Két atomerőmű Magyarországon?

Ajánlom a figyelmedbe az internetet, és Egely könyveket. Bele se merek gondolni, hogy esetleg úgy írtad ezt, hogy komolyabban utánanéztél volna, vagy hogy nincs szakmai tapasztalatod. Ugye?

Hát a hûtés az nem csak a fajhõtõl függ. Az erre vonatkozó Nusselt-hõvezetési egyeneltekben jóval több paraméter van...

"A hûtsé részéhez hozzá tudok szólni egy kicsit. Biztos vagy ebben a hûtési formában? Gyakorlatilag semmilyen gázzal nem tudsz olyan hatákony hûtést elérni, mint a szimpla vízzel, nemhogy más speciális hûtéssel. Ez egyszerû hõvezetés/hõátadás. Vagy van valami trükk a héliummal?"

Nem olyan hatekony a rendszer mint a folyadekos, viszont sokkal egyszerubb. A masik fontos szempont hogy nagyobb hofokot lehet hasznalni. (a helium nem fog felforrni, legfeljebb plazmava tud alakulni) Minel nagyobb a hokulonbozet, annal hatekonyabb a reaktor. Az atomeromuvek is csak sima hoerogepek.

Viszont letezik egy jobb megoldas, a futoelemeket izzasig hevitik (persze nem grafitmoderatoros rendszerben). Ilyenkor magneses terrel lehet csak a helyukon tartani oket. A kulso burkolatnak hasznalhatnak beriliumot is, ez kozvetlenul termel energiat a reaktor fenysugarzasabol. A maradek kisugarzott hoenergiat a berilium konverter kulso oldalan elhelyezett hutorendszerbol lehet kinyerni. A rendszer hatranya, hogy az olvadt plutonium nem stabil. Az ilyen reaktorokat erdemesebb zero gravitacios terben hasznalni (urhajokon).

Abban igazad van, hogy eddig mindegyikben folyékony nátriummal hûtöttek, de ezek valamennyien kisérleti stádiumban levõ konstrukciónak minõsíthetõk.

Ez a több gigawatt szerintem technológiai okból volt, egyrészt a gyorsneutronok kisebb hasítási hatáskeresztmetszete miatt (célszerûségi ok), másrészt a folyékony nátrium óriási hûtõképessége miatt (lehetõség volt rá)

Szerintem meg lehet oldani kisebb térfogati energiasûrûséggel is, de nem számoltam utána

Most elmegy a netünk, így hát eldugulok én is.

A gyors tenyésztõreaktorokban hélum-hûtést nem használnak ugyanis Az FBR reaktorok jelegzetessége rendkívül nagy energiasûrûsége, kis tulzással több gigawatt hõteljesítmény egy 1*1*1 méteres dobozkányi területen szabadul fel, ezt pedig gázzal megfelelõen hûteni...

Egy picivel problémásabb a megoldás. Ugyanis ez az anyag nagyon erõsen radioaktív. Annyira, hogy amikor még friss, a saját sugárzásától felizzik és megolvad percek alatt. Nem lehet csak úgy egymásra dobálva bálákban tárolni, mert abból egy szép nagy gázfáklyaszerû képzõdmény lenne, ami jó magasra feljuttatná a matériát az atmoszférába.

További félelem (ez egy tipikus ellenérv) hogy mi lesz ha víz önti el az egészet? A víz lassítja a neutronokat, aminek hatására a hasítási hatáskeresztmetszet kb. 2 nagyságrenddel nõ. Ezért hosszadalmas számításokat kellene végezni, meg állandóan bizonygatni, hogy "de nem alakulhat ám ki láncreakció még véletlenül se..." Asszem ebbõl állandó viták és támadások lennének, többé-kevésbé megalapozottan.

A kiégett fûtõelemeket egymástól meghatározott távolságban kell elhelyezni, biztosítva hogy víz ne kerüljön közéjük, és folyamatos hûtésükrõl is gondoskodni kell jó néhány évig-évtizedig (attól függõen hogy mekkora mennyiség van összelapátolva egymás közlébe). A hûtést úgy kell megoldani, hogy közben a kiégett fûtõelem hermetikusan el legyen zárva a külsõ levegõtõl (talajtó, környezttõl, stb)

Ez csak a saját véleményem, de van mellette szóló érv:

-- A hélium fajhõje (kg-ra vonatkoztatva) a hidrogén után a legnagyobb (az argon vagy a nitrogén fajhõje jóval kisebb, bár csak súlyra és nem térfogatra vonatkoztatva)

-- Kémiailag nagyon semleges, nem támadja meg a reaktor anyagait (szemben a folyékony nátriummal), és nem bomlik el a sugárzás és hõ hatására (szemben a CO2-vel vagy NH3-mal)

-- Egyáltalán nem aktiválódik fel a reaktor zónán áthaladva (bármely más gáz felaktiválódik)

-- Ára még éppen elfogadható

Ezzel szemben van egy hátránya: elképesztõen nagy diffúziós képessége. Sajnos, amiatt állandóan fogy, és hozzá kell pótolni. Viszont az elszökõ gáz kémiailag nem mérgezõ és nem radioaktív, ami elõny.

