337
Ernesto Rafael Che Guevara de la Serna
-
Crazy Mate #1 Azért nyitottam ezt a fórumot,hogy itt beszéljünk róla,életéről stb. -
#2
Castrot jobban bírom :o -
#3
Petőfi! -
#4
ez ki ? -
#5
emmegkiafaszom?
vmi infót stb... -
#6
Nem Jouan Manolo Oliveirá del Castillio Huanaz Ernandez Hozé Leonszió don Diego Alvárádó Szilviéró Fefulszító álá Roderszia von Szerdzsónió Moharasz Bútósz Fercsílióne don Hose Emanuel Ricardo Della Coronia Ias Vedo Migel Huánitosz Oliveira Szanchez Szerráno Zsusztó Alvaradó Mendez Delavéga volt az eredeti neve? 
-
Crazy Mate #7 Ő az. -
#8
mindenki úgy isteníti ezt az embert, meg hordják az ő fejével díszített pólót, közben meg azt sem tudják ki volt. olyan jókat szoktam kacagni az ilyen kis 14 éves fütyiken. annyit tudnak, hogy vmi lázadó lehetett. az, hogy előtte börtönben dolgozott, és kínozta a rabokat már nem tudják. mind1, ő keményen, mert csegevarás pólójuk van. -
RiM #9 Az argentin születésű marxista forradalmár és kubai gerillavezér kultusza ma is eleven. Legutóbb A motoros naplója címmel a magyarországi mozikban is vetített film mutatja be eszmei ébredését. De ki volt ő, s milyen élettörténet tette alkalmassá, hogy az antikapitalista politikai ikonból a fogyasztói kapitalizmus legismertebb áruvédjegyévé váljon?
A felső-középosztályból a latin-amerikai nyomorba
Che Guevara az argentínai Rosarioban egy spanyol-ír származású családban 1928. május 14-én Ernesto Rafael Guevara de la Serna néven látta meg a napvilágot. Bár születési bizonyítványán hivatalos dátumként június 14-e szerepel, a valódi időpont május 14-e. A dátumváltoztatás hátterében az a törekvés állt, hogy elfedjék, anyja három hónapos terhesként kötött házasságot. A baloldali hagyományokkal rendelkező felső-középosztálybeli családban a szülőknek, Ernesto Guevara Lynch-nek és Celia de la Sernának Ernesto után még négy gyermeke született. Che gyermekkorát egy különösen nehéz típusú asztma nehezítette meg, végül mégis kiváló atlétaként tűnt ki kortársai közül.
1948-ban beiratkozott a Buenos Aires-i Egyetemre orvostanhallgatónak, ahol 1953-ban orvosként diplomázott. Szabadideje nagy részét utazásokkal töltötte Latin-Amerikában. 1951-ben idősebb barátjával, Alberto Granadoval, a radikális politikai nézetekkel rendelkező biokémikussal nagy utazást terveztek. La Poderosa nevű 500 köbcentis motorjukon indultak el a kontinens átszelésére Alta Graciaból. Guevara az utazást az "Egy motoros naplójá"-ban örökítette meg, melyet 1996-ban fordítottak le angolra, és most 2004-ben elkészült belőle a filmes verzió is.
Az utazás során látott tömeges szegénység megerősítette benne a hitet, hogy a latin-amerikai nyomor és kiszolgáltatottság felszámolása az egész kontinens jövőjének legmeghatározóbb momentuma lehet. Hamarosan Guatemalába utazott, ahol Jacobo Arbenz Guzmán szocialista kormányzata átfogó szociális reformok megvalósításán dolgozott. Az 1954-ben a CIA által pénzelt államcsínyben megbuktatott kormányzat sorsát látva Guevara csatlakozott az önkéntes ellenállókhoz, majd az argentin konzulátusra menekült. Innen azonban nem tudott visszatérni Argentinába, így életének következő helyszíne Mexikó lett.
wikipédia:
Ernesto Rafael Guevara de la Serna (Rosario, Argentína, 1928. június 14. - La Higuera, Bolívia, 1967. október 9.), ismertebb nevén Che Guevara, vagy egyszerűen Che orvos, politikus, marxista forradalmár, gerillavezér, kubai miniszter. Bár Argentínában látta meg a napvilágot, Fidel Castro 1959-ben „született” kubai állampolgárnak nyilvánította.
