Az evolúció

Ne becsüld alá, a sátán van ezzel!
Nézd csak meg Strepsils utóbbi hsz-einek számát és az idõpontot!
Ez 3 szám minden esetben: 21 44 7925; 19 45 7921; 19 28 79 14, 19 05 7913, és nincs közte a hatos egy sem! Na mi van akkor ha a 6-osból veszünk 3-at? Hát persze hogy 666. Kidobta sátán számát! Vigyázz vele!
Sõt, aki tudja ölje meg mielõtt elpusztítja a világot a mérhetetlen mennyiségû hülyeségével!

A Föld sok ezer éve még gyorsabban forgott, a forgástengelyének szögsebessége a Hold távolodása miatt folyamatosan lassult, úgy, ahogy a különbözõ Földrengések és geológiai folyamatok hatására is, sok ezer éve ráadásul teljesen mások voltak az idõmérés eszközei és mértékei.
Nem igaz, hogy ez a két fogyatékos még mindig benyeli ezt a piramisos kamut.

Egy programozó matematikus bármikor ír egy olyan függvénykeresõ programot, ami a piramisok paramétereibõl kihozza a hangsebességet is, mert hogy az egész kamut így csinálták.

Nem adom fel.

"Komolyan nem tudom mit magyarázol vedd már észre hogy nem létezik idõ paraméter a két kör kivonásánál! CSAK HOSSZ 😄 "

Így van. A két kör különbségénél csak TÁVOLSÁG van.
A fénysebességnél TÁVOLSÁG/IDÕ van.
Ha a piramisoknál és a fénynél is a TÁVOLSÁGOT ugyanazzal a mértékegységgel méred, a fénysebességnél az idõt MÁSODPERC-ben, akkor fog egyezni a két számsor metrikus értéke.
Ha a fénysebességnél az idõt viszont nem másodpercben méred, akkor nem fog.

A fénysebesség 299 792 458 m/s. Ennyi métert tesz meg az 1967-ben meghatározott MÁSODPERC alatt.

"Te szerintem attól vagy megtébolyodva hogy olvastad azt a hosszdefiníciót miszerint egy méter az a távolság amit a fény vákuumban xxxx idõ alatt tesz meg (számold ki 😊.
Ez meg a relativisztikus valóság miatt lett kitalálva mivel a mozgó méterrudak a nemmozgó mérõhöz képest összemennek."

Na a méter az pont arra példa, amit Richard Donkies szeretne az idõvel kapcsolatban. A méter etalont csak megmérték a fénysebességével, nem ezzel határozták meg az értékét. Az oka inkább az, hogy így pontosabban tudjuk mérni, az idõmérés az egyik jelenleg legpontosabban mérhetõ mennyiség, amit lehet erre vezetünk vissza (még feszültség mérést is). De már volt egy megfelelõen pontos etalon, amit meg tudtak mérni.

Egyébként nem, ennek semmi köze a másodperc problémájához, ez most eszemben sem volt.

Mellesleg próbálj már meg megfelelõ szavakat használni, "mérõrendszerek", "számrendszerek", ezek egyáltalán nem jönnek ide.

Hihetetlen, hogy egy ennyire egyszerû dolog nem jut el az agyadig.

A másodperc idõtartama megegyezéses, és az ókorban ez a megegyezés még nem létezett.

Ha a másodperc idõtartama nem annyi lenne, amennyi, akkor a fénysebesség számszerûleg más lenne, és te sem tátanád a szádat rá.

<#wilting>

"Vagy mutasd már meg, hogy hogyan jön kipéldául méter/perc -ben megadott fénysebesség értéke a körökbõl.

Komolyan nem tudom mit magyarázol vedd már észre hogy nem létezik idõ paraméter a két kör kivonásánál! CSAK HOSSZ 😄

A fénysebesség számsora is CSAK HOSSZ ADAT /1 krumpli alatt értelmezve amit most sec nek nevezel.

Te szerintem attól vagy megtébolyodva hogy olvastad azt a hosszdefiníciót miszerint egy méter az a távolság amit a fény vákuumban xxxx idõ alatt tesz meg (számold ki 😊.