A fenti elõnyök nemcsak technikai de egyben gazdasági jótulajdonságok is, fõleg a fel nem aktiválódás, ami ha nem lenne az költséges (és van akiben biztonsági aggályokat keltõ) radioaktív hulladékkezelési metódusokat igényelne. Az ezzel járó gazdasági elõnyök talán (reményem) kompenzálni tudnák a nagy energiát amit a keringtetõ szivattyúk fogyasztanának el.
Ugyanis a hûtés arányos a hûtõ anyag fajlagos hõfelvevõ képességének (J/m3/Cfok * delta-Cfok) és a másodpercenként átáramoltatott térfogat szorzatával.
A hélium esetében a Joule/m3/cfok eléggé alacsony, ez igaz. Viszont a delta-Cfok elég nagy lehet a hélium semlegessége miatt (a legnehezebben ionizálódó anyag is, tehát akár 3000 fokon is használható ionizációs energia veszteségek nélkül)
Nyilván emiatt a térfogatáramnak angynak kell lennie, hát igen, ez ráfordítás.

Nemtom, de ha ausztráli kellös közepén ásunk egy baromi nagy gödröt, beledobáljuk a rádioaktív szemetet, és betemetjük párszáz méter betonnal meg vízzel, továbbá az elkövetkezö 1 milla évben senkit sem költöztetünk a 200 km-es körzetébe, akkor az nem egy jó megoldás? Tudom-tudom, az ausztrálok nem mennének bele, de ez senkit sem érdekel. Amúgy is csak egy fegyenctelepröl van szó...<#idiota>

A kiégett fûtõelemek kérdése.

Az atomreaktorban (és kapcsolódó berendezésekben) kétféle hulladék-anyag keletkezik:

-- Hasadványok, felaktivált korróziós termékek, és pár egyéb anyag. Az ismertebbek és jelentõsebbek: Co-60, Co-58, Cs-137, Cs-134, Xe-135, Xe-133, I-131, Ar-41, C-14, H-3, Sr-90 Mn-54, Kr-85, Kr-88. Ezek felezési ideje maximum 30 év, kivéve a C-14-et, ami kb. 5600 év felezési idejû, viszont gáz formában szabadul fel. Megjegyzem, hogy ha az emberiség teljes energiaszükségletét atomenergiával fedezzük, akkor a C-14-bõl kevesebbet kibocsátó reaktort kell tervezni, ami könnyedén megoldható, ugyanis ez az anyag egy bizonyos vízkémiai megoldáshoz kötõdik, és teljesen kiküszöbölhetõ.

A max. 30 év felezési idejû izotópok tárolása nem okoz megoldhatatlan problémát akkor sem, ha az emberiség teljes energiaszükségletét atomerõmûvek termelik meg.

-- Másik fõ csoport a rázósabb: a fûtõanyag U-238 tartalmából a neutron sugárzás által létrehozott transzuránok. Fõleg Pu-241, Pu-239 (a többi transzurán rövid felezési idejû)

A Pu izotópok felezési ideje itt megtekinthetõ http://www.nndc.bnl.gov/wallet/zz/z094.html

Vagyis ez az, ami a jelenlegi reaktortipusokat tekintve a zöldek hörgésének fõ oka: valóban nehezen látható elõre, hogyan lehet a kiégett fûtõelemeket évmilliókra biztonságosan eltárolni (az évmilliók alatt keletkezõ mennyiségrõl nem is beszélve)

A FBR erre is megoldás: a transzuránok ugyanis energiaforrásként használódnak fel benne, sõt a 30 év felezési idejû hulladékot is rövidebb felezési idejûvé lehet lebontani.

A hûtsé részéhez hozzá tudok szólni egy kicsit. Biztos vagy ebben a hûtési formában? Gyakorlatilag semmilyen gázzal nem tudsz olyan hatákony hûtést elérni, mint a szimpla vízzel, nemhogy más speciális hûtéssel. Ez egyszerû hõvezetés/hõátadás. Vagy van valami trükk a héliummal?

Sajnos ez a szennyezésen nem segít.
Viszont van olyan újfajta szénerõmû, ami gyakorlatilag egyáltalán nem szennyez. Ilyeneket lehet építeni atomerõmû helyett/mellett.
Egyébként Paks kibõvítése nekem is tetszik, sokkal kevesebb vele a gond, mint egy új erõmû építésével.

Kisvárdán (Záhonytól 30 km) születtem, ott éltem nagyon sokáig, ott voltam a baleset idején is (12 éves voltam akkor), semmi nem történt a környezetemben...
Nem azt mondom, hogy nem történt semmi Csernobilban, mert igenis történt (pl. kb. úgy egy hétig mindent alaposan megmosattak velünk), ez vitathatatlan. A rokonod sztem nem a lehulló "szemétbõl" kapott, hanem a határon átkelõ szennyezett jármûvekbõl. Mert az bizony volt, jóval késõbb lehetett csak tudni / beszélni róla (ld. pl. magyar kamionosok esete, akik a környéken voltak). Egyébként az utólag bevallott mérési eredmények szerint az ország középsõ és északnyugati része kapott többet (a felhõ nagy része elõbb ÉNY felé ment - a skandinávok kezdtek elõször kérdezõsködni, hogy mi a franc történt odaát - aztán jött vissza D-DNY felé, beterítve Európát.

Folytatom az uránium készletek kérdését.

Építettek már olyan reaktort, ami képes felhasználni az U-238-at és a tóriumot: az FBR (fast breeder reaktor). Tudtommal eddig 6 db kisérleti ilyen épült, a legutolsõ Kínában, a legnagyobb Franciaországban (Superphénix). Azt a jelenlévõk többsége tudja, hogy ezek a tipusok még nem kiforrottak. Még sok kisérleti munkára lesz szükség ahhoz, hogy szinte abszolút biztonságos és gazdaságos erõmû legyen ebbõl a tipusból. Valószínû (szubjektív véleményem) hogy a folyékony nátrium helyett inkább héliumgázzal kellene hûteni a rendszert, persze a vélemény és a mûködõ reaktor között van néhány év (meg néhány száz milliárd dollár) különbség.