Tartalomjegyzék
[elrejt]
* 1 Fiatalkora
o 1.1 A motoros naplója
o 1.2 Guatemala
* 2 A forradalmár
o 2.1 A Granma és Kuba
o 2.2 A csúcson
* 3 Végjáték
* 4 Élet a halál után
* 5 Becenevek, álnevek
* 6 Jegyzetek
* 7 Külső hivatkozások
[szerkesztés] Fiatalkora
A kis Teté szamárháton
A kis Teté szamárháton
Apja, Ernesto Guevara Lynch és anyja, Celia de la Serna öt gyermeke közül a legidősebb volt. Három éves korától kezdve egész életében asztmában szenvedett, emiatt a család Alta Gracia-ba költözött, az ottani szárazabb klíma kedvéért. Szülei nagy súlyt fektettek taníttatására, kezdetben anyja tanította, középiskolai tanulmányait az ország második legnagyobb városában, a közeli Córdoba-ban, a Colegio Nacional Deán Funes-ben folytatta, ahol főképp az irodalom és – betegsége dacára – a sport területén jeleskedett.
Orvosnak készült, 1947-től a Buenos Aires-i egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott. Annak ellenére, hogy szülei – elsősorban anyja – anti-perónista aktivisták voltak, ő maga ekkoriban nem mutatott érdeklődést a politika iránt, az egyetemi politikai életben sem vett részt.
[szerkesztés] A motoros naplója
1951-ben barátja, Alberto Granado, biokémikus és politikai radikális ösztönzésére egy évet halasztott az egyetemen, hogy megvalósítsák régen eltervezett utazásukat Dél-Amerikán keresztül egy öreg Norton 500-as motorkerékpáron („La Poderosa”). Guevara ennek történetét Diarios de motocicleta: Notas de viaje por América Latina című naplójában meséli el. Az itt szerzett élmények nagy hatással voltak rá, ekkor körvonalazódott benne az a gondolat, hogy az egész Dél-Amerikára jellemző tömeges szegénységet és kiáltó társadalmi egyenlőtlenségeket csakis fegyveres forradalommal lehet orvosolni. Az is világossá vált számára, hogy Latin-Amerika nem különálló nemzetek összessége, hanem gazdasági és kulturális egységet képez, felszabadítása tehát az egész földrészre kiterjedő stratégiát követel. Visszatért Argentínába, sietve befejezte tanulmányait[1] (dermatológus lett), hogy folytathassa utazásait.
[szerkesztés] Guatemala
1953-ban Bolívia, Peru, Ecuador, Panama, Costa Rica, Nicaragua, Honduras és El Salvador érintésével az ekkor baloldali vezetés alatt álló Guatemalába érkezett, itt ismerkedett meg Hilda Gadea Ontalia-val, egy perui indián származású marxista közgazdásszal, akit később, 1955. augusztus 18-án feleségül vett, és akitől 1956. február 15-én megszületett első gyermeke, Hildita Beatriz Guevara. Hilda Gadea vezette be őt a helyi baloldali politikai körökbe, itt ismerkedett meg Fidel Castróval kapcsolatban álló száműzött kubaiakkal. Guatemalai tartózkodása idején ragadt rá híres beceneve, a „Che”, az argentin köznyelv e kedvelt töltelékszava, ami kb. annyit tesz, mint „Hé!” vagy „Ember!”. 1954-ben egy jobboldali államcsíny következtében a politikai klíma hirtelen megváltozott, sürgősen el kellett hagynia az országot.
[szerkesztés] A forradalmár
Mexikóvárosban telepedett le, egy kórházban dolgozott. 1955-ben itt ismerkedett meg Raúl és Fidel Castróval, és csatlakozott a Fulgencio Batista kubai diktátor megdöntésére szervezkedő csoporthoz. A csoport tagjaival együtt Jalisco államban, egy ranchon katonai tanfolyamon és kiképzésen vett részt, ahol a gerillaháború elméletét és gyakorlatát sajátította el Alberto Bayo ezredestől, a spanyol polgárháborúban részt vett katonatiszttől. Che kiváló tanítványnak bizonyult, de az éles lőszerrel és robbanóanyaggal folytatott hadijátékok felkeltették a mexikói rendőrség figyelmét, a csoportot letartóztatták, csak 1956 júniusában kerültek újra szabadlábra.