Ez meg a relativisztikus valóság miatt lett kitalálva mivel a mozgó méterrudak a nemmozgó mérõhöz képest összemennek. De amúgy az a cézium izés definíció is azon alapul hogy keressünk egy olyan fix rezonátort ami a létezõ legpontosabban képes ismételni saját periódusát . Utána egy ilyen nagy pontosságú rezonátorhoz már te is nagy pontossággal köthetsz akármilyen óramûveket de kurvára rád van bízva hogy az milyen számrendszerben fog számolni. Nem a számrendszered fogja eldönteni hogy van e egyezés két ÁLLANDÓ és egyszer már kiszámoltan egyezõ objektum között.

Fénysebesség : állandó Piramis méretei :Állandó hisz nem nõ vagy fogy az épület.

"Nem tudták olyan pontosan mérni az egy másodpercet, de ettõl még pontosan tudták, hogy mennyi ideig tart elméletben."

Egyrészt ha utánanézel a másodperc történetének, láthatod, hogy közel sem volt egyértelmû, hogy hogyan kellene meghatározni a másodpercet. Sõt, a Föld forgásának lassulása miatt még az is lehet, hogy változtatni fognak rajta egyszer.
Másrészt, ilyen nincs, hogy elméletben tudod mennyi ideig tart.
Mellesleg én pontosan tudom mirõl beszélek, mert tanultam/tanulom, szakterületem része (méréstechnika, méréselmélet néven).

"ott csak egy (/1) van ami mögé krumpi idõt vagy maja percet is írhatsz ,ugyan úgy egyezni fog a fénysebesség"

Ha az idõt nem (SI által meghatározott másodpercben méred), sehogyan sem fog kijönni a fénysebesség értéke a körökbõl. Vagy mutasd már meg, hogy hogyan jön kipéldául méter/perc -ben megadott fénysebesség értéke a körökbõl.
A s nem csak simán /1 , az nem dimenzió nélküli mennyiség. Nyilván más idõ alatt más a megtett út is (mégha azt ugyanúgy méterben méred). Komolyan ezt kell magyaráznom?

"Ha ezt ilyen pontosan meg tudták volna mérni, akkor azt jelentené, hogy a korábbi meghatározás is elegendõen pontos volt, tehát nem lett volna szükség pontosabb meghatározásra. Ez nyilván nem így megy."

Nyilván megint hülyeséget beszélsz.<#nyes>

Nem tudták olyan pontosan mérni az egy másodpercet, de ettõl még pontosan tudták, hogy mennyi ideig tart elméletben.<#papakacsint>

Innen már magadtól is tudod folytatni? <#ravasz1>

"a földönkívüliek annyira jók, hogy még a jövõbe is belelátnak, hogy a másodpercet így fogjuk meghatározni"

Ember te mirõl beszélsz milyen idõrõl? A számításban nem szerepel semmilyen idõ egyezés csak hossz egyezés ami SI rendszeren belül van tehát egyezik a két számsor.

Nem is értem honnan veszed ezt a másodperces magyarázkodást ,ott csak egy (/1) van ami mögé krumpi idõt vagy maja percet is írhatsz ,ugyan úgy egyezni fog a fénysebesség és a kör számsora de ezt ne az ufók számlájára írd hanem a mai tudósainkra akik "véletlenül" kikalkulálták ezt a könyök méter váltószámot mert akkor derült ki.

vmi hiba miatt ment ennyiszer. lehet törölni az utolsó hármat

nekem simán csak az a bajom a fénysebesség részével, hogy ha több ezer piramis van a földön, és azon kívül hogy az egyiptomiak szem elõtt vannak és azokról lehet tudni a legtöbbet (vagyis inkább csak hallani) és azokból is csak az egyikre lenne igaz ez, de ott is csak úgy ha azt nézzük hogy, és úgy mérjük hogy......

minden más sztem okés. de miért lenne az a piramis ennyire különleges, hogy csak ott és csak ott lehet ezzel találkozni ? az aranymetszéses aránypár vagy mi a fene az persze hogy az egész evolúció során megjelent a fejlõdésben, de egyik nem következik a másikból sztem

http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/meger%C5%91s%C3%ADtve-29-ezer-%C3%A9vesek-boszniai-piramisok

nekem simán csak az a bajom a fénysebesség részével, hogy ha több ezer piramis van a földön, és azon kívül hogy az egyiptomiak szem elõtt vannak és azokról lehet tudni a legtöbbet (vagyis inkább csak hallani) és azokból is csak az egyikre lenne igaz ez, de ott is csak úgy ha azt nézzük hogy, és úgy mérjük hogy......