-- További hasadóanyag készletek

Kevés szó esik egy meglehetõsen elméleti "tipus"-ról, ha van értelme ezt tipusnak nevezni: a gyorsítós reaktorról. A Carlo Rubbia által javasolt konstrukció azon alapul, hogy nagy energiájú (kb. 1 GeV) protonokkal is lehet atommagokat hasítani. Ha építünk egy szubkritikus rendszert, amelynek az ún reaktivitása 1-hez közeli, akkor a hasított atommagokból felszabaduló neutronok elegendõ sokszorozódáson mennének keresztül ahhoz, hogy a rendszer több energiát termeljen, mint amennyit a protonnyaláb keltéséhez felhasználtak. Valahol azt olvastam, hogy ez a rendszer a nehézfémek többségét is bizonyos százalékban el tudná fogyasztani, ami igen nagy mérétkben tovább növelné az energiatartalékokat, de azt nem lehet megjósolni, hogy mennyire.

Nagy elõnye ennek a gyorsítós rendszernek, hogy abszolút biztonságos. (már nukleáris szempontból persze). Mivel a reaktivitás 1-nél kisebb, ha a nyalábot kikapcsoljuk, magától leáll.

Nagy hátránya a rendszernek, hogy sokkal távolabb állunk a megvalósításától mint a fúziós reaktortól. Vagyis jelenleg úgy tûnik hogy ez csak elméleti lehetõség. De érdekes.

Elég értelmetlen dolog arról magyarázni hogy mennyi idõre elég még az urán anélkül hogy megadnánk milyen árszínvonal mellett. Kb. 40 dollár/kg uránár mellett elég még 50 évre, 100 dollár/kilónál már mondjuk 120 évre, exponenciálisan növekszik.

Atomerõmûben termelt villamos áram költségében relative jelentéktelen tétel az üzemanyag ára (10%), ez pedig különlegessé teszi ezt az erõmûtípust. Ha tegyük fel az urán ára felmegy, mondjuk megháromszorozódik, akkor a kiadott villam energia ára csak néhány 10 %-al megy feljebb, ellentétben mondjuk egy gázos erõmûvel, ahol az energiaforrás ilyen mértékû drágulása a kiadott energia árának is megtöbbszörözését hozza.
Magyarán szólva ha az urán ára 10x-re felmegy, akkor is csak egy jelentéktelen tételbõl jelentõssé válik az "atomáram" árképzésében. A villamos áram nem lesz drágább csak mondjuk 2x.

Ez pedig azért lényeges mert az urán ilyen mértékû drágulása mellett gazdaságossá válik a tengervízbõl való kinyerése, ami 10 ezer évekre elegendõ...

Keresztfaternak kihullott a haja és a foga, Záhonyban volt autószerelö. Azóta a haja visszanött, de a fogai nem. Ennyit Csernobilról.

Jó cikk, de az igazi jó az, hogy végre komolyan foglalkoznak a gondolattal. Pár apró de lényeges gondolat, ami az addigi hozzászólásokban nem szerepel:

-- Uránium készletek kérdése.

Jelenleg az az uránérc gazdaságosan kitermelhetõ-felhasználható, emlynek U3O8 tartalma legalább 0,25%. Ez persze függ a mélységtõl is, ez egy mostani átlag bányára érvényes kb. érték. (A mecseki uránérc úgy tudom 0,2%-os volt, vagyis eléggé határeset. Nem tudom, hogy milyen érvek alapján zárták be és számolták fel azt a bányát.)

A jelenlegi atomerõmûvek csak az U-235 izotópot tudják hasznosítani (meg a kiégett fûtõanyagból visszanyert Pu izotópokat). A természetes uránnak csupán 0,7%-a a U235, ami nem valami sok. Ráadásul igen költséges dúsítási eljárásnak kell alávetni.

A mai nyomottvizes reaktorokban az U-238-ból is keletkezik plussz üzemanyag, Pu formájában. 1 kg elhasznált U-235-re kb. 0.6-0,8 kb Pu keletkezik, amit azonban csak kisrészben használnak fel újra reaktorban. Megjegyzem, hogy a mist említett 1 kg elhasznált U-235 NEM a teljes urántartalma az anyagnak, ugyanis az teljesen nem égethetõ ki.

Ha sikerülne kifejleszteni olyan reaktortipust, amely az U-238-at és a Th-232-t is fel tudja használni, akkor a rendelkezésre álló készletek szinte felfoghatatlan mértékben megnövekednének. Miért?

Ha CSAK a fenti, min. 0,25% U3O8 tartalmiú érceket nézzük, csak ezek U-238 tartalma 140-szeresére növelné a kinyerhetõ energiát. Ám ha a tóriumot is hozzávesszük, amibõl 2-3-szor több van a Föld kérgében, mint uránból, akkor az arány többszáz.

Ekkora kinyerhetõ energia azonban megváltoztatja a gazdaságosság korábbi számadatát. Már nemcsak az eddigi "ércekbõl" lenne gazdaságos kitermelni a nukleáris fûtõanyagot, hanem a földkéreg bármilyen kõzetébõl. És itt van a lényeg, mai miatt így az emberiség rendelkezésére álló készletek szinte (mai szemmel) végtelennek tûnhetnek: 1 tonna magmás kõzetben (gránit, bazalt) kb. 4 gramm urán és kb 10 gramm tórium van. Ennek az energiája 25-30 tonna benzinnel (10 000 kcal/kg) egyenértékû. Ez az energia elegendõ annak az 1 tonna bazaltnak (gránitnak) a felolvasztásához, felforralásához és átdesztillálásához. (Persze nyilván nem úgy fogják kivonni belõle, ez csak szemléltetés volt)
mindjárt folyt.