[szerkesztés] A Granma és Kuba
Che az ENSZ-ben
Che az ENSZ-ben
81 társával együtt a Granma (nagymama) nevű jachton Kuba partjainál Los Cayelos környékén, a sziget keleti részén szálltak partra 1956. december 2-án, hogy forradalmi gerillaharcot indítsanak a Sierra Maestra-ban. Kezdetben jelentős veszteségeket szenvedtek, az eredeti létszám 22-re apadt. Che az akciókban eleinte orvosként vett részt, később fokozatosan egyre nagyobb szerepet vállalt a katonai vezetésben, és a kubai forradalom később legendássá vált alakjai közé emelkedett. Harcostársai magabiztos, vakmerő, önmagával és másokkal szemben is könyörtelen[2] parancsnoknak tartották. Ő vezette 1958. december 31-én a gerillaháború egyik legsikeresebb, talán döntő hadműveletét, Santa Clara bevételét. 1959. január 1-jén Batista elmenekült, győzött a forradalom, Che elsőként vonulhatott be diadalmasan Havannába. De mindig nagyon ügyelt arra, hogy Castro mögött maradjon.
[szerkesztés] A csúcson
A győzelem utáni első hónapokban a havannai La Cabaña börtön-erőd parancsnokaként sok ember elítélését és kivégzését irányította, ezek között voltak a Batista-hadsereg egyes parancsnokai, a BRAC (Buró de Represión de Actividades Comunistas, „Kommunista Tevékenységet Visszaszorító Hivatal”) emberei, a titkosrendőrség tagjai, háborús bűnösök.
1959 májusában elvált feleségétől, hogy törvényesíthesse kapcsolatát Aleida March Torres-szel, akivel még a harcok idején Las Villas tartományban ismerkedett meg.
Júliusban Fidel Castro kinevezte a Nemzeti Földreform Intézet, később a Kubai Nemzeti Bank elnökévé, majd 1961-ben ipari miniszterré. Feladata a kubai gazdaság szocialista átalakítása volt. Az új kubai állam egyik legfontosabb vezetője, utazó nagykövete lett, sorra látogatta a harmadik világ legjelentősebb vezetőit, találkozott Hruscsovval, Mao Ce-tunggal, felszólalt az ENSZ-ben, és más nemzetközi szervezetekben. Fontos szerepe volt a keleti blokk országaival való gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, hogy Kuba hozzájuthasson a számára létfontosságú nyersanyagokhoz.
[szerkesztés] Végjáték
1965-ben hirtelen eltűnt a közéletből, Fidel Castro egy általa írt üzenetet[3] olvasott fel nyilvánosan, melyben lemondott minden tisztségéről[4], sőt, kubai állampolgárságáról is. Titokban Prágába utazott, onnan több afrikai országba: Guineába, Angolába, végül Kongóba. Itt kubai önkéntesekkel együtt Laurent-Désiré Kabila lázadó Simba csapatait segítve próbálkozott a forradalom „exportjával”, de tevékenységét teljes kudarc kísérte. Fidelhez írt levelében így fakadt ki: „...nem lehet felszabadítani egy országot, ha az nem hajlandó ezért küzdeni.”
Ramón parancsnok szamárháton, Bolívia
Ramón parancsnok szamárháton, Bolívia
1966-ban, fél évi titokban tartott Dar es Salaam-i, prágai és NDK-beli tartózkodás után rövid időre visszatért Kubába, majd útnak indult Bolíviába, mivel megítélése szerint ez az ország rendelkezett az adott pillanatban a legmegfelelőbb feltételekkel a szocialista forradalomra, melyet reményei szerint a gerillaharc révén később az egész dél-amerikai kontinensre ki lehetett volna terjeszteni. Kubai önkéntesekből és helybeli aktivistákból létrehozta a Bolíviai Nemzeti Felszabadítási Hadsereget, de a kongói kudarcból tanulva a parancsnoki posztot magának tartotta fenn. Katonai akciókat kezdeményezett a kelet-bolíviai Andok hegyeinek gerillaharcra alkalmas terepén, de kezdeti apróbb sikerek után egyre nyilvánvalóbb lett, hogy szinte semmilyen támogatást, együttműködést sem sikerül kicsikarnia sem a lakosságtól, sem a helyi politikai mozgalmaktól.