minden más sztem okés. de miért lenne az a piramis ennyire különleges, hogy csak ott és csak ott lehet ezzel találkozni ? az aranymetszéses aránypár vagy mi a fene az persze hogy az egész evolúció során megjelent a fejlõdésben, de egyik nem következik a másikból sztem

http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/meger%C5%91s%C3%ADtve-29-ezer-%C3%A9vesek-boszniai-piramisok

nekem simán csak az a bajom a fénysebesség részével, hogy ha több ezer piramis van a földön, és azon kívül hogy az egyiptomiak szem elõtt vannak és azokról lehet tudni a legtöbbet (vagyis inkább csak hallani) és azokból is csak az egyikre lenne igaz ez, de ott is csak úgy ha azt nézzük hogy, és úgy mérjük hogy......

minden más sztem okés. de miért lenne az a piramis ennyire különleges, hogy csak ott és csak ott lehet ezzel találkozni ? az aranymetszéses aránypár vagy mi a fene az persze hogy az egész evolúció során megjelent a fejlõdésben, de egyik nem következik a másikból sztem

http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/meger%C5%91s%C3%ADtve-29-ezer-%C3%A9vesek-boszniai-piramisok

nekem simán csak az a bajom a fénysebesség részével, hogy ha több ezer piramis van a földön, és azon kívül hogy az egyiptomiak szem elõtt vannak és azokról lehet tudni a legtöbbet (vagyis inkább csak hallani) és azokból is csak az egyikre lenne igaz ez, de ott is csak úgy ha azt nézzük hogy, és úgy mérjük hogy......

minden más sztem okés. de miért lenne az a piramis ennyire különleges, hogy csak ott és csak ott lehet ezzel találkozni ? az aranymetszéses aránypár vagy mi a fene az persze hogy az egész evolúció során megjelent a fejlõdésben, de egyik nem következik a másikból sztem

http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/meger%C5%91s%C3%ADtve-29-ezer-%C3%A9vesek-boszniai-piramisok

"elárulom neked hogy ha könyök/s ban számolod ki ezt az egészet akkor is ugyan úgy 5számjegyig egyezik a számsor a fénysebességgel mivel a fénysebességet is könyök/s ban nézzük."

Igen, ezt én is megerõsítettem (ez valóban nem esett le elõször). Ha távolságmérésre ugyanazt a mértékegységet használod a fénysebességnél és a piramisoknál, akkor is egyezni fognak az értékek (ha tényleg akkora volt...).

Ha az idõmérés viszont nem a mai SI mértékegységrendszerben meghatározott másodperc az alapmértékegység (amit a XX. században határoztak meg jelenlegi formájában, amivel meg van adva a fény sebessége is), akkor nem ez lesz az érték.
Itt nem keverésrõl van szó, egyszerûen ez akkoriban még NEM VOLT meghatározva. Csak 2 féle képpen lehetne magyarázható:
-a földönkívüliek annyira jók, hogy még a jövõbe is belelátnak, hogy a másodpercet így fogjuk meghatározni
-a földönkívüliek találták ki ennek a meghatározását.

Emellett továbbra sincs semmi értelme, hogy miért eszerint határozták volna meg az oldalakat, hogy aztán a két kör különbsége metrikusan, az SI mértékegységrendszerben megadott fénysebesség értékét adja ki bizonyos pontossággal... 😄 (ráadásul mégcsak nem is tudjuk pontosan sem meghatározni, hogy valóban ekkora volt-e).

Az egész egy nagy faszság, ez szerintem rajtatok kívül mindenki számára teljesen nyilvánvaló. 😄

Hülye a hasonlatod ,ezzel az érvel egy széklábából is kilehet hozni bármilyen egyezést csakhogy. Most egy nevezetes piramisról beszélünk aminek adott méretei vannak ,ez az egyezés a számsor egyezése és két lépésbõl adódik ki nem százhuszonöt bõl ez az egyszerûség az érdekes benne.

És ha már a szórásról beszélünk akkor beszéld meg a hivatalos könyök méter konverziókat végzõ emberkékkel hogy miért 0,5236 és 0,52355 tartományba tették az egy könyököt mert akár hogy is nézed a fénysebesség metrikus számsora a 0,52359 és 0,5236 váltószámok között veszi fel a végtelen számjegyû egyezést.Ráadásul a hivatalos váltónak a 0,5236 ot választották (ez csak 5 számjegyig egyezik).
Kétlem hogy akik a váltószámot definiálták tudták hogy pont fedik a tökéletes egyezést ilyen értelemben és ezért lett ennyi .