"Az emberi butaság valóban 100% feletti hatásfokú, de áramot még senkinek sem sikerült termelni vele..."

Kar, egy eromuvet sem kellene epitenunk. Eleg lenne nagyfeszultsegu vezetekeket kapcsolni a parlamentre... meg exportra is futná :o)

Y

Még az 500-600 év is a JELEN helyzetben elég! Ha most építennék sok-sok atomerõmûvet, akkor ráérnénk lamnetálni a fennmaradó kb. 500 évben, hogy mi legyen a jó és nem már MOST azon, hogy ha tényleg a CO2 miatt melegedik a Föld akkor mi lesz már 30-50 év múlva...

Azt meg, hogy a Naprendszert benépesítjük azt egyelõre felejtsük el. Ha 1 dollár/kilogramért küldhetnénk cuccot a Marsra 1 hónap (!) alatt még akkor sem érné meg ott kitermelni valamit. Jelenleg földkörüli páylára is többezer dollár/kg ez az érték. Elõször azt kéne elérni, hogy a Föld köré legyen a fenti érték. Ez még az utópia kategóriában is elsõ díjas lenne jelenleg.

1 azaz 1 darab rákos ember volt az ismerõseim körében, de õ '88-ban meghalt, de õ tüdõrákos volt és erõs dohányos...

Jogos, megpróbálom magam jobban kiképezni, és valami precízebb forrást keresni!😉

Na akkor, csak pár szóban pár félreértésrõl. (Bár nem vagyok reaktorfizikus, sem atomtudós, de ha valaki kanyarban tudna látni, akkor megláthatna a kép bal alsó szélénél lelógó épület túlsó oldalán egy ablakban - ugyanis ott dolgozom, napi nyolc órában simogatom az adatbázisok és a szerverek jó részét. 😊 )

A háttérsugárzásról:
Az erõmû 50 km-es sugarú körében *minden* településnek saját mérõállomása van, amit bárki megtekinthet a faluházán / tanácsházán / polg. mesteri hivatalban / könyvtárban / stb., azaz ahol el van helyezve. Ezek nem az erõmûbõl kapják az adatokat, hanem helybõl, prompt (és az adatok innen is mennek az erõmûbe). Higgyétek el, ha bármi gebasz lett volna valaha is, már millióan vernék / verték volna a tamtamot.
Emellett minden évben (vagy félévente, nem tudom pontosan) összesítés készül a teljes körzet összes betegségérõl (és ezt nem csak az erõmû készíti, hanem minden érintett egészségügyi intézmény, plusz az országos szervek), kiemelve a daganatos betegségek arányát is. Soha nem fordult még elõ, hogy bármely évben akárcsak az országos átlagot is meghaladó értékek jöttek volna ki bármibõl is. Ha mégis, tamtamot ld. fent.

Az elhelyezésrõl:
A paksi Duna-ág az ország két negatív csúcsának ugyanazon helye. Egyrészt a középkor óta feljegyzett összes (és a múlt század eleje óta folyamatosan mûszeresen is figyelt) földrengés száma országos viszonylatban itt volt a legkevesebb és a legkisebb, 50 évre elõrevetítve is itt a legvalószínûtlenebb. Ennek nagyrészt geológiai okai vannak, amihez nem értek. 😊
Másrészt ez az ország egyik leghidegebb pontja, az átlaghõmérséklet (középsõ - déli fekvése ellenére) is jóval az átlag alatt van. Telente nem ritka a -20 - -25 körüli hideg sem (tavaly volt annyi, nem is egyszer, idén még nem 😊 ).
A harmadik, hogy víz mellett van, gondolom, triviális. 😊
Ide tartozik még egy mellékgondolat: igen, anno 8 reaktort terveztek, 4 készült el, a másik négynek (hasonló méretben) még megvan a helye.

Az aknáról és a sérült fûtõelemekrõl:
Rengeteg tájékoztató anyag jelent meg róla, szinte hetente - kéthetente vannak sajtótájékoztatók, nem is nagyon tudnék mit hozzátenni. Talán azért kopott mára ki a hírekbõl, mert nincs benne semmi érdekes, nem történik semmi "izgalmas".
Ami új infó lehet, hogy az akna már szinte majdnem tiszta. Nem jöttek be a kiabálások (fenyegetõzések? rémhírkeltések?) arról sem, hogy "több tonna hasadóanyaggal marokkóznak" egyesek. Aki odakerült, hogy egyáltalán foglalkozhatott a dologgal, az mind képzett, tapasztalt szakember, bennem nem (és a környéken élõkben sem) volt félelem, mindenki tudta, hogy csak akkor kezdenek neki, ha tutibiztosra megcsinálják.
Megépítettek egy mérethû gyakorlómakettet, orrvérzésig gyakoroltak rajta itthon is, a ruszkiknál is, minden lépést megterveztek és kipróbáltak... és megcsinálták. A zöldek meg jól kussban vannak. Pedig mekkora hangjuk volt! Épeszû ember nem feltételezhette, hogy az OAH kiad olyan dokumentumokat is, amelyek stratégiai fontosságúak, és új, eddig még nem alkalmazott módszerek, szabadalmaztatott eljárások is nyilvánosságra kerülhetnek...

Az "üzemanyagról":
Amennyire én tudom, baromi jóban vagyunk e téren az oroszokkal. Az erõmûben 2-3 évre elegendõ cucc van, az elhasznált fûtõelemeket pedig visszaszállítják, ahol újrafeldolgozzák õket, és megint fûtõelemeket kapunk belõlük. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érvényes az energiamegmaradás törvénye, az újrafeldolgozás alatt különféle dúsítási, átgyúrási eljárásokat tessék érteni. 😊 de ez még mindig kisebb uránfelhasználás, mint ha mindig újat kapnánk (bár azt hiszem, jön az is).
A bátaszéki, most épülõ tároló nem ezekre, hanem a kis- és közepes lebomlási idejû cuccok tárolására fog szolgálni.

