legelsõ telepek a Föld életében.

Igazad van.

De, hogy kinek ki az õse? A tudomány szerint a földön fellelhetõ összes életközösségnek közös az õse. Az elsõ élõkezdemények még nem is használtak oxigént, mivel nem is volt. Sõt õk azok többek között, akik melléktermékként elkezdték termelni azt. Hogy mire alapozzák a közös õst? Hát arra, hogy a legprimitívebb elõszervezetben a C T G A genomokból minimum kettõ fellelhetõ.

Lehet, hogy nem a tök igazat mondja ki, de érdemes alapból lapozgatni.