Ha meg véletlen akkor jó nagy véletlen.

Egyébként az is lehet hogy ez a természet mûve ,ilyen tökéletességre a természet mutat elég példát és magyarázná a rengeteg fibonácsi szerkezetet mivel a növényekben is hamarabb létezett mint az ember tudományában.

A matematika valóban nem az erõsséged de elárulom neked hogy ha könyök/s ban számolod ki ezt az egészet akkor is ugyan úgy 5számjegyig egyezik a számsor a fénysebességgel mivel a fénysebességet is könyök/s ban nézzük.
A mérõrendszereket nem szabad keverni ahogy te gondolnád de ezt is leírtam legalább kétszer.

Engem hagyjatok ki az álreges játékaitokból, én kb 10 éve vagyok itt a Zero valamilyen változatával, sosem bujkáltam, és faszságnak tartom az álregezést.

én imádom danikent, megnéztem rengeteg piramisos dokut, régebben olvastam is errõl sokat, és szerintem is tutti fruttira voltak benne matematikai fejtörõk elrejtve. a láb, a méter, a pi stb. simán elmegy hogy beletették ezeket az arányokat az épületbe, nem csak odapakolgattak nagy elszántsággal egy kupac kõkockát úgy szemre

meg jó nagy legyen 😊


DE HOGY A FÉNYSEBESSÉG KURVÁRA NINCS BENNE, AZ MÉG SZERINTEM IS HÓTBIZTOS.


istenem, ennyi hozzászólást az evolúció topicban erre ! komolyan mondom, legalább szórakoztató volt és majdnem halálra röhögtem magam

én annak ítélném oda az idei darwin díjat, aki a legjobban beleélte magát ebbe a vitába akár pro, akár kontra <#violent>

na akkor én is ha már témánál vagyunk, de én közgazdaságtanbeli példát írok, mert abban vagyok járatos

szóval, ha a szerdánként a parlamenti üléseken átlagosan jelenlévõ országgyúlési képviselõk számát megszorozzuk a vadai ágika mellbõségének a selmeci gabika hétvégékre esõ cumizásai számának a négyzetével, és a kapott szám köbgyökét vesszük, akkor háromtizedes pontossággal megkapjuk a jövõ évi költségvetés hiányának a felét 😊

hát nem mondom hogy szép volt, de az se volt semmire amire küldted 😊

Na most tényleg én írtam hülyeséget (matematika gyors alkalmazása sose volt az erõsségem), az nyilván k*Kerület .
És valóban, ha ugyanezt a mértékegységet használjuk a távolságra, tehát k*méter / s akkor a sebesség is megegyezik. Úgyhogy ebben tényleg igazat kell adnom, én voltam a hülye.

De a másodperc az nem lehet más. Márpedig ami alapján ez a fénysebesség, az a XX. században lett meghatározva.

Nem érted még mindig. Ha például az idõt nem így határozod meg (például az elõbb is leírt definíciónál mondjuk más periódusidõre méred, ami simán lehetett volna), akkor más lesz a fény sebességének az értéke, és nem egyezik meg azzal, ami a két kör különbsége.
Váltsd át a fénysebességet m/s -ból könyék/s -be, és látni fogod, hogy nem 299,... lesz az érték.

Én azt nem vitatom, hogy ha a két kör kerületének különbsége akármilyen mértékegységgel számolod, ugyan annyi jön ki (mivel k*(2*r1*pi) - k*(2*r2*pi), ahol k a mértékegység átváltási szorzó, az mindig ugyanannyi). Ne ezt magyarázd, ezt eddig is értettem. 😄

Mégegyszer, az a problémám, hogy azt próbáljátok bemagyarázni, hogy úgy építették a piramist, hogy ezzel a számítással a jelenleg (XX. században meghatározott, pontosított) SI mértékegységben megadott fénysebesség értéke jöjjön ki... Ráadásul úgy, hogy egy elég nagy tartományon belül van.
Ráadásul egyáltalán nem úgy látom, hogy kerek számokkal jönne ki a fénysebesség, amit Richard Donkies állít. Bár ez sem hiszem, hogy a többi ellentmondást ellensúlyozná.