Hát ennyi. Én igazából csak általánosságokról tudok, fõleg abból a rengeteg tájékoztató anyagból, amit kapunk / olvasunk, messze nem ez az én szakterületem. Mindenesetre én félelem nélkül jöttem ide dolgozni, és nem tudok arról, hogy bárki, aki itt dolgozna, bizalmatlan lenne a mûködéssel kapcsolatban. Igaz, a bérek sem rosszak (bár senki se képzelje azt, hogy pl. az én fizetésem megközelíti a pesti szakterületi átlagfizetést...), de van követelmény is, és a sumákolókat nagyon hamar kivágják. A belsõ biztonság és a szabályozottság kimagasló (én pl. hozzá sem tudnék szagolni a belsõ irányítórendszerhez, az teljesen önálló, be sem tudnék jutni oda), az üzemeltetésbe meg csak olyan kerülhet, aki érti a dolgát (és nem csak papírja van róla), és felelõsséggel látja el a munkáját, szóval a zöldes trutyiban gumicsizmában tocsogó vegyvédelmi ruhás alakok rémképe csak a filmekben - és a "vadzöldek" képzeletében - léteznek. 😊

a madarak a szélerõmûparkot biztos elkerülik, mert jojózna tõle a szemük, de szoktam látni olyan réti sólymot vagy mi a bánatot(50 centis barna viharvert ragadozómadár és ülnek a mezõgazdasági területek mellett), amint elõszeretettel ül a turbina túloldalán lévõ szervízkosáron. 😊
egyedül az éjszaka vándorló madarak kenõdnek neki a szélkerék lapátjainak.

geotermikus hõerõmûvekhez:
ahol lakok van termálfürdõ, és egy medencét meg némi fûtést bírtak az egész rendszerre bízni, mert ha nem magától jön fel a víz, hanem lepumpálással hoznak fel több melegvizet, akkor megváltozhat a víz minõsége és akkor lehet, hogy meleg lesz a víz, de akkor ugrik a termál besorolása a fürdõnek.

Soha ne mondd, hogy soha!
Biztos, hogy ismered a Világ összem reaktorának kockázati jelentõségét, ebbe belértve a titkos katonai reaktorokét is!!!???

Minden atomerõmûben van x tonna sugérzó anyag. A csernobili katasztrófa súlyosságát nem a katasztrófa ténye, hanem a katasztrófa módja okozta, az hogy a sugárzó, fortyogó, több száz fokos massza napokig/hetekig füstölgött a szabad ég alatt, mert lerobbant az erõmûrõl a tetõszerkezet!!!!

Szal sugárzó anyag minden erõmûben van és emberi hülyeség, vagy szándék is van arra hogy ilyen katasztrófa történjen, legfeljebb az eszközök változnak.
Egy pár tonna TNT-vel végrehajtott terror támadásnak ugyan ilyen lehet a következménye, mint a csernobili katasztrófának, a világ legbiztonságosab létesítménye esetén is.

Ha növeljük a létesítmények számát, növekszik a kockázat is bárki bármit mondjon.

25 osztálytársamból 2 kapott nyirokrendszeri rákot! A haverom hasonló létszámú osztályából kb ugyan ennyien, de náluk bele is haltak. 100 életerõs, az átlagnál jobb fizikai állapotban levõ fiatalemberbõl 4-5% ugyan abból a betegségcsoportból elég sok nem?
Nálatok milyen volt a satisztika?

Vagy még direkt se, hisz ha túlhevûl a reaktor a nehézvízmoderátor elforr és leáll az reaktor.

Én úgy tanultam, hogy azért van nehéz helyzetben a Föld, mert a gazdag nyugat dõzsöl, és ez miatt egyenletlenül vannak elosztva az erõforrások. Ha szolid jólétben élnénk, tehát biztosított egészségügyi ellátás, oktatás, életkilátások, de pazarlás nélkül, tehát nem kell mindenkinek autó, elég het 2 alkalommal húst enni, stb. akkor 15 milliárd embert lehetne eltartani hagyományos mezõgazdasági módszerekkel.

Amerikai életszínvonalon 2 milliárd embert bír el a Föld.
Indiai életszínvonalon 25 milliárdot.

Az egészséges szint a kettõ között van, tudtommal.

Ami az energiatermelést illeti, én 500-600 évre elegendõ hasadóanyagról tudok, Molnibalage 800-1000 évrõl ír, a kettõ nagyságrendileg ugyanannyi. Ez elég sok, de nem végtelen. A Naprendszer nyersanyagbázisa viszont gyakorlatilag végtelen, és ez nem duma, mint a fúziós energia, ez tény, körülvesznek minket az ásványi anyagokban gazdag égitestek.

Tehát bármit is találunk ki, a Föld erõforrásaiból hosszútávon csak vegetálni lehet, fejlõdni nem. Ahhoz a Naprendszer szintjére kell emelkedni. Ha az emberiség kihasználja az atomenergia (vagy helyenként a geotermikus energia, pl Mo.) elõnyeit, akkor ezzel a Földet is kíméli. Így lesz idõnk annyit fejlõdni, hogy amikor 500 meg 1000 év múlva kezd fogyni az urán és a tórium, már nem lesz gond, az ipar addigra kitelepül a Naprendszerbe, és az egész emberiséget bõven ellátja nyersanyagokkal.