1967. október 8-án Quebrada del Yuro-nál több társával együtt bolíviai rangerek fogságába esett, és másnap La Higuera faluban René Barrientos bolíviai elnök személyes utasítására kivégezték. [5]
[szerkesztés] Élet a halál után
Che a pesti utcán
Che a pesti utcán
Legendává válása szinte halálának pillanatában megkezdődött. Világszerte tüntetéseket tartottak tiltakozásul meggyilkolása ellen. Versek születtek életéről és haláláról olyan költők tollából, mint Pablo Neruda vagy Csoóri Sándor. Jean-Paul Sartre „korunk legteljesebb emberi lényének” nevezte őt. Alberto Korda kubai fényképész híres képének „grafikásított” változata a teáscsészéktől a pólókig szinte minden felületen megtalálható, korunknak talán világszerte legismertebb ikonjai közé tartozik.
Állítólag ma halálának helyén egy kápolna áll, ahol a mélyen vallásos helybeliek egy bizonyos San Ernesto de La Higuera nevű szentet tisztelnek.
[szerkesztés] Becenevek, álnevek
* Gyermekkor, családi kör: Teté
* Középiskolai, egyetemi évek: Fuser (Furibundo, dühöngő + Serna, anyai neve)
* Forradalmárként, politikusként: Che
* Kongó: Tatu ('három', 'hármas' szuahéli nyelven, megtévesztésül)
* Bolívia: Ramón, Mongo, később Fernando, Fernando el sacamuelas (sarlatán Fernando)
-
#10
haev sum delicious coppypasta :-x -
#11
hát engem személy szerint rohadtul irritál, hogy egyre több kis gyökeren ott feszít ennek a túlhájpolt baromnak a pofája, pedig csak egy túlbuzgó komcsi volt...úgy volt vele, hogy ő most jól "felszabadítja" az országokat, csakhát valamelyik sokadik országban nem kértek belőle, és jól legyilkolták...sok idióta meg hősként ünnepli, aki mártírhalált halt...érdekes, az afgán gerillaharcosokról nemlátok sok pólót, pedig legalább ekkora "érdemeik" nekik is vannak :D -
#12
gratulálok, lehetek a barátod? -
Dave John #13 Biztos jó munkásember :/ -
#14
énis úgy tudtam azé nem vágtam elsőre
-
Thanatos #15 ott a pont, msot ez a divat, ergo énis hülyét kapok tőle :P -
#16
erosen ott a pont 
-
#17
Jó ember volt, bírom a fejét 
Csak a kapzsi imperialisták árucikket csináltak belőle. Ettől függetlenül respect him
-
[Walaki]D`Lair #18 Én is így voltam vele, aztán tüzetesebben utánaolvastam...ez az ember konkrétan ki akarta robbantani a 3. VH-t...szóval nagy kummadt lófasz a seggébe... -
#19
Igen, mert fenyegette őket egy ellenséges világrend (nem mintha egyik jobb lett volna/lenne a másiknál). Ettől függetlenül Latin-Amerika egyik legnagyobb alakja szerintem. Meg asszem Nyugat-Afrikában is dolgozott valamit a forradalmon. -
Ronny #20 mocskos kommi -
Ronny #21 elég kár, hogy Latin-Amerikából csak ennyi jut el ide. -
#22
jó kis flémtopik lesz ez 
-
#23
Chávezt is bírom. Meg Fidelt is. Meg Pelét is. -
#24
Meg Petőfit, meg a Pesti Srácokat...miért nem a magyar nagyjainkról nyitunk topic-ot??? -
[Walaki]D`Lair #25 Na petőfiről csak ne nyissunk topikot...arról a mitugrász kis geciről, aki tönkrebaszta az ország fejlődését...najó...szerepet játszott csak a dologban... -
Ronny #26 húha:D -
Dodo55 #27 SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Én annyit tudok róla, hogy valami komcsi volt, aki sok ember halála árán kivívta, hogy kuba az USA-tól független legyen, és jólét helyett nyomor legyen.
Ez így kicsit durván hangzik, de ahogy én tudom, ez így volt.