"A valóság az, hogy megvolt az 1 másodperc és utána mérték meg, hogy abba hányszor fél bele a cézium atom fent emlegetett sugárzásának periódusideje."

Ha ezt ilyen pontosan meg tudták volna mérni, akkor azt jelentené, hogy a korábbi meghatározás is elegendõen pontos volt, tehát nem lett volna szükség pontosabb meghatározásra. Ez nyilván nem így megy.

Persze nem is hasraütés, ezt gondolom kiszámolták, modellezték, hogy hogyan illik bele az általunk használt naptárrendszerbe leginkább, minél kevesebb hibával, vagy hogy minél pontosabban mérhetõ legyen.

[/img]

[/img]

Igen mondasz valamit kicsit utána néztem a régi váltószámoknak és a hivatalosnak ,hát nem sok az eltérés:

<#action>

<#szomoru2> Nem azt mondtam hogy ha összekevered a mérõrendszereket akkor ,hanem kizárólag mérõrendszeren belül lesz igaz ez az összefüggés ,sajnálom hogy nem érted pedig pont azért írtam hogy idõ és út akkor is létezett függetlenül hogy te most a kilóméter per óra alatt miket értesz. Ha átváltod ezeket a dimenziókat egy fiktív mérõrendszerbeli számokra akkor is ki fog jönni a két kör összefüggés csak más számokat fogsz kapni mint SI ben.

Ez a mai napi egész tevékenységed ûberli. Ritkán találkozni az SG-n ennyire tanulatlan buta emberrel.
Kérlek, tégy egy szívességet, és ne szaporodj, csak ennyit kérnék!

"Azt meg ne próbáld meg bemesélni, hogy a másodpercet már akkor is "az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama" alapján határozták meg,"

<#vigyor2>

A valóság az, hogy megvolt az 1 másodperc és utána mérték meg, hogy abba hányszor fél bele a cézium atom fent emlegetett sugárzásának periódusideje.<#papakacsint>

Nem ám fordítva, mint ahogy tompika elképzeli, hogy XY a hasára ütött és kiköhögte a 9 192 631 770-es szorzófaktort. <#hehe>

"(másodperc, méter) akkor még messze nem létezett," És akkor mi van? Idõ létezett? létezett, távolság létezett? létezett ezért akármibe váltod át az egységeket mindig megmarad az adott mértékegység rendszeren belül ez az összefüggés."

A sebesség egy származtatott mértékegység, bármelyik alapegységed eltér a ma használt SI értéktõl, nem ez a szám fog kijönni a sebességre. Márpedig ezeket a XX. században határozták meg a mai értékre (elõtte is volt nyilván valamilyen mértékegység, akkor is nyilván próbálták ésszerûen felosztani a napszakok alapján, tehát másodperc is volt már valahogyan, de ha azokkal számolnál, biztos, hogy nem ez fog kijönni).
Azt meg ne próbáld meg bemesélni, hogy a másodpercet már akkor is "az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelõ sugárzás 9 192 631 770 periódusának idõtartama" alapján határozták meg, vagy tudták elõre, hogy ez lesz a másodperc, és így építették meg a piramist. 😄

"Nem tudjuk pontosan mekkora volt de azt tudjuk hogy a méretezés beleesik abba a tartományba amin belül kiadódik ez a kör-kör=fénysebesség összefüggés."

Nem csak ennyi.
A fénysebesség kerek számoknál jön ki. 440 könyök az alap és 280 a piramis magassága.
Ha 412 és 271,4 lenne ez a két érték, akkor nem tulajdonítanék én sem túl nagy jelentõséget ennek a fénysebességnek.
Na meg az, hogy a kerek számokkal 5 értékes jegy pontossággal egyezik a fénysebességgel.

"(másodperc, méter) akkor még messze nem létezett,"

Ezt meg nem tûnik igaznak, de errõl is van szó a piramisos francia filmben.

Nem tudjuk pontosan mekkora volt de azt tudjuk hogy a méretezés beleesik abba a tartományba amin belül kiadódik ez a kör-kör=fénysebesség összefüggés.

"(másodperc, méter) akkor még messze nem létezett," És akkor mi van? Idõ létezett? létezett, távolság létezett? létezett ezért akármibe váltod át az egységeket mindig megmarad az adott mértékegység rendszeren belül ez az összefüggés.