Már látom is a jövõt, a belsõ bolygókra települ a nehézipar, a külsõ bolygók holdjai szolgáltatják a könnyû elemeket, melyek pl rakétahajtómûvekbe kellenek. És a külsõ holdakon lévõ kolóniák szövetkeznek, megalapítják az OPEC-et, és felviszik a hidrogén árát. Erre a Marsi Egyesült Államok megtámadja a Szaturnuszt, mert állítólag antianyagbombát, meg más tömegpusztító fegyvereket gyártanak. Persze ez nem lesz igaz, de kell a hidrogén, mint régen az olaj... <#wilting>

Aki attól fél h bármilyen atombalaeset történik annak jó lenne tudni, hogy csernobil túlmoderált reaktorral volt ellátva, ami azt jelenti, hogy az teljesítmény-moderátor/üzemanyag függvénygörbén a szélsõrétéktõl jobbra helyezkedett el. Ami azt jelentette, hogy ha le akarták állítani a reaktort, vagy elszabadult a reakció akkor leállás elött felugrott a reaktivitás és teljesítménye. A mostani reaktorok alulmoderáltak, ilyen paks is, ahol bármi hiba esetén a reaktornak csökken a reaktivitása és magától leáll, gyakorlatilag a reaktort csak szánt szándékkal lehetne felrobbantani, azt is csak az összes biztonsági rendszer kiiktatásával, szóval egy paksi erõmûben az atombaleset szinte lehetetlen.

Korán sem a túlnépesedés a probléma, hanem az, hogy az a már ma is élö, több mint 2 milliárd indiai és kínai kezdi átvenni a nyugati életformát. Majd ha ott is akkora lesz az egy före jutó autók meg TV-k száma, mint Mo-on, na akkor lessük majd meg a szénerömüvek meg a gépjármüvek károsanyag kibocsátását. Azt pedig, hogy a szamarat négykereküre cseréljék, nem lehet megtiltani.

Nem túl szakszerûek forrásaid!

A "Tények a geotermikus energiáról"-ban ezt írják: "Magyarország alatt 30.000 MW hõenergia található". Ezzel csak az a gond, hogy az energia mértékegyságe nem watt, na de mi ugyis tudjuk, hogy a szerzõ bizonyosan termikus teljesítményre gondolt, tehát ez 30 000 MW. Ebbõl hazsnáljuk ki mondjuk 10 %-át, azaz 3 000 MW. A szerzõ ezúttal csak elfelejtette megszorozni hatásfokkal ezt a számot, ami bizony ilyen erõmûvek esetében alacsony, kb. 10 %, tehát 300 MW villamos teljesítményt kapunk.
A geotermikus villamos energiát atomerõmûvivel nem igazán lehet egylapon emlegetni...

Enyém lett <#taps>

Biztos hogy jobb az atom, mint a jelenlegi helyzet. Én csak azt írtam, hogy létezik sokkal jobb és korszakalkotóbb alternatíva is.

És a lényeget tekíntve egyetértünk: Magyarország boldogulása, és egyfajta nagyobb szuverenitása a cél.

Egy olyan technológiával, ami esetében külföldi cégekre kell támaszkodnunk mindíg is függõk leszünk. Az energiából nem mi fogunk elsõdlegesen hasznot termelni. Márpedig, ha olyan a gazdaságunk, hogy a termelés minden szintjén valaki más húzza le a haszon jórészét -rögtön az enegia termeléssel kezdõdõen, akkor ugyan elvegetálgathatunk, mert a külföldi cégeknek is az az érdekük. De semmiben nem fogunk versenyképessé válni!!!

A Földön meg lehet, hogy valóban el tudna élni 15 mrd ember is. Csak a gazdaság és a környezet egy dinamikus rendszer. Nincs elég erõforrásunk, hogy a jelenlegi technológiákkal eljussunk odáig monnyuk 40 év alatt (ameddig valóban ennyire is növekszik a bolygón élõ emberek száma) anélkül, hogy kicsináljuk a Földet. A technológia átalakításával csak mondjuk 100 év alatt fogjuk tudni ezt biztosítani, miközben ehhez képest már 60 évvel korábban annyi ember él a Földön.
Az eredmény totális katasztrófa.

Nem az a kérdés, hogy szén, vagy atom, vagy vagy geotermikus. Hanem hogy bármelyik technológiát is válasszuk azzal biztosítsuk azt is, hogy annyi erõforrást (beleértve ebbe pl az ivóvizet is, vagy a tiszta levegõt) pusztítunk el a környezetbõl, amennyi újratermelõdését biztosítani tudjuk.

A jelenlegi 6 mrd ember is annyi erõforrást használ, hogy ha így folytatjuk mondjuk 100 éven belül totálisan feléljük valamelyik alapvetõ erõforrásunkat. És mivel a fenntartható szintet, már 10 éve átléptük, nincs is annyi forrásunk a technológiánk átalakításához, mint amennyi 10 évvel ezelött lett volna, ezért max azt fogjuk tudni biztosítani, hogy 10 mrd ember jól eléljen a Földön.

És talán majd rá 100 évvel azt is hogy az a maradék 5 mrd. Minnél késõbb kezdjük el az átalakítást, azzal a folyamat sikerét is kockáztatjuk, amellett hogy egyre több és több embert ítélünk arra, hogy egész életét nyomorban töltse el, és lázadjon harcoljon háborúzzon azért hogy életben tudjon maradni!!!

Kié lesz a 100.-ik post? <#confused>

Énis messzemenõkig támogatom egy új MOi atomerõmû építését/paks bõvítését.

Sajnos semmilyen más modot nemlátok amivel drasztikusan csökkenthetõ lenne MO foszilis energiahordozoktól való rémisztõ függõsége. (aka nemküldenek olajat összedöl az ország.)