SZERK: spoilerbe tettem, mert tényleg durva, és nem szeretném, ha esetleg idézve lenne egy kis szürke table-be. -
#28
hm... én először olaszban olvastam Che életrajzát, akkor vált a példaképemmé, kb 17-18 éves koromig annak tekintettem. az a könyv címe, h víta e morte di Ernesto Cheguevara, sajnos magyarul nincs, de ha vki tud olaszul, akkor nagyon ajánlom. csekély 1000 oldalas olvasmány.
azoknak akik szapulják (walaki, joebácsi, ronny...): sztem meg pontosan ti vagytok akik semmit sem tudtok róla. olvastok 3 sort neten, aztán rohatt okosnak érzitek magatokat. ami igaz az igaz, néha hidegvérrel gyilkolt, és bizony pár fegyvertelen embert kivégzett saját kezével, talán nem is ez a követendő a személyiségében. amit valszeg nem tudtok: Che akkor vált forradalmárrá, amikor rájött, h délamerikában hogyan használja ki az akkor kibontakozó kapitalizmus a szegény réteget (afrikában ugyan ez volt a helyzet). tízezreket dolgoztatak éhbérért, és sokan éhen is haltak, föleg az öslakosság (indiánok, négerek, félvérek...) mert vagy kiszolgálták a rendszert, vagy maradtak munka nélkül, de mind szenvedett a szegénységtől éhezéstől. ez rohattul nem érdekelt senkit, mert az amerikai tökések eközben süttették a seggüket. Che ez ellen lépett fel Castro oldalán, és az eszme amiért harcolt az emberiség javát szolgálta volna. más kérdés h erőszakkal nem lehetett elérni a kívánt hatást.
érdekesség: Che kétszer esett fogságba. először az amerikai vezetőség csak a karját vágta le elrettentésül, és úgy dobták ki a dzsungelbe. kishíján elvérzett mire rátaláltak, de a hadsereg megdöbbenésére nem futamodott meg, folytatta a harcot az elnyomó rendszer ellen és még ezek után is ért el kissebb sikereket. mindig a frontvonalban harcolt, ha valami veszélyes akciót kellett végrehajtani soha nem küldött maga helyett más parancsnokot, mindig ő állt az emberei élére. RiM által beszúrt életrajz kicsit pontatlan. sok lényeges dolog kimarad belőle, valamint nem végezték ki senki parancsára, egy részeg amcsi katona végzett vele a fogságba esése után, miközben az amerikai vezetőség tárgyalt a sorsáról.
sztem nem azok a bosszantóak, akik Che-s pólóban járnak, hanem azok, akik egész nap zabálják a chipset meg a kólát, növesztik a seggüket a szg előtt és arra várnak h mikor cseszhetik szét a hülyeségükkel az ilyen és hasonló topicokat. -
RiM #29 :D kért infót :) adtam neki :D -
RiM #30 ezeket fullra átmásoltam :D. am az télleg gáz ha a wikipédia nem pontos :) -
#31
Félreértés ne esség elismerem che-t, sőt még tisztelni is tudom, de kérlekalássan mi koze van a mai magyar che guevarát viselő srácknak hozzá? SEMMI azt sem tudják ki volt.. Petőfi legalább a sajátunk.... -
#32
te miről beszélsz? Megkérdezhetem hány éves vagy? -
#33
Ez engem is érdekelne.. -
Ronny #34 ne röhötessük már egymást. Mi volt az a világmegváltó eszme?
Szerintem kurvára bosszantó, hogy egy véreskezű kommunista arcképét hordozzák a kölykök, akihez ráadásúl semmi közünk. Még jó, hogy nincs Pol Potos poló. -
#35
tudod te egyáltalán h mi az a kommunizmus? -
#36
Szerintem itt keveritek az igazi kommunizmust, ami tök jó lett volna egy szintig azzal a kommunizmussal, amit pl. az oroszok csináltak. -
#37
ezért mondom h erőszakkal nem lehet megvalósítani.
de sztem Ronny barátunknak fogalma sincs róla h miről beszél... -
#38
egyébként az emberek nem azért tisztelik mert embereket ölt, hanem azért, mert feláldozta az életét azokért akik a kapitalizmusnak áldozatul estek. -
#39
sztálinizmus nem egyenlő a kommunizmussal. a kommunizmus egy eszme, ami mögé előszeretettel bújnak pszihopata emberkék. lásd: feri -
Ronny #40 Nem csodálkozom, hogy az értékrended megengedi az ilyesfajta kilengést.