Tehát a kérdés nem az hogy ismerték e a métert hanem hogy ismerték e ezt az összefüggést vagy csupán véletlenül lett ekkora az építmény.

"ráadásul ha tudták a fénysebességet, miért felejtették el? "

Azt is elfelejtette egyszer az emberiség, hogy a föld gömbölyû és a nap körül kering.

<#szomoru2>

"... csak a szemléltetés kedvéért csináltam így amúgy az egyiptászok 215-240 es értékek közé teszik az oldalak hosszát ,mert ma már nem lehet megmérni ezredekig. Ez egy középérték és itt egyezik elég jól a számsor ,talán valami ilyesmi hossz lehetett eredetileg is az épület."

Tehát, a piramisok oldalhossza valahol 215-240 közé esik, ami között található egy olyan szám, amivel ha körül és belülírható kör különbséget vésszük, akkor megkapjuk a fény - a ma használt SI mértékegységrendszerben való "metrikus értékét". Csak éppenséggel a problémák:
-nem tudjuk, hogy pontosan mekkora volt a mérete (csakmert ha már picit is eltér, akkor már nagyon nem pontos, az hogy a 299,... kijön, az aztán messze nem bizonyítja, hogy köze lenne a fénysebességhez.
-az SI mértékegységrendszer (másodperc, méter) akkor még messze nem létezett, elég valószínûtlen, hogy földönkívüliek is ezt használták volna (mégha léteztek volna is)... 😄
-az emberek nem tudhattak olyan pontosan építeni, hogy abból a fénysebesség bármennyire is pontosan kijöjjön (mégha a földönkívüliek adtak is volna nekik valamennyire pontos mérõeszközt), márpedig elvileg emberek építették. innentõl kezdve mi értelme az egésznek, ráadásul ha tudták a fénysebességet, miért felejtették el?

Jelzõket nem írok, úgyis kaptatok már eleget (és úgyis tudjátok, mit gondolok, de ti is úgy gondoljátok rólunk)... 😄

Jól van, a földönkívüliek mondták, hogy mekkora alapra építsünk piramist, most már én is belátom!

Nem árulsz el nagy titkot csak ellenspekulálsz ,a kivitelezett épületnek semmi köze a geometriai formához abban nincsenek kõtömbök vastagságai ,mi most a feltételezett geometria számaiból kóperálunk és ott egy darab adat a hangsúlyos az pedig az oldal hossz ami egy szám.

Most persze bemagyarázhatod hogy elvileg az a szám nem az a szám volt de mivel fedésben van a mi teóriánkkal ,engedd már meg nekünk hogy talán kapjon egy esélyt hogy ne zárjuk ki alapból annak a lehetõségét hogy az a szám a mi számunk és a fénysebesség számsora.

<#unalmas>

Hivatkozások eredete:

4. Mark Lehner. Piramisok nagykönyve, i.m., 108. o
5. Peter Clayton. Fáraók krónikája, i.m., 47. o

Figyelj, beégtél, buta vagy, most mit spilázod?
Sosem jön ki, bármivel is számolsz. Semmi sem fog stimmelni.

vagy Eneff, tudom is én mi az igazi reged neve.

Saját wikipédiás linkedrõl:
"Más adatok szerint 230,33 méteres alapon 146,59 méter magasságú volt.<4><5>"

Jól van Effe, kõ buta vagy.

"De remélem nem árulok el nagy titkot, ha beleszámolnánk a kõtömbök vastagságát, akkor a belsõ kör kerülete még kisebb lenne..."

<#nevetes1>

Aztán miért számolnánk bele a kõtömbök vastagságát?
A geometria NULLA vastagságú vonalakkal dolgozik.
Nem tudtad? <#hehe>

De remélem nem árulok el nagy titkot, ha beleszámolnánk a kõtömbök vastagságát, akkor a belsõ kör kerülete még kisebb lenne, vagyis a kerületek különbsége még nagyobb, úgyhogy kizárt, hogy egyetlen számjegy is egyezzen még a 3 számból sem. 300 felett van.

Vojtech Zamarovsky. Felséges piramisok, i.m., 223. o Más adatok szerint 230,33 méteres alapon 146,59 méter magasságú volt.

230,33 al számolva 299,726 191 jön ki a Wikipédia szerint is.

fény seb: 299 792 458