Nah, így már érthetõ. Amúgy sem túl jó választás, így meg pláne.

Mást is írtak itt már, talán nem fejezték ki magukat egyértelmûen: a szélerõmûveknek hatalmas az elõállítási költsége = energia kell hozzá, rengeteg. Csak sokára térül meg, de addigra már tönkremegy, és kell építeni újat. Kompozit mûanyagokból készül, tehát kõolajból. Hollandiában és Dániában akkora mennyiségben alkalmazzák õket, hogy sikerült átlépni egy határt, és nyereséges velük az energiaellátás. De, a tengerre telepítik õket, nem a szárazföldre, ahol helyet foglalnak más iparágat, vagy a természet elõl (ez komolyabb probléma, mint aminek elsõ hallásra tûnik, nagyon sok hely elfoglalásáról van szó). Illetve ugyanúgy rengeteg fosszilis nyersanyag kell a gyártáshoz, és az elromló alkatrészek pótlásához. A rendelkezésre állási idejük 20% és 25% közötti, és babajaga már arról is írt, hogy milyen körülményes a hálózatba táplálni a megtermelt áramot. Tehát arról le kell mondani, hogy kis falu majd megtermeli a saját villanyát. Valójában ehhez is óriáscég kell, vagy állami beruházás, mint más nagy erõmûtípusok esetében.

1. Aki mégegyszer azzal jön, hogy egy erõmû felrobbanhat azt mostmár tényleg pofánverem. Csernobil SOHA többé nem tud bekövetkezni, mert a mai erõmûvek már TELJESEN más biztosági rendszerrel üzemelek és más az ALAPVETÕ mûködési elve a mai reaktoroknak "csernobili típusú" erõmûveknek. Ilyen már csak pár helyen van a világon és azokat is szépen leállítják vagy IGEN szigorú kontroll alá vetik. Ma már nem tudsz olyat csinálni, hgoy kikapcsolod a biztonsági rendszer, mint Csernobilban. Mellesleg az egy akkora tanulság volt, hogy soha senki nem mer többé ilyen könnnyedén bánni a dolgokkal.

2. A megújuló energiaforrásokból NEM köthetsz be 15%-nál többet a rendszerbe, mert instabil lesz. Ezzel NEM lehet semmit sem csinálni, ez szabályozástechnikai probléma. Késõbb talán feljesbb lehet ezt vinni 20%-ra nagyon feljlett felügyeleti rendszerrel és dárga szabályozással, de az meg hová viné fel az abszolút nem verszenyképes árait?

3. A szélerõmût feljetõs itthion, abba kéne hagyni, fõleg amikor itt nem megjósolható éghajlatváltozáskról paopl mindeni ami a CO2 miatt van. A szélkeékrõl levehetõ teljesítmény a szélsebesség 3-dik hatványával arányos, ezétr a legapróbb változást is megérzi. A németek ezzel KEGYETLENÜL megszívták. Euró MILLIÁRDOKAT költöttek erre, de az átlagos szélsebesség 13 m/s-ról lecsökkent 9,5 m/s körülire. Ez kb. asszem 40%(!)-os visszaesés. Erre NEM lehet SEMMIT építeni! És sajnos a napenergia is ilyen heketikus Európa nagy részén. Namármost, ha valaki ezzel a kettõvel akar nyomulni 15% felett annak elment a csöppnyi kis esze, ha valaha volt neki... Víz és atomerõ a bajnok abszolút jelenleg.

4. A jelenelegi uránkészletek a növekvõ igényt is kalkulálva PESSZIMISTA becslés szerint, a MAI techikai színvnalat feltételezve (tehát a mai legfejletebb erõmûvel számolva) kb. 800-1000 évre elég. Namármost vannak az új tenyésztõreaktorok amiben az elsõ ciklus után több hasadónayag van, mint a ciklus elején, tehát az erõmû jó ideig saját magának termel fûtõanyagot. Világbajnok.

5. A napelem és szélerõmû gyártása nem túl környezetbarát. Ezt bezzeg nem számolják bele a tisztaságukba. A polimer kompozit mûanyaglapátok gyártása nem éppen a legkörnyezetbarátabb és legolcsóbb...


Uff, én beszéltem.

+ egy csomó bogarai is kinyír.

azt még tegyük hozzá, hogy a szélerömüveket a madarak is 12 km távolságban elkerülik.D

"szélerõmûvek környezetmódosító hatásai"

Igen, a "csúnya lesz a táj" a legkomolyabb érvelés amit eddig hallottam.

"álló mágneses térbõl, vagy nullponti energiát használja fel a hatásfok 100-nál nagyobb arányúvá növeléséhez"

Álló mágneses térbõl hogy a francba akarsz bármilyen energiát kinyerni ?

A nullponti energiát meg kenheted a hajadra.

"Rosszul tudod. Potenciálisan mi messze vagyunk attól az energiaszinttõl, ami Izladban rendelkezésre áll. Az a termálvíz, ami nekünk van, messze nem elég forró. Melegházba, srandfürdõbe kiválló, geotermikus erõmûbe kevés.

Bocs, ha lenyesegetem a szárnyaidat, de ez van."

Ááá, oda se neki!😉))
De azért szerintem , még is lehet benne valami, ha már a MOL is milliárdokat áldoz egy ilyen kis kísérletre:

geotermikus erõmû zalában

Illetve:
Tények a geotermikus energiáról

Szal bõven lehetne akár a teljes energia felhasználást is ebbõl fedezni!!!
Bocs

Azt kevesen tudják hogy az nem úgy megy hogy termel a szélerõmû és simán megy a hálózatba, egyszer mert nem tud egyenletesen termelni a hálózatra az nagyon veszélyes a belengés miatt, a másik meg a színuszt hozzá kell szinkronizálni a hálózathoz hogy azonos fázisban és frekvenciában legyenek mert ott meg kioltás jöhet és jön is létre. Hogy gondolja bárki hogy ellenõrzés és mûködtetõ személyzet nélkül termel hálózatba és az sem mindegy hogy mennyit.

Na várj majd amíg annyi hülye ember lesz hogy az már a teret is torzítja <#ravasz1>

Az, hogy este hazafelé menet a szél borzolja a frizurádat édes kevés egy szélerömühöz. Persze forogni fog a szerencsétlen, de a 20 éves idötartam helyett legalább 100 évig kellene hibátlanul müködnie ahhoz, hogy megérje a beruházást.

A szélerõmûvekrõl mindenki tudja, hogy idõszakosan szolgáltatnak áramot, teljesítményûk a szélsebességtõl függ. Felállításuk jó alternatíva lenne, de a Magyarországi jogszabályi háttér nem alkalmas az energiaellátás szabályozására. Jelenleg az áramszolgáltatókat egy meghatározott (úgy tudom 100 MW) teljesítmény felett kötelezi a törvény az áram átvételére. Azért mert az áramszolgáltató megvásárolja az olcsó áramot, semmi sem kötelezi arra, hogy az olcsón felvásárolt áramot olcsóbban juttassa el a fogyasztókhoz. Ergo: az olcsón elõállított áramot olcsón megvásárolja, és ez is az áramszolgáltató profitját fogja növelni. Persze erre is volna megoldás, de nem minden település számára nyújt megnyugtató megoldást. Arról már nem is beszélek, hogy a Magyarországi síkságokon szabadon szalad a szél, mert az "átkos idõkben" telepített erdõsávokat az új tulajdonosok kivágták. Remélem nem kell emlegetnem a talaj elvándorlásának káros hatásait. Persze a zöldek közben aludtak és csak a szélerõmûvek környezetmódosító hatásairól tudnak beszélni.

Vigyázzunk csak azokkal a MW adatokkal, ugyanis míg a 2 MW-os (helyesebben 2 MWpeak-es) szélerömü jó esetben kb. 26%-os hatékonysággal termeli az áramot (ennyit fúj a szél), addig a 2 MW-os atomerömü az év kb. 7700 órájában duruzsul, ami kb 88%-os teljesítménynek felel meg. Tehát 3,5-4 MW szél = 1 MW atom, ha installált kapacitásokról beszélünk (meg 15-17% nap, 80-90% biomassza/gáz...).

Az emberi butaság valóban 100% feletti hatásfokú, de áramot még senkinek sem sikerült termelni vele... <#ejnye1>

Te egyáltalán nem olvastad el amit írtam. Lehet hogy ennyire fáradt voltál, de ha megnézed, szóról szóra szajkózod ugyanazt, és oda se bagózol, hogy mit írtam. Azért veszem a fáradtságot, és tételesen nekiállok reagálni:

- Nem azért távolodtak el Csernobil környékérõl, mert okultak... no comment
- Nem tudod, meddig elég az urán, ha megnõ a fogyasztás? Már írtam párszor: 500-600 évig!!!
- Az urán stratégiai szerepe még az olajénál is jelentõsebb, fõleg mivel fegyvert is lehet belõle gyártani. Van beleszólásunk, mert sok független forrásból beszerezhetõ (szabad piac törvénye)
- Minél több embernek kell, annál olcsóbb
- Nem kell elhelyezni a szemetet, lehet reprocesszálni, és nem marad utána SEMMI (ezt is írtam 100-szor)
- Nem nyugati életszinvonalat, hanem szolid jólétet írtam (remélem tudod a szó jelentését)
- Az államtól csak a dolgát várjuk el, semmi többet (ez aktuálpolitika, ezért most nem írok többet róla, de szerintem az önkormányzati választás eredménye megmutatta, hogy mi a többség véleménye errõl)

Mivel sok értelmes dolgot és sok ostobaságot fújt itt össze a szél, ezért szeretnék egy kis ködöt oszlatni.
Az atomerõmû mûködés közben nem szennyezi a környezetét, ebben van igazság. Ám a fûtõelemeket elõ kell állítani, majd ha már nem gazdaságos a használatuk tárolni kell! Mivel ez lényegesen nehezebb dolog, ezt nem szabad elfeledni. Ez miatt lesz az atomreaktor drága. Bele kell számítani az emberi hülyeséget is, mint írtátok, példa: Csernobil. Nem is beszélve a profitorientált építõ cégekrõl, akik a minél nagyobb profit érdekében megspórolnak néhány dolgot ami nem derül ki egészen addig amíg fel nem robban a reaktor. Ha meg felrobban, már nem lesz aki kideríti, mi volt a hiba oka. Tehát, fõ a bizalmatlanság. Ha a reaktorépítõ cég a saját területén felépíti a technikát, valószínûleg a legjobbat fogja nyújtani, míg a birodalmuktól távoli helyeken valószínûleg ott spórolnak ahol tudnak. Beszélhetünk itt független ellenõrökrõl, bizottságról, de az élet bebizonyította, hogy akkora pénzek forognak az ilyen beruházásokon, nincs megvehetetlen ember. Aki nem adja be a derekát pénz láttára, majd megzsarolják. Ez sem lehet gond. Valaki itt a politikusok érdekeltségét emlegette. Persze, hiszen õk is megvehetõk! Csak rá kell nézni kis országunkra, mi lett belõlünk!

Még a fúziós rektorból sincs mûködõ. Az elméletekbõl nem lesz áram.